Vasmegye, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-01 / 281. szám

PÁR J ÉLE'­* A Mezőgazdasági Gépgyár 2-es alapszerveze­tének vezetősége a szeptember havi vezetőségi ülésén elhatározta, hogy a kommunistáknak fel­adatul adja a fiatal munkások tanítását, neve­lését. Ezt a feladatot kapta Németh János kom­munista csoportvezető is, mikor rábízták Molnár Teréz esztergályos nevelését. Németh János elvtárs 1948 óta tagja a párt­nak. Három éve csoportvezető a forgácsoló mű­helyben. Munkáját mindig lelkiismeretesen el­végzi. Csoportjában többnyire fiatalok dolgoznak. Mielőtt kiadja a megmunkálásra szánt anyagot, mindig — mint a gondos apa — megmagyarázza a fiataloknak, hogyan kell azt megcsinálni. Ügyel arra, hogy a munkadarabok ne legyenek selejte­sek. Tudja azt, hogy csak jó munkával lehet elő­segíteni a dolgozók életszínvonalának emelését. Rendszeresen részt vesz a pártoktatásban, amely sok segítséget nyújt nevelőmunkájához. Molnár Teréz DISz-fiatalnak is megmagyarázta, hogy a több és jobb termeléssel az egész dolgozó nép, de a saját javát is szolgálja. Segít neki a gép be­állításánál, megmagyarázza, hogy milyen fontos a gépnél a kés élessége, mert lényegében ettől függ a munkadarab megmunkálása. Tehát az első dolog, hogy értsen a kés köszörüléséhez. Több­fajta kés van, ezért gondosan ügyelnie kell, hogy melyiket hogyan élesítse ki. Németh elvtárs megmagyarázza Molnár Te­rinek, hogy a kés beállítása megfelelő szögben történjen, türelmesen magyarázza a helyes for­­dulatszám-alkalmazást, amitől nagyban függ a megmunkált anyag minősége. Molnár elvtársnő teljesítménye nemrég még igen alacsony volt, alig 60—70 százalék. Október hónap utolsó dekádjá­­ban már 102 százalékot ért el. Ebben a dekád­ban 295 forintot keresett, 100 forinttal többet az előző kereseténél. Molnár Teréz látja, hogy nem hagyják egye­dül. A párt mögéje áll, foglalkozik problémáival. Tarsoly István elvtárs, az alapszervezet titkára is sokszor felkeresi, elbeszélget vele, így tudódott ki: hiányolja azt, hogy a PISz az üzemen belül nem foglalkozik a fiatalokkal, elhanyagolja az oktatást, pedig a politikai oktatás nagyban össze­függ a szakmai munkával is. Két hónap telt el azóta, amióta az alapszer­vezet a kommunisták feladatává tette a fiatalok­kal való foglalkozást. Ez idő alatt Molnár Teri sokat fejlődött. Feladata, hogy az elért eredmé­nyeket tovább fejlessze, így lesz még jobban meg­becsült tagja társadalmunknak, a több kereset­ből majd több telik cipőire, ruhára, szórako­zásra is. Kovács Éva A pártmegbizatás November 26-án cste 7 órakor Pácsony község dolgozó parasztjai és a gépállomás dolgozói részére a pártszervezet pártnapia­­ártott. Az érdeklődés rendkívül nagy volt, sokan összejöttek, mert Indiák a dolgozó parasztok, hogy fontos megbeszélésről lesz szó. Hetényi elv­ára, a vasvári JB munkatársa­­beszámolójában ismertette pártunk legutóbbi hat­ár­o­­zatát, K'imut&'totit) arra, milyen­ eredményeket ér­ünk el és mik azok a hiányosságok, amelyeket még ki kell javítanunk. A hallgat­ók nagy érdeklő­désssel figyelők a beszá­­molót. A beszámoló után a dolgozó parasztok sorban elmondották, hogy mit jel­tett utat­ számukra pártunk és kormányunk határor­ása. A hozzászólásokból m­erü­­­ek fel hiányosságok. Kába János kovács elmondotta, hogy nem tudja a dolgozó parasztok ekevasait élesi teái, mert nem kap kovács szenet. — Az igaz, h­íg községünk az őszi mély szántást már csaknem tel­jesen befejezte, de it­t va­n fakitermelés ideje, szük­ség lenne az éles babákra de ezeket sem tudjuk ki­élesíteni — mondott­a, Bába János. A párt napon részvevők elhatározták, hogy újrat­­enyésztésük fejlesztésével is az új agrotechnikai­­­­ódszerek alkalmazásával : arcéinak a többterme­­csérte, dolg­ok a népünk Tett szán vonalának állandó meléséért. Szakály Jenő községi pártitkár Pártnap Pácsonyban A mélyszántással egyidőben fokozott ütemben végzik a­ gépek javítását is a lukácsházi gépállomáson Az őszi mezőgazdasági mun­kákkal a lukácsházi gépállomás körzetébe tartozó tsz-ekben és községekben jelentékenyen előre­­haladtak Hátra van még azonban a mélyszántás és a silózás elvég­zése. A lukácsházi traktorosok most nagy lendülettel dolgoznak hogy minden tekintetben kivív­ják az elsőséget a megyében. Ez a gépállomás őszi tervét 121,5 százalékra teljesítette. Éves ter­vének végrehajtásában 129 szá­zaléknál tart. 13 traktoros már teljesítette éves tervét, hat 100 százalékon felül van az őszi terv megvalósításában. Nagy szó, hogy első ízben terjesztettek fel innét olyan traktorost, aki elérte a sztahánovista szintet. Bálint János traktoros érdemelte ki ezt a kitüntető elnevezést: sztaháno­vista. A nyári cséplési verseny­ben a cséplőgépénél dolgozó Ker­­cselics-cséplőcsapat szerezte meg az első helyet a megyében és a velejáró jutalmat. Az egész megyében tudják­­ már, hogy ez a gépállomás har­col legjobban a silózási terv tel­jesítéséért, azért, hogy több hús, tej és élelmicikk kerüljön a dol­gozók asztalára. A gépállomás 194,2 százalékra teljesítette siló­zási tervét. Három silótöltővel rendelkeznek és minden silótöltő átlagosan már 1000 köbméter si­lótakarmányt készített el, Ide­jd ke­­vesebb 300 számosállat részére ké­­szítettek bőséges silótakarmányt. Külön erénye a gépállomásnak, hogy a faluban 25 egyénileg dol­gozó parasztnak silózott. Az egyé­ni gazdák szívesen hívják a lu­kácsházi traktorokat nemcsak si­lózni, hanem szántani is. Tömör­­dön, Nemescsón, Lukácsházán és másutt szántottak egyéni gazdák­nak a lukácsházi traktoristák. — Mélyszántási tervünk teljesítésében döntő szerepet ját­szik az egyéni gazdák földje is — mondja Szili János igazgató elv­­társ. — A termelőszövetkezetek­kel való szerződésünk nem fedezi a gépállomás mélyszántási tervé­ben előirányzott területet. Eddig is szép számmal szántottunk az egyéni gazdáknak, de ezután még többet szántunk, mert a gépi mun­­kadíjak leszállítását ismertettük velük és meggyőződnek róla, hogy így olcsóbb és jobb. Az igazgató elvtárs szobáját di­csérő oklevél diszíti. Alig tíz nap­ja került ez ide a gépállomásra. A mélyszántási csata egyik sza­kaszának győzelméről tanúskodik az elismerés. November 10-től— 20-ig 908 normálhold talajmunkát végeztek a lukácsházi traktorok. Az egy gépre eső teljesítmény 8,7 normálhold volt. Most tovább igyekeznek, ezt az eredményt tar­tani akarják a traktorosok, mert mindenáron meg szeretnék előzni a vasszilvágyi traktorosokat. Egy­két százalék már csak a különb­ség. A siker „titka" a kétmű­­szakos munka. A 14 szántótrak­torból nyelc két műszakban dolgo­zik. Az őszi mélyszántás végrehaj­tását nemcsak egyszerű technikai feladatnak tekintette a gépállomás vezetősége, hanem körültekintően figyelembe vette a talaj milyensé­gét és állapotát. Bozsok község­be például a vetésnél és a mély­szántásnál is előbb adtak gépet mert itt a nehéz munkálatú ta­lajon, szalonnás földben előbb ki­fagy az eke. A hátralévő munkát a­­hónap első dekádjában akarják a mélyszántásban teljesen elvé­gezni a gépállomás traktorosai. —­ Az őszi mélyszántás végzése mellett fokozatosan bevonjuk a traktorokat és szervezetten, foko­zott ütemben végezzük a gépjaví­tási munkákat —magyarázza Tóth István elvtárs, főgépész. — A gépjavítás sikere érdekében sza­kosítottuk a brigádokat. Külön motorszerelő, járószerkezet-javító brigádokat szerveztünk. Két mun­kagép j­avítóbrigádot állítottunk még össze, valamint minden javí­­tóbrigádnál működik az úgyneve­zett elő­készítőbrigád. Az előké­­szítőbrigád tagjai kézre adják a javítóknak a munkadarabokat. Tavaly már láttuk és tapasztal­tuk ennek a tervszerű munkának előnyét, mert elsőnek és legjobb minőségben végeztük el a gépja­vítást a megye gépállomásai kö­zötti versenyben. Tóth elvtárs elmondta azt is, hogy figyelembe vették a trak­torosok szakmai képzettségét. Ta­valy ugyan megvolt a szakosítás csak éppen a munkagép javítás rovására. Mértéktelenül minden hozzáértő traktorost az erőgépek javítására állítottak be. A mun­kagépeknél viszont nem tudták a szakszerű munkát biztosítani és kint a földeken ennek kárát lát­ták. Az idén már elejét vették minden javítóbrigádba megfelelő­en kerültek beosztásba a trakto­rosok. A gépállomás dolgozói szor­galmasan munkálkodnak. Az őszi mélyszántás mielőbbi elvégzésé­vel lehetővé teszik, hogy teljes erővel hozzáláthassanak a gépek javításához! A­ sertésfajtát Sionos­tana, Vas megye területére eddig leg­nagyobb részben a fehérhúsi sertés tenyésztésével foglalkoz­tak. Most rátérnek a megyében berkshire sertésfajta tenyésztésé­re is. A berkshire sertést először csak a vámoscsaládi Nagy Csa­lád és a kelédi Micsurin termelő­szövetkezet tenyészti A tenyész­tés mindkét termelőszövetkezet­nél huszas létszámmal ind­ul meg. E sertésfajta tenyésztése igen hasznothajtó, mert szapora és zsírtermelőképessége nagy. A berkshire sertésfajtát kereszte­zik a fehérhusu sertéssel is. A keresztezésből származó egyedek továbbtenyésztését a megye terü­letén 7 termelőszövetkezet végzi. Nyújtsanak i­tl segítséget tanácsaink a MtmttM és népkönyvtárak mnkájáhhoz A kulturforradalom megvalósí­tásában döntő szerep vár a köz­ségekben működő kulturottho­­nokra és népkönyvtárakra. Az elmúlt időben a kulturotthonok és népkönyvtárak életében jelen­tős fejlődés volt tapasztalható. Mind több lesz az olyan kultúr­otthonok száma, mint a söptei, a csehimindszenti, amelyeket rö­vid idő alatt megkedvelt dolgozó parasztságunk, s valóban máso­dik otthonának érez. Ugyanilyen változás tapasztalható a nép­könyvtárak munkájában is. Dol­gozó parasztságunk szereti a könyvet, segítőtársának tekinti. Az esti órákban mind forgalma­sabbak lesznek a falusi nép­könyvtárak, mert a téli időben különösen megvan a lehetőség az olvasásra. Vannak még azonban olyan községek, ahol a népkönyvtárak és a kultúrotthonok nem tudják betölteni hivatásukat, nem tud­ják kielégíteni a dolgozók kíván­ságait. Ennek egyik legnagyobb oka, hogy a tanácsszervek még sok he­lyen nem törődnek a kultur­­munkával, nem nyújtanak kellő támogatást a kultur­­munkásoknak ahhoz, hogy jó munkát tudjanak kifejteni, hogy a községekben valóban a szocialista-realista kul­túra terjesztői lehessenek. A minisztertanács határozata kimondja: „A helyi tanácsok kö­telesek gondoskodni az illetékes területükön lévő népkönyvtárak anyagi szükségletéről (megfelelő helyiségről, fűtésről)“. Hasonló rendelkezéseket kaptak tanácsa­ink a kulturotthonokkal kapcso­latban is. A kulturotthonok fűtéséről és világításáról a községi tanácsok költségvetésileg kötelesek gondos­kodni. A megyében lévő kultur­­otthonoknak 16,8­­ százalékát nem látták el a negyedik negyedévre ilyen célra felhasználható ösz­­szeggel. Póthitelkiutalások folya­matban vannak. De itt is hiba van, mer­t például a szombathelyi járásban a nemrég épült acsádi és felsőcsatári kulturotthonok igényeltek póthitelt, azonban — bár a naptár lassan az év végét jelzi, az idő pedig elég kemény — pénz a kulturotthonok fűtésére még nincs. Hideg terembe pedig a dol­gozók nem szívesen mennek. Akad több olyan község, ahol olyan kevés összeget állítottak be a költségvetésbe, amely nem fog­ja fedezni a szükségletet. Ahhoz, hogy a dolgozók meg­kedveljék a kulturotthont, hozzá kell járulnia külső és belső tisz­taságnak is. Váljon büszkék-e az andrásfai és győrvári dolgozók kultúrotthonukra, amikor annak még a fala sincsen bevakolva? Nem akadályozza-e a jákfai kul­túrotthon munkáját, hogy hiányos a felszerelése és a kultúrotthon belső vakolása pár hónapi javítás után kezd leomlani? A kultur­­otthonigazgatók munkájának megbecsülését népi demokráciánk azzal is kifejezi, hogy havonta tiszteletdíjban részesíti őket. A kulturotthonigazgatók azonban helyenként késve, vagy rendszertelenül kapják meg tiszteletdíjukat. A körmendi járásban például (amint ez a járási tanács pénz­ügyi jelentéséből kitűnik) a har­madik negyedévi tiszteletdíjakat a negyedik negyedévben folyósít­ják. Érdemes mindezen elgondol­kozni a helyi tanácsoknak s mind­inkább arra kell törekedniük, hogy a kulturmunkának is meg­adják a neki megjáró megbecsü­lést. Föl kell számolniuk az ilyen, bár aprónak tetsző hibákat is, amelyek mind gátlói, akadályo­zói a jó és egészséges kulturélet kibontakozásának. A népkönyvtáraik elhelyezésé­nél irányadó szempont, hogy a könyvtár lehetőleg a kulturott­­honban legyen és ott tartsák a kölcsönzéseket. Néhány kulturott­­honnal rendelkező községben ezt még mindig nem sikerült megva­lósítani. A nárai kulturotthonnak csak egy helyisége van, a nép­könyvtáros a lakásán tartja a kölcsönzést. Több olyan könyvtár van, amely nem rendelkezik megfelelő, jól zárható könyvszek­rénnyel, amely a könyvek rend­­bentartását, megőrizhetőségét biz­tosítaná. A vasvári járásban pél­dául az egervölgyi, zsenyei, guta­­töttősi könyvtárnak nincs megfe­lelő szekrénye, s lehetne még to­vább sorolni az ilyen technikai nehézségeket, amelyek leküzdésé­hez elsősorban tanácsainknak kell segítséget nyújtaniuk. A népkönyvtárosok személyé­nek megválasztásában is na­gyobb gonddal kell eljárniuk a községi tanácsoknak. A népművelési miniszter utasí­tása azzal is foglalkozik, hogy a községi tanácsok kötelesek a népkönyvtárat magába foglaló épületen felirat elhelyezéséről gondoskodni, s tudatni a lakos­sággal a kölcsönzések idejét. En­nek a határozatnak a megvalósí­tása is hozzájárulna a községi népkönyvtárak forgalmának to­vábbi emeléséhez. A fent említett hibák jórészt a fejlődés nehézségeiből adódnak. A tanácsfunkcionáriusoknak, a kul­­túrmunkásoknak, minden dolgo­zónak feladata, hogy a meglévő hibákat helyi viszonylatban fel­vesse és helyes javaslataival, ta­pasztalataival segítse azok kijaví­tását. Természetesen ezen a téren a legnagyobb feladat vár a ta­nácsszervekre, mint a helyi kul­­turmunka irányítóira. Z Carnai Andrea Állami segítséggel új lakóházakat építenek Teljesül a régi vágyuk a gencs­­apáti Alkotmány tsz azon tagjai­nak, akik eddig más lakásában laktak. A gazdag részesedésből, a megtakarított pénzükből és az ál­lam nyújtotta hitelből a lakásépí­tés problémája is megoldódik. A lakásépítésre a hitelt Viszkei Já­nos, Balogh János és Sődör An­tal szövetkezeti tagok veszik igénybe. A hitel törlesztése nem okoz gondot, mert a szövetkezet­ben mindig több jövedelemre szá­míthatnak. Ezenkívül a háztáji bevételük is fedezi a havonkénti törlesztés összegét. 1000 köbméter silótakarmán­yt készítenek Jól gondoskodik az állatok át­­teleltetéséről az acsádi termelő­­szövetkezet vezetősége. Az ősz elején már silóztak 200 köbmé­tert, de ez kevés ahhoz, hogy az állatállományt sikeresen át tud­ják teleltetni. A napokban újra megkezdték a silózást. A silózás­­nál a takam­ányféleségeket keve­rik. Most kukoricaszárat, répasze­letet és takarmánykáposzta-keve­réket silóznak. Eddig 700 köbmé­ter silót készítettek, de tervezik, hogy 1000 köbmétert silóznak. Anyasertéseket igényeltek A rába­hídvégi Úttörő termelő­­szövetkezet tagjai helyesen meg­látták, hogy a sertésállomány tervszerű kibővítése az egyik leg­nagyobb biztosíték arra hogy év közben a tagok gyakrabban jus­sanak pénzhez. Ehhez mindenek­előtt az anyasertések feljavításá­ra van szükség. Ezért a megyei állattenyésztési igazgatóságnál jelentették, hogy öt fehérhúsú anyasertésre lenne szükségük. Igénylésüket már továbbították és a napokban megérkeznek a sertések. A szövetkezet további terve, hogy a sertések szaporula­tát felneveli és kiváló sertéste­­nyésztörzset nevel, amely még nagyobb jövedelmet biztosít a ta­gok számára.

Next