Vasmegye, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-01 / 77. szám

Az agitáció nagy erőtényezője a konkrét, helyi érvelés Megyénk pártszervezetei munká­jának komoly javulása eredményez­te, hogy az utóbbi hetekben jelen­tősen fellendült az agitáció, ennek nyomán a termelés. Pártszervezete­ink munkájának legfőbb kicsérője, hogy a régi népnevelők mellett a megnövek­edet feladatok végrehaj­tás­ánt, a tavaszi munkák győze­­le­mrevi­elére, az ipari és begyűjtési tervek teljesítésére új népnevelőket, élenjáró, köztiszü­­letben álló pá­r­­tonkívüli dolgozókat is mozgósítot­­tak. Amíg például Kaidon egy hó­nappal ezelőtt a népnevelők létszá­ma a 30-at sem érte el, addig most egyedül a községi pártszervezet 54, politikai fel­vi­l­ágosí­tóm­unkát rend­szeresen végző népnevelővel, a többi alapszervezet népnevelőit összevetve pedig közel 100­­agitátorral rendel­kezik. A legnagyobb eredmény pe­dig az, h­ogy a dolgozók rokonszen­­ve érdeklődése és bizalma, egyre jobban a pártunk és kormányzatunk szavát tolmácsoló népnevelők felé fordul. Ez is mutatja, hogy dolgo­zóink mind jobban felismerik: a népnevelők jégi­sttusáik, akik meg­beszélik velük problémáikat, tájé­koztatják őket a belpolitikai és nemzetközi eseményekről, nevelik, lelkesítik és felvértezik a dolgozó­kat a nehézségek elleni harcra és a sikereink látán mind gyűlöleteseb­ben fellépő ellenség leküzdésére. A párt szava tolmácsának, a dol­gozók legközvetlenebb barátjának, népnevelőnek lenni igen szép meg­bízatás és egyben felelősségteljes feladat. A népnevelőknek következe­tesen harcolni kell azért, hogy az ellenség száz mesterkedése ellenére mindig a párt szava, igazsága győ­zedelmeskedjék. Ugyanakkor fele­lősségüket csak növeli, hogy m­a már a dolgozók egészségesen meg­növekedett igényeit —­ az egyes problémáik megválaszolására, kul­­cs belpolitikai kérdések összefüggé­seinek megmutatására — magasabb színvonalon, igényesebben kell kielé­gíteni, megválaszolni. Mindez szoró­san és elválaszthat­alanul összefügg a dolgozók kulturális színvonalának emelkedésével, azzal, hogy népünk ma már műveltebb, felvilágosul­tabb. Ezért dil­t pártunk fokozott követelményeket­ a mostani harcok­ban pártszervezeteink és azok nép­nevelői elé. A dolgozó parasztok a párt figyelmeztetése nyomán jól használják ki a korai vetésre alkal­mas időjárást, időben elvetették a tavaszi gabonaféléket. A harc azon­ban a magasabb termésért, ötéves­­tervünk győzelmes megvalósításáért korántsem fejeződött be. A népne­,­velőknek a választási agitációval összekapcsolva kell harcolni azért, hogy a" termelőmunka, a begyűjtés még nagyobb lendületet vegyen. Dolgozó népünk rövidesen ismét az urnák elé járul, hogy ily módon is hitet tegyen hazánk felvirágzása, a béke megvédése és a szocializmus felépítése nagyszerű ügye mellett. A népi egységnek a választások során nemcsak az urnák előtt, hanem a termelőmunkában, építésünk meg­gyorsításában is meg kell nyilvá­nulni. Ehhez kell a még szívósabb, még harcosabb és irányotat­óbb népnevelőm­unka. A megnövekedett feladatok győze­­lem­revitelére pártunk a népnevelő­ket a politikai iskolákon vértezi fel. Agi­tációnk­ annál eredményesebb lesz, minél jobban felkészítik párt­­szervezeteink a népnevelőket a po­litikai iskolákon arra, hogy országos eredményeink mellett az agitáció helyi és személyes jellegének is ér­vényt szerezzenek. A politikai isko­lákon a pártszervezet vezetőségének segítségével a propagandistáknak kell élővé tenni a tananyagot, úgy, h­ogy a népnevelők a dolgozó pa­rasztoknak saját életüik megválto­zásával tudják bizonyítani ország­építő munkánk kimagasló sikereit. Az atriációs munkában az utóbbi időben igyekeztek pár­ szervezeteink­et, helyi, községi eredményeket fel­használni. A nardai és nárai nép­nevelők eddig is agitáltak azzal, hogy a felszabadulás óta a dolgozó parasztok milyen sok házat építet­tek. Agit­ál­ak a népnevelők azzal, hogy villanyt, kultúrh­ázat, mozit, bölcsödét stb. kapott a község dol­gozó parasztsága. Igenis, a dolgozók megváltozott életének ezernyi doku­mentumait, meggyőző érveit kell ösz­­szeszedni és ezekkel felvértezni a népnevelőket. Beszélni kell arról, hogy hány dolgozó paraszt gyerme­ke tanul egyetemeken, felsőbb is­kolákban és van fontos, vezető ál­lásban, ahová a Horth­y-rendszerben csak a gazdagok csemegéi kerülhet­tek a hadsereg tisztikarában és így tovább . .. E tények ismertetésének kétségtelenül nélkülözhetetlen részé­vé kell válnia népnév-élőmunkánknak. Mindezeknek a felhasználására meg kell tanítani a népnevelőket, de ez egymagában nem elegendő. Azért nem, mert a helyi agitáció nemcsak­ azt jelenti, hogy bekötőutat, kor­szerű új iskolát, orvost, szülésznőt, vízlevezető csatornát kapott a falu. A h­elyi agitáció azt is jelenti, hogy például Felsőszölnök községben 1938-ban egy év alatt 9 csecsemő halt meg és ugyanakkor 1952-ben egy sem. A helyi agitáció továbbá azt is jelenti, hogy országunk nagy építkezéseit úgy tudjuk közel hozni a dolgozókhoz, hogy azok szinte érezzék, mit jelent az ő számukra például Sztálinváros, a November 7. Erőmű, Ózd. A Sztálin Vasmű nemcsak azt jelenti, h­ogy ötéves zendünk végén két nagyolvasztó fog működni, melyek termelése külön­­külön kétszeresét teszi ki bármelyik régebbi nagyolvasztónk termelésé­nek. A Sztálin Vasmű felépítése je­lenti azt­ is, hogy a kombájnok tíz­ezrei, 26.100 traktor és ezer meg­­ezer gép könnyíti meg­ a dolgozó parasztok munkáját. Ha csak a traktorok ezreit vesszük is, látni kell, hogy a dolgozó parasztnak nem kell egy hold föld megszűnté­­ért 28 kilométert gyalogolni, mégis másfél-két méterm­á­­séva.­­ Ifibbet terem a géppel művelt földje, job­ban tejelnek a tehenei, mert nem zsarolja ki őket az iga. Nem két­séges, hogy ezek a meggyőző érvek dolgozó parasztságunk érdeklődését felkelt­­k nagyszerű békepiüveink építése iránt. Községi pártszervezeteink elértek már ahhoz az állomáshoz, hogy kez­dik számba venni azt, hogy mit épí­tettek a falujukban, hogyan válto­zott meg a dolgoz­ók élete. Mind­ezek „felderítésében“ azonban csak az első lépéseket tették meg, és a járási bizottságok sem nyújtottak elég­ segítséget pártszervezeteinknek abban, hogy a népnevelők a dolgozó parasztoknak egyénenként elmond­hassák, mit köszönhet a felszabadu­lásnak, a népi­­ demokráciánknak. Nem egy esetben találkozunk még olyan­ párt­titkárokkal, akik azt mond­ják: igen könnyű azoknak agitálni és népnevelőket érvekkel ellátni, akiknek a községében már bevezet­ték a villanyt, vagy ahol kultúrh­áz épült. Igaz, hogy például me­gyénkben még nem minden községbe vezették be a villanyt. De az is igaz, hogy néhány év múlva nem lesz olyan község, ahol a­ petróleum­­világít­­ást ne váltaná fel a villany. Pártszervezeteink éppen azt nem is­merték fel, — és pártbizottságaink sem tanították meg őket arra —, hogy nincs olyan dolgozó paraszt, aki közvetlenül, vagy közvetve ne kapott volna valamit — és nem is csekélyet — a nép államától. Elég arra figyelmeztetni a dolgozókat, hogy a múltban örült annak, ha az akkori éhbérért a családból egy ke­reső kapott munkát. Ma annyi kap. A Járóműjavító dolgozói a felszabadulási hét lendü­letével kezdik meg a második negyedévet. _ Százhúsz­ezer látogatója volt a tavaszi vásárnak. — Nyílt levél Kondics Lajos szikei középparaszt­hoz. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA VASMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 77. szám. Ára 50 fillér 1953. április 1. Szerda Következetesebb harcot a begyűjtés sikeréért A begyűjtési harc döntő napjai most vannak. Megyénkben válto­zatlanul tartja az első helyet a kő­szegi járás, amely tojásból a hétfői napon 1,7 százalékkal növelte be­gyűjtési állagát. A celldömölki já­rásban az utolsó értékelés óta sem­mit sem változott az eredmény. A körmendi járás így hellyel előbbre­­jutott, míg a szentgotthárdi egyet visszacsúszott, a ranglistán. A megye legjobb 3 községe: Salköveskút, Kemeneskápolna és Acsád. Az utóbbi napokban az acsádiak legjobban mozgósítottak a begyűj­tésre. Minden esélyük megvan akár az elsőségre is, csak továbbra is szilárdan harcoljanak. Csupán tej­ből és tojásból van pótolnivalója a községnek. A népnevelők napról­­napra látogassanak el a hátraléko­sokhoz, ismertessék velük, mennyit kell még beadniuk. A felszabadulás ünnepére harcolják ki az elsőséget és vigyék győzelemre a begyűjtési csatát.­­ Nyőgéron a pártszervezet irányí­tásával a népnevelők jól mozgósí­tottak a begyűjtésre, az elmúlt va­sárnapon 1.718 tojás gyűlt be. A kommunista népnevelők a pártonkí­­vüliekkel együttesen vállalták, hogy április 4-ig újabb 2500 tojást gyűjtenek be. Egyházasridócon a minap 12 DISz-fiatal is részt vett a begyűjtési munkában, a faluban ők érték el a legnagyobb eredményt. Az utóbbi begyűjtési napon is 1500 tojást gyűjtöttek be. A káldi állami gazdaságban dol­gozó Tóth Mária DISz-fiatal, mint népnevelő példás munkát végzett. Egy nap alatt 258 t­ojást gyűjtött be. Elmondta a dolgozó parasztok­nak: a beadás azt is elősegíti, hogy az egyetemen és a többi szakisko­lán tanuló gyermekeiknek bőséges legyen az ellátásuk. A jó felvilágo­sító munka mindenütt eredménnyel jár. A járások tojásbegyűjtési rangso­ra a következő: 1. a kőszegi 73, 2. celldömölki 62, 3. szombathelyi 58,8, 4. körmendi 54,7, 5. szentgotthárdi 53,1, 6. sárvári 49,3, 7. a vasvári járás 46,2 százalék. Szombathely város t­ojásbegyűjtési eredménye 59,8 százalék. Ahol észszerűen megoldották a tojásbeadást A va­ssurányi Szabadság terme­­lőszövet­kezet tagjainak nemré­gen még nagy adósságuk volt to­jásbeadásban. Hogy becsületükön csorba ne essen úgy döntött a szövetkezet vezetősége, hogy a felszabadulás ünnepére nem ma­rad adósa a nép államának. A tagokkal rövid megbeszélésen megvitatták, hogy a szövetkezet ügye az ő személyes ügyük is. Az lesz a becsületes dolog, ha csalá­donként összeadják a hátralékot és kiegyenlítik adósságukat. Úgy is cselekedtek. Minden tag 20 to­­jással járult hozzá a tervteljesí­­téshez, így a szövetkezet becsü­letesen 100 százalékra teljesítette tojásbeadási kötelezettségét. A gércei tanács tartja szemmel a kulákokat Gérce községben a dolgozó pa­rasztok becsülettel törlesztik az állam iránti kötelezettségüket, de a kulákok hátráltatják a község beadási tervének teljesítését. Bocs­­kor Kálmán gércei kulák még a múlt évről is adós több mint ezer liter tejjel. Idei első negyedévi beadási tervét sem teljesítette. Nem látja meg a községi tanács, hogy a dolgozó nép szájától akar­­ja megvonni a falatot Bocskor kulák, amikor nem adott be 336 tojást és 17 kiló baromfit. A ku­­láknál busásan van tej, tojás és baromfi is, de természetesnek tartja, hogy úgysem kérik tőle számon, hát miért adja be. Nem­régiben is fél hektó bort találtak a portáján elrejtve, amivel üzér­kedni akart. A községi tanács járjon nyitott szemmel és a Bocs­­kor-féle kulákoktól is kérje szá­mon a beadási kötelezettség telje­­sítését. A felszabadulási héten fejezzük be a cukorrépa vetését Mezőgazdaságunk dolgozói a fel­­szabadulási hétre tett vállalásaikban célul tűzték ki, hogy a szántás munkáját legkésőbb a miniszterta­nács által előírt határidőre, már­cius 31-re befejezik, mindazoknak a növényeknek a vetését, amelyeket a minisztertanács határozata április 10-ben határoz meg, április 4-re elvégzik. A verseny­vállalások megyeszerv­e­leti-k-A munkát eredményeztek, bár egyes helyeken még nem fejezték be a szántást, amely munkát hala­déktalanul végezzenek el még a mai nappal. Mindenütt biztosítsuk, h­ogy az idei tavaszon minden talp­­ala­nyi föld meg legyen művelve! Az árpán, zabon kívül fejezzük be április 4-re a cukorrépa vetését is. A maghozó-répák ültetése megye­­szerte befejeződött. Cukorrépavetés­ben 80 százalék a megyei átlagered­mény. Már csak 20 százaléknyi hiányzik a tervből, a felszabadulási hétre tett vállalások teljesítésével maradéktalanul elvégezhetjük ezt a munkát is. Mint megírtuk a meggyespusztai állami gazdaság­ megyénkben ■ az el­sők között teljes t­ette cukorrépave­­z ért érvét. Most felsorakozik mögötte a többi állami gazdaság s termelő­szövetkezeti csoport is. A kenyéri Aranykalász tszcs tagsága vállalta április­i tiszteletére a koratavaszi kalászosok s növények teljes elveté­sét. A tszcs teljesítette felajánlá­sát: március 28-ra elvetette a cu­­korrépin, tegnap a napraforgot­t vetések ápolását is elvégezte. A csákány­doroszlói Szabadság, a pós­­fai Szabadság, a nagykölkedi Jó­zsef Attila, a csepregi Petőfi ter­melőszövetkezet, illetve termelőcso­­port teljesítette már cukorrépa ve­téstervét. A csepregi Petőfi termelőszövet­kezetben készülnek a soron követke­­ző kapásnövények vetésére is, a bur­gonya, kukorica alá­ készítik elő a talajt. A növényápolási munkákra is készülődnek. Takács József, a tsz kovácsa 5 fogatoskapálógépet, 10 kézisarabolót,­­ és egyéb munkaesz­közt javított meg. Mindenütt idő­ben gondoskodjanak a munkálatok végzéséről! Első is lehetne a celldömölki gépállomás, ha... A Szabad Nép és a Vas megye sorozatos bírálata, majd a vezetők önbírálata­ óta igen komolyan megjavult a celldömölki gépállo­­más munkája. Az önbírálat be­csületes volt, s a cell­ gépállomás kiharcolta megyénk gépállomásai között a második helyet. Minden lehetősége megvan, hogy akár az első helyre törjön fel, csak az ed­digieknél fokozottabban ellenőrizze a munkák menetét. A kemenes­­m­agasi határban dolgozó trakto­rosbrigádnak rendkívül alacsony az eddigi eredménye, ami lerontja a gépállomás eredményét is. Piros Sándor traktoros például cs­ak délelőtt 10 órakor kezd dolgozni és délután 4 órakor már abba­­hagyja a munkát. Az utóbbi idő­ben az a rossz módszer is elha­rapódzott a brigádtagok között, hogy nem tartják nyilván külön az egyes traktoristák elvégzett munkáját. A két műszakban dol­­gozók „megfelezik“ teljesítményü­ket olyanformán, hogy a nappali és az éjjeli műszak eredményét összeadják és annak felét számít­­ják az egyik traktorista teljesít­ményének. Ez a káros módszer megölője a munkaversenynek, me­­legágya a szociáldemokratizmus­­nak. A becsületesen dolgozó trak­­toros nem kapja meg a munkája után ténylegesen járó bért, míg a hanyag, aki kevesebbet dolgozik, társa keresetét rövidíti meg. Egy dekádban az ilyen „felezésnél“ 200 forinttal rövidülhet meg a szor­galmasabb traktorista. A gépállo­­más most az új brigádvezetőtől várja, hogy megjavuljon minden rendellenesség. Orth Imre elvtárs mezőgazdász és Pintér Lajos elv­­társ igazgató pontosabban ellen­őrizzék, hogy amelyik gépek pa­­píron két műszakban dolgoznak azok a valóságban is éjjel-nappal végezzék a munkát. Adjanak a brigádvezetőknek pontos menet, irányterveket, amikhez előre al­kalmazkodhatnak munkájuk vég­­zésénél. A gépállomás főgépésze pontos munkát kérjen számon a szerelőktől és tanítsa, segítse a fiatal traktoristákat is. Simon Géza amennyi munkaképes családtag van. Vagy mondják el a népn­evelők, hogy a múltban legtöbb esetben még­ az elemi iskolát sem tudta elvégezni a gyermekük, mert rákényszerültek arra, hogy kulákhoz adják cseléd­nek, vagy nem volt cipője és nem tudott elmenni az iskolába. Ma pe­dig egyetemet, középiskolát­ végez­het minden dolgozó gyermeke. Az agitáció helyi tartalma meg­javításának a politikai iskolák, a pártszervezet, a propagandista a nagy emelője. A most folyó politi­kai oktatás a választások politikai előkészítésének központi helye, kulcskérdése. A politikai iskolák jó munkájától függ, hogy pártszerve­zeteink, népnevelőink a választások nemzetközi viszonylatban is nagy jelentőséggel bíró győzelmét, dol­gozó népünk újabb békeszavazását győzelemre tudják vinni!

Next