Vasmegye, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-01 / 26. szám

HÍREK FEBRUÁR 1. ? 375 évvel ezelőtt — 1580 .­s február 1-én — született ? ) Be­hlen Gábor erdélyi fe-­­­­­jedelem. alíficHilpliEMIYt­Bül A megyei népfront-iroda fogadóórája A Hazafias Népfront megyei irodájá­­ban — Szombathely, Széchenyi utca 4 —6. szám — délután 5 órai kezdettel Bauman István tart fogadóórát. Hanglemez­est A Társadalom, és Természett­u­dom­á­nyi Ismeretterjesztő Társulat klubhelyi­ségében (Köztársaság tér 10.) este 8 órai kezdettel Verdi Traviata című ope­ráját adják elő mikrobarázdás hangle­mezről. Állatvásárok A Vas megyei Áll­atforgal­mi Vállalat ma a következő helyeken tart felvásár­lást: vágómarhából; Ce­lldömölkön, Sár­váron, Szombathelyen, Csipkereken, Pácsonyban; hízo­ttsertésből; Körmen­den, Szombathelyen, Kőszegen; vágó­borjúból, Szombathelyen. — A sárvári Kossuth filmszín­ház újjáépítésére, új gépi beren­dezés beállítására 300 ezer forin­tot fordítottak. Az újjáépített mozi ünnepélyes megnyitója feb­ruár 5-én este 6 órakor lesz. A mozi ezentúl hetenként hat na­pon kétszer tart előadást. Az elő­adások kezdete hétköznap 6 és 8 órakor lesz. 1­50 képből álló diafilmet ké­szített a tanácsok népművelési osztályai és a kultúrotthonok ré­szére Csokonai Vitéz Mihály ha­lálának 150. évfordulója alkalmá­­ból a Magyar Diafilmgyártó Vál­lalat. A képsorozatot Varjas Bé­­láné, az Országos Irodalmi Em­lékmúzeum igazgatója és Erdős Imréné állította össze. — Asztalosműhelyt építenek 220 ezer forintos költséggel a Szom­bathelyi Asztalos Kisipari Terme­lőszövetkezet részére. — Itt tehergépkocsit vásárol magának a Büki Lenin Termelő­­szövetkezet tagsága. A gépkocsi — amely a napokban megérkezik a szövetkezetbe — közel 90 ezer forintba kerül. — Ifjúsági karnevált rendez az Országházban február 12-én a DISZ Központi Vezetősége és a DISZ budapesti bizottsága. A kar­neválra meghívják az exportra termelő ifjúsági brigádok legjobb­jait, a munkában és a tanulásban kitűnt budapesti és vidéki fiata­lokat, ifjú művészeket, ifjúsági vezetőket.­­ Több ház tatarozását kezdik meg Szombathelyen az Ingatlan­­kezelő Vállalat megbízásából a Vas megyei Tatarozó Vállalat dol­gozói február hónapban. A Wes­selényi utca 27 számú ház tata­rozására 271 ezer forintot, a Thö­köly utca 30 számú házra pedig 443 ezer forintot fordítanak.­­ Különböző fogók, csavarhú­zók, vágóollók, fúrók, reszelők és egyéb szerszámok nagy mennyi­ségben állanak a vásárlók rendel­kezésére Szombathelyen a Kis­kereskedelmi Vállalat Köztársa­ság téri 30. számú vasboltjában BÍRÓSÁGI hír A szombathelyi járásbíróság Szabados Lajost, a Szombathelyi Sütőipari Vállalat volt kihordóját társadalmi tulajdon sérelmére el­követett sikkasztás és egyrendbe­­ni magánokirathamisítás bűntette miatt, a fiatalkorúságát figyelem­­be véve, egy évi próbaidőre bocsá­totta. Ezen idő alatt köteles az ellenőrzésével megbízott személy rendelkezéséhez alkalmazkodni, tartózkodási helyét el nem hagy­hatja. Tóth Sándort, ugyancsak a vállalat volt kihordóját társa­dalmi tulajdon sérelmére elköve­tett sikkasztás és négyrendbeni magánokirathamisítás bűntette miatt hathónapi börtönbüntetésre ítélte. Ezenkívül mindkettőjüket kötelezte a bűnügyi költségek, va­lamint a vállalat kárára elköve­tett cselekményeik pénzértékének megtérítésére. Nagy forradalmi költőink úttörő elődje: Csokonai V. Mihály Ünnepi est a Kultúrházban • • Már hírt adtunk arról, hogy a Hazafias Népfront megyei bizott­sága, a TTIT irodalmi szakosztá­lya és a városi tanács szombaton este a városi kultúrházban ünne­pi estet rendezett Csokonai Vitéz Mihály halálának 150. évforduló­ja alkalmából. Csokonai életét, munkásságát Pongrácz István, a szakérettségis kollégium tanára ismertette.­­ A nyugati végek kétezer éves városából száll a köszöntés a keleti végek kultúrközpontjá­­nak, Debrecennek irodalmi büsz­kesége. Csokonai Vitéz Mihály fe­lé, halálának 150. évfordulója al­kalmával — kezdte beszédét Pongrácz István. — A felvilágo­sodás korának legnagyobb ma­gyar költője, Ady szerint „a civilizáció énekese, korá­nak legnagyobb kultúrembere" volt. Úttörő elődje nagy forradal­mi költőinknek: Petőfinek, Ady­­nak, József Attilának. Leginkább azért vagyunk adósai ünnepi kö­szöntéssel, mert a magyar kultú­ráért és függetlenségért vívott harcnak úttörője és mártírja volt. Életének indulásáról megemlé­kezve köszöntjük benne a kiváló tanulót, aki először szervez ön­képzőkört a korszerűtlen iskolai nevelés pótlására. Köszöntjük benne a modern magyar pedagó­gia egyik úttörőjét, az egész ma­gyar nép nevelőjét, a népi kul­­túrpolitikust, kiben eszmei azo­nosságot látunk József Attilával. A tanulmányairól kiutasított Cso­konainak is a magyar nép isko­lázása lett a szívügye. Jó példa erre „Jövendölés az első oskolá­ról Somogyban" c. költeménye. Üdvözöljük Csokonaiban a felvi­lágosult társadalompolitikust, aki először gazdagította politikai tar­talommal és kifejezésekkel a ma­gyar költészetet. Rousseau őskom­munizmust propagáló tanításai­val tudatosítja a nép jogait „Az estve” című költeményében: „Tiéd volt ez a föld, tiéd volt egészen, Melyből most a kevély s­zös­vény dézsmát veszen..” Meghajtjuk zászlónkat e meg­emlékezés alkalmával Csokonai nemzetébresztő nagysága előtt is. „Kelj fel magyar! Álmaidból ser­kenj fel" — írta. Harcos magyar volt már akkor, midőn kollégiumi védő és búcsúbeszédét magyarul mondta el a hivatalos latin he­lyett, vagy amikor „Dorottya” cí­mű komikus eposzában ostorozza az idegen majmolást. Nyelvújí­tásában 2000 szóval gazdagította nyelvünket. Úttörő népiessége előtt is ünneplő elismeréssel kell meghajolnunk. Mivel irodalmával a népet akarta nevelni, közeledni kellett hozzá formailag is. Ezért írótársait is arra nevelte, hogy tanuljanak a néptől. Kétségtelen, hogy Csokonai népiessége csak elindulás, ami azután majd Petőfi népiességében­ teljesül. Köszöntjük Csokonait úgy is, mint az első olyan öntudatos köl­tőnket, aki csak mint író akart megélni. Ebben is úttörő volt, s ennek a szándékának lett áldo­zata. Művei kiadásához gazdag irodalmi pártfogót kellett keres­nie, s így a korviszonyok fojto­gató hatására kénytelen volt több művében megalázóan alkalmaz­kodni a nemesi világnézethez. Al­kalmi verseinek egyikét Ko­máromban a gazdag és szép Vajda Júlia szavalta el, aki aztán tragi­kusan nagy szerepet játszott éle­tében. Hozzá írta a legművészibb költeményeit a „Lilla-dalokat” és az életszeretet dalait. De a lány­hoz ugyanúgy nem volt szeren­cséje, mint a pártfogáshoz. A köl­tőt nem tartották méltónak a gazdag polgárlányhoz. Csalódása, emberi szenvedése ugyancsak gyö­nyörű lírai verseket termett. El­pusztult reményeinek sirat­ásában tudatosan kifejezi a szerelmi csa­lódás társadalmi tartalmát is: „Jaj, villám is a tyrann törvé­nyek S a szokásoknak hódolt.” Csokonai írói munkásságának tükörképe a „Tempefői” című színdarabja, amely egyben tükör arról a főnemességről is, amely inkább a haszontalanságokra költi vagyonát, de nem segíti a ma­gyar írót, nem áldoz a magyar könyvre, magyar kultúrára. Eb­ben a művében azzal a tanulság­gal zárja le mondanivalóját, hogy: „Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon." Csokonai életének utolsó meg­aláztatása az a 100 forint volt, amelyet gróf Rhédeyné temeté­sére írt búcsúztató versért ka­pott. Utolsó verse tüdőgyulladá­sáról szól, mely fiatalt sírba vitte 1805 január 28-án, 32. élet­évében, 150 évvel ezelőtt. Pongrácz István többek között a következő szavakkal fejezte be megemlékezését. Csokonait, népünk nagy fiát saját kora nem értékelte, de hit­te, hogy mi, az utókor értékelni fogjuk. Így írt annak idején: „Ha írok is, amint hogy már én anél­kül nem tarthatom fenn életemet, írok a boldogabb maradéknak, írok a huszadik, vagy a huszon­egyedik századnak, írok annak a kornak, amelyben a magyar vagy igazán magyar lesz, vagy igazán semmi sem...” Szavának betelje­sülésére gondolatban menjünk el Csokonai Vitéz Mihály sírjához és mondjuk azt, amit Kölcsey mon­dott Berzsenyi sírjánál: „Árnyéka az elköltözöttnek! Sírod felett zeng az engesztelő szózat...", a mi ünnepi megemlékezésünk által, ércnél maradandóbb emléked bi­zonyságául... „És ha igaz, hogy meghal az a nemzet, amely nem értékeli nagyjait, akkor úgy is igaz: a mi nagyjaink értékelése, ünneplése által is éljen a mi drá­ga magyar hazánk.” Pongrácz István megemlékezé­se közben és után szavalatokat, jeleneteket, ének- és zeneszámo­kat láthatott, hallhatott az ün­neplő közönség. Közreműködtek a Szakérettségis Kollégium, az ál­talános leánygimnázium, a zeneis­kola növendékei, tanárai, a váro­si tanács énekkara és az Építő­ipari Vállalat művészegyüttese. Szépszámú ünneplő közönség jött össze, hogy megemlékezzen népünk 150 évvel ezelőtt elhunyt nagy fiáról, Csokonai Vitéz Mi­­hályról. De Csokonait nemcsak az ünnepség részvevői zárták örökre szívükbe, hanem az egész ország. A szervezettebb kultúrmunkáért Értekezlet a Szakszervezetek Megyei Tanácsán Pénteken délután a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsán érte­kezleten vettek részt a szakszer­vezeti területi bizottságok kultúr­­felelősei, kultúrot­thonigazgatók és a nagyobb üzemek kultúrfele­­lősei. Az értekezleten az elmúlt év kultúrmunkájának eredmé­nyeit, hibáit és az 1955. évi fel­adatokat beszélték meg. Magyar Gyula, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkatársa előadá­sában elmondotta, hogy pártunk Központi Vezetőségének múlt év júniusi és októberi határozata fo­kozott feladatokat állít a kultúr­­bizottságok elé. — Soha nem sza­bad szem elől téveszteni — mon­dotta —, hogy a kultúrmunka középpontja az élő ember a maga kultu­rális igényeivel. Az elmúlt év tapasztalatai azt bi­zonyítják, hogy kultúrmunkásaink egyes helyeken nem vették figye­lembe a dolgozók érdekeit, kí­vánságait. Félremagyarázták azt az elvet, hogy a kultúrmunka a termelés szolgálatában álljon. Nem arról van szó, hogy minden­ről csasztuskát írjanak és minden áron énekkarral köszöntsék a ter­melésben élenjárókat, hanem ar­ról, hogy magyarázzák meg a dolgozóknak a munkaverseny jel­legét, célkitűzését és a politikai élet eseményeit. Magyar elvtárs rámutatott a kultúrszervezés hibáira is. -- Sok üzemben például nem lehetett megtartani az ismeretterjesztő előadásokat, mert a rossz szer­vezés miatt nem jöttek össze az előadásokra. Nagy hiba volt a háromfelvo­­násos operettek felé való túl­zott eltolódás is. Ezeket a hibákat most ki kell kü­szöbölni a kultúram­unkánkból. Rátérve az 1955. évi feladatok­ra elmondotta, hogy a kulturális nevelőmunkában nagyobb gondot kell fordítani a szocialista tulaj­don megvédésének, a munkafe­gyelem megszilárdításának tuda­tosítására. Erősíteni kell a mun­kás-paraszt szövetséget. A kultúr­­munkások­ magyarázzák meg a népfrontpolitika és a békeharc jelentőségét. Az operettek elburjánzásáról a következőket mondotta :— Közös erővel fel kell számolni az üzemi sovinizmust, az egymás túllicitá­­lását, ami azt eredményezi, hogy egy-egy vállalat színjátszói ere­jüket, képességüket meghaladó feladatokr­a vállalkoznak. A vá­rosi és megyei tanács oktatási osztályai központilag irányítják a rendezvényeket. Nem arról van szó, hogy kultúrcsoportjaink ne játszanak háromfelvonásos színdarabokat, hanem arról, hogy ne csak operetteket. Játszanak egyfelvonásos darabokat is és bát­ran vegyék igénybe a magyar és szovjet drámairodalom remekeit. A kultúrotthonok a környék, te­rület lakóit is vonják be a kul­­túrmunkába. A gyermekek részé­re rendezzenek műsoros és báb­előadásokat, mesedélutánokat, filmvetítéseket, gyermekbálokat. Ezután a próba- és fellépési díjak megszüntetéséről beszélt, majd így folytatta: — Hazánk felszabadulása 10. évfordulójának méltó megün­neplésére a kulturális nevelő­munka minden eszközét fel kell használni. A kultúrbizottságok dolgozzák fel saját üzemük, gazdaságuk fej­lődéstörténetét. Plakátok, grafiko­nok, fényképek segítségével mu­tassák be, hogyan fejlődött az üzem vagy gazdaság termelése, hogyan javultak a szociális mun­kakörülmények és a kulturális helyzet. A művészeti csoportok kivétel nélkül készüljenek fel ün­nepi műsorokra. Magyar elvtárs előadása után a hozzászólók elmondották, hogyan készülnek a felszabadulási ünnep­re. A celldömölki vasutasok pél­dául a község dolgozóival közösen egyfelvonásos darabokat tanul­nak. Fúvós- és vonószenekaruk is készül a nagy ünnepre. Simon István, a szombathelyi Építők kultúrotthonának igazgatója ar­ról beszélt, hogy a nagy díszlet- és ruhakészlettel rendelkező üzemek anyagaikat — amikor nekik nem kell — bocsássák rendelkezésére azoknak, akiknek nincs. Szendi László, a Pamutipar képviselője a kultúrmunkások megbecsülésére hívta fel a figyelmet. Hiányolta, hogy egyes üzemek vezetői lebe­csülik az üzemi kultúrmunkát, sőt néha egyenesen hátrányuk származik a kultúrosoknak abból, hogy kultúrmunkával foglalkoz­nak. A megyei tanács népművelési osztálya részéről dr. Kiss Gyula és Medgyes János elvtárs szólalt fel. Medgyes elvtárs hangsúlyoz­ta, hogy olyan kultúrmozgalmat kell indítani, amelynek célja az igazi emberré nevelés. Az emberekben nem máról hol­napra jelentkezik a kulturális igény — mondotta. — Nevelni, irányítani kell őket. Több hozzászólás után az érte­kezlet elfogadta azt a javaslatot, hogy a rendezőket megbeszélésre hívják össze, ahol a darabokat és az előadások időrendi beosztását megvitatják. Az értekezlet Ma­gyar elvtárs szavaival ért végéig SPORT A megyei társadalmi labdarúgószövetség évzáró közgyűléséről A megyei tanács nagytermében kerett sor vasárnap délelőtt az MTSZ mel­lett működő társadalmi labdarúgószö­­­vetség 1954. évi évzáró közgyűlésére. Koltai Kálmán, a társadalmi labdarú­­gószövetség elnöke beszámolójában­­ is­mertette megyénk labdarúgósportjának elmúlt évi eredményeit, a társadalmi szövetség munkájának erényeit és hiá­nyosságait. Részletesen kitért a be­számoló az MB-ben szereplő csapatok munkájára, s különösen a nevelés és az ifjúság kérdésével foglalkozott be­hatóan A beszámoló megállapította, hogy a megyei labdarúgó-szakosztáá­­lyok túlnyomó többségében az edzők nem tekintették elsőrendű feladatuknak az ifjúsággal való foglalkozást, féltek a fiataloktól. Követésre méltó példaként említette meg a Szombathelyi Vasas labdarúgó-szakosztályának munkáját, ahol a csupa fiatalokból álló első csa­pat az MB-ben a harmadik, az ifjúéi csapat pedig az ifi­ bajnokságban az első helyen végzett. A beszámoló irányt mutatott a jövő feladataira, amelyek közötti a legfontosabb ez utánpótlás ne­velése és általánosságban a nevelés kér­dése. . . , .., , A társadalmi szövetség munkájával foglalkozva már nem volt ilyen alapos a bírálat és az önbírálat. Csak általá­nosságban mutatott rá azokra a hiá­nyosságokra, amelyek akadályozták a még eredményesebb munkát. A hozzászólások során a felszólalók kiegészítették a beszámoló hézagos ré­szeit, s rámutattak a kollektív vezetés hiányosságából eredő szövetségi munka helytelenségeire. Élesen •*— és­­helyesen — bírálták a társadalmi szövetség egyes bizottságainak munkáját, így a fegyelmi és az ifjúsági bizottság tény­kedését is. A közgyűlés pozitívumaként helyes javaslatok születtek a megyei­­ ifjúsági labdarúgás színvonalának emelésére. A felszólalók szertje egyöntetűen amellett foglaltak állást, hogy 1955-ben már a középiskolai labdarúgóbajnokságnak is szerepelnie kell. A nevelés fokozása ér­dekében kérték a felszólalók, hogy ne engedje az MTSZ a megye területén a sportolók között az indokolatlan sport­köri cseréket. A közgyűlés keretében került sor a délutáni órákban a játékvezetők taná­csának beszámolójára is,­ ahol Füilöp István, a tanács titkára röviden ismer­tette az elmúlt év játékvezetői eredmé­nyeit és hiányosságait. A felszólalók valamennyien a tanácson belüli egyé­net­lenkedésről beszéltek, s megállapí­tották, hogy a tanácson belüli kollektív szellem hiánya az egymás iránti félté­kenykedésre, a meg nem értésre vezet­­­­hető vissza. Hangsúlyozták a felszóla­­lók, ezek a hiányosságok csak akkor szüntethetők meg és munkájukat csak akkor tudják megjavítani, ha vala­­mennyi játékvezető egyénileg is azért­ harcol hogy az egymás iránti féltékeny­­kedésből eredő viszályok megszűnje­nek. A társadalmi labdarúgószövetség év­­záró közgyűlése, újabb irányt mutatott egy év feladataihoz, s ha az érdekel­tek ezt az iránymutatást­­ be is tartják, úgy az elmúlt évinél sokkal eredmé­nyesebb lesz megyei labdarúgó-sportunk ezévi munkája. ★ ASZTALITENISZ: Szombathely város bajnokságának részletes eredményeit holnapi számunkban közöljük. A TOTO 12 találatos szelvénye* 1, 2. x, 2. 1. x. 1. törölve: 1. x, 2, 2.* 1. HIVATALOS TOTO-NYEREMÉNYEK öten értek el 12 találatot. Egyenként 65020 forint. 148-an értek el 12 találatot. Egyen­ként 2.196 25 forint. 1385-en értek el 10 találatot. Egyen­­­ként 312,50 forint. APRÓHIRDETÉS SÜRGŐSEN eladó Osztóban Rákóczi u. 20....?z­. a tati­llaz. lelek, szántó és szóló-birtok. Érdeklődni lehet ugyan_ ott. (no. HALAS épszemü, éplábu hegyiló és hasznai; lószerszámok eladók. Kérész,­tényi Pál, Csehi. (j­) EGY nagyon szép 2 ablakos utcai szó. barna­, melyben mosdó-kagyló is bent ven. . elcserélném szoba-konyhásra (szinten szepre). Cím a kiadóban. SZOMBATHELY, Magyar László u.'"^. sz alatti ház és bognárszerszám­ok, kulla, kézikocsik, féderes kocsialj el­­manErdei(,odés ugyanott. m3) ÍRÓGÉP jó állapotban eladó. Vörös^ TMfrtz u. 22. Gellért. (114) E­rT 4?rab aszlali tűzhely eladó. Rumi úr lob. (115) uz Ideigvételre betonáruk. hu,gyűrűk kadak, vályúk, csövek, cél mentcsövek, cementlapok és cement .gyar­asához sablonokat, sajtóé­lókat, hasznait, vagy új állanotban Ajándatokat: MEZŐK. V. Deák Ferenc u 23, kérünk. (89) M­O­Z­I Kedd: SIMON MENYHÉRT SZÜLETÉSE VASMEGYE A Magyar Dolgozók Pártja Vas megyei Bizottságának lapja. — Szerkeszti: a szerkesztőbizottság — Felelős kiadó: Kovács Rudolf. — Szerkesztőség* Szom­­bathely. Kisfaludy S u. t. Tel; 107 és 167 Este 8 óra után ügyeletes telefon; 101. Kiadóhivatal, Köztársaság tér 2. Tel. m - Egyszámla szám: 06.078.069-715. Készült a Szombathelyi Nyomdaipari Vállalatnál Szombathely, Kossuth Lajos u­ta . Telefon; 755. Felelős vezető: Hofmann Mikdas.

Next