Vasmegye, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-01 / 50. szám

(Folytatás aj­t­­alán 1161.) Pesta László, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnök­helyettese, a Budapesti Békebi­zottság elnöke, Péter János re­formátus püspök, a Béke-Világ­­tanács tagja, Polinszky Károly, a veszprémi Nehézvegyipari Műsza­ki Egyetem dékánja, Pór Bertalan Kossuth-díjas festőművész, a Ma­gyar Népköztársaság érdemes mű­vésze, Potzmann Herman pornó­apáti egyéni gazda, Puskás Fe­renc élsportoló, Radnóthy Magda szemészprofesszor, Ratkó Anna, a Szakszervezetek Országos Taná­csának titkára, Rácz Endréné építészmérnök, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Ruffly Lajos Munka Érdemrenddel kitüntetett sztahanovista pécsi bányász, Rusz­­nyák Istvá­, Kossuth-díjas orvos­professzor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Sándor Judit operaénekesnő, Seregély József, az Elnöki Tanács tagja, Somlyó György író, Sőtér István Kossuth­­díjas író, az irodalomtudományok doktora, Sümegi János szécsényi termelőszövetkezeti elnök, dr. Szabó Imre címzetes püspök, Szabó István altábornagy, Szabó Pál Kossuth-díjas író, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Szabolcsi Bence Kossuth­­díjas zenetudós, akadémikus, Sza­­kali József, a Dolgozó Ifjúság Szö­vetsége Központi Vezetőségének első titkára, Szentirmay Jánosné főiskolai tanár, Szilágyi Albert gyulavári egyéni gazda, Sző­szei Sándor, a MÁVAG Kossuth-díjas kovácsa, Szőnyi István Kossuth­­díjas festőművész, a Magyar Nép­­köztársaság érdemes művésze, Szörényi Éva Kossuth-díjas szín­művésznő, a Magyar Népköztár­saság érdemes művésze, Tolnay Klári Kossuth-díjas színművész­­nő, a Magyar Népköztársaság ki­váló művésze, Tóth Aladár, a Magyar Állami Operaház Kos­­suth-díjas igazgatója, Tóth Já­nos zalaszentistvándi egyéni gaz­da, Urban Ernő Kossuth-díjas író, Vadász Elemér Kossuth-díjas akadémikus, Vadász Ferenc új­ságíró, a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének főtitkára. Vass Istvánná, a Magyar Nők De­mokratikus Szövetségének elnöke, Vedres Márk Kossuth-díjas szob­rászművész, dr. Vető Lajos evan­gélikus püspök, Veres Péter Kos­­suth-díjas író, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Weichinger Károly Kossuth-díjas építőművész, Wolf Johanna sztálinvárosi épí­tészmérnök, Zrínyi Ferencné an­­­­doesi, termelőszövetkezeti tag­ jár a békemozgal­ommal“ — mon­dotta Sályi István. Kovács Imre Somogy megyei küldött után Ferdinand Schat­­tauer, osztrák békeküldött szólalt fel. Elmondotta, hogyan igyekez­nek az imperialisták Ausztria ter­mészeti kincseit és a kultúrát a háború előkészítése érdekében felhasználni, majd hangsúlyozta:­­Ausztria népéből nem lesz ágyú­­töltelék“. A délelőtti ülés utolsó felszólalója Barabás Tibor Kos­suth-díjas író volt. A déli szünet után Lacsán Mi­­hályné, a szegedi békebizottság titkára elnökölt. Bejelentette, hogy az ország városaiból, üzemeiből, falvaiból, termelőszövetkezeteiből, hivatalaiból és iskoláiból 652 üd­vözlő távirat érkezett a kongresz­­szushoz. Közölte továbbá, hogy Paul Robeson, a világhírű ame­rikai békeharcos magnetofon-sza­lagon angol- és magyarnyelvű üze­netet küldött a IV. Magyar Bé­kekongresszusnak. -Kívánok önök­nek minden jót. Talán nem is sokára eljön a nap, mely lehetővé teszi számomra, hogy önökkel együtt ünnepeljem a tartós békét és a barátságot mind­annyiunk, a világ valamennyi nemzete között“ — hangzik az üzenetben. A tanácskozás további részében ifjú Fülöp István zom­bai tsz-el­­nök, Győry Elemér dunántúli re­formátus püspök, Greilich Fe­renc soltvadkerti egyénileg dol­gozó paraszt, dr. Kovács István, a Magyar Jogász Szövetség főtit­kára, Nasza Imre sztá­­nvárosi főolvasztár, Bocsi Jánosné füzes­abonyi parasztasszony, dr. Frankl Zoltán Koreában járt orvos, Ta­kács Istvánna, a Rákosi Mátyás Művek munkásnője, Czohány Gabriella költőnő, Gazdik István, a MÁVAG DÍSZ-alapszervezeté­­nek tagja szólalt fel, majd a bu­dapesti fiatalok ajándékát Hal­­pert Erzsébet nyújtotta át. Ezután Pesta László, Budapest Főváros Tanácsa elnökhelyettese, a jelölőbizottság elnöke javasla­tot tett az Országos Béketanács megválasztandó tagjaira. A kong­resszus a javaslatot egyhangúan elfogadta. Ezután Bugár Jánosné felolvasta a IV. Magyar Béke­kongresszus felhívását. A kül­döttek lelkes tapssal juttatták ki­fejezésre: elfogadják a felhívást­ Végül Sőtér István mondott zá­róbeszédet. A IV. Magyar Béke­kongresszus a Szózat hangjaival ért véget. Befejeződött a IV. Magyar Békekongresszus A IV. Magyar Békekongresszus második napi tanácskozásait va­sárnap reggel fél 9-kor kezdte meg. Az elnöklő Szilágyi Albert bejelentette, hogy az ország min­den tájáról sok üdvözlő távirat érkezett a kongresszusra. Felol­vasott néhány táviratot, majd be­jelentette a kongresszusnak, hogy az üzemi békemozgalmi munká­val foglalkozó bizottság reggel megkezdte munkáját. Ezután Kiss Ferenc, a Tolna megyei békebi­zottság titkára javaslatot tett a békekongresszus jelölő bizottsá­gára, majd folytatódott a vita a beszámoló felett. Gál Ferencné Csongrád megyei, Nyitrai László Heves megyei, öz­vegy Kovács Jánosné Szolnok me­gyei, Káldy Zoltán pécsi küldött felszólalása után Josef Lukacevic, szlovák építésügyi megbízott, a csehszlovák békeharcosok küldöt­te lépett a szónoki emelvényre. • Engedjék meg, hogy az önök anyanyelvén üdvözöljem a Cseh­szlovák Békeszövetség nevében a magyar békekongresszust —mon­dotta többi között. — Mindkét nép a fasizmus embertelenségé­ből szabadult fel. Mind az önök, mind a mi népünk dolgozói a nagy és dicső Szovjet Hadsereg­nek köszönik felszabadulásukat“. Ezután Esze Gábor tarpai pa­rasztember, Jenei Lajos Kossuth­­díjas olvasztár, és Sümegi János szécsényi dolgozó paraszt szólalt fel, majd a koreai nép testvéri üdvözletét Kim Gi Szu tolmácsol­ta. .A koreai nép, amely megis­merte és tapasztalta a háborús gyújtogatók által okozott szenve­déseket, a világ népeivel együtt tiltakozik Nyugat-Németország felfegyverzése és az atomháború ellen. A koreai nép is csatlakozik a Béke­ Világtanács felhívásához, amely harcba szólította minden ország népét a béke megvédésére“ — mondotta felszólalásában. A következő felszólaló Kovács Pál, a kardvívás olimpiai és vi­lágbajnoka volt. Ezután Potz­mann Herman Vas megyei kül­dött átadta Pornóapáti község békeíveit a község magyar és német ajkú lakosainak aláírásával. Dr. Kotta Ferenc, a pécsi Peda­gógiai Főiskola docense után Sza­bó István altábornagy, az Orszá­gos Béketanács elnökségének tag­ja, néphadseregünk képviseleté­ben szólalt fel. -A népi demokra­tikus Magyarország békés ország — mondotta a többi között. — Szocialista államunk jellegé­ből következik, hogy néphad­seregünk sohasem fog hódító, rabló háborút viselni. A bé­ke megvédéséhez nem elegen­dő a békevágy. A béke meg­védéséhez olyan erő is kell, amely fékentartja és ha szük­séges, meg is semmisíti a né­pek békéjére és szabadságára törő agresszorokat. Hála pártunknak és kormányunk­nak, hazánkban is megvan a bé­ke alapvető feltétele: a magyar néphadsereg“. Ezután Vörös Béla győri és Tóth János zalai küldött szólalt fel Lukács György, a Béke-Világ­­tanács tagja a kongresszus ideje alatt ülésezett értelmiségi bi­zottság munkájáról tartott beszá­molót. Megállapította, hogy a III. és IV. Magyar Békekongresszus között eltelt időszak is bebizonyí­totta: a magyar értelmiség tevé­kenyen kiveszi részét a békéért folytatott harcból. Rámutatott ar­ra is, hogy a vezető értelmiségiek között számosan vannak még olyanok, akik formálisan aláír­ják ugyan a békeíveket, de min­dennapi munkájukban keveset foglalkoznak a békeharc kérdései­vel. A továbbiakban Setét Mátyás­né hetényegyházi, dr. Kisbán Je­nő tatabányai küldött, Tolnay Klári Kossuth-díjas színművész­­nő, a Magyar Népköztársaság ki­váló művésze és Bákoskőházi György bányász szólalt fel. Maria Banus román költőnő a román békeharcosok üdvözletét tolmácsolta. -Országainkat örök barátság fűzi egybe. Céljaink azonosak, az útjain­kat bevilágító szocializmus ragyogó csillaga egyesít ben­nünket abban a közös harcban, amelyet a világ békéjéért, az ember bol­dogságáért folytatunk" — mon­dotta többi között. Rozsnyai Mihály gádorosi osz­­tag után Nazim Hikmet, a nem­zetközi békedíjjal kitüntetett tö­rök költő, a Béke-Világtanács tag­ja lépett a szónoki emelvényre. -Szeretném, ha a magyar nép, amely olyan csodálatos dalokkal ajándékozta meg a világot, most újabb dalokat teremtene, olyano­kat, amelyek az atombomba és a német felfegyverzés ellen mozgó­sítanának, amelyek a gyűlöletet és az életnek a szeretetét sugároz­zák a halál ellen. Ezt kérem tő­letek“ — mondotta felszólalásá­ban. Ezután Mészáros Ági, Kossuth­­díjas kiváló művész Nazim Hik­met Halott kislány című versét mondotta el Benjámin László for­dításában, majd Pribék Istvánná, Havasi Lászlóné és dr. Kulka Hu­gó Veszprém megyei küldöttek szólaltak fel. Iradzs Eszkandri iráni küldött Irán népének béke­harcáról szólott.­­Ugyanaz a ki­­olthatatlan tűz éleszti valameny­­nyi nép szívét, legyen az magyar, iráni, szovjet, kínai, amerikai, vagy más. Valamennyien egyesül­ve, megnyerjük az emberiségnek ezt a nagy csatáját a pusztulás, a halál, a nyomor és a sötétség erőivel szemben. A világon béke lesz!* — mondotta. Ezután Mekis József, a Szak­­szervezetek Országos Tanácsának elnöke beszámolt az üzemi bé­kemozgalommal foglalkozó bizott­ság vitájáról. -A békeharc sikeré­hez elengedhetetlenül szükséges, hogy az üzemi békemozgalom együttműködjék a munkásosz­tály legnagyobb, legszélesebb tömegszervezetével, a szak­szervezettel“ — mondotta többek között. A Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa nevében Sályi István szó­lalt fel.­­A Hazafias Népfront­mozgalom mögött nem áll még hosszú út, de a IV. Magyar Bé­kekongresszus előkészületei arról tanúskodnak, hogy a béke kérdé­sében országszerte máris egy úton 1965. március 1. Kedd­ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, az országgyűlés elnökségének és az országgá­­s külügyi bizottságának ülése A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, az országgyűlés el­nöksége és az országgyűlés kül­ügyi bizottsága hétfőn délelőtt Dobi István elnökletével ülést tartott, amelyen megvitatta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának február 9-i felhívását a világ né­peihez és parlamentjeihez. Az országgyűlés külügyi bizott­sága a felhívással kapcsolatban határozati javaslatot terjesztett az Elnöki Tanács elé, amelyet az Elnöki Tanács és az országgyűlés elnöksége részleteiben megtár­gyalt. A vita során felszólaltak: Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Andics Erzsébet, Nánási László és Barcs Sándor, az Elnöki Ta­nács tagjai, továbbá Horváth Márton, a külügyi bizottság tagja. Az Elnöki Tanács a határozati javaslatot elfogadta. A határozat szövege a következő: A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és az országgyűlés elnöksége őszinte örömmel üd­vözli a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának a világ népeihez és parlamentjeihez intézett felhívá­sát, amely újabb nagy fontosságú lépést jelent a nemzetközi fe­szültség enyhítése, a béke meg­óvása és megszilárdítása érdeké­ben. Különösen nagy jelentősége van a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa kezdeményezésének a je­lenlegi nemzetközi helyzetben, amikor bizonyos imperialista kö­rök az Egyesült Államok kormá­nyával az élen arra törekednek, hogy Európában, Ázsiában és a világ más részein a már létre­hozott agresszív tömböket meg­erősítsék és újakat szervezzenek, melyek jelentős mértékben nö­velik a nemzetközi feszültséget. Az új háború kirobbantása ér­dekében a háborús uszítók min­den erővel fokozzák a fegyver­kezési hajszát és a katonai tá­maszpontok kiépítését a világ minden részén. Fokozzák rága­lomhadjáratukat a békeszerető népek és kormányaik ellen, an­nak ellenére, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete elítélte a háborús propagandát. Atomhábo­rút készítenek elő, amely mérhe­tetlen szenvedést okozna a né­peknek, bár nem kétséges, hogy egy ilyen új háború az imperia­lista agresszorok végső megsem­misülését vonná maga után. A magyar népet mély felhábo­rodással tölti el a nyugati hatal­maknak az a törekvése, hogy néhány állam részvételével létre­hozzák a nyugat-európai uniónak nevezett zárt katonai tömböt és annak keretében újra feltámasz­­szák az európai népek biztonsá­gát veszélyeztető német militariz­­must, amely az utolsó évtizedek során kétszer sodorta igazság­talan, nemzeti létünket fenyegető háborúba hazánkat. A revans­­vágyó német militarista körök Ausztria bekebelezésére törek­szenek, új Anschluss-t készítenek elő, melynek megvalósulása ese­tén az újjáéledő német impe­rializmus támadó hadserege is­mét megjelenne a magyar hatá­rokon, közvetlenül fenyegetve a magyar nép békéjét és függet­lenségét. A magyar nép szilárd meggyő­ződése, hogy minden eszközzel meg kell akadályozni ezeknek az agresszív terveknek a végrehaj­tását. Ezért a Magyar Népköztár­saság kormánya minden intézke­dést megtett és a jövőben is meg­tesz a moszkvai értekezlet hatá­rozatinak megfelelően a német militarizmus újjáélesztésének meghiúsítására. A Magyar Népköztársaság népe békéjének és biztonságának meg­őrzése érdekében • őszintén he­lyesel és támogat minden olyan kezdeményezést, amely a nem­zetközi feszültség enyhítésére, a vitás nemzetközi kérdések tár­gyalások útján való megoldására, a béke megszilárdítására irányul, és ennek érdekében a maga ré­széről teljes erejével elő kívánja segíteni az európai kollektív biz­tonságnak, az általános leszere­lésnek, az atom- és más tömeg­pusztító fegyverek eltiltásának megvalósítását. A magyar nép nagy nyomatékkal juttatta mind­ezt kifejezésre most befejeződött IV. békekongresszusán is. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának és az ország­gyűlés elnökségének meggyőző­dése szerint a világ békéjének megőrzése céljából valamennyi ország népének ma inkább, mint valaha, meg kell sokszoroznia erőfeszítéseit, hogy a különböző, nagy és kis államok közötti kap­csolatokat a népek baráti együtt­működésének elvére alapozzák. Mindennek elengedhetetlen kö­vetelménye egymás területi sér­tetlenségének és szuverenitásá­nak kölcsönös tiszteletben tar­­tása, a meg nem támadás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenlőség és köl­csönös előnyök, valamint a békés egymás mellett élés elvének al­kalmazása. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és az országgyűlés elnöksége magáévá teszi és mele­gen üdvözli a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának javaslatát, hogy valamennyi ország parla­mentje vállalja a béke megőrzé­sének és megszilárdításának fe­lelősségét, tegye lehetővé a par­lamentek közötti közvetlen kap­csolatok megteremtését, a parla­menti küldöttségek cseréjét, a népek közötti baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztése, a béke megszilárdítása érdekében. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és az országgyűlés elnöksége a magyar nép békéjé­nek és függetlenségének biztosí­tását következetesen szem előtt tartva, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa javaslatainak szellemé­ben mindent meg fog tenni, hogy szorosabbá tegye és kiszélesítse kapcsolatait más népek törvény­hozó testületeivel és ezzel tevé­kenyen hozzájáruljon a tartós béke biztosításához. A földművelésügyi miniszter szabályozta a naposcsibe és a gépi keltetésre alkalmas tojás árát A földművelésügyi miniszter utasítása szerint a beadási kötele­zettség teljesítésébe is beszámító, gépi keltetésre alkalmas tojás ára március 15-éig egy forint, már­cius 16-tól 31-ig 0 90, áprilisban 0.70, májusban 0.60, júniusban 0.70, júliusban és augusztusban 0.90 század forint darabonként. A beadási kötelezettségtől függetle­nül, gépkeltetésre értékesített to­jás ára a mindenkori államilag megállapított szabadfelvásárlási árnál 40 százalékkal magasabb. A törzskönyvezett állománytól származó, gépi keltetésre alkal­mas tojásokért a tenyésztojás árán felül elsőosztályú baromfik ese­tében 70 százalékos, másodosztá­lyú baromfik esetében 50 száza­lékos felárat lehet fizetni. Gépi keltetésre csak vérvizsgált és jól takarmányozott állatoktól származó friss és csiraképes tojá­sokat lehet értékesíteni. A géppel keltetett, nem törzsköny­vezett állatoktól származó napos­csibék ára darabonként május 31- éig 3 forint, június elsejétől pe­dig 2 forint. A törzskönyvezett állománytól származó naposcsibe ára elsőosztályú baromfik eseté­ben 70 százalékkal, másodosztá­lyú baromfik esetében 50 száza­lékkal magasabb. Az egyéb gépi keltetési napos­baromfit (kacsa, liba, pulyka) a helyileg kialakult szabadpiaci ár­nál 5—10 százalékkal olcsóbban kell árusítani­.

Next