Vasmegye, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-01 / 50. szám
KI. évfolyam, 50. szám. Ára 50 fillér 1955. március 1. Kedd. Termelőszövetkezeteink tavaszi vizsgája Okulva a múlt év eredményein és tapasztalatain, termelőszövetkezeteink még a sürgős mezei munkák kezdetén megtervezik az évi teendőiket, számbaveszik megnövekedett feladataikat, aztán a dologhoz fognak. Ezen a téren különösen mozgalmas volt az élet termelőszövetkezeteinkben. A tavalyihoz képest jóvaleredményesebben szervezték meg a téli munkát, több és hasznosabb munkát végeztek a jó termés előkészítésére, a nagyobb jövedelem elérésére. Tsz-eink, munkájára most különösen rászegeződik a figyelem. Ezért nem mindegy, hogy milyen eredménynyei végzik majd a tavaszi munkát és egész esztendei teendőiket. A tavaszra való gondos előkészület éppoly fontos feltétele a bő termésnek, mint a szántásvetés vagy a növényápolás. Kezdjük azon, hogy minden termelőszövetkezetünkben a gépeket, szerszámokat, egyéb felszereléseket alaposan ki kell javítani. Erről a felkészülésről vizsgáznak ezekben a napokban a termelőszövetkezeti tagok a tavaszi szemlék során. Március 5-ig bezárólag minden tsz-ben szemlebizottságok vizsgálják meg, milyen alapossággal készültek fel a tsz-ek a tavaszi és az egész évi munkára. Nagyon hasznos kezdeményezés, hogy a szemléken a versenytárs termelőszövetkezetek küldöttei is részt vesznek és bizonyságot szereznek versenytársuk felkészüléséről. A felszabadulási verseny fontos emelője ennek a felkészülésnek. Számos termelőszövetkezet részletesen vállalta egyes feladatainak végrehajtását. A rumi Vörös Csillag Termelőszövetkezet például február 15-ig vállalta a gazdasági felszerelések kijavítását, ami meg is történt. Hasonlóképpen a vetőmagtisztításra, a magvak csíraképességének megvizsgálására, csávázásiba tettek "fogadalmat. Most a szemléken mindenütt eldől, mennyire tartotta kötelességének a tsz tagsága vállalásának teljesítését. Komolysegítséget kaptak egyes tsz-ek ■az állami gazdaságoktól is. Adlaki Kossuth TSZ-nek például az állami gazdaság sokat segített a ■boronák, ekék, szerszámok kijavításában. Sok termelőszövetkezetben olyan felkészülten várják a tavaszt, mint a celldömölki Vörös Csillag TSZ-ben, ahol a néhány napos jó időt mindjárt a vetésre tudták felhasználni. Akad persze rossz példa is. Az alsószölnöki Rába TSZ-ben elmulasztották a vetőmagtisztítást, még sok tennivalójuk van a gépek rendbehozatalánál is. Nem szabad halogatni a szerszámjavítást, s a gépek javítását, s ha szakmai segítségre van szükség, bátran forduljanak termelőszövetkezeteink a gépállomásokhoz. A vezetőség mindenütt gondoskodjék róla, hogy az utolsó kapanyélig minden rendben legyen a kikeletig! Termelőszövetkezeteinkben nem utolsó sorban fontos tennivaló a munkacsapatok, brigádok kialakítása. Enélkül még gondolni sem lehet alapos, tervszerű munkára. Megannyi tapasztalat bizonyítja, hogy csak ott birkóztak meg eredményesen a feladatokkal, ahol minden tag tudta, mi a kötelessége, mikor hová tartozik. Már most, a tavaszi vetés során szükség van az állandó munkacsapatokra és brigádokra, a későbbiek során méginkább nagy szükség lesz erre. A munkaszervezetek kialakítása nagy előny azért is, mert így a közös vagyon védelme még hatványozottabb lesz. A felszereléseket, gépi eszközöket, szerszámokat ugyanis jegyzőkönyvileg veszik át a brigádok, illetve munkacsapatok, ami már eleve elmélyíti a tagokban a felelősség tudatát a közös vagyontárgyak megőrzésére. Legalább ilyen fontos tennivaló a tavaszi vetőmagvak készletezése, előkészítése. A termelőszövetkezet vezetőségének — az agronómussal karöltve — pontosan ki kell számítani a vetőmagszükségletet minden növényféleségnél. Nem maradhat el a készletek felmérése sem, mert gondolom-formán nem lehet ezt megállapítani. Ha akármi hiányzik, tüstént kell gondoskodni beszerzéséről. Míg eljő a kikelet, akad persze még százféle tennivaló is. Sok helyen előkészítik a fásítást, rendbehozzák a szérűskerteket, javítják a gazdasági épületeket, szóval minden tag bőven talál most munkát, csak győzzék. A trgy készülődés eredménye bizonyosan sikert fog hozni minden tsz-tag számára. A nagyobb termés, a több pénz és jövedelem nem pottyan az égből. Ezért öszszefogással, jó munkával, lelkiismeretes gondossággal tehetnek legtöbbet termelőszövetkezeteink tagjai, akiknek munkájára ez idén még inkább rászegeződik a figyelem, s akkor példájuk nyomán okulva, még többen követik őket az egyedül helyes és legjobb úton, a szövetkezeti gazdálkodás útján. MAI SZÁMUNKBÓL» A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, az országgyűlés elnökségének és az országgyűlés külügyi bizottságának ülése (2. oldal) — A csorba Gérce község hírnevén (3. oldal) — Falusi levelezőink írásaiból (3. oldal) — Munkás-paraszt találkozó a Mezőgépben (3. oldal) — Egy kis természettudomány (4. oldal) — Gépállomási szemlén (5. oldal) Színházi esték (5. oldal) MAI SZÁMUNK 6 OLDAL A IV. Magyar Békekongresszus felhívása a magyar néphez Még nincs egy évtizede, hogy a világ népei ünnepelték a német fasizmus feletti győzelmet. S ma, az amerikai háborús gyújtogatók újra feltámasztják Nyugat-Németországban a német militarizmust. A háborús bűnös hitlerista tábornokok ma újra fasiszta hadseregeket szerveznek. A német fasizmus a világtörténelem eddig legnagyobb katasztrófáját zúdította az emberiségre. De az amerikai háborús gyújtogatók még szörnyűbb pusztítást szánnak Európa és a világ népeinek: új világháborút készítenek elő, törvényesíteni akarják az atompusztítást, eltökélték magukat, hogy a náci gyilkosok kezébe adják az atomfegyvert. Tiltakozunk! Nem felejtettük el a második világháború 50 millió halottját, nem felejtettük el annak a félmillió magyarnak az emlékét, akik a fasiszták érdekeinek estek áldozatul. Nem felejtettük el a Japánra ledobott atombombák iszonyú pusztítását, nem felejtettük el azt a mérhetetlen szenvedést, amit a német elnyomók évszázadokon át népünkre zúdítottak. Nem felejtettünk és nem felejtünk el semmit.Mindenre emlékszünk, s azt kiáltjuk: nem engedjük! Minden erőnk megfeszítésével azon leszünk, hogy meghiúsítsuk az imperialisták elvetemült terveit. Hatalmas tömegmozgalom bontakozik ki, Nyugat-Európa népei politikai tömegsztrájkokkal adják tudtára a háborús gyújtogatóknak: rosszul számítanak, ha azt hiszik, hogy a hátuk mögött, ellenük kirobbanthatják a háborút. Ebben az egész Európára kiterjedő harci mozgalomban ott van a mi elszántságunk, a mi kiállásunk is. Közös ügy, közös cél forraszt össze mindnyájunkat, az, hogy meghiúsítsuk az agresszív német katonai gépezet feltámadását, megakadályozzuk az atomháború előkészítését. Ügyünk győzelmét biztosítja, hogy békeharcunk a Szovjetunió vezette 900 milliós béketábor egyesített katonai erejére, erkölcsi fölényére és megingathatatlan egységére támaszkodik. A Szovjetunió bölcs külpolitikája megmutatta a béke biztos útját. Szerte a világon ugyanezt vallják a néptömegek: Németországot békés úton egyesíteni kell, az atomfegyvert törvényen kívül kell helyezni. Sokszínű, sokszínű, de egy célért küzdő mozgalmunk e követelésekben összeforrva válik minden eddiginél szélesebbé, hatalmasabbá. E nagy háborúellenes áramlat sodrában nő, árad, erősödik a mi hazai békemozgalmunk is. Kongresszusunk az atomháború és a német miltarizmus ellen egységesen fellépő magyar nép harci seregszemléjévé vált. Bebizonyosodott: egyre többen ismerik fel hazánkban is, hogy minden nemzetközi vitás kérdés minket is érint — akár Nyugat-Németországról, akár az atomháborúról, akár Tajvanról van szó. Megmutatkozott, milyen őszinte, igaz vágy él az emberek többségében, hogy mindennapi munkájuk jó elvégzésével, helytállással pecsételjék meg aláírásukat, béke- és hazaszeretetüket. Békebizottságok, a béke ügyéért tenni kész magyar békeharcosok, békeküldöttek! Menjetek szét az országba, s vigyétek el kongresszusunk békeüzenetét. Váltsatok szót az emberekkel. Mondjátok el, hogy nagy küzdelmünkben minden egyes emberre szükség van. Értessétek meg, hogy a milliók összefogása az a soha nem ismert hatalmas erő, amelytől megriad és visszahúzódik a háború fenevadja. Magyarázzátok meg, hogy a háborús veszély eleven valóság. De magyarázzátok meg azt is, hogy a veszély elhárítása tőlünk függ, a mi munkánktól, helytállásunktól, erőnktől. Egyedül a békeszerető emberek egyesítettt ereje tudja meghátrálásra kényszeríteni a gonosztevőt! Minden igaz hazafi tudja, hogy hazánk, függetlenségünk, szabadságunk védelme és békénk védelme Aczél Tamás, Sztálin-díjjal kitüntetett, Kossuth-díjas író, Aleva Lajos, az Országos Kisipari Szövetség elnöke, Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadémikus, a Béke-Világtanács tagja, Andriska Jánosné kiskőrösi egyéni gazda, Arany Bálintné hódmezővásárhelyi gépállomás-igazgató, Ancsán Mihályné hajdúdorogi termelőszövetkezeti tag, Bajnok Sándor házai egyéni gazda, Batuska János táborfalvi egyéni gazda, Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója, Bárdos József, a Kecskeméti Gépállomás agronómusa, Benke Valéria, a Magyar Rádió Hivatal elnöke, Bereczky Albert református püspök, Beresztóczy Miklós dr. érseki helynök, Berki Mihályné országgyűlési képviselő, Bleimann Pálné, a KISTEXT sztahanovista szövőnője, Boldizsár Iván újságíró, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Bölöni György író, az Irodalmi Alap igazgatója, a Magyar Pen Club elnöke, Bugár Jánosné, az Országos Béketanács titkára, Bulla Elma színművésznő, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Czapik Gyula dr. egri érsek, Czeyda-Pommersheim Ferenc sebész-főorvos, a Magyar Népköztársaság kiváló orvosa, Csetreki Pál derecskei egyéni gazda, Csorba István Kossuth-díjas bánhidai kazánfűtő, Danilla József, a Salgótarjáni Acélgyár művezetője, Darvas József író, népművelési miniszter, Dánielné György Ágnes főiskola, tanársegéd, Deák János, a MÁVAG Kossuth-díjas művezetője, Dezséry László evangélikus püspök, Déry Tibor Kossuth-díjas író, Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Domonkos József, a Vörös Csillag Traktorgyár technikusa, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, a Mai gyár—Szovjet Társaság elnöke. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének első titkára, Erdei Sándor író, a Magyar Írók Szövetségének első itzegymástól el nem választható. Békeharcosok, békeküldöttek, nagy ünnepünkre, hazánk felszabadításának, szabad életünk születésének tizedik évfordulójára készülve fogadjuk meg, hogy megálljuk helyünket munkában, fegyelemben, józanságban, becsületben. Erősítjük hazánkat, növeljük hazánk gazdasági és honvédelmi erejét, hogy biztosabbá tegyük a békét. Egységesek leszünk a béke védelmében, készek vagyunk megvédeni hazánk határait, függetlenségét, szabadságát, népünk békés alkotómunkáját. Igyekszünk minél több embert megnyerni; felvilágosító szóval minden ajtón bekopogtatunk, s megtaláljuk az utat a békéért már aggódó, de tettre még nem dobbanó szívekhez is. Pártunk és kormányunk békepolitikájának erősítésére felsorakoztatunk minden becsületes embert. Támogatjuk a Szovjetunió nagy történelmi harcát, amelyet az emberiség békés életének, jövőjének megvédéséért folytat. Kára, Farkas Ferenc Kossuthdíjas zeneszerző, Famádi László sztahanovista építőmunkás, Fábry Zoltán Kossuth-díjas filmrendező, File Miklós, a DIMÁVAG mérnöke, Fischer Annie Kossuth-díjas zongoraművész, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, Fizil Lajosné, az Egyesült Izzó munkása, Földvári Aladár, a debreceni egyetem Kossuth-díjas egyetemi tanára, Gazda Géza, a Rákosi Mátyás Művek Kossuthdíjas üzemvezető-helyettese, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, Gillemot László Kossuth-díjas, a budapesti Műszaki Egyetem rektora, Gosztonyi János, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetőségének titkára, Hajós György Kossuth-díjas, akadémikus, Hallay Imre, az Egri Kórház belgyógyász főorvosa, Haraszti Sándor újságíró, a Béke és Szabadság főszerkesztője, Hámos György Kossuthdíjas író, Horváth Ferenc színművész, Horváth Richárd pronotárius kanonok, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának alelnöke, Horodzák István, szolnoki állami gazdasági igazgató, Illés Béla Kossuth-díjas író, Illyés Gyula Kossuth-díjas író, Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, Jeney Károly székesfehérvári megyei levéltáros, Jenei Lajos Kossuth-díjas olvasztár, Kakuk Józsefné, a Magyar—Szovjet Társaság titkára, Karinthy Ferenc író, Kárpáti Sándorné kispesti háziasszony, Kaszapovics András Kossuth-díjas termelőszövetkezeti elnök, Kelen Béla, a Magyar—Szovjet Társaság főtitkára, Keleti Ágnes élsportoló, főiskolai adjunktus, Kerek Gábor, a Kultúrkapcsolatok Intézetének főtitkára, Kisfaludi Stróbl Zsigmond Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző, akadémikus, Kiss Mihályné, az Orion Rádiógyár sztahanovista munkásnője, Kónya Lajos Kossuth-díjas író, Kovács József, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Lőcsei János Kossuth-díjas főmozdonyvezető, Lukács György Kossuth-díjas akadémikus, a Békevilágtanács tagja, Mag Béla kanonok-plébános, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának titkára, Majlát Jolán történész, Magna Andrásné nyíregyházi egyéni gazda, Marics Gyuláné budapesti általános iskolai pedagógus, Manninger Rezső Kossuthdíjas akadémikus, Málnási Alajos Szabolcs megyei főagronómus, Mekis József, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, Méray Tibor Kossuth-díjas újságíró, Mészáros Ági Kossuth-díjas színművésznő, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, Mészáros József tatabányai Kossuth-díjas bányász, Mihailich Győző Kossuth-díjas akadémikus, Mihályfi Ernő újságíró, népművelési miniszterhelyettes, Nagy Sándor Sztálin-díjjal kitüntetett Kossuthdíjas író, Nagy Sándor, a Szegedi Textilművek főmérnöke, Nánási László újságíró, a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának tagja, Nemes György újságíró, Nizsalovszky Endre akadémikus, Ormai Árpádné, a Hazai Fésűsfonó Kossuth-díjas szövőnője, Ördögh Jánosné kisipari termelőszövetkezeti tag, sztahanovista, dr. Palló Imre Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, Paál József, a Gheorghiu-Dej Hajógyár főmérnöke, a XIII. kerületi Hazafias Népfront-bizottság elnöke, Parragi György, Kossuth-díjas újságíró, Pápai József csornai tanácselnökhelyettes, Pásztor Béla, a Kisiparosok Országos Szabad Szervezete elnöke, Pátzay Pál Kossuthdíjas szobrászművész, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, (Folytatása a 2. oldalon) Az Országos Béketanács tagjai Adjon lendületet tanácskozásaik az aláírásgyűjtésnek. Amikor nevünket leírjuk, tegyünk mindnyájan fogadalmat önnön lelkiismeretünknek, hogy jó munkával, helytállással járulunk hozzá a béke seregének győzelméhez. Ha népünk küldöttei május 22- én megjelennek majd Helsinkiben, a nagy béke-világtalálkozón, vigyék el ezeket az aláírásokat. A magyar nevek milliói adják tudtára az egész világnak: nem nyugszunk bele soha-soha, hogy hazánk békéjét, Európa békéjét még egyszer feldúlja a német hódító; követeljük, hogy semmisítsék meg az atomfegyverkészleteket és haladéktalanul szüntessék be a tömegpusztító fegyverek előállítását. A népek összefogásával, népünk minden hit fiának összefogásával, megvédjük a békét! Erősek vagyunk, igaz ügyünk, a béke ügye győzni fog. IV. MAGYAR BÉKEKONGRESSZUS.