Vasmegye, 1954. november (10. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-02 / 259. szám

­VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK .­ K. évfolyam, 259. szám. Ára 50 fillér 1954. nov. 2. Kedd. A NAGY ÜNNEP MÉLTÓ ÜDVÖZLETE Hagyományossá vált, hogy dol­gozó népünk jobb munkával ké­szül minden nagy ünnepünkre. Sokáig emlékezetesek maradnak azok a nagyszerű munkasikerek, amelyeket dolgozóink a kongresz­­szusi hetek, a felszabadulási mű­szakok alatt kivívtak. Most no­vember 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évforduló­jára készülünk. Ahogy közeledik a nagy ünnep napja, úgy csap egyre magasabbra a verseny láng­ja. Megyénk­­ üzemei is sorra csatlakoztak a MÁVAG felhívásá­hoz, egymásután tették meg fel­ajánlásaikat november 7 tisztele­tére. S ma, alig egy héttel november 7 előtt, máris kimagasló eredmé­nyeiéről számolhatunk be. A Szombathelyi Pamutipar szövődé­­je eddig 16 ezer méter textiliát adott terven felül, a kikészítő 48 ezer méter termékkel teljesítette túl tervét. A Cipőgyár 4400 pár cipővel szárnyalta túl az előirány­zatot, ezzel megvalósította koráb­bi vállalását, s most új felajánlást tett további 1200 pár cipő terven felüli elkészítésére. A Takarógyár dolgozói eddig 3000 takarót gyár­tottak előirányzaton felül, ezzel jelentősen túlteljesítették novem­ber 7-i vállalásukat. Az elsőosz­­tályú termékek részarányát 1,9 százalékkal növelték. Hasonló eredményekről számolhatnánk be a Selyemgyárral, a Járóműjavító Vállalattal, a Ny­ugat magyaror­szági Fűrészekkel és még számos üzemünkkel kapcsolatban. A tegnap megkezdődött forra­dalmi műszak alatt minden eddi­gi eredményeik túlszárnyalására törekednek üzemeink. Sokat igérő­­ek azok a felajánlások, amelyeket megyénk üzemeinek dolgozói a Pamutipar kezdeményezésére a forradalmi műszak alatt akarnak megvalósítani. A forradalmi mű­szakot indítványozó Pamutiparban Hoós József elvtárs, az I. parti vezetője elhatározta, hogy parti­jával 104 százalékos napi terv­­teljesítést ér el, az állóórák szá­­mát 3,9 százalékra szorítja le. ■Ugyancsak ebben az üzemben Né­­­meth Mária partija nevében ver­senyre hívta az ország valameny­­innyi szövőgyárát. Mi a forrása annak a nagy sm­unkalendületnek, amely a no­­­­vember 7-i versenyt jellemzi, •amellyel dolgozóink a forradalmi műszakot csúcseredményekkel akarják emlékezetessé tenni? En­nek forrása az a felismerés, amely­­pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi ülése, az itt hozott ha­tározatok nyomán elmélyült dol­gozóink tudatában. Az a felisme­rés, amely világossá teszi minden dolgozó előtt, hogy a Nagy Októ­ber megnyitotta a szabadság és jólét útját, ami hazánkban ma azt jelenti: járt a júniusi útán, a jó­lét további emelésének egyedül lehetséges útján. Dolgozóink: ezen az úton akarnak járni, s tettekkel tesznek hitet pártunk politikája mellett. Megértik dolgozóink: a jólét emelkedésének mértéke el­sősorban rajtuk múlik, azon, ho­gyan teljesítik a tervet, növelik a termelékenységet, javítják a mi­nőséget, csökkentik az önköltsé­get, egyszóval hogyan gyarapítják az árualapot, amely a bőség for­rása. Nagy feladatok állnak üzemeink előtt. Ezek között most legfonto­sabb: minden részletében teljesí­teni az 1954-es­­tervet. Több üze­münk példamutató munkát végez, újra számos ipari vállalatunk nyerte el az élüzemeimet. Déván pótolnivalója is megyénk ipará­nak, különösen az építő- és az építőanyagiparnak. De nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is kibontako­zott a verseny november­i tiszte­letére. Termelőszövetkezetek, gép­állomások, állami gazdaságok, egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok csatlakoztak ehhez a ver­senymozgalomhoz, s szép felaján­lásokat­­tettek a soron lévő mező­­gazdasági munkáik gyors befeje­zésére, az állampolgári kötelezett­ségek pontos teljesítésére. Sok me­zőgazdasági üzem csatlakozott a forradalmi műszak kezdeménye­zéshez is. Tegnap kezdődött meg a forra­dalmi műszak, s már az első nap eredményei mutatják: a dolgozók — fizikaiak és műszakiak egya­ránt — jól felkészültek erre a hétre, nagy felelősséget éreznek adott szavuk valóraváltásáért. A műszaki dolgozók továbbra is kö­vessenek el mindent, hogy szer­vezetlenség, anyaghiány vagy egyéb műszaki fogyatékosság ne álljon útjában a munkások len­dületes munkájának. A szakszer­vezetek gyors, ötletes versenynyil­vánossággal, a pártszervezetek fel­világosító, nevelő, buzdító szóval sokat tehetnek a forradalmi mű­szak sikeréért Ez a forradalmi műszak ismét bebizonyítja megyénk dolgozói­nak tetterejét, azt az alkotó erőt, mely képes megoldani a feladato­kat, leküzdeni a nehézségeket, új eredményeket teremteni. Nevelje hazaszeretetre, munkára ifjainkat a DISZ Petőfi-iskola lila megkezdődik járásunk területén a DISZ-oktatás. A fiatalok lelkesen készülnek erre, a számukra jelentős napra. Ünnepélyes megnyitóval akarják emlékezetessé tenni a Petőfi-iskola megnyitót, az első foglalkozás napját. Nálunk, itt a szentgotthárdi járásban különö­sen nagy jelentősége van a Pe­­tőfi-iskolának. Ezen az iskolán megtanulják a fiatalok, mi a haza, mi az igazi hazaszeretet. M­egismerkednek hazánk történel­mi múltjával, őseinkkel (Dózsa, Hunyadi, Petőfi, Kossuth) akiket példaképül állíthatunk — és kell állítanunk — ifjúságunk elé. A történelem nagy alakjainak harcai nyomán ismerjük meg, mi az igazi hazaszeretet, hogyan kell d­olgoznunk, harcolnunk a haza erősítéséért, megvédéséért. A DISZ, hasonlóan a Komsz­omolhoz, bátor, harcrakész ifja­kat akar nevelni. Ebben most n­agy segítségére lesz a Petőfi­­iskola. A tanulással ifjaink olyanokká tudnak válni, mint Petőfi, mint a dolgozók érdekeiért küzd­ő és mártírhalált halt kommu­nista ifjúmunkások. Ságvári Endre, Eővry Sándor, Schönherz Zol­tán és még sokan mások. Olyan­okká válnak, mint a komszomo­ Iisták, akik a honvédő harc péld­aképei. A DISZ Petőfi-iskolákat nagy többségében pedagógusok vezetik járásunk területén. Ők kapták feladatul, hogy neveljék az ifjú­ságot. Bizonyára nem csalódunk bennük. Odaadó munkájukkal ifjúságunkat harcos hazaszeretetre nagy célunk, a szocializmu­­s felépítésében való részvételre nevelik. Schreiner Piroska MAI SZÁMUNKBÓL»: A Nagy Októberi Szocialista For­radalom szombathelyi visszhangja 1917—1918-ban (2—3. oldal) — A taggyűlés eredményességének alapja: a határozatok alapos is­merése (3 oldal) — A silózásról (3. oldal) — Keringő- és operett­est (4. oldal) — Választói bíznak benne (4. oldal) — A mai nap eseményeiből (4. oldal) — Vas­­szécsény új iskolát avatott (4. oldal) A FORRADALMI MŰSZAK HÍREI Az első nap a Járóműjavítóban Még a nap sugarai is melegeb­ben cirógatják meg a munkásar­cokat. Kora reggel. Búg a gyár szirénája. Megkezdődik a munka, mint sok év óta. Forradalmi műszak!... —■ száll a szó tovább az ajkakról. Forra­dalmi műszak... — harsogja a hangszóró, s megacálosodnak a munkásöklök... Munkára fel,­gye­rünk, mutassuk meg, mit tudunk, s ütemes léptekkel a szokottnál frissebben foglalják el helyüket a Járóműjavító munkásai. Forradalmi műszak. Mintha gyorsabban lüktetne az élet, mint­ha ütemesebben, dallamosabban vernének a kalapácsok. Zúg, mo­zog az egész gyár... Ünnepre ké­szül itt mindenki. Ifj. Fodor Sándor elvtárs szta­­hanovista esztergályos elsőként csatlakozott a forradalmi műszak­hoz. — Fiatalok vagyunk, megmu­tatjuk, hogyan tudunk dolgozni. — S brigádot szervezett, forra­dalmi DISZ-brigádot. Vállalták, hogy ezen a héten nem késnek el egyetlen egyszer sem, nem hiá­nyoznak, s megígérték, hogy ter­vüket 5 százalékkal túlteljesítik. Alig pár perc, s a röpgyűlésen valamennyi dolgozó munkaválla­lással csatlakozott a forradalmi műszakhoz. Németh Sándor elv­társ mozdonylakatos ígéretet tett, hogy a mozdonyosztály a még hátralévő egy mozdonyt sokkal szebben és sokkal jobban készíti el ezen a héten. A tüzikovácsok megígérték, hogy a szabványos kovácsoláshoz 5 tonna vasat el­készítenek. A vállalások teljesítésében ed­dig is élenjártak az üzem kom­munistái. Gorza Ferenc elvtárs szerkocsilakatos, a mozdonyosz­tály dolgozója nemcsak két kezé­vel, hanem politikai felvilágosító munkával is hozzájárul ahhoz, hogy a mozdonyosztály ígéretét teljesítés kövesse. Az üzemkarbantartó osztály dolgozói sem maradtak el. A la­katosbrigád felajánlotta, hogy tagjai egy 5 tonnás csigasort át­alakítanak és felszerelnek, így születtek meg percek alatt az egyszerű munkásemberek őszinte szeretetének megnyilvá­nulásai. Eddig sem volt panasza Járóműjavító dolgozóira, munká­jukat mindig becsülettel végez­ték. Most, amikor a párt és a kor­mány felhívta figyelmüket a ter­melékenység emelésére, a foko­zottabb és gondosabb munkára — nem szavakkal, hanem tettekkel válaszolnak. S ha válaszolnak, akkor az a válaszr a jó, becsüle­tes munka lesz. S az is lett. Mun­kájukban segíti őket a pártszer­vezet. Kovács Károly elvtárs, a megmunkáló osztály csoportveze­tője nemcsak szavakkal segít, ha­nem megteremti a jó munkafelté­teleket, ami alapja a tervek és vállalások teljesítésének. Nap, mint nap járjuk az üzemrészeket, beszélgetünk a dol­gozókkal, ellenőrizzük a jó mun­­afeltételeket, s ahol csak kell, segítünk — mondja Koroknai Gyula elvtárs, párttitkár. A forradalmi műszak megin­dult Munkásbecsülettel, kommu­nista helytállással hitet tesznek a dolgozók az egész nép nagy nem­zeti ünnepe, november 7-e mel­lett. Ünnepre készülnek a Takarógyárban A reggeli órák megszokott csendjét vidám zeneszó törte fel. A Takarógyár munkásai a zene­szó hallatára friss, ruganyos lép­tekkel siettek be a műhelyekbe, hogy már az első percben is jó munkával válaszoljanak a zenés fogadtatásra. A­ gyár dolgozói termelési ér­tekezleteken határozták el, hogy csatlakoznak a Pamutipar által kezdeményezett forradalmi mű­szakhoz. Megindult a munka. Peregnek az orsók, mossák a gépek a nyersanyagot, s szép­­új takarók omladoznak ki a gépekből. „Ezen a napon sem szabad hibás árus szőnünk!“ — mondogatják egy­másnak a munkások, hiszen az ünnepi héten ünnepi módra kell dolgozni. Forradalmi műszakot indítot­tak a gyár munkásai ezen a na­pon. Megfogadták, hogy a for­radalmi műszak alatt még több és még jobb minőségű takarót gyártanak. Ez a tudat, ez az ígé­ret fűti Pető Erzsébet szövőnőt, aki ezen a napon is 150 száza­lékos eredménnyel dolgozott. Nagy Ilona szövőnő is azt fogad­ta meg, hogy nem enged a 140 százalékából ezeken a napokon. A forradalmi műszak alatt is példát mutatnak a kommunis­ták. Lékai Jenőné elvtársnő nemcsak a maga munkájával tö­rődik, hanem állandóan figye­lemmel kiséri partija dolgozóit. Itt nem is lesz hiba. A kommu­nisták példája magával ragad­ja, lelkesíti az üzem többi dol­gozóját. Több gondot a mezőgazdasági tanfolyamok szervezésére A mezőgazdaság fejlesztése ér­dekében a­ tanácsok szervezésé­ben ezüstkalászos tanfolyamok indulnak november 15-től. A föld­művelésügyi Minisztérium e­z­­irányú rendelkezését kiadta az illetékes tanácsszerveknek. A rendelet azonban­­ még nem tanfolyam. A megyei mezőgazda­­sági igazgatóság pedig keveset tett, hogy tanfolyam legyen. Fel­hívta például a mezőgazdasági technikumok tanárait, hogy szer­vezzenek tanfolyamot. Jómagam is kaptam ilyen értelmű felhívást október 15. előtt pár nappal. Az utasítás úgy szólt, hogy október 15-ig jelentsük, hol, melyik köz­ségben lesz tanfolyam, amelynek megindulásához legalább 20 hall­gató szükséges. Én a kőszegi me­zőgazdasági technikumban vagyok tanár és a­ környéken próbáltam szervezni ezeket a tanfolyamokat. Sajnos, Kőszegpatyon, Cákon Horvátzsidányban és Kőszegszer­­■ ■——­♦ ♦ ♦ ———■ dahelyen nem értem el célomat, mivel a helyi tanácsok nem segí­tettek ebben. Úgyszólván nem is tudtak a tanfolyamok szervezé­séről. Azt hiszem, a mezőgazda­ság fejlesztése szemontjából nem mindegy, hogy Vas megyében hány képzett gazda van.. Ezért tartom szükségesnek, hogy most még idő­ben kijavítsuk a hibákat és te­­gyük szívügyévé mindenkinek a mezőgazdaság fejlesztését. Bartos József Négyszázezer forint prémium története A jövő-menő fogatok sokaságá­tól forgalmas a simasági határ Cukorrépát szállít a Május 1 Ter­melőszövetkezet. Nyikorognak, valósággal simák a kerekek a ne­héz rakományok alatt. A lovak szügyén erősen megfeszül a hám, de a lovak megtorpanás nélkül haladnak előre. Egyelőre még sok munka vár rájuk, mert van mit számtani. A tsz szorgalmas tagjai több mint 200 mázsa cukor­répát termeltek egy holdon. Ez aztán igen! Hogyan sikerült ezt a szép eredményt megvalósítani? — Nem akarok a dolgok elébe vágni, de van olyan tag, aki a részé­re kijelölt területen nemcsak 200, de 240, meg 260 mázsa cukorré­pát is termelt — újságolja boldo­gan Szabó József elvtárs elnök —. Azzal kezdhetném, amit már most teszünk a jövő évi még jobb termés érdekében, hogy tavaly ősszel holdanként 200 mázsa istállótrá­gyát, 150 kiló szuperfoszfátot, a tavasszal vetés előtt mag 70 kiló kálisót, a vetéssel egyidőben, meg az egyeléskor holdanként 50 kiló pétisót juttatunk a növényeknek a földbe. Ezenkívül más titka is van a kimagasló eredményeknek. Az, hogy már a tavasszal egyénekre osztották ki a területet, ismertet­ték a tagokkal a cukorrépaterme­lés feltételeit, előnyeit, hogy min­denkinek érdemes azt jól meg­munkálni, mert a terven felüli eredményekért prémium illeti meg a tagokat, így bizony szemé­lyes érdeke volt mindenkinek, hogy jó munkát végezzen, mert év végén senkinek sem lehet kö­zömbös, hogy dagadt, avagy la­pos lesz-e az erszénye. — A szorgalom tekintetében nem is volt hiány — folytatja az elnök —, mert a tagok folyton a répát bújták. Egy-egy tagnak a területéről külön hordjuk be a ré­pát, hogy lássuk, ki milyen ered­ményt ért el és mennyi lesz a já­randósága. Sok olyan tagunk lesz, aki a részesedésen felül több mint negyedmázsa cukrot és 1000 fo­rint prémiumot kap. Az ilyen tagok között lesz Né­meth Lajosné, aki 242, Simon An­na, aki 232, Giczi Ferenc, aki 250 —260 mázsás termést is elért egy holdon. A jó termés termé­szetesen soktízezer forint jövedel­met, sokezer kiló cukrot jelent a tagságnak. Ahogy a tagok számí­tották, csak prémiumként 400 ezer forintot kapnak a Sárvári Cukor­gyártól. A simasági Május 1 Termelő­szövetkezet tagjai bebizonyították, hogy a termelésben nincsen felső határ. Az időszerű munkák vég­zése mellett a jövő évi cukorrépa­földeket már háromszor is fel­szántották. A harmadszori mély­szántást 32—35 centi mélyen vé­gezték. A területet egész évben gyommentesen tartották, s hold­jára 200 mázsa szervestrágyát, 150 kiló szuperfoszfátot, 50 kiló péti­­sót máris kihordtak 80 holdra. Jövőre is sok cukrot termelnek maguknak, az országnak. (Keszei István levelezünk Má­sa nyomán.)

Next