Vasmegye, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-01 / 154. szám
TfLÁV PROfTlftW EÖYEsüüWbK. 7 X. évfolyam, 154/am. Ára 50 fillér 1954 Julius 1. Csütörtök AZ ELSŐ ÖTÉVES TERV UITOLSÓ FÉLÉVÉNEK KÜSZÖBÉN Végetért ötévi tervünk utolsó esztendejének bő féléve. Megyénk ipara egyében megvalósította első feles tervét, számos üzemünk fészkén jelenthethogy jóval száridő előtt töltette előirányatát, mint a Fita XII. s2 Autójavító Vál- Selyemgáz, a Pamutipar, vár. Aamutipari dolgok lelkiedése és tudása szotta,hogy a második éget mintegy 4 milék textiliát termeléül. Kisipari szóés 6 millió forint igleti cikket állnyzaton felül. Pennyi ez a félév, temény tél okozhézséggel kellett nehézségek prómunkásaink erődolgozói is kiálkongresszusi ver- ttatták, milyen elérésére képest a második féle további nagy .. megoldania. A mutatásai nyomán sia előttünk az uj atüztel. Legfőbb cél-i szocifizmus gazdasági nvének mind következőérvényes őse, az életszinóvábbi átélésé, s ennek érdekében a mezőgazdaálandó segtése, fejlesztése, s mondhatja, hogy az ipar ident megtett volna e célkitűzések megvalósíása érdekében. Olyan belső tartlékaink vannak, amelyek féltálával a második ■félévben tovább léphetünk előre, s kell hogy előrelépjünk. Iparunk nemcsak közvetlenül, a patronázsmozgalommal, segítheti a mezgazdaságot, hanem közvetve is segítheti és eddig is jelentősen sgítette. Megyénkben sok a közszkségleti cikket gyártó üzem, ijlett mezőgazdasági gépgyárunk van, sok téglagyár működik, s tek az üzemek közvetlen kapulatban vannak az új szakasz cikitűzéseivel. Mezőgazdasgunk dolgozói most aratják évi munkájuk gyümölcsét, hamarosa betakarításra kerül a sor. Ezeken a hónapokban milliókkal gyeapszik dolgozó parasztságunk szedelme, sok pénzük lesz a dolozó parasztoknak, s pénzükért zsárolni akarnak: mezőgazdasági kisgépeket, közszükségleti cikeket. Vásárolni azonban csakkor tudnak, ha az üzletekben éő választékban, jó minőségben állnak rendelkezésükre a külöféle árucikkek. Iparunk fontos fladata, hogy ezt a megnövekedet szükségletet kielégítse: több tebb és olcsóbb termeléssel. A dlgozó parasztoknak érdemes töbet termelniük, mert ezzel többe vásárolhatnak. Ugyanakkor múlásainknak érdemes többet, jóban és olcsóbban dolgozniuk, ezen ezzel nemcsak a falunak rartanak segítséget, de önmagusak is: a jobb munkáért járó mgasabb béren felül a mezőgazdság fejlődésével több élelmisz-cikkhez jutnak, az ipar több fontos nyersanyagot kap. így lpcsolódik tehát az ipari munka és a mezőgazdaság dolgozójaik munkája s ezt a munkát közös érdés fűzi össze: az egér nép jóléti emelésének közös éreke. S ennek az együttműkdésnek az eredményéül tovább szilárdul a munkás-paraszt szövtség, tovább szilárdul a dolgozó kasztságga szövetséges munkáspaály állam hatalma. De e közvetett segség mellet továbbra is nagyon fontos, hogy ipari üzemeink közvetlen segítséget, támogatást nyújtsanak mezőgazdaságunknak. A patronázsmozgalom eddig is szép eredményeket hozott, a gépállomásoknak, termelőszövetkezeteknek nyújtott üzemi támogatás hozzájárult a nagy mezőgazdasági munkára, az aratásra, cséplésre, betakarításra való felkészüléshez. De most, midőn már megindult az aratás, most, harc közben is segíteni kell. Gépállomásainknak maximálisat kell nyújtaniuk, de ehhez szükséges, hogy üzemeinktől az eddiginél is nagyobb támogatást kapjanak, gépjavító üzemeinknek állandóan készen kell állniuk a gépjavítások gyors, minőségi elvégzésére, mert csak jól kijavított gépekkel halad gyorsan a munka. Nagy és fontos feladatuk üzemeinknek az exporttervek teljesítése. Import nélkül nem tudjuk megvalósítani célkitűzéseinket, hiszen a jólét emeléséhez sok olyan nyersanyagra van szükségünk, amelyet külföldről kell behoznunk. Ugyanakkor nem importálhatunk, ha exportkötelezettségeinknek nem teszünk maradéktalanul eleget. Exportterveink teljesítése tehát szoros összefüggésben áll az életszínvonal, a jólét emelésével. Üzemeinkben az első félévben — különösen a kongresszust megelőző időszakban — hatalmasan fellendült a munkaverseny. Az előttünk álló feladatokat csak akkor tudjuk megvalósítani, ha a második félévben tovább fokozódik a verseny lendülete.• Mire irányuljon a verseny? Elsősorban minden ütemben a sajátos feladatok megoldására, a felmerülő nehézségek leküzdésére. A jelszó az, hogy növeljük a termelékenységet, csökkentsük az önköltséget, javítsuk a termékek minőségét. De ezt a jelszót konkrét helyi tartalommal kell megtölteni üzemeinkben, nem elég csak általános vállalást tenni ezekre a feladatokra. Konkrét felajánlást, célkitűzést azonban csak akkor tehetnek dolgozóink, ha ismerik feladataikat, tudják mit kell tenniök. Ezért nagyon fontosak a termelési értekezletek. Itt ismerhetik meg a dolgozók a tervfeladatokat, itt tárgyalják meg a korábban végzett munka fogyatékosságait, itt tesznek javaslatokat a hibák kijavítására. Ezeken az értekezleteken bátran tárják fel a hiányosságokat, hiszen csak őszinte szóból ért az ember, csak így tudja, mit kell tennie a hibák kijavítására. A termelési értekezleteknek olyanoknak kell lenniök, hogy minden dolgozó, minden művezető, az üzem kollektívájának minden tagja tudja: személy szerint mi az ő feladata a termelékenység emelésében, az önköltség csökkentésében, a minőség javításában. Ha ezt tudja, csak akkor válhetik az üzem gazdájává, s csak a gazda szemével néző munkás vagy műszaki dolgozó tud konkrét célokért versenyezni, küzdeni. Nagyok a feladatok üzemeinkben a második félévben, de ezek a feladatok a belső tartalékok további feltárásával, a dolgozók kezdeményezőerejének még szélesebb kibontakoztatásával, lendületes versennyel megoldhatók. Nem kétséges, üzemeink dolgozói most is megoldják ezeket a feladatokat, a második félév tervének teljesítésével méltóképpen fejezik be ötéves tervünket. MAI SZÁMUNKBÓL: Aratunk (2. oldal) — Nemzetközi események (2. oldal) — Nagy érdeklődést keltett a napfogyatkozás (2. oldal) — Kifogástalanul arat a gép Szelestén (3. oldal) — Műszaki vezetők a feladataikról (3. oldal) — Megbűnhődnek az árdrágítók és a borhamisítók (3. oldal) — A mai nap eseményeiből (4. oldal) — Megjegyzések a vasi irodalomról folyó vitához (4. oldal) Magyarország—Uruguay 4:2 (2:2, 2:2 1:0) Kombajnonként 300 hold termését A szombathelyi járás kombájn- és aratógépvezetőinek értekezlete A szombathelyi járás kombájn- és aratógépvezetői, valamint a büki, a vasszilvágyi és a gyöngyöshexmáni gépállomás párttitkárai tegnap délelőtt a járási pártbizottság nagytermében értekezleten vettek részt. A tanácskozás során megbeszélték a korábbi évek tapasztalatait és az idei betakarításra való felkészülést. A gépi munka megtakarítás Borsos József elvtárs, a pártbizottság titkára tartott beszámolót. Egyebek között elmondta, hogy kedvezőek a terméskilátások. Az aratás gépesítéséről szólva kiemelte: " Az idén a járás termelőszövetkezeteiben 11 kombájn és 25 aratógép dolgozik. A gépek legalább 1400 ember munkáját helyettesítik. Most a főfigyelmünket arra kell fordítani, hogy a legkisebb szemveszteséggel takarítsuk be a jó termést. Ha azt vesszük alapul, hogy járásunk területén 6000 kát holdon géppel alhatunk le és ha minden kát holdon csak 30 kilóval csökkentjük a szem veszteséget, akkor is a járás területén 1800 mázsa gabonát takarítunk meg a gépi aratással. Befejezésül foglalkozott a kombájnvezetők felelősségével és jó munkájának jelentőségével. A beszámolót élénk vita követte. Számos hozzászóló elmondta, mit tesz a kenyércsatában és bírálta a jelenlegi fogyatékosságokat a gépállomások munkájában. Bursich Ferenc, a vasszilvágyi gépállomás aratógépvezetője elmondotta, hogy tavaly 211 hold gabonát aratott le gépével. — Az idén még többet akarok learatni, mert még jobban ismerem a gépet — mondta. — Még biztosabb eredményre számítok. Megnyugtató érzés számomra, hogy most a gépet saját magam javítottam ki és nem félek komolyabb géphibáktól. Ezért vállalom, hogy az idén 260 hold gabonát aratok le a rombizott géppel. A lehető legkisebb szemveszteséggel aratok és amikor lehet, éjjel is dolgozom. Nagy Ferenc elvtárs, a vasszilvágyi gépállomás párttitkára elmondotta, hogy a gépállomás körzetében lévő termelőszövetkezetekben 1800 hold gabona vár aratásra. E területből 1242 holdat a gépállomás szerződésileg biztosított a gépi aratásra. Menetiránytervet Nagy Antal elvtárs, a gyöngyöshermáni gépállomás kombájnosa hiányolta, hogy a gépállomáson máig sem készültek el a menetirány tervek. Nincs még kellő terület szerződésileg biztosítva a kombájnok számára. Madarász Pál, ugyancsak a gyöngyöshermáni gépállomás kombájnosa hasonló hibákat kifogásolt. Elmondta, hogy máig sem kapták meg a szerszámokat a főgépésztől s még nem egy kombájnnál a segédvezető beállításáról sem gondoskodtak. A felszólalók mindegyike hangsúlyozta, hogy Krassói Lóránt, a gépállomás igazgatóhelyettese méltatlanul elhanyagolja a kombájnok menetiránytervének elkészítését, s ezért van az, hogy a termelőszövetkezetekben csak kevés területre szerződtek kombájnaratásra. A gépállomás pártvezetőségét is bírálták azért, hogy nem számoltatta be a gazdasági vezetőket, akik az utóbbi időben súlyos mulasztásokat követtek el a gépjaratás megszervezése terén. A gyöngyöshermáni gépállomás kombájnosai megfogadták, hogyha a gépeik számára elegendő terület lesz, kombájnonként 300—300 hold terület betakarítását vállalják. Horváth János, a büki gépállolmás kombájn vezetője először be isszámolt arról, hogy náluk már készen vannak a menetirányter vek. Míg tavaly anélkül dolgoz- tak, az idén pontos menetiránytervvel a kezükben indulhatnak a már kijelölt területekre. — Rajtunk, kombájnvezetőkön I múlik, hogy milyen eredménnyel felelünk meg annak a várakozás- nak, amelyet velünk szemben tá-1 maszt dolgozó népünk és a ter-| melőszövetkezetek tagsága. Addig, amíg nem indulhatunk, van teen-| dőnk bőven. A kombájnvezetők is I keressék fel a termelőszövetkeze-| teket és kombájnaratásra alkal-| mas gabonaterületekre sürgősen kössék meg a pót- I szerződést. Én tavaly kiszámítottam például I a nagygeresdi Petőfi tsz-ben, s hogy csak a gyorsbeadási pré- rrium címén 6 ezer forint külön I bevételre tettek szert a tsz-tagok, mivel a kombájnnal arattatták a I gabonáik nagyrészét. Javasolta ezután, hogy a jövő- ben legyenek figyelemmel a kom-1 báj nők felszerelésénél arra is, hogy kétféle kaszával szereljék I fel őket. A simaélű kasza a fü-íves gabonában hamar törik, vagy I gyorsan feltekeri a gabonát. Sok érdekes észrevétel után Horváth János, a büki gépállomás kombájnvezetője az alábbi I versenyfelhívást intézte az érte- kezletről a megye kombájnvezetőihez: Horváth János versenyre hív .Vállalom, hogy az aratási idény alatt kombájnommal 300 holdat learatok és a területről legalább 30 vagon gabonát csépelek el. Teljesítményem emelésével egyidejűleg 5 százalékkal csökkentem az üzemanyagfogyasztást. A műszaki karbantartásokat elvégzem és ezzel megelőzöm a műszakkiesést. A dobfordulat, dob- kosár és motolla beállítását úgy végzem el, hogy szemtörés és szemveszteség elő ne fordulhasson. Nagy gondot fordítok a minőségi munkára: a tarlót a lehető legrövidebbre hagyom, hogy azon a tarlóhántást jó minőségben elvégezhessék. Továbbá vállalom, hogy a szalmagyűjtő kocsiról a szalmát sorba eresztem le a szalmagyűjtés zavartalansága érdekében. Ügyelek arra, hogy a gabonatáblákon lévő esetleges egyenetlenségek miatt a gépem vágószerkezete tönkre ne menjen. A gép kaszáit állandóan élesen tartom a minőségi munka szempontjából. Munkámat összehangolva végzem a termelőszövetkezettel és ezzel is eredményesebb munkát végezhetek a kombájnnál". A jelenlévő kombájnvezetők megfogadták, hogy a versenyfelhívásra rövidesen elkészítik ellentervüket és csatlakoznak a versenyhez. Mikor kezdjük az aratást? Az idei termés veszteségmentes, jóltakarítása érdekében a búzát viaszrésben, a rozsot teljesérés kezdetén, az őszi és tavasz- árpát, valamint a abot sárgaérésében, a sörárpát pedig teljesérés kezdetén helyes aratni,, szemveszteség kiküszöbölésének el-ő, legfontosabb módja, hogy az íratásra kerülő gabonaféléket abban az időszakban kezdjük el aratni, amikor érésük még nem fejeződött be, a magvak a kalászból nem hullanak, a kalász nem törik, így a teljes termés betakarításra kerülhet. A gabonák érésénél három szakaszt különböztetünk meg. Az aratás idejárók helyes megválasztása érdekében jól kell ismerni ezeket az érési szakaszokat, hogy a legkedvezőbb időben kezdhessük meg az aratást. Az érés előtti szakasz — amelyet helytelenül mondanak egyesek teljesülésnek — az, amikor a mag meg zöld, s a maghéj tejes, csirizszerü híg nedvet zár magába. Ilyenkor a gabonafélék kalásza, s benne a magvak, a szár, a levelekkel együtt, teljesen zöld. Ilyenkor még nem szabad aratni, mert a mag nem fejlődött ki teljesen. Igen nagy a víztartalma és ha beszárad, ocsuba esik össze. Ezt az érési állapotot helyesen az érés előtti szakasznak nevezzük. Az érés a viasz- vagy sárgaéréssel kezdődik. A termés héja ebben az időszakban már sárgább, a viaszérés vége felé pedig a fajra és a fajtára jellemző színt vesz fel. Például a bánkuti búzáknál a mag színe pirosas-zöldes. A mag belseje a viaszvagy sárgaérés kezdetén még tésztaszerű, de már nem ragad, ruganyos, később keményebb, gumiszerű lesz. A szem körömmel szétvágható és belül olyan, mint a kemény viasz. Ez a viasz- vagy sárgaérésnek legfontosabb ismertetőjele, de egyidejűleg meg kell vizsgálni a szalma és a levelek állapotát is. A szalma és a levelek ilyenkor sárgák. Legfeljebb csak a legfelső bütykök nedvdúsabbak és zöldebbek. A vizetéréskor a magban a tápanyagfelhalmozódás jóformán teljesen befejeződött és a további érés túlnyomó része csak vízveszteséget jelent. A viaszérés idejének hosszúsága gabonafélénként és az időjárás szerint változik. A búzánál általában négynyolc napig tart, de a kánikulai időszakban ennél rövidebb is lehet. Az árpánál rövidebb a viaszérés időszaka és ezért van az, hogy az árpakalászok négy nap után már erősen törnek. A rozsnál a leghosszabb a sárgaérési szakasz, viszont az érés legkorábban kezdődik meg. Ezért nem várhatjuk meg a teljes érést a rozsnál sem. A teljes érésnél a szem már száraz, I lazán áll a pelyvák között, ütésre, I rázásra könnyen kipereg. Ezért hellyes a rozsot, sörárpát teljesérés I kezdetén learatni. I A veszteségmentes aratás érdeké- I ben naponta többször ellenőrizzük a I gabonafélék érését Az érési álla- I miáról reggel a harmat elszáradása ■ után, majd még ugyanaznap délután, I beesteledés előtt győződhetünk meg I legjobban, a megfelelő érési időszak I beartása mellett a szemveszteség kiküszöbölésének másik legfontosabb módja az aratás helyes technikája. I Még a viaszérési állapotban is nagy I lehet a veszteség, ha életlen a kasza, I rossz az aratógép terelőmotollájá- I nak, felhordóponyváinak és kötőszer. I kezetének beállítása és a kévék kötö- I zését, összehordását nem végzik I kellő gonddal. Most már megyeszer- I te egyre többen kezdik meg az ara- I tást, s ezért a szemveszteség meg- I előzéséért figyeljük a gabonatáblá- I kát, hogy veszteségmentesen takarítat hassuk be gabonáinkat.