Vasmegye, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLET­ÁRJAI EGYESÜLJETEK. A pártoktatás anyagához: Lukács György elvtárs cik­ke: Sztálin „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban“ című műve és a békém­­izgalom. —— A DISz-szel való foglalkozás — elsőrendű pártköteles­­ség. _ Ma van az MSzT megyei küldöttértekezlete. — A megyei tanács ülése. — A Kiszöv megyei küldött­gyűlése. — Építs olcsóbban, jobban, gyorsabban! — A Vasmegye levelesládája. A NACIVáK DOLGOZÓK PÁRTJA VASMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX évfolyam, 27. szám. Ára 50 fillér 1953 február 1. Vasárnap A MAGYAR SAJTÓ NAPJA Népköztársaságunk minisz­tertanácsa a Szabad Nép első megjelenésének évfordulóját, minden év február elsejét, a Magyar Sajtó Napjává nyilvá­nította. „Ez a nap ünnepélyes kifejezőse annak a megbecsül­­­ésnek, amellyel államunk az alkotmány szellemében a sza­bad sajtót munkájában támo­gatja. Erősítse a Magyar Saj­tó Napja a Magyar Dolgozók Pártjának, kormányunknak el­­téphetetlen kapcsolatát a dol­gozó néppel, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövet­ségét a magyar dolgozó nép egységét a békeharcban és öt­éves tervünk megvalósításában. Növelje a történelem során elő­ször igazán szabaddá lett sza­bad sajtó megbecsülését és szeretetét a legszélesebb töme­gekben...“ A felszabadulás óta eltelt évek során politikai, gazdasá­gi és kulturális téren messze túlhaladtuk azokat az álom­­nak tűnő merész célkitűzése­ket, amiket történelmünk nagyjai valaha zászlójukra ír­tak, amiért Petőfi vezetésével a márciusi ifjak harcba indul­tak. E nagy célok között min­dig ott volt a­­szabad sajtó megteremtése is. Amit a magyar nép évszá­zadok alatt — bármilyen hősi erőfeszítéseket tett, bármilyen történelmi óriások vezették is — egymaga nem tudott elérni, mind megvalósult annak nyo­mán, h­ogy a dicső Szem­ét Hadsereg felszabadította ha­zánkat és nagy pártunk, Rá­kosi elvtárs vezetésével maga mögé sorakoztatta dolgozó né­pünket a szocialista építő mun­kában, a békeharcban. Február 1. — az illegális Szabad Nép megjelenésének évfordulója. 1942-t írtak akkor, Horthy-Magyarország fejjel rohant a falnak, országunk szekerét a Hitler-fasizmushoz kötötte és a magyar n­ép leg­jobb fiait, egész népünket a háború poklába taszította. Ki­váltképp üldözte, gyilkolta a népszabadság és a béke leg­jobb hazafiait, a kommunistá­kat. S ebben az időben a Sza­bad Nép­ feliratán a büszke címsorral: „Rákosi Mátyás lap­­ja“, száz veszéllyel és ezer megpróbáltatással dacolva, szólt a magyar néphez. Meg­mutatta a kibontakozás egyet­len útját, lelket öntött a csüg­­g­edőkbe, bizton hirdetve a Szovjetunió győzelmét és le­győzhetetlenségét. A szabad magyar sajtó azó­ta is felemelő szerepet tölt be országunk építésében, maga is aktív tényezője a szocialista átalakulásnak, a békeharcnak, a kultúrforradalomnak. Ez magyarázza azt, hogy a kom­munista sajtó — napról-napra, beszélve a tömegekhez, tanítva a tömegeket — azelőtt elkép­zelhetetlen példányszámot ér el, százezrek és milliók min­dennapi szellemi kenyere lett. Ugyan melyik burzsoá újság dicsekedhet azzal, hogy egyes számait, cikkeit féltve őrzik az olvasók évek múltán is? A kommunista sajtó jelentősége éppen abban áll, hogy a má­ról szólva felvázolja a holna­pot, hirdeti a marxizmus-lenin­­izmus időtállót történelemfor­máló igazságát. Áthidalhatatlan szakadék tá­tong a kommunista és a bur­zsoá sajtó között. Elég kézbe venni egyetlen lappéldányt az imperialista bértollnokok tá­kolmányaiból s összevetni bár­melyik kommunista lappal. Az imperialisták sajtója rágal­maz, uszít, hazudik, ködösít, de hazugságaival sem képes ellep­lezni — sőt ezzel is alátá­masztja — a kapitalista rend­szer rothadságát, azt a tényt, hogy gazdái a maximális pro­fitot hajszolják országukban a­ lakosság többségének nyo­­morbadöntésével, más orszá­gok leigázásával, a nemzetgaz­daság militarizálásával és há­borúkkal. Annál megtisztelőbb és felemelőbb a már felszabadult országok sajtójának a feladat­ta. A kommunista sajtó közli először (és legtöbbször csak a kommunista sajtó közli) Sztá­lin elvtárs világtörténelmi je­lentőségű nyilatkozatait és műveit, a Szovjetunió Kom­munista Pártja kongresszusá­nak anyagát és tapasztalatait, a nemzetközi békemozgalom har­ci felhívásait és módszereit, a Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok néjét."Hangá­nak korszakalkotó fejlődéséről szóló statisztikai, jelentéseket, az igaz emberi élet megannyi hírét. Mindezzel hirdeti és alá­támasztja azt, hogy a kapita­lizmusnál felsőbbrendű szocia­lizmusnak gazdasági törvénye „az egész társadalom állandóan növekvő anyagi­ és kulturális szükségletei maximális kielé­gítésének biztosítása, a szocia­lista termelésnek a legfejlet­tebb technika alapján történő szüntelen növekedése és töké­letesedése útján“, hirdeti, hogy a szocializmus, a demokrácia, a béke erői­­ egyezhetetlenek. A mai kapitalista sajtó, ha igazat akar írni, akkor nem tehet mást, mint a történelem szemétdombjára való háborús uszítók nyilatkozatait közli, hírt ad a tőkés országok egy­más közti marakodásáról, fo­kozódó gazdasági nehézségeik­ről, a munkanélküliségről, a kapitalista kultúra és erkölcs csődjéről. Azért választja in­kább a tőkések sajtója a hazu­­dozást és azt a „megoldást , hogy az atom- és hidrogén­­bombát dicsőítve, a bűnözésre tanítsa az ifjakat, rémhistó­­riákkal terelje el­ a dolgozók figyelmét az osztályharcról. A szabad magyar sajtó ta­nítómesterének tartja a szov­jet sajtót, amelynek alapítója korunk két legnagyobb géniu­sza, Lenin és Sztálin. Híven tanulunk a magyar sajtó év­százados haladó hagyományai­ból, amelynek témája Kossuth­­tól és Petőfitől Rózsa Ferencig a magyar nép keserve és sza­badságvágya volt. Ma, amikor romok , helyén virágzó élet, urak országából a dolgozó nép hazája lett, fennen hirdeti a Szabad Nép, a párt minden lapja, az egész szabad magyar sajtó ügyünk biztos győzelmé­nek tudatát, igaz tanításait elszántan küzd népünk minden megátalkodott külső és belső ellensége ellen s pártunk, Rá­kosi elvtárs szavait tolmácsol­va, vezeti dolgozó népünket a szabadság, a béke, a szocializ­mus útján. A mezőgazdaság dolgozói előtt az a feladat áll, hogy pótolják az őszi munkákban bekövetkezett lemaradást, a lehető legkorábban megkezdjék a tavaszi talajmun­­kákat, valamint a korai növé­nyek vetését, megműveljék és ke­­vessék az ország szántóföldjének minden talpalatnyi területét. A tavaszi mezőgazdasági munkát olyan minőségben és olyan agro­technikai módszerekkel végezzék, hogy feltétlenül elérjék, sőt túl­­szárnyalják az 1953. évi tervben előirányzott termésátlagokat. A terv teljesítése és túlteljesí­tése érdekében a mezőgazdaság irányító szerveinek ki kell küszö­bölni az őszi munkák során elkö­vetett hibákat, fel kell számolni az irányítás és az ellenőrzés bü­rokratikus és laza módszereit. Különösen fel kell számolniok minden megalkuvást, a nehézsé­gekkel szembeni meghátrálást, csírájában el kell fojtaniok min­den ellenséges kártevő kísérlete­zést és bátor fellépéssel gondos­kodnak kell a nehézségek leküz­déséről. Az egyéni gazdálkodóktól, a termelőszövetkezetek tagjaitól, a gépállomások és állami gazdasá­gok dolgozóitól p­edig azt kö­veteli a terv teljesítése, hogy legjobb tudásukkal és munkaere­jükkel lássanak hozzá a tavaszi munkák előkészítéséhez, a lehető legkorábbi megkezdéséhez és gyors befejezéséhez, hogy jó ter­méssel biztosítsák dolgozó né­pünk bőséges ellátását. Ezért a Népköztársaság minisztertanácsa ez alábbi határozatot hozza: I. Az 1953. évi tavaszi szántás­­vetési munkák során biztosítani kell az ország minden talpalat­nyi szántóföldjének megművelé­sét. 1. A szántóföldek teljes meg­műveléséért és a helyes agrotech­nikai módszerek alkalmazásáért felelős: a) állami gazdaságokban, kí­sérleti és­ tangazdaságokban, va­lamint célgazdaságokban a gaz­daság igazgatója, b) termelőszövetkezetekben (csoportokban) az elnök, az egyéni művelés alatt álló terüle­teken a tulajdonos, illetőleg a tényleges gazdálkodó személy, az állami tartalékingatlanokon a helyi földművesszövetkezet ügy­­vezetője. 2. A termelőszövetkezetek, az egyéni termelő és a földműves­­szövetkezetek kezelésében lévő szántóterületek megművelésének ellenőrzéséért és biztosításáért a megyei, járási és községi tanács, ezen belül a végrehajtóbizottság, illetőleg annak elnöke, állami gaz­­daságok területénél pedig irányí­­tószervük felelős. 3. A teljes szántóterület meg­művelése érdekében a községek összes szántóterületére meg kell állapítani a művelésre kötelezett gazdaságot vagy személyt. a) Az állami gazdaságok és erdők minisztere, valamint a szántóföldi gazdálkodást folytató egyéb állami gazdaságokat irá­nyító miniszterek, a gazdaságai­kat irányító szervek útján febru­ár 20 ig kötelesek értesíteni az illetékes községi tanácsot, hogy a község területén hány lsat. hold a szántóterületük b) A földművelésügyi minisz­ter és a belügyminiszter gondos­­kodjanak arról, hogy a járási ta­nácsok február 20-ig közöljék a községi tanácsokkal a község ter­­melőszövetkezeteinek szántóterü­letét. c) A községi tanács február 28-ig köteles a község területének minden egyéni birtokosát felhív­ni, hogy a község területén bir­tokukban lévő szántóterület meg­műveléséről gondoskodjanak. Ugyancsak köteles felhívni a földművesszövetkezet ügyvezető­jét, hogy a földművesszövetkeze­­teknek február 28-ig hivatalosan átadott terület hasznosításáról kishaszonbérletbe történő kiadás vagy saját kezelés útján gondos­kodjék. d) A felajánlott, de február 15- ig át nem vett szántóterületek meg­műveléséért a felajánló felelős. 1953 február 15. és szeptember 1. között felajánlás címén szántó­földet átvenni nem lehet Az 1953. évi növénytermelé­si terv végrehajtása érdekében minden gazdaság, illetve gazdál­­kodó a számára előírt termelési kötelezettséget tartozik teljesíte­­ni­­. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, valamint a szántóföldi termelést folytató egyéb állami vállalatok növény­­termelési tervét jóváhagyott termelési tervük alapján kell tel­­jesíteni. 2. Az egyéni termelők az aláb­bi növényeket kötelesek megha­tározott területen termelni: a) aki őszi kenyérgabonaveté­si kötelezettségét nem teljesítette, a hiányt elsősorban tavaszi bú­zával, illetve egyéb tavaszi gabo­nával köteles pótolni. A vetése­ket úgy kell végezni, hogy az összes gabonavetésterület — az ősziek a tavasziakkal együtt — a szántóterületnek országosan 45 százaléka legyen b) a 83—1952/IX. 16—M. T. számú rendeletben megjelölt kör­zetekben a tavaszi árpa vetéste­rületét sörárpával kell bevetni. c) a községi vetésterven belül a burgonya vetésterületét szántó­­területük arányában termelőn­­ként meg kell határozni. Napra­forgót a termelők a szántóföld legalább hét százalékán kötelesek termelni A kijelölt ipari üze­mek 15—20 km-es körzetében a bur­­gonyateremelési kötelezettséget legalább 50 %-ig ipari burgonyával kell teljesíteni. A községi tanács az egyéni termelők burgonya és napraforgó termelési kötelezett­­ségét, előzetes meghallgatásuk után, február 28-ig köteles meg­adni. 3. A tavaszi munkák idejében való elvégzése érdekében az egyé­­ni termelők tulajdonában lévő fog­gátaknak • az alábbi mértékben kell mezőgazdasági munkát­­ vé­gezni: a) a mezőgazdasági igaező tu­­lajdonosok kötelesek igaerejükkel a tavaszi mezőgazdáld­­i munkák során állandó és folyamatos mun­kát végezni, b) a községi tanács az egyéni igaerő tulajdonos­ — amennyiben saját területén az időszerű me­zőgazdasági munkát elvégezte — kötelezheti más gazdaságban me­­zőgazdasági munka végzésére. Az így elvégzett munkáért a hi­vatalos díjtételek szerint megál­lapított munkadíjat kell fizetni. III. A tavaszi mezőgazdasági mun­kák végrehajtására az állami gaz­daságoknak, termelőszövetkezetek­­nek, gépállomásoknak és az egyéni termelőknek a téli hónapokban szerveze­ten fel kell készülni. 1. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők saját maguk kö­telesek gondoskodni teljes tavaszi vetőmagszükségletükről. a) A termelőszöve­kezetek a­z emelési tervükben meghatározott vetésterülethez szükséges vetőmag­ról február 28-ig kötelesek gon­doskodni és a ve­tmagot a vetés idejéig gondosan megőrizni. b) Az I- és II. típusú termelő­­szövetkezeti csoportokban a tagok részesedésük arányában adják át a vetőmagot a termelőszövetkeze­i csoport által kijelölt felelősnek és vetésig* központilag tárolják tiszí­­tott állapotban. ej A termelőszövetkezetek és az egyéni termelőik a vetéstervük tel­­jesítéséhez esetleg hiányzó vető­magot csere, vagy vásárlás útján szerezzék be. 2. A tavaszi vetéshez gondosan kiválogatott, tisz­tett és­­szükség szerint csávázott vetőmagot kell előkészíteni. a) Az állami gazdaságok, ter­­melőszöve­kezetek és az egyéni ter­melők a tavasszal elvetésre kerü­lő vetőmagvak tisztításáról, továb­bá a tavaszi búza és a tavaszi ár­­pa, valamint repülőüszög fertő­zöt­tség esetében a zab vetőmag csávázásáról február 28-ig kö­­le­sek gondoskodni. b) Az állami gazdaságokban leg­alább 3 ezer kat. hold tavaszi búza, 12 ezer kat. hold tavaszi árpa 2500 kát. hold gyapot: a termelőszövet­kezetekben 600 kát. hold tavaszi búza, 3 ezer kát. hold tavaszi árpa vetőmagját a vetés előtt jarovizál­­ják. c) Az állami gazdaságok, terme­lőszövetkeze­­k és az egyéni ter­melők minél nagyobb mérőkben végezzék el a vetőmagvak vetés előtti napon való melegítését. 3. A tavaszi szántás­ vetési mun­n­kák minél gyorsabb elvégzése ér­dekében gondoskodni kell minden munkába állí­ható gép kijavt­ásá­ról és felhasználásáról. a) Az állami gazdaságok és a gépállomások igazgatói felelősek azért, hogy az összes erő, és mun­kagépeiket február 15-ig kifogás­t­alan minőségben kijavítsák­b) A termelőszövetkezetek és­­ egyéni termelők minden felhn *z ráb­s'ő ekét, boroná*, sírni'ó­ her­­gert, vetőgépet legkésőbb február 28 ig javítsanak ki. c) A termelőszövetkezetek a állomásokkal február 15 ig kössék meg a gépmunka szerződéseket. A szántóföldi brigádok területeit és összetételét állandósítsák, a műve­lői eszközöket jelzőkönyileg ad­ják át és a gépállomások traktor­vos bagádjával a tavaszi munkák végrehajtását egyeztessék össze.­­ A földművelésügyi miniszer és az állami gazdaságok és erdők minisztere a tavaszi munkák meg­kezdése előtt ellenőrizzék az álla­­mi gazdaságok, termelőszövetkeze­tek, gépállomások és a községek felkészülését a tavaszi munkákra. a) Az állami gazdasá­gokban február 35—20 között helyszíni szende ut­ián kell felülvizsgálni a vetőmagvak előkészítését a gének kijavítása­ és a tavaszi munkák megszervezését. b) A termelőszövetkezetekben a vetőmagvak elkészítését, a muit­(Folytatás a 3. oldalon) A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról 11.

Next