Vasmegye, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-01 / 26. szám
HÍREK FEBRUÁR 1. ? 375 évvel ezelőtt — 1580 .s február 1-én — született ? ) Behlen Gábor erdélyi fe-jedelem. alíficHilpliEMIYtBül A megyei népfront-iroda fogadóórája A Hazafias Népfront megyei irodájában — Szombathely, Széchenyi utca 4 —6. szám — délután 5 órai kezdettel Bauman István tart fogadóórát. Hanglemezest A Társadalom, és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat klubhelyiségében (Köztársaság tér 10.) este 8 órai kezdettel Verdi Traviata című operáját adják elő mikrobarázdás hanglemezről. Állatvásárok A Vas megyei Állatforgalmi Vállalat ma a következő helyeken tart felvásárlást: vágómarhából; Celldömölkön, Sárváron, Szombathelyen, Csipkereken, Pácsonyban; hízottsertésből; Körmenden, Szombathelyen, Kőszegen; vágóborjúból, Szombathelyen. — A sárvári Kossuth filmszínház újjáépítésére, új gépi berendezés beállítására 300 ezer forintot fordítottak. Az újjáépített mozi ünnepélyes megnyitója február 5-én este 6 órakor lesz. A mozi ezentúl hetenként hat napon kétszer tart előadást. Az előadások kezdete hétköznap 6 és 8 órakor lesz. 150 képből álló diafilmet készített a tanácsok népművelési osztályai és a kultúrotthonok részére Csokonai Vitéz Mihály halálának 150. évfordulója alkalmából a Magyar Diafilmgyártó Vállalat. A képsorozatot Varjas Béláné, az Országos Irodalmi Emlékmúzeum igazgatója és Erdős Imréné állította össze. — Asztalosműhelyt építenek 220 ezer forintos költséggel a Szombathelyi Asztalos Kisipari Termelőszövetkezet részére. — Itt tehergépkocsit vásárol magának a Büki Lenin Termelőszövetkezet tagsága. A gépkocsi — amely a napokban megérkezik a szövetkezetbe — közel 90 ezer forintba kerül. — Ifjúsági karnevált rendez az Országházban február 12-én a DISZ Központi Vezetősége és a DISZ budapesti bizottsága. A karneválra meghívják az exportra termelő ifjúsági brigádok legjobbjait, a munkában és a tanulásban kitűnt budapesti és vidéki fiatalokat, ifjú művészeket, ifjúsági vezetőket. Több ház tatarozását kezdik meg Szombathelyen az Ingatlankezelő Vállalat megbízásából a Vas megyei Tatarozó Vállalat dolgozói február hónapban. A Wesselényi utca 27 számú ház tatarozására 271 ezer forintot, a Thököly utca 30 számú házra pedig 443 ezer forintot fordítanak. Különböző fogók, csavarhúzók, vágóollók, fúrók, reszelők és egyéb szerszámok nagy mennyiségben állanak a vásárlók rendelkezésére Szombathelyen a Kiskereskedelmi Vállalat Köztársaság téri 30. számú vasboltjában BÍRÓSÁGI hír A szombathelyi járásbíróság Szabados Lajost, a Szombathelyi Sütőipari Vállalat volt kihordóját társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás és egyrendbeni magánokirathamisítás bűntette miatt, a fiatalkorúságát figyelembe véve, egy évi próbaidőre bocsátotta. Ezen idő alatt köteles az ellenőrzésével megbízott személy rendelkezéséhez alkalmazkodni, tartózkodási helyét el nem hagyhatja. Tóth Sándort, ugyancsak a vállalat volt kihordóját társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás és négyrendbeni magánokirathamisítás bűntette miatt hathónapi börtönbüntetésre ítélte. Ezenkívül mindkettőjüket kötelezte a bűnügyi költségek, valamint a vállalat kárára elkövetett cselekményeik pénzértékének megtérítésére. Nagy forradalmi költőink úttörő elődje: Csokonai V. Mihály Ünnepi est a Kultúrházban • • Már hírt adtunk arról, hogy a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a TTIT irodalmi szakosztálya és a városi tanács szombaton este a városi kultúrházban ünnepi estet rendezett Csokonai Vitéz Mihály halálának 150. évfordulója alkalmából. Csokonai életét, munkásságát Pongrácz István, a szakérettségis kollégium tanára ismertette. A nyugati végek kétezer éves városából száll a köszöntés a keleti végek kultúrközpontjának, Debrecennek irodalmi büszkesége. Csokonai Vitéz Mihály felé, halálának 150. évfordulója alkalmával — kezdte beszédét Pongrácz István. — A felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője, Ady szerint „a civilizáció énekese, korának legnagyobb kultúrembere" volt. Úttörő elődje nagy forradalmi költőinknek: Petőfinek, Adynak, József Attilának. Leginkább azért vagyunk adósai ünnepi köszöntéssel, mert a magyar kultúráért és függetlenségért vívott harcnak úttörője és mártírja volt. Életének indulásáról megemlékezve köszöntjük benne a kiváló tanulót, aki először szervez önképzőkört a korszerűtlen iskolai nevelés pótlására. Köszöntjük benne a modern magyar pedagógia egyik úttörőjét, az egész magyar nép nevelőjét, a népi kultúrpolitikust, kiben eszmei azonosságot látunk József Attilával. A tanulmányairól kiutasított Csokonainak is a magyar nép iskolázása lett a szívügye. Jó példa erre „Jövendölés az első oskoláról Somogyban" c. költeménye. Üdvözöljük Csokonaiban a felvilágosult társadalompolitikust, aki először gazdagította politikai tartalommal és kifejezésekkel a magyar költészetet. Rousseau őskommunizmust propagáló tanításaival tudatosítja a nép jogait „Az estve” című költeményében: „Tiéd volt ez a föld, tiéd volt egészen, Melyből most a kevély szösvény dézsmát veszen..” Meghajtjuk zászlónkat e megemlékezés alkalmával Csokonai nemzetébresztő nagysága előtt is. „Kelj fel magyar! Álmaidból serkenj fel" — írta. Harcos magyar volt már akkor, midőn kollégiumi védő és búcsúbeszédét magyarul mondta el a hivatalos latin helyett, vagy amikor „Dorottya” című komikus eposzában ostorozza az idegen majmolást. Nyelvújításában 2000 szóval gazdagította nyelvünket. Úttörő népiessége előtt is ünneplő elismeréssel kell meghajolnunk. Mivel irodalmával a népet akarta nevelni, közeledni kellett hozzá formailag is. Ezért írótársait is arra nevelte, hogy tanuljanak a néptől. Kétségtelen, hogy Csokonai népiessége csak elindulás, ami azután majd Petőfi népiességében teljesül. Köszöntjük Csokonait úgy is, mint az első olyan öntudatos költőnket, aki csak mint író akart megélni. Ebben is úttörő volt, s ennek a szándékának lett áldozata. Művei kiadásához gazdag irodalmi pártfogót kellett keresnie, s így a korviszonyok fojtogató hatására kénytelen volt több művében megalázóan alkalmazkodni a nemesi világnézethez. Alkalmi verseinek egyikét Komáromban a gazdag és szép Vajda Júlia szavalta el, aki aztán tragikusan nagy szerepet játszott életében. Hozzá írta a legművészibb költeményeit a „Lilla-dalokat” és az életszeretet dalait. De a lányhoz ugyanúgy nem volt szerencséje, mint a pártfogáshoz. A költőt nem tartották méltónak a gazdag polgárlányhoz. Csalódása, emberi szenvedése ugyancsak gyönyörű lírai verseket termett. Elpusztult reményeinek siratásában tudatosan kifejezi a szerelmi csalódás társadalmi tartalmát is: „Jaj, villám is a tyrann törvények S a szokásoknak hódolt.” Csokonai írói munkásságának tükörképe a „Tempefői” című színdarabja, amely egyben tükör arról a főnemességről is, amely inkább a haszontalanságokra költi vagyonát, de nem segíti a magyar írót, nem áldoz a magyar könyvre, magyar kultúrára. Ebben a művében azzal a tanulsággal zárja le mondanivalóját, hogy: „Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon." Csokonai életének utolsó megaláztatása az a 100 forint volt, amelyet gróf Rhédeyné temetésére írt búcsúztató versért kapott. Utolsó verse tüdőgyulladásáról szól, mely fiatalt sírba vitte 1805 január 28-án, 32. életévében, 150 évvel ezelőtt. Pongrácz István többek között a következő szavakkal fejezte be megemlékezését. Csokonait, népünk nagy fiát saját kora nem értékelte, de hitte, hogy mi, az utókor értékelni fogjuk. Így írt annak idején: „Ha írok is, amint hogy már én anélkül nem tarthatom fenn életemet, írok a boldogabb maradéknak, írok a huszadik, vagy a huszonegyedik századnak, írok annak a kornak, amelyben a magyar vagy igazán magyar lesz, vagy igazán semmi sem...” Szavának beteljesülésére gondolatban menjünk el Csokonai Vitéz Mihály sírjához és mondjuk azt, amit Kölcsey mondott Berzsenyi sírjánál: „Árnyéka az elköltözöttnek! Sírod felett zeng az engesztelő szózat...", a mi ünnepi megemlékezésünk által, ércnél maradandóbb emléked bizonyságául... „És ha igaz, hogy meghal az a nemzet, amely nem értékeli nagyjait, akkor úgy is igaz: a mi nagyjaink értékelése, ünneplése által is éljen a mi drága magyar hazánk.” Pongrácz István megemlékezése közben és után szavalatokat, jeleneteket, ének- és zeneszámokat láthatott, hallhatott az ünneplő közönség. Közreműködtek a Szakérettségis Kollégium, az általános leánygimnázium, a zeneiskola növendékei, tanárai, a városi tanács énekkara és az Építőipari Vállalat művészegyüttese. Szépszámú ünneplő közönség jött össze, hogy megemlékezzen népünk 150 évvel ezelőtt elhunyt nagy fiáról, Csokonai Vitéz Mihályról. De Csokonait nemcsak az ünnepség részvevői zárták örökre szívükbe, hanem az egész ország. A szervezettebb kultúrmunkáért Értekezlet a Szakszervezetek Megyei Tanácsán Pénteken délután a Szakszervezetek Megyei Tanácsán értekezleten vettek részt a szakszervezeti területi bizottságok kultúrfelelősei, kultúrotthonigazgatók és a nagyobb üzemek kultúrfelelősei. Az értekezleten az elmúlt év kultúrmunkájának eredményeit, hibáit és az 1955. évi feladatokat beszélték meg. Magyar Gyula, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkatársa előadásában elmondotta, hogy pártunk Központi Vezetőségének múlt év júniusi és októberi határozata fokozott feladatokat állít a kultúrbizottságok elé. — Soha nem szabad szem elől téveszteni — mondotta —, hogy a kultúrmunka középpontja az élő ember a maga kulturális igényeivel. Az elmúlt év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy kultúrmunkásaink egyes helyeken nem vették figyelembe a dolgozók érdekeit, kívánságait. Félremagyarázták azt az elvet, hogy a kultúrmunka a termelés szolgálatában álljon. Nem arról van szó, hogy mindenről csasztuskát írjanak és minden áron énekkarral köszöntsék a termelésben élenjárókat, hanem arról, hogy magyarázzák meg a dolgozóknak a munkaverseny jellegét, célkitűzését és a politikai élet eseményeit. Magyar elvtárs rámutatott a kultúrszervezés hibáira is. -- Sok üzemben például nem lehetett megtartani az ismeretterjesztő előadásokat, mert a rossz szervezés miatt nem jöttek össze az előadásokra. Nagy hiba volt a háromfelvonásos operettek felé való túlzott eltolódás is. Ezeket a hibákat most ki kell küszöbölni a kultúramunkánkból. Rátérve az 1955. évi feladatokra elmondotta, hogy a kulturális nevelőmunkában nagyobb gondot kell fordítani a szocialista tulajdon megvédésének, a munkafegyelem megszilárdításának tudatosítására. Erősíteni kell a munkás-paraszt szövetséget. A kultúrmunkások magyarázzák meg a népfrontpolitika és a békeharc jelentőségét. Az operettek elburjánzásáról a következőket mondotta :— Közös erővel fel kell számolni az üzemi sovinizmust, az egymás túllicitálását, ami azt eredményezi, hogy egy-egy vállalat színjátszói erejüket, képességüket meghaladó feladatokra vállalkoznak. A városi és megyei tanács oktatási osztályai központilag irányítják a rendezvényeket. Nem arról van szó, hogy kultúrcsoportjaink ne játszanak háromfelvonásos színdarabokat, hanem arról, hogy ne csak operetteket. Játszanak egyfelvonásos darabokat is és bátran vegyék igénybe a magyar és szovjet drámairodalom remekeit. A kultúrotthonok a környék, terület lakóit is vonják be a kultúrmunkába. A gyermekek részére rendezzenek műsoros és bábelőadásokat, mesedélutánokat, filmvetítéseket, gyermekbálokat. Ezután a próba- és fellépési díjak megszüntetéséről beszélt, majd így folytatta: — Hazánk felszabadulása 10. évfordulójának méltó megünneplésére a kulturális nevelőmunka minden eszközét fel kell használni. A kultúrbizottságok dolgozzák fel saját üzemük, gazdaságuk fejlődéstörténetét. Plakátok, grafikonok, fényképek segítségével mutassák be, hogyan fejlődött az üzem vagy gazdaság termelése, hogyan javultak a szociális munkakörülmények és a kulturális helyzet. A művészeti csoportok kivétel nélkül készüljenek fel ünnepi műsorokra. Magyar elvtárs előadása után a hozzászólók elmondották, hogyan készülnek a felszabadulási ünnepre. A celldömölki vasutasok például a község dolgozóival közösen egyfelvonásos darabokat tanulnak. Fúvós- és vonószenekaruk is készül a nagy ünnepre. Simon István, a szombathelyi Építők kultúrotthonának igazgatója arról beszélt, hogy a nagy díszlet- és ruhakészlettel rendelkező üzemek anyagaikat — amikor nekik nem kell — bocsássák rendelkezésére azoknak, akiknek nincs. Szendi László, a Pamutipar képviselője a kultúrmunkások megbecsülésére hívta fel a figyelmet. Hiányolta, hogy egyes üzemek vezetői lebecsülik az üzemi kultúrmunkát, sőt néha egyenesen hátrányuk származik a kultúrosoknak abból, hogy kultúrmunkával foglalkoznak. A megyei tanács népművelési osztálya részéről dr. Kiss Gyula és Medgyes János elvtárs szólalt fel. Medgyes elvtárs hangsúlyozta, hogy olyan kultúrmozgalmat kell indítani, amelynek célja az igazi emberré nevelés. Az emberekben nem máról holnapra jelentkezik a kulturális igény — mondotta. — Nevelni, irányítani kell őket. Több hozzászólás után az értekezlet elfogadta azt a javaslatot, hogy a rendezőket megbeszélésre hívják össze, ahol a darabokat és az előadások időrendi beosztását megvitatják. Az értekezlet Magyar elvtárs szavaival ért végéig SPORT A megyei társadalmi labdarúgószövetség évzáró közgyűléséről A megyei tanács nagytermében kerett sor vasárnap délelőtt az MTSZ mellett működő társadalmi labdarúgószövetség 1954. évi évzáró közgyűlésére. Koltai Kálmán, a társadalmi labdarúgószövetség elnöke beszámolójában ismertette megyénk labdarúgósportjának elmúlt évi eredményeit, a társadalmi szövetség munkájának erényeit és hiányosságait. Részletesen kitért a beszámoló az MB-ben szereplő csapatok munkájára, s különösen a nevelés és az ifjúság kérdésével foglalkozott behatóan A beszámoló megállapította, hogy a megyei labdarúgó-szakosztáályok túlnyomó többségében az edzők nem tekintették elsőrendű feladatuknak az ifjúsággal való foglalkozást, féltek a fiataloktól. Követésre méltó példaként említette meg a Szombathelyi Vasas labdarúgó-szakosztályának munkáját, ahol a csupa fiatalokból álló első csapat az MB-ben a harmadik, az ifjúéi csapat pedig az ifi bajnokságban az első helyen végzett. A beszámoló irányt mutatott a jövő feladataira, amelyek közötti a legfontosabb ez utánpótlás nevelése és általánosságban a nevelés kérdése. . . , .., , A társadalmi szövetség munkájával foglalkozva már nem volt ilyen alapos a bírálat és az önbírálat. Csak általánosságban mutatott rá azokra a hiányosságokra, amelyek akadályozták a még eredményesebb munkát. A hozzászólások során a felszólalók kiegészítették a beszámoló hézagos részeit, s rámutattak a kollektív vezetés hiányosságából eredő szövetségi munka helytelenségeire. Élesen •*— éshelyesen — bírálták a társadalmi szövetség egyes bizottságainak munkáját, így a fegyelmi és az ifjúsági bizottság ténykedését is. A közgyűlés pozitívumaként helyes javaslatok születtek a megyei ifjúsági labdarúgás színvonalának emelésére. A felszólalók szertje egyöntetűen amellett foglaltak állást, hogy 1955-ben már a középiskolai labdarúgóbajnokságnak is szerepelnie kell. A nevelés fokozása érdekében kérték a felszólalók, hogy ne engedje az MTSZ a megye területén a sportolók között az indokolatlan sportköri cseréket. A közgyűlés keretében került sor a délutáni órákban a játékvezetők tanácsának beszámolójára is, ahol Füilöp István, a tanács titkára röviden ismertette az elmúlt év játékvezetői eredményeit és hiányosságait. A felszólalók valamennyien a tanácson belüli egyénetlenkedésről beszéltek, s megállapították, hogy a tanácson belüli kollektív szellem hiánya az egymás iránti féltékenykedésre, a meg nem értésre vezethető vissza. Hangsúlyozták a felszólalók, ezek a hiányosságok csak akkor szüntethetők meg és munkájukat csak akkor tudják megjavítani, ha valamennyi játékvezető egyénileg is azért harcol hogy az egymás iránti féltékenykedésből eredő viszályok megszűnjenek. A társadalmi labdarúgószövetség évzáró közgyűlése, újabb irányt mutatott egy év feladataihoz, s ha az érdekeltek ezt az iránymutatást be is tartják, úgy az elmúlt évinél sokkal eredményesebb lesz megyei labdarúgó-sportunk ezévi munkája. ★ ASZTALITENISZ: Szombathely város bajnokságának részletes eredményeit holnapi számunkban közöljük. A TOTO 12 találatos szelvénye* 1, 2. x, 2. 1. x. 1. törölve: 1. x, 2, 2.* 1. HIVATALOS TOTO-NYEREMÉNYEK öten értek el 12 találatot. Egyenként 65020 forint. 148-an értek el 12 találatot. Egyenként 2.196 25 forint. 1385-en értek el 10 találatot. Egyenként 312,50 forint. APRÓHIRDETÉS SÜRGŐSEN eladó Osztóban Rákóczi u. 20....?z. a tatillaz. lelek, szántó és szóló-birtok. Érdeklődni lehet ugyan_ ott. (no. HALAS épszemü, éplábu hegyiló és hasznai; lószerszámok eladók. Kérész,tényi Pál, Csehi. (j) EGY nagyon szép 2 ablakos utcai szó. barna, melyben mosdó-kagyló is bent ven. . elcserélném szoba-konyhásra (szinten szepre). Cím a kiadóban. SZOMBATHELY, Magyar László u.'"^. sz alatti ház és bognárszerszámok, kulla, kézikocsik, féderes kocsialj elmanErdei(,odés ugyanott. m3) ÍRÓGÉP jó állapotban eladó. Vörös^ TMfrtz u. 22. Gellért. (114) ErT 4?rab aszlali tűzhely eladó. Rumi úr lob. (115) uz Ideigvételre betonáruk. hu,gyűrűk kadak, vályúk, csövek, cél mentcsövek, cementlapok és cement .gyarasához sablonokat, sajtóélókat, hasznait, vagy új állanotban Ajándatokat: MEZŐK. V. Deák Ferenc u 23, kérünk. (89) MOZI Kedd: SIMON MENYHÉRT SZÜLETÉSE VASMEGYE A Magyar Dolgozók Pártja Vas megyei Bizottságának lapja. — Szerkeszti: a szerkesztőbizottság — Felelős kiadó: Kovács Rudolf. — Szerkesztőség* Szombathely. Kisfaludy S u. t. Tel; 107 és 167 Este 8 óra után ügyeletes telefon; 101. Kiadóhivatal, Köztársaság tér 2. Tel. m - Egyszámla szám: 06.078.069-715. Készült a Szombathelyi Nyomdaipari Vállalatnál Szombathely, Kossuth Lajos uta . Telefon; 755. Felelős vezető: Hofmann Mikdas.