Vasmegye, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-01 / 230. szám

Up­iainis UM limai a Kifl­i Négközt­ruság fennállásának Inai évfordulója alkalmából Rákosi Mátyás elvtárs távirata Mao Ce-tung elvtársnak Mao Ce-tung elvtársnak, a Kínai Népköztársaság­­ központi népi kormánya elnökeinek, Peking. A Kínai Népköztársaság fennállásának harmadik évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és az egész magyar nép nevében forró szerencsekívánataimat küldöm önnek. Azok a világtörténelmi jelentőségű győzelmek, melyeket a ba­ráti ldnai nép az imperialista agresszorok és lakájaik elleni hősies harcában és a békés építő munka t­erén vívott ki, igaz örömmel töltik el a magyar népet és még lelkesebb munkára és harcra buzdítják a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor soraiban. Szívből kívánok további sikereket önnek és a békéért küzdő és boldog jövő­jét építő nagy kínai népnek. Rá­kosi Mátyás a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Dobi István elvtárs távirata Mao Ce-tung elvtársnak Mao Ce-tung elvtársnak, a Kinai Népköztársaság központi népi kormánya elnökének, Peking. A kinai nép nagy nemzeti ünnepe alkalmával l­érem önt. El­nök elvtárs, fogadja legmelegebb szerencsekívánataimat. A ma­gyar nép meleg szeretettel fordul e napon a kínai nép felé, amely minden akadályt leküzdve építi szabad hazáját, a béke erős bás­­tyáját.­­ Kívánom, hogy a kínai nép hatalmas építő munkáját és a béke megvédéséért folytatott bátor küzdelmét teljes siker koronázza. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kiss Károly elvtárs távirata Csou En-laj elvtársnak Csen En-laj elvtársnak, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya közigazga­tási tanácsának elnöke, külü­gyminiszter, Peking. Engedje meg, hogy a Kínai Népköztársaság fennállásának harmadik évfordulója alkalmából legmelegebb üdvözletemet és őszinte jókívánságaimat fejezem ki. A magyar nép testvéri együtt,­érzéssel ünnepli ezen a napon a baráti kínai nép ragyogó sikereit, amelyeket népi demokratikus köztársaságának felépítésében és az imperialista háborús gyújtogatók távolkeleti terveinek meghiúsítá­sában elért. Szilárd elhatározásunk, hogy egyre tovább fejlesszük az országaink között már mély gyökereket vert politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat, amelyek a béke közös nagy ügyét­­ szolgálják. KISS KÁROLY, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. — RÁDIÓKÉPSZOLGÁLAT ala­kult Moszkva és Peking között. A szolgálat 24 óra alatt továbbítja a képeket Pekingből Moszkvába a Kí­nai Népköztársaság megalakulása­­ harmadik évfordulójának ünnepsé­geiről és az ázsiai és csendesóceáni­­ békeértekezletről. — MAO CE-TUNG elvtárs, a kínai központi népi kormány el­nöke szeptember 30-án fogadta Cedenbalt, a Mongol Népköztár­saság miniszterelnökét - A BELGA RENDŐRSÉG 22 katonát ítélt 5 évig terjedő szabad­ságvesztésre, mert résztvettek a ka­tonai szolgálati idő felemelése ellen tiltakozó tüntetéseken. Hároméves a Kínai Népköztársaság A Kínai Népköztársaság közel 500 milliós népe ma ün­nepli a népköztársaság­ kikiáltá­sának harmadik évfordulóját. Ezen a napon, a nagy kínai nép­pel együtt, az egész haladó em­beriség megemlékezik azokról a hatalmas sikerekről, amelyeket a kínai dolgozók a kommunista párt és Mao Ce-tung elvtárs ve­zetésével értek el a külföldi im­perialisták és belső cinkosaik, a földesurak és nagyburzsoák ha­talmának letöréséért a népgaz­daság helyreállításáért, újjászer­vezéséért és fejlesztéséért vívott harcban. A kínai nép több évtizedes küz­delmet folytatott hazája felszaba­dulásáért. A Nagy Októberi S­zo­­cialista Forradalom győzelme, amely alapjaiban rendítette meg az imperializmus pilléreit a gyar­mati és függő országokban, új, magasabb fokra emelte a kínai nép felszabadító mozgalmát. Meg­alakult a Kínai Kommunista Párt, amely a nemzeti felszaba­dító mozgalmat egyesítette a marxizmus-leninizmus elméleté­vel. A Szovjetuniónak a második­­világháborúban kivívott történel­mi jelentőségű győzelme a hitleri Németország és a militarista Ja­pán felett döntően hozzájárult a kínai népforradalom végleges győzelméhez. „Ha nem lett volna a Szovjet­unió, ha az antifasiszta második világháborúban nem aratott vol­na győzelmet, ha nem győzte vol­­na le — ami a mi szempontunk­ból különösen fontos — a japán­­ imperializmust, ha nem jöttek volna létre Európában az új de­mokrácia országai... akkor a ránk nehezedő nemzetközi reakciós erők nyomása természetesen sok­­kal erősebb lenne, mint most. Vájjon kivívhattuk volna a győ­zelmet ilyen körülmények között? Természetesen nem“ b írta Mao Ce-tung elvtárs. S bár a reakciós és minden izé­ben rothadt Kuomintang-klikk — az amerikai imperialisták tank­jaival, repülőgépeivel és fegyve­reivel — rög­tön a második világ­háború befejezése után mindent elkövetett a népi forradalom le­­törésére, nem sikerült visszaállí­­tanunk azt a rendszert, amelyben minden hatalom a tőkéseké és földesuraké, s amelyben a dőlt­gőzök osztályrésze mérhetetlen nyomor és kizsákmányolás, azt a rendszert, amelyben Kína hatal­mas területe az imperialisták va­­dászzsákmánya, a természeti kin­­csei: kőszén- vas- és wolframlelő­­helyei az imperialisták prédája A kínai népi felszabadító hadsereg a kezdetben sokszoros túlerőben lévő Kuomintang-bandák felett döntő győzelmet aratott és Kína egész szárazföldi területét —­ Taj­­vant kivéve, amelyet most az amerikai imperialisták bitorolnak — felszabadította. Tibet békés felszabadítása is megtörtént 1951-ben, s ez egyben a né­pi felszabadító mozgalomnak igen jelentős sikere. A felszabadí­­tott területeken azonnal megkezd­ték működésüket a demokratikus szervezetek, megkezdődött a gaz­daság helyreállítása, a földre­form végrehajtása. Ilyen harcok között szü­letett meg a Kínai Népköztársa­ság, amely fennállásának rövid három esztendeje alatt évtizede­ket fejlődött. Az első két év leg­­nagyobb része a külföldi imperia­listák és ügynökeik mesterkedése és behatolási kísérlete elleni harc­ban, földbirtokok kisajátításá­ért vívott harban telt el, de már ebben az időben is megmutatko­zott az egységes demokratikus frontba tömörült, felszabadult kí­nai nép ereje: leküzdötte a gaz­dasági zűrzavart és mélyreható politikai és gazdasági változtatá­sokat hajtott végre. Az elmúlt három esztendő alatt a Kínai Népköztársaság több mint kétszeresére emelte iparának és másfélszeresére me­zőgazdaságának termelését. A vas-, acél- és gépgyártás 8-9-sze­­resére emelkedett, megkétszere­ződött a szén és villamosenergia termelése. A munka termelékeny­­sége ez idő alatt 88 százalékkal nőtt Ma már a szocialista jelle­gű állami szektornak, döntő sú­lya van a Kínai Népköztársaság gazdaságában: a nehéziparnak 80, a könnyűiparnak 40, a vasúti há­­lózatnak és hajózásnak majdnem 60 százaléka van az állam tulaj­donában. A pénz- és hitelélet te­rén is megszűnt a külföldi bankok és hazai nagyburzsoák szerepe: a betétek, hitelek, kölcsönök csak­nem 30 százalékát kezelik az ál­lami bankok. Kína mezőgazdasága a nagy­arányú változásokon ment ke­resztül. A falvakban megszűnt a kizsákmányolás: a földet a kom­munista párt a dolgozó parasztok kezébe adta. A földreform eddig 420 millió parasztot érintett és a jövő tavaszra teljesen befejeződik. Hatalmas termelőerők szabadul­­tak fel, s a dolgozó parasztok lel­­kesedése a terméseredmények nö­­vekedésén mérhető le. A Kínai Népköztársaság kikiáltása óta a gabonatermés 40 százalékkal, a gyapottermés 300 százalékkal nö­vekedett. S ez az ország, amely­­ben a felszabadulás előtt évente többmillió ember pusztult el éhen, már 1931-ben — kétszáz év óta először — félmillió tonna gabonát exportált Indiának. E politikai és gazdasági sikerek elérésében elsősorban a Szovjet­unió segítette a Kínai Népköztár­saságot. Átadta és átadta elmé­leti és gyakorlati tapasztalatait, amelyeket a szocializmus, majd a kommunizmus építése közben szerzett. 1950 február 14-én a Szovjetunió és a Kínai Népköz­­társaság között barátsági, szö­vetségi és kölcsönös segélynyúj­tási egyezmény jött létre, amely sokban hozzájárult Kína népgaz­daságának helyreállításához és megerősítéséhez, s amely szilárd­ámasza a békének és a demokra­tikus erőknek a Távol-Keleten. A közelmúltban ismét szovjet-kínai tárgyalásokról adott hírt a világ­sajtó. Sztálin elvtárs és Csou Eid­­­aj elvtárs, a kínai Népi Közigaz­­gatási Tanács elnöke, külügymi­niszter, személyes megbeszélései alapján történtek olyan intézke­dések, amelyek ismételten meg­erősítik a két hatalmas, békesze­­rető nép barátságát. A Szovjet­unió — a már korábbi megálla­podások értelmében — ez év vé­géig átadja a Kínai Népköztár­saságnak a Csang-Csung vasútvo­­nalat. Port Arthur kikötőben vi­szont meghosszabbítják a szovjet csapatok öttartózkodási idejét mindaddig, amíg meg nem kötik a békeszerződést Kína és Japán, illetve a Szovjetunió és Japán kö­zöt. „Mélységes­ meggyőződésünk­­— mondotta Moszkvában Csou En-laj elvtárs —, hogy Kína és a Szovjetunió közötti megbonthatat­lan barátság napról-napra és nemzedékről-nemzedékre gyara­podni fog. Nem kétséges, hogy minden provokáció és minden olyan kísérlet, amely e nagy ba­rátság megbontására irányul, ve­reséget szenved Kína és a Szov­jetunió népei együttes erőinek csapása alatt.“ Amikor 1956-ben az amerikai és h­sziimanista hordák megro­hanták Észak-Koreát és további célul az Északkelet-Kínéba való behatolást tűzték ki, a kínai nép fegyvert ragadott, s a testvéri koreai nép megsegítésére sietett. Győzelmeik csúfos kudarcra ítél­ték az imperialisták terveit, s napról-napra erősebb csapást mér­nek rájuk. Bebizonyították, hogy a felszabadult kínai nép, mint a béketábor tagja, a Szovjetunió támogatását élvezve, képes arra, hogy megvédje szabad életének vívmányait, hatalmas és éber őre legyen a békének a Távol-Keleten és az egész világon. (v­. b. I.) 2 Szerda, 1952 október 1. Újabb hi­nségek és tszes-k kapták vissza burgonyából, illetve kukoricából a szabad piaci értékesítés jogát A begyűjtési miniszter szeptem­ber 30-i hatállyal a következő köz­ségeknek és tszcs-knek adta vissza burgonyából a szabadpiaci értéke­sítés jogát. Szabadon vihetik piacra burgo­nyájukat a komárommegyei Dad, a bácsmegyei Császár-t­ölte, a nógrád­ megyei Szarvasgede, Erdőtarcsa, Kisbágyon, a szabolcsmegyei Náb­­rád, Kérsemjén, a békésmegyei Hunya, a somogymegyei Toponár, Somogysimonyi, Somogytarnóca, Te­leki, Balatonszárszó, Szólád, Pusz­taszemes községek, Baja és Szom­bathely város dolgozó parasztjai, valamint a palotási »Május 1'.tsz, a szarkodpü­spöki „Béke", a va­­nyarci „Béke“, kozárdi „Petőfi", tari „Ságvári“, csépi „Uj barázda", nábrádi „Béke", kérsemjéni „Úttö­rő", a balatonszemesi „Dózsa", a siófoki „Új barázda", a balatonszár­­szói „Béke", a pusztaszemesi „Jó­zsef Attila" tszcsk és tagjaik. Szabadon viheti kukoricáját sza­badpiacra Ráksi község dolgozó parasztsága, miután kukoricabeadé­­si tervüket 110 százalékra teljesí­tették. LEGÚJABB HÍREK — AZ 1951 ÉVI irodalmi és mű­vészeti Sztátn-díj jelvényeit és díszokleveleit A. Fagyejev átnyúj­­totta a szovjet kulturális élet több képviselőjének. _ A MUNKANÉLKÜLI fran­cia textilmunkások száma elérte az ötszázezret. Nord, Vosges és Loire megyében, valamint Nor­­m­andiában a textimunkásoknak csak a hét egyes napjain jut mun­ka. Egyes gyáraknál heti két nap, máshol heti 24 óra a mun­kaidő, mert a kormány — a köz­szükségleti cikkeket gyártó ipar­ágak helyett — fegyverkezésre költi a milliárdokat. — ALI JATA elvtársat, a Ma­rokkói Kommunista Párt főtitkárát letartóztatta az algíri rendőrség. Azóta nem érkezett róla megbízha­tó értesülés a letartóztatott sorsá­­ról. _______ TÖBBFÉLE ESŐ Várható időjárás: felhős idő, többféle eső. Megélénkülő délnyu­gati-nyugati szél, a hőmérséklet kissé emelkedik. Várható hőmérsékleti értékek: reggel 10—13, délben 15—15 fok között. A népi demokratikus országok dolgozói lelkes munkával, kimagasló termelési eredményekkel készülnek a SzK(b)P XIX. kongresszusára Bukarest. „Fogadjuk a SzK(b)P XIX. kongresszusát új, magasabb termelési eredményekké!!“ — e jel­szó jegyében dolgoznak ezekben a napokban a munkások Százezrei a Román Népköztársaság különböző iparágaiban. Ünnepi munkaőrséget vállalt a vajdahunyadi Gheorghiu- Dej Kohászati Kombinát kollektí­vája. Ebben az üzemben nincsen egyetlen olyan tagja sem a Román Munkáspártnak, aki ne teljesítené túl napi normáját. Hatvanhárom vajdahunyadi olvasztár a szovjet gyorsolvasztási módszer alkalm­azá­­sával jelentősen növelte a munka termelékenységét. Prága, Prága ipari üzemeinek munkásai jelentős terven felüli megtakarításra tettek ígéretet a Bolsevik Párt kongresszusa tiszte­letére. A „DCK Dukla" nehézgép­ipari üzem dolgozói augusztusig 8 millió koronát takarítottak meg ter­ven felül, az év végéig további 4 millió korona megtakarításra köte­­lezték magukat. A szovjet szakszervezeti küldöttség átadta a szovjet dolgozók pénzajándékát India éhező lakossága számára Delhi (TASzSz). Szeptember 29- én este az Indiai Vöröskereszt Társaság fogadást rendezett a Szov­­jetunió Szakszervezetei Központi Tanácsa küldöttségének tiszteleté­re. A küldöttség azért érkezett Indiába, hogy átadja az élelmiszer, és pénzajándékot, amelyet a Szov­jetunió dolgozói küldtek India éhező lakosságának. Cserednyicsenko, a küldöttség ve­­zetője a fogadáson átnyújtotta az egészségügyi miniszternek és Radzs­­kumari Amrit’ Kaurnak, az Indiai Vöröskereszt Társaság elnö­­kének a 250 ezer rúpiáról szóló utalványt. Radzskumari Amrit Kaur, az In­diai Vöröskereszt Társaság nevé­ben szívből jövő háláját fejezte ki a Szovjetunió szakszervezeteinek az éhező indiai lakosságnak nyújtott önzetlen segítségért. Kicsoda Peko Dapcsevics titoista tábornok és mit keresett Londonban? Moszkva. A jugoszláv politikai emigránsok „Za szocijaliszticsku Jugoszlaviju“ című Moszkvában megjelenő lapja legutóbbi számában leleplezi Peko Dapcsevics jugoszláv helyettes vezérkari főnök múltját és megírja, mit keresett ez a titoista lakáj Angliában. A jugoszláv nép jól ismeri az áruló Peko Dapcsevics söt­ét múlt­ját. Még a háború előtt szervezte be a Gestapo. Ezután egyidejűleg több imperialista kémközpont­ szol­gálatában állott. Ez a bűnöző most ismét régi gaz­dáit’ — a Wall Street* és a CITY imperialistáit szolgálja. Ő volt az, aki az elmúlt évben, amidőn az Egyesült Államok és Jugoszlávia között katonai egyezményt írtak alá, nyíltan kifejezésre juttatta Titoéknak azt a kívánságát*, hogy néhány atombombát szeretnének kapni Amerikától. Dapcsevics — a hóhérok lakója — a közelmúltban egy titoista ka­tonai küldöttség élén Angliában járt*. Az angol vezérkar hívta meg Titoék tiszti küldöttségét, hogy részt vegyen az angol hadsereg had­­gyakorlatán. Dapcsevics és a tit­o­­ista katonai küldöttség többi tag­jának tárgyalásai Sam angol ve­zérkari főnökkel és t­öbb más ma­­gasrangú angol tiszttel nem hagy­nak kétséget afelől, hogy Dapcse­vics angliai látogatásának célja tá­madó tervek előkészítése volt. Meg­tárgyalták, hogyan lehetne Jugo­szláviát katonai felvonuló tereppé, a jugoszláv katonákat pedig ágyú­­töltelékké változtatni a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen előkészítendő agresszív hábo­­rúban.

Next