Vasmegye, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-01 / 77. szám
míg PROLETÁRJAI egyesüljetek / A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA VAS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA II. évfolyam, 77. szám. Ára 50 fillér 1954 ápr. 1. Csütörtök. A dolgozók véleménynyilvánításának fontos fóruma Ezekben a napokban tartják üzemeinkben és hivatalainkban a szakszervezeti taggyűléseket, amelyeken az újjáválasztott üzemi és szakszervezeti bizottságok beszámolnak eddig végzett munkájukról a szakszervezeti tagságnak, és meghatározzák a soron következő feladatokat a verseny szervezése és ellenőrzése, a dolgozókról való gondoskodás terén. A szakszervezeti taggyűléseknek mindig nagy jelentőségük volt, de különösen nagy jelentőségűek most, amikor szakszervezeteinknek megnövekedett feladatokat kell megoldaniuk, elő kell segíteniök pártunk, kormányunk politikájának megvalósítását, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelését. A szakszervezeti taggyűléseknek hozzá kell járulniuk az üzemi bizottságok megerősödéséhez. A szakszervezeti taggyűlések sikerének fontos feltétele a jó beszámoló. A beszámolót a SzOT III. teljes ülésén elhangzott beszámoló alapján kell elkészíteni, figyelembe véve az üzem sajátos feladatait, problémáit. A beszámolónak meg kell mutatnia az eddig végzett munka eredményeit, de bátran kell feltárni a hibákat, fogyatékosságokat a szakszervezeti tagság előtt. A szakszervezeti tagoknak pedig az a kötelességük, hogy megbírálják a szakszervezeti bizottság munkáját, tegyenek javaslatot a hibák kijavítására. A tagoknak tisztában kell lenniök azzal, hogy a szakszervezeti taggyűlés az üzemi bizottság legfelsőbb szerve, a dolgozók véleménynyilvánításának fontos fóruma. Az eddig megtartott szakszervezeti taggyűlések tapasztalatai azt mutatják, hogy az üzemi bizottságok jól felkészültek a beszámolóra, jól készítették elő a taggyűléseket. Ennek eredménye, hogy a szakszervezeti tagság 85—90 százaléka megjelenik a taggyűléseken, s tevékenyen vesz részt azokon. A szakszervezeti tagok felszólalásaikban megbírálták az üzemi bizottságok munkáját, bátran feltárták a hiányosságokat. A szentgotthárdi Selyemgyárban elmondták a szakszervezeti tagok, hogy a bizalmiak keveset foglalkoznak a hozzájuk tartozó dolgozókkal, ezért a legkisebb problémáikkal is az üzemi bizottsághoz kell fordulniuk. De egyben azt is elmondták: ezért elsősorban az vb-elnök a felelős, mert nem tanította meg a bizalmiakat arra, hogyan foglalkozzanak a dolgozókkal. A kőszegi Posztógyárban a versenynyilvánosság fogyatékosságaira hívták fel a figyelmet a dolgozók, s kérték az üzemi bizottságot: javítsa meg a Verseny nyilvánosságát, használja fel erre a célra a hangoshíradót is, amely kiválóan alkalmas az élenjáró dolgozók népszerűsítésére. A nemezgyári dolgozók is bírálatot gyakoroltak az üzemi bizottság felé, hogy nem törődik kellőképpen az egészség- és munkavédelemmel, erre számos példát is felhoztak, amelyek azt mutatják, hogy az üb elmulasztja az ellenőrzést. Sokáig lehetne sorolni azokat a javaslatokat, észrevételeket, amelyeket a dolgozók tettek, s amelyekkel a szakszervezeti munka megjavítását akarják elérni. A felszólalók kitértek a verseny és a munkavédelem kérdéseire egyaránt. Mi a szakszervezeti bizottságok feladata a taggyűlések után? Elsősorban az, hogy a dolgozók javaslatait vegyék figyelembe munkájuk során, valósítsák meg azokat. A dolgozók által elmondott hiányosságok kijavítását vegyék bele munkatervükbe, s a legrövidebb időn belül javítsák ki a hibákat. Látniuk kell az üzemi bizottságoknak, hogy a dolgozók javaslataikkal, észrevételeikkel, bírálatukkal segíteni kívánnak, ezért kell az üzemi bizottságoknak támaszkodnak a dolgozók javaslataira, kezdeményezéseire. A szakszervezeti taggyűlések is megmutatták: ahhoz, hogy az üzemi bizottságok jó munkát végezhessenek, elengedhetetlenül szükséges a pártszervezetek segítsége, a jó együttműködés az üzemi pártszervezettel, DIS-szel, a gazdasági és műszaki vezetőkkel. Szakszervezeti bizottságaink kérték a pártszervezetek segítségét, a pártszervezetek pedig rendszeresen tárgyalják meg a szakszervezet munkáját. Üzemeink dolgozói lelkesen harcolnak a pártkongreszus tiszteletére tett vállalások teljesítéséért, túlteljesítéséért, ezzel nagymértékben elősegítik pártunk, kormányunk politikájának megvalósítását, a jólét emelkedését. A szakszervezeti taggyűlések nagy lendítői a szakszervezeti munka megjavításának, a szakszervezet és a dolgozók kapcsolata elmélyülésének. A jó szakszervezeti munka pedig nagyban elősegíti a kongresszusi vállalások teljesítését, nagy feladataink megoldását. Kovács János MAI SZÁMUNKBÓL: Pártélet: Két új pártvezetőség mimikájáról I0. oldal) — A megyei pártértekezleten elhangzott felszólalásokból (2. oldal) — Olvastuk: A gazda számlát nyújt be cselédeinek (3. oldal) — A termelőszövetkezet növénytermesztési brigádvezetője (3. oldal) — Tervtúlteljesítés — a több textiláruért (3. oldal) — Üzemeinkből jelentik a kongresszusi versenyről (3. oldal) — Ki a világot szereti . .. (4. oldal) — híradás a tavaszi munkáról Bőgőséről jelentik Állami gazdaságunk dolgozói jó és gyors tavaszi munkával harcolnak a jó termés feltételeinek megteremtéséért. Ennek eredményeként befejeztük a zab- és árpavetést. Ezenkívül már 104 hold lucernát és vörösherét is elvetettünk. A tavaszi növények alá 604 kát. holdat műtrágyáztunk szuperfoszfáttal. Ezt megelőzően 587 holdon végeztünk simítózást, a talaj nedvességének megőrzése céljából. Fogatosaink állandóan jó teljesítményeket valósítanak meg a tavaszi munkában. Zseli Péter 124, Bolla József fogatos pedig 145 százalékot teljesít állandóan. Nemcsak a mezőn, hanem gyümölcsösünkben és szőlőgazdaságunkban is jól előrehaladtunk a tavaszi munkában. 240 hát. hold gyümölcsösben és 6 hold szőlőben teljesen elvégeztük a metszési munkákat. Ezenkívül 85 holdon tavaszi permetezést végeztek dolgozóink. Most már a burgonya és kukorica alá készítjük a földet. A cukorrépa vetését folyamatosan végezzük. Van olyan árpavetésünk már, amelyik sorol. Kelemen László Gondoskodnak a kapásnövények gépi műveléséről A nagykölkedi József Attila termelőszövetkezetben is elvetették már a tavaszi kalászosokat. Ezzel egyidőben vörösherét és egyéb pillangósnövényeket is vetettek, hogy biztosítsák ezáltal is az állatállomány növekvő takarmányszükségletének kielégítését. A tsz igazgatósága megvitatta már a tagsággal a növényápolási munkák végrehajtását is. Nagy fontosságot tulajdonítanak ugyanis annak, hogy a kapásnövények hozamát a lehető legjobban növeljék. Tanulmányozták a termelőszövetkezetek élenjáró dolgozói országos tanácskozásának anyagát és úgy határoztak, hogy a kapásnövények műveléséhez nagymértékben igénybe veszik a gépállomás gépeit. A tsz szerződött a gépállomással a kukorica és a burgonya gépi művelésére, ugyanakkor szerződésbe foglalták még, hogy a burgonyaültetést a gépállomás burgonyaültetőgépével végzik el. A tsz jelentős munkaerőt takarít meg a gépi munkával a kapásnövények művelésében. Követendő példa legyen ez azoknak a tsz-eknek, amelyek ezideig idegenkedtek a kapásnövények nagymértékű gépi művelésétől! Érdemes traktorral dolgoztatni A parasztember azt tartja a szántásról, hogy nehéz munka, mert embert, állatot kifáraszt. Egy hold felszántása közben jópár holdat gyalogol az ember és állat. Ha tehenekkel szántunk, alig adnak valami kevés tejet. Meg a mérgelődésből is kijut, hiszen a jámbor igavonó állatok nem mindig a barázdában szeretnének menni, még akkor sem, ha valaki vezeti őket. Drága munka tehát a szántás és fáradságosigaerővel. Nem így van ez traktorral. Nem kutyagol ott senki. Nem kell biztogatni a csalést és a kajlát, az ember által irányított okos gép biztatás nélkül is dolgozik, öröm hallani a hangját. S ezzel a kedves zenével egyre gyakrabban találkozunk. Alig egy évvel ezelőtt még ritka volt a kisparcellán a gép. A gépállomások nem szívesen szántottak egyénieknek, mintha az ő gazdaságuk megsegítése nem is lenne feladatuk. Nem egy gazda szíve megfájdult, amikor a traktorral szántott földeket nézegette a tsz, vagy állami gazdaság dűlőjében. A jó szántás nyomában dúsabb volt a kalász, nagyobb a termés. Ma már minden gazdának lehetősége van a gépi munkára. Ezért egyre több azoknak a gazdáknak a száma, akik géppel dolgoztatnak. Szele József szombathelyi gazda is szántás dolgában kereste fel a minap a gyöngyöshermáni gépállomást. Darázs József vezető gazdász szívesen fogadta. Hamarosan megállapodtak. A gépállomás Szele gazdának 2 hold földet szánt fel és egyúttal koronás. Szó esett a minőségről is, de ebben nem talált hibát a gazda. Hiszen mielőtt elhatározta magát erre a lépésre, még egyszer meggyőződött a gépi szántás minőségéről. Még ezen a napon több gazda — köztük Horváth József (Dávid) és Kóbor Ferenc — hasonló ügyben járt a gépállomáson. A traktoristák, brigádvezetők és agronómusok a helyszínen is kötnek szerződést gépi munkára. Ezideig egyénieknek több mint 100 holdra kötöttek szerződést. Megjutalmazták a jól dolgozó apaállattartókat Állattenyésztésünk továbbfejlesztése nemcsak a menynyiségi, hanem a minőségi feljavítást is megkívánja. Állataink minőségi feljavításában legfontosabb a jó apaállat. Természetesen sok minden függ az anyáktól is, de egy anya évenként átlag csak egy, legfeljebb 2 utódra örökíti tulajdonságát, míg egy jó apaállattól évente többszáz utód is származhat. Az eddigi eredmények is azt mutatják, hogy amelyik községben jó volt az apaállat, ott csaknem minden utódot törzskönyvezni lehet. Meg kell azonban állapítanunk, hogy nem mindig az apaállatban volt a hiba. Helytelen takarmányozás és tartásmód mellett, még a legkiválóbb apaállat is hamarosan leromlik. Az tehát a feladatunk, hogy apaállataink gondozását becsületes és hozzáértő emberekre bízzuk és újból felhívjuk a tanácsok figyelmét, hogy községi tartalékföldek és rétek bérbeadásával segítsék az apaállat- tartók munkáját. A pácsonyi tanács jó munkát végzett a község apaállatellátásának megjavításáért. Az apaállattartóknak adtak a tartalékterületen termett szénából és amikor a sertésapaállatot kiselejtezték a községből és helyébe nem állítottak be újat, rögtön felhívták az illetékesek figyelmét. A vásárosmiskei tanács is már évek óta helyesen látja a jó apaállat jelentőségét. Az apaállattartás megjavításának érdekében kormányzatunk a jó munkát végző apaállattartókat jutalomban részesítette. A napokban 98 apaállatgondozó kapott jutalmat, közöttük Hegedűs Sándor körmendi sertésgondozó is. Hegedűs Sándor 7 apaállatot gondoz. A gondjaira bízott apaállatokat szakszerűen takarmányozta, ápolta és nem feledkezett meg a rendszeres jártatásról sem. Jó munkájáért 450 forint jutalmat kapott. Jól dolgozott Eredics József ölbői apaállatgondozó is, aki szintén 450 forint jutalomban részesült. Csirák Ferenc A BEGYŰJTÉSI TERVEK TELJESÍTÉSÉÉRT Határidő előtt••• (Telefonjelentés.) Községünkben Bögöt-Ferpácon minden gazda tudja, hogy a beadási kötelezettség teljesítése fontos feladat. Most, hogy államunk a hús- és zsiráfaik leszállításával ismét tanúbizonyságot tett arról, hogy amit ígért, mind valóra váltja, mi is úgy éreztük, valóra kell váltani ígéretünket. Büszkén jelentjük, hogy március 29-én mindenből 100 százalék felett, községünk teljesítette első negyedéves beadási tervét. Községünkben nagyon sok olyan gazda akad, mint Németh Ferenc és Kiss Ernő, akik jelentősen túlteljesítették negyedévi tervüket. Németh Ferenc Valutaváltónak adott szavunkat (Telefonjdöntés.) Mi, a büki Kossuth termelőszövetkezet tagjai azt ígértük a pártkongresszus tiszteletére, hogy a pártkongresszus napjára a bízottbaromfibeadási kötelezettség felét, más cikkféleségeikből pedig az egész évi beadási kötelezettséget teljesítjük, ígéretünket már túlteljesítettük. Évi vágómarhabeadási kötelezettségünknek 120, a hízottsertésbeadásnak 102, soványbaromfibeadásnak 108, a tojásbeadásnak pedig 102 százalékra tettünk eleget. Egész évi hizottbaromfibeadásunkat is túlteljesítettük. Szabadáron eddig kilenc hizottsertést adtunk el. A napokban 20.000 forintot osztunk szét a tagok között munkaegységelőlegre. úgy tervezünk és ezt is valóra váltjuk, hogy az őszig minden hónapban 10—10.000 forintkerül a tagok között kiosztásra. Szabó Ernő A kommunisták az élen Szőce község a harmadik pártkongresszus tiszteletére versenyre hívta Őrimogyorósdot. Ezideig a szőceiek vezetnek, mert a versenykihívást a gazdák vállalására alapozták. Nagyon sok jó gazda akad ebben a községben. Büki Antal egészévi sertésbeadását már januárban teljesítette, azóta eleget tett félévi tojás- és baromfibeadási kötelezettségének is. Egyre több gazda követi Büki Antal példáját. Az élenjáróik között van Kovács József tanácselnökhelyettes, Magyar Kálmán párttitkár és a begyűjtési állandóbizottság többtagja. A kommunista dolgozó parasztok nemrég vállalták, hogy egészévi tojásbeadási kötelezettségüket teljesítik március 30-ig. Adott szavukat valóra is váltották. Török Piroska Akik elmaradtak Felsőmarác községben vontatottan halad a begyűjtés. Ez a község a járásban a 31. helyen van. Sok az olyan gazda a faluban, aki ez évben még semmit nem adott be. A községi tanács a begyűjtést mellékkérdésként kezeli. Rossz a nyilvántartás is. A nyilvántartó egyáltalán nem könyvelte el az eddig beadott vételi jegyeket. Ezért aztán nagyon nehéz megállapítani, ki hogyan teljesítette negyedéves tervét. Joó elvtárs, a nyilvántartó azzal védekezik, hogy ő fejből is tudja, ki mennyivel adós. Nem elégedhetünk meg Felsőmarác eddigi eredményeivel. Az lenne helyes, ha végre a tanács szívügyének tekintené a begyűjtés meggyorsítását! Kovák *»■*»