Vasmegye, 1952. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1952-11-01 / 257. szám

Az állatállomány növelésével és a takarmányozásával kapcsolatos tennivalókat beszélték meg Vas megye állattenyésztési vezetői A megye állattenyésztői 30-án egésznapos értekezletet tartottak, ahol az elmúlt háromnegyedév eredményeit és a soron következő feladatokat tárgyalták meg. A megye 99,5 százalékra teljesítette az állattenyésztés fejlesztésének háromnegyedéves tervét. A járások közül ezen a téren legjobb munkát a szombathelyi, legrosszabbat pedig a szentgotthárdi járás végzett. Az elmúlt hónapban minden tszcsben és községben felmérték a rendelkezésre álló takarmánybázist és a hiány pótlására a helyi adottságok figyelembevételével takarmánykiegészítő terveket készítettek – mondta el beszámolójában Cziráki Ferenc elvtárs, a megyei tanács állattenyésztési csoportvezetője. Az állatállomány gyors számszerű felfutása és a terveknek megfelelő további szaporítása sok és jó minőségű takarmányt kíván. Ez az idei száraz esztendőben csak úgy oldható meg, ha minden adottságot felhasználunk a téli takarmányozásra. Nagyban elősegítené az állattenyésztők munkáját az, ha a minisztertanács határozatát a dolgozó parasztság széles tömegével ismertetnék. Ezen a téren nagy hiányosságok merültek fel a mi munkánkban is, mert mi sem szorgalmaztuk a széleskörű felvilágosító munkát. Sok hiányosság merül fel a járási és községi tanácsok munkájában is, mert a takarmányozási kérdés megoldását nem tartják elsőrendű feladatnak. Egyes helyeken a községi tanács együtt siránkozik az ellenséggel, hogy nincs elég takarmány. Ott, ahol csak sírnak, nem is lesz, de ahol cselekedni is tudnak, ott van is és lesz is takarmány. Nem kell félni és húzódozni az új módszerek alkalmazásától," mert azok már a gyakorlatban kipróbáltak. Az állattenyésztésben meglévő hiányosságok oka az is, hogy rossz a káderutánpótlás. Juhtenyésztéshez értő szakember például elég kevés van megyénkben és éppen ezen a téren van a legnagyobb lemaradás. A hiba kiküszöbölésére hamarosan megindul egy juhtenyésztési szakiskola az országban. Gerencsér Gyula, a szentgotthárdi járás állattenyésztési agronómusa — önkritikát gyakorolva saját munkájuk felett —■ elmondotta: — Már a nyár folyamán rossz volt az ellenőrzés. Nem törődtünk azzal, hogy a rábafüzesi Új Élet tsz tagjai kiadták kaszálni a rétjüket, s most panaszkodnak, hogy nincs elég szénájuk. Viszont van elég szalmájuk és annak felhasználásával pótolhatják a szénát. Császár Sándor, a szentgotthárdi járás takarmánygazdálkodási agronómusa arról számolt be, hogy miért volt eddig hátul a járás és hogy lesz utolsóból első, ha a többi járás nem vigyáz. — Rossz volt a felvilágosító munka, s mi is belenyugodtunk abba, hogy úgy sem lehet silózni, mert nincs mit. De amikor a járás minden adottságát figyelembe vettük, arra a megállapodásra jutottunk, hogy a silózási terv teljesíthető, sőt még túlteljesítésre is van lehetőség. Éppen ezért versenyre hívom valamennyi járást a silózási terv túlteljesítésére november végéig. Karácsony István, a vasvári járás törzskönyvvezetője versenyre hívta ki a többi járási tanács törzskönyv vezetőit. Vállalta, hogy az állatállomány összeírását január 31 helyett december 31-re elvégzi járásában. A versenyfelhíváshoz a többi járás törzskönyvvezetői is csatlakoztak. A körmendi járási tanács mezőgazdasági osztályának állattenyésztési csoportvezetője, Kardos István a makkoltatás eredményeiről számolt be. Az egész járás területén szedik az úttörők a makkot. Eddig már jelentős mennyiséget gyűjtöttek be. A kisrákosi Alkotmány tsz-ben a tagok is szedik a makkot. Atöbbi hozzászólásból is kitűnt, hogy a makknak sertésekkel való hasznosítása megyénkben folyamatban van. A lombgyűjtés silónak azonban még eddig egy helyen sem indult meg. Ezen a hiányosságon a legsürgősebben javítani kell, annál is inkább, mert a többi megyében már jelentős lombmennyiséget silóztak. A szalmafeltárást is sok helyen használják, a a közeljövőben még több helyen vezetik be. Eddig legfőbb helyen a szénát is csupán legeltetéssel pótolták. Sok értékes hozzászólás hangzott el az értekezleten. Elmondták a megye állattenyésztői a munkájuk közben felmerült hiányosságokat, azok kiküszöbölési módját, a tapasztalt akadályokat és azok legyőzését. Az értekezleten elhangzottakból sok értékes tapasztalatot szereztek munkájuk megjavítására, a felvilágosító munka kiszélesítésére. Azzal az elhatározással tértek vissza az értekezlet után munkahelyükre, hogy a hallotteaktnt alkalmazni fogják. Következetesen hajtsuk végre a sitózási tervet! A párt és a minisztertanács határozata az állattenyésztés fejlesztéséről komoly és jelentős feladatokat szab meg a takarmánygazdálkodás elé. A múltban a takarmányozás nagyon drága volt, mert legnagyobb mennyiségben abraktakarmányt etettek az állatokkal. A szovjet tapasztalatok felhasználása az állattenyésztésben azonban lehetőséget nyújt arra, hogy változatosan összeállított tömegtakarmányokkal sok abrakot takaríthassunk meg. Az állatállomány téli ellátásának zavartalansága silózással oldható meg. Most van a silózás ideje, megyénkben is megkezdődött már e fontos munka. Természetesen ott halad a legjobb ütemben, ahol a legjobb gazdálkodók vannak, akik előre látnak s nem sajnálják a csekély munkát a későbbi kamatos kamatokért, az állatállomány gyarapodásáért. A vámoscsaládi Nagy Család tsz például 150 köbméterrel túlteljesítette silózási tervét, a kemenesszentmártoni Úttörő tsz is gyorsabban akar haladni és 600 köbméter silótakarmányt készített. A szombathelyi Felszabadulás tsz és 400 köbméternyi silótakarmánnyal készül fel a télre. Elég jó ütemben indult a silózás Csényén, Ostffyasszonyfán, Rábapatyon, stb . Általában azonban megyeszerte súlyos hiányosságok mutatkoznak e rendkívül fontos népgazdasági rendelkezés végrehajtásában. hiba van a helyi tanácsok és a földművesszövetkezetek együttműködésében. A megye gépállomásai sem készültek fel eléggé és sok helyen hátráltatják a csoportok és községek silózási munkáit. Nem veszik igénybe az egyéni silótöltő gépeket, a gépállomások nem tartják meg az általuk aláírt szerződött időpontot. Érvényesül egyes helyeken a kulákok hangja is. Siránkozik a tanácselnök: „nincs kukoricaszár, nincs etetnivaló“. Az ilyen helyeken nem is lesz, mert a silózás éppen azért szükséges, hogy legyen etetnivaló. A káldi gépállomással szerződött községekben alig-alig indult meg a silózás. A kijelölt időre a gyár a répaszeletet leszállította, a községi tanács a kukoricaszárat egybehordatta, a gépállomás azonban egyik napról a másikra tolta felelőtlen ígéretekkel a silózás időpontját. Eddig már 5 mázsa répaszelet romlott el a gépállomás hanyag munkája miatt. A káldi gépállomás a szerződés be nem tartásáért kötbért fizet. Ez a gépállomás rossz munkája miatt sereghajtó a tervek teljesítésében. A rátóti gépállomás sem sokban különbözik a kálditól. A szentgotthárdi járás lemaradásának nagyban a rossz és felelőtlen, a szerződést be nem tartó gépállomás az oka. Hiába állt minden készen Gasztonyon, Farkasfán, Szentgotthárdon , a gépállomás csak aláírta a szerződést, de be nem tartotta. A rátóti gépállomás ellen is megindult a kötbéres eljárás. A vasszilvágyi gépállomás is hátul kullog a silózásnál. Pecöl községben 21-re szólt a silózási szerződés. Mikor pár napot késve végre megjelent a gép, 25 köbméter silózás után megállt. Még ma is silóznak Pecölben a gépállomás felkészületlen, hanyag munkája miatt. Egyházashetye és Molnaszecsőd községi tanácsa nem tartja szívügyének az állatállomány részére a téli takarmány biztosítását, mert a községi tervet mindmáig sem bontották le gazdákra és a kukoricaszár kivetését sem alkalmazták. Csepregem maga a községi tanács terjesztette azt a hírt, hogy aki egyénileg silóz, annak nem kell adni a közös silóba. Ezzel kibúvót adtak arra, hogy egyes spekulánsok sehol ne silózzanak. Az ikervári tanács nemesül a begyűjtés és nyilvántartás terén végez hanyag munkát, de maguk a tanácstagok adják a helytelen példát. A tanácselnök, Németh Ferenc példája a sült galambot váró, orránál tovább nem látó, megalkuvó embernek. Vasszilvágyon Németh József tanácselnök és Vince Lajosné szövetkezeti ügyvezető egyformán „megegyeztek“ abban, hogy a silózást csak hozzák-halasztgassák, mert számukra „nagy gond" a silózás. A vizsgálat megindult ellenük. Az uraiújfalui Úttörő tizcs silózási terve 600 köbméter, ebből még semmit sem teljesített. A nagygeresdi Petőfi sem akar silózni, mert neki „van elég takarmánya“. Németh László tanácselnök úgy látszik nem híve a gyorsabb fejlődésnek, az előrelátásnak. A hátralévő őszi napokban minden erővel neki kell látni a silózásnak, ami nagyban hozzájárul majd állatállományunk további fejlődéséhez, dolgozó parasztságunk anyagi erősödéséhez. Példaképünk a Komszomol Most amikor a Komszomol fennállásának 34. évfordulóját ünnepeljük, különös szeretettel gondolunk a komszomolistákra, akik közül sokan életüket adták szabadságunkért. Minden DISz-fiatal előtt példaként állanak a Komszomol-ifjak Mi is olyan önzetlenül akarjuk szeretni hazánkat, mint ahogy annak ők tanújelét adták még az intervenciós háborúk idején, majd a Nagy Honvédő Háborúban. A mi feladataink is az, hogy megvédjük eddigi hatalmas eredmániáinkét, drága hazánk határait. Ez a feladat nem könnyű, de szép és megtisztelő, ígérjük, hogy becsülettel végrehajtjuk. Krimien Ferenc honvéd. „Újabb bizolysték arra, mennyire megbecsült pénunk és kormányzatunk a miniánkat“ A napokban jelent meg a minisztertanács határozata az ipari vállalatoknál foglalkoztatott műszaki dolgozók és főkönyvelőkalapbérének felemeléséről és új prémiumrendszer bevezetéséről. Megyénk iparának műszaki vezetői és főkönyvelői is nagy örömmel fogadták a határozatot, amely kifejezésre juttatja azt a megbecsülést és elismerést, amellyel pártunk, kormányzatunk a műszaki dolgozók és főkönyvelők nagyjelentőségű munkáját méltányolja. Erről nyilatkozik Árvai Béla, a szombathelyi Bőr- és Cipőgyár műszaki vezetője és NémethFerencné, az ÉDÁSz főkönyvelője. Árvai Béla így fejezi ki véleményét : Mi, műszaki dolgozók örömmel látjuk, milyen nagy fontosságot tulajdonít munkánknak pártunk, kormányzatunk, mennyire megbecsüli a népgazdaság fejlesztéséért, az ötéves terv sikeres megvalósításáért folyó munkánkat• Ezt a megbecsülést fejezi ki a napokban megjelent minisztertanácsi határozat is a műszaki dolgozók és főkönyvelők alapbérének felemeléséről és új prémiumrendszer bevezetéséről■ Az új prémiumrendszer bevezetésére nagy szükség volt. A régi prémiumrendszer ugyanis sablonos volt, elszakadt a tervteljesítéstől, a tervfeladatok megoldásától, így nem is ösztönzött kellőképpen jobb munkára. Az új prémiumrendszerben a prémium alapja a terv teljesítése és túlteljesítése lesz- A terv teljesítésén, túlteljesítésén természetesen a terv maradéktalan meg-, valósítását kell érteni. Nálunk például központi kérdés a minőség megjavítása, az új premizálás a minőség megjavítására ösztönzi majd a műszaki dolgozókat. Úgy érzem, valamennyi műszaki dolgozó szándékát fejezem ki, amikor azt mondom: az eddiginél is eredményesebb munkával háláljuk meg pártunk, kormányzatunk rólunk való újabb gondoskodását. Németh Ferencné a következőket mondotta: Én is, s velem együtt a többi főkönyvelő is nagy lelkesedéssel fogadta a minisztertanács határozatát. A határozat újabb bizonyíték arra, mennyire megbecsüli pártunk a szocialista számvitel fejlesztése érdekében végzett munkánkat. Sztálin elvtárs mondotta, hogy semilyen tervszerű építőmunka nem képzelhető el helyes számvitel nélkül. Ezért mi, vezető adminisztratív dolgozók fokozottan arra törekszünk, hogy helyesen lássuk el fontos feladatunkat. A számok tükrében láthatók az eredmények, de az elmaradások, a hibák is, teháta számvitelnek nagy jelentősége van a terv teljesítéséért, túlteljesítéséért folyó harcban. A minisztertanács határozata a műszaki dolgozók és főkönyvelők alapbérének felemeléséről és új prémiumrendszer bevezetéséről arra serkent bennünket, hogy még pontosabb, jobb és gyorsabb számviteli munkával segítsük elő ötéves tervünk teljesítését, túlteljesítését. . Kisdiákok a begyűjtésről Az utóbbi napokban, igen sok pályázat érkezett szerkesztőségünkbe a csepregi iskolásoktól. Mautner Mária VIII. osztályos a többi között ígyz: „Cserébe a beadásért gépeket, kombájnokat, traktorokat kapunk. Ezek megkönnyítik a dolgozó paraszt munkáját, s most már jut ideje szakkönyvek olvasására, s a tanult új módszerek alkalmazásával többet termelhet, többet juttathat a munkásosztálynak... A jó eredmények mellett a mi községünkben is vannak azonban lemaradók, akik hátráltatják a vándorzászló megtartását. Az élenjáró gazdák és a népnevelők azonban felkeresik a lemaradókat és felvilágosítják őket a beadás fontosságáról“. Tóth Julianna VII. osztályos is a felvilágosító munkáról ír: „Édesapámat, mint a beadásban élenjárót megkérték, vegyen részt a felvilágosító munkában, hogy minden dolgozó paraszt mielőbb teljesítse a beadást. Egy alkalommal én is elmentem édesapámmal és igen jó eredményt értünk el, akiknél jártunk, valamennyien teljesítették a beadástLágler Katalin IV. osztályos ezeket Írja: „Az én édesapám a kapások beadását túlteljesítette. Burgonyából például 125 százalékot teljesített. Mi úttörők is örülünk a vándorzászlónak, amit augusztus 20-án elnyertünk, s mi is azt akarjuk, hogy megtartsuk a vándorzászlót“ Németh József VIII. osztályos Nagyajmonyiból ezeket írja: „Édesapám eddig mindig teljesítette beadási kötelezettségét, mert tudja, hogy minden szem terménnyel a dolgozók államát erősíti, egyúttal pedig csapást mér az imperialistákra.“ Laly Marietta III. osztályos, ugyancsak nagysinomyi tanuló pályázatában a többi között ez olvasható: „Édesapám szorgalmasan dolgozott. Munkájának meg is lett az eredménye. A faluban ő lett a legjobb gazda. Édesapám azért dolgozik így, hogy védje szép békés életünket“ . Bakos Éva VI. osztályos nagysimonyi tanuló pályázatában ez áll: „Édesapám 200 százalékra teljesítette a beadást, mert most nem az uraknak dolgozik, a nép államát segíti vele. Édesapámnak az a véleménye, aki nem tesz eleget a beadásnak, az ellensége az ötéves tervnek, saját gyermekei boldog jövőjének.“ Hasonló gondolatot fejez ki Fekete Mária VIII. osztályos vasszécsényi tanuló is: „Mindest dolgozónak kötelessége a beadás. Aki ezt nem teljesíti, az nem szereti hazáját és a népet. A beadással erősítjük néphadseregünket is, amely éberen őrködik békénk felett“. A gödörházi általános iskola egyik tanulója, Osvatics Piroska így ír: „Látjuk, hogy a szövetkezetekben egyre több és több iparcikk van,amit a munkások küldenek a városból. Édesapám azért teljesíti túl beadásod, hogy még több iparcikket gyárthassanak a gyárakban. Édesapám a békét is védi a jó beadással, mert számunkra igen fontos a béke, hogy szabadon építhessük országunkat.“ ..Édesapám szép egészséges burgonyát, s a tengerinek is a legjavát válogatta ki — írja Fülöp Ildikó III. osztályos csepregi tanuló —, ezt vitte a begyűjtőhelyre. Meg is dicsérték érte. Édesapám arra biztatja a gazdákat, teljesítsék mielőbb a beadást, hogy a mi községünk is megkaphassa a szabadpiaci árusítás jogát, amiből nekünk is előnyünk van.“ Könyvtárosok értekezlete A megyei könyvtár rendezésében a Vas megyei népkönyvtárak, üzemi könyvtárak könyvtárosai, a népművelési ügyvezetők, kultúrotthon-igazgatók és a legjobb könyvtári aktívák sikeres megbeszélést tartottak. Az értekezleten Tóth József, a megyei könyvtár vezetője beszámolt a könyvtárak eddigi munkájáról, a minisztertanácsnak a könyvtárfejlesztéssel kapcsolatos határozata végrehajtásáról és az őszi-téli olvasómozgalom feladatairól. A könyvtárosok részéről igen szép felajánlások születtek Sztálin elvtárs születésnapjára. Tóth József kőszegi járási könyvtáros 100, Németh Istvánné Vasvárról 20, Lajos János sárvári kulturotthonigazgató 50, Maskó József szelestei népkönyvtáros 20 százalékkal emeli az olvasók számát — az októberi 1-i állapothoz képest — december 21-ig. Kiss Ferenc csepregi népkönyvtáros november 7-ig 15, a bécsi békekongresszusig pedig újabb 10 százalékkal emeli az olvasók számát. Az értekezlet határozatot hozott a könyvtármozgalom további fejlesztése, a könyvtárak közötti versenymozgalom kiszélesítése érdekében. — ügyeletes orvos Szombathelyen november 1-én szombaton déli 1 órától, november 3-án hétfő reggel 7 óráig, a villamosvasúttól a VII. kerület (Kámon) felé: dr. Koppány Károlyné, Szelestei utca 5. szám, a villamosvasúttól a IV. kerület (Szőllös) felé: dr. Fábián Nagy Kálmán, Közkórházi.