Vasmegye, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-01 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK !­­. évfolyam, 332. szám. Ára 50 fillér 1954. okt. 1. Péntek. • » Ötéves a béke új nagyhatalma Öt évvel ezelőtt, 1949. október 1-én kiáltották ki a Kínai Nép­­köztársaságot. A kínai nép az­­egész világ dolgozóival ma öt év sikereit ünnepli. Az ünnepsége­ken ott van a magyar kormány­küldöttség is. Büszkék vagyunk erre, hiszen a magyar nép a tör­ténelem során még soha nem volt egy 600 milliós néppel ba­rátságban. A Szovjetunió, Kína — a két béke-nagyhatalom — és a népi demokratikus országok­­barátsága soha nem látott erőt jelent a béke világot átfogó tá­bora számára. A kínai forradalom győzelme történelmi jelentőségű. A kínai nép a kommunista párt vezeté­sével felismerte a gyarmati füg­gőségből kivezető utat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, a szovjet nép sikeres erőt adtak harcukhoz. Ezért nem tűrte tovább, hogy japán, ame­rikai és más imperialista hatal­mak üljenek a nyakán, szívják a vérét. Mao Ce-tung és Csu Te elvtársak már az 1930-as évek­ben néphadsereget szerveztek, hogy sikerrel harcolhassanak a japán imperializmus hadseregei ellen. Ekkor még nem sikerült Kína teljes függetlenségének ki­vívása, de a kommunista párt szívósan tovább dolgozott, gyűj­tötte az erőt és egyre nagyobb­­tömegeket világosított fel és ínyert meg a függetlenség kivívá­sa érdekében. A II. világháború­­után az Egyesült Államok fel­szerelte Csang Kai-sek négymil­liós hadseregét. Az imperialisták terve nem sikerült. A kommu­­­nista párt vezetésével napi ós­­y napra erősödött a néphadsereg.­­A Csang Kai-sek oldalán lévő hadseregek katonáinak jelentős része felismerte a haza igazi ér­­üdékeit és átállt Mao Ce-tung ol­dalára. S amint felszabadult egy-egy falu, város, körzet, te­rület, úgy bontakozott ki az új Kína látképe. A kommunista párt vezetése­ivel megtörtént a földosztás, átla­­lmosíto­tták a gyárakat s a nép maga űzte el a földesurakat és a komprádor burzsoáziát, amely külföldi tőkések szolgálatában állott. A kínai „kuliból”” felsza­badult munkás lett, a zsellérből felszabadult paraszt. A munkás­­paraszt szövetséget nemzet-fel­­szabadító harcában támogatta a kisiparosság, polgárság és a lakosság más jelentős rétegei. A hosszú, szívós harc után jött el 1949 október 1-e, amikor kikiált­hatták a Kínai Népköztársasá­got. Molotov elvtárs a győzelem jelentőségéről a többi között eze­­­ket mondotta: „A kínai forrada­lom az Októberi Forradalom óta legnagyobb csapás az imperia­lizmusra.“ Kína egy elmaradott, nemzeti­ségi viszályokkal küszködő gyar­mati ország volt, s a mai Kína egy felszabadult, egységes, de­mokratikus népköztársaság. A roei Kínában figy­elembe veszik a negyven millió nemzetiségi ér­dekeit. Belső-Mongóliában az el­mút évek során 200 új üzem lé­tesült, felhőkbe nyúló hegyek kö­zött, több ezer méter magasban utak épülnek, merész hidak ívelik át Tibet rohanó hegyi patakjait, légijáratokat létesítet­tek az ország legtávolabbi helyei­re is. Az új kínai alkotmány 's a legteljesebb egyenjogúság alap­ján áll, és kimondja, hogy bár­mely nemzetiség megkülönböz­tető elbírálása vagy elnyomása törvénybe ütközik. Az eltelt öt év nagy sikerek­ről számol be. 1950. február 14-én álva­valesst a Szovjetunió Sés a Kínai Népköztársaság barát­sági szerződést kötött. Ugyan­csak ekkor egy másik egyezmény értelmében a Szovjetunió átadta a Csang-Csung vasutat, Port- Arthur és Dalnyij kikötőket. A két béke-nagyhatalom együttmű­ködésének e magpecsételése óriási jelentőségű volt a nemzetközi életben. A Szovjetunió hatalmas segítséget nyújt Kína gazdasá­gának továbbfejlesztésére. A Kínai Népköztársaság fenn­állásának negyedik évében, 1953- ban népi demokratikus fejlődésé­nek új állomásához érkezett: megkezdte első ötéves tervét, amelynek központi feladata­ Kí­nának, a világ egyik legnagyobb országának szocialista iparosítása. A kutató expedíciók nagy sike­reket értek el a­­ vas-, szén- és olajtartalékok feltárásában. A Szovjetunió 141 nagy ipari lé­tesítmény újjáépítését és felépí­tését segíti. Az ötéves terv első évének végén már komoly ered­ményekről számolhatott be a tervjelentés: az ipar 106 száza­lékra teljesítette előirányzatát, ami 1952-höz képest 43 százalékos emelkedést jelent. Az ipar és a mezőgazdaság megerősödése mellett a népi Kí­na egyre nagyobb tekintélyt sze­rez a nemzetközi életben. A nép­­köztársaság kikiáltása után az amerikai imperialisták háromféle uton akarták megfojtani Kínát. Politikai vonalon azáltal, hogy nem engedik be az ENSZ-be, gazdasági vonalon, hogy blokádot vonnak köré és megszüntetnek vele minden kereskedelmet és katonai uton a koreai háború ki­­terjesztésével. Kína teljes leigá­zása folytán, öt év tényei meg­cáfolták az amerikai urakat. A gazdasági blokád nem sikerült. Egymásután kötnek az országok kereskedelmi, gazdasági szerződé­seket Kínával. Ezt bizonyítja az Angliában járt kínai kereskedel­mi küldöttség is, amely több szer­ződést kötött és a kereskedelem szükségességére mutatott rá még Attlee is, az Angol Munkáspárt, Kínában járt küldöttségének ve­zetője. A katonai, agressziós terv ugyancsak nem sikerült, mert a koreai-kínai csapatok erőseb­beknek bizonyultak és a béke erői győztek Ázsiában. Hátra van még a politikai vonal. Eddig még el tudta érni az amerikai impe­rializmus, hogy ne Kína törvé­nyes képviselői üljenek az ENSZ- ben, de nem sokáig. Kína nem­zetközi tekintélye egyre inkább nő. Ezt bizonyítja a genfi érte­kezlet, ahol az amerikai urak­nak egy asztalhoz kellett ülni Kína béke-nagyhatalom képvise­lőivel. Ezt bizonyítja az India és Kína között V k­zelőtt egyezmény, amely a két nép barátságát erő­síti meg és hangsúlyozza azt az egyedül helyes elvet, hogy az ázsiai problémákat az ázsiai né­pek oldják meg és ne avatkozza­nak bele az imperialisták. Az ötéves népi Kína sikereit nehéz lenne összefoglalni. Az öt­éves terv, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, a koreai béke győ­zelme, az új alkotmány, mind, mind Kína erősségét bizonyítják, egy olyan országét, amely hama­rosan elfoglalja helyét az Egye­sült Nemzetek Szervezetében és hamarosan teljesíti szuverén jo­gát a Kínához tartozó Tajvan felszabadításával. MAI SZÁMUNKBOK: A vashosszúfalui Petőfi TSZ zárszámadásra készül (2. old.) — Üdvözlő táviratok a Kínai Nép­­köztársaság 5. évfordulója alkal­mából (2. old.) — Szovjet kor­mányküldöttség utazott Pekingbe (2. old.) — A minisztertanács ha­tározatai (2. old.) — Egy szövet­kezet a lakosság szolgálatában (3. old.) — Jákon megválasztot­ták a helyi népfront-bizottságot (3. old.) — Hogyan fokozzuk a ta­laj termőerejét? (3. old.) — Gé­pekkor a betakarítás sikeréért (3. old.) — Nem szavakra — tettek­re van szükség! (3. old.) MEGYÉNK DOLGOZÓI A BÉKEKÖLCSÖNJEGYZÉS SIKERÉÉRT A söptei állami gazdaságban túlvannak a 40.000 forinton A söptei állami gazdaság dél- tavaly volt. A dolgozók egyente­­gyzói eddig 40.530 forintot te­­tűen kiveszik részüket a jegyzés­­gyeztek a békekölcsönből. A bej­­jegyzés összege jóval több, mint „Jó helyre tkerül a kölcsönadott gyans44 A gércei Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet tagjai kiveszik részüket a békekölcsön jegyzéséből. Ez évben is komolyan emelke­dett a jövedelmük, az egy mun­kaegységre jutó pénzbeni része­sedés az idén 22 forint lesz. Össz­esen 6 kiló gabonát adtak egy­­egy munkaegységre. Van miből tehát vásárolni a tsz tagjainak. Megtakarított pénzükből szívesen jegyeznek Vida Sándor tsz-tag például 200 forintot jegyzett az ötödik Békekölcsönből. — Államunknak kölcsönadot­t pénz jó helyre kerül — mon­dotta, mikor a jegyzésgyűjtő irén neve mellé odaírta a 200 forin­tot. — Közvetlenül visszatérül ez majd az életszínvonal emelkedé­sében. Abban, hogy a jövőben még több gépet kap mezőgazdasá­gunk és nekünk is még jobb és olcsóbb lesz a gépi munka. Mindez mellett a sorsolásoknál ig­en nagy a nyerési lehetőség. Je­gyeztem, hogy kötvényemmel nyerhessek is. Szaporán gyűlik a jegyzés összege más termelőszövetkezetek­ben is. A példamutatásnak nagy jelentősége van. Baán József, az uraiújfal­ui Úttörő Termelőszö­vetkezet elnöke 400 forintos jegy­zésével buzdítja a tagságot hazafias kötelessége teljesítésére. 28.500 forint békekölcsönt jegyeztek a nemeskoltai gépállomáson A nemeskoltai gép­állomáson az eddig beérkezett jelentések szerint 28.500 forint békekölcsönt jegyez­tek a dolgozók. Ko­­r­ándi Károly, a gép­állomás dolgozója 600 forint békeköl­csönt jegyzett. Kop­csándi István 400 forint jegyzésével tett eleget hazafias kötelességének. fl Szentgotthárdi Selyemgyárból jelentik Egyre több üzemben, hivatal­ban fejezik be dolgozóink a bé­kekölcsön jegyzést. Legutóbb a Szentgotthárdi Selyemgyár és a Vendéglátó Vállalat dolgozói je­lentették, hogy már valamennyi­en jegyeztek. A selyemgyáriak azt is émtik táviratukban, hogy üzemükben az egy főre eső jegy­zési átlag 424 forint, összesen 310 ezer forintot jegyeztek. A Ven­déglátó Vállalatnál Bogáth Mik­lós 1600 forintos havi kereset mellett 1350 forintot jegyzett. Egyre többen jegyeznek A vasvári járás dolgozói is örömmel adják kölcsön forintjai­kat államunknak és egyre töb­ben jegyeznek békekölcsönt. Már az első napokban több dolgozó paraszt jegyzett, mint az elmúlt évben. Az oszkói dolgozó parasz­tok becsülettel állták meg helyü­ket a gabonabegyűjtési verseny­ben és időben teljesítették állam­­iránti kötelezettségüket. Most a kölcsön jegyzés alkalmával is szí­vesen adják megtakarított forint­jaikat államunknak, mert az sokszorosan visszatérül. A jegy­zésben a tanácstagok járnak az élen. A tanácstagok nagy része már lejegyzett. A népnevelők agitációs munkájuk során eddig is­­ jól használták fel az új létesít­ményeket, a 25 százalékból tör­ténő új beruházásokat. Termelőszövetkezeteink életéből Élenjár a vetésben a győrvári Új Élet TSZ A győrvári Új Élet Termelőszövetkezet tag­jai szorgalmas munkával harcolnak a jövő évi jó termés megalapozásáért. Mindjárt a cséplés után időben, elvégeztették a tarlóhántást a gépállo­mással. Nem késtek meg a keverő- és vetésszán­tással sem. Jól előkészített talajba vetik az őszie­ket. A tsz ősziárpa-vetéstervét mér szeptember elején száz százalékra teljesítette. A rozsvetés­ben 80 százaléknál tart. A vetési munkákkal egy­­időben gondosan felkészülnek a télre. A tsz tag­sága teljes erővel részt vesz az őszi munkákban, s ennek eredményeként a szálastakarmányter­­mést is száz százalékra betakarították már. A ta­karmányt gondosan kazalozták, hogy az eső, szél kárt ne tehessen az értékes takarmányban. Ez a termelőszövetkezet élenjár a vasvári járás ter­melőszövetkezetei közötti versenyben. „Mi is benevezünk az ifjúsági silósási versenybe“ Nemrégiben új vezetőséget választottak a rába­­hidvégi Úttörő Termelőszövetkezet DISZ-fiatal­­jai. Újra magukra találtak a fiatalok, mert míg azelőtt a régi vezetőség ügyet sem vetett a velük való foglalkozásra, most az új vezetőség azonban talpraállította a fiatalságot. Mindjárt olyan meg­­mozdulásokat szervezett, amelyekben a DISZ-fia­­talok bebizonyíthatják tettrekészségüket. Amikor hírét vették, hogy a DISZ központi vezetősége és a Földművelésügyi Minisztérium meghirdette az első országos silózási versenyt, elhatározták, hogy az alábbi vállalás szerint neveznek be a versenybe: „Mi is benevezünk az országos ifjúsági ver­senybe termelőszövetkezetünk silózási tervének teljesítésébe. Vállaljuk 700 köbméter silótakar­mány elkészítését. Továbbá, hogy az ehhez szük­séges takarmányt betakarítjuk. Elvégezzük a siló­­gödrök, tisztítását, fertőtlenítését. Lfjabb három belépő a csempeszkopácsi Petőfi TSZ-be Ez az esztendő komoly fejlődést hozott a csempeszkopácsi Petőfi Termelőszövetkezetben. A viszontagságos időjárás ellenére is jó termést takarítottak be. Ennek arányában szép részese­déshez jutottak a tagok. Előlegként 6 kiló gabo­nát adtak egy-egy munkaegységre. Még a csép­lés után belépők kopogtattak a tsz kapuján. Meg kell jegyezni, hogy a tavaszfélben hat olyan tag tért vissza, aki a múlt ősszel kilépett. A cséplés után négy tag lépett a termelőszövetkezetbe. A zárszámadás előzetes eredményeinek megisme­rése folytán újabb belépők jelentkeztek a tsz-be. Legújabban három tagot vettek fel ebbe a ter­melőszövetkezetbe. Tanuljunk az élenjáró tsz-ek példájából Az idén újra csak szembetűnő eredmények születtek azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a növénytermesztésen kívül az adottságok­hoz mérten fejlesztették az állatállományt. Ki­válóan példázza ezt a nemeskoltai Új Barázda Termelőszövetkezet, amely az Országos Mezőgaz­dasági Kiállításon két állattenyésztési díjat nyert bemutatott állataival. A Bimbó nevű tehene má­sodik díjat kapott. Múltévi tejhozama 5925 kiló, a tej zsirfoka 3,9 százalékos. Ugyancsak második díjjal jutalmazták a tsz siriga magyar baromfi törzsét is. Nagy elismerést szerzett ugyanakkor a tsz a kiállításon a 22,30 mázsás őszibúza-termé­­sével. Mindezek olyan eredmények, amelyek megvalósíthatók másutt is kitartó szorgalommal. A nemeskoltai Új Barázda TSZ tagsága is annak köszönheti a többek között eredményét az állat­tenyésztésben, hogy kiváló állományt tart. A te­­lekesi Petőfi TSZ, a rábahidvégi Úttörő TSZ, va­lamint a sársimizdói Vörös Csillag TSZ tagjai az eddigiek során kevés gondot fordítottak erre. „Jobb későn, mint soha’” elv alapján változtassa­nak ezen. Tanuljanak az élenjáró nemeskoltai Új Barázda TSZ-től, sajátítsák el módszereit sa­ját érdekükben. tere Miklós, agráriáBus

Next