Vasmegye, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-01 / 102. szám

XI. évfolyam, 102. szám. Ára 50 fillér 1955. május 1. Vasárnap. I­mmár hatvanhatodszor eme­­■­lik magasba a világ népei a május elseji zászlót. Hatvanöt évvel ezelőtt vált május elseje a munkások nagy nemzetközi össze­fogásának jelképévé, a munka, a szabadság, a függetlenség, a fel­­emelkedés és a békéért folytatott harc seregszemléjévé. Azóta a má­jusi vörös zászló — a proletariátus osztályharcát hűen kifejező színe — egyre magasabban lobog, a zászló alá egyre többen és többen sorakoznak fel. E harci lobogó jel­képe lett mindannak a nemes esz­mének, amelynek szellemében a kommunista és munkáspártok ve­zetik a munkásokat, a dolgozókat — az emberiség többségét a béké­ért, szabadságért, a szocializmu­sért, a kizsákmányolás megszün­tetéséért. Május elseje nagy harci seregszemlévé vált, a májusi zászló a világ minden részén fel­lobog — jelképeként a nemzetközi munkásosztály összefogásának, fel­­emelkedésének, nemes történelmi hivatása betöltésének — a béke kivívása, a kizsákmányolástól men­tes, szabad, igazé" emberi társa­dalom megteremtésének útján. Az első harcos május 1-én száz­ezrek — Európában és Ameriká­ban — ünnepelték ezt a napot. Ma, hat és fél évtized múltán már nem százezrek, de százmilliók — az egész földkerekségen — vonulnak fel: a felszabadult népek s a még rabságban sínylődő, de reményke­dő és harcoló munkások. Az első május elseje megszületésekor az emberiség nagy része tudatlanul, értetlenül szemlélte az első felvo­nulásokat. A munkásosztály első szárnybontogatása volt ez — csak biztató kezdet. Akkor a Világ pro­letárjai egyesüljetek! — jelszó volt csupán, ma már hatalmas,­ történelmet formáló, kapitalizmust döntő, szocializmust építő erő. A haladás zászlóvivője a munkásosz­tály. Nincs a világon olyan hata­lom, amely ezt az erőt megtörte. A világ kapitalistái és földbirto­kosai kezdettől fogva megrettent dühvel, téves eszmék hirdetésével és pusztító, halált okozó fegyve­rekkel próbálták — s próbálják ma is — meghiúsítani a munkások összefogását. A francia kormány­a— mint annyiszor — az idén sem engedélyezi a munkások felvonu­lását, fél a többszázezer proletár­ököl fenyegető erejétől, attól, hogy lábdobogásuk megrendíti az im­perializmust, a béke veszett ellen­ségeinek fellegvárát, palotáit. Megannyiszor öntözte már mun­kásvér szerte a világon ezen a na­pon a városok utcáinak kövezetét — sokan emlékeznek, s ki ne hal­lott volna már az 1912-es véres csütörtökről. A munkások ösz­­szefogásának mindent legyőző esz­méjét azonban nem lehet „betilta­ni”, elvenni — ott él a kommu­nista pártok győzelmes tanítása nyomán százmilliók szívében, agyában. „Világ proletárjai egyesüljetek!” Ez az eszme győzött 1917-ben Oroszországban s a győzelmes szo­cializmus országának útja megvi­lágította, egyre nagyobb fénnyel betölti a haladás, a béke, a szocia­lizmus útját az egész világon. A szocialista Szovjetunió, az első proletárállam a fáklyavívője a ha­ladásnak — az emberibb életért, a kizsákmányolástól mentes társa­dalomért, a békéért harcoló népek reménysége. Ezen a napon a világ dolgozói büszkén, örömmel és bi­zalommal tekintenek a Szovjet­unióra, a nemzetközi munkásosz­tály, a dolgozó emberiség, a béke és haladás ügyének nagy erőközi­pontjára. A dicső kommunista párt vezette Szovjetunió munkás­­osztálya , amely maga köré tömö­rítette a Szovjetunió népeit és va­­lóra váltotta az emberiség legme­részebb álmait, soha nem látott lelkesedéssel felépítette a szocia­lista társadalmat, építi a kommu­nizmust — a világ dolgozóinak pél­daképe. A Szovjetunió, amely gaz­dagabb és erősebb, mint valaha, méltán vezetője, magja az egész világot átfogó béke- és szabad­ságmozgalomnak. A Szovjetunió munkásosztálya példáján felbuz­dulva a népek mindenütt a vilá­gon a munkásokba helyezik bizal­mukat, joggal látják bennük tör­ténelem formálóit. A Szovjetunió munkásosztálya megmutatta, mire képes a Marx—Engels—Lenin—Sztálin ta­nításait követő, azokat megvalósí­tó kommunisták vezette munkás­osztály. A Szovjetunió fejlődése világosan példázza, mire képes a szabad, független, a kizsákmányo­lás igájától megszabadult nép al­kotó ereje. Tavaly a Szovjetunió nagyiparának teljes termelése har­mincötszöröse volt az 1913. évi színvonalnak, a termelési eszkö­zök termelése közel hatvanszorosa, a villamosenergia-termelés több mint hetvenszerese, a gépipar ter­melése több mint százhatvanszo­­rosa. A szovjet nép ezen a nagy napon erkölcsi és politikai egysé­gével is példát mutat a világ dol­gozóinak. A dicsőséges Szovjetunió példá­ját követve, vele megbonthatat­lan, egyre erősödő barátságban építi a szocializmust a kínai nép, az európai és ázsiai népi demok­ráciák népe — köztük a mi né­pünk­­ is. A 600 milliós kínai nép harcedzett kommunista pártja ve­zetésével nagyhatalommá fejlesz­tette országát. S ezzel a nagyhata­lommal számolniuk kell az impe­rialista uralkodó köröknek, bár­mennyire nincs ínyükre. Kínának ma nagyhatalmi tekintélye van az egész világon, mindenekelőtt Ázsiában. Ezen a május elsején erőnket megsokszorozza az a tény, hogy 29 ázsiai ország képviselői 1400 millió ember nevében Ban­­dungban — az imperialisták béke­­ellenes mesterkedései ellenére — súlyos bűnnek bélyegezték a gyar­matosítás minden formáját, a vád­lottak padjára ültették a gyarma­tosítókat, síkra szálltak az emberi szabadság­jogokért, egyöntetűen kö­vetelték a nemzetközi leszerelést, az atomfegyver betiltását. Mindez hatalmas sikere a kommunisták, elsősorban a Szovjetunió vezette békeharcnak. Az imperialistáknak — ha "tetszik nekik, ha nem — tu­domásul kell venniök: ma már új arcú, önálló politikát folytató Ázsiával van dolguk, s mindjob­ban öntudatra ébred Afrika is. Teljes joggal mondhatjuk e­­ ez a nap, május elseje: a proletárnemzetköziség harcos ün­nepe, a békéért küzdő népek nagy seregszemléje. Ezen a napon harc­­edzett kommunista pártjaik veze­tésével a kommunizmust és a szo­cializmust építő népek, a moszk­vai munkások, a Volga—Don-csa­­torna építői, a szűzföldek megműve-­lői, a kínai gátrendszerek építői, a lengyel, a csehszlovák, a román, a bolgár, az albán, a német, a ko­reai és vietnami munkások velünk, magyarokkal együtt vo­nulnak fel. S ezen a nagy ünne­pen mi is véssük a szívünkbe: a 900 milliós néppel együtt mi is le­­győzhetetlenek vagyunk. A má­jusi menetben vonulnak az impe­rialista országok, kizsákmányolás és gyarmati elnyomás ellen küzdő százmilliós­ néptömegei. Az embe­riség jobbik, nagyobbik fele sze­reti a békét és a mai felvonuláso­kon is ezért küzdenek, a háború ellen hallatják szavukat. A né­pek nem akarnak háborút, s min­dent elkövetnek, hogy megaka­­lyozzák — velünk együtt ezt har­sogja világgá a mai napon min­den ország népe. A ma megmoz­duló erővel számolniok kell az imperialistáknak, mindenekelőtt az amerikai imperialistáknak, fel­téve, ha egy csöpp józan, meg­fontoló képességük is marad még. A májusi zászlótengerben ott piroslanak a mi zászlóink, a ma­gyar munkások, dolgozók zászlai is. Budapesten, hazánk gyönyörű fővárosában, a magyar munkás­­osztály fellegvárában, megyénk székhelyén, Szombathelyen, az egész országban, városokban és falvakban egyöntetűen tesz ,hitet felszabadult, szocializmust építő népünk a haladás, a felemelkedés, a béke ügye mellett, dicső pár­tunk, a Magyar Dolgozók Pártja politikája, határozatai mellett. Jusson az eszünkbe: a Szovjet­uniónak köszönhetjük, hogy sza­bad hazánkban szabadon lengnek ma a májusi zászlók. S köszönt­sük e napon is először támaszun­kat, nagy barátunkat, a Szovjet­uniót, amely gazdasági, kulturális és nemzeti felemelkedésünk segí­tője, támasza. Kölcsönös együtt­működésben a testvérnépekkel, a népi demokráciákkal erősítsük kapcsolatainkat, gazdasági, politi­kai és védelmi erőnket — a ma­gyar nép, a világ népeinek javára. Ez a barátság örömmel tölt el bennünket, s egyben kötelezettsé­geket támaszt: munkában, béke­­harcban, országunk erejének foko­zásában. O­rszágunk népe joggal büszke­­ arra, hogy pártunk, a kom­munista párt vezetésével megdön­tötte a kizsákmányolók hatalmát, építi a nép jövőjét, a szocializ­must, szolgálja a haladás ügyét. Pártunk vezette dicső munkásosz­tályunk megteremtette a szocialis­ta nehézipart — a szocializmus építésének, a népjólét emelésének alapját. Pártunk egységbe ková­csolta munkásosztályunkat, dol­gozó népünket, lendületes alkotó­munkára, a haza védelmére buzdít —­ igazi, tettekben megnyilvánuló ha­zafiságra neveli népünket. Pártunk ezekben a hetekben is nagy feladatok megoldására öss­­pontosítja erőinket. Leleplezve a dolgozó nép érdekeivel ellenes né­zeteket, az álhazafiaskodást, pár­tunk megmutatta: az életszínvo­nal emelése, a szocializmus felépí­tésének egyedül lehetséges útja, a termelés növelése, a termelé­kenység fokozása, az állampolgári fegyelem megszilárdítása. Az igazi hazafiság soha nem jelentette azt, hogy csak várjunk a hazától, mi pe­dig ne adjunk. A nagy hazafiak: Hunyadi, Rákóczi, Kossuth, Petőfi és a kommunista hősök példája a haza iránti áldozatkészségre neveli arra, hogy életünknél is jobban szeressük hazánkat, dolgozó né­pünket. Mindenekelőtt munkásosztá­lyunk, de egész dolgozó népünk a felszabadulási munkaverseny so­rán és azóta is, a 11. szabad má­jus elsejére készülve tanújelét ad­ta: helyesli pártunk márciusi ha­tározatait, megértette, hogy a ter­melékenység emelése, a többter­melés, a tavaszi munkák mielőbbi elvégzése, az állampolgári kötele­zettségek maradéktalan teljesítése és az életszínvonal emelése elvá­laszthatatlanul összefüggnek egy­mással. Az elmúlt tíz esztendőben felszámoltuk a koldussorsot. De mi ezzel nem elégedhetünk meg. Mi egyre jobban és jobban akarunk élni. A mai napon a májusi zász­lókon az ragyog: jobb munkával, nagyobb fegyelemmel és felelős­ségérzettel — mind szebb, gazda­gabb, jobb életünkért! A 11. szabad május elsején fo­gadjuk meg, hogy derekasan küz­dünk szabad hazánk erősítésén, az életszínvonal emelésén, védelmi erőnk fokozásán.. Ezek a célok közös ügyet szolgálnak. Munkálkod­jon hát, rajta vállvetve munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és értelmi­ségünk. Az iparban a termelé­kenység fokozásáért, az önköltség csökkentéséért, a tervek, köztük az exporttervek teljesítéséért, a me­zőgazdaságban a jó termésért és a pontos beadásért kell harcol­nunk. A májusi zászlókon ott ragyog-­ nak pártunk jelszavai. Kö­vessük­ egységesen a párt útmuta­tásait, valósítsuk meg a párt által kitűzött feladatokat, érjünk el újabb termelési sikereket. Lobog­janak büszkén a májusi zászlóten­­gerben a mi zászlaiunk is, vigyék el üdvözletünket felszabadítónknak, a Szovjetuniónak, a népi demok­ráciáknak, az egész világ dolgozói­nak, ránk bizton számíthatnak a haladásért, a szocializmusért, a békéért folytatott harcban — né­pünkben él, erősödik a proletárin­­ternacionalizmus szelleme! MÁJUSI SEREGSZEMLE Éljen május elseje, a proletárnemzetköziség harcos ünnepe, a békéért küzdő népek nagy seregszemléje! Nagyszabású felvonulás, vidám népünnepélyek, kultúrműsorok a 11. szabad május elsején Megyénk ünneplő dolgozóira felvirradt a 11. szabad május el­seje. E napon a jól végzett mun­ka érzésével, boldogan, felszaba­dultan ünneplünk, emlékezünk régi, harcos május elsejékre, s új erőt merítünk szocialista építő­­munkánkhoz. A munka nagy ün­nepét mindenütt nagyszabású rendezvények teszik felejthetet­lenné. Szombathelyen ma reggel 7 órakor zenés ébresztő köszönti a lakosságot. A dolgozók díszes felvonulá­sa 9 órakor kezdődik a Ma­jakovszkij, a Március 15 tér­ről és a vasútállomásról. A menet a város szívében, a Köztársaság téren felállított dísztribün előtt halad el. Délután a megyeszékhely külön­böző kerületeiben felállított sza­badtéri színpadokon színes, válto­zatos műsorok szórakoztatják a dolgozókat. A Március 15 téri szín­padon 4 órakor kezdődik a bemu­tató, a szentpéterfai, velemi, nar­­dai és gencsapáti kultúrcsoport táncokat és szórakoztató zeneszá­mokat mutat be. A Köztársaság téri és a nép­kerti színpadon délután 6 órakor lépnek színre a város ismert és kedvelt kultúrcso­­portjai, mint a Járóműjavító férfi ének­kara és pengetés zenekara, a MÁV Igazgatóság kultúrcsoport­ja, a középiskolai kórus, az Épí­tők és a megyei tanács zeneka­ra, az Építők népi együttese, a KPDSZ kultúrcsoportja. A Pus­­kin-parkban felállított szabadtéri színpadon az MNDSZ helyi szervezete bábszínház-előadásokat ren­dez a gyermekek részére. Május elsején délután sport­műsorok is várják az érdeklődő­ket. E napon nyílik meg a Köztár­saság téren, a Textilnagykereske­delmi Vállalat volt raktárának helyén a több helyiségből álló Béke eszpresszó is. Este a Köztársaság téren utcabálon szórakozhatnak dolgozóink. Egy tánczenekar és egy népi ze­nekar felváltva húzza a talpalá­­valót. Az ünnep másnapján, 2-án is folytatódnak a szórakoztató mű­sorok: délután négy órai kezdet­tel a Köztársaság téri és a nép­kerti szabadtéri színpadon a perenyei, nardai, gencsapáti, pornóapáti, horvátlövői kul­­túrcsoportok népi táncokat, dalokat adnak elő. Az ünnepi sportrendezvények is egész nap tartanak. Rossz idő ese­tén a kultúrműsorokat a Vasas, illetve a MÁV főultúrotthonban rendezik meg. Kőszegen és a járási székhelye­ken is színpompás felvonulást rendeznek ma az üzemi, hivatali, vállalati dolgozók, tsz-tagok, egyénileg dolgozó parasztok, fia­talok. A felvonulás után minden járási székhelyen a kultúrcsopor­­tok gazdag műsora szórakoztatja az ünneplőket. A megyeszékhely­hez hasonlóan büfésátrak, fagy­laltárusok sokasága áll a dolgo­zók rendelkezésére, a gyermeke­ket pedig várják a hinták, játszó­terek. E rendezvényeken kívül Sár­várnak és Körmendnek külön ün­nepi rendezvénye is lesz. Mindkét helyen az ünnepeken a DISZ kul­turális seregszemléjének egy-egy bemutatójára is sor kerül. Sárváron 2-án a községi kul­­túrcsoportok rendezik meg a seregszemle helyi bemutató­ját. Ezen dől el, melyik sárvári kul­túregyüttes jut tovább a járási döntőre. Körmenden elsején pe­dig a seregszemle járási bemuta­tóját rendezik meg, amelyen a körzeti bemutatókról tovább ju­tott kultúrcsoportok versengenek egymással. Körmend ezen a na­pon ünnepli meg a járási kultúr­­ház fennállásának 2. évfordulóját is. Ebből az alkalomból 2-án szakköri kiállítás nyílik. Megyénk valamennyi községe — Horvátlövőtől Kétvölgyig —­ vidám, színes felvonulásokkal, kultúr- és sportrendezvényekkel ünnepli meg a 11. szabad május elsejét. Szinte valamennyi köz­ségben reggelig tartó táncmulat­sággal fejeződnek be az ünnepsé­gek. Kondorfa az idei május elsejét mindig számon fogja tartani, e napon avatják fel az újon­nan felépített 3 tantermes is­kolaépületet. A község dolgozói fuvarral és földmunkával járultak hozzá az építéshez. Államunk összesen 479 ezer forintot költött az iskolára, amelyben a három tantermen kí­vül igazgatói iroda, nevelői szoba, úttörőszoba és szertár kapott he­lyet. Az ünnepélyes átadás, az ünnepek után megkezdődhet a tanítás megyénk legújabb iskolá­jában.

Next