Vasmegye, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-01 / 153. szám
Hugplre gondol a hallgatók kiválogatására !Az 1351—56-os pártoktatási Év előkészítésének tapasztalataiból Pártbizottságaink, pártszervezeteink az elmúlt hetekben alapos, átgondolt tervek szerint kezdték meg az új pártoktatási év előkészítését. Nagy gondot fordítottak a propagandisták kiválogatására, a párt-, állami, gazdasági és tömegszervezeti funkcionáriusok bevonására a különböző oktatási formákba. S néhány helyen — főleg üzemekben, valamint olyan községekben, ahol MDP-szervezetet, pártbizottságot hoztak létre —, megkezdték a hallgatók kiválogatását is. A kezdeti lendületet azonban az utóbbi időben kezdi felváltani a,ráérünk” hangulat, főleg falusi, termelőszövetkezeti, állami gazdasági és gépállomási pártszervezeteinknél. A vasvári járásban például mintegy 15 pártszervezet már beküldte a hallgatók névsorát a járási bizottságra, csak éppen nem beszéltek ezekkel az elvtársakkal. Csipkereken, Telekesen, Bérbaltaváron a pártvezetőségek azt hangoztatják, „majd taggyűlésen megbeszéljük velük”. Ezek az elvtársak elfeledkeznek arról a sokéves tapasztalatról, hogy a hallgatók íróasztal mellőli beosztása sérti az önkéntesség elvét, és az ilyen hibák később a tanfolyamokról való hiányzásokra, a tanulási fegyelem lazulására vezethetnek. Gencsapátiban sem különb a helyzet. A júniusi taggyűlésen külön napirendi pontként foglalkoztak a pártoktatási év előkészítésének tapasztalataival. Megállapították: elmaradás van a hallgatók kiválogatásában, s határozatot hoztak, hogy ezt a hibát ki kell javítani. Azt hihetnők, hogy ezután a pártvezetőség egy tagja és Oláh Jenő elvtárs propagandista megkezdték e fontos pártmegbízatás teljesítését. Nem ez történt. Oláh elvtárs „sok a munka“ hangoztatásával nem tett semmit. Ugyanígy van ez a gencsapáti Alkotmány TSZ-ben is, ahol csak odáig jutottak el, hogy taggyűlésen meghatározták: politikai iskolát indítanak, de hogy ezen kik vesznek részt, erről már megfeledkeztek. Gyöngyösfaluban az a hangulat, „minden napra van valami gyűlés, ki tud mindent elvégezni”. A Lukácsházi Gépállomáson a gépek rajonkrozására, a cséplőcsapatok szerződtetésére hivatkoznak, ha a pártoktatás előkészítéséről érdeklődnek tőlük. Kétségkívül, van most tennivaló bőven. De jelentheti-e azt, hogy most már „elfeledkezhetünk” a pártoktatás előkészítéséről? Nem. Ahol ezt teszik, ott pártszervezeteink lemondanak olyan erőről, amellyel éppen a nagy nyári feladatok sikerét biztosíthatnák. Ebben az időben nagy szükség van a népnevelőcsoportok megerősítésére, az egyéni agitáció fokozására. Mennyivel megkönnyül e téren annak a pártszervezetnek a munkája, amelyben a pártoktatás hallgatóit egységesen bekapcsolják a népnevelőmunkába. Ezt tegyék tehát pártszervezeteink. A propagandisták pedig a párttitkárok irányításával rendszeresen hívják össze hallgatóikat, beszéljék meg velük az agitációs feladatokat, tájékoztassák őket a politikai, gazdasági helyzetről stb. A nyári kenyércsata, a tsz-fejlesztés és a pártoktatás előkészítése nem különálló feladat. Ahol elmaradás van a hallgatók kiválogatásában, ott minden pártszervezet pártmegbízatásul adja ezt a fontos feladatot a legfejlettebb elvtársaknak. Ahol pedig már megtörtént a hallgatók kiválogatása, ott a propagandista elvtársak a betakarítás sikere érdekében kapcsolják be a hallgatókat a nevelőmunkába. Ezzel elérhetik, hogy a betakarítást sikeresen oldják meg, s a tanfolyam hallgatói pedig összekovácsolódnak e harcban és az ősszel így kezdhetik már meg a marxizmus-leninizmus tanulását. Az elkövetkezendő napokban, hetekben pártbizottságaink, az instruktorok segítsenek pártszervezeteinknek, hogy a pártoktatási év előkészítésében pótolhassák az elmaradást, mert ezt ■várja tőlük a párt. Kertészeti ankét Szombathelyen A párt és a kormány mezőgazdaságfejlesztési határozata a többi között célul tűzi ki kertészeti termelésünk megjavítását. Eszerint meg kell állapítani a termőtájakon legmegfelelőbb fajtákat, hogy az üzemi telepítésekhez csak a helyileg jól bevált jó fajtákat szaporítsuk és termeljük. A határozat célkitűzéseinek megfelelően a megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága az Agrártudományi Egyesület Kertészeti Szakosztályának közreműködésével Szombathelyen július 3-án, vasárnap délelőtt fél 9 órai kezdettel kertészeti ankétot rendez a Sabaria mozi helyiségében. Bemutatásra kerül a télialma termesztéséről készült új magyar színes film. A gyümölcstermesztés időszerű problémáiról előadást tart a film főrendezője, Nagy Sándor, Szabolcs—Szatmár megye gyümölcstermesztési felügyelője. Részt vesznek az ankéton, a Földművelésügyi Minisztérium Kertészeti és Szőlészeti Igazgatósága, valamint az Agrártudományi Egyesület budapesti központi kiküldöttei is. Az ankét célja: a megye szakemberei, tsz-ek, állami gazdaságok és egyéni termelők megismerkedjenek tájtermelésünk jövőjével. Természeti és gazdasági adottságaink szerint megyénk kiválóan alkalmas téli gyümölcsök termelésére. Történelmileg kialakult már a „Vasalma”, a „Vasi vaskörte“, a Kőszeg-hegyaljai gesztenye, dió, mogyoró termesztése. Export minőségű a gyógyhatásúsági bor a Tramini, Leányka, Szürkebarát fajtákkal. A konyhakertészet, kertimag-termelés és a virágkultúra speciális növényföldrajzi adottságaink folytán a jövő termelés nagy távlatait nyitja meg. Vas megyében Kőszeg-hegyalja, Őrség, Hegyhát és a Cser-vidék, amelyek gabona termesztésére kevésbé alkalmasak, kiváló termelési tájakká alakíthatók a megfelelő jó minőségű fajták kiválasztásával. Tanuljunk a Szabolcs—Szatmár megyei termesztőktől akik a télialma termelésében már eddig is nagy eredményeket értek el és az ország első exporttermesztői lettek. Nézzük meg minél többen a filmet, hallgassuk meg a tapasztalt szakembereket. A mezőgazdasági igazgatóság és az Agrártudományi Egyesület minden szakembert, termelőt és vendéget szívesen lát a vasárnapi nagyjelentőségű kertészeti ankéton, melyre a belépés díjtalan. Horányi Lajos a kertészeti szakosztály elnöke Harcoljunk a burgonyabogár ellen . Évről évre nagy értékeketpusztítanak el a növényi kártevők. Egyik ilyen növényi kártevőnk, az amerikai burgonyabogár sok gondot okoz megyénkben is a termelőknek. A veszély megszüntetése érdekében nagy erőfeszítéseket tesznek termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink és egyénileg dolgozó parasztjaink. Jelenleg Hegyfalu és Szombathely környékén két gép végzi a burgonyabogár irtását. Több mint 630 hold burgonyaterületet fertőtlenítettek a gépek. Községekben, termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban is működnek a zárószolgálati felelősök. Figyelik a burgonyabogár megjelenésének gócpontjait és a lelőhelyeken azonnal megkezdik a fertőtlenítést. Rendelkezésre áll díjtalanul a védőszer. A burgonyabogár elterjedésének meggátlása céljából minden községben elvégzik még aratás előtt a belterületek ellenőrzését. Népi államunk minden segítséget megad, hogy terméseinkben ne tehessenek kárt az élősdi bogarak."" A termelők első kötelessége a jól megszervezett keresőmunka, a gócok felderítése. Azután a rovar irtását a növényvédő állomással együttműködve kell elvégezni. Legalkalmasabb idő most van és a napokban a keresésre és a védekezésre. E veszélyes kártevő egyre több burgonyaföldön jelentkezik. Ha nem figyeljük tevékenységét, napról napra nagy kárt tehetnek burgonyatermésünkben, sőt teljes egészében tönkre is tehetik a gazdag termést ígérő burgonyáinkat. Ezért elsőrendű kötelessége minden termelőnek, hogy a növényápolási munka lázas üteme és az aratásra, betakarításra való felkészülés közben naponta figyeljük burgonyaföldjeinket. A védekezés előmozdítása érdekében nagyobb felelősséget kell tanúsítania a Tanakajdi Növényvédő Állomásnak is. Egyházashetye község határában tömeges mértékben jelentkezett a burgonyabogár, és itt nem elégséges a kézi erővel történő védekezés, gépre van szükség. Fontos feladatunk tehát, hogy megsemmisítsük a kártevőket, a ■termés vámszedőit. Jöhet már a gép — Az idén nem panaszkodhatunk, előre vagyunk a munkával — világosít fel Őri Ferenc, a sorokmajori Petőfi TSZ brigádvezetője. Megropogtatja a szót: „előre‘‘ vagyunk. Mit is ért hát ezen őri elvtárs? Csakhamar megtudjuk, hogy sok kapa-kaszavágás és szorgalom által vannak előre a mezei munkával. Harmadszor kapálják a kapásokat, hogy azok is jól fizessenek, mint ahogy a gabonáik igen jónak ígérkeznek. Az aratás küszöbén vannak és nem éri őket készületlenül az év legnagyobb munkája: az aratás-cséplés, a betakarítás, mert felkészültek rá. — Nem kis munka vár ránk ezen a nyáron — magyarázza —. Összesen 290 hold gabonánk érik kasza alá hamarosan. Sokfelé szakad a munkaerő ilyenkor. Mert az aratás alatt beérik még a fehérbere, azt is be kell takarítanunk, csakúgy kapálnunk kell még egyszer a kukoricát és a cukorrépát is. Szó, ami szó, az ilyen sok munkában csak okosan, tervszerűen lehet kiigazodni, s mindennek elégséget tenni. Nem hagyták ezt számításon kívül. A pártszervezet kezdeményezésére már hetekkel ezelőtt „aratási munkatervet“ készítettek a tszben. Számot vetettek azzal, hogyan tudják a legeredményesebben betakarítani a gabonát. Számbavették a férfi munkaerőt, hogy például a hordásnál legalább 18 fő kell a zavartalan munkához. Az asszonyok, lányok sem lesznek kihúzók. Negyvenegyen dolgoznak majd állandóan az aratásban és a nyári kapálásban is. Napközi is van, így a gyermekes anyák is nyugodtan dolgozhatnak a mezőn. A legfogasabb kérdés az aratás volt. Akinek egyszer feltörte kezét a kasza nyele és kézzel aratott, tudja, milyen derékfájdító, fáradságos munka a kézi aratás. Ezért úgy döntöttek a tsz-ben, hogy 190 holdat géppel arattatnak le, s ezt már szerződésbe is vették a gépállomással. Győzik tehát a munkát, mert a gabonák jórészét géppel vágatják le. — Mi nemcsak azt számítjuk, hogy így könnyebben boldogulunk az aratással — mondja őri brigádvezető. — A fő dolog az, hogy gyorsan és így a legkisebb szemveszteséggel takaríthatjuk be gabonáinkat. Eddig megóvtuk gabonáinkat, most nem hagyjuk elveszelődni. Igazán szép termésünk lesz, hogy mást ne említsek, a búzánk holdanként megad 14 mázsát. Ezután arra fordítja a szót, hogy tervük készítésekor gondoltak a tarlóhántásra és a másodvetésre is. Ahogy képébe kerül a gabona, azonnal gereblyézik a „kuszátt", hogy oda be veszszen, mert a gereblyézők után mindjárt munkába áll két traktor. Az egyiken Nagy István, a másikon Nagy József hántja éjjel-nappal a tarlót. Nem kis dolguk lesz, mert mintegy 200 hold tarlóhántást kell elvégezniök rövid időn belül. Tervük szerint 60 holdon termesztenek másodnövényt. Elsősorban kölest, muhart, valamimint tarlórépát vetnek, hogy ezekből is megtoldják majd takarmánykészletüket. A cséplésnél pedig első teendőjüknek tartják, hogy mindjárt a géptől teljesítik gabonabeadási kötelezettségüket. Az aratás-cséplésre való fel-* készülés azonban nem volna teljes Sorokmajorban, ha csupán „technikai"* intézkedéseket láttak volna benne. A tagság egyöntetű elhatározása, hogy munkájukat pártunk júniusi határozata szellemében végzik el. Tudják, hogy a gazdag termés elérésével, a gyors és időbeni betakarítással tovább erősítik szövetkezetüket, emelik jólétüket. Szemüket a napról napra mind jobban sárgálló 40 hold őszi árpán tartják, lesik sárgaérését, mert ez érik elsőnek kasza alá. — Nem kell már tovább várnunk — mondja a brigádvezető —, mert az őszi árpánk kalásza sárgaérésbe hajol. Meg is szentük a Gyöngyöshermáni Gépállomásnak, hogy ma jöhet már a gép! K. L. Tanácselnökeink a nyári betakarítási munkákról Megyénk falvainak dolgos népe a termés felnevelésén és betakarításán munkálkodik. „Jobb termést várunk rozsból is — írja egyebek közt Pócza István tanácselnök Káldról. — A rozsvetések 90 százalékán ugyanis pótbeporzást végeztünk az idén. Az aratás küszöbén rendben vagyunk a növényápolással, csakúgy a szénabetakarítással, így minden erőt a gabona betakarítására összpontosíthatunk. A nagy munkába bekapcsolódik a földművesszövetkezet is: mozgó italboltot állított fel az aratáscséplés idejére. Peszlen József, pósfai tanácselnök arról számol be, hogy intézkedési tervet készítettek a nagy nyári munkák végrehajtására. Ennek megfelelően kijelölték már a közös szérüket is a községben. — Nem engedjük a tűz martalékává tenni gabonáinkat — írja levelében Varga István tanácselnök Telekesről. — Az aratási megkezdésétől a cséplés befejezéséig állandó tűzfigyelő-szolgálatot tartunk a község határában 3 helyen. Beszámol még arról is, hogy nem feledkeznek meg az amerikai burgonyabogár elleni védekezésiről, ennek érdekében úttörő-brigádot szerveztek burgonyabogár keresésére. Marton János Sitkei tanácselnök azt írja, hogy a gabonabehordás meggyorsítása végett a gazdák négyen-öten összefogva kölcsönösen segítik egymást a hordásban. Majd így hangzik a levél: „A cséplőgépekhez már két hete leszerződtettük a munkásokat. A cséplőgépek rajonírozása megtörtént. A cséplés zavartalanná tétele érdekében úgy rajoníroztuk a gépeket, hogy sorrendben haladnak a portákon végig. Tavaly ugyanis kivételezések történtek és ez akadályozta a folyamatos cséplést, felesleges huzatások voltak a községben”. Kelemen Gyula mikosszéplaki tanácselnök rámutat: „A gabonabegyűjtés sikere érdekében minden munkával iparkodunk és úgy terveztünk, hogy községünk az alkotmány ünnepe tiszteletére folyó versenyben augusztus 15-re 100 százalékra teljesíti gabonabegyűjtési tervét”. li—■»» A büki határban.•• A kora reggeli órákban benépesül a büki határ. Minden erőt megfeszítve végzik a növényápolási munkát az egyéni gazdák is, hogy a termelőszövetkezet példáját követve, aratásig háromszer-négyszer elvégezhessék a kapálást. A családok is kint vannak a mezőn, a tehetősebbek erejüket nem kimérve forgatják a kapákat. A mi határunkban is szőkül már a gabona. Ezért sürget a munka, s nem hagyunk egyetlen növényt sem a gyom foga alatt. Célunk, hogy aratásig minden dolgozó paraszt elvégezze a kapálást, gyomtalanítsa növényeit, hogy az aratással egy időben végezhessük a tarlóhántást, s a takarmánykészlet növelése, az állattenyésztés fejlesztése, megerősítése érdekében minél több másodnövénymagot vethessenek a gazdák. A bőséges termés learatása érdekében aratógépre is szerződtek az egyénileg dolgozó parasztok. Ezzel gyorsabban haladunk, csökkentjük a szemvesztességet. Községünk gazdái azon fáradoznak, hogy a járás legjobb községei közé kerüljünk a nyári betakarítási munkák során. Csaba Ilona mezőgazdasági előadó Bük Kazlakban van már a széna Hegyfalun Az idén jól bevágott a szénatermés, s ráadásul szinte megázás nélkül sikerült betakarítani. Most, amikor már az őszi árpaföldjeinken suhog a kasza, elmondhatjuk, hogy kazlakban van már a széna községünkben. Az idén iparkodtunk vele. Versengtek a gazdák, ki takarítja be előbb és jó minőségben a szénatermését, hogy a télen ne legyen gond állatállományunk takarmányozása. Elsőnek Sümegi József tanácstag kazalozta szénáját a községben. Most azon versengünk, hogy ki takarítja be és osztagolja leggondosabban gabonáit. Sípos Mihály Hegyfalu MII I ■ I — — Ötszáz darab különböző facsemetét ültettek ki ebben az évben Kőszeg város utcáira és parkjaiba. Ebből közel négyszázat a város lakói társadalmi munkával ültettek el. — Függőcsilléket állítottak be a Szombathelyi I. számú Téglagyárban. A minőség javítása mellett a gyár dolgozóinak munkáját is megkönnyítették a függőcsillék. Az új eszközökkel 6 ember munkáját takarítják