Vasmegye, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-01 / 205. szám

A szabad gabona árából. • * Piroszsindelyes héz bon­takozik ki a lombos fák mögül a vásárosmiskei főutcán, Kerno­­vics Antal 11 holdas dolgozó pa­raszt háza. Megérkezéséig Rosta Borbála és Papp Béla elmondják, hogy a gazda igen szorgalmas. — Nemrégen cserép alá huzat­ta a házát és tornácot építtetett­­— meséli Papp Béla tanácstitkár. —* Az istállóját megrenováltatja. Úgy emlékszem, hogy éppen a napokban kezdték meg a külső és belső vakolást a kőművesek. Amikor az udvarba lépünk, va­lóban két kőműves serénykedik, hogy még az őszön megszáradjon a fal, be lehessen kötni az állato­kat. Az udvarban egy fiatal kis­lányt is megpillantunk, aki ha­barcsot kever egy jókora edény­ben, ő a ház gazdájának a lánya. —• A szülők merre vannak — érdeklődünk. — A kövecsesben —­ feleli a kis­lány. — Az építkezéshez, a tata­rozáshoz kell a kavics. — Gyarapodnak Kernovicsék — szól az egyik kőműves. — Akinek sok gabonája ter­mett, annak van is pénze — szól a másik. — Aki okosan gazdál­kodik, annak nem gond a fize­tés. — Mennyi gabona került sza­badra? — érdeklődünk. —­ Tizenkilenc mázsát adtunk fel — mondja a kislány. — No lám, ezért 5 ezer forinton felül fizetett az állam .—­ teszi hozzá a tanácstitkár. Szép összeget kaptak a ga­bonáért Kernovicsék. Bátran ter­vezhettek cserepezést, építkezést. — A gabona árából vettünk 4,50 mázsa meszet — folytatja a lány. — Meg aztán a kőművese­ket is abból fizetjük, ami 1500 forintot tesz ki. A pénzből még másra is fu­totta, mert Kernovics Antalné felutazott Szombathelyre az au­gusztusi vásárra is. Nem üres kézzel jött haza. Akik látták, meg is jegyezték: alaposan be­vásárolt a Kernovicsné. — Vásárosmiskén jól számol­gatnak a dolgozó parasztok a sza­bad gabona árával — dicséri a gazdákat a tanácstitkár. — Ide a harmadik, vagy negyedik szom­széd, Nagy Jenő dolgozó paraszt, 31 mázsa gabonát adott el az ál­lamnak. Azt mondja Nagy gazda, hogy ilyen gazdag termést még nem takarított be, mint az idén. — Bőven jutott eladásra — folytatja. — Háromezerhatszáz forintot kaptam a búzáért, összes­­en 7120 forint került a házhoz a szabadgabona árából. Nagy gazda a korpakedvez­­ményt is igénybet­ette. Nemrégen hat mázsa korpakiutalást kapott. — Kell az ablak a három fe­jősnek — bizonygatja a korpa hasznát a gazda. De ebből a pénzből futotta még gumicsizmára, cipőkre, a gyere­keknek ruhára, a télre sok min­den kell. Könnyen pénzelnek, vásárolnak a szabad gabonából a vásáros­­miskei dolgozó parasztok. Tud­ják, hogy nemcsak az állam ér­deke a gabona begyűjtése, ha­nem a dolgozó parasztoké, köz­vetlen a vásárosmiskei gazdáké is. — Még nagyobb kedvvel dol­gozunk az őszi talajelőkészítésen — szól a gazda. — Jövőre még jobb termést akarunk. A műtrá­gyát sem felejtem ki az őszi fej­trágyázáshoz. 1—2 mázsával min­dig nagyobb termés van, ha meg­adjuk a növénynek, ami neki megjár. Főleg vetés előtt fontos a vetőmag megválasztása. S amint hallom, 100 mázsa ólomzá­rolt minőségi vetőmag érkezett a faluba. Sokan számítanak rá, mert tapasztalatból tudják, hogy a jó termést kiváló minőségű vető­magból lehet előteremteni. Vásá­rosmiskén sokan terveznek Kerno­­vicsékhez hasonlóan..» (t. r.) Termelőszövetkezeteink életéből 10 hold bíbort elvetettek, 250 mázsa sarjúszénát betakarítottak A cséplés befejezése után folya­matosan végzik a további mun­kákat a rábahidvégi Úttörő TSZ- ben. Eddig 10 hold bíbort elve­tettek, s mintegy 250 mázsa sar­­júszénát is betakarítottak. A szarvaskerep aratását, illetve be­takarítását kombájnnal végezték. Emellett a földeken rendszeresen járatják a traktorokat is. Jelen­leg 2 traktort üzemeltetnek, ame­lyek eddig is 80 hold keverőszán­tást végeztek vető alá. A szövet­kezet kovácsa már rendbehozta a vetőgépeket, s ezzel is nagyobb lesz a lehetőség a folyamatos ve­tésre. Azt is megírom, hogy a tsz tagjai a gabonabeadás mellett nem feledkeznek meg az állam iránti egyéb kötelezettségek teljesítésé­ről sem. Nemrégiben letudták egész évi vágómarhabeadási ter­vüket, s a sertésbeadási tervük teljesítésére 6 süldőt és 14 szer­ződött sertést is adtak. Czetter Teréz­ milyen termésre számíthatnak. Ezek a határjárások nagyon hasz­nosak A tavasszal több hibát vet­tek észre és aratás előtt is előre tudtak tervezni a várható hoza­mokkal. A mostani határjárás azt bizonyította, hogy a tsz tagjai valóra váltották azt, amit tervez­tek. A kapásnövényekből is ma­gasabb terméshozamot érnek el a tervezettnél. Különösen a cukor­répatábla előtt állt meg huzamo­sabb ideig a bizottság, mert ilyen szépen fejlődött, jól beállott cu­korrépát csak ritkán lehet látni. Számítanak a tsz tagjai legalább 200 mázsa cukorrépát holdanként. Ez a termelőszövetkezet is részt vesz a 200 mázsás cukorrépa moz­galomban. Hat vagon gabonát adtak el az államnak A simasági Május 1 Termelő-­ szövetkezetben is rekordtermést­­ takarítottak be gabonából. Csu­­­pán búzából 40 vagonnal t­akarít­­­tottak be, illetve csépeltek el új tagok. Először úgy döntöttek, hogy­­­l a szabadfelvásárlás keretéb­en 4­0 vagon gabonát adnak el az ál­­­lamnak, amelynek árából az ös­­­­szes gépállomási költségüket fe­­­­dezik. E mennyiséget egyenesen­ a gép alól be is szállították a be-­ gyűjtőhelyre. A további cséplési­­ eredmények azonban úgy mutat-­­koztak: ha egy munkaegységre 60 kiló gabonát előlegként kiosztan­­­nak, akkor is bőven marad feles­­­legük. Úgy határoztak, hogy a, még feleslegesnek mutatkozó 200­0 mázsa kenyérgabonájukat is az I­r államnak adják el. Amint hatá­­­roztak, aszerint is cselekedtek. Az­­ először tervbevett 4 vagon helyett­­ 6 vagon kenyérgabonával segítik­­ az ország kenyérellátását. A szö- * Vetkezet az államnak eladott ga-r bona árából kifizeti az összes idei­­ gépi munka díját, s ezenfelül* 186 ezer forint tiszta bevétele is­ marad. ■ Jó cukorrépatermése lesz­­ a nardai Béke ISZ-nek A nardai Béke TSZ-ben a na­pokban járták végig a földeket a fT vezetői, hogy számba vegyék.! Az „öregek“ és az ifjak versenye — Vajon az „öregek” vagy a fiatalok győznek-e? — kérdezget­ték egymástól még azok a dolgo­zók is, akik nem vettek részt a Faipari Vállalat idős és fiatal ke­fekötőinek versenyében. A ver­seny kimenetele mindenkit érde­kelt. Az „öregeket" az újonnan alakult „minőségi brigád” néven emlegetik a vállalatnál. Vezetőjük, irányítójuk a nagy szaktudású Süle Gyuláné. A vetélytársak a DISZ-fiatalok, különösen a Kos­suth- és a Petőfi-brigád tagjai. Augusztus huszadikára indítot­ták el a versenyt. Az lesz az első — mondották akkor —, amelyik brigád a legtöbb és legjobb minő­ségű kefét köti. A tét tehát nagy volt. Neki kellett gyürkőzni a munkának. Fárasztó napok követ­keztek a kihívás után, hiszen sem a kihívók, sem a kihívottak nem akartak szégyenkezni teljesítmé­nyükkel. A nemes vetélkedésnek gazdag gyümölcse termett. Valamennyien megállták helyüket. Az elsők — dicséretükre legyen mondva — az idősebbek lettek. Tervüket 135 százalékra teljesítették. A megen­gedett 2 százalékos hulladékot 1,5 százalékra csökkentették. A Kos­suth DISZ-brigád — Gerl Mátyás vezetésével — a második helyre került. Tervét 126.8 százalékra teljesítette, 0.2 százalékkal több első osztályú kefét kötött az elő­irányzatnál. A legjobb minőségű keféket a Petőfi-brigád adta át. A brigád tagjai, Zrínyi Miklós brigádveze­tővel az élen, 111.1 százalékra tel­jesítették tervüket, s 9,9 százalék­kal több első osztályú kefét kö­töttek, mint tervezték. A verseny augusztus huszadi­kával nem ért véget. Újabb vál­lalást tettek. Megígérték, hogy 1 nappal hamarabb befejezik havi tervüket. Teljesítették fogadalmu­kat, s ezzel hozzásegítették az egész vállalatot, hogy eleget te­gyen havi tervkötelezettségén­ek, így augusztusban 25.000 forint értékű kefével többet készítettek a Faipari Vállalat dolgozói, mint tervezték. Sok javaslat, ésszerű kezdeményezés az olcsóbb tégla gyártásáért Az elmúlt hetekben a­ megye több téglagyárában megbeszélés­re jöttek össze a dolgozók. Arról tárgyaltak, hogyan lehetne köny­­nyebbé, olcsóbbá és minőségileg jobbá tenni a termelést. A Vas megyei Téglagyári Egyesülés ki­lenc téglagyárában igen értékes javaslatok, kezdeményezések szü­lettek. Ezek az értekezletek ar­ról tettek tanúságot, hogy a tég­lagyári munkások sem idegenked­nek az újtól, a jobb munkamód­szerektől. Hogy ne akadályozzon az esős idő Igen sok dolgozót foglalkoztat az a gondolat, hogyan lehetne esős időben is nyerstéglát gyár­tani. Ezért javasolta Horváth Viktor, a Szombathelyi I-es Tég­lagyár dolgozója, hogy a présház és a szárító­színek között létesít­senek egy tetőszerkezetet, s így a szállítás esős időben is zavarta­lanul történhet. A Szombathely­ II-es Téglagyárban Károlyi Antal bányász a folyamatos termelés érdekében azt javasolta, hogy a csilléken előre elkészített agyagot kátránylemezes tetőszerkezettel borítsák le. Így, ha éjszaka na­gyobb esőzés van, reggel a mű­szak kezdetén megindulhat a munka, nem kell órákat várni a jó nyersanyagra. Javaslatát azon­nal bevezették, s az utóbbi na­pok rossz időjárásának ellenére sem történt több órás kiesés a szombathelyi II-es telepen. A sárvári I-es telepen Fenyő Gyula telepvezető a présház és a kemence híddal történő össze­köttetésével a kora tavaszi és a késő őszi időkben is jó minősé­gű tégla gyártását tudja biztosí­tani. A kemencéből a présházba tóduló meleg elegendő a szárítás­ra kerülő tégláknak. Ugyanitt javasolták a szárítószinek meg­fordítását, kedvező széljárásra, ami lehetővé teszi, hogy a szá­­rítószínekben a jelenlegi tégla mennyiségének háromszorosát száríthassák. Kézi munka helyett gépi erő Az időjárás viszontagsága mel­lett a sok kézi munka is drágít­ja a tégla és a cserép előállítá­sát. Szerdahelyi Imre, a kézi csil­lés szállítás helyett a körforgást biztosító vontató­ mozdonyok al­kalmazását javasolta. Ezzel az eljárással viszonylag kis beruhá­zással 10—12 dolgozó helyett két dolgozó tudná elvégezni a prés­től a falazásig történő munkákat. A kőszegi I-es telep dolgozói javasolták, hogy a cserép­présnél is hasonló automata levágót al­kalmazzanak, mint a téglaprésnél. Ezzel jelentősen emelnék a cse­réptermelést. Több téglagyár dol­gozói kérték a szénfelhordás, va­lamint a tégla- és cserép be- és kihordásának gépesítését. Ezzel jelentős mennyiségű munkaerő szabadulna fel, amelyet más mun­katerületen lehetne hasznosítani. Az energiatakarékosság érdekében Az energiagazdálkodás terén is érdemleges újítást vezet be a Vas megyei Téglagyári Egyesülés. A téli időszakban, a gépjavítás idején a szerszámgépek hajtásá­hoz kis transzformátorokat hasz­nálnak, ezzel jelentős mennyisé­gű villamosenergia szabadul fel. Előzetes számítások alapján a me­gye téglagyárai több száz kilo­watt áramot tudnak más iparnak adni a téli időszakban. A helyes és gazdaságos időki­használás érdekében melegelszí­vó ventilátorokat használnak a­­kemencékben. Ezzel elérhető,­­hogy az égetett tégla kihordása­­és nyerstégla behordása minden­­időszakban történhetik. Ugyanis­­a 60—70 fokos meleget korlátozni­­tudják.­­ A Duvanov gyorségetési mód­szert már alkalmazzák megyénk­­ téglagyárai, most ennek tökéle­tesítése és továbbfejlesztése se­­­­lyik. Ezért kísérleteznek a szán­­­­poros keveréssel. A nyerstéglába­n a Reutz-féle készülékkel egyenlő­­ mennyiségű szénport nyomatnak.­­ Ez fokozza a tűz sebességét és minőségileg jobb tégla készül. Meggyorsíthatják a szárítást A Kartarcev gyorsszárítási módszerrel szemben még mindig idegenkedés van a téglagyár ve­zetői és dolgozói részéről. Ezért a műszaki fejlesztési terv mint új és hasznos technológiai eljá­rást kötelezővé teszi. Ezen mód­szerrel a megye téglagyáraiban­­ megkétszerezhetik a szárítást.­­ Eddig ugyanis egy négyzetméte­ren 1000—1200 téglát szárítottak, ■az új eljárással 2000—2400 darab­­ szárítható.­­ Ezek a javaslatok, a megbeszé­lések aktivitása méltó kifejezői , annak hogy a téglagyári mun­­­­kások is megértették pártunk és kormányunk szavát: az építőipar­ra komoly és szép feladatok há­rulnak a második ötéves tervben.­­ N. E. Elégedett, gazdag tsz-asszonyok Megyeszerte új belé­pőkkel erősödnek a ter­melőszövetkezetek. A belépők között egyre több dolgozó parasztasz­­szonyt és leányt talá­lunk, mert megértik, hogy a nagyüzemi gaz­dálkodás mennyivel na­gyobb lehetőséget te­remt a teljes egyenjogú­ságra és a vezetésben való részvételre. Az alábbiakban néhány MNDSZ-asszony életét ismertetjük, miként ta­lálták meg számításu­kat a közös gazdaság­ban. Könczöl Györgyné, a nemeskoltai Új Barázda TSZ-ben férjével együtt dolgozik. Az elmúlt gaz­dasági évben férjével együtt 500­­munkaegysé­get ért el. Egy munka­egység értéke pénzre átszámítva 54 forint volt. Munkaegységeikre 17 ezer forint készpénzt, 22 mázsa gabonát, 25 mázsa burgonyát, 3 má­zsa cukrot, 10 kg mézet, takarmánygabonát és sok mást kaptak. Az idei gazdasági évben még több lesz munka­egységeik száma. Már ezideig 420 munkaegysé­get teljesítettek. Erre idén 2140 forint pénz­­előleget kaptak. Könczölné mint párt­tag és MNDSZ-tag de­rekasan kiveszi részét a közös munkából. Háztá­ji gazdaságát is szakér­telemmel vezeti. Háztáji tehene naponta 24 liter tejet ad, így tejből ha­vonta 1600—1800 forin­tos jövedelemhez jut. Két szép sertése röfög az ólban, tavaly is ket­tőt vágott, mindkettő súlya meghaladta a két mázsát. Mit csinált Könczölné a szén keresettel? Ősz­­szes férjének és magá­nak kerékpárt vettek, az idén kislányuk is kap egyet. Rádiót vásárol­tak, bevezették a vil­lanyt a kis kertes ház­ba. Új ágyneműt, csip­­keágyterítőt és függönyt, hangulatlámpát és gyö­nyörű konyhabútort vettek. A fehérneműs szekrény tartalmáról sem kár érdeklődni. Könczölné elvtársnő csak ennyit mond. ..Ez a mi munkánk gyümölcse!“ Erről a gondtalan életről beszélhet ifj. Nagy Imréné is, aki szintén a nemeskoltai Új Barázda TSZ tagja. A múlt évben gyerme­ke született. Megkapta a babakelengyét, a szü­lési segélyt, a szülési szabadságot. A szülési szabadság alatt a szü­lés előtt teljesített mun­kaegységek átlagát egész évre átszámítva, 50 százalékban jóvá­ír­ták részére, így most már Nagynénak az ál­lam, a tsz is segíti el­tartani gyermekét. A szülés tehát semmiféle anyagi kiesést nem oko­zott a családnak. Férjével a tavalyi év­ben 600 munkaegység­gel büszkélkedhettek. Az ősszel az egész családot új ruhába és kabátba öltöztette. Szép konyha­bútort is vásárolt Mégis ma is van 8000 forint készpénze. Nagyné eb­ből férjének ruhát, ma­gának kosztümöt csinál­tat, na meg az új kony­habútorhoz egy szép tűz­helyet is hoznak a vá­rosból. ★ Borbély Istvánná szombathelyi háziasz­­szony sokat gondolko­zott, milyen munkát vállaljon, mellyel jó ter­melési eredményt érhet el és keresete is magas. A család döntött, És Borbélyné tavaly belé­pett a Béke TSZ-be. Mi­vel nem a gazdasági év elején, hanem később lépett be, kevesebb lett a munkaegysége, de így is 130-at teljesített. Ezért a munkaegységért 118 napot, vagyis négy hónapot dolgozott, ösz­­szes jövedelme pénzre átszámítva havi 1800 forintos átlagkeresetnek felelt meg a múlt év­ben. Vajon hol talál­hatta volna meg ezt Borbélyné, akinek sem­miféle szakképzettsége nincs? Az idén már 160 mun­kaegységen felül telje­sített és úgy tervezi, hogy eléri a 250 mun­kaegységet. Háztáji föld­jén 11 mázsa árpát és több mázsa kukoricát nyert, ezzel két sertését meghízlalhatja. A fenti példákat nem is a megye legjobb ter­melőszövetkezeteiből vettük. Ilyen megelége­dett asszonyokat egyre többet találunk. Mégis még kevesen ismerik eredményeiket. Pedig asszonyaink szívesen be­szélnének elért sikereik­ről, ha MNDSZ-szerve­­zeteink többet buzdíta­nák őket, hogy az ered­mények ne csak egyes tsz-ek, vagy községek határain belül maradja­nak meg, hanem ezen túl is ismertekké válja­nak, így még nagyobb eredményeket érhetnénk el termelőszövetkezete­ink erősítésében, fej­lesztésében, hiszen a jó felvilágosító és nevelő­munka sok új tagot vonz a termelőszövetke­zetekbe. n. g. ★ ★ ­ Százötven férőhelyes juh­­­he­dályt építenek 52 ezer forintos költséggel a csöngei Dózsa Ter­melőszövetkezetben. 1955. szept. 1. Csütörtök: 3

Next