Vasmegye, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-02 / 51. szám

A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja eseményei SZOVJET FILMMŰVÉSZ­­KÜLDÖTTSÉG­ ÉRKEZETT BUDAPESTRE Hétfőn délelőtt a Magyar-Szov­­jet Barátság Hónapja alkalmából a szovjet film ünnepére szovjet filmművész-küldöttség érkezett Budapestre I. P. Kopalin, Sztálin­­díjas dokumentumfilmrendező ve­zetésével. A küldöttség tagjai : Andrejev, az OSzSzSzK Sztálin­­dijas népművésze, I. Szuharevsz­­kaja Sztálin-dijas, az OSzSzSzK és a Tadzsik SzSzK érdemes művé­sze­ és I. Makarova Sztálin-dijas filmművésznő. A küldöttséggel együtt érkező a Magyar-Szovjet Barátság Hó­napján részvevő szovjet művészeti küldöttség két tagja: M. O. Rejzen operaénekes, a Szovjetunió Sztá­lin-díjas népművésze és Sz. Richter zongoraművész. A szovjet vendégek fogadására a ferihegyi, repülőtéren megjelen­tek: Non György népművelési mi­niszterhelyettes, Kelen Béla, Magyar-Szovjet Társaság főtit­kára, a külügyminisztérium,a népművelési minisztérium, a Szín­ház- és Filmművészeti Szövetség és az Állami Operaház képviselő Ott voltak a fogadtatáson a Szov­jetunió magyarországi nagykövet­ségének képviselői. Krutyikov, a Szovjetunió kulturális ügyek mi­nisztériumának munkatársa, a művészeti küldöttség vezetője, va­lamint V. Z. Kuzmenko, a VOKSz magyarországi képviselője. A SZOVJET VENDÉGEK LÁTOGATÁSAI J. Ty. Leszjuk, az OSzSzSzK kulturális ügyek minisztériumá­nak munkatársa hétfőn délelőtt a Szakszervezetek Országos Tanácsa kulturosztályát látogatta meg. Az osztály munkatársaival elbeszélge­tett a szovjet szakszervezeti klub­élet kialakulásáról és az üzemi kulturotthonok életéről. .T. T.: Leszjuk a beszélgetés során szá­mos tanácsot adott a magyar szakszervezetek kulturéletének to­vábbi fejlesztéséhez. J. M Nyeprincev, Sztálin-díjas festőművész hétfőn délelőtt Mező­kövesdre látogatott el Megtekintette a matyó-múzeu­­mot, ahol nagy érdeklődéssel ta­nulmányozta a többévszázados matyó népművészet remekeit, a hímzéseket, a népviselet színes és jellegzetes darabjait. J. K. Oszipova, a Magyar-Szov­jet Barátság Hónapja alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet kul­turális küldöttség tagja hétfőn délelőtt látogatást tett a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központjában Várhegyi György, a DISz Köz­ponti Vezetősége főtitkára üdvö­zölte a szovjet vendéget. I ★ ★ Palmiro Togliatti cikke a berlini értekezlet eredményeiről Róma (TASzSz). A­­Rinascita­ című olasz folyóirat közölte Pal­miro Togliatti vezércikkét a négy hatalom külügyminisztereinek részvételével megtartott berlini értekezlet eredményeiről. A cikk a többi között a követ­kezőket mondja: A négy hatalom külügyminisz­tereinek­ részvételével megtartott berlini értekezlet két tekintetben volt sikeres: egyrészt az értekez­let eredménye mindenki számára konkrét és nyilvánvaló. Rövid időn belül újabb nemzetközi ér­tekezletet hívnak egybe azzal a céllal, hogy rendezzék a Távol- Kelet időszerű problémáit. Ezen az értekezleten mint egyenjogú fél részt vesz majd a nagy Kínai Népköztársaság. Másrészt a berlini értekezlet sike­res volt azért is, mert az érte­kezlet után tisztázódott a helyzet, jobban meg lehet érteni a felek álláspontját. Az emberek köny­­nyebben láthatják a helyes utat. Csupán azok nem érthetik meg ■ennek a sikernek a jelentőségét, akik nem veszik észre azt, hogy a közvélemény egyre nagyobb fontosságot­ tulajdonít a tárgyalá­soknak és a nemzetközi problé­máit békés úton történő rendezé­sének. Mi nem csupán a béke­harcosok­ mozgalmáról beszélünk, amely tényleges nemzetközi erő­vé vált. Látjuk azt is, hogy olyan országok tőkés osztályainak veze­tői és képviselői, mint Anglia, Franciaország és mások kénytele­nek voltak megváltoztatni állás­pontjukat, hogy eleget tegyenek a közvélemény követeléseinek. A közvélemény ugyanis felháboro­dott a nemzeti érdekek védelmé­nek hiánya és az amerikai impe­rializmus háborús politikája előt­ti szolgai behódolás miatt és nyu­galmat, valamint békét kíván. Gondoljuk csak el: az amerikai imperialisták mindmáig nem tud­ták rákényszeríteni Európát arra, hogy az­­európai hadsereg" leple alatt" elfogadja a német milita­­rizmus teljes feltámasztását célzó tervüket. Előre látható: a berlini értekezlet után az amerikai im­perialisták még nagyobb nyomást fejtenek majd ki, hogy elérjenek valamilyen eredményt ezen a té­ren. Ugyanakkor azonban meg kell jegyezni,­­hogy a közvéle­mény ellenállása még szívósabb lesz, mint azelőtt... Palmiro Togliatti befejezésül rámutatott arra, hogy az európai biztonság biztosítását célzó szov­jet terv­­olyan gondolat, amely gyorsan széles utat tör magának az európai népek között­. A X. pánamerikai konferencia New York (TASzSz). Március elsején a venezuelai Caracasban megnyílt a X. pánamerikai kon­ferencia. Az értekezlet munkájá­ban az Egyesült Államok és 19 latinamerikai ország vesz részt. Costa­ Rica távolmaradt az érte­kezlettől, tiltakozásul az ellen, hogy a konferenciát Venezuelá­ban tartják, ahol a­­demokratikus szabadságjogokat és polgári jogo­kat megsemmisítő diktatúra ural­kodik. Az értekezlet napirendje 5 sza­kaszból áll. Az egyes szakaszok politikai és jogi természetű kér­déseket, továbbá az­­amerikai ál­lamok szervezetében­ résztvevő országok közötti gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatok kérdéseit, szociális és kulturális kérdéseket érintenek. A sajtó jelentéseiből kiderül, hogy az értekezleten komoly né­zeteltérésekre lehet számítani az Egyesült Államok és a latiname­­rikai országok többsége között. Az Egyesült Államok az értekez­letet arra akarja felhasználni, hogy­­a kommunizmus elleni harc­ leple alatt fokozza­ támadá­sát a latinamerikai országok de­mokratikus erői ellen és törvé­nyesítse az amerikai imperializ­mus beavatkozását a latinameri­kai országok belügyeibe. Az­­Associated Press­ hírügy­nökség tudósítója a következőket írja: -Az Egyesült Államok és a latinamerikai országok küldöttsé­geinek álláspontja a jelek szerint teljesen ellentétes lesz, amikor megvizsgálják a kommunizmus kérdését a nyugati féltekén.. .* Az Egyesült Államok háttérbe akarja szorítani a gazdasági kér­dések megvitatását, amelyek pe­dig igen mélyen foglalkoztatják a latinamerikai közvéleményt. A­­Newsweek“ című folyóirat a latinamerikai országok gazda­sági követeléseivel foglalkozik. Ezek a követelések azzal kapcso­latosak, hogy a latinamerikai or­szágok sokat szenvednek az Egye­sült Államok külkereskedelmi megkülönböztető politikája miatt. Evaristo Lourdis, Colombia kül­ügyminisztere nemrég kijelentet­te, hogy országának küldöttsége a hangsúlyt azokra a gazdasági kérdésekre fogja helyezni, ame­lyek nemcsak Colombiát, hanem a többi amerikai köztársaságot is érintik. Barros Ortiz chilei külügymi­niszter egy nyilatkozatában rá­mutatott arra,­­ hogy a caracasi értekezleten a gazdasági kérdé­sekre kell fordítani a fő figyel­met. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a latinamerikai országok és az Egyesült­ Államok között elke­rülhetetlenül összeütközésre ke­rül sor, különösen a gazdasági jellegű kérdésekben. ★ Montevideóban hatalmas tö­megtüntetést rendeztek az uru­guayi főváros dolgozói. A tüntetés tömeggyűléssel feje­ződött be, amelyen Gomez, a kommunista párt főtitkára tar­tott beszédét. Elítélte az ameri­kai monopóliumok előtti behódo­lás politikáját az éhínség, a nyo­mor és drágaság politikáját. Majd felhívta a népet: harcoljon egye­sült erővel a békéért, a kenyérért, a demokráciáért és a nemzeti függetlenségért. A gyűlésen ho­zott határozat tiltakozik az ellen, hogy Uruguay részt vegyen a X. pánamerikai értekezleten. — FRANCIAORSZÁG, Nyugat, Ném­etország és a Német Demokra­tikus Köztársaság fiataljai Berlin- Iten­ közös értekezletet tartottak és felhívást intéztek az összes európai országok fiataljaihoz, együttes és fokozott, harcra szólítva fel őket­ az „európai védelmi közösségről“ szóló szerződés ellett. A BRAZÍLIA Kommunista Párt­­jának a Központi Bizott­sága h­atáro­­zatot hozott a párt legális mű­kö­­dásáért vivott harcról. A Központi Bizottság újból kérni fogja a leg­­felső választójogi bíróságot, vegye fel a kommunista pártot a válasz­tási listára. Nehru válasza Eisenhower elnöknek Eisenhower, az Egyesült Álla­mok elnöke az elmúlt héten le­velet intézett Nehruhoz, India miniszterelnökéhez. Minthogy az indiai kormány többízben aggo­dalmát fejezte ki a török-pakisz­táni katonai egyezményt illetően, bizonyos ,,biztosítékokat" ajánlott fel Indiának és kilátásba helyez­te, hogy amennyiben India is kérné, az Egyesült Államok haj­landó­­segélyt­ nyújtani. Mint a nyugati hírügynökségek közölték, Nehru vasárnap vála­szolt Eisenhower elnök levelére. Az indiai miniszterelnök vála­szában a következőket írta: -Köszönetemet fejezem ki sze­mélyes üdvözletéért, amelyet feb­ruár 24-én kaptam kézhez. Érté­kelem az ön által nyújtott bizto­sítékokat, azonban Ön ismeri ál­láspontunkat a katonai segély el­vére vonatkozóan. Kormányunk álláspontja azon a vágyunkon alapszik, hogy hozzájáruljunk a világ békéjéhez és biztonságához. Ezt a politikát továbbfolytatjuk". Az indiai parlament hétfőn ülést tartott. Az ülésen Nehru is­mertette Eisenhower elnök leve­lére küldött válaszát és részlete-­ sen megindokolta azt. " Indiának nem áll szándéká­ban szabadságát alkudozás tár­gyává tenni, vagy bármilyen ok­ból, vagy bármilyen nyomásra le­mondani róla — mondotta töb­bek között Nehru.” Az indiai miniszterelnöknek ezeket a szavait a parlamenti képviselők lelkesen megtapsolták. IDŐJÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás kedd estig : Fel,­hóátvonulások, többfelé eső a ma­gasabb hegyeken h­avaseső. Mérsé­kelt, időnként élénkebb délnyugati, déli, majd északnyugati szél. A hő­mérséklet alig változik. Várható hő­mérsékleti ér­t­ékek: kedd reggel 0— 3, délben nyugaton. 7—10, máshol 4—7 fok között. A fűtés alapjául szolgáló középhőmérséklet 0—plusz 3 között. A megyei pártválasztmény élcsén elhengie a felszólalásokraól Erdős László építész főmér nök, k­épitőigaz nagy segítséget nyújthat a mezőgazdaság fejlesztéshez A mezőgazdaság fejlesztéséhez a maga munkaterületén az építő­ipar-. Így megyénkben a 72/1 Épí­tőipari Vállalat is nagyban hozzá­járulhat. . A múlt évben a mezőgazdasági jellegű építkezéseket elhanyagolta az építőipar,­­harmadrendű kér­désnek tekintette. Az építésügyi minisztérium sem igen jelölt ki mezőgazdasági jellegű munkát a tröszthöz tartozó vállal­atoknak az ilyen munkát kizárólag a ta­tarozó, vállalatok feladatává tet­te, ez viszont túlterhelte a tata­rozókat, így azok nem voltak ké­pesek eredményesen megoldani feladatukat. A 72/1. Építőipari Vállalat veze­tősége is az ipari építkezésekre fordította a legnagyobb gondot, ab­ba a szűk prototicizmusba esett hogy az ipari építkezések nagy építési egységből állnak, a nagy egységen belül pedig könnyű a tervteljesítés, könnyebben érhető el magas termelékenység. Ezért hanyagolta el a mezőgazdasági jellegű munkát, amelyet szüksé­ges rossznak tekintett. Ennek a hibás elgondolásnak a következ­ménye volt, hogy 1953. évi építő programmunknak csupán 1 száza­léka volt mezőgazdasági jellegű építkezés. 1954-ben más a helyzet ezen a téren. Az építőipar is számba vet­te az új kormányprogramm végre­­­hajtására, a m mezőgazdaság fejlesz­tésére irányuló párt- és kormány­határozatok célkitűzéseit. Ennek megfelelően változtatta meg az építőipar struktúráját is. Ez a vál­tozás a 72/1. Építőipari Vállalat­nál úgy jelentkezik, hogy a tavalyi 1 százalékról ezévi tervében 28 százalékra emel­kedett a mezőgazdasági jelle­gű létesítmények aránya az összes építményekhez képest. A vállalat ezévi építési tervé­ben gépállomás­i szerelőcsarnokok állattenyésztési épületek, istállók borjúnevelők, állatorvosi rendelők és más, a mezőgazdaság céljait szolgáló épületek létesítése szere­pel. A mezőgazdaság dolgozói szo­ciális ellátásának megjavítását célozza a vállalat építési pro­­grammjában szereplő lakás, mun­kásszállás, üzemi konyha, étkező fürdő és öltöző épületek létreho­zása. Ezek a különböző létesítmé­nyek a megye számos állami gaz­dasága, gépállomása számára épülnek. Vállalatunk megértette a mező­­gazdaság fejlesztéséből reá háruló feladatok jelentőségét, és le is vonta a szükséges következtetése­ket. Ezévi kollektív szerződés-ter­­vezetünkben vállaltuk, hogy a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló építkezéseket minden esetben határidő előtt valósít­juk meg. A szétszórt területen kis egysé­gekből álló építkezések jó meg­szervezése fokozott feladatokat ró a vállalat műszaki vezetőire. Csak akkor oldhatjuk meg eredménye­sen feladatunkat, ha az összes me­zőgazdasági jellegű építkezéseket a leggondosabban készítjük elő részletesen felbontjuk a tervet egészen a brigádokig. Meg kell határoznunk az egyes létesít­vé­nyek pontos anyagszükségletét, s időben gondoskodni kell arról hogy időben a helyszínre szállít­suk a szükséges anyagmennyisé­get. A tervszerű szállítással elke­rüljük­ az anyag felesleges és rend­szertelen ide-oda mozgatását. A fejlett gépesítési munkamódszere­ket a legkisebb építkezéseken is bevezetjük. Ennek érdekében könnyen mozgatható, a szükséglet­nek megfelelően csoportosítható kisgép-komplexumokat szerkesz­tünk és alkalmazunk. Gondosko­dunk a szükséges munkaerőről dolgozóink folyamatos munkaellá­­tásáról, az egyes vidéki építkezé­sek helyszínén a szociális ellátás­ról, az elszállásolásról, az étkezés­ről. Az utóbbi célkitűzéshez azonban az i­s szükséges, hogy az építtető állami gazdaság vagy gépállomás segítse vállalatun­kat, hogy a dolgozók jó, szociális ellá­tását megvalósíthassuk. Ezt a se­gítséget a múltban kevés helyen kaptuk meg. Előfordult, hogy a gépállomás vagy állami gazdaság vezetője nem akart üzemi kony­háján étkeztetést adni az ott dol­gozó építőipari munkásoknak. A jövőben ezen a téren több segít­séget és megértést kérünk az álla­mi gazdaságok és gépállomások vezetőitől. Reméljük, hogy ez a se­gítség nem is marad el. Ha nagy feladatainkat megva­­lósítjuk, elmondhatjuk, hogy vál­lalatunk dolgozói is megfelel­ő részt vállaltak a mezőgazdaság fejlesztése érdekében. Vállalatve­zetőségünk, pártszervezetünk és üzemi bizottságunk feladata, hogy már a mezőgazdasági jellegű mun­kálatok megkezdése előtt erre mozgósítsa a vállalat valamennyi dolgozóját. ...............­­ .................... Konkekcióü­zm­et létesít a szombathelyi Állami Áruh­áz A kormányprogramm célkitűzé­seit szem előtt tartva a szom­bathelyi Állami Áruház dolgozói is arra törekednek, hogy még fokozottabban kielégítsék a dolgo­zók növekvő igényeit, nagyobb választékkal és­­ jobb minőségű áruval lássák el a vásárlókat. A közeljövőben konfekcióüzem nyílik az Állami Áruházban. A konfekcióüzem 31 dolgozót fog­lalkoztat. Külön-külön műhely­ben lesz a szabászat és a varrá­­szat. A munkákat villanygépek­kel végzik, ami nagyban meg­gyorsítja a konfekcióáruk gyár­tását. Célja az üzemnek, hogy egyes hiánycikkekből, vagy olyan cikkekből, amelyek iránt nagy a kereslet, megfelelő mennyiségű utászpótlást készítsen az áruház részére. Különösen férfi- és női fehérneműk, férfi-, női és gyer­mekruhák gyártását is végzik majd a konfekcióüzem dolgozói. Az üzemben rövidesen megin­dul a rendszeres munka, amit már nagy örömmel várnak a vá­sárlók és az eladók egyaránt. A konfekcióüzem megoldja az áru­ház eladóinak azt a problémá­ját, hogy sok esetben nem tud­ták a vevőket kielégíteni, a ve­vőknek pedig nem kell várakoz­­niok, hanem mindenkor az igé­nyeknek megfelelően a legjobb minőségű árut kapják. Bonyhádi György Fosztogatók és orgazdák A­­megyei bíróság a napokban tárgyalta Hérincs István és ifj. Dá­vid József szombathelyi lakosok bűnügyét. A vádlottak az elmúlt év­ben többizben fosztogatták a szom­bathelyi MÁV teherpályaudvarra ér­kező szerelvényeket­. A rablótt hol­mikat más személyek közreműködé­sével­­tovább árusították. Slorincs István és ifj. Dávid József betörtek a Siketnémák Cipész Ipari Vállalatá­nak raktárhelyiségébe is, ahonnét körülbelül 7 ezer forint értékű­ anya­got, loptak el. a megyei b­íróság elött A megyei bíróságon mint a lopás előseg­ői, orgazdák feleltek tettü­kért id. Dávid József, Lőrincz László, Lőrincz János, Horváth Fri­gyes és Varga Jánosné is. A bíróság ítélkezett felettük: Hő­rincs Istvánt és ifj. Dávid Józsefet 3—3 évi börtönre, id. Dávid Józse­fet 4 évi börtönre, Lőrincz Jánost bűnpártolás miatt­­(10 forint pénz­­­büntetsre, Lőrincz László orgazda, 6 hónapi börtönre, Horváth Frigyest egy évi börtönre, Varga Jánostét 4 hónapi börtönre Vis 200 forint pénzbüntetésre í­élte.

Next