Vasmegye, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-01 / 103. szám
II MEDOSZ feladatai a mezőgazdaság fejlesztésében Soha nem állt olyan nagy és megtisztelő feladat a mezőgazdaság dolgozói előtt, mint most, amikor pártunk és kormányunknak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata nyomán egész népünk ügyévé vált a mezőgazdaság felvirágoztatása. Ez a megtisztelő feladat nagyobb felelősséget követel a MEDOSZ szervezeteitől is, amelyeknek a programm végrehajtásában az első vonalban kell harcolniuk. MEDOSZ-szervezeteink a téli választások során nagymértékben megerősödtek, megyénkben mintegy 2000 aktíva dolgozik a MEDOSZ-szervezetekben. 83 különböző társadalmi bizottság van arra hivatva, hogy elősegítse dolgozóink sokoldalú problémáinak elintézését, gondoskodjék a munka- és egészségvédelemről. Megvan az alapja annak, hogy a MEDOSZ üzemi szervezetei eredményesen elvégezzék feladataikat. Ezeket a feladatokat részleteiben megvilágítja a SzOT elnökségének 1954 március 27-i határozata a MEDOSZ munkájával kapcsolatban. A kongresszusi munkaverseny a MEDOSZ-hoz tartozó üzemek dolgozóinak mintegy 80 százalékát mozgósította, s már eddig is szép eredményeket hozott. Sok tennivaló van azonban még atekintetben, hogy ne csak a mennyiségre irányuljanak a vállalások, hanem a termésátlagok emelését eredményező talajművelésre, növényápolásra, a megfelelő talajerőfokozásra. Úgy, mint a kecski állami gazdaságban, ahol Tompa György agronómus vállalta, hogy megfelelő agrotechnikai eljárásokkal 180 mázsás répaitermést ér el. Vagy: a vönöcki állami gazdaságban Németh József tehenész brigádvezető a hozzá tartozó nyolc tehénnél a 7,9 literes fejési átlagot 8,5-re akarja fokozni. A sárvári Erdőgazdaság 55 ezer forint értékű megtakarítást vállalt, s már mái is teljesítette. Gondoskodjanak üzemi bizott- ságaink arról, hogy az ilyen versenymozgalom célkitűzései széles körben ismertté váljanak. Biztosítani kell a verseny rendszeres értékelését, az eredmények nyilvánosságát, erre használjuk fel a bizalmiak élő agitációját, a versenytáblákat, hangoshíradókat, röplapokat. Fel kell dolgozni az élenjáró dolgozók munkamódszereit, s ezek széleskörű elterjesztéséről is gondoskodjanak szakszervezeti aktivistáink. Fontos feladatuk az üzemi bizottságoknak, hogy nevelő munkával elősegítsék a munkafegyelem megszilárdítását a mezőgazdasági üzemekben. Széleskörű mozgalmat kell kibontakoztatnunk a munkaidő jobb kihasználására, a legszigorúbb takarékosságra. Vonják felelősségre azokat, akik pocsékolják az üzemanyagot, a szerszámokat, nem tartják rendben a gépeket, ezzel súlyos károkat okoznak népgazdaságunknak. Egy percre sem szabad megfeledkeznünk s arról, hogy a dolgozókról való gondoskodás elválaszthatatlan a termeléstől. Különösen most, a nyári munka megindulása előtt fontos feladata a MEDOSZ-szervezeteknek, hogy felkészüljenek a balesetek megelőzésére. Rendszeresen ellenőrizniük kell a munkavédelmi beruházások felhasználását. Ellenőrizzék, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői gondoskodjanak a munkavédelmi felszerelésekről, védőruhákról, a dolgozók munkavédelmi oktatásának megszervezéséről különösen az új dolgozók körében. Ezeknek a feladatoknak a megoldására mozgósítsák üzemi bizottságaink a bizalmi csoportokban megválasztott munkavédelmi felügyelőket és a társadalmi munkavédelmi bizottságokat. Ne tűrjenek meg olyan esetet, mint a rátóti gépállomáson, ahol üres mentőládával engedték ki a traktorosokat. Gazdaságainkba most érkeznek zömével az időszaki dolgozók. Sok függ attól, milyen szálláshelyek várják őket. Követendő példa a kanotapusztai állami gazdaságé, ahol otthonosan berendezett szállásokkal várták őket. Ezzel azonban még nem szűnt meg az üzemi bizottság munkája. Az új munkásokkal ki kell egészíteniük az üzemi bizottságokat és a bizalmi hálózatot. A szálláshelyekre el kell juttatni a sajtót, könyvtárt kell berendezni, hogy a dolgozók helyesen tölthessék szabadidejüket. Példamutató munkát végez a dolgozók ellátása terén a kőszegi tangazdaság üzemi bizottsága, amely felülvizsgálta az üzemi konyhát és a helyi lehetőségek kihasználása alapján 1,50 forinttal csökkentették a napi étkezési költséget. Elő kell segíteniük üzemi bizottságainknak, hogy nyáron a mezőgazdaságban dolgozó nők nyugodtan végezhessék munkájukat. Megvan a lehetőség bölcsődék, napköziotthonok felállítására. Kezdeményezzék a gazdaságokban gyermekjátszóterek létesítését. Helyi anyagok felhasználásával, társadalmi munkával könnyen meg lehet oldani ezt a problémát. Segítsék elő a gazdaságok parkosítását és ehhez kérjék a dolgozók segítségét. A dolgozók szakmai képzettségének növelése, ismeretterjesztő előadások szervezése ugyancsak fontos és szép feladata az üzemi bizottságoknak. A MEDOSZ szervezetei is csak akkor tudják eredményesen megoldani nagy feladataikat, ha kérik a pártszervezetek segítségét, támaszkodnak a gazdaságok szakembereinek munkájára, tudására. A mezőgazdaság fejlesztése a nép jóléte emelésének forrása, bőséget, magasabb életszínvonalat teremt. Ezért harcoljunk a mezőgazdaság felvirágoztatásáért, mozgósítsuk erre az egész szakszervezetet, minden tagot, a mezőgazdasági üzemek valamennyi dolgozóját, Lakics Lajos, a MEDOSZ Vas megyei bizottságának elnöke ☆ KOMMUNISTÁK AZ ILLEGALITÁSBflH ☆ Rózsa Ferenc A „Kommunisták az illegalitásban" rovatunkban ma Rózsa Ferenc elvtársnak, a „Szabad Nép“ első szerkesztőjének, a magyar kommunista mozgalom egyik nagy mártírjának kosi életét ismertetjük. A Központi Vezetőség egy-kéttagján kívül senki sem tudta a nevét, senki sem ismerte a lakását. Munkatársai csak illegális nevén ismerhették meg és csak így vált lehetségessé, hogy 10 éven keresztül meg tudta őrizni szabadságát, el tudta kerülni a lefogásokat a párt legsúlyosabb üldöztetéseinek idején. ,,A konspirációban nincs 99 százalék! A rendőrség kopói iránti elővigyázatosságnak 100 százalékosnak kell lennie.“ Ez volt Rózsa Ferenc tanítása és nála tökéletesebben még senki nem konspirált, senki éberebben nem vigyázott a Magyar Kommunista Pártra. Zágrábban és Budapesten végezteközépiskoláit, majd Drezdában járt főiskolára. Egész nyáron dolgozott, hogy tandíját megkeresse. A drezdai főiskolán akkor már készülődtek a fasiszták. Rózsa elvtárs egy szocialista diákcsoport vezetője lett, előadásokat tartott, harcba vezette kis csoportját 1931-ben építészmérnök lett. Hazajött Magyarországra és azonnal bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Döntő hatással volt fejlődésére Richárd bátyja, aki mint régi forradalmár, ekkor már megjárta a magyar reakció börtöneit. Az ő irányítása alatt vált kommunistává, Technikai tudásán mérnöktársai nagyra tartották. De példaképe volt annak is, hogyan kell megteremteni az értelmiségi és fizikai dolgozók egységét. Megtalálta a módját annak, hogy az építkezésnél, melyet vezetett, felvegye a kapcsolatot az épületen dolgozó építőmunkás elvtársakkal. Irányította mozgalmi munkájukat, nevelte őket a harcra anélkül, hogy azok sejthették volna, hogy a Kommunista Párt egyik vezetőjével van kapcsolatuk. Amikor munkatársai nevelőmunkája eredményeképpen kommunistákká lettek, utasítást adott beszervezésükre a MÉMOSz-ban dolgozó pártcsoportnak, ő pedig a munkán tovább tartotta velük a legális kapcsolatot és figyelte fejlődésüket. Az építőmunkás elvtársak mindig legközelebb álltak szívéhez és még mint a központi titkárság tagja, legfontosabb politikai irányító munkája mellett is vállalta a ■ MÉMOSzban dolgozó kommunista csoport vezetését. ★ Számtalan mártírja van a magyar népnek, de talán egy sincsen köztük, akiről kevesebb látható emlékünk volna, mint Rózsa Ferencről. De ha látható műveiben nem is kristályosodott ki munkája, magában érzi őt mindenki, aki valaha együtt dolgozott vele. Pártépítő munkája, politikai irányítása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Kommunista Párt élt, dolgozott a legnehezebb idők alatt, hogy vezetői nevelődtek ki és hogy az első adandó alkalommal képessé vált pártunk arra, hogy iránytmutató és vezető tényezője legyen az országnak. Egyetlen ma is élő műve a „Szabad Nép“, amelynek egyik alapítója és első szerkesztője volt. Az ő gondolata volt, hogy pártlapunkat ,,,Szabad Nép' ’-nek nevezzük, dokumentálva ezzel azt, hogy a Hitler-fasizmus elleni háború időszakában a Magyar Komunista Párt az egész magyar nép szabadságáért az élen küzdő párt lett. Rózsa Ferenc elvtárs politikai írásai megsemmisültek, ő maga illegalitásban élve, sohasem tett el egy sor írást sem. A párt titkos irattára — ahol a párt kiadványait gyűjtötték — egy szénrakás alatt átvészelte az ostromot egy budai kis házban, az ostrom után azonban a szénrakással együtt eltűnt. De azok a párttagjaink, akik olvasták az 1939 és 1942 között megjelent pártkiadványokat, emlékeznek tiszta okfejtésére, magas színvonalú és mégis minden munkás számára érthető egyszerűséggel megírt politikai helyzetértékelésére, útmutatására. Hazatérése után, 1932 és 1934■ között propagandavonalon dolgozik Irányítja a „Kommunista’' című újság szerkesztőbizottságát, riporterként küldi ki őket a munkásgyűlésekre Csepelre, Angyalföldre, Újpestre. Maguk építik sokszorosító gépüket és éjjel sokszorosítják, amitnappal megírtak. 1935-ben már a területi bizottság összekötője, ő vezeti az ifjúsági munkát, a Kommunista Ifjúsági Szövetségeit is. Később részt vesz az egységfront-tárgyalásokon. 1938-tól, a párt újjászervezésének kezdetétől egyik vezetője volt pártunknak. Kiutazott Párizsba is, ahol megteremtette a titkos levélbeli érintkezést (részben kémiás levelekkel, részben képeslevelezőlapokba rejtett kicsinyített fotókópiákkal) a párt párizsi központi megbízottjával. A független, szabad, demolratimus Magyarországért folytatott harc programmjának kidolgozásában oroszlánrésze volt. IVagy marxista-leninista tudása •* ’ sohasem tette elbizakodottá, önhitta Munkástársainak véleményét minden kérdésben kikérte, mérlegelte, összevetette saját véleményével. A kollektív munka híve volt és ha konspirációs szempontok nem tiltották, a párthatározatok meghozatala előtt súlyt helyezett azoknak mennél szélesebb testület előtt való megvitatására. A hozott határozatok végrehajtásában azonban megkövetelte a legteljesebb fegyelmet. A párt politikai vonalának betartása felett éberen őrködött, az elhajlásoknak, a a frakciós megnyilvánulásoknak meg nem alkuvó ellensége volt. Amilyen szigorú és kérlelhetetlen volt, ha a párt érdekeiről volt szó, olyan vidám volt mint magánember Hogy leplezze kommunista, illegális tevékenységét, sokat járt polgári társaságba, ahol azonban szintén felhasznált minden alkalmat a felvilágosításra. 1942 májusában a Horthy—Szombathelyi—Kállay háborús klikk megsemmisítő csapást akart mérni a németellenes, nemzeti függetlenségi harc legkövetkezetesebb vezetőire, a kommunistákra. Megkezdődik a magyar munkásmozgalom történetének legnagyobb tömegletartóztatása. ,,Ha elfognak, inkább válaszd a halált, minthogy árulóvá légy. Ha gyötörnek, ha akármilyen kínzásokat alkalmaznak, arra gondolt, hogy a pártnak élnie kell.“ Így búcsúzott el elvtársaitól, amikor a sorozatos letartóztatások miatt átmenetileg felfüggesztették a találkozókat. A nyomozás nemsokára eljutott hozzá. Május végén letartóztatták és az Andrássy-laktanyába szállították. A legkegyetlenebb hóhérok — Wayand doktor, a Juhásztestvérek — sem tudtak belőle egy szót sem kipréselni. Tudták róla, hogy vezető szerepe lehet, de a terhelő vallomások ellenére sem vallott semmit. Mégis kipattant június elejére, hogy elnökölt a vezetőség egyik ülésén. Most már rajta keresztül akarták felgöngyölíteni az egész mozgalmat. Villanyozták, frissen reszelt tormával telt zacskókat húztak fejére, éjjeleken át ütötték-verték. Egyetlen szót sem szólt. Július 7-én elveszhette eszméletét. Azt hitték róla, szimulál és tovább kínozták. Éjjelenként nem hunyta le a szemét, csak kiáltozott: „Előre, elvtársak, a vörös zászlóval! Föl a barikádra!“ 12-én elszállították a rabkórházba ahol még aznap meghalt Több utca hazánkban meg a Szabad Nép nagy rotációs gépének felirata őrzi emlékét. És sokszáz munkatársa, aki továbbadja a jövő nemzedékeinek, amit tőle tanult. 5 ~ ~ * 1.084 május 1. Szombat. Unger elvtárs a pártkongresszusra készül Egymást érik a tekerek Daraboshegy utcáin. Hogy miért folyik ilyen szorgalmas munka itt, arra könnyen lehet válaszolni. Megjavult az idő, s a gazdák pótolni akarják a rossz idő okozta elmaradást. Unger József elvtárssal, a falu pártszervezetének titkárával is munka közben találkozuzk. Trágyáit hord a mezőre. Nagy igyekezettel végzi munkáját, hogy minden tennivalót időben elvégezzen és nyugodtan mehessen el Budapestre a III- pártkongresszusra. — Ha arra gondolok, hogy a pártkongresszusra megyek, nagy öröm és büszkeség tölt el — mondja. — Boldog vagyok, mert úgy érzem, hogy ott rólunk, dolgozó parasztokról is sok szó esik majd. Amikor a megyei pártértekezletein megválasztottak küldöttnek, boldogságom határtalan volt. Rögtön arra gondoltam, hogy én is felszólalok a kongresszuson. Elmondom, hogy mi, dolgozó parasztok milyen megelégedéssel fogadtuk pártunk júniusi, októberi, majd decemberi határozatait és minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy mielőbbi megvalósításukhoz pártunknak és kormányunknak magunk is segítséget nyújtsunk. Unger elvtárs a megyei pártértekezleten is felszólalt. Akkor elmondotta, hogy nehezen lehet kapni kisgépeket, ekét, boronát és még több mást- Örömmel újságolja most, hogy az.ki akar, már vehet. Ez így is van. Ha nincs is nagy bőség belőle, azért mindig lehet kapni. Unger elvtárs öt év óta a daraboshegyi pártszervezet titkára. Azóta háromszor választották meg újra. Szeretik a párttagok. Mindig elöljár a munkában és a beadási kötelezettség teljesítésében. Kongresszusi felajánlását április 18-ig teljesítette. Erre az időre a falu is eleget tett fél évi tojás- és baromfibeadásának. 45 százalékra teljesítették egész évi sertésbeadásukat. A tejbeadással sem késik soha a falu. Jól halad Daraboshegyen a mezőgazdasági munka is. A burgonya nagy részét már elültették. Unger elvtárs részben már a kukoricát is elvetette, a cukorrépáját pedig 1 hét múlva darabolni lehet. Szerdán este tartották meg a községben a párttagok április havi taggyűlésüket, amelyen megvitatták a mezőgazdasági munkák menetét, a pártélet problémáit és a május 1-i előkészületeket. Nagy ünnepünket, május elsejét a daraboshegyiek is méltóan akarják megünnepelni. 30-án tábortüzet gyújtanak, elsején pedig felvonulnak. Nem kis büszkeséggel mondja el Unger elvtárs, hogy faluja élenjár mind a beadásban, mind a mezőgazdasági munkákban. Ebben persze nem kis része van a pártszervezetnek, a népnevelőknek. A népnevelők maguk is példásan dolgoznak, azonkívül jó tanácsokkal látják el gazdatársaikat. Unger elvtárs kétszeresen megérdemli, hogy részt vegyen a III. pártkongresszuson. Megérdemli először azért, mert jó párttitkár, jó kommunista, másodszor megérdemli azért, mert jó gazda. Most már az a feladata, hogy alaposan készüljön fel a kongresszusra és ott mondja el megyénk dolgozó parasztságának véleményét a párt- és kormányhatározatokkal kapcsolatban, mondja el azokat az észrevételeket, amelyek megvalósításával még szebbé, boldogabbá lehet tenni dolgozó népünk életét. Szélesedik a tsz-ek könyvelésének patronázsmozgalma A termelőszövetkezetek könyvelésének megjavításáért a Mezőgazdasági Szövetkezeti Bank mozgalmat indított megyénkben. Ezt követően egyre több vállalat könyvelője kapcsolódott be a patronázsmozgalomba. Legújabban Winter Ede, a FÜSzÉRT szombathelyi főkönyvelője vállalta a kőszegi Petőfi tsz könyvelési munkájának patronálását. Ezzel huszonkettőre emelkedett a megyében a patronálásba bekapcsolódó vállalati vezetős könyvelők száma.