Vasmegye, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-01 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Hároméves a Kínai Népköztársaság Újabb községek és tszcs-k kapták vissza burgonyából, illetve kukoricából a szabadpiaci értékesítés jogát A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA VASMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Vili. évfolyam, 230. szám. Ára 50 fillér 1952. október 1. Szerda ■MM»«......................... .11 Hi|-B^'^'~rirTTnwnnnTiiririii]iiiiiii mm ~r~n—nmn "-11— 1—i—miw-TMTiflr"Tirn«rTiit«ffi«nTWiiiiim^ rn mm1— DOLGOZ POROSZIOK! Minden kökénnyel nyerni lehet, minden jegyzett forint visszatérül, ráadásul gépet, bekötőutat, villanyt, iskolát, kulturházat kap a falu. A békekölcsönjegyzéssel a magad életét is, a haza javát is szolgálod!JEJTEZZETEK IÉJEKÜLL1I! Óráról-órára lendületesebbé válik megyénkben is, a kölcsönjegyzés sikeréért folyó hazafias verseny Minden eltelt óra a békeköl­csönjegyzés újabb és újabb nagy­szerű eredményeit hozza megyénk­ben is. Népnevelőink lelkes fel­világosító munkája nyomán egy­re szaporodik azoknak a közsé­geknek, üzemeknek, állami gaz­daságoknak, termelőszövetkeze­teknek és más munkahelyeknek a száma, ahol már minden dolgozó eleget tett hazafias kötelessé­gének és jegyzett forintjaival já­rult hozzá ötéves tervünk hatal­mas célkitűzéseinek megvalósítá­sához, a béke megvédéséért fo­lyó harc sikeres megvívásához. Az a nemes verseny, amely me­gyénkben is kialakult a békeköl­csönjegyzés minél nagyobb sikere érdekében, tovább folyik, hogy elérjük a célt: minden dolgozó je­gyezzen ! Üzemeink k­ölcsönjegyzési­ versenyében to­vábbra is tartja vezető helyét a kőszegi Ágyten­tőgyár és a Ne­­mezgyár, de nyomban utánuk sok üzem sorakozik fel, amelyeknek majdnem minden dolgozója jegy­zett már. Az élenjárók közé zár­kózott a szombathelyi Fűtőház, ahol ■­­ a jegyzési átlag 837 forintot tesz ki. A szentgotthárdi Kaszagyár dol­gozói is erősen fokozzák az ira­mot, 640 forintos jegyzési átla­gukkal szintén a legjobbak kö­zött vannak. Még mindig hátul kullog azonban a 72/1. sz. Építő­ipari Vállalat. Zárkózzanak fel ők is a legjobbak közé! A járások versenyében a szentgotthárdi járás tovább növelte előnyét a többi járás előtt. A körmendi járás válto­zatlanul tartja második helyét. Hétfőn és kedden még a szom­bathelyi és a celldörmölki járás versenyzett ,a harmadik helyért, a szombathelyi járás most meg­szilárdította harmadik helyét, a celldömölki járás viszont kény­telen volt átadni helyét a nálánál jobb eredményt elérő vasvári já­rásnak, amely a negyedik helyre tört. A kőszegi és a sárvári já­rás dolgozói továbbra is elmarad­­tak. A felvilágosítómunka foko­zásával ők is élre törhetnek! A szentgotthárdi járásban Or­­falu is jelentette, hogy a község minden dolgozó pa­rasztja jegyzett már. Apátistvánfalva viszont nehezen akar kimozdulni a hátsó helyről, továbbra is a járás elmaradt köz­­ség il. A szombathelyi járásban Felső­csatár dolgozói is büszkén jelen­tették: mindnyájan eleget tettek ha­zafias kötelességüknek. Gépállomásaink versenye egyre élénkül: a vezető helyet immár nem a körmendi, hanem a rátóti gépállomás tartja, ahol 837 forintot tesz ki­ a jegy­zési átlag. A nemeskoltai gép­állomás dolgozói valamennyien jegyeztek már 793 forintos átlag­gal, ezzel a második helyre tör­tek a harmadik helyre szorult körmendi gépállomás előtt, ahol 753 forintra alakult a jegyzési át­­lag. Termelőcsoportjaink tagjai is egyre élénkebben kap­csolódnak be a versenybe, ők is jó hazafiakhoz méltón akarják kivenni részüket a békekölcsön­­jegyzésből. A legutóbbi eredmé­nyek alapján a csákánydoroszlói Petőfi és Kossuth tszcs-k tagjai is az élenjárók közé kerültek. Állami gazdaságaink dolgozói is fokozódó lelkesedéssel veszik ki részüket a békekölcsön­jegyzésből. A sárvári és a kin­­csédpusztai állami gazdaság­ to­vábbra is tartja vezető helyét a versenyben. B­odorkós István tszcs-elnök 1.200 forintot jegyzett A gencsapáti Alkotmány-tszcs­­ben szorgalmasan végzik az őszi mezőgazdasági munkálatokat. A tszcs-ben már elvetették 44 hol­don a rozsot és 40 holdon az őszi­árpát. Az ősziárpából 30 holdon, a rozsból pedig 22 holdon alkalmaz­ták a keresztsoros vetést. Most 1 20 hold búzát vetnek keresztsorosan. Ezzel egyidőben 40 holdon végzik a trágyázást. A tszcs asszonyai pedig a kukorícat­öréssel és a burgonya­szedéssel foglalatoskodnak. Burgo­­nyabeadási előirányzatukat már be­csülettel teljesítették. A tszcs asz­szonyai versenyben végzik a beta­karítási munkálatokat. Ebben a ver­senyben élenjár Bodorkós Istvánná háromgyermekes családanya, aki 200, Gerely Erzsi, aki szintén 200 és Gerely Istvánná 4 gyermekes családanya, aki 190 munkaegységet szerzett eddig. A tszcs-ben Bodorkós István el­nök jegyzett elsőnek békekölcsönt. A kölcsönjegyzési ívre 1200 forin­tot írt a neve mellé. Példamutatá­sa nyomán a tszcs valamennyi tagja erejéhez mérten részvesz a béke­kölcsönjegyzésben. 5 BOZI JÁNOS: NÉPNEVELŐ Bozi János esánnyi dol­gozó paraszt a felszaba­dulás előtt mindössze 1 hold földön „gazdálko­dott“. Emellett azonban­­11 évig volt cselédje Sza­­lay Ferenc gúláknak. Nehéz életük volt, mint megannyi szegénypa­rasztnak. 19­45-ben a földosztáskor nyolc hold földet kaptak. Bozi Já­nos jó gazda hírében ál­lott, a 9 hold földön szép eredményeket ért el. Még ma is büszkén hivatko­zik arra, hogy két évvel ezelőtt két kataszteren 33 mázsa 80 kiló búzája termett, kétezer négy­szögölön pedig 33 mázsa termést takarított be ta­vaszi árpából. Ez év tavasza óta azon a földön, ahol azelőtt a kulák cselédeként dol­gozott, több családdal együtt épü­l most a má­sodik típusú, November 7 tszes jövőjét. Bozi Já­nos, a csoport elnöke és felesége nemcsak a ter­melésben mutatnak jó példát a községben, ha­­nem a beadásban és min­den kötelesség pontos teljesítésében is. Boziné tavasszal 1500 tojás he­lyett 580-at adott be a nép államának. A haza iránti kötelezettségeiket mindig példásan teljesí­tik. Szombaton este Bozi János és felesége éppen kukoricát morzsoltak, hogy mielőbb teljesíthes­sék a beadást, amikor meglátogatta őket Nagy József elvtárs, a sárvári járási pártbizottság egyik munkatársa, aki elbeszél­getett velük a felszaba­dulás óta megváltozott életükről. Boziék leányai­nak a felszabadulás előtt — mint annyi nincstelen parasztlánynak — csak cselédsors jutott. Ma az egyik Bozi-lány. Róza, aki egy Láng-gyári dol­gozó felesége, budapesti egyetemen tanul, műsza­ki számtantanárnak ké­szül, Bozi Jánosék Laci fia, ak­i most 19 éves, a Mű­szaki Egyetem hallgató­ja, gépészmérnök lesz. Bozi Laci géplakatos volt a győri Vagongyár­ban, ahol felfigyeltek ké­pességeire, iskolára küld­ték s most a dolgozók állama­ ösztöndíjával gondtalanul készülhet a gépészmérnöki pályára, amihez nagy kedvet érez. A szombat esti beszél­getés eredményeképpen Bezi János 400 forint bé­kekölcsönt jegyzett és az elmúlt vasárnap már ő is részt vett a neve­lőm­unkában. Felkereste ismerőseit, elbeszélgetett velük s öt dolgozó pa­rasztcsaládnál 4300 fo­rint értékű kölcsön jegy­zést gyűjtött. Felkereste Tömlő Miklós 13 holdas középparasztot is, aki nemrég uj házat épített. Beszélgetésük során az Uj családi ház is szóba­­került. Bozi János meg­­említette, hogy a béke­kölcsönnel is a békéért harcolunk, azért, hogy egyetlen ház se legyen többé bombák martalé­ka. Tömlő Miklós szót értett s nyomban 500 forint békekölcsönt jegy­zett. ... Bozi János pedig azóta is fáradhatatlanul végzi népnevelő­ munká­­ját, hogy minél több dol­gozó parasztot serkent­sen hazafias kötelessége teljesítésére, a béke vé­delmére. „Pártunk és államunk mindig számíthat ránk”4 Szegényparaszt család gyermekeként születtem, akinek a múltban sötét, kilátástalan volt a jövője. Terveket akkor nem szőhettem. A mindennapi betevő falatunk alig, volt meg, s arra voltam kényszerítve, hogy kulákoknál cselédeskedjem. A felszabadulással azonban az én életem is megváltozott. Elvégeztem az általános iskola 8 osztályát, s ma a szentgotthárdi Kaszagyárban dolgozom. 900­ forintot keresek ha­­vonta, s fizetésemből telik mindenre. Tagja vagyok a DISz-szervezetnek, s ott tanulhatok, szórakozhatok, sportolhatok. Minden vágyam az, hogy katonatiszt lehessek. Az idén azonban fiatalságom miatt még nem vettek fel, de jövőre biztosan sikerülni fog. Tudom, hogy egyre szebb, boldogabb életünket pártunk és álla­munk gondoskodásának köszönhetem. Ezt a szép életünket akarják meggátolni az imperialisták. A mi ifjúságunkra is azt a sorsot szán­ják, mint a jugoszláv ifjúságra: iskolák helyett börtönt és kényszer, munkát. Itt a jugoszláv határon saját szememmel láttam, amikor egy jugoszláv parasztfiatal saját maga húzta a koronát. Én ilyen életet nem akarok, s ezért tettem hitet a béke és a szabadság mellett. Hazám erősítése és még boldogabb jövőm érdekében ezer forint békekölcsönt jegyeztem, hogy bebizonyítsam: ránk, a jugoszláv határszélen élő fiatalokra pártunk és államunk mindig számíthat. MOLNÁR LÁSZLÓ DISz-fiatal, A VAS MEGYE A nemeskoltai gépállomás dolgozóinak Megyénk dolgozói büszkék a nemeskoltai gépállomás trakto­rosaira és egyéb dolgozóira, aki­k valamennyien jegyeztek béke, kölcsönt és összesen 56.300 forinttal járultak hozzá a kölcsönjegy­zés sikeréhez, nagy terveink és célkitűzéseink megvalósításához, békénk védelméhez, üdvözöljük a nemeskoltai gépállomás dolgo­­zóit és kívánjuk hogy az ő őszi terv teljesítésében is hasonlóan ki­emelkedő­ eredményeket érjenek el. Naisz József dolgozó paraszt­nak, Kőszegszerdahely ——B—————■— ■■■ !■!! ! P—email — lllth»«­ J Naisz elvtárs mint 5 holdas dolg­ozó paraszt 400 forintot jegyzett a Harmadik Békekölcsönből. Ezzel a jegyzésével megmutatta, hogy helyesen tudja értékelni azt a segítséget, amelyet népi demokrati­­kus államunk nyújt a dolgozó parasztok számára. Helyes, hogy Naisz elvtárs nem elégedett meg saját jegyzési eredményével, hanem dolgozó társait is felvilágosító munkával igyekszik meg­győzni a kölcsönjegyzés fontosságáról és a haza iránti kötelezett­­ségek maradéktalan teljesítéséről. Fülöp Imre községi párttitk­árnak, Répcelak A répcelaki tszcs-tagok becsül­ettel eleget tesznek hazafias köte­­lességüknek, példamutatóan kiveszik részüket a békekölcsönjegyzésből. Horváth Jenő tszcs-tag 1500 forintot jegyzett, özvegy Németh János,­né pedig 300 forintos jegyzésével járult hozzá a békekölcsön sikeréhez. Fülöp elvtárs azonban, mint községi párttitkár és tszcs-tag még a mai napig sem jegyzett békekölcsönt. Pedig az elvtárstól jogosan el­várják községe dolgozói, hogy minden téren példát mutasson. Gondol­­kodjék ezen Fülöp elvtárs és ha azt akarja, hogy a répcelaki dolgozói­ előtt továbbra is becsülete legyen, erejéhez mérten vegye ki részét a kölcsönjegyzésből. Vági Gyula dolgozó parasztn­ak, Tokeres Vági gazda a kölcsönjegyzé­s érdekében agitáló népnevelőknek kijelentette, hogy „beszélhetnek, amennyit akarnak, én nem jegy­zek“. Pedig Vági gazda népi demokráciánktól hat hold földet, fél hold szőlőt, új házat kapott. A békekölcsön jegyzés pedig éppen azt a célt szolgálja, hogy a továbbiak során is így gyarapodjanak dol­gozóink, így erősödjék tovább hazánk. Saját maga ellen vét tehát, aki nem vesz részt a kölcsönjegy­zésben, nem járul hozzá új orszá­got építő ötéves tervünk megvalósításához, eddigi eredményeink megvédéséhez Vági gazdától is elvárja népi demokratikus álla­­mnnk, hogy a kölcsön jegyzéssel is lerója tartozását a haza iránt. A gércei Vörös Csillag tszcs tagja­ina­k Az elvtársak a kölcsönjegyzés során bebizonyították, hogy szí­vükön viselik a haza ügyét: valamennyien jegyeztek békekölcsönt. E példamutató cselekedetükkel megyénk egész dolgozó népe előtt kivívták maguknak a megbecsülést. Jó hírnevükhöz továbbra is legyenek méltók: végezzék el határidő előtt az őszi mezőgazdasági munkákat s kölcsönjegyzési eredményükhöz hasonlóan teljesítsék példásan begyűjtési kötelezettségeiket is.

Next