Vasmegye, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-01 / 204. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA VASMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 204. szám. Ara 50 fillér 1953. szeptember 1. Kedd. Az alapszervezeti vezetőségi ülések jelentősége Pártunk és kormányunk határozatainak végrehajtása alapjában a temelőmunka frontján működő pártszervezeteink munkájától függ. A választási győzelem kivívásában, a termelési tervek teljesítéséért folyó harcban — az alapszervezetek komoly mértékben megerősödtek, munkájuk sokat fejlődött. Alapszervezeteink mindinkább területük gazdáit, politikai vezetőivé válnak. A választmányi üléseket követőleg minden alapszervezetben taggyűlésen megtárgyalják a párttagok a Központi Vezetőség határozatát a pártélet, a pártmunka megjavításának legfontosabb kérdéseit. A szeptember első két hetében lévőtaggyűlések ezért igen nagy jelentőséggel bírnak. A Központi Vezetőség útmutatásainak segítségével fel kell tárni az alapszervezetekben a kollektív vezetés, a kritika-önkritika hiánya, a pártdemokrácia megsértését, az ideológiai munka gyengeségeit és a hibák feltárásával egyidőben a taggyűléseknek határozat formájában meg kell jelölni a hibák kijavításának módját és harcra mozgósítani ezeknek a határozatoknak végrehajtására. Ezek a taggyűlések olyan időpontban lesznek, amikor a kenyércsata már befejezést nyert s az őszi szántásvetés a legégetőbb feladat falun. A taggyűléseknek tehát a párt élet megjavításával párhuzamosan erre a nagyon fontos, feladatra is mozgósítani kell. Példamutatásra fáradságot, a népnevelésben megnyugvást és lanyhulást nem ismerő munkára kell serkenteni minden párttagot, tagjelöltet. Ennél a kérdésnél is elsőrendű népgazdasági érdekről van szó, ami szorosan összevág a dolgozók egyéni érdekeivel, az életszínvonal emelésével. Dolgozó parasztságunk minél jobban s minél előbb felszántja a földet és minél nagyobb területet vet be gabonával, annál jobban harcol a kormányprogramja megvalósításáért. Üzemeinkben a harmadik negyedéves terv teljesítése, a minőség javítása a központi feladat. A tervek teljesítése, a minőség javítása növeli az ország, a dolgozó nép vagyonát. Ezeknek a nagy feladatoknak a megvalósításáért csakis olyan pártszervezetek vezethetik a harcot, amelyek tevékenyek, kezdeményezők és összeforrottak a dolgozókkal. A taggyűléseknek — már az előkészítésükkel is — az lesz a feladatuk, hogy segítsék kialakítani alapszervezeteink vezetőségeiben is a kollektív vezetést. Ezeken a taggyűléseken a bírálatnak és önbírálatnak olyan magas fokot kell elérni, mint még soha. Mert csakis ezáltal nő meg a dolgozó tömegek bizalma a pártszervezetek s azok vezetői iránt. El kell érni, hogy a vezetők bátran, kommunista módon tárják fel az elkövetett hibákat, akár a vezetésben, magatartásukban, vagy politikai képzésük terén álljanak is fenn azok. De a hibák bátor feltárása csak az első lépés az eredményes munka útján. Nem elég csak feltárni, hogy például a vezetők figyelmen kívül hagyták a párttagok bírálatát, javaslatait. Meg kell mutatni az elkövetett hibák mélységét, következményeit és a kivezető utat is ezekből. A párttagok eszerint mérik majd, hogy a vezető alkalmas lesz-e továbbra is a vezetésre, vagy sem. Az alapszervezeti taggyűléseket megelőzik a vezetőségi ülések. A taggyűlések sikerének első láncszeme éppen a vezetőségi ülések alapos előkészítése. E vezetőségi üléseken a Központi Vezetőség útmutatása alapján kell biztosítani az alapszervezetek, a vezetőség, egyes párttagok munkájának mélyenszántó értékelését, a pártszervezetek munkájának irányításában igen nagy jelentőségűek a vezetőségi ülések. Egy alapszervezet életében a vezetőségi ülés az az irányító szerv, amely a taggyűlés határozatainak szellemében megszabja, meghatározza a párttagok, aktivisták egész tevékenységét. Az utóbbi időben alapszervezeteinkben — kivéve falun az aratás-cséplés időszakát — már rendszeresebbé váltak a vezetőségi ülések, amelyek a pártépítés, a termelés legfontosabb kérdéseiről tárgyaltak. Voltak olyan alapszervezetek is, mint például a Cipőgyárban, amelyek a vezetőségi ülésre időnként meghívták a pártbizalmiakat, beszámoltatták őket munkájukról. Általában azonban a vezetőségi ülések előkészítése, színvonala még nem üti meg a kívánt mértéket. Ebből adódóan a vezetőség munkája sem kielégítő. A vezetőségi ülések eredményességét nagyban gátolta az, hogy a titkár nem fordított kellő gondot azok előkészítésére. Alapszervezeteinkben általában az a gyakorlat, hogy a titkár a pártbizottságoktól kapott utasítások alapján ismerteti a feladatokat, meghatározza a különböző értekezletek időpontját, amihez egy-két elvtárs hozzászól, utána véget ér a vezetőségi ülés. Alapszervezeteink zöménél az a helytelen gyakorlat áll fenn, hogy a vezetőségi tagok a vezetőségi ülés napján, vagy esetenként a vezetőségi ülésen ismerkednek meg azokkal a kérdésekkel, amelyek megvitatásra kerülnek. Ez a gyakorlat gátolja a vezetőség tagjait abban, hogy kellően felkészüljenek a vitára és érdemleges hozzászólásokkal, javaslatokkal segítsék előkészíteni a határozatot. Ennek rendszerint az a következménye, hogy a vezetőségi tagok minden alaposabb meggondolás, vita, véleménynyilvánítás nélkül elfogadják a titkár javaslatait. A gyakorlatban ez a módszer lehetetlenné teszi, hogy alapszervezeti vezetőségeinkben meghonosodjék a kollektív vezetés. Alapszervezeteinkben fennáll az a helytelen gyakorlat is, hogy a vezetőségi ülés, illetve a taggyűlés napirendi pontjait maga a titkár határozza meg. Pedig a titkár egymaga nem mindig tudja helyesen meghatározni, melyek azok a legfontosabb kérdések amelyekről a vezetőségnek döntenie kell. Ha a vezetőség tagjai közösen határozzák meg a következő vezetőségi ülés napirendi pontjait, akkor sokkal inkább fennáll az, hogy a legfontosabb és a legidőszerűbb feladatok megvitatása kerül előtérbe. A Központi Vezetőség határozata feladattá teszi alapszervezeteinkben is a kollektív vezetés kialakítását. A közeli napokban tartandó vezetőségi üléseket a párttitkároknak már úgy kell előkészíteniük, hogy a vezetőségi tagok alaposan felkészülhessenek a vitára. Ennek első lépéseként jóelőre rendelkezésükre kell bocsátani a vezetőségi ülés anyagát. A vezetőségi üléseken figyelembe kell venni, hogy a vezetőségnek a taggyűlésre kell elkészíteni a beszámolót. Ahhoz, hogy a vezetőség minden egyes tagja tevékeny részese legyen a beszámoló elkészítésének már előre tudnia kell, hogy a beszámoló nemcsak a titkár munkáját van hivatva értékelni, hanem a vezetőség minden tagjáét. Minden alapszervezeti vezetőségi tagnak azt kell látnia, a párttagság nem titkárt választott, hanem vezetőséget. Ezt a kollektív testületet bízta meg az alapszervezet életének, a párttagok munkájának irányításával. Ebből adódóan nemcsak a titkár felelős a tagság előtt a munkáért, hanem minden vezetőségi tag , a kollektíva. A vezetőségi ülések akkor töltik be hivatásukat, ha a vezetőség tagjai helyi ismeretek birtokában pártunk útmutatásainak megfelelően elmondják tapasztalataikat a pártszervezet, a vezetőség — saját ma- MAI SZÁMUNKBAN: A szolgálati ágak jó együttműködésével az őszi csúcsforgalom lebonyolításáért (2. oldal) — Gépállomásaink, és termelőszövetkezeteink legyenek hűséges segítőtársai egymásnak (2. oldal) — Megnyílt aKommunizmus útján" című kiállítás (2. oldal) — A szombathelyi pártválasztmány és a vasvári járási pártválasztmány ülése (3. oldal) — A Német Demokratikus Köztársaság kormánya tagjainak és a Németek Szövetsége vezetőségének megbeszélései (4. oldal) TERMELŐSZÖVETKEZETEINK ÉLETÉRŐL A földművelésügyi miniszter elvtárs levele a jákfai Rába tsz tagjaihoz Hegedűs András elvtárs,a földművelésügyi miniszter a napokban a következő levelet intézte a jákfai Rába tsz tagjaihoz: „Örömmel vettem a szövetkezet tagjainak írásos kérését arról, hogy tekintsem semmisnek az előzőleg beadott levelüket, amelyben szövetkezetük feloszlatásának engedélyét kérték. A termelőszövetkezet kérésének eleget teszek, a kérvényt érvénytelenítem és visszaadom. Pártunk és kormányunk politikájának megfelelően a minisztérium és az alárendelt szervek minden támogatást megadnak ahhoz, hogy szövetkezetük az eddiginél nagyobb sikereket érjen el, több jövedelmet biztosítson tagjainak.“ Zöldes már a nagysimonyi Dózsa tsz biborvetése A fejlődő állatállomány részére a nagysimonyi Dózsa termelőszövetkezet vezetői időben gondoskodnak a szükséges takarmányról. Több hete elvetették már a bibort, több mint 10 holdon. A kedvező időjárás következtében a növény már ki is kelt és lassan ellepi a földet. A télre bőségesen lesz ideje megerősödni és nem kell félteni a fagyveszélytől. Ezen a területen kora tavasszal annyi zöldtakarmánya lehet a szövetkezetnek, hogy a herefüves takarmányok etetéséig könnyen eltartják belőle állataikat. A télre meg rövidesen megkezdik a takarmányok silózását és amint beszélik, télen-nyáron zöldtakarmányon tartják állataikat. Miért nem halad a talajelőkészítés a búcsúi Haladás tszcs-ben? A búcsúi Haladás termelőcsoportban már megtörtént a gabona szétosztása. A tagok igen szép részesedéshez jutottak. Munkaegységenként 12 kiló kenyérgabonát kaptak. A tszcs tagjai a következő évben is újabb sikereket akarnak elérni, ezért igyekeznek az őszi vetési munkák előkészítésével. Ebben a törekvésükben azonban gátolja őket a gyöngyöshermáni gépállomás, mert a tszcs számára biztosított egy traktor egy hét óta nincs a tszcs földjein, hanem máshova vezényelték el a gépet és helyette nem küldtek szántótraktort. A tszcs tagjainak pedig komoly gondjaik vannak most a talaj előkészítésével. 198 hát holdon terveznek őszi kenyérgabonát vetni és e terület kis hányadán végezték el még csak a gyöngyöshermáni traktorok a tarlószántást. A gyöngyöshermáni gépállomás haladéktalanul teljesítse a termelőcsoporttal szemben fennálló kötelezettségét, hiszen nemcsak a csoporttagoknak, hanem a gépállomásnak is érdeke, hogy a 198 holdnyi területen késedelem nélkül elvégezzék a megfelelő talajelőkészítést és ezt követően majd a vetést. Keleden a napokban megkezdik a rozsvetést A keledi Micsurin termelőszövetkezetben a sarja kaszálása és betakarítása mellett teljes lendülettel folyik a vetőszántás is. A szövetkezet tagjai tavalyi hibájukból okulva, az idén már traktorral és mélyen szántatnak vető alá. A gépállomás traktora éjjelnappal több napja a szövetkezet földjein szánt, koronás. Hétfő estig 20 holdon tette vetésre alkalmassá a földet. A sarja betakarítása után a szövetkezet lófogatai is segítenek a traktornak a magágykészítésnél. A közeli napokban a már vetésre alkalmas táblákon megkezdik a rozsvetést is. 8 tonna gabona Jó zsiros a föld Csehimindszent község határában. Gazdagon fizetett a gabona, vastagon jutalmazta a föld a Vörös Hajnal termelőcsoport tagjait is. Ebben az évben a csoportbelieknek olyan jövedelmük lesz, hogy magasan meghaladja a község legtekintélyesebb középparasztjának jövedelmét is. Takács Jenő tszcstag eddig 401 munkaegységet szerzett. Eddigi jövedelme 1 mázsa híján 8 tonna gabona. Ezenkívül jócskán jut majd a kapásnövényekből, valamint a pénz és egyéb természetbeni juttatás is jónak ígérkezik. Takács Jenőnek ez a keresete mind a sajátja, mert nem kell belőle vetőmagot tartalékolni, beadást teljesíteni, kovácsot, bognárt, éjjeliőrt természetben fizetni, hanem mindazt megtarthatja magának és pénzzé teheti. Takács Jenő életében először lesz ilyen gazdag, ezt is a szövetkezeti, a nagyüzemi gaz,dálkodásban érte meg. Közös vagyont dézsmálókat ítélt el a sárvári járásbíróság Mindenki számára világos, hogy a törvény népi demokráciánkban nem tréfadolog. Erről feledkezett meg Soós Lajos és Prudovics Lajos, az ikervári Béke tszcs két tagja, akik a tszcs vagyont próbálták megdézsmálni a gabonabetakarításakor. Ezek a tszcs-tagok, akik inkább a munkakerülődéssel akartak a csoportban jövedelmet szerezni, ki akarták játszani a törvényeket, és a tszcs közös vagyonát képző gabonát egyénileg akarták odahaza elcsépelni. Ezzel nem elégedtek meg, hanem más tagokat is bújtogattak a csoport züllesztésére, a közös vagyon dézsmálására. A sárvári járásbíróság befejezte az ellenük indult vizsgálatot és ítéletet is hozott. Soós Lajost és Prudovics Lajost 6-6 hónapi börtönös re ítélte. Sok jutalmat osztottak ki a mezőgazdasági kiállítás utolsó napján A Szombathelyen megrendezett megyei mezőgazdasági kiállításon több állami gazdaság, termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt felhozott, illetve kiállított portékája nyert,díjazást. A díjakat vasárnap délután osztották ki a tulajdonosoknak. Az állami gazdaságok közül I. díjat nyert a kapotapusztai állami gazdaság „Csalogány“ nevű anyakocája, amiért a gazdaság elismerő oklevelei, az állat gondozója pedig 500 forint jutalmat kapott. Termelőszövetkezetek közül I. díjat nyert az országos hirű acsádi milliomos Petőfi termelőszövetkezet „Kati‘‘ nevű kocája, amiért a tsz elismerő oklevelet és 800 forintot, valamint a sertés gondozója 500 forint jutalmat kapott. Az egyénileg dolgozó parasztok közül Szélagh István vasasszonyfai középparaszt üszője I. díjat nyert és gazdája 600 forint jutalomdíjat kapott. Ezenkívül számos állami gazdaság, termelőszövetkezet és egyéni gazda kapott jelentős pénzjutalmat. A sok között Pécsinger Ferenc góri gazda 300 forint, Gyurácz Géza góri gazda 500 forint, Virágh József balogunyomi gazda 700 forint jutalmat kapott. a guk — az egyes párttagok munkájáról és ennek megfelelően részt is vesznek a beszámoló elkészítésében. A kollektív vezetés, a pártdemokrácia, a bírálat-önbírálat, az ideológiai munka kérdésein túl a taggyűlési beszámolónak még olyan alapvető kérdésekkel is foglalkozni kell, mint a pártszervezet tömegkapcsolata, állami szervek és tömegszervek vezetése, irányítása. Mindezekről átfogó a tényleges állapotoknak megfelelően értékelő képet a vezetőség beszámolója csak akkor tud adni, ha minden egyes vezetőségi tag ismeri, tanulmányozza a vezetőség — önmaga —, az alapszervezet ilyen irányú munkáját, észrevételeit elmondja a vezetőségi üléseken. Meg kell honosítani pártszervezeteinkben is a kollektív vezetés elvének gyakorlati érvényesülését, mert csakis ezáltal lesz képes a vezetőség olyan feladatok megvalósítására irányítani az alapszervezet tagságának figyelmét, amelyek leginkább elősegítik az alapszervezet munkájának gyökeres megjavítását. Minden vezetőségi ülés előkészítéséhez, de különösen a most soron következőkhöz, a pártbizottságoknak, ezek aktivistáinak fokozott segítséget kell adniok. A pártbizottságok munkája ne csak addig terjedjen ki, amíg a párttitkárnak megadják az irányelveket, napirendi pontokat, amelyek a vezetőségi üléseken szerepelnek. Ügyeljenek arra is, hogy a vezetőségi tagok is kapjanak segítséget a vezetőségi ülésekre való felkészüléshez. Az alapszervezeti titkárok, vezetőségi tagok örömmel fogadják, ha a járási bizottság megtanítja őket a vezetőségi ülések előkészítésére, helyes megtartására és különösen most a vezetőség, tehát a kollektíva beszámolójának elkészítésére. A Központi Vezetőség határozata nagy segítséget nyújt alapszervezeteinknek munkájuk megjavítására. Pártszervezeteink vezetőinek most arra kell ügyelniük, hogy a határozatot, amely a pártélet megjavítását jelöli meg, ne egyoldalúan, hanem helyesen értelmezzék, alkalmazzák. Pártszervezeteink zöme ezideig főként azt a hibáit követte el, hogy a gazdasági feladatok megoldását tartotta fő feladatnak, a pártélét, a pártszervezet erősítését elhanyagolták. Most ügyelni kell arra, hogy a pártszervezetek erősítése, a pátpolitikai munkát ne az előttünk álló gazdasági feladatok megoldása nélkül igyekezzünk megvalósítani hanem a vezetőségi ülések, taggyűlések segítsék egyúttal azőszi szintátvettés sikeres megvalósítását, mozgó, iító szerepet töltsenek be a kormányprogramra megvalósításáért vívott harcban.