Vasmegye, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-01 / 232. szám

Egy csövetkezet a lakosság szolgálatában Gyakran sok bosszúságot oko­zott a háziasszonyoknak, ha ki­lyukadt az edény. Nem igen tud­ták megjavíttatni, mert nem fog­lalkoztak az utóbbi időben a kis­iparosok ilyen munkával. De még ennél is több kellemetlenséget, bosszúságot okozott egy-egy cső­repedés. Nagyon helyes, hogy ezeknek a hibáknak a megszün­tetésére a Vas megyei KISZÖV kezdeményezésére egy kisipari szövetkezet alakult. Bádogos, víz­­vezetékszerelő és javító kisipari szövetkezet. Ez a szövetkezet van hivatva arra, hogy a lakosság igényeit ez irányban kielégítse. Fürst Sándor utca 12. szám alatt van a szövetkezet üzeme. Mindössze három hónappal ez­előtt alakult és máris igen sok értékes munkával segítették a lakosságot. Hetvenezer forintos költség­gel hozták rendbe a szövetke­zet műhelyeit. Az induláskor alig húszan kezd­ték a munkát és most már több mint 40 ember dolgozik a vilá­gos, szép műhelyekben. Az anyag­raktárban példás rend és tisz­taság uralkodik. A raktárban minden alkatrész megtalálható, ami szükséges a vízvezeték, a gázszerelő és a bádogos munkák­hoz. Ugyanígy a szövetkezetben táblákban hevernek a mosófa­zékhoz tejeskannákhoz szükséges lemezek. Kellenek is ezek a fon­tos közszükségleti cikkek. Gyárt­ják is százával a kútvedréket, tejeskannákat. Hamarosan, a há­ziasszonyok örömére, tepsiket is készítenek. Ezenkívül a szövetke­zetben mindennemű javítási mun­kálatokat is végeznek. Van munkája bőven a szövet­kezetnek, csak győzzék csinálni. Gyakran szól a telefon, hívják a szerelőket a házakhoz, hogy cső­repedés, vagy csapdugulás van. A szerelők állandóan kint van­nak a házaknál. Például Németh Istvánnénak a Prága utcában sze­reltek fel vízcsatornát és vízve­zetéket. Sok régi kisiparos dolgozik a szövetkezetben, jól megtalálják számításukat. Anyag van, dolgozni lehet, szépen keresnek. A szövetkezet gépekkel is jól fel van szerelve. Minden részleg kü­lön műhelyben dolgozik és így nem zavarják egymást. A leg­több munkájuk a vízvezetéksze­­relőjének akad. A többinek is van, de a vizeseknek sok a dol­guk. Németh László és Mester József vízvezetékszerelők jófor­mán alig ismerik az üzemet, mert állandóan a városban „ta­nyáznak“. Szeretik is őket, mert jól dolgoznak. Nem lehet panasz a többi munkásra sem, mert mindannyian értik szakmájukat. A szövetkezetnek van egy edényátvevőhelye az Óperint utcában. Az üzletbe a hibás edényeket vagy más dolgokat beadják és ugyanitt át is vehetik. Hamaro­san egy másik átvevőhelyet is akarnak felállítani a Köztársa­ság téren. A szövetkezet vezetői gondol­nak már a téli időre is, amikor elég gyakori a csőrepedés. Már beszerezték a szükséges ólomcsö­veket, hogy munkájukat gyor­san végezhessék. Bloch Imre, a szövetkezet elnöke és műszaki vezetői azon fáradoznak, hogy a szövetkezet valóban kiérdemelje a jóhírnevet a lakosság körében azzal, hogy gyorsan és jól dol­goznak. Jakon megválasztották a h helyi népfront-bizottságt Kovács Sándor püspök levele a gyűléshez Tegnap este a jaki dolgozók az iskolában gyűltek össze, hogy megválasszák a helyi népfront­bizottságot, a Hazafias Népfront megyei bizottságának egyes tag­jait és a népfront kongresszus küldöttét. A népfrontgyűlést Hor­váth Győző igazgató-tanító nyi­totta meg, majd átadta a szót Vida János elvtárs tanácselnök­nek, aki megtartotta beszámoló­ját a népfront előkészítő bizott­ság tevékenységéről, méltatta a Hazafias Népfront jelentőségét, ismertette szerepét, feladatait. A helyi népfront-bizottságba többek között megválasztották id. Ceglédi József tsz-tagot, Tóth Já­nos mintagazdát, Kiss János 9 holdas dolgozó parasztot, a ter­melési bizottság elnökét, Borbás László körorvost, Horváth Győző általános iskolai igazgató-tanítót, Fülöp Lajos szabómestert; meg­választották Kovács Sándor me­gyéspüspököt és dr. Farkas Dé­nes püspöki helynököt, jáki apá­tot a Hazafias Népfront megyei bizottságába; Fodor József elvtár­sat, a járási párt-végrehajtó bi­zottság tagját és dr. Farkas Dé­nes püsk­öki helynököt, jáki apá­tot a hazafis Népfront Országos Kongresszusára küldöttnek. Résztvett és felszólalt a gyűlé­sen dr. Farkas Dénes szombat­­helyi püspöki helynök, jáki apát is. Ismertette Kovács Sándor me­gyéspüspök levelét a Hazafias Népfront gyűlése alkalmából. Meg kell osztanom velük a gon­dokat, és támogatnom, segítenem kell. A kereszt és a gyűrű köte­lezett ma is­ arra, hogy itt meg­jelenjek és felszólaljak.­­ Igaz örömmel köszöntöm a Hazafias Népfront megalakulását, mely nemcsak fontos, hanem ör­vendetes esemény is, vallásos és hazafias szempontból egyaránt. Ezután Varga Ferencné elv­társnő, a szombathelyi járási párt-végrehajtó bizottság első tit­kára szólalt fel. Hangsúlyozta a Hazafias Népfront megalakulá­sának nagy jelentőségét, rámuta­tott: történelmünkben a haladá­sért, a szabadságért vívott küzde­lem mindenkor a nemzeti-népi összefogásra támaszkodott. Kifejtette: eddigi eredményeinket is a nemzeti-népi összefogás alap­ján értük el. — Nemzetünk nemcsak társa­dalmilag lett egységesebb, hanem ■ céljaiban, törekvéseiben is. Ab­ban, hogy felépítse az új, a sza­bad, a boldogabb Magyarországot és megvédje eddigi vívmányait. Az a feladatunk, hogy ezt a nem­zeti egységet még jobban meg­erősítsük, megszilárdítsuk, egg­­gyé kovácsoljuk és ezt a célt szol­gálja napjainkban az új Hazafi­­as Népfront létrehozása is, amely­nek célkitűzése: egység, összefo­gás a népjólét további emelése, a béke megvédése, a szocializmus építése érdekében — mondotta A gyűlésen felszólalt többek között Nagy József, a jáki állami gazdaság főállattenyésztője. — A Hazafias Népfront munkájában való részvétel elősegíti nagysza­bású mezőgazdaságfejlesztési programunk végrehajtását, ez pe­dig a jólét, az életszínvonal to­vábbi emeléséhez járul hozzá — mondotta. Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök üdvözlő levele a Hazafias Népfront jáki gyűlése alkalmából ■Kedves magyar testvéreim! A Hazafias Népfront előkészí­tésében fáradozó magyar testvé­reket őszinte tisztelettel köszön­töm. Kérem a jó istent, akinek hű­séges szolgálatával hazám és nem­zetem boldogságát is kivánom előmozdítani, hogy áldásával kí­sérje hazánk békéjéért és népünk jólétéért fáradozó nemesszándékú törekvésüket. KOVÁCS SÁNDOR, püspök s. k." Dr. "Farkas Dénes a továbbiak­ban többek között ezt mondotta: — Mint pap párton kívüli em­ber vagyok. Távoltartottam ma­gamat az elmúlt idők pártharcai­tól. De most úgy érzem: szóla­nom kell itt, a nagy nyilvánosság előtt, szólanom kell minden ma­gyar emberhez, aki szereti ha­záját. — Mindig valami különös me­legséggel és megilletődöttséggel lépek Ják község területére, melynek gyönyörű, nagymultú apátságát a közelmúltban nyer­tem el. Ez a cím régen magas rangot, hatalmas földbirtokot és nagy gazdagságot jelentett, a já­ki apát valósággal főúr volt. Ma már ez megszűnt. Nem sajnálom. Nem ejtek könnyet az apáti ja­vadalomért és gazdagságért. En­gem a jáki hívekhez más, erő­sebb kötelék fűz: a szeretet köte­léke, az a kötelék, amelynek jel­képe a gyűrű és a kereszt. A gyűrű, mint a hitvestársaknál, szétválaszthatatlan, erős kapcso­latot jelent Ják község és a jáki apát között. Közösek ezután örö­meink és bánataink. Az apáti mellkereszt pedig arra int, hogy felebarátaimnak gondját, ke­resztjét, terhét szüntelenül ma­gam előtt lássam és viseljem. A szabadságharcosok a Hazafias Népfront célkitűzéseiért A Magyar Szabadságharcos Szövetség Vas megyei Bizottsá­ga örömmel fogadta országos köz­pontunk csatlakozását a Hazafias Népfronthoz. Mi, Vas megyei szabadsághar­cosok is minden erőnkkel har­colunk azért, hogy, megyénkben minden hazáját szerető dolgozó és jövőnk reménysége, ifjúsá­­­gunk elősegítse a Hazafias Nép­front célkitűzéseinek megvalósí­tását. Alapszerű egyeinll. A taggyűlése­ken beszélik meg, hogy milyen feladataink vannak a Hazafias Népfront célkitűzéseinek sikeres meg­való­sí­tás­a­­,érdekében. Minden szabadságharcosnak hazafias kö­telessége, hogy e nssses munká­ból aktívan kivegye a részét. Szövetségünk a jövőben még nagyobb lelkesedéssel harcol, hogy dolgozóink, de különösen if­jaink még közelebbről ismerked­jenek meg nagyjaink harcaival. Rákóczi­­ kurucainak, az 1848-as szabadságharcosoknak, Kossuth­nak és Petőfinek, az 1919-es vö­rös katonáknak a szabadságért vívott küzdelmeivel, hogy ebből is erőt, hazánk iránti olthatatlan szeretetet meríthessenek, még el­­szántabban harcoljanak a béke megvédéséért. Perjés János megyei titkár Hogyan fokozzuk a talaj termőerejét? A talaj termékenységének sza­kadatlan növelése mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének, a ho­zamok fokozásának alapfeltétele". — állapítja meg a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló hatá­rozat. A mezőgazdaság fejlődése, életszínvonalunk emelkedése szo­ros és elválaszthatatlan kapcso­latban áll a talaj termelékenysé­gével. Ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a lakosság bőséges ellá­tását kenyérrel és liszttel, hússal, zsírral, tejjel, zöldségfélékkel, a hozamok fokozásának alapfelté­telét, a talaj termékenységének növelését kel feladatul tekinteni. Mi jellemzi a termékeny talajt ? A növények életműködéséhez nél­külözhetetlen szükség van nap­fényre, hőre, tápanyagokra és vízre. A fényt és a hőt a naptól kapja a növény. A táplálóanya­­got, a vizet a talajból veszi fel. Ha az egész tenyészidő alatt bő­ségesen áll rendelkezésre víz és tápanyag, akkor nagy termésre számíthatunk. Ezért termékeny­nek az olyan talajt nevezzük, amely a növény szükségleteinek tápanyagokkal és vízzel való ki­elégítésére alkalmas. A talajtermékenység alapfelté­tele a tartós, morzsalékos talaj­­szerkezet. Az ilyen talajba a csa­padékvíz könnyen beszivárog és benne tartósan raktározódik. A morzsás szerkezet biztosítja egy­ben a talaj hasznos élőlényeinek működését Ezek működésének eredményeképpen alakulnak át a talaj alkotórészei a növények számára felvehető tápanyagokra. A talaj termékenységét nagymér­tékben fokozza a morzsás szer­kezetet kialakító gyepesvdtésf­or­­gó bevezetése, a szervestrágyázás, a szükséges műtrágyázás és a he­lyes talajművelés. A morzsalékos szerkezetű talaj is csak akkor táplálja kielégítően a növényzetet, ha rendszeresen gondoskodunk a tápanyagok pót­lásáról. Az elhasznált tápanyago­kat leginkább trágyázással tudjuk pótolni. A trágyázásnak akkor lesz termésfokozó hatása, ha az a helyes talajműveléssel és a nö­vények sorrendjének helyes meg­választásával párosul. A vetésfor­gó, a talajművelés és a trágyá­zás hatása egymást kiegészíti, ezek összhangja teremti meg a nagyobb termés feltételeit Ezekből következik hogy a ta­lajok termőképességének, terme­lőerejének fenntartásából egyik legfontosabb feladat az istállótrágya helyes felhasználása. A rumi Vörös Csillag Termelő­­szövetkezet szakaszosan kezeli a trágyát. Ezzel legalább 20 száza­lékkal csökkentik a trágya táp­anyagveszteségét. A tsz ügyel a trágyakazal megbontásakor arra is, hogy a kazal hőmérséklete 30 Celsius fokra lehűljön. Ellenkező esetben a trágya ismét bomlásnak indul és ezáltal sokat veszít ér­tékéből. Helyesen cselekszenek a nemeskoltai Új Barázda TSZ- ben is, amikor az istállótrágyát nyersfoszfáttal kezelik, így több tápanyag raktározódik fel. na­gyobb értéke lesz az istállótrá­gyának A rábasömjéni Lenin Termelőszövetkezetben úgy fo­kozták a talaj termőképességét, hogy a gondosan kezelt istálló­­trágyát kihordáskor azonnal szét­teregetik és nyomban alászánt­ják. A tsz-ben aratás után az őszi vetésű növények alá is trágyáz­tak. A műtrágya mellett 60—80 mázsa istállótrágyát adtak hol­danként. Ezzel máris megterem­tették a feltételét a termésátlag egyikét mázsás emelkedésének. Ugyanakkor a talaj tápanyagkész­letét is javították. Az istállótrágyázást a talajerő növelése érdekében ki kell egé­szíteni műtrágyával. A műtrágyák egyoldalú trágyák. Egy-vagy két növényi tápanya­got tartalmaznak. Ezért kell nagy gondot fordítani a különböző mű­trágyák helyes és okszerű fel­­használására. A műtrágya felhasználására vo­natkozóan a tavasz folyamán már több helyen kísérletezést folytat­tak. A rábafüzesi Új Élet Ter­melőszövetkezet búzával kapcso­latban végzett műtrágyakísérletet. A műtrágyázást 400 négyszögöles nagyságú parcellákon végezte. Kí­sérletezésük folytán holdanként 32 kiló pétisót használtak. A bú­za termésátlaga 10 mázsa 40 kiló. Az ellenőrző parcella, amely se­­milyen műtrágyát nem kapott, 9 mázsát termett. Tehát a 32 kiló pétisó 1 mázsa 40 kiló termés­többletet eredményezett. Ugyan­akkor egy másik parcellán vég­zett kísérleteknél egy holdra át­számítva adtak 32 kiló pétisót, 100 kiló szemcsézett szuperfoszfátot és 48 kiló kálisót. Ennek a termés­átlaga holdanként 13 mázsa lett. töipekk­el az betakarítás sikeréért Az őszi munka dandárjának kellős közepénél tartunk. A szárí­­tás-vetés és trágyázás mellett ál­lami gazdaságainknak, termelő­­szövetkezeteinknek és egyénileg dolgozó parasztjainknak arra kell törekedniök, hogy a munkafolya­matokat, főleg a kapások betaka­rítását és szedését a lehető leg­nagyobb mértékig gépesítsék. Ez­nek folytán kevesebb kézi munkával, kisebb erővel is előbb befejezhetik a már időszerű és sürgős munkákat. Ezekben a napokban már megyeszerte megkezdődött vagy most kezdődik meg a cukor­répa szedése és betakarítása. Gépállomásaink manapság még nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű répaszedőkombájn­­nal, de a répaszedésre nagysze­rűen beválta­k az átalakított, le­szerelt kormánylemezű 3 testű traktorekék és a fogatos ekékre szerelt villás répaforgatók. Több termelőszövetkezet és gazda előtt ez a módszer már évekkel eze­lőtt ismeretes volt, s ezt alkal­mazták is. Ma már a celli járási tanács mezőgazdasági osztályának javaslatára fogatcsebékre szerelt villás répaforgatókkal szántják ki a cukorrépát a kemenesszent­­mártoni Úttörő, a vönöcki Vörös Zászló termelőszövetkezetekben. Az univerzális traktorokkal na­ponta akár 10 holdról kiforgattat­­hatjuk a cukorrépát, s akkor nem kell azt már egyenként kiásni, minden répához külön lebökni.­­Ez, amellett, hogy lassú, nagyon fárasztó és sok lábbelit elszag­gat. A répakiemelő eke után már csak össze kell dobálni a répát. Ezt a munkát akár gyerekekkel is elvégeztethetjük. Ugyanezeket a gépeket használjuk fel a takar­mányrépa kiszedésénél. A burgonyaszedésnél hasonlóan tudjuk alkalmazni a kormányle­mez nélküli ekéket. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy az eke vasa a gumók alatt járjon, ne­hogy a sekélyre történt beállítás miatt a gumók egy részét a földbe hagyja, vagy azokat kettévágja, megsértse. Mind a burgonya, mind a répa szedésénél a gépek teljesítményé­hez mérten szervezzük meg a kézi munkaerőt, hogy a kiforgatott gumók azon­nal össze legyenek gyűjtve. Az összegyűjtött gumókat még a ki­szedés napján hordjuk ki a táb­lák szélére és a további munkát, válogatást ott végezzük, hogy a földre minél előbb szántóekét küldhessünk. A burgonya és cukorrépa ki­szedésének gépesítése azért is fontos, mert a kukorica betaka­rítása is rengeteg kézi munkaerőt igényel. A kukorica szedéséhez gépállomásaink még nem tudnak olyan segítséget biztosítani, ami­lyen mértékben azt a kukorica tömege megkívánná. A kukorica törésével egyidőben kell elvégezni a szárvágást és a táblák letakarítását. Ezt a munkát a napraforgó szárának levágásával együtt, lehetőleg gép­pel kell elvégezni, az erre a cél­ra átalakított fűkaszákkal és szárvágógépekkel. De bármilyen módon végezzük el a szárvágást, biztosítanunk kell, hogy a levá­gott szár azonnal lekerüljön a szántóföldről, levele rajtamarad­jon és behordása megtörténjen. Erre azért van nagy szükség, mert a jó minőségben betakarí­tott kukoricaszár tápértéke fel­ér a gyengébb minőségű rétiszé­na tápértékével. A betakarításhoz gépállomása­ink vonjanak be minden vontatót, tehergépkocsit, s lehetőleg úgy szervezzék meg munkájukat, hogy a traktorok üzemellátását éjjel biztosítsák, nappal meg se­gítsék elő a hordást és betaka­rítást. 1954. okt. 1. Péntek.

Next