Vasmegye, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-01 / 284. szám

n­lAg pttvLTrAnjM­­­X. évfolyam, 284. szám. Ára 50 fillér 1054. dec 1. Szerda. ­ verseny lenillafelével tovább, terveink marad­éktalan teljesítéséért Az aktivitásnak, a cselakvo­­,,v­ondóknak az a fellendülése, amely a tanácsválasztások előké­szítésének­ időszakában, a nép­­fh­or­t-mozgalom egyre nagyobb méretű kibontakozásával meg­nyilvánult megyénk társadalmi és politikai életében, kifejezésre ju­tott az ipari és a mezőgazdasági termelés terén is. Ipari üzeme­inkben és mezőgazdaságunkban lelkes versenyt kezdeményeztek a dolgozók a tanácsválasztások tisz­teletére. A választás napján me­gyénk dolgozó népe szilárd egy­ségben szavazott a békére, a jó­létre, a haza felvirágzására. Nemcsak az urnákba helyezett szavazólapokkal fejezte ki ezt, hanem új, nagyszerű munkasike­rekkel nyilvánította ki: helyesli és tettekkel támogatja pártunk, kormányunk politikáját, követke­zetesen akar előrehaladni a jú­niusi útán, a béke, a jólét, a haza felvirágzása útján. A tettek válasza ez. A Nyugatmagyarországi Fűré­szek szombathelyi üzemének dol­gozói 17 vagon bányaszéldeszka helyett 39 vagonnal szállítottak a bányászoknak, mert azt akar­ják, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű szén­árajkon, rendel­kezésre iparunk, népgazdaságunk s nem utolsósorban a háztartások számára. Parkettlécből 15 köb­méterrel teljesítették túl vállalá­sukat, mert több és szebb lakást akarnak. A Faipari Vállalat dol­gozói a vállalt határidő előtt 10 nappal, november 18-ra teljesí­tették éves tervüket, sok köz­szükségleti cikket, köztük búto­rokat, háztartási eszközöket állí­tottak elő terven felül. A Taka­­­rógyár 2532 takarót gyártott elő­irányzatán felül, a Szombathelyi Cipőgyár 3500 pár cipővel szár­nyalta túl tervét, a Pamutipar­iján, a Cukorgyárban s megyénk üzemeinek többségében hasonló­an számottevő eredmények szü­lettek a tanácsválasztások, tisz­teletére kibontakozott verseny­ében. Eizekben az üzemekben a termelés gazdaságossága, a­­ ter­mékek minőségének javítása te­kintetében is szép eredmények vannak. Ezek a munkasikerek abból a felismerésből fakadnak,­ hogy csak a termelés és a termelé­kenység állandó növelésével, több, jobb és olcsóbb termék előállítá­sával haladhatunk eredményesen a jólét emelésének útján. S ez a felismerés nemcsak­­nagyszerű munkásosztályunk tu­datában kristályosodott ki, ha­­­­nem egyre világosabb lesz dolgo­zó paraszts­ág­unit, a mezőgazda­ság dolgozóinak tudatában is. Ez­ért bontakozott ki és ért el nagy sikereket falun is a tanácsválasz­tási verseny. A mélyszántás és a többi őszi mezőgazdasági mun­ka gyors, minőségi elvégzésére irányuló lelkes törekvések me­­gyeszerte nagy munkasikereket eredményeztek, a begyűjtés, az állampolgári kötelezettségek tel­jesítése iránt egyre nagyobb fe­lelősséget érez dolgozó paraszt­ságunk. Leszögezhetjük: a tanács­­választások tiszteletére indult­­verseny a munkás-paraszt szövet­ség jegyében bontakozott ki a városban és a falun egyaránt, ennek jegyében születtek a nagy eredmények. A verseny nem áll meg a ta­­nácsválasztások után, töretlenül folytatódnia, sőt, fokozódnia kell. Miért? Mert jobban, boldogabban akarunk élni, bőséget akarunk teremteni minden téren. Ehhez pedig­ az kell­, hogy töretlen len­dülettel dolgozzunk tovább, új munkas­ikereket érjünk el. Közeledik az év vége. Számos üzemünk már téliesítette éves tervét, néhány gyárunk már öt­éves tervét is. Vannak azonban még elmaradások, nagyon sok még a tennivaló üzemeinkben, különösen a gazdaságos termelés megvalósításában, a termelékeny­ség növelésében,­­a minőség javításában. A legfontosabb fel­adat most, manden részletében teljesíteni az 1954. évi tervet, pó­tolni az egyes területeken mutat­kozó elmaradást. Olyan fontos üzemek maradtak el, mint a Me­zőgazdasági Gépgyár, a Tégla­gyári Egyesülés, sok hiba van a Sütőipari Tröszt üzemeiben, a Kaszagyárban, a Barnevállnál nem megfelelően gazdálkodnak az anyaggal. Az év végéig még sokat lehet tenni az adósság tör­lesztésére. Ugyanakkor már most gondolni kell üzemeinkben a jövő évi terv jó előkészítésére, hogy zökkenőmentesen, zavar­talanul kezdhessük meg az új tervévet, folyamatosan, egyenletesen emel­kedjék a termelés, a termelé­kenység, csökkenjen az önkölt­ség. Megyénk dolgozó népe a vá­lasztások napján hitet tett pár­tunk, kormányunk politikája mellett, s most a tanácsválasz­­tások tiszteletére kibontakozott verseny lendületével akar to­vább harcolni új munkasikerek eléréséért, a jólét emelése, ha­zánk további felvirágoztatása ér­dekében. Celldömölkön is megvalósul a népfront-program A Hazafias Népfront celldömölki bizottsága is megkezdte már az ak­cióprogram megvalósítását. Célkitű­zéseinket két csoportba lehet osztani. Egyik csoportba tartoznak azok, amelyeket­­ saját erőnkből, a község hazafias lakosságának összefogása révén valósítunk meg. A másik cso­portba azokat lehet sorolni, amelyek a saját erőfeszítések betetőzéseként csak a megyei, illetve országos szer­vek segítségével válthatók valóra. A népfront-bizottság és a tanács kezdeményezésére a község központi helyén megkezdték már a parkosí­tást. A helyi népfront-bizottság a dolgozókkal együtt még ebben az évben 40 ezer forintos költséggel megvalósítja — a celli háziasszó­ ■nyok régi kívánságára — a fedett ■piacot. A tanácstagi jelölőgyűlésekről sok javaslat és kérelem érkezett a köz­ségi népfront-bizottsághoz. Úgy lát­juk, sikerült Cell­dömölk lakosságát a soron következő feladatok megvaló­sítására mozgósítani. A széles, de­­mokratikus erők összefogása nyilván­valóan sok megoldatlan és égetően szükséges problémát segít megvaló­suláshoz Celldömölkön is. Termé­szetesen, távolabbi terveink is van­nak. Mint például a tízosztályos gimnázium új épületben való elhe­lyezése, az összekapcsolt Celldömölk és Alsóság között egy könnyűipari üzem létesítése, kislakásépítkezések. Ezek a következő évek feladatai, amelyek megvalósításához segítséget kértünk. A népfront-bizottság a­ nagy ün­nepek megrendezésébe is bekapcsoló­­dott. A népfront-mozgalom kezdeti ered­ményei Celldömölkön is megmutat­ták az összefogásban rejlő erőt és minden hazafit további jó munkára ösztönöznek. Szabó József n­­épfront-titkár MAI SZÁMUNK B.0 II . Semmikép ne engedjék feltámasz­tani a német militarizmust (2. old.) — Helyi iparunk a lakosság szolgálatában (3. old.) — Több mint GOO sertést vágnak a büki dolgozók az idei télen (3. old.) — Termelőszövetkezeteink eredmé­nyei a zárszámadási közgyűlések tükrében (3. old.) — A vásár for­gatagában (3. old.) — A Faluszín­­ház vendégjátéka állami gazda­ságokban és gépállomásokon (4. old.) Az Elnöki Tanács határozatai a tanácsok üléseinek előkészítéséről, összehívásáról és tanácskozásának rendjéről A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa 1354 évi 10. és 17. számú határozatában szabályozza a fő­városi, megyei, megyei jogú vá­rosi, járási, járási jogú városi és a fővárosi (városi) kerületi ta­nács, illetve a községi tanács ülé­seinek előkészítését, összehívását és tanácskozásának rendjét. A határozatok megállapítják, hogy a tanácsok tevékenysége a dolgozó tömegeket képviselő ta­nácstagok összességének együttes munkáján alapul. A tanáca tevé­kenységének alapvető szervezeti formája a tanácsülés, amely ha­tároz a társadalmi, gazdasági és kulturális élet irányításával járó legfőbb feladatok megoldásáról és ellenőrzi a végrehajtás módját és eredményét. A határozatok értelmében a fő­városi, a megyei és megyei jogú városi tanács szükség szerint, de legalább három havonként, a já­rási, a járási jogú városi, va­lamint a fővárosi (városi) kerü­leti tanács legalább kéthavon­­ként, a községi tanács legalább havonként tart ülést. Az ülések általában nyilvánosak. A végre­hajtó bizottság szakigazgatási szerveinek vezetői — községek­ben a hivatali szervezet ügyinté­ző dolgozói — kötelesek az ülé­sen részt vevni és az ügykörüket érintő kérdésekre felvilágosítást adni. Meg kell hívni az ülésre a tanács elé nem rendelt szervek vezetőit is, ha az ilyen szerv be­számolóját vagy javaslatát tár­gyalják. Tanácskozási joggal részt veh­etnek a tanácsülésen a felsőbb államhatalmi szervek tag­jai és kiküldöttei, a miniszterta­nács tagjai és kiküldöttei, a fe­lettes végrehajtó bizottságok tag­jai és kiküldöttei, a területileg illetékes ügyész és felettesei, va­lamint azok, akiket a tanács vagy a végrehajtó bizottság ta­nácskozási joggal m­eghív. Az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásán a felsoroltakon fe­lül tanácskozási joggal részt ve­­hetnek a minisztériumok és az egyéb országos hatáskörű szervek kiküldöttei, valamint a felettes szakigazgatási szervek kiküldöt­tei. A tanácsok összehívásáról a végrehajtóbizottság gondoskodik. Első esetben a megválasztást kö­vető 15 napon belül köteles ösz­­szehívni a tanácsot. Az ülésen szavazati joguk csak a tanácsta­goknak van. A határozatokat szótöbbséggel hozzák. A tanács­ülés elnöke mindig részt vesz a szavazásban. Szavazategyenlőség esetén azt a javaslatot kell elfo­gadni, amelyre a tanácsülés el­nöke szavazott. A tanács nyílt szavazással, kézfelemeléssel hatá­roz. A szavazatokat és ellensza­vazatokat össze kell számolni. A tanács ülésének napirendi tervezetét a végrehajtó bizottság állítja össze. Figyelembe kell vennie az összeállításnál az elő­ző ülés határozatait, a felsőbb államhatalmi és államigazgatási szervek rendelkezéseit, a bizott­ságok és a tanácstagok indítvá­nyait, a Hazafias Népfront helyi bizottságának, a tömegszerveze­te­knek, községekben a termelő­­szövetkezeteknek, valamint a ter­melési bizottságnak, végül a ta­nács alá rendelt és a tanács alá nem rendelt szerveknél, ja­vaslatait. Az előző ülésen megha­tározott napirendi pontokat, va­lamint mindazt, aminek felvételét a felsőbb államhatalmi szervek, a minisztertanács és a felettes vég­rehajtó bizottság elrendelték, vé­gül a Hazafias Népfront és a ta­nács bizottságai által javasolt napirendi pontokat a végrehajtó bizottság köteles a napirendbe felvenni. Gondoskodnia kell arról, hogy a tanács elé kerüljenek a társa­dalmi, gazdasági és kulturális te­vékenység irányításával, a tanács saját működésével, az alárendelt szervek létrehozásával, irányítá­sával és ellenőrzésével kapcsolat­ban felmerülő legfontosabb kérdé­sek. Egyaránt gondot kell fordí­tani az országos jelentőségű fel­adatok és a lakosság helyi jellegű problémáinak megoldására. Az előterjesztéseket — lehetőleg írás­ban — kell előkészíteni, a hatá­rozati javaslatoknak fel kell tün­tetniük a végrehajtásért felelős személy nevét és a végrehajtás határidejét. A végrehajtó bizott­ság jelöli ki a napirendi pont előadóit is. A legközelebbi tanácsülés na­pirendjén szereplő kérdésekről a tanács bizottságait előzetesen tá­jékoztatni kell. Ezeket a kérdé­seket a bizottságok tagjai —­ szükség esetén aktíváik bevoná­sával — megbeszélik a választó­­kerület dolgozóival és ha erre le­hetőség van, szakértőkkel is. A bizottságoknak meg kell vitat­­niuk az őket érintő kérdéseket és ezzel kapcsolatban meg kell ten­niük javaslataikat. A végrehajtó bizottság a tanács­tagok részére írásbeli meghívót köteles küldeni, úgy, hogy azt a községekben az ülés előtt há­rom nappal, a többi tanácsnál pedig 5, illetve 8 nappal előbb megkapják. A meghívóhoz mellékelni kell a határozati javaslatok szövegét, a magasabb fokú tanácskozásoknál az előterjesztéseket vagy azok vázlatát és az előző tanácsülés határozatainak végrehajtásáról szóló beszámolót is. Írásban kell meghívni azokat is, akiknek a végrehajtó bizottság a tanácsülésen tanácskozási jo­got kíván biztosítani. Az ülés he­ly­éről, időpontjáról és napirend­jéről a lakosságot a helyben szo­kásos módon idejekorán értesí­teni kell. Községekben, ha a na­pirendben a gazdasági terv és költségvetés javaslata, vagy ta­nácsrendelet tervezete szerepel, azt a tanácsházán közszemlére kell tenni. A tanács ülése akkor határozat­­képes, ha a tanácstagoknak több mint fele jelen van. Ha az ülés nem határozatképes, a végrehajtó bizottság köteles a tanácsot 8 napon belüli időpontra ismét ösz­­szehívni. Az ülést a tanácstagok közül esetenként választott el­nök vezeti. A jegyzőkönyv hite­lesítésére két tanácstagot kell ki­jelölni. A kiváló munkát végző tanácstagok közül a tanács az ülés időtartamára elnökséget is választhat. Ezután az előző ta­nácsüléseken hozott és lejárt ha­táridejű határozatok­ végrehajtá­sáról szóló beszámolót kell tár­gyalni. Ezt követőleg kell megvi­tatni a végrehajtó bizottság által javasolt napirendi tervezetet, amelyet a végrehajtó bizottság el­nöke terjeszt elő. Ismertetni kell azokat a javaslatokat is, amelye­ket a végrehajtó bizottság nem vett fel a napirend tervezetébe. A tanácstagok a napirenddel kap­csolatban módosító javaslatokat tehetnek. Minden egyes előterjesztésről vitát kell nyitni. A vita lezárása után a hozzászólásokra a napi­rendi pont előadója­­ válaszol, majd szavazás következik. Az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott, határozati jaslatok felett egyenként kell szavazni úgy, hogy előbb a mó­dosító javaslatokról dönt a tanács és azután szavaz az előterjesztés­ben szereplő javaslatokról. A napirend megtárgyalása után a tanácstagoknak joguk van ah­hoz, hogy a végrehajtó bizottság­hoz, a szakigazgatási szervek ve­zetőihez , községekben a hiva­tali szervezet jelenlévő dolgozói­hoz , továbbá az egyéb helyi szervek megjelent vezetőihez a tanács hatáskörébe tartozó ügyek­ben kérdést intézzenek, függet­lenül attól, hogy a kérdéssel kap­csolatos tárgy szerepolt-e a napi­renden vagy sem. A kérdéseket írásban is be le­het nyújtani és azokra a kérde­zettek vagy­ azonnal, vagy legké­sőbb 15 napon belül válaszolni kötelesek. A napirendi pontok megtárgya­lása után a végrehajtó bizottság vagy bármelyik tanácstag beje­lentést tehet. Ha olyan bejelen­tés történik, amely további intéz-­­kedéseket tesz szükségessé; a to­vábbi intézkedés a végrehajtó bizottság feladata. A községi ta­nácsok ülésein a végrehajtó bi­zottság a bejelentések keretében köteles ismertetni a lakosság jo­gait és kötelességeit szabályozó, a lakosság érdekeit közvetlenül érintő, a legutóbbi tanácsülés óta megjelent fontosabb jogszabályo­kat. A tanácsülésről a tanácskozás lényegét és a hozott határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ülés elnö­ke, a végrehajtó bizottság titkára és a jegyzőkönyv hitelesítésére kijelölt két tanácstag ír alá. A tanácstagok a tanácsülés után azokat a határozatokat, amelyek a dolgozókat érintik, is­mertetik a választóikkal. Ennek elősegítésére a végrehajtó bizott­ság községekben a határozatokat köteles a hirdetőtáblán, továbbá forgalmasabb helyeken kifüggesz­teni, a magasabb fokú tanácsoknál pedig minden tanácstagnál­ meg­küldeni. Az ismertetés történhet személyes beszélgetés útján a választókkal, kisgyűléseken, az állandó bizottsági munka közben, az aktívák révén és a tömegkap­csolatok egyéb formáinak fel­­használásával. A végrehajtó bizottság a tanács által meghatározott határidőn belül köteles megszervezni és biztosítani a tanács által hozott rendeletek és határozatok ered­ményes végrehajtását. A végre­hajtó bizottság köteles ezekről az intézkedésekről és az intéz­kedések eredményéről a tanács ülésén beszámolni. A tanács az általa hozott ren­deletek és határozatok végrehaj­tásának folyamatos ellenőrzésé­vel az állandó bizottságokat, illet­ve esetenként az erre a cére­ létrehozott ideiglenes teogatpi­kát bízhatja meg. "

Next