Vasmegye, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-01 / 284. szám

Helyi iparunk a lakosság szolgálatában IFI egy­ének helyi ipari vállalatai 1' *■ a kormányprogram óta je­lentős eredményeket értek el. Több közszükségleti cikket gyár­tottak, amellyel hozzájárultak a lakosság igényeinek jobb kielégí­téséhez. 1854 első 8 hónapjában 57 százalékkal termelt többet me­­gyénkben a helyi ipar, az előző év hasonló időszakához viszonyít­va. Ez év végéig az 1953. évhez vi­szonyítva a háztartási gépek ter­melését két és félszeresére, a ház­tartási eszközök termelését négy­szeresére, az evőeszközök terme­lését másfélszeresére, a fényezett hálószoba gyártását tizennégy­sze­resére emeljük a lakosság jobb ellátása érdekében. Jelentős eredményeket ért el a helyi ipar a mezőgazdasági kis­gépek, (permetező stb) látogató járművek gyártásában is. Lemaradás mutatkozik azonban fontos közszükségleti cikkek gyár­tásánál, így a háztartási gépek­nél, a hálószoba és festett bú­toroknál, ásó és kovácsolt lapát gyártásánál az építőiparban az égetett téglánál. Fontos feladat vár tehát a helyi ipar dolgozóira. Több ruha, cipő, háztartási felszerelések, bútor kell a dolgozóiknak. A Vas megyei nyolc tanácsvál­­lalat 12 községben 25 telephelyen a lakatosság sokféle igényeit elé­gíti ki. .Jóval több mint ezer munkás dolgozik ezekben a vál­lalatokban. A Vas-, Fém- és Gépipari Vál­lalat dolgozói megértették, hogy, a lakosságnak több cikkre van szüksége, jelentősen fokozták ter­melésüket. A gyermekkocsi-gyár­­­­tó részlegük 8000 mély-, sport- és babakocsi előállításával siet a fia­tal anyák segítségére. A külön­böző telephelyeken ebben az év­ben 18 tonna füstcsövet, 9800 mar­ha vaskarót, 3500 fedőtartót, 300 kerékpárra szerelhető gyerekülő­két készítettek. A közeljövőben forgalomba kerülnek a most ké­szülő nagymennyiségű kések és bicskák. I­gyekszünk bővíteni a Vas-,­­ Fém- és Gépipari Vállalat tömegcikktermelését Hiánycik­ként jelentkeznek megyénkben is a különböző horgonyzott és bá­dogáruk. Ezek előállításához szük­séges gépek beszerzésével lehető­vé tesszük, hogy az igényeket ki­elégíthessük. Az építőanyagipar területén is elmaradás mutatkozik. Nem tel­jesítették tervüket megyénk tég­lagyárai, s ezzel hátráltatják a kislakásépí­tések, valamint az ár­­vízsújtotta területek helyrehozá­sát. Azért, hogy a téglagyárak be­hozzák elmaradásukat, ebben az évben már eddig is sok géppel láttuk el a gyárakat, s a közel­jövőben még inkább igyekszünk gépesíteni a munkát. A Tégla­gyári Egyesülés négy körforgó adagolót, hat téglavágó automa­tát, kettő törőhengert, Diesel-moto­ros vontatót, a körmendi telepek iparvágányt, csilléket, golyósmal­mot és gépkorongokat kaptak. A körmendi telepen most kerül ki­vitelezésb­e az aluljáró építése, amely biztosítani fogja a gyár zavartalan anyagellátását. Ugyan­csak a körmendi telepeken a munkakörülmények megjavítása érdekében korszerűen felszerelt mosdók, fürdők állnak a dolgo­zók rendelkezésére. II.i mélyfú­rású kutat készítettek el. Ezekkel az intézkedésekkel egyik jelentős helyi iparunk, a téglagyártás is behozhatja elmaradását, s felzár­kózhat az olyan üzemek mellé, mint a Vas megyei Faipari Válla­lat, a Süketnémák Cipészipari Vállalata, a Patyolat és a többi szép eredményeket elérő vállalat. A faiparban dolgozó csökkent munkaképességű vakok az idén is bebizonyították, hogy nagyon értékes tagjai társadalmunknak. Az általuk gyártott különböző kefék és seprűk nagy mennyi­sége bizonyítja, hogy ezekből az árukból kielégítő országos vi­szonylatban is az ellátottság. Az asztalosrészleg az 1955. évben há­lószoba- és konyhabútorokat fog készíteni, hogy még jobban kive­gye részét a közszükségleteket gyártó vállalatok munkájából. A vállalat dolgozói 10 nappal ha­marabb fejezték be éves tervüket, s most azon fáradoznak, hogy még több közszükségleti cikket adjanak a vásárlóknak. A Siketnémák Cipészipari Vál­lalata is kivívta a vásárlóközön­ség elismerését. Tetszetős, csinos, jó minőségű és tartós állású mér­tékes cipőket készítenek a válla­lat dolgozói. Jó munkájuk ered­ménye nem is maradt eh Élüzem lett e vállalat. Ugyancsak jó munkát, végeztek a Patyolat dolgozói. A háziasszo­nyok mind többször keresik fel a vállalatot, hogy segítsen minden­napi munkájuk megoldásában. A vállalat az elmúlt negyedévben tervét 161 százalékra teljesítette. Jó munkájuk eredményeképpen él üzem­ lett a vállalat. Javult a választék a Szombathe­lyi Női Ruházati Vállalatnál is. Eddig is bőségesen volt munká­juk, de most még megsokszorozó­dott, mert új konfekció részleget állítottak fel. A fokozott igények­nek megfelelően bővül a vállalat, hogy a keresletnek megfelelően egyre több és egyre jobb minő­ségű, ízlésesebb, szép vonalú ru­hákat készítsenek. M­indezekből láthatjuk, hogy megyénk helyi ipari üze­mei az új szakasz politikájának megfelelően bővítik üzemeiket, fo­kozzák termelésüket, hogy a la­kosság ne szenvedjen hiányt a mindennapi élethez szükséges cik­kekben, ruhákban, eszközökben. A helyi ipar feladata, hogy ez évi tervét sikeresen teljesítse, s felkészüljön a következő év ter­melésére, a megnövekedett fel­adatok elvégzésére. Nika Sándor, a megyei tanács ipari osztályának vezetője Több mint 600 sertést várnak a büki dolgozók az idei télen JÓL FIZETETT a föld, gazdag volt a termés a büki határban. Meg is telett a dolgozó parasztok és termelőszövetkezeti tagok pad­lása, kamrája. Bőven megvan a mindennapi, nem gond a megél­hetés. De vájjon az emberek csak kenyérrel élnek, nem egészen így van ez. Megvan már amellé sok helyen a finom kolbász, az oldal­szalonna, a kerek sonka. Több helyen újra megtelettek a ki­apadt zsirosbödönök, füstre ke­rült az oldalas, üvegekbe és más edénybe a tepertő és a zsírban­­sült hús. Több mint 80 sertést vágtak eddig a büki gazdák és termelő­szövetkezeti tagok, de többszáz sertés gömbölyödik még az ólak­ban, amelyek még ebben az év­ben, vagy legalább is az elkövet­kező hónapok során kerülnek le­vágásra. A hízó sertések legna­gyobb része máris felül van a 120­­-­130 kilón. Amelyeket még ed­dig levágtak, egy sem volt köny­­nyebb 160 kilónál. — Nem érdemes a sertést fél­­hízottan levágni — magyarázko­dik ifjú Horváth Sándor, a Kos­suth TSZ egyik derekess tagja. — Ha már az ember 130 kilóig fel­nevelte azt a cocát, tartson ki vele, etesse, amíg csak tudja, hogy minél kövérebb legyen az, mert a nagyobb sonkából, meg szalon­nából nagyobb darabot vághat az ember, de a finomra hízott sertésnek kiadósabb a zsírja is. Errefelé azt tartják az emberek: az az igazi hizottsertés, amelynek szalonnájában a kés után a zsír folyik. RÉGI SZÓLÁSMONDÁS ez már a községben, de teljesen igaz. Eszerint is cselekszenek a dolgo­zó parasztok. Etetnivaló, hizlaló takarmány mindenütt bőven van. Különösen a termelőszövetkezeti tagok hombárjában, akiknek a részesedésből nem kellett sem az árpából, sem a kukoricából a be­adást teljesíteni. Meg is hizlalják a levágásra kerülő sertéseket olyanra, mint ahogy itt mondják: majdnem a hidas leszakad alat­tuk. Balogh Gyuláné tsz-tag ház­táji állományában máris 250 kilósra hízott a kese, pedig csak karácsonyra akarják levágni. Gi­­czi Gyula portáján két hasonló sertés gömbölyödik. Szuper József máris két 200 kiló körüli jól ki­hozott cocát vágott, de még egyet hizlal, amelyet szintén levágásra szán. — Nem mondom — folytatja a szót Horváth Sándor — én is kettőt hizlalok, bár egyikből is bőven lenne zsírozó, de a több és a jól kihízott sertésből jobban segíthetjük a városi dolgozók bus­ás zsírellátását is. Ha mi finom­ra kihízott sertés zsíroéból telje­sítjük a zsírbeadást, szívesebben főznek azzal a városi asszonyok is, mert hiszen mindenki tudja, hogy a „kövér“ zsírból kevesebb kell az étel elkészítéséhez. A LEGTÖBB házban ezért már csak kukoricával etetik levágásra szánt sertéseiket, mert ettől lesz legzsírosabb a szalonna. Többen cseréltek is árpáért kukoricát, hogy akinek az utóbbiból keve­sebb van, az is kövérre hízott, há­jas sertésóriást vághasson mind a maga és családja részére, mind az egész dolgozó nép életszínvo­nalának emelésére. A jól meghiz­lalt sertésekkel tehát egyaránt jól jár a gazda is, meg jól jár az ország is. Az elkövetkezendő té­len több mint 600 ilyen sertés kerül levágásra Bük községben. Ritkán jön össze annyi ember a szombathelyi piactéren, mint a tegnapi országos vásár alkalmá­val. Még a Tolbuhin ut­cában is hosszan hul­lámzik a tömeg. Alig le­het áthaladni a vásár­lók hadán. Mindenki venni akar valamit. Valamit? Több mindent. Sokan lehet, hogy így indultak ide: veszi­k néhány kiló almát vagy egy káposztát, s a sok minden láttán a terv megváltozott, a csomag pedig nőtt. Nehéz is elmenni a sok ruhaféle, bazáréra, háztartási felszerelés mellett, hogy valamit ne vásároljon az ember, fő­leg, ha pénze van. A háziasszonyok leg­­­többje a háztartási cik­kek között válogat elő­ször. Van itt cserép­edénytől kezdve külön­­böző kefékig, a kályha­­fényesítőtől rovarirtóig minden. Vannak, akik a télikabátoknál, pulóve­reknél kezdik, de leg­többen a zöldségféléknél fejezik be a vásárlást. Ebből aztán igen nagy a bőség. A legtöbb zöld­ségfélét Homok, Hegykő és Hidegség községekből hozták a vásárra. Látni is szép az egymásra ra­kott, körben elhelyezett zöldségcsomók tömegét. Van is vásárló elég. A szatyrok, kosarak­ egymás után telnek meg zöld­séggel, hagymával, ká­posztával. Sok háziasz­­szonynak már egy-egy hizottliba is van a ko­sarában. Otthon talán ennek örülnek majd a legjobban. Sokan állják körül a télikabátokat árusító Sátrakat is. Az egyiknél éppen Zsolnai István, táplánszentkereszti osz­­tag alkuszik egy télika­bátra. Nem magána­k, hanem nővére harmadik osztályos fiának, a Zsi­gának akarja megvásá­rolni. Hármat-négyet is felpróbálnak, mire meg­találják a megfelelőt. — Erős, vállas gyerek a Zsiga. Jobb, ha váll­ban bő egy kicsit a ka­bát. Legalább két év múlva is tudja majd használni — mondja Zsolnai István. A vétel hamar megtör­ténik. 450 forintba ke­rült a jó meleg kabát, és Nagy Zsigmond bol­dogan mondja majd ott­hon pajtásainak: - Én előre megkaptam a Tél­apó ajándékát. Leghangosabb a mé­­zeskalácsos, cukorkás sátrak, no meg a török­­méz-árusítók környéke. A legtöbb vásárló itt persze fiatal. Mindnek akad néhány forintja cukorra, törökmézre. A sok boldog gyerek vi­dáman eszegeti a külön­böző finomságokat, de még többen vannak, akik otthon, a faluban várják a „vásárfiát." Jó látni a sok embert, akik ezt vagy azt vásá­rolnak maguknak, csa­ládjuknak. A nagy for­galom, a vásár bőséges árukészlete mind arról tanúskodnak, hogy dol­gozóink igényeit, egyre jobb és változatosabb áruval tudja kereske­delmünk kielégíteni. (dobos) A vásár forgatagában M­egalakulnak az új tantácsok A tanácsválasztás lezajlása után e napokban már minden község­ben készülődnek az új tanácstagok az első tanácsülésre, a végre­hajtó bizottság megválasztására. Megyénk községeiben az alakuló üléseket december 4-ig, tehát 1- én, 2-án, 3-án és 4-én tartják. A járási tanácsok december 6-án, a megyei tanács 8-án ülnek össze alakuló ülésre. Harcban az évi ter¥ tejjesítéséért A Kőszegi Textilművek Posztó­gyárának dolgozói a tanácsválasz­tási békeműszak alatt különös gonddal dolgoztak. A gyár dol­gozói ezekben a napokban 130,8 százalékra teljesítették készáru­­tervüket. Terven felül 5695 négy­zetméter anyagot gyártottak. Az Ágyterítőgyár dolgozói 11, 9 százalékra teljesítették tervüket. 2317 négyzetméter bútorszövetet gyártottak terven felül. A Szombathelyi Tatarozó Vál­lalat dolgozói, a tanácsválasztás tiszteletére felajánlották, hogy a hegyfalui és a kőszegi orvosi ren­delő, valamint a Kőszegi Textil­művek Gyöngyös pataki partfa­lénak helyreállítását, illetőleg ta­tarozását határidő előtt befeje­zik. Valamennyi munka elkészült. Még a tél beállta előtt el akarják végezni a Tolbuhin út 51, a Jaki út 1, a Nagykar utca 26, a Beloi­annisz utca 14—16 és a Köztár­saság tér 19 számú házak tataro­zását. A Szombathelyi Gázgyár dol­gozói nagy feladatra vállalkoz­tak. Zökkenőmentes, biztos gáz­szolgáltatást tűztek ki célul. Mindemellett vállalták, hogy a nehezen beszerezhető külföldi sze­net takarékosan használják fel. Vállalásaikat becsülettel teljesí­tették. A békeműszak alatt 49 mázsa külföldi szenet takarítot­tak meg a sűtőház dolgozói. Ter­vüket 143 százalékra teljesítették. A tanácsválasztás tiszteletére páros- és brigádverseny bontako­zott ki. Tóth Ferenc és Szalai Antal szerelőbrigádja 130 száza­lékos tervteljesítést ajánlott fel, 161 százalékot ért el. A Gázgyár dolgozói most azon munkálkod­nak, hogy éves tervüket határidő előtt 2 héttel befejezzék. Termelőszövetkezeteink eredményei a zárszámadási közgyűlések tükrében Termelőszövetkezeteinkben az idei év a tavalyinál több és jobb eredményt hozott. A zárszámadási közgyűlések is erről tanúskod­nak. Megyénkben már több mint 30 termelőszövetkezetben tartották meg az évegi zárszámadási köz­gyűlést. A hegyfalui Petőfi TSZ közgyűlésén kiemelték a tagok a cukorrépából eredő nagy bevé­telüket. A magas terméseredmé­nyek után csupán prémium cí­mén 100.000 forintot kapott ez a tsz. Ebből 50.000 forintot közvet­lenül kiosztottak munkaegységre. Az egy munkaegységre jutó ré­szesedés értékét mintegy 50 szá­zalékkal emelte meg a cukorré­pára adott prémium. A simasági Május 1. TSZ-ben mintegy 80 holdról majdnem egy millió fo­rint jövedelmet hozott a cukor­­rápatermelés. A vasszécsényi Dózsa TSZ zár­számadó közgyűlésén a tagság olyan határozatokat hozott, ame­lyekkel előmozdítják a jövedel­mező gazdálkodást. Szóvá tették a tagok a szarvasmarhatenyésztés eddigi elhanyagolását, s egyúttal javasolták az egyedi takarmányo­zás bevezetését a tehenészetben. A munkafegyelem megszilárdítá­sára is határozatot hoztak a ta­gok. A gyöngyösfalui Új Világ TSZ- ben lezajlott közgyűlés a falu nagy eseménye volt. A tsz szép eredményei egyre vonzóbbak az egyéni gazdák körében is. Ezért meghívták a közgyűlésre az egyé­nileg dolgozó parasztokat is, akik közül mintegy harmincan vettek részt rajta. Barátságos, hangula­tos légkörben folyt le a köz­gyűlés, az úttörők ének- és tánc­számaikkal tették ünnepélyessé. A celldömölki járásban a Kis- Somlyói Előre TSZ zárta legjobb eredménnyel az idei esztendőt. A zárszámadás kimutatja, hogy még 181.000 forint értékű jövedelem­mel rendelkezik a tsz tagsága, ennek nagy részét már kiosztot­ták. Ebben a tsz-ben az egy mun­kaegységre jutó részesedés érté­ke: 33,76 forint. A tsz egyik szorgalmas tag­jának, Berkes Sándornak évvégi részesedése a következő: 12,39 mázsa búza, 604 kiló rozs, 697 ki­ló árpa, 697 kiló kukorica, 95 kiló cukor, 20,91 mázsa szálastakar­mány. Készpénzrészesedése egész évben: 23.676 forint. A kelédi Micsurin TSZ-ben 63.080 forint értékű részesedés ke­rült még szétosztásra a zárszám­adáskor. A tagok itt is elégedet­tek jövedelmükkel, mert szép ré­szesedéshez jutottak. Horváth Ist­ván tsz-tag például 1015 kiló bú­zát, 1038 kiló rozsot, 775 kiló bur­gonyát, 2404 kiló szálastakar­mányt, 12­4 kiló olajat kapott ré­szesedésképpen. Összes jövedelme 17.972 forintot tesz ki, ezenkí­vül van a­ háztáji gazdaságból védő jövedelme, amely ugyann­ak több ezer forintra tehető. 130.000 melegágy! ablak a­zermsSSÍÍRBk A zöldségtermesztés fejlesztése érdekében 130.000 melegágy! ab­lak készül az idén ősszel, ame­lyeket mind az egyéni termelők, mind a termelőszövetkezetek a legközelebbi vasútállomásra szál­lítva 100 forintos egységáron vá­sárolhatnak meg. A termelőszö­vetkezetek a vásárlásra hosszú­le­járatú hitelt kapnak. A megren­deléseket a községi, a kerületi és a városi tanácsok mezőgazdasági osztályaira kell eljuttatniok.

Next