Vasmegye, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-01 / 204. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA VASMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 204. szám. Ara 50 fillér 1953. szeptember 1. Kedd. Az alapszervezeti vezetőségi ülések jelentősége Pártunk és kormányunk határo­zatainak végrehajtása alapjában a tem­előmunka frontján működő párt­­szervezeteink munkájától függ. A választási győzelem kivívásában, a termelési tervek teljesítéséért folyó harcban — az alapszervezetek ko­moly mértékben megerősödtek, mun­kájuk sokat fejlődött. Alapszerve­­zeteink mindinkább területük gaz­dáit, politikai vezetőivé válnak. A választ­mányi üléseket követő­­leg minden alapszervezetben tag­gyűlésen megtárgyalják a pártta­gok a Központi Vezetőség hat­áro­­zatát a pártélet, a pártmunka meg­javításának legfontosabb kérdéseit. A szeptember első két hetében lévő­­taggyűlések ezért igen nagy jelen­tőséggel bírnak. A Központi Veze­tőség útmutatásainak segítségével fel kell tárni az alapszervezetekben a kollektív vezetés, a kritika-önkri­tika hiánya, a pártdemokrácia megsértését, az ideológiai munka gyengeségeit és a hibák feltárásá­val egyidőben a taggyűléseknek ha­tározat formájában meg kell jelölni a hibák kijavításának módját­ és harcra mozgósítani ezeknek a hatá­rozatoknak végrehajtására. Ezek a taggyűlések olyan időpontban lesz­nek, amikor a kenyércsata már be­fejezést nyert s az őszi szántás­vetés a legégetőbb feladat falun. A taggyűléseknek tehát a párt élet megjavításával párhuzamosan erre a nagyon fontos, feladatra is mozgó­sítani kell. Példamutatásra fárad­ságot, a népnevelésben megnyugvást és lanyhulást nem ismerő munkára kell serkenteni minden párttagot, tagjelöltet. Ennél a kérdésnél is el­sőrendű népgazdasági érdekről van szó, ami szorosan összevág a dol­gozók­­ egyéni érdekeivel, az életszín­vonal emelésével. Dolgozó parasztsá­gunk minél jobban s minél előbb felszántja a földet és minél nagyobb területet vet be gabonával, annál jobban harcol a kormányprogramja megvalósításáért. Üzemeinkben a harmadik negyedéves terv teljesíté­­se, a minőség javítása a központi feladat. A tervek teljesítése, a mi­nőség javítása növeli az or­­szág, a dolgozó nép vagyonát. Ezeknek a nagy feladatoknak a megvalósításáért csakis olyan párt­szervezetek vezethetik a harcot, amelyek tevékenyek, kezdeményezők és összeforrottak a dolgozókkal. A taggyűléseknek — már az elő­készít­ésükkel is — az lesz a fel­adatuk, hogy segítsék kialakítani alapszervezeteink vezetőségeiben is a kollektív vezetést. Ezeken a tag­gyűléseken a bírálatnak és önbírá­­latnak olyan magas fokot kell el­érni, mint még­ soha. Mert­ csakis ezáltal nő meg a dolgozó tömegek bizalma a pártszervezetek s azok ve­zetői iránt. El kell érni, hogy a vezetők bátran, kommunista módon tárják fel az elkövetett hibákat, akár a vezet­ésben, magatartásukban, vagy politikai képzésük terén állja­nak is fenn azok. De a hibák bá­tor feltárása csak az első lépés az eredményes munka útján. Nem elég csak feltárni, hogy például a vezetők figyelmen kívül hagyták a párttagok bírálatát, javaslatait. Meg kell mutatni az elkövetett hibák mélységét, következményeit és a ki­vezető utat is ezekből. A párttagok eszerint mérik majd, hogy a veze­tő alkalmas lesz-e továbbra is a ve­zetésre, vagy sem. Az alapszervezeti taggyűléseket megelőzik a vezetőségi ülések. A taggyűlések sikerének első láncsze­me éppen a vezetőségi ülések ala­pos előkészítése. E vezetőségi ülé­seken a Központi Vezet­őség útmu­tatása alapján kell biztosítani az alapszervezetek, a vezetőség, egyes párttagok munkájának mélyenszántó értékelését, a pártszervezetek mun­kájának irányításában igen nagy jelentőségűek a vezetőségi ülések. Egy alapszervezet életében a veze­tőségi ülés az az irányító szerv, amely a taggyűlés határozatainak szellemében megszabja, meghatároz­­za a párttagok, aktivisták egész te­vékenységét. Az utóbbi időben alap­szervezeteinkben — kivéve falun az aratás-cséplés időszakát — már rendszeresebbé váltak a vezetőségi ülések, amelyek a pártépítés, a ter­melés legfontosabb kérdéseiről tár­gyaltak. Voltak olyan alapszerveze­tek is, mint például a Cipőgyárban, amelyek a vezetőségi ülésre időn­ként meghívták a pártbizalmiakat, beszámoltatták őket munkájukról. Általában azonban a vezetőségi ülé­sek előkészítése, színvonala még nem üti meg a kívánt mértéket. Ebből adódóan a vezetőség munkája sem kielégítő. A vezetőségi ülések eredményessé­­gét nagyban gátolta az, hogy a titkár nem fordított kellő gondot azok előkészítésére. Alapszervezete­­inkben általában az a gyakorlat, hogy a titkár a pártbizottságoktól kapott utasítások alapján ismerteti a feladatokat, meghatározza a kü­lönböző értekezletek időpontját, ami­hez egy-két elvtárs hozzászól, utána véget ér a vezetőségi ülés. Alapszer­vezeteink zöménél az a helytelen gyakorlat áll fenn, hogy a vezető­ségi tagok a vezet­őségi ülés napján, vagy esetenként a vezetőségi ülésen ismerkednek meg azokkal a kérdések­kel, amelyek megvitatásra kerülnek. Ez a gyakorlat gátolja a vezetőség tagjait abban, hogy kellően felké­szüljenek a vitára és érdemleges hozzászólásokkal, javaslatokkal se­gítsék előkészíteni a határozatot. En­nek rendszerint az a következménye, hogy a vezetőségi tagok minden alaposabb meggondolás, vita, véle­ménynyilvánítás nélkül elfogadják a titkár javaslatait. A gyakorlatban ez a módszer lehetetlenné­­ teszi, hogy alapszervezeti vezetőségeink­ben meghonosodjék a kollektív veze­tés. Alapszervezeteinkben fennáll az a helytelen gyakorlat is, hogy a ve­­zetőségi ülés, illetve a taggyűlés napirendi pontjait maga a titkár határozza meg. Pedig a titkár egy­maga nem mindig tudja helyesen meghatározni, melyek azok a legfon­tosabb kérdések amelyekről a veze­tőségnek döntenie kell. Ha a veze­tőség tagjai közösen határozzák meg a követ­kező vezetőségi ülés na­pirendi pontjait, akkor sokkal in­kább fennáll az, hogy a legfonto­sabb és a legidőszerűbb feladatok megvitatása kerül előtérbe. A Központi Vezetőség határozata feladattá teszi alapszervezeteinkben is a kollektív vezetés kialakítását. A közeli napokban tartandó vezetőségi üléseket a párttitkároknak már úgy kell előkészíteniük, hogy a vezető­ségi tagok alaposan felkészülhesse­nek a vitára. Ennek első lépéseként jóelőre rendelkezésükre kell bocsá­tani a vezetőségi ülés anyagát. A vezetőségi üléseken figyelembe kell venni, hogy a vezetőségnek a tag­gyűlésre kell elkészíteni a beszámo­lót. Ahhoz, hogy a vezetőség minden egyes tagja tevékeny részese legyen a beszámoló elkészítésének már előre tudnia kell, hogy a beszámoló nemcsak a titkár munkáját van hi­vatva értékelni, hanem a vezetőség minden tagjáét. Minden alapszerve­­zeti vezetőségi tagnak azt kell lát­nia, a párttagság nem titkárt vá­­lasztott, hanem vezetőséget. Ezt a kollektív testületet bízta meg az alapszervezet életének, a párttagok munkájának irányításával. Ebből adódóan nemcsak a titkár felelős a tagság előtt a munkáért, hanem min­den vezetőségi tag , a kollektíva. A vezetőségi ülések akkor töltik be hivatásukat, ha a vezetőség tag­jai helyi ismeretek birtokában pár­tunk útmutatásainak megfelelően el­­mondják tapasztalataikat a párt­­szervezet, a vezetőség — saját ma- MAI SZÁMUNKBAN: A szolgálati ágak jó együttmű­ködésével az őszi csúcsforgalom lebonyolításáért (2. oldal) — Gép­állomásaink, és termelőszövetke­zeteink legyenek hűséges segítő­társai egymásnak (2. oldal) — Megnyílt a­­Kommunizmus út­ján" című kiállítás (2. oldal) — A szombathelyi pártválasztmány és a vasvári járási pártválaszt­mány ülése (3. oldal) — A Német Demokratikus Köztársaság kor­mánya tagjainak és a Németek Szövetsége vezetőségének meg­beszélései (4. oldal) TERMELŐSZÖVETKEZETEINK ÉLETÉRŐL A földművelésügyi miniszter elvtárs levele a jákfai Rába tsz tagjaihoz Hegedűs András elvtárs,a földmű­velésügyi miniszter a napokban a következő levelet intézte a jákfai Rába tsz tagjaihoz: „Örömmel vettem a szövetkezet tagjainak írásos kérését arról, hogy tekintsem semmisnek az előzőleg beadott levelüket, amely­ben szövetkezetük feloszlatásának engedélyét kérték. A termelőszö­vetkezet kérésének eleget teszek, a kérvényt érvénytelenítem és visszaadom. Pártunk és kormá­nyunk politikájának megfelelően a minisztérium és az alárendelt szervek minden támogatást meg­adnak ahhoz, hogy szövetkezetük az eddiginél nagyobb sikereket érjen el, több jövedelmet bizto­sítson tagjainak.“ Zöldes már a nagysimonyi Dózsa tsz biborvetése A fejlődő állatállomány részére a nagysimonyi Dózsa termelőszö­vetkezet vezetői időben gondos­kodnak a szükséges takarmány­ról. Több hete elvetették már a bibort, több mint 10 holdon. A kedvező időjárás következtében a növény már ki is kelt és lassan ellepi a földet. A télre bőségesen lesz ideje megerősödni és nem kell félteni a fagyveszélytől. Ezen a területen kora tavasszal annyi zöldtakarmánya lehet a szövet­kezetnek, hogy a herefüves ta­karmányok etetéséig könnyen el­tartják belőle állataikat. A télre meg rövidesen megkezdik a ta­karmányok silózását és amint be­szélik, télen-nyáron zöldtakarmá­nyon tartják állataikat. Miért nem halad a talajelőkészítés a búcsúi Haladás tszcs-ben? A búcsúi Haladás termelőcso­portban már megtörtént a gabona szétosztása. A tagok igen szép ré­szesedéshez jutottak. Munkaegy­­ségenként 12 kiló kenyérgabonát kaptak. A tszcs tagjai a követke­ző évben is újabb sikereket akar­nak elérni, ezért igyekeznek az őszi vetési munkák előkészítésé­vel. Ebben a törekvésükben azon­ban gátolja őket a gyöngyösher­­máni gépállomás, mert a tszcs számára biztosított egy traktor egy hét óta nincs a tszcs földjein, hanem máshova vezényelték el a gépet és helyette nem küldtek szántótraktort. A tszcs tagjainak pedig komoly gondjaik vannak most a talaj előkészítésével. 198 hát holdon terveznek őszi kenyérga­bonát vetni és e terület kis há­nyadán végezték el még csak a gyöngyöshermáni traktorok a tar­lószántást. A gyöngyöshermáni gépállomás haladéktalanul telje­sítse a termelőcsoporttal szemben fennálló kötelezettségét, hiszen nemcsak a csoporttagoknak, ha­nem a gépállomásnak is érdeke, hogy a 198 holdnyi területen ké­sedelem nélkül elvégezzék a meg­felelő talajelőkészítést és ezt kö­vetően majd a vetést. Keleden a napokban megkezdik a rozsvetést A keledi Micsurin termelőszö­vetkezetben a sarja kaszálása és betakarítása mellett teljes lendü­lettel folyik a vetőszántás is. A szövetkezet tagjai tavalyi hibá­jukból okulva, az idén már trak­torral és mélyen szántatnak vető alá. A gépállomás traktora éjjel­nappal több napja a szövetkezet földjein szánt, koronás. Hétfő es­tig 20 holdon tette vetésre alkal­massá a földet. A sarja betakarí­tása után a szövetkezet lófogatai is segítenek a traktornak a mag­­ágykészítésnél. A közeli napok­ban a már vetésre alkalmas táb­lákon megkezdik a rozsvetést is. 8 tonna gabona Jó zsiros a föld Csehimind­­szent község határában. Gazda­gon fizetett a gabona, vastagon jutalmazta a föld a Vörös Haj­nal termelőcsoport tagjait is. Eb­ben az évben a csoportbelieknek olyan jövedelmük lesz, hogy ma­gasan meghaladja a község leg­tekintélyesebb középparasztjának jövedelmét is. Takács Jenő tszcs­­tag eddig 401 munkaegységet szer­zett. Eddigi jövedelme 1 mázsa híján 8 tonna gabona. Ezenkívül jócskán jut majd a kapásnövé­nyekből, valamint a pénz és egyéb természetbeni juttatás is jónak ígérkezik. Takács Jenőnek ez a keresete mind a sajátja, mert nem kell belőle vetőmagot tarta­lékolni, beadást teljesíteni, ková­csot, bognárt, éjjeliőrt természet­ben fizetni, hanem mindazt meg­tarthatja magának és pénzzé te­heti. Takács Jenő életében elő­ször lesz ilyen gazdag, ezt is a szövetkezeti, a nagyüzemi gaz­,­dálkodásban érte meg. Közös vagyont dézsmálókat ítélt el a sárvári járásbíróság Mindenki számára világos, hogy a törvény népi demokráciánkban nem tréfadolog. Erről feledkezett meg Soós Lajos és Prudovics La­jos, az ikervári Béke tszcs két tagja, akik a tszcs­ vagyont pró­bálták megdézsmálni a gabona­­betakarításakor. Ezek a tszcs-ta­­gok, akik inkább a munkakerülő­déssel akartak a csoportban jö­vedelmet szerezni, ki akarták ját­szani a törvényeket, és a tszcs közös vagyonát képző gabonát egyénileg akarták odahaza elcsé­pelni. Ezzel nem elégedtek meg, hanem más tagokat is búj­togat­tak a csoport züllesztésére, a kö­zös vagyon dézsmálására. A sár­vári járásbíróság befejezte az el­lenük indult vizsgálatot és íté­letet is hozott. Soós Lajost és Pru­dovics Lajost 6-6 hónapi börtönö­s re ítélte. Sok jutalmat osztottak ki a mezőgazdasági kiállítás utolsó napján A Szombathelyen megrendezett megyei mezőgazdasági kiállításon több állami gazdaság, termelőszö­vetkezet és egyénileg dolgozó pa­raszt felhozott, illetve kiállított portékája nyert,díjazást. A díja­kat vasárnap délután osztották ki a tulajdonosoknak. Az állami gaz­daságok közül I. díjat nyert a kapotapusztai állami gazdaság „Csalogány“ nevű anyakocája, amiért a gazdaság elismerő okle­velei, az állat gondozója pedig 500 forint jutalmat kapott. Ter­melőszövetkezetek közül I. díjat nyert az országos hirű acsádi mil­liomos Petőfi termelőszövetkezet „Kati‘‘ nevű kocája, amiért a tsz elismerő oklevelet és 800 forintot, valamint a sertés gondozója 500 forint jutalmat kapott. Az egyéni­leg dolgozó parasztok közül Szé­lagh István vasasszonyfai közép­paraszt üszője I. díjat nyert és gazdája 600 forint jutalomdíjat kapott. Ezenkívül számos állami gazdaság, termelőszövetkezet és egyéni gazda kapott jelentős pénz­jutalmat. A sok között Pécsinger Ferenc góri gazda 300 forint, Gyurácz Géza góri gazda 500 fo­­rint, Virágh József balogunyomi gazda 700 forint jutalmat kapott. a­ guk — az egyes párttagok munká­járól és ennek megfelelően részt is vesznek a beszámoló elkészít­ésében. A kollektív vezetés, a pártdemokrá­cia, a bírálat-önbírálat, az ideológiai munka kérdésein túl a taggyűlési beszámolónak még­ olyan alapvető kérdésekkel is foglalkozni kell, mint a pártszervezet tömegkapcsolata, ál­lami szervek és tömegszervek veze­tése, irányítása. Mindezekről átfogó a tényleges állapotoknak megfelelő­en értékelő képet a vezetőség be­számolója csak akkor tud adni, ha minden egyes vezetőségi tag ismeri, tanulmányozza a vezetőség — önma­ga —, az alapszervezet ilyen irányú munkáját, észrevételeit­ elmondja a vezetőségi üléseken. Meg kell hono­sítani pártszervezeteinkben is a kol­lektív vezetés elvének gyakorlati ér­vényesülését, mert csakis ezáltal lesz képes a vezetőség olyan fel­adatok megvalósítására irányítani az alapszervezet tagságának figyelmét, amelyek leginkább elősegítik az alapszervezet munkájának gyökeres megjavítását. Minden vezetőségi ülés előkészíté­séhez, de különösen a most soron kö­­vetkezőkhöz, a pártbizottságoknak, ezek aktivistáinak fokozott segítsé­get kell adniok. A pártbizottságok munkája ne csak addig terjedjen ki, amíg a párt­titkárnak megadják az irányelveket, napirendi pontokat, amelyek a vezetőségi üléseken szere­pelnek. Ügyeljenek arra is, hogy a vezetőségi tagok is kapjanak segít­séget a vezetőségi ülésekre való fel­készüléshez. Az alapszervezeti titká­­rok, vezetőségi tagok örömmel fo­­gadják, ha a járási bizottság meg­tanítja őket a vezetőségi ülések elő­készítésére, helyes megtartására és különösen most a vezetőség, tehát a kollektíva beszámolójának elkészí­tésére. A Központi Vezetőség határozata nagy segítséget nyújt alapszerveze­teinknek munkájuk megjavítására. Pártszervezeteink vezetőinek most arra kell ügyelniük, hogy a határo­zatot, amely a pártélet megjavítá­sát jelöli meg, ne egyoldalúan, ha­nem helyesen értelmezzék, alkalmaz­zák. Pártszervezeteink zöme ezideig főként azt a hibáit követte el, hogy a gazdasági feladatok megoldását tartotta fő feladatnak, a pártélét, a pártszervezet erősítését elhanyagol­­ták. Most ügyelni kell arra, hogy a pártszervezetek erősítése, a pátpo­­litikai munkát ne az előt­tünk álló gazdasági feladatok megoldása nél­kül igyekezzünk megvalósítani ha­nem a vezetőségi ülések, taggyűlések segítsék egyúttal az­­őszi szintát­­vettés sikeres megvalósítását, mozgó, iító szerepet töltsenek be a kor­mányprogramra megvalósításáért ví­vott harcban.

Next