Vasmegye, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-01 / 51. szám

A magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusának tanácskozásai A sztálinvárosiak kezdeményezése: március 2©-tól április 4-ig. „Felszabadulási Hét”* A. MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA VASMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK HAPILAPja IX. évfolyam, 51. szám. Ára 50 fillér 1953. március 1. Vasárnap Minden talpalatnyi föld megműveléséért, a magasabb terméshozamért — előre a tavaszi kenyércsatában! ill­mm kalászosokat kalsorosan vetjük Alaposan áttanulmányoztam a tavaszi munkákkal kapcsola­tos minisztertanácsi rendeletet és körülnéztem, hogy milyen feladatokat kell még csopor­tunknak megoldani. A tél fo­lyamán munkaeszközeinket, gé­peinket már kijavítottuk. A vetőmagot is elkészítettük és megtisztítottuk. Tavaly nagy hiányosság volt munkánkban, hogy nem volt megfelelő a munkaszervezet. A rosszul végzett munkáknak sohasem volt gazdája, s a szerszámok­nak­­sem volt felelőse. Sokszor maradt kint a mezőn és nem egy ízben a felelőtlenség és gondatlanság hiányában el is tűntek eszközök. . A tél folyamán tehát önálló brigádszervezetet alakítottunk és minden dolgozó tudja be­osztását. A kijavított eszközö­ket leltárilag átadtuk a bri­­gádvezetőnek. Csoportunk egy tagja állan­­dóan járta a határt és figyelte hogy mikor lehet a vetés megkezdeni. Az elmúlt napok­ban megkezdtük az árpa ve­tését. Nagy tábláinkon minden tavaszi kalászost keresztsoro­san vetünk. Eddig már több mint 5 holdon vetettünk ár­pát és megkezdtük a simító­zást is a cukorrépaföldön. A mi körzetünk minőségi tava­szi vetőmagot vet, s sajnos ezt csak nemrég tudtuk meg és ez a korai vetés rovásán is megy. Mert mi tudjuk hogy a korai vetés egyik té­nyezője a jó termésnek. M nem várjuk, hogy a sültga­lamb a szánkba repüljön, ha­nem jó talajmunkával, talaj elővisszapótlással és korai ke­resztsoros vetéssel eléje me­gyünk a jó termésnek. Cirok Károly, a porpáci Villám -tszcs elnöke. Gyorsítsuk meg a sörárpa-vetőmag ceserét A tavaszi sörárpa termelé­sére megyénk 4 járása kapott engedélyt. Ezekbe a járások­ba meg is kezdődött az árpa­­vetőmag kiszállítása. A Ter­ményforgalmi Vállalat minden termelőcsoportnak és község­nek tehergépkocsin szállítja helyébe az árpát. Eddig a sár­vári Kossuth termelőcsoport, a vasszilvágyi Szabad Föld tsz, a szombathelyi Szabadság, valamint a herényi Uj Ut ter­melőcsoport tagjai kapták meg a részükre előirányzott tavaszi árpavetőmagot. Azok a községi tanácsok és termelő­csoportok, amelyek sörárpa­­termelésre vannak kötelezve, készüljenek fel az átvételre, hogy az minél előbb, minden zökkenés nélkül­­ történjék meg. AZ ELNÖK MOST HASZNOSÍTJA A TANULTAKAT melőszövetkezet elnöke, Erőss György elvtárs, nemrégiben tért haza az egyéves elnök­képző iskoláról. Az ott tanul­takat most itthon hasznosítja. Elmondta a tagoknak, hogy a gazdag termésnek az az egyik alapja, ha idejében simítáznak és vetnek. Távolléte ideje alatt a tagság rendbehozta gazdasági felszereléseit, kitisz­iítava a vetőmagot, s­incs is akadály a munkák végzésében. Teljes erejükkel simítáznak, vetnek a szövetkezetiek Eddig elvetettek 2 hold mákot, 3 hold borsót. A fogatosbrigád egy része az árpa- és zabvető­mag részére készíti elő a ta­lajt, a többi fogatos pedig utánuk veti az árpát és a za­bot. Soites lendülettel dolgozik a simasági Május 1 tsz — Minden tavaszi kalászo­sunkat keresztsorosan vetjük e­l — határozták el nemrégi­ben a simasági Május 1 ter­melőszövetkezet tagjai. Azt is kiszámították, hogy a kereszt­soros vetéssel annyival ter­melnek többet a soros vetés­nél, hogy az éppen a jövő évi vetőmagszükségletüket fedezi és több sertés hizlalására is elegendő lesz. Az elmúlt na­pokDall IiJCjj IS itpLciv cl ild.” zárt jó néhány fogattal. A si­­mitózást a szovjet módszerek szerint végzik. A simitókat a barázdák irányára ferdén já­ratják és ezzel a talaj felszí­nét egyenesre rendezik el. A simítók után a vetőgépek sem maradtak otthon, hanem nyomukban járatják őket és folyamatosan végzik a vetést. Serény munka folyik a búcsúi Haladás tszcs-ben A búcsúi Haladás termelő­csoportban is megkezdték a tavaszi munkákat. A tszcs tag­jai már több napja simítóz­nak, lazítják, porbanyitják, készítik elő a vetésre a talajt. A csoport vezetői tudják, hogy ők a felelősek a helyes agrotechnikai módszerek be­tartásáért, tavalyi hibájukból is tanultak. Elhatározták, hogy ebben az évben tavaszi kalá­szosaik nagyrészét keresztsoro­san vetik el, mely eljárással előbbre segítik a többtermelést, ami könnyebbé teszi számuk­ra beadási kötelezettségük tel­­jesítését. Mélyszántás két műszakban Vasegerszegen A tavaszi munkák pontos betartásáról és az őszi mulasz­tások pótlásáról érzik a fele­lősséget a vasegerszegi Béke termelőcsoport vezetői. A tszcs-nek tavalyi elmaradott őszi mélyszántását már több napja­­folytatják a büki gép­állomás traktorei. A Szántást este sem hagyják abba, hanem éjjel is folytatják. A jó mun­kalendület mellett a közeli napokban be­ is fejezik a mély­szántást. A termelőcsoport tagjai ezzel leveszik vállukról a szántás gondjait és hozzá­kezdhetnek a többi föld simí­­tázásához és vetéséhez. A mi­­‘fry héttel varry néhány nappal ezelőtt tr*‘ mész előkészület volt, amiről mint elkövet­­kező feladatról beszéltünk, most itt van: elér­kezett a tavaszi munkák végzésének ideje. Szán­tani, simitózn­i, vetni kell! Az időjárás kedvező, hazánkkal és kinek-kinek önmagával szemben el­követett, jóvátehetetlen bűn volna elszalasztani. Vas megye mezőgazdasági dolgozói, pártszerveze­teink, tanácsaink már sok nehéz csatában álltak helyi és vezették győzelemre megyénket. Emel­kedjék most még magasabb fokra a közmondásos vasi virtus a legnemesebb területen, a békés ter­melőmunkában. A harc a több kenyérért ezekben a napokban döntő szakaszához ért: most dől el, hogy az időben végzett munkával, a korszerű agrotechnikai módszerek alkalmazásával megala­­pozzuk-e idei begyűjtési győzelmünket, és minden tszes, egyénileg dolgozó paraszt m­­eg­tesz-e min­­dent, hogy az államnak járón felül bőven terem­jen neki, a családja számára és a szabadpiacra­­való. A kommunisták példamutatásával, a késle­kedők serkentésével, az ellenség leleplezésével fel a döntő harcra, a tavaszi kenyércsata győzelmes megvívására! A KEMENESSZENTMÁRTONI ÚTTÖRŐ TSZ MÁR 86 HOLDON ELVÉGEZTE A VETÉST Kemenesszentmárton, február 1. (A tsz pártitkárának telefon. Jelentése) Értesítem az elvtársakat, hogy a mai napon befejeztük az árpa, borsó és mák veté­sét. Árpát 35, borsót 45, má­kot 6 holdon vetettünk. Most már csak a zab vetése van hátra, mert a kenyérgabonafé­lék őszi vetéstervét maradék­talanul teljesítettük. A zab­föld is hamarosan megszikkad és nyomban elvégezzük a ve­tést. Egyéb földjeinken koro­natantó, simítozunk, mert tud­juk, hogy a jó talajmunka és az időben végzett vetés együt­tesen a jobb termés feltétele. Állattenyészetünkben az az új­ság, hogy amióta jó időjárás van, állatainkat minden nap kihajtjuk levegőzni. Sokkal jobb étvágyuk van így az álla­toknak és jobban erősödnek. Biztosak vagyunk benne, hogy jó munkaszervezéssel, összefo­gással továbbra is élenjárunk megyénkben. Palánki János. Lelkiismeretesen ápoltuk, gondozzuk a rét- és legelőterületet Állattenyésztési tervünk tel­jesítésének egyik legfontosabb feltétele a takarmánybázis biz­tosítása. Megyénkben a rétek és le­gelők fűtermése adja a takar­mánybázis legnagyobb részét Szükséges tehát, hogy ne csak a szántóföldön, hanem a réte­ken és legelőkön is belterje­sen gazdálkodjunk. Az elmúlt évben a legelte­tés elég hosszúra nyúlt ki és sok helyen egész addig foly­tatták, amíg az időjárás azt lehetővé tette­. Éppen ezért nem lehetett az ápolási mun­kákat elvégezni. Most tavasz­­szal azonban, ahogy a talaj állapota megengedi, az idei termés biztosítására haladék­talanul meg kell kezdeni az ápolási munkákat. A felesleges csapadékot el kell vezetni, hogy alatta a fű ne pusztuljon el levegő hiá­nyában. A vakondtúrásokat és az egyéb talajegyenetlensége­ket el kell simítani, hogy a kaszálást géppel lehessen vé­gezni. Az üveg, cserép és egyéb idegen anyagokat gon­dosan össze kell gyűjteni, hogy állataink épségét ne veszélyez­tessék. Ha legeltetünk vagy szénát gyűjtünk, nagyon köny­­nyen megeheti az állat a ta­karmánnyal együtt az üvegcse­repet vagy drótot és könnyen az állat életébe is kerül. A közös legelőkön lévő kutak környékét rendbe kell hozni, hogy ott se forduljon elő sze­rencsétlenség. A bokrok és egyéb magas­­ra növő gyomnövények csak a legeltetést akadályozzák, ezért kiirtásuk a tavaszi ápolási munkák folyamán szükséges. Szükséges a felnőtt fák feles­leges hajtásait levágni, a fiatal kipusztult fákat pótolni és körülvenni. Ha a rét talaja felfagyott, feltétlenül henge­­rezni kell, hogy a talaj haj­­szálcsövességét mielőbb vissza­állítsuk. Ha a talaj kötött és a fű elég sűrű, akkor ajánla­tos a fogasolás, s ez akkor is szükséges, ha füves területünk kimohosodott. Az elmaradt őszi trágyázást mielőbb pótolni kell. Legjob­ban felhasználható erre a cél­ra a hígított trágyalé. Szükség esetén fejtrágyázást is végez­hetünk. Ebben az esetben egy holdra 50—80 kiló pézisót adunk. A legeltetési bizottságok az ápolási munkákat társadalmi munkával kötelesek megolda­ni. Termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozóknak is sa­ját érdekük a korábbi legelte­tés és kaszálás érdekében az ápolási munkákat mielőbb mi­nőségileg elvégezni, ezzel egy­úttal az állatok jobb takar­mányellátását is biztosítják. Takács János. Jobb munkát várunk gépállomásainktól! A Budapesten tartott orszá­gos értekezleten elmondotta Nagy Imre elvtárs, hogy gép­állomásainknak az ősszel el­mulasztott mélyszántásokból még a vetés előtt minél többet kell pótolniuk, hogy ezzel is elejét vegyék a munkatorló­dásnak. Az időjárás megyénk­ben már több napja kedvez a szántásnak, de ezt a jó időt nem használják ki kellően gépállomásaink vezetői. Eddig alig történt valami az elmara­dás pótlásáért. Ezekben a na­pokban megyénkben mindösz­­sze 40—50 traktor szántott, holott gépállomásaink határ­időre befejezték a téli gépja­vítást. Tűrhetetlen ez az álla­pot. Miféle hanyag, szervezet­len, rossz vezetés, irányítás ez? Mindenütt induljanak ki a még otthon lévő traktorok a brigádszállások felé és hala­déktalanul kezdjék meg a szántást. A büki határban a gépállomás traktorai éjjel is szántanak. Kövessék e példát megyeszerte! A megyei tanács gépesítési csoportja számoljon fel min­den ziláltságot, lazaságot a gépállomásoknál. Javítsák meg a politikai munkát. Részesít­sék fegyelmi eljárásban azokat a gépállomásigazgatókat, akik nem tartják be a felsőbb uta­sításokat. A megyei tanács rendszeresen kérje számon tő­lük elvégzett munkájukat. Minden késedelem nélkül kezdjen munkához, dolgozzék minden traktor, minden eke. A tavaszi munkálatokban, az őszi mélyszántási tartozás törlesztésében élenjár a kámi gépállomás 5,5 százalékkal, utána következik a büki gép­állomás 4.6 százalékkal, har­madik helyen áll a celldömöl­­ki gépállomás 4.3 százalékkal. A körmendi gépállomás nem érte el még az 1 száza­lékot sem.­­ Utolsó előtti he­lyen áll, mivel a gépállomás vezetősége megalkuvó. Úgy látszik, a körmendi gépállo­más vezetősége nem ismeri a minisztertanács határozatát. A rátóti gépállomás a 13. helyen áll, teljesítménye ez­­ideig alig kimutatható, mert a gépállomás vezetősége sirán­­kozásszerű hangulatba esett, hogy „nem lehet szántani" és csak tegnap reggel kezdette el a szántást. Jó eredményt ért el a sár­vári gépállomáson Németh Lajos traktorista, aki túltelje­sítette a műszaki normáját. (Kb. 6 kat. holdat szántott fel.) A büki Lenin tsz-ben gyorsan halad a munka Nemrégiben új elnököt vá­lasztottak a büki Lenin ter­melőszövetkezet tagjai. Az új elnök, Tájmel József elvtárs, amikor a szövetkezet élére ke­rült, első dolgának tartotta a tagokkal a tavaszi munkákról szóló minisztertanácsi határo­zat megtárgyalását és ismerte­tését. Ezek sikeres lebonyolí­tása érdekében nyomban mun­kához is láttak. A határ ellen­őrzésére figyelőszolgálatot szerveztek. Naponta ellenőriz­ték, hogyan szikkad a föld, mennyire pirul a talaj. Hor­váth Lajos elvtárs növényter­mesztési brigádvezető az el­múlt napokban azt jelentet­te az elnöknek, hogy ahol délelőtt még csizmája sarkára ragadt a föld, ott délután si­­mitózni lehet. Egy órát sem vártak a szövetkezet tagjai. Nyomban mozgósították az összes fogaterejüket és elő­ször simitózni, majd utána vetni kezdtek. Elvetettek kb. 20 hold mákot, majd meg­kezdték 25 hold len vetését. Eddig 70 holdon végezték el a talajsimítázást. A jó mun­kalendület eredményeképpen minden jel arra mutat, hogy határidő előtt fejezik be a ta­vaszi vetést. Jó műszaki és munkaszervezési felkészültséggel kezdte meg a káldi gépállomás a tavaszi munkát Azon a napon, amikor a gépállomások munkájáról szó­ló minisztertanácsi határozat megjelent, még iskolán vol­tam. Sokat tanultam ott. El­méleti és szakmai felkészült­ségem még nagyobb munkára ösztönöz most. Elsősorban az irányítás, vezetés módszerében javítottam az iskoláról vissza­tértemkor. A munkaszervezést alaposan végzi a gépállomás vezetősége, a brigádtagokat területileg kijelölt helyükre irányította. Jó műszaki és munkaszervezési felkészültség­gel kezdte meg gépállomásunk az idei tavaszon munkáját. Az idén újra csak első volt a téli gépjavításokban .A negyes vi­szonylatban, ennek megfele­lően traktorosaink jól kijaví­tott gépekkel láthattak hozzá tervük végrehajtásához. Traktoristáinkat jó munká­ra serkentette a miniszterta­nácsi határozat. Minden dol­gozónk alaposan tanulmányoz­ta ezt s örömmel állapította meg az alapórabér 3­90 fo­rintra való emelését, valamint az 50 százalékos napi prémiu­mot, a biztosított minimum 8 forintra való emelését. Trak­toristáink hálásak államunk gondoskodásáért. Nem is tétováztak, azonnal megkezdték az őszről elma­­radt szántást. A gépállomás­nak 80 holdnyi szántási adós­sága van, aminek jórészét tör­lesztette. Két műszakot szer­veztünk, hogy az előttünk álló nagy feladatokat időben, a minisztertanácsi határozatnak megfelelően teljesíthessük. A napokban a kissomlyói Előre, a kemenespálfai ötéves Terz és a kelédi Micsurin termelő­­szövetkezetben, illetve tsz.es­­ben szántottak a káldi trak­torok. Most a szántás teljesíté­sével a talajmunkák és a ve­tés végzésére állítjuk trakto­rainkat, hogy ezeket a mun­kákat is a lehető leggyorsab­ban, jó minőségben teljesíteni tudjuk! Vágvölgyi István @répik­amis.lgaisztb

Next