Vasmegye, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-01 / 257. szám

ALAG PROLETÁRT AZ EGYESÜLJETEK ! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA VAS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam 257. szám. Ára 50 fillér 1953 nov. 1. Vasárnap Nagyobb felelősséget a taggyűlések előkészítésében Pártszervezeteink egy részében befejeződtek, jelentős részében pedig a héten lesznek a taggyű­lések. Ezeknek a taggyűléseknek igen nagy jelentőségük van a pártélet továbbjavításában, üze­mekben a harmadik negyedéves terveik teljesítéséért folyó harc elősegítésében, falun, termelőszö­vetkezetekben, gépállomásokon az őszi vetés, betakarítás és a be­gyűjtés meggyorsításában. M­ind­­ezek a feladatok együttvéve és külön-külön szerves részét képe­zik a kormány,programm megva­lósításának — ezért a taggyűlé­sek sikerén, a kommunisták akti­vitásának növelésén nagyban múlik a dolgozó nép életszínvona­lának emelését szolgáló kormány­­intézkedések maradéktalan győ­­zelemrevitele. Az eddig lefolyt taggyűlések többsége betöltötte szerepét, jól mozgósított a feladatokra. A sár­vári járás számos alapszervezeti taggyűlésén — például Vaseger­­szegen, a porpáci Villám tsz-ben — a párttagság kivétel nélkül megjelent. A taggyűléseken több­ségében mélyen, jelentőségüknek megfelelően tárgyalták meg a napirendi pontokat, s egyben ha­tározatot is hoztak az alapszerve­zet munkájára vonatkozólag. A porpáci Villám tsz-ben az őszi munkák elvégzésének meggyorsí­tásával, a tsz megszilárdításával foglalkoztak. Ezen a taggyűlésen tovább mélyült a párton belüli de­mokrácia, nőtt a párttagok fele­lősségérzete a pártszervezet erő­sítése, harckészsége, ütőképessége növelése terén. A párttagok bát­ran és helyesen bírálták az alap­szervezet, a tsz vezetőségét. Virág György elvtárs elmondotta, hogy a tsz pártszervezetének a vezető­sége nem állt ki szilárdan a kö­zös gazdálkodás ügye mellett, nem harcolt azért, hogy az ellen­séget időben és hatékonyan lelep­lezzék, kipellengérezzék, ártalmat­lanná tegyék. Ugyanakkor elmu­lasztották azt is, hogy az ingado­zó tagokkal foglalkozzanak. En­nek következménye lett az az el­maradás, amely az őszi munkák­ban megmutatkozott. Gerencsér János elvtárs a tsz vezetőségét bírálta a vezetésben, a tagokkal való foglalkozásban lévő hiányos­ságokért. A helyes vita, a hibák bátor feltárása tette lehetővé azt, hogy a taggyűlésen helyes, reális határozat születhessen. Elhatároz­ta a taggyűlés: három napon be­lül befejezik az ősziek vetését és a betakarítást. Ennek a munká­nak az elvégzése érdekében min­den párttag kötelességévé tették, hogy példamutatóan, felvilágosító szóvál harcoljon a kitűzött ha­táridő betartásának biztosításáért. Az ilyen taggyűlések sikerének egyik legfontosabb előfeltétele az alapos, kellő időben végzett elő­készítő munka. A sárvári járási pártbizottság gondoskodott arról, hogy különösen a legdöntőbb helye­ken, s minden alapszervezetben jó, harcos taggyűlések legyenek. A taggyűlések megszervezésénél figyelembe vették, melyik nap milyen időpontja felel meg a leg­jobban az illető alapszervezetnek. Minden alapszervezeti taggyűlés­ért a járási bizottság egy-egy munkatársát, egy-egy aktívát tet­tek felelőssé. Az aktívák napok­kal a taggyűlések előtt kimentek az alapszervezethez, segítették a soron lévő munkák vitelével pár­huzamosan a taggyűlés előkészí­tését, a vezetőségi üléseket, a be­számoló elkészítését. Ennek az alapos munkának az eredménye lett, hogy például az ikervári vil­lanytelepen az alapszervezet tag­jai vállalásokat tettek november 7 tiszteletére, terveik túlteljesíté­sére. Molnár József elvtárs vál­lalta, hogy tervét 190 százalékra teljesítve járul hozzá a kormány­programol megvalósításához. Kacs János elvtárs megfogadta, hogy november 7-re elkészíti a revi­zort és a 4-es turbinát is felál­lítja. Amíg egyes járási pártbizottsá­gok helyes segítsége hozzájárul az alapszervezetek további erősí­téséhez, segíti kibontakozni a párttagság bíráló­készségét, emeli a taggyűlés színvonalát, tekinté­lyét, addig más járási bizottságok közömbössége eleve feltételezi, hogy a taggyűlések nem töltik be szerepüket. Ez utóbbi jelenség komoly mértékben megmutatko­zik a szentgotthárdi járási párt­bizottság részéről. A szentgott­hárdi járási pártbizottság nem gazdája a mostani taggyűlések­nek, kiengedte a kezéből a tag­gyűlések irányítását, előkészíté­sét, ellenőrzését. A szentgotthárdi járási bizottság a szeptemberi taggyűlések sikere láttán elbiza­kodott. Ugyanakkor szem elől tévesztették, hogy a szeptemberi taggyűlések sikerének egyik alap­vető feltétele volt az a segítség, amelyet a járási pártbizottság nyújtott a vezetőségi ülések, tag­gyűlések előkészítésében. S eb­ből nem vonta le a kívánt tanul­ságot, azt, hogy minden esetben segíteni kell az alapszervezetek munkáját, mert sikerre csakis ekkor számíthat. A szentgotthárdi járásban a taggyűlések előkészítésének elha­nyagolása továbbá abból adódik, hogy a járási bizottság tagjai, munkatársai különválasztva, az­­ egyes feladatokat a másik munka rovására akarják elvégezni. Zso­­­dos elvtárs — a járási pártbizott­ság párt- és tömegszervezeti osz­tályának vezetője —, aki elsősor­ban felelős a taggyűlésekért, pél­dául így vélekedik: „A sok fel­adat közül valamelyiket el kell hanyagolni"­. Ha ezt nem is mond­ja ki szóban, de lényegében ezen az állásponton van. Amikor a taggyűlésekről érdeklődtünk, azt mondotta: „A taggyűlések foly­nak, azonban mi nem­igen segí­tettünk, mert most a választmá­nyi ülés határozatának végrehaj­tásán dolgozunk''. Azon ugyanis, hogy azokban a termelőszövetke­zetekben, amelyekben nincs párt­­szervezet, mielőbb létrehozzák az alapszervezetet. Helyes az, hogy erre a munkára nagy gondot for­dítanak, csak az a hiba, hogy a már meglévő pártszervezetek — tehát amelyekre elsősorban támaszkod­ni kell és lehet is — munkájá­nak és éppen most a taggyűlések előkészítésének rovására végzik. Mindezek még nem magyarázzák a járási pártbizottság mulasztá­sát. Hanem magyarázza az a fe­lelőtlenség, amellyel a JB visel­tetik a taggyűlések, egyszóval az alapszervezetek iránt. A szent­gotthárdi járási bizottság azt sem tudja, hogy melyik alapszervezet­ben mikor lesz a taggyűlés. Az al­­sószölnöki falusi pártszervezet taggyűléséről például nem is volt tudomása a pártbizottságnak. De arról sincs, hogy a taggyűlésen a tagság nagy r­észe nem jelent meg. Nyilvánvaló, hogy ezek után nem is volt a szándékában az alap­szervezeti taggyűlések előkészíté­sének segítése, ellenőrzése. A mulasztásokért komoly fele­lősség terheli a járási pártbizott­ságot, személyesen a járási titkárt és Zsoldos elvtársat. Ezek az elv­társak a Központi Vezetőség ha­tározatát tárgyaló járási pártvá­lasztmányi ülésen elismerték a munkájukban, magatartásukban meglévő elég komoly hiányossá­gokat. Önkritikájukban elmondot­ták azt is, hogy a jövőben meg­változtatják munkamódszerüket, alaposabban segítik az alapszer­vezetek munkáját , íme „megfe­ledkeztek" saját fogadalmukról. Ami magyarul azt jelenti, hogy az önkritika után egy alkalom­mal segítettek az alapszervezetek­nek, majd ismét visszaestek régi hibájukba. A még hátralévő taggyűlések előkészítését minden járási párt­­bizottság tekintse elsőrendű köte­lességének. Minden pártbizottság­nak úgy kell gondoskodnia és cselekednie, mint a sárvári, kör­­mendi járási bizottságnak, ame­lyek megkülönböztetett gondos­sággal készítették elő a taggyűlé­seket. A taggyűlések színvonalá­nak emelésével járuljanak hozzá pártéletünk megjavításához, alap­szervezeteink erősítéséhez. Fülöp Lajos Ülést tartott a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége A minisztertanács határozatai TELJESÍTSÜK begyűjtési terveinket - őrizzük meg a MINISZTERTANÁCS VÁNDORZÁSZLAJÁT! 350 százalékra teljesítette III. negyedéves tejbeadési tervét a csencspusztai Uj Barázda tsz A csencspusztai Uj Barázda termelőszövet­kezet III. negyedéves tejbegyűjtési tervét 250 százalékra teljesítette Az eredmény elérésében nagy szerepe volt a fej­lett zootechnikai módsze­reknek. A termelőszö­vetkezet tehenészei al­kalmazták, bevezették a szakszerű etetést, tőgy­masszázst, a naponkénti háromszori fejést. Emel­lett a vezetőség az állat­­állománynak szilárd ta­karmányalapot terem­tett, így érték el a tehe­nészek a 7 literes istál­lóátlagot. Minden igye­kezetükkel azon vannak, hogy még magasabb eredményt és jövedelmet tudjanak felmutatni. Akinek nincs már gondja a beadásra Pornóapáti községben sok gazda teljesítette már a beadást az őszi kapásnövényekből és az állati termékekből. Bom­­bicz János 5 holdas dolgozó paraszt volt az első, aki teljesítette ter­vét. A­­kapásnövények­­ből jóval a határidő előtt tett eleget beadásá­nak, így a gyorsbeadási prémiumnak is részese volt. Ezen kívül egész­évi sertés-, hízottbarom­­fi- és tojásbeadását is teljesítette. Tejbeadási kötelezettségének is ele­get tett. Az elmúlt hetekben nagy versengés volt já­rásaink között a kukori­­cabegyűjtésben. Nemré­giben még mindenki azt gondolhatta volna, hogy ebből győztesként a cell­­dömölki járás kerül ki, azonban a vasváriban a legutóbbi hetekben és napokban megkétszere­zett erővel kapcsoltak rá a begyűjtésre. A já­rási tanács begyűjtési osztályvezetője telefonon jelentette, hogy egy nap alatt a 94,7 százalékról 100,1 százalékra emelték begyűjtési eredményü­ket, s ezzel elsőként ér­tek a célba a verseny­ben. A második helye­zésért most élesedik a verseny a celli és a sár­vári járás között. Nem sok a különbség e két járás begyűjtési eredmé­nye között, ezért semmi akadálya annak, hogy a sárvári érje el második­nak a 100 százalékot. A megyei tanács begyűjtési osztályának legutóbbi je­lentése szerint a járások rangsora az alábbi: Kukoricabegyű­jtésben: 1. vasvári 100.1, 2. cell­­dömölki 94.8, 3 sárvári 91.6, 4. körmendi 89.1, 5. kőszegi 83.7, 6. szentgott­hárdi 83.2, 7. szombathe­lyi járás 76.8 százalék. Szombathely város 87.3 százalékra teljesítette ku­koricabeadási tervét. Burgonyabegy­ű­jtésben: 1. körmendi 127.5,2. cell­­dömölki 123, 3. szentgott­hárdi 101.9, 4. vasvári 97.1, 5. szombathelyi 84.2, 6. sárvári 83.9, 7. kőszegi járás 63.2 száza­lék. Szombathely város 86.8 százaléknál tart a burgonyabegyűjtésben. Fogjunk hozzá a baromfik hizlalásához A begyűjtési rendelet értelmében az egész évi baromfibeadási kötele­zettség 40 százalékát hí­­zott baromfiból kell tel­jesíteni. Közeledik az év vége és a baromfibe­­gyűjtési tervünket me­gyei viszonylatban még csak 39,9 százalékra tel­jesítettük. Éppen ezért a hátralévő időt hasz­náljuk ki és gondoskod­junk baromfik hízóba­­ állításáról. A hizlalás nem okoz gondot, mert jó termést takarítottunk be a kapásokból. Ha ka­csát most hízóba állí­tunk, 4 hét múlva kész hízottbaromfit nyerünk. Kiss Péter gyöngyösfa­lui dolgozó paraszt már 50 százalékra teljesítette hizottbaromfi beadását, a másik 50 százalékra most hizlalja a kacsákat. Vaskeresztesen Grud­­mann János már be­adott 6­ 30 kiló hizottba­romfit, a többit most fogta hízóba. Vaskeresz­tes községben eddig már 20 termelő kezdte meg a baromfihizlalást, hogy minél előbb telje­sítsék beadásukat. Kö­vessék ezek példáját a megyében azok, akik ed­dig még nem fogtak hozzá a kacsahizlaláshoz. Azon legyünk, hogy a hízott baromfibegyűjtési tervünknek száz száza­lékra eleget tegyünk.­­ Megyénk a nyáron a begyűjtésben elért ú­j eredményeiért elnyerte a minisztertanács vándor- ,­­ zászlaját. Most e zászló megtartásáért folyik a­­ küzdelem a begyűjtés frontján. A kormánypro­­gramm megvalósításának, az életszínvonal emel­­­­kedésének jelentős feltétele a jó begyűjtés, ami­­­­ a dolgozók jobb és olcsóbb élelmiszerekkel való ,­­ ellátását segíti elő. A begyűjtési tervek jó telje­­­sítése — több és olcsóbb húsárut, zsírt, tejet,­­ vajat, stb. jelent E cél elérése pedig mindany­y­n­yiunk közös érdeke. Harcoljunk tehát felvilá­gosító szóval —■ ahol pedig ez nem használ: a törvények helyes alkalmazásával — a begyűjtés sikeréért, dolgozó népünk jobb ellátásáért. a vasvári járás teljesítené kukoricabeadási tervét A büki gépállomásról jelentik Az idén, március 17-én a tur­­kevei gépállomás és a körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek vál­lalást tettek terveik határidő előtti teljesítésére, s a termésho­zam emelésére. A turkeveiek pél­dáját követve gépállomásunk dolgozói és a körzetünkhöz tar­tozó tsz-ek tagjai is közös versenyvállalást tettek. Eddig elért eredményeinket nemrégi­ben értékeltük, s láttuk, hogy vállalásainkat az alábbiakban haj­tottuk végre: Tavaszi tervünk teljesítését 120 százalékra vállaltuk és 152,2 szá­zalékra teljesítettük. Nyári ter­vünkben vállaltuk, hogy 1564 nor­málhold talajmunkát végzünk terven felül, s 1450 holdat elvé­geztünk. Gabonacséplésben nem tudtuk teljesíteni vállalásunkat, bár tervünket itt is túlteljesítet­tük. Az egy normálholdra eső ön­költségcsökkentést 8 forintra vál­lattuk és eddig 20 forintos meg­takarítást értünk el, ami által eddig 340 ezer forintot takarítot­tunk meg a körzetünkhöz tartozó termelőszövetkezetek részére. A körzetünkhöz tartozó 10 termelő­­szövetkezettel együtt vállaltuk, hogy szakembereink kölcsönös segítségnyújtása által, az újszerű agrotechnikai eljárások bevezeté­sével búzából és rozsból terven felül 2692 mázsát termelünk. Ár­pából, zabból terven felül 1926 mázsa több termelést vállaltunk. Kenyérgabonából vállalásunk­hoz viszonyítva 10 ezer 628 má­zsával termettünk többet, takar­mánygabonából meg 6300 mázsá­val. A kenyérgabona szabadpiaci árát számítva, meg a takarmány­­gabonát sertésekben értékesítve, igen közepes számítással is nem kevesebb, mint 4 millió 25 ezer 600 forintot tettünk termelőszö­vetkezeteink pénztárába. Fenti eredményeink elérése el­sősorban annak volt köszönhető, hogy versenyben dolgoztak ter­melőszövetkezeteink, traktorveze­tőink és hogy a versenyvállalá­sok is közösen történtek s így ér­dekelve volt mind a gépállomás, mind valamennyi termelőszövet­kezet. Állandóan napirenden tar­tottuk a verseny nyilvánosságát, dicsértük az élenjárókat, serken­tettük az elmaradókat. Gépállo­másaink szakemberei mindenütt szakmai segítséget adtak a tsz­­eknek. Az eddig elért eredmények most arra köteleznek bennünket, hogy további közös összefogással minél előbb megteremtsük jövő­évi nagy termésünk alapjait, en­nek érdekében minél előbb elvé­gezzük az időszerű munkákat, a szántást, vetést és betakarítást. Tóth János igazgató, Hódos­ Lajos politikai helyettes, Borsi István vezető mezőgaz­dász.

Next