Vasmegye, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-01 / 77. szám
Az agitáció nagy erőtényezője a konkrét, helyi érvelés Megyénk pártszervezetei munkájának komoly javulása eredményezte, hogy az utóbbi hetekben jelentősen fellendült az agitáció, ennek nyomán a termelés. Pártszervezeteink munkájának legfőbb kicsérője, hogy a régi népnevelők mellett a megnövekedet feladatok végrehajtásánt, a tavaszi munkák győzelemrevielére, az ipari és begyűjtési tervek teljesítésére új népnevelőket, élenjáró, köztiszületben álló pártonkívüli dolgozókat is mozgósítottak. Amíg például Kaidon egy hónappal ezelőtt a népnevelők létszáma a 30-at sem érte el, addig most egyedül a községi pártszervezet 54, politikai felvilágosítómunkát rendszeresen végző népnevelővel, a többi alapszervezet népnevelőit összevetve pedig közel 100agitátorral rendelkezik. A legnagyobb eredmény pedig az, hogy a dolgozók rokonszenve érdeklődése és bizalma, egyre jobban a pártunk és kormányzatunk szavát tolmácsoló népnevelők felé fordul. Ez is mutatja, hogy dolgozóink mind jobban felismerik: a népnevelők jégisttusáik, akik megbeszélik velük problémáikat, tájékoztatják őket a belpolitikai és nemzetközi eseményekről, nevelik, lelkesítik és felvértezik a dolgozókat a nehézségek elleni harcra és a sikereink látán mind gyűlöletesebben fellépő ellenség leküzdésére. A párt szava tolmácsának, a dolgozók legközvetlenebb barátjának, népnevelőnek lenni igen szép megbízatás és egyben felelősségteljes feladat. A népnevelőknek következetesen harcolni kell azért, hogy az ellenség száz mesterkedése ellenére mindig a párt szava, igazsága győzedelmeskedjék. Ugyanakkor felelősségüket csak növeli, hogy ma már a dolgozók egészségesen megnövekedett igényeit — az egyes problémáik megválaszolására, kulcs belpolitikai kérdések összefüggéseinek megmutatására — magasabb színvonalon, igényesebben kell kielégíteni, megválaszolni. Mindez szorósan és elválaszthatalanul összefügg a dolgozók kulturális színvonalának emelkedésével, azzal, hogy népünk ma már műveltebb, felvilágosultabb. Ezért dilt pártunk fokozott követelményeket a mostani harcokban pártszervezeteink és azok népnevelői elé. A dolgozó parasztok a párt figyelmeztetése nyomán jól használják ki a korai vetésre alkalmas időjárást, időben elvetették a tavaszi gabonaféléket. A harc azonban a magasabb termésért, ötévestervünk győzelmes megvalósításáért korántsem fejeződött be. A népne,velőknek a választási agitációval összekapcsolva kell harcolni azért, hogy a" termelőmunka, a begyűjtés még nagyobb lendületet vegyen. Dolgozó népünk rövidesen ismét az urnák elé járul, hogy ily módon is hitet tegyen hazánk felvirágzása, a béke megvédése és a szocializmus felépítése nagyszerű ügye mellett. A népi egységnek a választások során nemcsak az urnák előtt, hanem a termelőmunkában, építésünk meggyorsításában is meg kell nyilvánulni. Ehhez kell a még szívósabb, még harcosabb és irányotatóbb népnevelőmunka. A megnövekedett feladatok győzelemrevitelére pártunk a népnevelőket a politikai iskolákon vértezi fel. Agitációnk annál eredményesebb lesz, minél jobban felkészítik pártszervezeteink a népnevelőket a politikai iskolákon arra, hogy országos eredményeink mellett az agitáció helyi és személyes jellegének is érvényt szerezzenek. A politikai iskolákon a pártszervezet vezetőségének segítségével a propagandistáknak kell élővé tenni a tananyagot, úgy, hogy a népnevelők a dolgozó parasztoknak saját életüik megváltozásával tudják bizonyítani országépítő munkánk kimagasló sikereit. Az atriációs munkában az utóbbi időben igyekeztek pár szervezeteinket, helyi, községi eredményeket felhasználni. A nardai és nárai népnevelők eddig is agitáltak azzal, hogy a felszabadulás óta a dolgozó parasztok milyen sok házat építettek. Agitálak a népnevelők azzal, hogy villanyt, kultúrházat, mozit, bölcsödét stb. kapott a község dolgozó parasztsága. Igenis, a dolgozók megváltozott életének ezernyi dokumentumait, meggyőző érveit kell öszszeszedni és ezekkel felvértezni a népnevelőket. Beszélni kell arról, hogy hány dolgozó paraszt gyermeke tanul egyetemeken, felsőbb iskolákban és van fontos, vezető állásban, ahová a Horthy-rendszerben csak a gazdagok csemegéi kerülhettek a hadsereg tisztikarában és így tovább . .. E tények ismertetésének kétségtelenül nélkülözhetetlen részévé kell válnia népnév-élőmunkánknak. Mindezeknek a felhasználására meg kell tanítani a népnevelőket, de ez egymagában nem elegendő. Azért nem, mert a helyi agitáció nemcsak azt jelenti, hogy bekötőutat, korszerű új iskolát, orvost, szülésznőt, vízlevezető csatornát kapott a falu. A helyi agitáció azt is jelenti, hogy például Felsőszölnök községben 1938-ban egy év alatt 9 csecsemő halt meg és ugyanakkor 1952-ben egy sem. A helyi agitáció továbbá azt is jelenti, hogy országunk nagy építkezéseit úgy tudjuk közel hozni a dolgozókhoz, hogy azok szinte érezzék, mit jelent az ő számukra például Sztálinváros, a November 7. Erőmű, Ózd. A Sztálin Vasmű nemcsak azt jelenti, hogy ötéves zendünk végén két nagyolvasztó fog működni, melyek termelése különkülön kétszeresét teszi ki bármelyik régebbi nagyolvasztónk termelésének. A Sztálin Vasmű felépítése jelenti azt is, hogy a kombájnok tízezrei, 26.100 traktor és ezer megezer gép könnyíti meg a dolgozó parasztok munkáját. Ha csak a traktorok ezreit vesszük is, látni kell, hogy a dolgozó parasztnak nem kell egy hold föld megszűntéért 28 kilométert gyalogolni, mégis másfél-két métermáséva. Ifibbet terem a géppel művelt földje, jobban tejelnek a tehenei, mert nem zsarolja ki őket az iga. Nem kétséges, hogy ezek a meggyőző érvek dolgozó parasztságunk érdeklődését felkeltk nagyszerű békepiüveink építése iránt. Községi pártszervezeteink elértek már ahhoz az állomáshoz, hogy kezdik számba venni azt, hogy mit építettek a falujukban, hogyan változott meg a dolgozók élete. Mindezek „felderítésében“ azonban csak az első lépéseket tették meg, és a járási bizottságok sem nyújtottak elég segítséget pártszervezeteinknek abban, hogy a népnevelők a dolgozó parasztoknak egyénenként elmondhassák, mit köszönhet a felszabadulásnak, a népi demokráciánknak. Nem egy esetben találkozunk még olyan párttitkárokkal, akik azt mondják: igen könnyű azoknak agitálni és népnevelőket érvekkel ellátni, akiknek a községében már bevezették a villanyt, vagy ahol kultúrház épült. Igaz, hogy például megyénkben még nem minden községbe vezették be a villanyt. De az is igaz, hogy néhány év múlva nem lesz olyan község, ahol a petróleumvilágítást ne váltaná fel a villany. Pártszervezeteink éppen azt nem ismerték fel, — és pártbizottságaink sem tanították meg őket arra —, hogy nincs olyan dolgozó paraszt, aki közvetlenül, vagy közvetve ne kapott volna valamit — és nem is csekélyet — a nép államától. Elég arra figyelmeztetni a dolgozókat, hogy a múltban örült annak, ha az akkori éhbérért a családból egy kereső kapott munkát. Ma annyi kap. A Járóműjavító dolgozói a felszabadulási hét lendületével kezdik meg a második negyedévet. _ Százhúszezer látogatója volt a tavaszi vásárnak. — Nyílt levél Kondics Lajos szikei középparaszthoz. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA VASMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 77. szám. Ára 50 fillér 1953. április 1. Szerda Következetesebb harcot a begyűjtés sikeréért A begyűjtési harc döntő napjai most vannak. Megyénkben változatlanul tartja az első helyet a kőszegi járás, amely tojásból a hétfői napon 1,7 százalékkal növelte begyűjtési állagát. A celldömölki járásban az utolsó értékelés óta semmit sem változott az eredmény. A körmendi járás így hellyel előbbrejutott, míg a szentgotthárdi egyet visszacsúszott, a ranglistán. A megye legjobb 3 községe: Salköveskút, Kemeneskápolna és Acsád. Az utóbbi napokban az acsádiak legjobban mozgósítottak a begyűjtésre. Minden esélyük megvan akár az elsőségre is, csak továbbra is szilárdan harcoljanak. Csupán tejből és tojásból van pótolnivalója a községnek. A népnevelők naprólnapra látogassanak el a hátralékosokhoz, ismertessék velük, mennyit kell még beadniuk. A felszabadulás ünnepére harcolják ki az elsőséget és vigyék győzelemre a begyűjtési csatát. Nyőgéron a pártszervezet irányításával a népnevelők jól mozgósítottak a begyűjtésre, az elmúlt vasárnapon 1.718 tojás gyűlt be. A kommunista népnevelők a pártonkívüliekkel együttesen vállalták, hogy április 4-ig újabb 2500 tojást gyűjtenek be. Egyházasridócon a minap 12 DISz-fiatal is részt vett a begyűjtési munkában, a faluban ők érték el a legnagyobb eredményt. Az utóbbi begyűjtési napon is 1500 tojást gyűjtöttek be. A káldi állami gazdaságban dolgozó Tóth Mária DISz-fiatal, mint népnevelő példás munkát végzett. Egy nap alatt 258 tojást gyűjtött be. Elmondta a dolgozó parasztoknak: a beadás azt is elősegíti, hogy az egyetemen és a többi szakiskolán tanuló gyermekeiknek bőséges legyen az ellátásuk. A jó felvilágosító munka mindenütt eredménnyel jár. A járások tojásbegyűjtési rangsora a következő: 1. a kőszegi 73, 2. celldömölki 62, 3. szombathelyi 58,8, 4. körmendi 54,7, 5. szentgotthárdi 53,1, 6. sárvári 49,3, 7. a vasvári járás 46,2 százalék. Szombathely város tojásbegyűjtési eredménye 59,8 százalék. Ahol észszerűen megoldották a tojásbeadást A vassurányi Szabadság termelőszövetkezet tagjainak nemrégen még nagy adósságuk volt tojásbeadásban. Hogy becsületükön csorba ne essen úgy döntött a szövetkezet vezetősége, hogy a felszabadulás ünnepére nem marad adósa a nép államának. A tagokkal rövid megbeszélésen megvitatták, hogy a szövetkezet ügye az ő személyes ügyük is. Az lesz a becsületes dolog, ha családonként összeadják a hátralékot és kiegyenlítik adósságukat. Úgy is cselekedtek. Minden tag 20 tojással járult hozzá a tervteljesítéshez, így a szövetkezet becsületesen 100 százalékra teljesítette tojásbeadási kötelezettségét. A gércei tanács tartja szemmel a kulákokat Gérce községben a dolgozó parasztok becsülettel törlesztik az állam iránti kötelezettségüket, de a kulákok hátráltatják a község beadási tervének teljesítését. Bocskor Kálmán gércei kulák még a múlt évről is adós több mint ezer liter tejjel. Idei első negyedévi beadási tervét sem teljesítette. Nem látja meg a községi tanács, hogy a dolgozó nép szájától akarja megvonni a falatot Bocskor kulák, amikor nem adott be 336 tojást és 17 kiló baromfit. A kuláknál busásan van tej, tojás és baromfi is, de természetesnek tartja, hogy úgysem kérik tőle számon, hát miért adja be. Nemrégiben is fél hektó bort találtak a portáján elrejtve, amivel üzérkedni akart. A községi tanács járjon nyitott szemmel és a Bocskor-féle kulákoktól is kérje számon a beadási kötelezettség teljesítését. A felszabadulási héten fejezzük be a cukorrépa vetését Mezőgazdaságunk dolgozói a felszabadulási hétre tett vállalásaikban célul tűzték ki, hogy a szántás munkáját legkésőbb a minisztertanács által előírt határidőre, március 31-re befejezik, mindazoknak a növényeknek a vetését, amelyeket a minisztertanács határozata április 10-ben határoz meg, április 4-re elvégzik. A versenyvállalások megyeszerveleti-k-A munkát eredményeztek, bár egyes helyeken még nem fejezték be a szántást, amely munkát haladéktalanul végezzenek el még a mai nappal. Mindenütt biztosítsuk, hogy az idei tavaszon minden talpalanyi föld meg legyen művelve! Az árpán, zabon kívül fejezzük be április 4-re a cukorrépa vetését is. A maghozó-répák ültetése megyeszerte befejeződött. Cukorrépavetésben 80 százalék a megyei átlageredmény. Már csak 20 százaléknyi hiányzik a tervből, a felszabadulási hétre tett vállalások teljesítésével maradéktalanul elvégezhetjük ezt a munkát is. Mint megírtuk a meggyespusztai állami gazdaság megyénkben ■ az elsők között teljes tette cukorrépavez ért érvét. Most felsorakozik mögötte a többi állami gazdaság s termelőszövetkezeti csoport is. A kenyéri Aranykalász tszcs tagsága vállalta áprilisi tiszteletére a koratavaszi kalászosok s növények teljes elvetését. A tszcs teljesítette felajánlását: március 28-ra elvetette a cukorrépin, tegnap a napraforgott vetések ápolását is elvégezte. A csákánydoroszlói Szabadság, a pósfai Szabadság, a nagykölkedi József Attila, a csepregi Petőfi termelőszövetkezet, illetve termelőcsoport teljesítette már cukorrépa vetéstervét. A csepregi Petőfi termelőszövetkezetben készülnek a soron következő kapásnövények vetésére is, a burgonya, kukorica alá készítik elő a talajt. A növényápolási munkákra is készülődnek. Takács József, a tsz kovácsa 5 fogatoskapálógépet, 10 kézisarabolót, és egyéb munkaeszközt javított meg. Mindenütt időben gondoskodjanak a munkálatok végzéséről! Első is lehetne a celldömölki gépállomás, ha... A Szabad Nép és a Vas megye sorozatos bírálata, majd a vezetők önbírálata óta igen komolyan megjavult a celldömölki gépállomás munkája. Az önbírálat becsületes volt, s a cell gépállomás kiharcolta megyénk gépállomásai között a második helyet. Minden lehetősége megvan, hogy akár az első helyre törjön fel, csak az eddigieknél fokozottabban ellenőrizze a munkák menetét. A kemenesmagasi határban dolgozó traktorosbrigádnak rendkívül alacsony az eddigi eredménye, ami lerontja a gépállomás eredményét is. Piros Sándor traktoros például csak délelőtt 10 órakor kezd dolgozni és délután 4 órakor már abbahagyja a munkát. Az utóbbi időben az a rossz módszer is elharapódzott a brigádtagok között, hogy nem tartják nyilván külön az egyes traktoristák elvégzett munkáját. A két műszakban dolgozók „megfelezik“ teljesítményüket olyanformán, hogy a nappali és az éjjeli műszak eredményét összeadják és annak felét számítják az egyik traktorista teljesítményének. Ez a káros módszer megölője a munkaversenynek, melegágya a szociáldemokratizmusnak. A becsületesen dolgozó traktoros nem kapja meg a munkája után ténylegesen járó bért, míg a hanyag, aki kevesebbet dolgozik, társa keresetét rövidíti meg. Egy dekádban az ilyen „felezésnél“ 200 forinttal rövidülhet meg a szorgalmasabb traktorista. A gépállomás most az új brigádvezetőtől várja, hogy megjavuljon minden rendellenesség. Orth Imre elvtárs mezőgazdász és Pintér Lajos elvtárs igazgató pontosabban ellenőrizzék, hogy amelyik gépek papíron két műszakban dolgoznak azok a valóságban is éjjel-nappal végezzék a munkát. Adjanak a brigádvezetőknek pontos menet, irányterveket, amikhez előre alkalmazkodhatnak munkájuk végzésénél. A gépállomás főgépésze pontos munkát kérjen számon a szerelőktől és tanítsa, segítse a fiatal traktoristákat is. Simon Géza amennyi munkaképes családtag van. Vagy mondják el a népnevelők, hogy a múltban legtöbb esetben még az elemi iskolát sem tudta elvégezni a gyermekük, mert rákényszerültek arra, hogy kulákhoz adják cselédnek, vagy nem volt cipője és nem tudott elmenni az iskolába. Ma pedig egyetemet, középiskolát végezhet minden dolgozó gyermeke. Az agitáció helyi tartalma megjavításának a politikai iskolák, a pártszervezet, a propagandista a nagy emelője. A most folyó politikai oktatás a választások politikai előkészítésének központi helye, kulcskérdése. A politikai iskolák jó munkájától függ, hogy pártszervezeteink, népnevelőink a választások nemzetközi viszonylatban is nagy jelentőséggel bíró győzelmét, dolgozó népünk újabb békeszavazását győzelemre tudják vinni!