Vasmegye, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-03 / 1. szám
Hivatalos jelentés a tatabányai bányaszerencsétlenségről A bánya- és energiaügyi minisztérium mély fájdalommal jelenti, hogy Tatabányán a XII. sz. aknán 1950 december 30 -án éjjel, eddig még részleteiben ki nem derített okból, súlyos sújtólégrobbanás történt, melynek 81 hős bányász esett áldozatul. A mentési munkálatok a szerencsétlenség után haladéktalanul megindultak és a mentésben résztvevők a mentési munkálatokat a legnagyobb önfeláldozással végezték. Ebinek köszönhető, hogy 14 bányász életét sikerült megmenteni. • A bányaszerencsétlenséget követően a Magyar Dolgozók Pártjának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának képviseletében a helyszínre utazott Gerő Ernő főtitkárhelyettes állammin Water Vass Zoltán a Politikai Bizottság tagja, az Országos Tervhivatal elnöke és Czottner Sándor a Központi Vezetőség tagja, bánya és energiaügyi miniszter. A vizsgálat a szerencsétlenség pontos okának felderítésére tovább folyik. A Minisztertanács a bányaszerencsétlenség áldozatait a Magyar Népköztársaság hősi halottjainak nyilvánítja és temetésükről állami költségén gondoskodik. A kötelességük teljesítése közben hősi halált halt bányászok hozzátartozóinak a minisztertanács családonként 2000 forint gyorssegélyt utalt ki és elhatározta, hogy az özvegyeknek járó nyugdíjon felül az összes árvák neveltetését, 18. életévük betöltéséig állami költségen biztosítja. A bányaszerencsétlenség hősi áldozatainak temetése 1951 január másodiké® 13 órakor volt Tatabányán. A temetésen a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa, a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége, valamint az összes társadalmi szervezetek képviselői megjelentek. Győzelemre visszük azt a nagy és szent ügyet, amelyért harcoltak, dolgoztak és életüket áldozták Eltemettük a hősi halált halt tatabányai bányászokat Kedden délben a tatabányai Újtelepi temetőben helyezték örök nyugalomra a tatabányai bányászserencsétlenségt hősi halottal . A temetésen megjelentek: Gerő Ernő elvtárs, Révai József elvtárs, Kádor János elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárhelyettesei, Rónai Sándor elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, Dobi István, a minisztertanács elnöke, Czottner Sándor elvtárs, bánya- és energiaügyi miniszter, Apró Antal elvtárs, a SzOT főtitkára, Péter Gábor elvtárs, altábornagy, az Államvédelmi Hatóság vezetője, Havrán István elvtárs, a bányászszakszervezet főtitkára, Osztovszky György elvtárs, a Tervhivatal elnökhelyettese, Párái Imre elvtárs, aKomárom megyei pártbizottság titkára, az MDP tatabányai szervezetének, a helyi hatóságoknak, szakszervezeteknek és tömegszervezeteknek képviselői, a tatabányai szénmedence dolgozók A sírok előtt a néphadsereg, az Álomvédelmi Hatóság és a rendőrség díszszakaszai sorakoztak fel. Csajkovszkij gyászindulójának hangjai után Kádár János elvtárs az MDP Központi Vezetősége nevében búcsúztatta a munka hősi halottait. A megrendítő súlyos szerencsétlenség, amelynek áldozatul esett 81 tatabányai bányászdolgozó, gyászba borított számos családot. A munka hősi italotjai között fiatalok, megtettkorúak és idősek is vannak. Ki testvérét, ki szilfjét, ki élettársát gyászolja az eu-ban. De a szerencsétlenség 131, közvetlen rokonokon tulaló gyásszal tölti el egész mánkásportályunkat, egész dolgozó népünket. Bányásztestvéreink halát, mély gyásszal és együttérzéssel tölti el munkásosztályunk dicső pártját, harcos vezetőnket, a kommunisták százezres tömegeit hazánkban, a Magyar Dolgozók Pártját. — Elhunyt bányász testvéreink a munka hősi halottak De bennük nemcsak a termelés frontjáról kiesett dolgozókat gyászolja Pártunk, hanem drága e nyársainkat, a munkásosztály forradalmár harcosait is. A magyar kommunistáknak, Pártunknak harca — mint Rákosi elvtárs mondotta — az illegalitás viszonyai között éppen úgy, mint a felszabadulás óta. Pártunk egész története során összeforrott, egy volt a bányászság legjobbjainak harcával. Az elnyomás évei alatt a bányászok legjobbjai nehéz harcát vivő Kommunista Pártunkkal ,,együtt hirdették a reményt, a megtörhetetlen hitet, a munkásosztály szívében élő nagy reménységet, a munkásosztály szocialista hazája, a nagy dicsőséges Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránt. Boldog szívvel köszöntötték a hajnal hasadását hazánk, munkásosztályunk felszabadulását, Sztálin fiainak, harcosainak eljövetelét. — És azóta, 1945 április 4-e óta, Pártunk minden harcában a szárnyakat kapott munkásosztály küzdő seregében az első sorokban ott meneteltek bányásztestvéreink, közöttük ebben a nagy szerencsetlenségben most elhunyt dolgoskezű harcos bányásztestvéreink is. — Emléküket gyászoljuk és kegyelettel megőrizzük. De dolgozunk és harcolunk tovább. Küzdenünk kell, mert elhunyt bányásztestvéreink özvegyei, árvái, hátrahagyottai boldogabb jövőjét építenünk és védelmeznünk, az elhunytakkal szembeni szent kötelességünk. A legnagyobb tiszteletet emléküknek akkor adjuk meg, ha a sorból kiesetteket, pótolva ércünket, tudásunkat megfeszítve még nagyobb lendülettel elszántsággal dolgozunk és harcolunk tovább. A Párt Központi Vezetősége nevében fogadom itt a meghalt bányászok sírjánál, hogy rájuk gondolva még magasabbra emeljük a munkásosztály szent zászlaját, amely alatt ők is éltek, dolgoztak és harcoltak. Győzelemre visszük a nagy ügyet, amelyért dolgoztak és életüket áldozták. — Munkástársaim, elvtársak, elvtársnők, legyetek erősek, állhatatosak és szilárdak. Mutassátok meg barátnak és ellenségnek egyaránt, hogy a bányászok hősi népe és a dicsőséges munkásosztály e szerencsétlenség nyomán, bár t hivükben gyász van, még keményebben még eredményesebben dolgozik és harcel megy előre, uj harcok, új győzelmek felé. Szerencsétlenség és bánat ne törjön meg minket, tegyen még acélosabbá bennünket, erítsen meg minket hitünkben és elszántságunkban abban az eltökéltségben hogy szabad életünket békénket tüzön-vizen át, minden nehézség leküzdésével, győzelemre visszük . Ezek az én búcsúszavaim, ezekkel harcos bányásztestvéreink szellemében búcsúzom Pártom nevében elhunyt testvéreimtől. Meghajtjuk emlékük előtt a Párt zászlaját — fejezte be beszédét Kádár János. Ezután a Minisztertanács nevében Czottner Sándor elvtárs bánya- és energiaügyi miniszter beszélt. — A hős bányászhatottak a nemzet halottai. Az özvegyekert és árvákat biztosítom arról, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya messzemenően gondoskodni fog megélhetésükről, a gyermekek felneveléséről. Ma még nem tudjuk határozottan megállapítani, hogy ezt a szerencsétlenséget mi okozta, de folyamatban van, a legszigorúbb vizsgálat, amelynek ki kell derítenie a szerencsétlenség okát. Mindent el fogunk követni, hogy a bányák üzembiztonságát a legmagasabb fokra emeljük, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a bányászok életét fenyegető veszélyeket — mondotta többek között. "■ Ezután Varga Barnabás Kossuth-díjas sztahanovista vájár Tatabánya és az egész ország bányászai nevében vett búcsút a hősi halottaktól. — Fogadjuk, hogy mindennapi munkánkban termelésünk fokozásával erősíteni fogjuk a népek szabadságáért harcoló embermisliók szilárd béketáborát, amelyet a hatalmas Szovjetunió vezet. Fogadjuk, hogy azokat a feladatokat, melyeket győzelmeink szervezője és vezetője, a Magyar Dőlgőzök Pártja és annak bölcs vezére, Rákosi Mátyás elvtárs elénk tűz, maradéktalanul teljesíteni fogjuk — mondotta gyászbeszédében. Ezután dr. Kriegler György esperesplébános gyászszertartást végzett el és gyászbeszédet mondott a síroknál. A gyászszertartás végeztével az Intarnacionálé és a Chopin gyászinduló hangjai mellett leeresztették a koporsókat a sírokba, amelyeket csakhamar belepett a koszőrúk tömege. Rákosi Mátyás elvtárs hatalmas vörös koszorút küldött, amelyet Gerő Ernő elvtárs helyezett el. A Magyar Dolgozók Pártja Köz,ponti Vezetősége nevében Kádár János és Révai József elvtársak, az Elnöki Tanács és a kormány nevében Rónai Sándor elvtárs. Dobi István és Czottner Sándor elvtárs, a SzOT nevében Apró Antal elvtárs, a bányaipari szakszervezet nevében Havrán István elvtárs, a Nént-adererv nevében Supka Kalmár őrá így koszorúzták meg az írókat. A „NÉPNEVELŐ" 1951. januártól kezdődően 48—64 oldal terjedesemben kartonfedéllel havonta kétszer jelenik meg. — Az egyes szám ára: 30 fillér, előfizetési díj havonta: 50 fillér, negyedévre: 359 forint. — Egyéni és csoportos előfizetés az alapszervezet népnevelőidei ősénél, vagy « Szikra Könyv és Propagandaanyag Iper- JesxUSail. (Budapest, V., Deák Ferenc-aten 15.) Szerda, 1951. jan. 3. II Magyar Dolgozók Farija szponti Vezetései üdvözlete Wilhelm Peck elvtárs 75. születésnapja alkatai?! „Wilhelm Pieck elvtársnak, a Német Szocialista Egységpárt elnökének. Kedves Pieck elvtársi 75. születésnapja alkalmából forró szeretettel köszöntjük a Magyar Dolgozók Pártja, az egész magyar nép nevében. A magyar kommunisták — akárcsak a sokmillió kommunista és öntudatos dolgozó szerte a világon — a német forradalmi munkásosztály vezérét, a nemzetközi kommunista mozgalom nehéz küzdelmekben megedzett veterán harcosát, a békéért vívott küzdelem katonáját becsülik és tisztelik Önben, szeretett Pieck elvtárs. A Magyar Dolgozók Pártja és az egész magyar dolgozó nép a legmelegebb rokonszenv és a nemzetközi szolidaritás érzésével eltelve figyeli az Ön által vezetett harcot, a német imperializmus és militarizmus újjáélesztése, az angol-amerikai s perialisták ellen, akik a németet ágyútöltelékül, a német fél pedig hadszíntérül akarják használni Az a harc, amelyet vérpártunk, a Német Szocia Egységpárt és a baráti Németokratikus Köztársaság élén vezet, az egységes demokrat békeszerető Németország megáilásáért történelmi jelentősége Sok-sok évig tartó jó egész.« kívánunk Önnek, drága Piecl, társ, hogy további sikereket éren el a Német Szocialista Eg párt és a Német Demokrat Köztársaság vezetésében, a nő nép és a világ békéért küzdő per javára. Forró kommunista üdvözletté A Magyar Dolgozó Párt Központi Vezetősége ne. RÁKOSI MÁTYÁS. Magyar küldöttség térlett Bériste Wilhelm Pieck elvtárs születésnapjára A Német Demokratikus Köztársaság elnökének Wilhelm Pieck elvtársnak 75. születésnapjára a MDP Központi Vezetősége és a Mayar Népköztársaság minisztertanácsa képviseletében Kiss Károly elvtárs, az Elnöki Tanács elnökhelyettese és Nagy elvtárs élelmezésügyi matér Berlinbe utaztak. A mű küldöttek részt vesznek az az ünnepségeken, amel Wilhelm Pieck elvtárs tegnapjára rendezőiek. Keszont felszabadította a koreai néphadsereg A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága közli január 1-én. A néphadsereg egységei a kínai önkéntesek egységeivel együtt valamennyi frontszakaszon folytatják előrenyomulásukat. A néphadseregnek a 38. szélességi fok térségében tevékenykedő egységei hatalmas nyomást gyakorolnak az ellenség makacs ellenállást kifejtő csapatainak állásaira és egyes frontszakaszokon áttörve az ellenség védelmi vonalait, előrenyomulnak. A néphadseregnek azok az egységei, akik felszabadították Szingak, Nancson és több más térséget, folytatva az előrenyomulásukat Keszon irányába, áttörték az elder védelmi vonalait, visszaüték és megsemmisítették kát az amerikai csapatot akik ebben a térségben nkncs ellenállást fejtettek ki Ennek a támadásnak köveztében a néphadsereg e ségei teljesen felszabadítói Keszon várost és környék néphadsereg egységei azok folyamán ebben a térben veszteségeket okoztak ellenségnek emberben és enikai felszerelésben. Sok zsákmányt ejtettek néphadseregnek azok, az ségei, amelyek felszabadták Keszon várost folyta támadásaikat. Megjelent az Anyag és Edalszolgáitat dassmeieri szánta vik) Pártjának irányító és ve szerepére. E. Burdzsákov: „V., Lenin veinek harmincegyedik kötete, című cikke a Szovjetunióban ma megjelent új Lenin-kötetről ír rövid ismertetést, amelyben rávilágít azokra az óriási erőfeszítésekre melyeket a Bolsevik Párt Lenin - Sztálin vezetésével a Szovjetunió az intervenciós rablók kiűzéséér és a proletárdiktatúra megszilárdításáért kifejtett. Sz. Kovárjov: A szocializmus építésének és az uj szocialista embertípus kialakításának egyik legfőbb akadályáról ir. „A kapitalitás csökevényeinek leküzdése az emberek tudatában?" címmel. D. Popov: A pártoktatás további fellendülésének fontos feladatáról ir. Kifejti, hogy a további fejlődő megköveteli, hogy egyre magasab színvonalra emeljék a kommunisták marxista-leninista képzettségé" D. Trosin: „A tudomány két táboráról“ ír. A szocialista tudmány a haladás és a fejlődés szogálatában áll. Az igazi tudomány, eláruló, az imperialisták szolgálatába szegődő nyugati áltudomány célja, haladáseltenés és a reaken ideológiájának becsempészése a tudományba. Ezenkívül még számos «■ idő szerű cikket és munka..mozgalm naptárt tartalmaz az Anyag fő Adatszolgáltatás legújabb száma. A decemberi szám gazdag anyagából kiemelkedik „A proletárforradalom lángeszű tudósa és hadvezére“ című cikk, mely Sztálin elvtársnak, az egész világ dolgozói hőn szeretett lángeszű vezérének munkásságát méltatja. Kiemeli Sztálin elvtárs szerepét a marxizmus-leninizmus ■ továbbfejlesztése terén, s azt az előrelátását, melylyel a proletariátus harcát vezette a teljes győzelemig. „A békéért folyó harc harci programja“ című cikk a Béke Hívei II. Világkongresszus határozatainak és az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez intézett kiáltványának jelentőségéről ir. Arról a hatalmas eszmei fegyverről, melyet a további harc folytatásához a világ dolgozóinak kezébe adott, megmutatva a béketábor erejét és a háború megakadályozásának lehetőségét. V. Luca cikke: „A Tito-Rankovics-banda, mint az amerikai imperializmus balkáni ügynöksége‘‘ a Títo-klikk aljas provokációs tevékenységét leplezi le. D. Csesznokov: „A szocialista állam gazdasági szervező tevékenységéről" című tanulmányában feltárja a szocialista állam gazdasági és politikai erejét, új szerepét a gazdaság fejlődésében és fölényét minden eddig ismert rendszerrel szemben. Egyben rávilágít a Szovjetunió Kommunista (bolse