Vasmegye, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-01 / 154. szám

TfLÁV PROfTlftW EÖYEsüüWbK. 7 X. évfolyam, 154/am. Ára 50 fillér 1954 Julius 1. Csütörtök AZ ELSŐ ÖTÉVES TERV UITOLSÓ FÉLÉVÉNEK KÜSZÖBÉN Végetért ötévi tervünk utolsó esztendejének bő féléve. Me­gyénk ipara egyében megvaló­sította első fel­es tervét, szá­mos üzemünk fészkén jelenthet­­hogy jóval száridő előtt töl­tette előirányatát, mint a Fit­­a XII. s2 Autójavító Vál- Selyemgáz, a Pamutipar, vár. A­amutipari dolgo­­k lelkiedése és tudása szotta,hogy a második éget mintegy 4 mil­ék textiliát termel­éül. Kisipari szó­és 6 millió forint igleti cikket álln­­­yzaton felül. Pe­­nnyi ez a félév, temény tél okoz­­hézséggel kellett nehézségek pró­­munkásaink erő­­dolgozói is kiálk­­­ongresszusi ver- ttatták, milyen­­ elérésére képe­st­ a második fél­­e további nagy .. megoldania. A mutatásai nyomán sia előttünk az uj atüztel. Legfőbb cél-­i szocifizmus gazdasági nvének mind következő­­érvényes őse, az életszin­­óvábbi átélésé, s ennek érdekében a mezőgazda­­álandó segtése, fejlesztése, s mondhatja, hogy az ipar ident megtett volna e célkitű­zések megvalósíása érdekében. Olyan belső tart­lékaink­ vannak, amelyek féltálá­val a második ■félévben tovább léphetünk előre, s kell hogy előrelépjünk. Iparunk nemcsak közvetlenül, a patronázsmozgal­­ommal, segít­heti a mezgazdaságot, hanem közvetve is segítheti és eddig is jelentősen sgítette. Megyénkben sok a közszkségleti cikket gyár­tó üzem, ijlett mezőgazdasági gépgyárunk van, sok téglagyár működik, s tek az üzemek köz­vetlen kapulatban vannak az új szakasz cikitűzéseivel. Mezőgazdasgunk dolgozói most aratják évi munkájuk gyümöl­csét, hamar­osa betakarításra ke­rül a sor. Ezeken a hónapokban milliókkal gyeapszik dolgozó pa­rasztságunk szedelme, sok pén­zük lesz a dolozó parasztoknak, s pénzükért zsárolni akarnak: mezőgazdasági kisgépeket, köz­szükségleti ci­keket. Vásárolni azonban csak­­kor tudnak, ha az üzletekben éő választékban, jó minőségben állnak rendelke­zésükre a kü­löféle árucikkek. Iparunk fontos fladata, hogy ezt a megnövekedet szükségletet ki­­elégítse: több t­ebb és olcsóbb termeléssel. A dlgozó parasztok­nak érdemes töbet termelniük, mert ezzel többe vásárolhatnak. Ugyanakkor múlásainknak ér­demes többet, jóban és olcsób­ban dolgozniuk, ezen ezzel nem­csak a falunak rartanak segít­séget, de önmagusak is: a jobb munkáért járó mgasabb béren felül a mezőgazdság fejlődésé­vel több élelmisz-cikkhez jut­nak, az ipar több fontos nyers­anyagot kap. így lpcsolódik te­hát az ipari munka és a mező­­gazdaság dolgozójaik munkája s ezt a munkát k­özös érdés fűzi össze: az egér nép jóléti emelésének közös éreke. S en­nek az együttműkdésnek az eredményéül tovább szilárdul a munkás-paraszt szövtség, tovább szilárdul a dolgozó k­aszt­ságga szövetséges munkáspaály állam hatalma. De e közvetett segség mellet továbbra is nagyon fontos, hogy ipari üzemeink közvetlen segít­séget, támogatást nyújtsanak me­zőgazdaságunknak. A patronázs­­mozgalom eddig is szép eredmé­nyeket hozott, a gépállomások­nak, termelőszövetkezeteknek nyújtott üzemi támogatás hozzá­járult a nagy mezőgazdasági munkára, az aratásra, cséplésre, betakarításra való felkészüléshez. De most, midőn már megindult az aratás, most, harc közben is segíteni kell. Gépállomásainknak maximálisat kell nyújtaniuk, de ehhez szükséges, hogy üzeme­inktől az eddiginél is nagyobb tá­mogatást kapjanak, gépjavító üzemeinknek állandóan készen kell állniuk a gépjavítások gyors, minőségi elvégzésére, mert csak jól kijavított gépekkel halad gyorsan a munka. Nagy és fontos feladatuk üze­meinknek az exporttervek telje­sítése. Import nélkül nem tudjuk megvalósítani célkitűzéseinket, hiszen a jólét emeléséhez sok olyan nyersanyagra van szüksé­günk, amelyet külföldről kell be­hoznunk. Ugyanakkor nem impor­tálhatunk, ha exportkötelezettsé­geinknek nem teszünk maradék­talanul eleget. Exportterveink tel­jesítése tehát szoros összefüggés­ben áll az életszínvonal, a jólét emelésével. Üzemeinkben az első félévben — különösen a kongresszust meg­előző időszakban — hatalmasan fellendült a munkaverseny. Az előttünk álló feladatokat csak akkor tudjuk megvalósítani, ha a második félévben tovább fo­kozódik a verseny lendülete.• Mi­re irányuljon a verseny? Elsősor­ban minden ütemben a sajátos feladatok megoldására, a felme­rülő nehézségek leküzdésére. A jelszó az, hogy növeljük a terme­lékenységet, csökkentsük az ön­költséget, javítsuk a termékek minőségét. De ezt a jelszót kon­krét helyi tartalommal kell meg­tölteni üzemeinkben, nem elég csak általános vállalást tenni ezekre a feladatokra. Konkrét felajánlást, célkitűzést azonban csak akkor tehetnek dolgozóink, ha ismerik feladataikat, tudják mit­ kell tenniök. Ezért nagyon fontosak a termelési értekezletek. Itt ismerhetik meg a dolgozók a tervfeladatokat, itt tárgyalják meg a korábban végzett munka fogyatékosságait, itt tesznek ja­vaslatokat a hibák kijavítására. Ezeken az értekezleteken bátran tárják fel a hiányosságokat, hi­szen csak őszinte szóból ért az ember, csak így tudja, mit kell tennie a hibák kijavítására. A termelési értekezleteknek olyanok­nak kell lenniök, hogy minden dolgozó, minden művezető, az üzem kollektívájának minden tagja tudja: személy szerint mi az ő feladata a termelékenység emelésében, az önköltség csök­kentésében, a minőség javításá­ban. Ha ezt tudja, csak akkor válhetik az üzem gazdájává, s csak a gazda szemével néző mun­­­­kás vagy műszaki dolgozó tud­­ konkrét célokért versenyezni, küzdeni. Nagyok a feladatok üzemei­nk­­­ben a második félévben, de ezek­­ a feladatok a belső tartalékok to­­­­vábbi feltárásával, a dolgozók­­ kezdeményezőerejének még szé­­­lesebb kibontakoztatásával, len­­­­dületes versennyel megoldhatók.­­ Nem kétséges, üzemeink dolgozói­­ most is megoldják ezeket a fel­­­­adatokat, a második félév tervé­nek teljesítésével méltóképpen­­ fejezik be ötéves tervünket. MAI SZÁMUNKBÓL: Aratunk (2. oldal) — Nemzetközi események (2. oldal) — Nagy ér­deklődést keltett a napfogyatko­zás (2. oldal) — Kifogástalanul arat a gép Szelestén (3. oldal) — Műszaki vezetők a feladataikról (3. oldal) — Megbű­nhődnek az ár­drágítók és a borhamisítók (3. ol­dal) — A mai nap eseményeiből (4. oldal) — Megjegyzések a vasi irodalomról folyó vitához (4. oldal) Magyarország—U­ruguay 4:2 (2:2, 2:2 1:0) Komba­j­nonként 300 hold termését A szombathelyi járás kombájn- és aratógépvezetőinek értekezlete A szombathelyi járás kombájn- és aratógépvezetői, valamint a büki, a vasszilvágyi és a gyön­­gyöshex­máni gépállomás párttit­kárai tegnap délelőtt a járási párt­­bizottság nagytermében értekez­leten vettek részt. A tanácskozás során megbeszélték a kor­ábbi évek tapasztalatait és az idei betakarí­tásra való felkészülést. A gépi munka­ megtakarítás Borsos József elvtárs, a pártbi­zottság titkára tartott beszámolót. Egyebek között elmondta, hogy­­ kedvezőek a terméskilátások. Az­­ aratás gépesítéséről szólva ki­emelte: " Az idén a járás termelőszö­vetkezeteiben 11 kombájn és 25 aratógép dolgozik. A gépek lega­lább 1400 ember munkáját he­lyettesítik. Most a főfigyelmünket arra kell fordítani, hogy a legkisebb szemveszteséggel takarítsuk b­e a jó termést. Ha azt vesszük alapul, hogy já­rásunk területén 6000 kát­ holdon géppel alhatunk le és ha minden kát holdon csak 30 kilóval csök­kentjük a szem veszteséget, ak­kor is a járás területén 1800 mázsa gabonát takarítunk meg a gé­pi aratással. Befejezésül foglalkozott a kom­bájnvezetők felelősségével és jó munkájának jelentőségével. A be­számolót élénk vita követte. Szá­mos hozzászóló elmondta, mit tesz a kenyércsatában és bírálta a je­lenlegi fogyatékosságokat a gép­állomások munkájában. Bursich Ferenc, a vasszilvágyi gépállomás aratógépvezetője elmondotta, hogy tavaly 211 hold gabonát aratott le gépével. — Az idén még többet akarok learatni, mert még jobban isme­rem a gépet — mondta. — Még biztosabb eredményre számítok. Megnyugtató érzés számomra, hogy most a gépet saját magam javítottam ki és nem félek komo­lyabb géphibáktól. Ezért vállalom, hogy az idén 260 hold gabonát ara­tok le a rombizott géppel. A lehető legkisebb szemveszte­séggel aratok és amikor lehet, éj­jel is dolgozom. Nagy Ferenc elvtárs, a vasszil­vágyi gépállomás párttitkára el­mondotta, hogy a gépállomás kör­zetében lévő termelőszövetkeze­tekben 1800 hold gabona vár ara­tásra. E területből 1242 holdat a gépállomás szerződésileg biztosí­tott a gépi aratásra. Menetiránytervet­ Nagy Antal elvtárs, a gyöngyös­­hermáni gépállomás kombáj­­nosa hiányolta, hogy a gép­állomáson máig sem készül­tek el a menetirány tervek. Nincs még kellő terület szerződé­sileg biztosítva a kombájnok szá­mára. Madarász Pál, ugyancsak a gyöngyöshermáni gépállomás kombájnosa hasonló hibákat ki­fogásolt. Elmondta, hogy máig sem kapták meg a szerszámokat a főgépésztől s még nem egy kom­bájnnál a segédvezető beállítá­sáról sem gondoskodtak. A fel­szólalók mindegyike hangsúlyoz­ta, hogy Krassói Lóránt, a gépállomás igazgatóhelyet­tese méltatlanul elhanyagolja a kombájnok menetirányter­vének elkészítését, s ezért van az, hogy a termelő­­szövetkezetekben csak kevés te­rületre szerződtek kombájnaratás­ra. A gépállomás pártvezetősé­gét is bírálták azért, hogy nem számoltatta be a gazdasági veze­tőket, akik az utóbbi időben sú­lyos mulasztásokat követtek el a gépjaratás megszer­vezése terén. A gyöngyöshermáni gépállomás kombájnosai megfogadták, hogyha a gépeik számára elegendő terü­let lesz, kombájnonként 300—300 hold terület betakarítását vállal­ják. Horváth János, a büki gépállo­l­más kombájn vezetője először be­ is­számolt arról, hogy náluk már­ készen vannak a menetirányter­­­ vek. Míg tavaly anélkül dolgoz-­ tak, az idén pontos menetirány­tervvel a kezükben indulhatnak a­­ már kijelölt területekre. — Rajtunk, kombájnvezetőkön I múlik, hogy milyen eredménnyel­ felelünk meg annak a várakozás-­ nak, amelyet velünk szemben tá-1 maszt dolgozó népünk és a ter-| melőszövetkezetek tagsága. Addig,­ amíg nem indulhatunk, van teen-| d­őnk bőven. A kombájnvezetők is I keressék fel a termelőszövetkeze-| teket és kombájnaratásra alkal-| mas gabonaterületekre sürgősen kössék meg a pót- I szerződést. Én tavaly kiszámítottam például I a nagygeresdi Petőfi tsz-ben, s hogy csak a gyorsbeadási pré-­ rr­ium címén 6 ezer forint külön I bevételre tettek szer­t a tsz-tagok,­ mivel a kombájnnal­ arattatták a I gabonáik nagyrészét. Javasolta ezután, hogy a jövő-­­ ben legyenek figyelemmel a kom-1 báj nők felszerelésénél arra is, hogy kétféle kaszával szereljék I fel őket. A­ simaélű kasza a fü-í­ves gabonában hamar törik, vagy I gyorsan feltekeri a gabonát.­­ Sok érdekes észrevétel után­­ Horváth János, a büki gépállo­­­más kombájnvezetője az alábbi I versenyfelhívást intézte az érte-­ kezletről a megye kombájnveze­­­tőihez: Horváth János versenyre hív .Vállalom, hogy az aratási idény alatt kombájnommal 300 holdat learatok és a területről legalább 30 vagon gabonát csépelek el. Teljesítményem emelésével egy­idejűleg 5 százalékkal csökken­tem az üzemanyagfogyasztást. A műszaki karbantartásokat elvég­zem és ezzel megelőzöm a mű­szakkiesést. A dobfordulat, dob-­ kosár és motolla beállítását úgy végzem el, hogy szemtörés és szemveszteség elő ne fordulhas­son. Nagy gondot fordítok a mi­nőségi munkára: a tarlót a lehe­tő legrövidebbre hagyom, hogy azon a tarlóhántást jó minőség­ben elvégezhessék. Továbbá vállalom, hogy a szal­magyűjtő kocsiról a szalmát sorba eresztem le a szalmagyűjtés za­vartalansága érdekében. Ügyelek arra, hogy a gabonatáblákon lé­vő esetleges egyenetlenségek miatt a gépem vágószerkezete tönkre ne menjen. A gép kaszáit állandóan élesen tartom a minőségi munka szempontjából. Munkámat össze­hangolva végzem a termelőszö­vetkezettel és ezzel is eredménye­sebb munkát végezhetek a kom­bájnnál". A jelenlévő kombájnvezetők megfogadták, hogy a versenyfel­hívásra rövidesen elkészítik el­lentervüket és csatlakoznak a versenyhez. Mikor kezdjük az aratást? Az idei termés veszteségmentes, jó­ltakarítása érdekében a búzát viasz­­résben, a rozsot teljesérés kezdetén, az őszi és tavasz- árpát, valamint a abot sárgaérésében, a sörárpát pe­­dig t­eljesérés kezdetén helyes aratni,­­, szemveszteség kiküszöbölésének el-­ő, legfontosabb módja, hogy az íratásra kerülő gabonaféléket abban az időszakban kezdjük el aratni, amikor érésük még nem fejeződött be, a magvak a kalászból nem hullanak, a kalász nem törik, így a teljes termés betakarításra kerülhet. A gabonák érésénél három szakaszt különböztetünk meg. Az aratás idejá­rók helyes megválasztása érdekében jól kell ismerni ezeket az érési sza­kaszokat, hogy a legkedvezőbb idő­ben kezdhessük meg az aratást. Az érés előtti szakasz — amelyet hely­telenül mondanak egyesek teljes­ülésnek — az, amikor a mag meg zöld, s a maghéj tejes, csirizszerü híg nedvet zár magába. Ilyenkor a gabonafélék kalásza, s benne a mag­vak, a szár, a levelekkel együtt, tel­jesen zöld. Ilyenkor még nem szabad aratni, mert a mag nem fejlődött ki teljesen. Igen nagy a víztartalma és ha beszárad, ocsuba esik össze. Ezt az érési állapotot helyesen az érés előtti szakasznak nevezzük. Az érés a viasz- vagy sárgaéréssel kezdődik. A termés héja ebben az időszakban már sárgább, a viaszérés vége felé pedig a fajra és a fajtára jellemző színt vesz fel. Például a bánkuti búzáknál a mag színe piro­sas-zöldes. A mag belseje a viasz­vagy sárgaérés kezdetén még tészta­­szerű, de már nem ragad, ruganyos, később keményebb, gumiszerű lesz. A szem körömmel szétvágható és belül olyan, mint a kemény viasz. Ez a viasz- vagy sárgaérésnek leg­fontosabb ismertetőjele, de egyide­jűleg meg kell vizsgálni a szalma és a levelek állapotát is. A szalma és a levelek ilyenkor sárgák. Leg­feljebb csak a legfelső bütykök nedvdúsabbak és zöldebbek. A vizet­­éréskor a magban a tápanyagfelhal­mozódás jóformán teljesen befejező­dött és a további érés túlnyomó ré­sze csak vízveszteséget jelent. A viaszérés idejének hosszúsága gabo­nafélénként és az időjárás szerint változik. A búzánál általában négy­nyolc napig tart, de a kánikulai időszakban ennél rövidebb is lehet.­­ Az árpánál rövidebb a viaszérés idő­szaka és ezért van az, hogy az árpa­kalászok négy nap után már erő­sen törnek. A rozsnál a leghosszabb a sárgaérési szakasz, viszont az érés legkorábban kezdődik meg. Ezért nem várhatjuk meg a teljes érést a rozsnál sem.­­ A teljes érésnél a szem már száraz, I lazán áll a pelyvák között, ütésre, I rázásra könnyen kipereg. Ezért he­­l­lyes a rozsot, sörárpát teljesérés I kezdetén learatni. I A veszteségmentes aratás érdeké- I ben naponta többször ellenőrizzük a I gabonafélék érését Az érési álla- I miá­ról reggel a harmat elszáradása ■ ut­án, majd még ugyanaznap délután, I beesteledés előtt győződhetünk meg I legjobban, a megfelelő érési időszak I be­artása mellett a szemveszteség kiküszöbölé­sének másik­ legfontosabb módja az aratás helyes tech­nikája. I Még a viaszérési állapotban is nagy I lehet a veszteség, ha életlen a kasza, I rossz az aratógép ter­előmotollájá- I nak, felhordóponyváinak és kö­tőszer. I kezetének beállítása és a kévék kötö- I zését, összehordását nem végzik I kellő gonddal. Most­ már megyeszer- I te egyre többen kezdik meg az ara- I tást, s ezért a szemveszteség meg- I előzéséért figyeljük a gabonat­áblá- I kát, hogy veszteségmentesen takaríta­t hassuk be gabonáinkat.

Next