Vasmegye, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-01 / 231. szám

Mind több dolgozó paraszt választja a szövetkezetét ,ott a tagok száma, mert Szailer Imre is a szövetkezés útját vá­lasztotta. Vashosszúfaluban harminc család írta alá a belépési nyilatkozatot. Már működik a Földrendező Bizottság és alakítják ki a nagy táblákat. Készítik elő a gépek a földet és még a napokban meg­kezdik a közös munkát. A nép­nevelő munka hatására, s a nagy készülődés láttán Elekes József, Varga János és még pár gazda tegnapelőtt este aláírta a belépési nyilatkozatot. Jó híre van Rádóckölkeden a Dózsa Termelőszövetkezetnek. Gombos Lajos középparaszt már évek óta próbál versenyezni a szövetkezettel, de bizony minden jel azt mutatta, hogy a szövetke­zet messze megelőzte Gombos Lajos kisgazdaságát. A jó gazda tanult a szövetkezettől és a tagok jómódját látva, maga is a szö­vetkezés útját választotta. A magyarszecsődi Világszabad­ság TSZ tagjai már régebb idő óta hívták soraikba Toldi János egyénileg dolgozó parasztot. Toldi Jánost végül is a magas termés, a gépi munka, meg a tagok jö­vedelme segítette a döntésben. A napokban Toldi János a szíves hívószóra beállt a tsz-tagok so­rába. Jakon szinte óráról órára sza­porodik a tsz-tagok száma. Ják is szövetkezeti község és az eddigi tapasztalat szerint rövide­sen egyetlen egy gazda sem ma­rad meg a kisparcella mellett. A népnevelők szinte egyetlen ház­ból sem jönnek ki dolgavégezet­­lenül. Nagy keletje van most a községben a belépési nyilatkoza­toknak. Csak a tegnapi napon a délutáni óráikig 14 család vá­lasztotta a szövetkezés útját. Köz­tük van Bódi Endre fiával. Bó­­diék nem üres kézzel lépnek a tsz-be, hiszen 6 szarvasmarha és 2 ló van istállójukban. Aláírta a belépési nyilatkozatot Sebestyén József feleségével, ifj. Balogh József fiával, özv. Hegedűs La­­josné két gyermekével: Sáli Er­­nőné, Sánta József, Tóth Lajos, Máté Ferenc, Császár Istvánná. A tegnapi lapban közöltük, hogy Mesteri is szövetkezeti köz­séggé alakult. Ekkor még csak a kívülállók 75 százaléka lépett a tsz-be, de később a község minden dolgozó pa­rasztja tagja lett a szövetke­zetnek. Utolsónak lépett be Halbok Ká­roly középparaszt. Halbok gazda sem akart utolsó lenni, de mire felfigyelt, mindenki megelőzte. Ez a gazda most fogadkozik, hogy a közös munkában viszont az elsők között lesz. Csősz Horváth József kisunyo­­mi egyénileg dolgozó paraszt 53 őszén lépett ki a szövetkezetből. Az elmúlt napokban ismét vissza­tért a nagy családba. Horváth József feleségével dolgozott a 7 hold földön s bizony hamarosan rájött, hogy helytelenül tette, amikor ismét a kisgazdaságot vá­lasztotta. Ugyancsak Kisunyomban a Táncsics TSZ-ben is messzaporog Egy nagyszerű kezdeményezés nyomában Nehéz lenne meggyőzni B. Né­meth Jánost arról, hogy van a traktorvezetésnél is szebb foglal­kozás. Mint Szakmáját igazán szerető ember, ő is úgy érzi egy kicsit, hogy a szakmájánál szebb nincs. B. Németh János nem egy a traktorvezetők közül, hanem egy a legjobbakból. Munkaterü­letén, az ölbői Petőfi TSZ-ben is mindig elismeréssel említik nevét, hiszen a jó traktorvezető munká­ja nem kis mértékben járul hozzá a tsz fejlődéséhez­­. Németh János­­minden munkát pontosan, időben és jól elvégez. A Sárvári Gépállomáson is elis­merik munkáját, ezt bizonyítja, hogy a traktorosnap alkalmával sztahanovista oklevelet kapott, meg a szövetkezet is adott neki jutalmat. A kitüntetés, a jutalom még to­vábbi jobb munkára serkentette­­ Németh Jánost. Töprengett, ta­nakodott, mit tudna még jobban csinálni, mint ezideig. Azt mindenesetre elérte, hogy az előírt üzemanya­got nem használta fel, mert job­ban­ takarékoskodott, nagyobb gonddal törekedett arra, hogy ke­vesebb legyen az üresjárat. Köz­ben elmúlt a nyári idény és ek­kor már teljesítette egész évi ter­vét.­­ Az őszi terv megkezdésénél már megkapta, hogy G 35-ös traktorá­val 300 normálholdnak megfelelő talajmunkát kell elvégezni. A gép napi műszaknormáját nyújtott műszakban 5 normálholdra álla­pították meg. B. Németh János nagyot gondolt magában.­— Tudnék én ennél többet is csinálni —* ezzel a kéréssel nyitott be a pártirodába szeptember első napján.­ — Például naponta egy normál holddal meg tudnám tol­dani az elírt műszaknormát. — Hát valahogyan így kezdő­dött — meséli a traktorvezető. — A gépállomás vezetői segítettek elhatározásom végrehajtásában. B. Németh János ugyanis nagy dologra vállalkozott. Versenyre hívta a megye minden traktorvezetőjét. Vállalta,­, hogy minden nap a normálholdnak megfelelő munkát végez, a nor­ma szerinti üzemanyagfelhaszná­lást 3 százalékkal, míg az egy normálholdra eső alkatrészfel­használást 25 százalékkal csök­kenti. Ez a felhívás eleinte olyan volt, mint a pusztában elhangzott szó. Nem, hogy a többi gépállomások csatlakoztak volna hozzá, de még a Sárvári Gépállomáson sem akadt eleinte sok követő. A nagy csendet Grubánovics Ernő törte­­meg. * Grubánovics Ernő is kiváló traktorvezető és bizony eddig olyan suba alatti versenytársa volt. B. Németh Jánosnak. — Noha eddig csak­ megszokásból verse­nyeztünk, legyen hát ez a ver­seny nyílt.­ Én ezennel párosver­senyre lépek Némethtel — mond­ta Grubánovics. Ehhez a verseny­mozgalomhoz aztán csatlakozott Németh Gyula is. Az első fecskék után megindul­tak a többiek is. A Sárvári Gép­állomáson már 39-en csatlakoz­tak a felhíváshoz és a megye min­den gépállomása részt vesz eb­ben a versenyben. B. Németh János mindent meg­tesz annak érdekében, hogy állja adott szavát, ötéves tapasztala­tait felhasználva úgy dolgozik, hogy a gépe műszaki hiba miatt ez évben egy napra sem esett ki a munkából. A gép hangjáról megismeri, ha valami nincs egé­szen rendben és mindig elejét ve­szi a nagyobb bajnak. Az üresjáratot is igyekszik ki­küszöbölni. Állandóan kapcsolt gépekkel dolgozik, mert ezzel nemcsak több munkát végez el, hanem az üresjáratot is csökkenti. Ha ugyanis az ekével együtt jár a korona, meg a hen­ger, akkor nagyban csökken az üresjárat. A jó munka eredményeként szeptember első dekádjában, — bár három nap kiesés volt eső miatt — 44 és fél normálholdnak megfelelő munkát végzett. Gru­bánovics Ernő ebben a dekádban élre kerül 51 normálholdnyi mun­kával. A második dekádban is­mét B. Németh Jánosé lett az elsőség és így most mindkettőnek közel 100 normálhold az eddigi teljesítménye. Úgy számítanak, hogy szeptember harmadik de­kádjában elérik a 150 normálhol­das teljesítményt és ezzel őszi tervüket 50 százalékra teljesítik. Az októberi forradalom 38. évfor­dulójának tiszteletére még októ­berben végeznek az őszi tervtel­jesítéssel. T. Dózsa Ilona TERVEN FELÜL 1000 pár cipő A Szombathelyi Bőr- és Cipő­gyár Kossuth, Dózsa, Rákóczi és Petőfi tűző- és aljakörei egy nappal határidő előtt befejezték harmadik negyedévi tervüket. A hátralévő időben megtakarított anyagból 1000 pár cipőt készíte­nek terven felül. Az egész negyedévben a Dózsa aljakör volt a legjobb. Határidő előtt teljesítette exporttervét és terven felül is gyártott exportra cipőket. Az előírtnál jóval több elsőosztályú cipőt készített. Kó­bor Károly, a kör műszaki irá­nyítója a dolgozókkal egyetértve, mindennap végrehajtotta a kitű­zött feladatokat. A kör minden dekádban hiánytalanul teljesítet­te tervét. 2050 takaró Szeptember 28-án a negyedévi tervben előírt utolsó takaró is elkészült a Takarógyárban. A versenytáblák, a mikrofon hirdet­ték: az üzem befejezte harma­dik negyedévi tervét. A tegnapi értékelés szerint a negyedévet 103 százalékkal zárták és 2050 takarót adtak terven felül a nép­gazdaságnak. Ugyanakkor az el­múlt negyedhez viszonyítva két tizeddel emelkedett az elsőosz­tályú áruk részaránya. Jelenleg 96,2 százalékban készítettek első­osztályú takarót. Míg az elmúlt negyedben a ki­varrók jártak az élen, most a szövők lettek az üzem legjobbjai. A szövődé Friess József műveze­tővel az élen, az egész negyedben zökkenőmentesen valósította meg tervét. Különösen a csévélők tet­tek ki magukért. Göncz Ilona és Varga Jánosné, akik másfél éve tartják a sztahanovista szintet, magukkal ragadják a fiatalabb szakmunkásokat és közös erővel nagyobb eredményeket érnek el. 180 ezer tégla Az utóbbi hetek rossz időjárása kiesést okozott téglagyárainkban. A szombathelyi II-es téglagyár ennek ellenére szeptember 27-én teljesítette harmadik negyedévi tervét, 60 ezer nyerstéglával és 120 ezer égetett téglával termelt többet az előirányzatnál, így ösz­­szesen 3 családi házhoz szükséges téglát adott terven felül a nép­gazdaságnak. A rossz időjárás el­lenére mindössze két nap állás­ideje volt, az alatt körülbelül 60 ezer téglát készíthettek volna. A műszaki vezetők a rossz idő­ben úgy szervezték a bányamun­kát, hogy a téglaprés és az ége­tés minden időben folyamatos le­gyen. A téglaprés-brigádot, de különösen a falazókat és a ko­­csizókat külön dicséret illeti. Az elmúlt hetekben ugyanis mun­kaerő-hiánnyal küzdött a gyár. A dolgozók ezért felajánlották, hogy­­ a falazásnál négyen végzik hat dolgozó munkáját, a kocsizásnál pedig nyolcan dolgoznak tíz he­lyett. A felajánlás, a munkaidő minden percének gondos felhasz­nálása eredményezte a negyedév határidő előtti teljesítését. 68 ezer méter textilanyag A Pamutipar dolgozói két nap­pal a határidő előtt teljesítették harmadik negyedévi tervüket. A szövődé 101,6, a kikészítő 103,4 százalékkal zárta a negyedévet. A túlteljesítés a szövődében 35 ezer méter textilanyago­t eredmé­nyezett, amely 11.500 ing elkészí­téséhez elégséges. A kikészítő ugyanakkor 68 ezer métert adott terven felül, melyből 22.600 fér­fiing készülhet. A harmadik negyedévben ve­zették be a minőségi bérezést. Ez igen jelentős javulást eredménye­zett augusztus és szeptember hó­napban. Szinte naponta növeke­dett az elsőosztályú áruk rész­aránya. A tervezett 94,7 száza­lékkal szemben 95,6 százalékban készítettek első osztályú anyagot. Grabarics Mária, Lisztes Károly­­né, Rózsa Istvánné, Varga János­né már hónapok óta kiváló mi­nőségű anyagot szőnek és selejt­­mentesen dolgoznak. E negyedben egyre többen zárkóztak fel az élenjárók mellé. A minőségi bé­rezés meghozta a kívánt sikert a Szombathelyi Pamutiparban. A JÓLÉT ÚTJA A TERMELŐSZÖVETKEZET (Pályázat) Könnyebb a munka, jobb az élet a tsz-ben . Ezerkilencszázötvenkettő­ben 23 parasztcsaláddal, 47 taggal, 275 holdon indultunk meg ,a kö­zös gazdálkodás útján. Példákból, tapasztalatokból láttuk, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás­ban könnyebb az emberek mun­kája, nagyobbak a termelési le­hetőségek , jobban élhetünk. Ha például mélyszántásra van szükség, a két ló is megsínyli, pedig ha beleszakadnának az ál­lataink, akkor sem tudnának olyan munkát végezni, mint a traktor. Felismertük tehát a nagyüzemi gazdálkodás lehetősé­geit, s megindultunk a párt aján­lotta jó úton. Hamarosan segítségre volt szükség. Az államhoz fordultunk, s az teljesítette kérésünket. 17 ezer forint hitelt kaptunk, serté­seket vásároltunk belőle. Ponto­san 3 anyakocát és 22 süldőt. Év végére már a szaporulatból 67- re növekedett a sertésállomá­nyunk. Ebből aztán könnyen tel­jesítettük húsbeadási kötelezett­ségünket, sőt a hizlalásból fedez­tük a kifizetéseket, valamint megnöveltük vele az egy munka­egységre eső részesedést. Zár­száma­dáskor munkaegységenként 4 kiló kenyérgabonát, 1 kiló ár­pát, 2 kiló zabot kaptunk, ezen­kívül kukoricát, burgonyát is osz­tottak. Nagy volt az öröm szö­vetkezetünkben, mert az első évi munkánk gyümölcséből jócskán jutott a tagoknak. A következő évben egy­szeriben megszaporodtunk, 13 pa­rasztcsalád kopogtatott szövetke­zetünk ajtaján, örömmel fogad­tuk őket, mert tudtuk, hogy őszinte elhatározásból szakítottak az egyéni gazdálkodással, s vá­lasztották a szövetkezetet. Ekkor már 791 holdra növekedett föld­területünk. Szemet gyönyörköd­­tetően fejlődött szarvasmarhaállo­mányunk is. Nem beszélve arról, milyen nagyszerűen növekedett a sertésállományunk. A gépek ere­jével, a tagok szorgalmával meg­sokszoroztuk a szövetkezet ered­ményeit, évről évre gazdagod­tunk. Az elmúlt évben több szövet­kezeti tagunk a közös munkából szerzett munkaegységei után eső­ részesedésből új házat épített.­­ Köztük Köri Kálmán, Koltai Fe­­­­renc, Paál József és Farkas Pál.­­ Melyik egyéni gazda képes egy­ 5 két évi jövedelméből 25—30 ezer­ forintos házat építeni, ami a fun-n­damentumától az utolsó szögig új­­ anyag? Ennek láttán négy pa-­ rasztcsalád írta alá a belépési­­ nyilatkozatot. Még a kőműves is? a szövetkezetbe lépett, mert amíg ? a tsz-tagoknak egy évben 7 új­ házat készített el, addig az egyé-) niek közül egy sem építtetett. ? Csak a vak nem látja, hogy a ? termelőszövetkezet a korlátlan­ lehetőségek birtoka. Nagy lehető- / ségeket nyújt államunk, s ezt a s lehetőséget csakis a szövetkezet- ? ben­ lehet igazán gyümölcsöztet-­­­ni. S Építkezünk is a tsz-ben.) Már felépítettünk egy 500 féröhe- ? lyes baro­mfialat, hozzákezdtünk s egy 100 férőhelyes tehénistálló és­­ a takarmány-helyiség felépítésé­? hez. Nemrégen vásároltunk egy­­ benzinmotort­, ez is sokat kön­- / nyű­ a munkánkon. Fűkaszánk,? lógereblyénk, valamint 5 pár ló- 5 szerszámunk is van. Szemmel láthatóan megmutat­koznak a kisgazdaság hátrányai a nagyüzemmel szemben. A kis­­parcellákból nem lehet kihozni termésben azt, ami megvan ben­nük és amit a beléjük fektetett munka megérdemelne. A terme­lőszövetkezetben megvan a föld, a gép, a szakember, és megvan a munkás szorgalma, buzgósága, ér­dekeltsége. Minden együtt van. Tóth Kálmán Kerkáskápolna, a Kerkavölgyi TSZ tagja Lapterjesztők versenye A Vasmegye terjesztéséért a toronyi postahivatal dolgozói sokat tesznek. Párosversenyben vannak a jáki postahivatallal. December 31-ig számos új előfi­zetővel akarják gyarapítani a Vasmegye olvasóinak táborát. Takács Margit hivatalvezető kettő, Pintér István kézbesítő tíz, Sáli Kálmánná kézbesítő öt, Illés Antalné három új előfizetőt szervez. Munkájukhoz ezúton is sok sikert kívánunk. — Minőségi rozsvetőmagból 75 mázsa, szemcsézett szuperfoszfát­­ból 30 mázsa érkezett Tokorcsra. A vetőmaggal és műtrágyával is hozzájárul államunk a szövetke­zeti község fejlesztéséhez. — Játékok vásárlására 100 fo­rintot adott a Vasvári Járási Tanács Vöröskereszt-csoportja a bölcsőde részére. Vasúti aluljáró a Körmendi Téglagyárban A Körmendi Téglagyárban új nyersanyaglelőhelyet tártak fel, hogy a téglagyártás zavartalanságát biztosítsák. Az új bánya a vasút túlsó oldalán terül el, távolabb az üzemtől, mint az eddigi és közben van a vasútvonal is. A szállítás megkönnyítésére vasúti aluljárót vágtak a sínpárok alatt s erre a munkálatra 673 ezer forintot fordí­tottak. Az aluljáró már elkészült. Jelenleg két iparvágány lefekteté­sén munkálkodnak. A majdnem 200 ezer forintba kerülő iparvágány mindkét gyárhoz elvezet, s gépi úton szállítja majd az anyagot. A képen éppen az látható, amint az iparvágány lefektetésén dolgoznak

Next