Vasmegye, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-01 / 153. szám

Hugplre gondol a hallgatók kiválogatására !Az 1351—56-os pártoktatási Év előkészítésének tapasztalataiból Pártbizottságaink, pártszerveze­teink az elmúlt hetekben alapos, átgondolt tervek szerint kezdték meg az új pártoktatási év előké­szítését. Nagy gondot fordítottak a propagandisták kiválogatására, a párt-, állami, gazdasági és tömeg­szervezeti funkcionáriusok bevo­nására a különböző oktatási for­mákba. S néhány helyen — főleg üzemekben, valamint olyan köz­ségekben, ahol MDP-szervezetet, pártbizottságot hoztak létre —, megkezdték a hallgatók kiváloga­tását is. A kezdeti lendületet azonban az utóbbi időben kezdi felváltani a­­,ráérünk” hangulat, főleg falusi, termelőszövetkezeti, állami gazda­sági és gépállomási pártszerveze­teinknél. A vasvári járásban pél­dául mintegy 15 pártszervezet már beküldte a hallgatók névsorát a járási bizottságra, csak éppen nem beszéltek ezekkel az elvtársak­kal. Csipkereken, Telekesen, Bér­­baltaváron a pártvezetőségek azt hangoztatják, „majd taggyűlésen megbeszéljük velük”. Ezek az elvtársak elfeledkeznek arról a sokéves tapasztalatról, hogy a hallgatók íróasztal mellőli beosz­tása sérti az önkéntesség elvét, és az ilyen hibák később a tanfolya­mokról való hiányzásokra, a ta­nulási fegyelem lazulására vezet­hetnek. Gencsapátiban sem különb a helyzet. A júniusi taggyűlésen külön napirendi pontként foglal­koztak a pártoktatási év előkészí­tésének tapasztalataival. Megálla­pították: elmaradás van a hallga­tók kiválogatásában, s határozatot hoztak, hogy ezt a hibát ki kell javítani. Azt hihetnők, hogy ez­után a pártvezetőség egy tagja és Oláh Jenő elvtárs propagandista megkezdték e fontos pártmegbí­zatás teljesítését. Nem ez történt. Oláh elvtárs „sok a munka“ han­goztatásával nem tett semmit. Ugyanígy van ez a gencsapáti Al­kotmány TSZ-ben is, ahol csak odáig jutottak el, hogy taggyűlé­sen meghatározták: politikai isko­lát indítanak, de hogy ezen kik vesznek részt, erről már megfe­ledkeztek. Gyöngyösfaluban az a hangulat, „minden napra van va­lami gyűlés, ki tud mindent elvé­gezni”. A Lukácsházi Gépállomá­son a gépek rajonkrozására, a cséplőcsapatok szerződtetésére hi­vatkoznak, ha a pártoktatás elő­készítéséről érdeklődnek tőlük. Kétségkívül, van most tennivaló bőven. De jelentheti-e azt, hogy­­­­ most már „elfeledkezhetünk” a pártoktatás előkészítéséről? Nem. Ahol ezt teszik, ott pártszerveze­teink lemondanak olyan erőről, amellyel éppen a nagy nyári fel­adatok sikerét biztosíthatnák. Eb­ben az időben nagy szükség van a népnevelőcsoportok megerősíté­sére, az egyéni agitáció fokozá­sára. Mennyivel megkönnyül e té­ren annak a pártszervezetnek a munkája, amelyben a pártoktatás hallgatóit egységesen bekapcsolják a népnevelőmunkába. Ezt tegyék tehát pártszervezeteink. A propa­gandisták pedig a párttitkárok irányításával rendszeresen hívják össze hallgatóikat, beszéljék meg velük az agitációs feladatokat, tá­jékoztassák őket a politikai, gaz­dasági helyzetről stb. A nyári kenyércsata, a tsz-fej­­lesztés és a pártoktatás előkészí­tése nem különálló feladat. Ahol elmaradás van a hallgatók kiválo­gatásában, ott minden pártszerve­zet pártmegbízatásul adja ezt a fontos feladatot a legfejlettebb elvtársaknak. Ahol pedig már megtörtént a hallgatók kiválogatá­sa, ott a propagandista elvtársak a betakarítás sikere érdekében kapcsolják be a hallgatókat a ne­velőmunkába. Ezzel elérhetik, hogy a betakarítást sikeresen oldják meg, s a tanfolyam hallgatói pe­dig összekovácsolódnak e harcban és az ősszel így kezdhetik már meg a marxizmus-leninizmus ta­nulását. Az elkövetkezendő na­pokban, hetekben pártbizottsá­gaink, az instruktorok segítsenek pártszervezeteinknek, hogy a párt­­oktatási év előkészítésében pótol­hassák az elmaradást, mert ezt ■várja tőlük a párt. Kertészeti ankét Szombathelyen A párt és a kormány mezőgaz­daságfejlesztési határozata a többi között célul tűzi ki kertészeti ter­melésünk megjavítását. Eszerint meg kell állapítani a termőtájakon legmegfelelőbb fajtákat, hogy az üzemi telepítésekhez csak a helyi­leg jól bevált jó fajtákat szaporít­suk és termeljük. A határozat célkitűzéseinek megfelelően a megyei tanács me­zőgazdasági igazgatósága az Ag­rártudományi Egyesület Kertészeti Szakosztályának közreműködésé­vel Szombathelyen július 3-án, va­sárnap délelőtt fél 9 órai kezdet­tel kertészeti ankétot rendez a Sabaria mozi helyiségében. Be­mutatásra kerül a télialma ter­mesztéséről készült új magyar színes film. A gyümölcstermesztés időszerű problémáiról előadást tart a film főrendezője, Nagy Sándor, Szabolcs—Szatmár megye gyü­mölcstermesztési felügyelője. Részt vesznek az ankéton, a Földműve­lésügyi Minisztérium Kertészeti és Szőlészeti Igazgatósága, valamint az Agrártudományi Egyesület bu­dapesti központi kiküldöttei is. Az ankét célja: a megye szakemberei, tsz-ek, állami gazdaságok és egyé­ni termelők megismerkedjenek tájtermelésünk jövőjével. Termé­szeti és gazdasági adottságaink szerint megyénk kiválóan alkal­mas téli gyümölcsök termelé­sére. Történelmileg kialakult már a „Vasalma”, a „Vasi vaskörte“, a Kőszeg-hegyaljai gesztenye, dió, mogyoró termesztése. Export mi­nőségű a gyógyhatású­sági bor a Tramini, Leányka, Szürkebarát fajtákkal. A konyhakertészet, ker­­timag-termelés és a virágkul­túra speciális növény­földrajzi adottságaink folytán a jövő terme­lés nagy távlatait nyitja meg. Vas megyében Kőszeg-hegyalja, Őrség, Hegyhát és a Cser-vidék, ame­lyek gabona termesztésére kevésbé alkalmasak, kiváló termelési tá­jakká alakíthatók a megfelelő jó minőségű fajták kiválasztásával. Tanuljunk a Szabolcs—Szatmár megyei termesztőktől akik a téli­alma termelésében már eddig is nagy eredményeket értek el és az ország első export­termesztői let­tek. Nézzük meg minél többen a filmet, hallgassuk meg a tapasz­talt szakembereket. A mezőgazda­sági igazgatóság és az Agrártudo­mányi Egyesület minden szakem­­bert, termelőt és vendéget szíve­sen lát a vasárnapi nagyjelentősé­gű kertészeti ankéton, melyre a belépés díjtalan. Horányi Lajos a kertészeti szakosztály elnöke Harcoljunk a burgonyabogár ellen . Évről évre nagy értékeket­­pusztítanak el a növényi kár­tevők. Egyik ilyen növényi kár­tevőnk, az amerikai burgonya­bogár sok gondot okoz megyénk­ben is a termelőknek. A veszély megszüntetése érdekében nagy erőfeszítéseket tesznek termelő­­szövetkezeteink, állami gazdasá­gaink és egyénileg dolgozó pa­rasztjaink. Jelenleg Hegyfalu és Szombathely környékén két gép végzi a burgonyabogár irtását. Több mint 630 hold burgonya­­területet fertőtlenítettek a gé­pek. Községekben, termelőszö­vetkezetekben és állami gazda­ságokban is működnek a záró­szolgálati felelősök. Figyelik a burgonyabogár megjelenésének gócpontjait és a lelőhelyeken azonnal megkezdik a fertőtlení­tést. Rendelkezésre áll díjtalanul a védőszer. A burgonyabogár el­terjedésének meggátlása céljából minden községben elvégzik még aratás előtt a belterületek ellen­őrzését. Népi államunk minden segítséget megad, hogy termése­inkben ne tehessenek kárt az élősdi bogarak."" A termelők első kötelessége a jól megszervezett kereső­munka, a gócok felderítése. Azután a ro­var irtását a növényvédő állo­mással együttműködve kell el­végezni. Legalkalmasabb idő most van és a napokban a ke­resésre és a védekezésre. E ve­szélyes kártevő egyre több bur­gonyaföldön jelentkezik. Ha nem figyeljük tevékenységét, napról napra nagy kárt tehetnek bur­gonyatermésünkben, sőt teljes egészében tönkre is tehetik a gazdag termést ígérő burgonyá­inkat. Ezért elsőrendű kötelessé­ge minden termelőnek, hogy a növényápolási munka lázas üte­me és az aratásra, betakarításra való felkészülés közben naponta figyeljük burgonyaföldjeinket. A védekezés előmozdítása érdeké­ben nagyobb felelősséget kell ta­núsítania a Tanakajdi Növényvé­dő Állomásnak is. Egyházashetye község határában tömeges mér­tékben jelentkezett a burgonya­­bogár, és itt nem elégséges a kézi erővel történő védekezés, gépre van szükség. Fontos feladatunk tehát, hogy megsemmisítsük a kártevőket, a ■termés vámszedőit. Jöhet már a gép — Az idén nem panaszkodha­tunk, előre vagyunk a munkával — világosít fel Őri Ferenc, a so­­rokmajori Petőfi TSZ brigád­vezetője. Megropogtatja a szót: „előre‘‘ vagyunk. Mit is ért hát ezen őri elvtárs? Csakhamar meg­tudjuk, hogy sok kapa-kaszavá­­gás és szorgalom által vannak előre a mezei munkával. Har­madszor kapálják a kapásokat, hogy azok is jól fizessenek, mint ahogy a gabonáik igen jónak ígérkeznek. Az aratás küszöbén vannak és nem éri őket készületlenül az év legnagyobb munkája: az ara­­tás-cséplés, a betakarítás, mert felkészültek rá. — Nem kis munka vár ránk ezen a nyáron — magyarázza —. Összesen 290 hold gabonánk érik kasza alá hamarosan. Sokfelé szakad a munkaerő ilyenkor. Mert az aratás alatt beérik még a fehérbere, azt is be kell taka­rítanunk, csakúgy kapálnunk kell még egyszer a kukoricát és a cukorrépát is. Szó, ami szó, az ilyen sok munkában csak okosan, tervsze­rűen lehet kiigazodni, s minden­nek elégséget tenni. Nem hagy­ták ezt számításon kívül. A pártszervezet kezdeményezésére már hetekkel ezelőtt „aratási munkatervet“ készítettek a tsz­­ben. Számot vetettek azzal, ho­gyan tudják a legeredményeseb­ben betakarítani a gabonát. Számbavették a férfi munkaerőt, hogy például a hordásnál leg­alább 18 fő kell a zavartalan munkához. Az asszonyok, lányok sem lesznek kihúzók. Negyvenegyen dolgoznak majd ál­landóan az aratásban és a nyári kapálásban is. Napközi is van, így a gyermekes anyák is nyu­godtan dolgozhatnak a mezőn. A legfogasabb kérdés az ara­tás volt. Akinek egyszer feltörte kezét a kasza nyele és kézzel aratott, tudja, milyen derékfáj­dító, fáradságos munka a kézi aratás. Ezért úgy döntöttek a tsz-ben, hogy 190 holdat géppel arattatnak le, s ezt már szerző­désbe is vették a gépállomással. Győzik tehát a munkát, mert a gabonák jórészét géppel vágat­ják le. — Mi nemcsak azt számítjuk, hogy így könnyebben boldogulunk az aratással — mondja őri bri­gádvezető. — A fő dolog az, hogy gyorsan és így a legkisebb szemveszteséggel takaríthatjuk be gabonáinkat. Eddig megóvtuk gabonáinkat, most nem hagyjuk elveszelődni. Igazán szép termésünk lesz, hogy mást ne említsek, a búzánk hol­danként megad 14 mázsát. Ezután arra fordítja a szót, hogy tervük készítésekor gon­doltak a tarlóhántásra és a má­sodvetésre is. Ahogy képébe ke­rül a gabona, azonnal gereblyé­zik a „kuszátt", hogy oda be vesz­­szen, mert a gereblyézők után mindjárt munkába á­ll két trak­tor. Az egyiken Nagy István, a másikon Nagy József hántja éj­jel-nappal a tarlót. Nem kis dol­guk lesz, mert mintegy 200 hold tarlóhántást kell elvégezniök rö­vid időn belül. Tervük szerint 60 holdon ter­­­mesztenek másodnövényt. El­sősorban kölest, muhart, valami­mint tarlórépát vetnek, hogy ezekből is megtoldják majd ta­karmánykészletüket. A cséplésnél pedig első teendő­jüknek tartják, hogy mindjárt a géptől teljesítik gabonabeadási kötelezettségüket. Az aratás-cséplésre való fel-* készülés azonban nem volna tel­jes Sorokmajorban, ha csupán „technikai"* intézkedéseket láttak volna benne. A tagság egyöntetű elhatározása, hogy munkájukat pártunk júniusi határozata szellemében végzik el. Tudják, hogy a gazdag termés elérésével, a gyors és idő­beni betakarítással tovább erő­sítik szövetkezetüket, emelik jó­létüket. Szemüket a napról napra mind jobban sárgálló 40 hold őszi­ árpán tartják, lesik sárgaérését, mert ez érik elsőnek kasza alá. — Nem kell már tovább vár­nunk — mondja a brigádvezető —, mert az őszi árpánk kalásza sárgaérésbe hajol. Meg is szentük a Gyöngyöshermáni Gépállomás­nak, hogy ma jöhet már a gép! K. L. Tanácselnökeink a nyári betakarítási munkákról Megyénk falvainak dolgos népe a termés felnevelésén és betakarí­tásán munkálkodik. „Jobb termést várunk rozsból is — írja egyebek közt Pócza István tanácselnök Káldról. — A rozsvetések 90 szá­zalékán ugyanis pótbeporzást vé­geztünk az idén. Az aratás küszö­bén rendben vagyunk a növény­­ápolással, csakúgy a szénabetakarí­tással, így minden erőt a gabona betakarítására összpontosíthatunk. A nagy munkába bekapcsolódik a földművesszövetkezet is: mozgó italboltot állított fel az aratás­­cséplés idejére­. Peszlen József, pósfai tanácsel­nök arról számol be, hogy intéz­kedési tervet készítettek a nagy nyári munkák végrehajtására. En­nek megfelelően kijelölték már a közös szérüket is a községben. — Nem engedjük a tűz martalé­kává tenni gabonáinkat — írja le­velében Varga István tanácselnök Telekesről. — Az aratási megkez­désétől a cséplés befejezéséig ál­landó tűzfigyelő-szolgálatot tar­tunk a község határában 3 helyen. Beszámol még arról is, hogy nem feledkeznek meg az amerikai burgonyabogár elleni védekezés­iről, ennek érdekében úttörő-bri­gádot szerveztek burgonyabogár keresésére. Marton János Sitkei tanácsel­nök azt írja, hogy a gabonabe­­hordás meggyorsítása végett a gazdák négyen-öten összefogva­ kölcsönösen segítik egymást a hordásban. Majd így hangzik a levél: „A cséplőgépekhez már két hete leszerződtettük a munkásokat. A cséplőgépek rajonírozása meg­történt. A cséplés zavartalanná tétele érdekében úgy rajoníroz­­tuk a gépeket, hogy sorrendben haladnak a portákon végig. Ta­valy ugyanis kivételezések történ­tek és ez akadályozta a folyama­tos cséplést, felesleges huzatások voltak a községben”. Kelemen Gyula mikosszéplaki tanácselnök rámutat: „A gabona­begyűjtés sikere érdekében min­den munkával iparkodunk és úgy terveztünk, hogy községünk az al­kotmány ünnepe tiszteletére fo­lyó versenyben augusztus 15-re 100 százalékra teljesíti gabonabe­gyűjtési tervét”. li—■»­»­ A büki határban.•• A kora reggeli órákban bené­pesül a büki határ. Minden erőt megfeszítve végzik a növény­ápolási munkát az egyéni gaz­dák is, hogy a termelőszövetkezet példáját követve, aratásig há­­romszer-négyszer elvégezhessék a kapálást. A családok is kint vannak a mezőn, a tehetősebbek erejüket nem kimérve forgatják a kapákat. A mi határunkban is szőkül már a gabona. Ezért sür­get a munka, s nem hagyunk egyetlen növényt sem a gyom foga alatt. Célunk, hogy aratásig minden dolgozó paraszt elvégezze a ka­pálást, gyomtalanítsa növényeit, hogy az aratással egy időben­ vé­gezhessük a tarlóhántást, s a ta­karmánykészlet növelése, az ál­lattenyésztés fejlesztése, megerő­sítése érdekében minél több má­­sodnövénymagot vethessenek a gazdák. A bőséges termés leara­­tása érdekében aratógépre is szerződtek az egyénileg dolgozó parasztok. Ezzel gyorsabban ha­ladunk, csökkentjük a szemvesz­­tességet. Községünk gazdái azon fára­doznak, hogy a járás legjobb községei közé kerüljünk a nyári betakarítási munkák során. Csaba Ilona mezőgazdasági előadó Bük Kazlakban van már a széna Hegyfalun Az idén jól bevágott a széna­termés, s ráadásul szinte meg­­ázás nélkül sikerült betakaríta­ni. Most, amikor már az őszi árpa­földjeinken suhog a kasza, elmondhatjuk, hogy kazlakban van már a széna községünkben. Az idén iparkodtunk vele. Ver­sengtek a gazdák, ki takarítja be előbb és jó minőségben a szénatermését, hogy a télen ne legyen gond állatállományunk ta­karmányozása. Elsőnek Sümegi József tanácstag kazalozta szé­náját a községben. Most azon versengünk, hogy ki takarítja be és osztagolja leggondosabban ga­bonáit. Sípos Mihály Hegyfalu MII I ■ I — — Ötszáz darab különböző fa­csemetét ültettek ki ebben az évben Kőszeg város utcáira és parkjaiba. Ebből közel négyszázat a város lakói társadalmi munká­­val ültettek el. — Függőcsilléket állítottak be a Szombathelyi I. számú Tégla­gyárban. A minőség javítása mellett a gyár dolgozóinak mun­káját is megkönnyítették a füg­gőcsillék. Az új eszközökkel 6 ember munkáját takarítják

Next