Vasmegye, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-01 / 1. szám

P­ÁRÍTÉL­ÉI 2 A káteemunka néhány kérdéséről a­ktunk központi ve­­­­ZETŐSÉGÉNEK történel­­mm­i jelentőségű júniusi határozata és a további határozatai aláhúz­zák­ a kádermunka jelentőségét. Rámutatnak az e téren meglévő hibákra és megszabják feladatain­kat. A Központi Vezetőség ha­tározatát tárgyaló választmányi ülések és taggyűlések megállapí­tották, hogy a kollektív vezetés hiánya, a személyi vezetés káro­san hatott a kádermunkára és akadályozta a káderek felszínre­­kerülését, ■ fejlődését. A nagy fluktuáció és az üres státuszok is a káderek kiválasztásában, elő­léptetésükben, munkájuk ismere­tében meglévő fogyatékosságokat mutatják. Kevés időt töltünk te­rületen. Hiányos volt ennek kö­vetkeztében az ellenőrzés, a ká­derek megismerése, a velük való törődés, a hibák felszínre hozása; a bírálat és önbírálat nem képez­te munkánk szerves részét. A kádermunkában meglévő fo­gyatékosságok különösen a káde­rekkel való bánásmód és törődés terén mutatkoznak meg. Ezt ve­tették fel a választmányi ülése­ken és taggyűléseken is a leg­élesebben: a funkcionáriusok ma­gatartását, az emberekhez való vi­szonyukban meglévő hibákat . Ami különösen a celldömölki, sár­vári és szentgotthárdi járásban mutatkozott meg. A bírálók el­mondották, hogy egyes funkcio­náriusok sokszor nem kellő fi­gyelemmel bántak a káderekkel, a dolgozókkal. Türelmetlenek, nem hallgatják meg jogos pana­szaidat, parancsolgatnak, utasít­­gatnak. Ugyanakkor nem adnak megfelelő segítséget munkájuk­hoz. Egyes funkcionáriusok elbi­­zakodtak, önteltté váltak, az ad­minisztratív módszereket helyez­ték előtérbe nemcsak a feladatok végrehajtásában, hanem a káde­rekkel szemben is. A káderek ner­velésének elhanyagolása, a hely­telen bánásmód és a hibák­ elke­­nése következtében igen súlyos esetek is előfordultak a megyé­ben. A bírálat, és az azt követő ön­­bírálat eredményeként tapasztal­ható javulás ezen a téren. A ne­hezebb, egész munkamódszerün­ket érintő kérdések megoldásában az előrehaladás lassú és elmarad a követelményektől. A legkeve­sebb előrehaladás a­ káderek mun­­n­ka közbeni megismerésében, ellen­­őrzésében van, ami elsősorban az instruáló munka fogyatékosságát tükrözi. Kevés időt töltünk azon a területen, ahol azok a káderek­ dolgoznak, amelyekért mi v­a­­­­gyünk felelősek, így a határoza­­­tok végrehajtásának helyszínen­ való ellenőrzése és a káderek , munkájának, magatartásának­­ megismerése nem megfelelő. A­­ kádermunkát külön kezeljük, nem képezi a pártmunka szerves ré­szét, ezért kampányszerű. A ká­dert sokszor nem mint embert, hanem mint "■káderanyagot" lát­juk, csak adminisztráljuk, gyűjt­jük az információt, mintha az anyagért lenne a káder, és nem m­gfordítva. Ilyen hibás munka­­módszere Van Gál elvtársnak, a celli JB szervezőtitkárának, aki igen gyakran több tucat informá­ciót gyűjt, amiknek zöme telje­sen közömbös a káder sorsa te­kintetében. Gyakori még a túlzott bizalmatlanság, távoli rokonság kutatása, ezekről információk tö­megének beszerzésé — ahelyett, hogy a káder felszabadulás utáni munkájának, fejlődésének, maga­tartásának alapos tanulmányozásá­ra fordítanánk megfelelő figyel­met. Különösen az újonnan be­állított káder esetében tapasz­talható a legnagyobb hiányosság, mert kezdetben nem tudja, mit kell csinálnia és senki sem ma­gyarázza meg feladatát -nincs idő­­re hivatkozással. Ennek kö­vetkezménye aztán, hogy a mun­katársak sokszor bizonytalanok, kedvetlenek a munkában, ez a feladatok végrehajtását is veszé­lyezteti. Ezért nem várhatunk jó munkát és nem is tudjuk reáli­san értékelni a káderek munká­ját, fejlődését, képességeit. A KÁDERMUNKÁBAN még súlyosabb fogyatékossá­gok vannak a falusi pártszer­vezeteknél. Ez az egyik oka a falusi pártmunka elmaradottságá­nak. Nem egészséges, egyes he­lyeken alig számottevő a fa­lusi pártszervezetek politikai­ irá­nyító és ellenőrző tevékenysége. Kevés a kezdeményezés, az ön­állóság a termelőmunkában. A kollektív vezetés, a helyi kérdé­sek megtárgyalása, a kommunis­­­ták aktivitása, a bírálat és önbí­rálat sem bontakozott ki a kívánt mértékben. A megyebizottság és pártbizottságok, túlbecsülve a falu szocialista átalakításában elért eredményeket, elhanyagolták a fa­lusi pártszervezeteket. Nem tö­rődtünk megfelelően a még ma is a falu dolgozóinak többségét ki­tevő egyénileg dolgozó parasztok­kal, a közöttük folyó politikai munkával. A falusi pártmunká­ban meglévő súlyos fogyatékossá­gok egyik döntő oka­­az, hogy el­hanyagoltuk a falusi káderek ki­választását, előléptetését, nevelé­sük és képzésük megszervezését. Ezért nincs megfelelő számú és képzettségű mezőgazdaságban dol­gozó káder. Hasonlóan nem for­dítottunk kellő gondot a tömeg­­szervezetekben és állami szervek­ben dolgozó káderek fejlődésére, politikai és szakmai képzésére. Mindenekelőtt a falusi pártszer­vezetek vezetésével kell foglal­koznunk. A határozatok eljutta­tása, megvalósítása rendszerint a JB-knél elakad. Az alapszerveze­tekben sokszor nem ismerik a ha­tározatokat, esetleg egy esetben megtárgyalják, de a feladatok végrehajtása érdekében nem so­­kat tesznek. Rendszerint a JB-k tesznek erőfeszítéseket a felada­tok végrehajtásán a helyi erők megfelelő mozgósítása, a végre­hajtásba való bevonása nélkül. A pártbizottságok munkatársai a feladatokat maguk igyekeznek megoldani, sértve ezzel az alap­szervezetek önállóságait, gátolva a párttagság aktivitásának kibon­takozását. Emellett még mindig alkalmazzuk azt a káros, nem egyszer megbírált -futómunka, fu­tóellenőrzési rendszerét, ami ter­mészetesen nem teszi lehetővé a végrehajtás mélyreható ellenőrzé­sét. Az a tény, hogy ezen a hely­telen munkastíluson jelentős vál­tozást nem értünk el, azt mu­tatja nem vagyunk megfelelően tudatában annak, hogy a vezetés alapvető kérdése a feladatok meg­oldásához szükséges káderek ki­választása és elosztása, nevelése, megtanítása helyesen dolgozni és a határozatok végrehajtásának mélyreható ellenőrzése. Az alap­szervezetek irányításában lévő fogyatékosságoknak fő oka az ap­parátus munkájából, helytelen munkamódszeréből ered. A mun­katársak tanítása, nevelése, a velük való törődés nem megfele­lő, nem céltudatos. Ennek követ­keztében munkájuk sokszor me­chanikus, önállótlan. A kezdemé­nyezés, az önálló gondolat, a gyakorlati kérdések, feladatok el­vileg való tisztázása, a feladatok végrehajtása, módjának megérté­se hiányos. Az állandó kapkodás, csak a napi praktikus feladatok végzése, az instruálás kilométe­rekben való­­mérése* akadályozza a káderek fejlődését, a feladatok végrehajtásának eredményességét, sikerét veszélyezteti, de túlzot­tan igénybe veszi a kádereket is. A KULTURÁLIS ÉLETBEN való részvétellel még rosz­­szabbul állunk. Olyan cikkek, könyvek tanulmányozásában, amelyek munkánk szempontjából rendkívül fontosak lennének. De van még igen sok tennivaló a káderek családi életének, életkö­rülményeinek megjavításában is. A tapasztalat az, hogy amilyenek a káderek munka- és életkörül­ményei, a velük való törődés, nevelésük, olyan a káderek mun­kája, magatartása a dolgozók iránt Ha közömbösek, ridegek vagyunk a káderekkel a Kernben, akkor előbb-utóbb a káder maga is közömbössé, rideggé válik a dolgozókkal szemben. A káderek­kel való türelmes, lelkiismeretes foglalkozás, törődés kihat a dol­gozókkal való kapcsolat megja­vítására. Ma az a helyzet, hogy igen gyakran lelkiismeretlenség tapasz­talható a legfontosabb kérdések elbírálásánál, fegyelmi ügyekben is. A celldömölki járási pártbi­zottság nemrégiben kizárta a pártból G. D. elvtársat azzal az­­indokolással­, hogy apósával kapcsolatban felmerült, hogy ku­­lák. A megyei pártbizottság meg­állapította, hogy a szóbanforgó após teljesen vagyontalan, aki a múltban részesarató, alkalmi mun­kás volt. Ugyancsak a célb­­ól zárta ki M. elvtársat, mint apáid­ba nem való elemet. Nevezett elvtárs a fegyelmi vizsgálat ide­jén jutalomüdülését töltötte az ország egyik legszebb fürdőhe­lyén, nyilván jó munkája jutal­maképpen. A fegyelmi határozatot nélküle, távollétében hozták. A megyei pártbizottság mindkét elv­­társat visszavette a pártba. A fenti példákból — és sok másból — le kell szűrni azt a tanulságot, hogy mindenkor körültekintően, az összes ismereteink újbóli ellen­őrzése alapján szabad határoza­tot hozni emberek sorsa felől. A KV-határozat megszabja és a határozat végrehajtása is meg­követeli, hogy szocialista építé­sünk új szakaszában új módon vezessünk, új módon dolgozzunk. A pártbizottságok, pártszerveze­tek mindjobban megértik, hogy a KV határozatai, a kormánypro­gramra és ezzel kapcsolatos intéz­kedések az előfeltételeket megte­remtették, de magukba véve nem hozzák meg a kívánt eredményt. A kommunisták mozgósítására el­sősorban a JB-k és a falusi párt­­szervezetek munkájának gyökeres megjavításával, a kádermunka alapvető megjavításával, a párt- Vezetőségek, pártszervek újjává­­lasztásának sikeres végrehajtásá­val érhetjük el a kívánt ered­ményt. K­KV ÉS A MINISZTERT­A­­NÁCS határozata a mező­­gazdasági termelés fejlesztéséről meggyorsítja a falusi pártmunka, s ezzel együtt a kádermunka el­maradottságának felszámolását. A mezőgazdaságban dolgozó párt­­szervezeteknek, minden kommu­nistának most elsőrendű feladata, hogy elősegítse a falusi pártmun­­­kának és a jó pártmunka fontos előfeltételének, a kádermunkának megjavítását. Tudatosítanunk kell a káder­munka alapvető kérdéseit, jelen­tőségét és helyét a pártmunká­ban. Minden funkcionáriusnak tudatában kell lennie annak, hogy a kádermunka a pártmunka nél­külözhetetlen része. A jó pártve­zetés alapja, előfeltétele a káde­rek helyes kiválasztása, elosztása és nevelése. Meggyorsítjuk a ká­derek kiválasztását, előléptetését, politikai megbízhatóságát, a rá­termettség mellett fokozottan fi­gyelembe vesszük a szakmai kép­zettséget és biztosítjuk elsősor­ban a funkcionáriusoknak a mező­azdasági szakismeretek elsajátí­tását. Biztosítanunk kell a káde­rek nagyobb megbecsülését, a ve­lük való törődést és bánásmódot, N N­AGYOBB GONDOT kell for­­dítanunk a káderek pro­blémájának megoldására, családi viszonyaikra, életkörülményeikre. Szükséges, hogy rendszeresen el­lenőrizzük politikai és szakmai képzésüket, tanulásukat, meg­megszüntessük a káderek túlzott igénybevételét, megterhelését. A határozatok végrehajtásának fo­kozottabb ellenőrzésével, a veze­tés, az instruálás, a segítés mun­kájának megjavításával biztosít­suk a káderek munka közbeni, ala­posabb megismerését, gyorsítsuk fejlődésüket, fokozzuk helytállá­sukat, példamutatásukat. A falu­si munka megjavításának egyik fontos feltétele a járási pártbi­zottságok, falusi pártszervezetek megfejelő káderekkel való ellátá- Törtek Kárai? Hogyan használjál a dolgozók leveleit a kőszegárási tanács A dolgozóknak a népi­­­mokratikus rendszerb­­tett bizalmát tükrözik azok - vetek, amiket állami szervek közhiva­alokhoz intéznek. szerim tanácsért, panaszai­ vosilásáért fordulnak a tané­hoz, mert tudják: az állam­­nom szigorúan őrködik a fé­nyesség felett. Elsőrendű kötelessége hát­­náeseknek, hogy a hozzáju­­kező levelekről pontos kimut vezessenek, amíg nyomon '­ a lelkiismeretes skivizsgá'az elin­ézést. Főként az u­tbb­­napokban megnövekedett i­­szegi járási tanácshoz érkei­­velek száma is. Ezeknek zö a járási tanács a levélíró kérő? megfelelőm gyorsan éli. Nézzünk ezek közül néhány Varga Ferenc peresznyei a azzal fordult régi­ségért a­­s­­hoz, mert sokaiba azt azt amelyet birtoka után nekir­­tak. Kérte, hogy legyenek v­ette­ öreg­­kolára, vizsgáljé­­lül szociális helyzetét és fé­keljék adófizetési kötelezett. Alig telett bele néhány na le­­véliró kérésének megfelelő?A bizottság ment ki a falubag­­vizsgálték a levél írójának le­tét és kérésének megfelelőéig korára való tekintettel eről­tették adófizetési kötelezett. Erdős Istvánná kőszegi lalt panaszolta levelében hogyó­­házáinak rossz a teteje ■ beég azon az eső, meg a kéméis meg­­ kellene rajt­a javitve hiába hívta fel erre a lég­­gazdálkodási vállalat figyt, nem hajlandó ,azt megjan­. A járási tanács ez esetben ár nap alatt in­g­­­edel , hogy­ó­­banforgó háztetőt megjavítás a ház lakható alapo­ban le. A levelek közö­t azonbfflb olyan is akad, akk mögött az ügyintéző nemta meg az eleven embert, ez bürokratikusjsn ..intéz­ek És rétváltkép megengedhetetlein­­gen vétózol­ak meg. így­­ik el például Borhi Jánossal Ez a bozsoki gazda kilépett a te­­lőcsom­or­ból és most Wéllszt kifogásolta, hogy a munkaé­­g­i után ,járó részv­edését c­­san számolták el. Kérte aki tanácsát, segítse hozzá jogá­sához. Ezt a levelet Zöld­en a járási tanács­­ elnökhellye vette „kezelésbe”. Hosszu ideig semmit sem intézett, a járási ta­nács ma sem tudja, hogy a gazda megkapta-e járandóságát. Borhi János sohat utazgatott a járási tanácshoz, többször bejött Szom­bathelyre, míg a felsőbb szervek utasítására a járási tanács kény­esén volt levélben is ért­est­eni őt is, meg a tszcs vezetőségét is, hogy fizessék ki neki járandósá­gát. Most idézünk Zöld Kálmán leveléből, amelyet Borhi János­nak írt. „Értesítem, hogy a csoport ál­tal kiadott földterületet, amely­­nek tulajdonosa, közles megmű­velni, m­ert a csoport az el­ávo­­zása után a földjét továbbra nem hajlandó művelni, így egyénileg hoteles. A minisztertanács rende­letének megfelelően, amennyiben ezen intézkedésemnek a föld meg­művelésével kapcsolatban nem enne eleget, úgy a miniszterta­nács rendeletének értelmében az eljárást­ eszközölni fogom.” Bizonyára akkor is megértette volna Borhi János, hogy mihez kell tartania magát, ha­mely ilyen utasága a hangnemben „értesíti” Zöld Kálmán. Hasonló, vagy en­nél is durvább levelet írt Kolai János és Gyabronka Antal bo­­zsoki dolgozók levelére is, amely levelekre a budapesti szervek utasítására járt el és válaszolt. I­lyen levél is van tehát a kőszegi járási tanácson, amelyekre­ lelketlenül válaszolnak és amelyekre ilyen indulatos hang­nemben megírt türelmetlen vála­­szokat küldenek. Miért van mnd­­ez? Kivételeket csinálnak talán, vagy amilyen hangulatban van­nak úgy intézik a dolgozók ügyeit? a hiba abból származik, hogy Pusztai Lajos elvtárs, a já­rási tanács vb elnöke az utóbbi id­őben elhanyagolt­a az ellenőr­zést. Ő maga is csak ez alkalom­mal győződött meg arról, hogy mikért in ézték el a dolgozók ál­­tal felvetett panaszok­at a tanács arra illetékes dolgozói. Ha azt­ akarják elérni, hogy a dolgozók előtt a tanács minél megbecsül­tebb legyen, akkor a jövőben az eddigieknél nagyobb gonddal ke­zeljék a dolgozók leveleit és gon­­doljonak arra hogy minden levél nem hátráltatja, hanem előbbre segíti munkájukat. Udvardi Gyula ­I­mfiSz film BBTOIfi: Forró szivek Zord természeti szépsétá­­jon, magas, kopár hegyekért Szardínia szigetén fekszik ra, olasz pász­orfalu. Nyila, büszke, szenvedélyes lakást ismerkedünk meg a „Forzi­­vek" címü, feszült cselekvü, új olasz filmben. Stanis Archer f­ontos, élénktekintetű fiatalember iz kemény év után tér vissz­u­­jába. Felemelt fővel lépkepo­­ros utakon, s gond,erheltetja a nagy nyomomságot szulgá­­ban. Alturába­n. Mindig réz volt itt az élet. S­anis , a nagyvilágban meg anul­agy a dolgozóiknak jogaikért, gaz­­ságért küzdeniök kell, s hik­­séges, áldozatot is kell hoz a jobb jövő eléréséért. A .,Forró szívek” fordulatos eseményeken épül fel. A film joggal tart számot a nézők ér­deklődésére. Szereplői Stanis, Massimo­­ Girotti alakításában Grazia, akit a gyönyörű, fiata Eleonóra Rossi fonnál meg... s még sokan mások. Élményt je­lentenek a mozgalmas lovasjele­ne­ek is, amelyeknek felvételei igen nehéz munkát igényeltek a film alkotóitól. A szülső felvé­e­­lek mind a helyszínen, Szardínia könyörtelenül perzselő napsütésé­ben, nehezen járható vidéken ké­szül­ek. A filmet január 1-től január 4-ig tartja műsorán a Sabaria filmszínház. M a tömb.

Next