Vasmegye, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-01 / 205. szám
A szabad gabona árából. • * Piroszsindelyes héz bontakozik ki a lombos fák mögül a vásárosmiskei főutcán, Kernovics Antal 11 holdas dolgozó paraszt háza. Megérkezéséig Rosta Borbála és Papp Béla elmondják, hogy a gazda igen szorgalmas. — Nemrégen cserép alá huzatta a házát és tornácot építtetett— meséli Papp Béla tanácstitkár. —* Az istállóját megrenováltatja. Úgy emlékszem, hogy éppen a napokban kezdték meg a külső és belső vakolást a kőművesek. Amikor az udvarba lépünk, valóban két kőműves serénykedik, hogy még az őszön megszáradjon a fal, be lehessen kötni az állatokat. Az udvarban egy fiatal kislányt is megpillantunk, aki habarcsot kever egy jókora edényben, ő a ház gazdájának a lánya. —• A szülők merre vannak — érdeklődünk. — A kövecsesben — feleli a kislány. — Az építkezéshez, a tatarozáshoz kell a kavics. — Gyarapodnak Kernovicsék — szól az egyik kőműves. — Akinek sok gabonája termett, annak van is pénze — szól a másik. — Aki okosan gazdálkodik, annak nem gond a fizetés. — Mennyi gabona került szabadra? — érdeklődünk. — Tizenkilenc mázsát adtunk fel — mondja a kislány. — No lám, ezért 5 ezer forinton felül fizetett az állam .— teszi hozzá a tanácstitkár. Szép összeget kaptak a gabonáért Kernovicsék. Bátran tervezhettek cserepezést, építkezést. — A gabona árából vettünk 4,50 mázsa meszet — folytatja a lány. — Meg aztán a kőműveseket is abból fizetjük, ami 1500 forintot tesz ki. A pénzből még másra is futotta, mert Kernovics Antalné felutazott Szombathelyre az augusztusi vásárra is. Nem üres kézzel jött haza. Akik látták, meg is jegyezték: alaposan bevásárolt a Kernovicsné. — Vásárosmiskén jól számolgatnak a dolgozó parasztok a szabad gabona árával — dicséri a gazdákat a tanácstitkár. — Ide a harmadik, vagy negyedik szomszéd, Nagy Jenő dolgozó paraszt, 31 mázsa gabonát adott el az államnak. Azt mondja Nagy gazda, hogy ilyen gazdag termést még nem takarított be, mint az idén. — Bőven jutott eladásra — folytatja. — Háromezerhatszáz forintot kaptam a búzáért, összesen 7120 forint került a házhoz a szabadgabona árából. Nagy gazda a korpakedvezményt is igénybetette. Nemrégen hat mázsa korpakiutalást kapott. — Kell az ablak a három fejősnek — bizonygatja a korpa hasznát a gazda. De ebből a pénzből futotta még gumicsizmára, cipőkre, a gyerekeknek ruhára, a télre sok minden kell. Könnyen pénzelnek, vásárolnak a szabad gabonából a vásárosmiskei dolgozó parasztok. Tudják, hogy nemcsak az állam érdeke a gabona begyűjtése, hanem a dolgozó parasztoké, közvetlen a vásárosmiskei gazdáké is. — Még nagyobb kedvvel dolgozunk az őszi talajelőkészítésen — szól a gazda. — Jövőre még jobb termést akarunk. A műtrágyát sem felejtem ki az őszi fejtrágyázáshoz. 1—2 mázsával mindig nagyobb termés van, ha megadjuk a növénynek, ami neki megjár. Főleg vetés előtt fontos a vetőmag megválasztása. S amint hallom, 100 mázsa ólomzárolt minőségi vetőmag érkezett a faluba. Sokan számítanak rá, mert tapasztalatból tudják, hogy a jó termést kiváló minőségű vetőmagból lehet előteremteni. Vásárosmiskén sokan terveznek Kernovicsékhez hasonlóan..» (t. r.) Termelőszövetkezeteink életéből 10 hold bíbort elvetettek, 250 mázsa sarjúszénát betakarítottak A cséplés befejezése után folyamatosan végzik a további munkákat a rábahidvégi Úttörő TSZ- ben. Eddig 10 hold bíbort elvetettek, s mintegy 250 mázsa sarjúszénát is betakarítottak. A szarvaskerep aratását, illetve betakarítását kombájnnal végezték. Emellett a földeken rendszeresen járatják a traktorokat is. Jelenleg 2 traktort üzemeltetnek, amelyek eddig is 80 hold keverőszántást végeztek vető alá. A szövetkezet kovácsa már rendbehozta a vetőgépeket, s ezzel is nagyobb lesz a lehetőség a folyamatos vetésre. Azt is megírom, hogy a tsz tagjai a gabonabeadás mellett nem feledkeznek meg az állam iránti egyéb kötelezettségek teljesítéséről sem. Nemrégiben letudták egész évi vágómarhabeadási tervüket, s a sertésbeadási tervük teljesítésére 6 süldőt és 14 szerződött sertést is adtak. Czetter Teréz milyen termésre számíthatnak. Ezek a határjárások nagyon hasznosak A tavasszal több hibát vettek észre és aratás előtt is előre tudtak tervezni a várható hozamokkal. A mostani határjárás azt bizonyította, hogy a tsz tagjai valóra váltották azt, amit terveztek. A kapásnövényekből is magasabb terméshozamot érnek el a tervezettnél. Különösen a cukorrépatábla előtt állt meg huzamosabb ideig a bizottság, mert ilyen szépen fejlődött, jól beállott cukorrépát csak ritkán lehet látni. Számítanak a tsz tagjai legalább 200 mázsa cukorrépát holdanként. Ez a termelőszövetkezet is részt vesz a 200 mázsás cukorrépa mozgalomban. Hat vagon gabonát adtak el az államnak A simasági Május 1 Termelő- szövetkezetben is rekordtermést takarítottak be gabonából. Csupán búzából 40 vagonnal takaríttottak be, illetve csépeltek el új tagok. Először úgy döntöttek, hogyl a szabadfelvásárlás keretében 40 vagon gabonát adnak el az államnak, amelynek árából az összes gépállomási költségüket fedezik. E mennyiséget egyenesen a gép alól be is szállították a be- gyűjtőhelyre. A további cséplési eredmények azonban úgy mutat-koztak: ha egy munkaegységre 60 kiló gabonát előlegként kiosztannak, akkor is bőven marad feleslegük. Úgy határoztak, hogy a, még feleslegesnek mutatkozó 2000 mázsa kenyérgabonájukat is az Ir államnak adják el. Amint határoztak, aszerint is cselekedtek. Az először tervbevett 4 vagon helyett 6 vagon kenyérgabonával segítik az ország kenyérellátását. A szö- * Vetkezet az államnak eladott ga-r bona árából kifizeti az összes idei gépi munka díját, s ezenfelül* 186 ezer forint tiszta bevétele is marad. ■ Jó cukorrépatermése lesz a nardai Béke ISZ-nek A nardai Béke TSZ-ben a napokban járták végig a földeket a fT vezetői, hogy számba vegyék.! Az „öregek“ és az ifjak versenye — Vajon az „öregek” vagy a fiatalok győznek-e? — kérdezgették egymástól még azok a dolgozók is, akik nem vettek részt a Faipari Vállalat idős és fiatal kefekötőinek versenyében. A verseny kimenetele mindenkit érdekelt. Az „öregeket" az újonnan alakult „minőségi brigád” néven emlegetik a vállalatnál. Vezetőjük, irányítójuk a nagy szaktudású Süle Gyuláné. A vetélytársak a DISZ-fiatalok, különösen a Kossuth- és a Petőfi-brigád tagjai. Augusztus huszadikára indították el a versenyt. Az lesz az első — mondották akkor —, amelyik brigád a legtöbb és legjobb minőségű kefét köti. A tét tehát nagy volt. Neki kellett gyürkőzni a munkának. Fárasztó napok következtek a kihívás után, hiszen sem a kihívók, sem a kihívottak nem akartak szégyenkezni teljesítményükkel. A nemes vetélkedésnek gazdag gyümölcse termett. Valamennyien megállták helyüket. Az elsők — dicséretükre legyen mondva — az idősebbek lettek. Tervüket 135 százalékra teljesítették. A megengedett 2 százalékos hulladékot 1,5 százalékra csökkentették. A Kossuth DISZ-brigád — Gerl Mátyás vezetésével — a második helyre került. Tervét 126.8 százalékra teljesítette, 0.2 százalékkal több első osztályú kefét kötött az előirányzatnál. A legjobb minőségű keféket a Petőfi-brigád adta át. A brigád tagjai, Zrínyi Miklós brigádvezetővel az élen, 111.1 százalékra teljesítették tervüket, s 9,9 százalékkal több első osztályú kefét kötöttek, mint tervezték. A verseny augusztus huszadikával nem ért véget. Újabb vállalást tettek. Megígérték, hogy 1 nappal hamarabb befejezik havi tervüket. Teljesítették fogadalmukat, s ezzel hozzásegítették az egész vállalatot, hogy eleget tegyen havi tervkötelezettségének, így augusztusban 25.000 forint értékű kefével többet készítettek a Faipari Vállalat dolgozói, mint tervezték. Sok javaslat, ésszerű kezdeményezés az olcsóbb tégla gyártásáért Az elmúlt hetekben a megye több téglagyárában megbeszélésre jöttek össze a dolgozók. Arról tárgyaltak, hogyan lehetne könynyebbé, olcsóbbá és minőségileg jobbá tenni a termelést. A Vas megyei Téglagyári Egyesülés kilenc téglagyárában igen értékes javaslatok, kezdeményezések születtek. Ezek az értekezletek arról tettek tanúságot, hogy a téglagyári munkások sem idegenkednek az újtól, a jobb munkamódszerektől. Hogy ne akadályozzon az esős idő Igen sok dolgozót foglalkoztat az a gondolat, hogyan lehetne esős időben is nyerstéglát gyártani. Ezért javasolta Horváth Viktor, a Szombathelyi I-es Téglagyár dolgozója, hogy a présház és a szárítószínek között létesítsenek egy tetőszerkezetet, s így a szállítás esős időben is zavartalanul történhet. A Szombathely II-es Téglagyárban Károlyi Antal bányász a folyamatos termelés érdekében azt javasolta, hogy a csilléken előre elkészített agyagot kátránylemezes tetőszerkezettel borítsák le. Így, ha éjszaka nagyobb esőzés van, reggel a műszak kezdetén megindulhat a munka, nem kell órákat várni a jó nyersanyagra. Javaslatát azonnal bevezették, s az utóbbi napok rossz időjárásának ellenére sem történt több órás kiesés a szombathelyi II-es telepen. A sárvári I-es telepen Fenyő Gyula telepvezető a présház és a kemence híddal történő összeköttetésével a kora tavaszi és a késő őszi időkben is jó minőségű tégla gyártását tudja biztosítani. A kemencéből a présházba tóduló meleg elegendő a szárításra kerülő tégláknak. Ugyanitt javasolták a szárítószinek megfordítását, kedvező széljárásra, ami lehetővé teszi, hogy a szárítószínekben a jelenlegi tégla mennyiségének háromszorosát száríthassák. Kézi munka helyett gépi erő Az időjárás viszontagsága mellett a sok kézi munka is drágítja a tégla és a cserép előállítását. Szerdahelyi Imre, a kézi csillés szállítás helyett a körforgást biztosító vontató mozdonyok alkalmazását javasolta. Ezzel az eljárással viszonylag kis beruházással 10—12 dolgozó helyett két dolgozó tudná elvégezni a préstől a falazásig történő munkákat. A kőszegi I-es telep dolgozói javasolták, hogy a cserépprésnél is hasonló automata levágót alkalmazzanak, mint a téglaprésnél. Ezzel jelentősen emelnék a cseréptermelést. Több téglagyár dolgozói kérték a szénfelhordás, valamint a tégla- és cserép be- és kihordásának gépesítését. Ezzel jelentős mennyiségű munkaerő szabadulna fel, amelyet más munkaterületen lehetne hasznosítani. Az energiatakarékosság érdekében Az energiagazdálkodás terén is érdemleges újítást vezet be a Vas megyei Téglagyári Egyesülés. A téli időszakban, a gépjavítás idején a szerszámgépek hajtásához kis transzformátorokat használnak, ezzel jelentős mennyiségű villamosenergia szabadul fel. Előzetes számítások alapján a megye téglagyárai több száz kilowatt áramot tudnak más iparnak adni a téli időszakban. A helyes és gazdaságos időkihasználás érdekében melegelszívó ventilátorokat használnak akemencékben. Ezzel elérhető,hogy az égetett tégla kihordásaés nyerstégla behordása mindenidőszakban történhetik. Ugyanisa 60—70 fokos meleget korlátoznitudják. A Duvanov gyorségetési módszert már alkalmazzák megyénk téglagyárai, most ennek tökéletesítése és továbbfejlesztése selyik. Ezért kísérleteznek a szánporos keveréssel. A nyerstéglában a Reutz-féle készülékkel egyenlő mennyiségű szénport nyomatnak. Ez fokozza a tűz sebességét és minőségileg jobb tégla készül. Meggyorsíthatják a szárítást A Kartarcev gyorsszárítási módszerrel szemben még mindig idegenkedés van a téglagyár vezetői és dolgozói részéről. Ezért a műszaki fejlesztési terv mint új és hasznos technológiai eljárást kötelezővé teszi. Ezen módszerrel a megye téglagyáraiban megkétszerezhetik a szárítást. Eddig ugyanis egy négyzetméteren 1000—1200 téglát szárítottak, ■az új eljárással 2000—2400 darab szárítható. Ezek a javaslatok, a megbeszélések aktivitása méltó kifejezői , annak hogy a téglagyári munkások is megértették pártunk és kormányunk szavát: az építőiparra komoly és szép feladatok hárulnak a második ötéves tervben. N. E. Elégedett, gazdag tsz-asszonyok Megyeszerte új belépőkkel erősödnek a termelőszövetkezetek. A belépők között egyre több dolgozó parasztaszszonyt és leányt találunk, mert megértik, hogy a nagyüzemi gazdálkodás mennyivel nagyobb lehetőséget teremt a teljes egyenjogúságra és a vezetésben való részvételre. Az alábbiakban néhány MNDSZ-asszony életét ismertetjük, miként találták meg számításukat a közös gazdaságban. Könczöl Györgyné, a nemeskoltai Új Barázda TSZ-ben férjével együtt dolgozik. Az elmúlt gazdasági évben férjével együtt 500munkaegységet ért el. Egy munkaegység értéke pénzre átszámítva 54 forint volt. Munkaegységeikre 17 ezer forint készpénzt, 22 mázsa gabonát, 25 mázsa burgonyát, 3 mázsa cukrot, 10 kg mézet, takarmánygabonát és sok mást kaptak. Az idei gazdasági évben még több lesz munkaegységeik száma. Már ezideig 420 munkaegységet teljesítettek. Erre idén 2140 forint pénzelőleget kaptak. Könczölné mint párttag és MNDSZ-tag derekasan kiveszi részét a közös munkából. Háztáji gazdaságát is szakértelemmel vezeti. Háztáji tehene naponta 24 liter tejet ad, így tejből havonta 1600—1800 forintos jövedelemhez jut. Két szép sertése röfög az ólban, tavaly is kettőt vágott, mindkettő súlya meghaladta a két mázsát. Mit csinált Könczölné a szén keresettel? Őszszes férjének és magának kerékpárt vettek, az idén kislányuk is kap egyet. Rádiót vásároltak, bevezették a villanyt a kis kertes házba. Új ágyneműt, csipkeágyterítőt és függönyt, hangulatlámpát és gyönyörű konyhabútort vettek. A fehérneműs szekrény tartalmáról sem kár érdeklődni. Könczölné elvtársnő csak ennyit mond. ..Ez a mi munkánk gyümölcse!“ Erről a gondtalan életről beszélhet ifj. Nagy Imréné is, aki szintén a nemeskoltai Új Barázda TSZ tagja. A múlt évben gyermeke született. Megkapta a babakelengyét, a szülési segélyt, a szülési szabadságot. A szülési szabadság alatt a szülés előtt teljesített munkaegységek átlagát egész évre átszámítva, 50 százalékban jóváírták részére, így most már Nagynénak az állam, a tsz is segíti eltartani gyermekét. A szülés tehát semmiféle anyagi kiesést nem okozott a családnak. Férjével a tavalyi évben 600 munkaegységgel büszkélkedhettek. Az ősszel az egész családot új ruhába és kabátba öltöztette. Szép konyhabútort is vásárolt Mégis ma is van 8000 forint készpénze. Nagyné ebből férjének ruhát, magának kosztümöt csináltat, na meg az új konyhabútorhoz egy szép tűzhelyet is hoznak a városból. ★ Borbély Istvánná szombathelyi háziaszszony sokat gondolkozott, milyen munkát vállaljon, mellyel jó termelési eredményt érhet el és keresete is magas. A család döntött, És Borbélyné tavaly belépett a Béke TSZ-be. Mivel nem a gazdasági év elején, hanem később lépett be, kevesebb lett a munkaegysége, de így is 130-at teljesített. Ezért a munkaegységért 118 napot, vagyis négy hónapot dolgozott, öszszes jövedelme pénzre átszámítva havi 1800 forintos átlagkeresetnek felelt meg a múlt évben. Vajon hol találhatta volna meg ezt Borbélyné, akinek semmiféle szakképzettsége nincs? Az idén már 160 munkaegységen felül teljesített és úgy tervezi, hogy eléri a 250 munkaegységet. Háztáji földjén 11 mázsa árpát és több mázsa kukoricát nyert, ezzel két sertését meghízlalhatja. A fenti példákat nem is a megye legjobb termelőszövetkezeteiből vettük. Ilyen megelégedett asszonyokat egyre többet találunk. Mégis még kevesen ismerik eredményeiket. Pedig asszonyaink szívesen beszélnének elért sikereikről, ha MNDSZ-szervezeteink többet buzdítanák őket, hogy az eredmények ne csak egyes tsz-ek, vagy községek határain belül maradjanak meg, hanem ezen túl is ismertekké váljanak, így még nagyobb eredményeket érhetnénk el termelőszövetkezeteink erősítésében, fejlesztésében, hiszen a jó felvilágosító és nevelőmunka sok új tagot vonz a termelőszövetkezetekbe. n. g. ★ ★ Százötven férőhelyes juhhedályt építenek 52 ezer forintos költséggel a csöngei Dózsa Termelőszövetkezetben. 1955. szept. 1. Csütörtök: 3