Vasmegye, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-01 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK. A pártoktatás anyagához: Lukács György elvtárs cikke: Sztálin „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban“ című műve és a békémizgalom. —— A DISz-szel való foglalkozás — elsőrendű pártkötelesség. _ Ma van az MSzT megyei küldöttértekezlete. — A megyei tanács ülése. — A Kiszöv megyei küldöttgyűlése. — Építs olcsóbban, jobban, gyorsabban! — A Vasmegye levelesládája. A NACIVáK DOLGOZÓK PÁRTJA VASMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX évfolyam, 27. szám. Ára 50 fillér 1953 február 1. Vasárnap A MAGYAR SAJTÓ NAPJA Népköztársaságunk minisztertanácsa a Szabad Nép első megjelenésének évfordulóját, minden év február elsejét, a Magyar Sajtó Napjává nyilvánította. „Ez a nap ünnepélyes kifejezőse annak a megbecsülésnek, amellyel államunk az alkotmány szellemében a szabad sajtót munkájában támogatja. Erősítse a Magyar Sajtó Napja a Magyar Dolgozók Pártjának, kormányunknak eltéphetetlen kapcsolatát a dolgozó néppel, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét a magyar dolgozó nép egységét a békeharcban és ötéves tervünk megvalósításában. Növelje a történelem során először igazán szabaddá lett szabad sajtó megbecsülését és szeretetét a legszélesebb tömegekben...“ A felszabadulás óta eltelt évek során politikai, gazdasági és kulturális téren messze túlhaladtuk azokat az álomnak tűnő merész célkitűzéseket, amiket történelmünk nagyjai valaha zászlójukra írtak, amiért Petőfi vezetésével a márciusi ifjak harcba indultak. E nagy célok között mindig ott volt aszabad sajtó megteremtése is. Amit a magyar nép évszázadok alatt — bármilyen hősi erőfeszítéseket tett, bármilyen történelmi óriások vezették is — egymaga nem tudott elérni, mind megvalósult annak nyomán, hogy a dicső Szemét Hadsereg felszabadította hazánkat és nagy pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével maga mögé sorakoztatta dolgozó népünket a szocialista építő munkában, a békeharcban. Február 1. — az illegális Szabad Nép megjelenésének évfordulója. 1942-t írtak akkor, Horthy-Magyarország fejjel rohant a falnak, országunk szekerét a Hitler-fasizmushoz kötötte és a magyar nép legjobb fiait, egész népünket a háború poklába taszította. Kiváltképp üldözte, gyilkolta a népszabadság és a béke legjobb hazafiait, a kommunistákat. S ebben az időben a Szabad Nép feliratán a büszke címsorral: „Rákosi Mátyás lapja“, száz veszéllyel és ezer megpróbáltatással dacolva, szólt a magyar néphez. Megmutatta a kibontakozás egyetlen útját, lelket öntött a csüggedőkbe, bizton hirdetve a Szovjetunió győzelmét és legyőzhetetlenségét. A szabad magyar sajtó azóta is felemelő szerepet tölt be országunk építésében, maga is aktív tényezője a szocialista átalakulásnak, a békeharcnak, a kultúrforradalomnak. Ez magyarázza azt, hogy a kommunista sajtó — napról-napra, beszélve a tömegekhez, tanítva a tömegeket — azelőtt elképzelhetetlen példányszámot ér el, százezrek és milliók mindennapi szellemi kenyere lett. Ugyan melyik burzsoá újság dicsekedhet azzal, hogy egyes számait, cikkeit féltve őrzik az olvasók évek múltán is? A kommunista sajtó jelentősége éppen abban áll, hogy a máról szólva felvázolja a holnapot, hirdeti a marxizmus-leninizmus időtállót történelemformáló igazságát. Áthidalhatatlan szakadék tátong a kommunista és a burzsoá sajtó között. Elég kézbe venni egyetlen lappéldányt az imperialista bértollnokok tákolmányaiból s összevetni bármelyik kommunista lappal. Az imperialisták sajtója rágalmaz, uszít, hazudik, ködösít, de hazugságaival sem képes elleplezni — sőt ezzel is alátámasztja — a kapitalista rendszer rothadságát, azt a tényt, hogy gazdái a maximális profitot hajszolják országukban a lakosság többségének nyomorbadöntésével, más országok leigázásával, a nemzetgazdaság militarizálásával és háborúkkal. Annál megtisztelőbb és felemelőbb a már felszabadult országok sajtójának a feladatta. A kommunista sajtó közli először (és legtöbbször csak a kommunista sajtó közli) Sztálin elvtárs világtörténelmi jelentőségű nyilatkozatait és műveit, a Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusának anyagát és tapasztalatait, a nemzetközi békemozgalom harci felhívásait és módszereit, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok néjét."Hangának korszakalkotó fejlődéséről szóló statisztikai, jelentéseket, az igaz emberi élet megannyi hírét. Mindezzel hirdeti és alátámasztja azt, hogy a kapitalizmusnál felsőbbrendű szocializmusnak gazdasági törvénye „az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása, a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szüntelen növekedése és tökéletesedése útján“, hirdeti, hogy a szocializmus, a demokrácia, a béke erői egyezhetetlenek. A mai kapitalista sajtó, ha igazat akar írni, akkor nem tehet mást, mint a történelem szemétdombjára való háborús uszítók nyilatkozatait közli, hírt ad a tőkés országok egymás közti marakodásáról, fokozódó gazdasági nehézségeikről, a munkanélküliségről, a kapitalista kultúra és erkölcs csődjéről. Azért választja inkább a tőkések sajtója a hazudozást és azt a „megoldást , hogy az atom- és hidrogénbombát dicsőítve, a bűnözésre tanítsa az ifjakat, rémhistóriákkal terelje el a dolgozók figyelmét az osztályharcról. A szabad magyar sajtó tanítómesterének tartja a szovjet sajtót, amelynek alapítója korunk két legnagyobb géniusza, Lenin és Sztálin. Híven tanulunk a magyar sajtó évszázados haladó hagyományaiból, amelynek témája Kossuthtól és Petőfitől Rózsa Ferencig a magyar nép keserve és szabadságvágya volt. Ma, amikor romok , helyén virágzó élet, urak országából a dolgozó nép hazája lett, fennen hirdeti a Szabad Nép, a párt minden lapja, az egész szabad magyar sajtó ügyünk biztos győzelmének tudatát, igaz tanításait elszántan küzd népünk minden megátalkodott külső és belső ellensége ellen s pártunk, Rákosi elvtárs szavait tolmácsolva, vezeti dolgozó népünket a szabadság, a béke, a szocializmus útján. A mezőgazdaság dolgozói előtt az a feladat áll, hogy pótolják az őszi munkákban bekövetkezett lemaradást, a lehető legkorábban megkezdjék a tavaszi talajmunkákat, valamint a korai növények vetését, megműveljék és kevessék az ország szántóföldjének minden talpalatnyi területét. A tavaszi mezőgazdasági munkát olyan minőségben és olyan agrotechnikai módszerekkel végezzék, hogy feltétlenül elérjék, sőt túlszárnyalják az 1953. évi tervben előirányzott termésátlagokat. A terv teljesítése és túlteljesítése érdekében a mezőgazdaság irányító szerveinek ki kell küszöbölni az őszi munkák során elkövetett hibákat, fel kell számolni az irányítás és az ellenőrzés bürokratikus és laza módszereit. Különösen fel kell számolniok minden megalkuvást, a nehézségekkel szembeni meghátrálást, csírájában el kell fojtaniok minden ellenséges kártevő kísérletezést és bátor fellépéssel gondoskodnak kell a nehézségek leküzdéséről. Az egyéni gazdálkodóktól, a termelőszövetkezetek tagjaitól, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóitól pedig azt követeli a terv teljesítése, hogy legjobb tudásukkal és munkaerejükkel lássanak hozzá a tavaszi munkák előkészítéséhez, a lehető legkorábbi megkezdéséhez és gyors befejezéséhez, hogy jó terméssel biztosítsák dolgozó népünk bőséges ellátását. Ezért a Népköztársaság minisztertanácsa ez alábbi határozatot hozza: I. Az 1953. évi tavaszi szántásvetési munkák során biztosítani kell az ország minden talpalatnyi szántóföldjének megművelését. 1. A szántóföldek teljes megműveléséért és a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásáért felelős: a) állami gazdaságokban, kísérleti és tangazdaságokban, valamint célgazdaságokban a gazdaság igazgatója, b) termelőszövetkezetekben (csoportokban) az elnök, az egyéni művelés alatt álló területeken a tulajdonos, illetőleg a tényleges gazdálkodó személy, az állami tartalékingatlanokon a helyi földművesszövetkezet ügyvezetője. 2. A termelőszövetkezetek, az egyéni termelő és a földművesszövetkezetek kezelésében lévő szántóterületek megművelésének ellenőrzéséért és biztosításáért a megyei, járási és községi tanács, ezen belül a végrehajtóbizottság, illetőleg annak elnöke, állami gazdaságok területénél pedig irányítószervük felelős. 3. A teljes szántóterület megművelése érdekében a községek összes szántóterületére meg kell állapítani a művelésre kötelezett gazdaságot vagy személyt. a) Az állami gazdaságok és erdők minisztere, valamint a szántóföldi gazdálkodást folytató egyéb állami gazdaságokat irányító miniszterek, a gazdaságaikat irányító szervek útján február 20 ig kötelesek értesíteni az illetékes községi tanácsot, hogy a község területén hány lsat. hold a szántóterületük b) A földművelésügyi miniszter és a belügyminiszter gondoskodjanak arról, hogy a járási tanácsok február 20-ig közöljék a községi tanácsokkal a község termelőszövetkezeteinek szántóterületét. c) A községi tanács február 28-ig köteles a község területének minden egyéni birtokosát felhívni, hogy a község területén birtokukban lévő szántóterület megműveléséről gondoskodjanak. Ugyancsak köteles felhívni a földművesszövetkezet ügyvezetőjét, hogy a földművesszövetkezeteknek február 28-ig hivatalosan átadott terület hasznosításáról kishaszonbérletbe történő kiadás vagy saját kezelés útján gondoskodjék. d) A felajánlott, de február 15- ig át nem vett szántóterületek megműveléséért a felajánló felelős. 1953 február 15. és szeptember 1. között felajánlás címén szántóföldet átvenni nem lehet Az 1953. évi növénytermelési terv végrehajtása érdekében minden gazdaság, illetve gazdálkodó a számára előírt termelési kötelezettséget tartozik teljesíteni. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, valamint a szántóföldi termelést folytató egyéb állami vállalatok növénytermelési tervét jóváhagyott termelési tervük alapján kell teljesíteni. 2. Az egyéni termelők az alábbi növényeket kötelesek meghatározott területen termelni: a) aki őszi kenyérgabonavetési kötelezettségét nem teljesítette, a hiányt elsősorban tavaszi búzával, illetve egyéb tavaszi gabonával köteles pótolni. A vetéseket úgy kell végezni, hogy az összes gabonavetésterület — az ősziek a tavasziakkal együtt — a szántóterületnek országosan 45 százaléka legyen b) a 83—1952/IX. 16—M. T. számú rendeletben megjelölt körzetekben a tavaszi árpa vetésterületét sörárpával kell bevetni. c) a községi vetésterven belül a burgonya vetésterületét szántóterületük arányában termelőnként meg kell határozni. Napraforgót a termelők a szántóföld legalább hét százalékán kötelesek termelni A kijelölt ipari üzemek 15—20 km-es körzetében a burgonyateremelési kötelezettséget legalább 50 %-ig ipari burgonyával kell teljesíteni. A községi tanács az egyéni termelők burgonya és napraforgó termelési kötelezettségét, előzetes meghallgatásuk után, február 28-ig köteles megadni. 3. A tavaszi munkák idejében való elvégzése érdekében az egyéni termelők tulajdonában lévő foggátaknak • az alábbi mértékben kell mezőgazdasági munkát végezni: a) a mezőgazdasági igaező tulajdonosok kötelesek igaerejükkel a tavaszi mezőgazdáldi munkák során állandó és folyamatos munkát végezni, b) a községi tanács az egyéni igaerő tulajdonos — amennyiben saját területén az időszerű mezőgazdasági munkát elvégezte — kötelezheti más gazdaságban mezőgazdasági munka végzésére. Az így elvégzett munkáért a hivatalos díjtételek szerint megállapított munkadíjat kell fizetni. III. A tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtására az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, gépállomásoknak és az egyéni termelőknek a téli hónapokban szervezeten fel kell készülni. 1. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők saját maguk kötelesek gondoskodni teljes tavaszi vetőmagszükségletükről. a) A termelőszövekezetek az emelési tervükben meghatározott vetésterülethez szükséges vetőmagról február 28-ig kötelesek gondoskodni és a vetmagot a vetés idejéig gondosan megőrizni. b) Az I- és II. típusú termelőszövetkezeti csoportokban a tagok részesedésük arányában adják át a vetőmagot a termelőszövetkezei csoport által kijelölt felelősnek és vetésig* központilag tárolják tiszított állapotban. ej A termelőszövetkezetek és az egyéni termelőik a vetéstervük teljesítéséhez esetleg hiányzó vetőmagot csere, vagy vásárlás útján szerezzék be. 2. A tavaszi vetéshez gondosan kiválogatott, tisztett ésszükség szerint csávázott vetőmagot kell előkészíteni. a) Az állami gazdaságok, termelőszövekezetek és az egyéni termelők a tavasszal elvetésre kerülő vetőmagvak tisztításáról, továbbá a tavaszi búza és a tavaszi árpa, valamint repülőüszög fertőzöttség esetében a zab vetőmag csávázásáról február 28-ig kölesek gondoskodni. b) Az állami gazdaságokban legalább 3 ezer kat. hold tavaszi búza, 12 ezer kat. hold tavaszi árpa 2500 kát. hold gyapot: a termelőszövetkezetekben 600 kát. hold tavaszi búza, 3 ezer kát. hold tavaszi árpa vetőmagját a vetés előtt jarovizálják. c) Az állami gazdaságok, termelőszövetkezek és az egyéni termelők minél nagyobb mérőkben végezzék el a vetőmagvak vetés előtti napon való melegítését. 3. A tavaszi szántás vetési munnkák minél gyorsabb elvégzése érdekében gondoskodni kell minden munkába állíható gép kijavtásáról és felhasználásáról. a) Az állami gazdaságok és a gépállomások igazgatói felelősek azért, hogy az összes erő, és munkagépeiket február 15-ig kifogástalan minőségben kijavítsákb) A termelőszövetkezetek és egyéni termelők minden felhn *z rábs'ő ekét, boroná*, sírni'ó hergert, vetőgépet legkésőbb február 28 ig javítsanak ki. c) A termelőszövetkezetek a állomásokkal február 15 ig kössék meg a gépmunka szerződéseket. A szántóföldi brigádok területeit és összetételét állandósítsák, a művelői eszközöket jelzőkönyileg adják át és a gépállomások traktorvos bagádjával a tavaszi munkák végrehajtását egyeztessék össze. A földművelésügyi miniszer és az állami gazdaságok és erdők minisztere a tavaszi munkák megkezdése előtt ellenőrizzék az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások és a községek felkészülését a tavaszi munkákra. a) Az állami gazdaságokban február 35—20 között helyszíni szende utián kell felülvizsgálni a vetőmagvak előkészítését a gének kijavítása és a tavaszi munkák megszervezését. b) A termelőszövetkezetekben a vetőmagvak elkészítését, a muit(Folytatás a 3. oldalon) A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról 11.