Vasmegye, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-01 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! XI. évfolyam,257.szám. Ára 50 fillér l966. pov. 1.kedd. A vasút nagy erőpróbája Az őszi csúcsforgalom megnö­vekedett feladatainak sikeres meg­oldása évről évre nagy erőfeszíté­seket követel a vasút dolgozóitól. Ez évben különösen nagyok az őszi szállítási feladatok. A kései kitavaszodás egész évben eltoló­dást okozott a mezőgazdasági mun­kában, ennek kihatását a vasút is érzi. Most kell szállítani az őszi betakarítás terményeit, a cukorré­pát, a kukoricát, a burgonyát, még­pedig igen nagy mennyiségben, hi­szen az idén bő terméssel fizettek az ősziek is. Ugyanakkor az ipar számára is fontos és nagy meny­­nyiségű szállításokat kell végezni, s a vasútnak fel kell készülnie a télre. Mindezen feladatok megol­dása külön-külön is jobb munkát követel a vasutasoktól, s mindezt egyidőben, pontosan, zavartalanul kell elvégezni. Nagy erőpróba előtt áll tehát a vasút. S hogy a vasutasok állják ezt az erőpróbát, mindenekelőtt a kocaifordulót kell lerövidíteni, s ennek fontos feltétele az elegy­­mozgatás meggyorsítása. Ez első­sorban felveti a vasút és a szál­lító felek együttműködése megja­vításának szükségességét. Csak ekkor használhatjuk ki maradék­talanul a rendelkezésre álló kocsi­parkot, ha gondoskodunk a kocsik gyors ki- és berakásáról. Ehhez­­pedig folyamatossá kell tenni a kocsik ki- és berakását, éjjel és munkaszüneti napokon sem állhat a munka. A vasút csak akkor vé­gezhet eredményes munkát ezen a téren, ha maximális segítséget kap a szállító felektől. Vas megyében sokat javult a vasút és a vállala­tok kapcsolata, a komplex­ brigád mozgalom továbbfejlesztése azon­ban még jobb eredményekkel ke­csegtethet. Ugyanakkor a vasút forgalmi szakszolgálatának fontos feladata, hogy a kirakásra váró kocsikat a legrövidebb időn belül állítsa be, a kirakott kocsikat pe­dig húzza ki, írtért enélkül nem lehet szó eredményes együttmű­ködésről. A vasút másik igen fontos fel­adata a vonatok menetrend szerin­ti közlekedtetése. E tekintetben sok a kívánnivaló, számos esetben késnek a vonatok. Mi okozza ezt?­­Nem utolsósorban a vontatási szol­gálat fogyatékos munkája. Bár fű­­tőházaink általában eredményesen teljesítik terveiket, ugyanakkor nem fordítanak kellő figyelmet a mozdonyok kifogástalan megjaví­tására. Ezért viszonylag sok a vo­nali javítás, s ez nem egyszer megbontja a menetrendszerűséget. A fűtőházi részlegvezetőknek, a művezetőiknek, a mozdonyfelvi­gyázóknak sokkal nagyobb gond­dal kell ellenőrizniük, hogy csak kifogástalanul megjavított mozdo­nyok futhassanak ki a pályára. A késések csökkentésében, illetve megszüntetésében természetesen jelentős feladataik vannak a for­galmi szolgálat dolgozóinak is. Raj­tuk múlik, hogy időben visszahoz­zák a forduló génekéit, s így azo­kat pontosan kiállíthassák a ki­jelölt vonathoz. Ezzel elkerülhetik a gépre várást. A pályafenntartás, valamint a távközlő- és biztosító berendezés­­szolgálat dolgozóin­ak is fontos tennivalóik vannak. A megnöve­­lkedett forgalom jobban igénybe veszi a pályákat, erőteljesebben felveti a forgalom biztonságának szükségességét. A pályafenntartás, a távközlő- és biztosító berende­zés-szolgálat dolgozói is jelentős mértékben hozzájárulhatnak az őszi csúcsforgalom skeres lebo­nyolításához, a balesetmentes köz­lekedés megteremtéséhez. A vasútnak már most fel kell készülnie a télre, hiszen a hideg idő már itt kopogtat az ablakom Az elmúlt évi tapasztalatok bizo­nyítják: vasutasaink csak akkor vehetik fel eredményesen a harcot a legzordabb idővel is, ha nem én váratlanul őket. A téli felkészülés­hez hozzátartozik az is, hogy fo­kozottan gondoskodni kell a vasu­tasok szociális ellátásáról, a téli védőruhákról stb. Az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolítása nemcsak szakmai feladat, igen nagy munkát kell el­végezniük a pártszervezeteknek és a vasutas szakszervezeteknek. El­mondhatjuk: a vasúton jóformán minden a szilárd fegyelmen, a dolgozók helytállásán múlik. A vasutas pártszervezetek, a kom­munisták felvilágosító szóval és példamutatással buzdítsák a vasút valamennyi dolgozóját lelkes mun­kára, helytállásra. A Szombathe­lyi MÁV Igazgatóság immár két hónapja első a vasúti igazgatósá­gok versenyében, több vasúti él­­üzemün­k van, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfor­dulója tiszteletére a vasút dolgo­zóinak körében is lendületesebb lett a verseny, nemes vetélkedés bontakozott ki „Az őszi csúcsfor­galom legjobb vasúti csomópont­ja” címéért. Mindez biztosíték ar­ra, hogy vasutas dolgozóink, akik már annyi sikert, munkagyőzel­met arattak, most is vasutas be­csülettel helytállnak, s győzelem­re viszik az idei őszi csúcsfog­gal­­mat Mindenki belépett Őrimagyarósdon A­ napokban megírtuk: Őrima­­gyarósd termelőszövetkezeti köz­séggé fejlődött. A dolgozó parasz­toknak­­több, mint 85 százaléka belépett az alakulóban lévő ter­melőszövetkezetbe. A még kívül­álló dolgozó parasztokat újra meglá­togatták a népnevelők, az újdon­sült tsa-tagok, hogy meggyőzzék a kívülállókat a belépésről. A dön­téshez kellett ez a segítség. Az eredmény nem maradt el. Őrima­­gyarósdon minden valamirevaló gazdaember a termelőszövetkeze­tet választotta az egyéni gazdál­kodás helyett. Az új belépők kö­zött szerepelnek Orbán J­ózsef és Or­bán Géza 22, illetve 19 holdas kö­­zépparasztok. Ezek belépésükkor elmondották, hogy mennyit vívód­tak, mire határoztak. A meggyő­ződés eredményeként került a szövetkezett parasztok közé Joó Kálmán 8, Kovács István, Pass Sándor 15, idős Sabján József 14 és Orbán János 13 holdas közép­paraszt. A megszületett elhatáro­zás nyomában a kívülállók közül még újabbak csatlakoztak a szö­vetkezésre. Őrimagyarósdon va­sárnap estig minden egyénileg dol­gozó paraszt aláírta a belépési blankettát. „Minden belépővel erősödik szövetkezeti községünk”—mondotta belépésekor Heltai József 23 hol­das középparaszt. A szebb, a jobb utáni vágy reménysége, a gazda­godás iránti vágy késztette a dol­gozó parasztokat a nagy elhatá­rozásra. Az őrimagyarósdi dolgozó pa­rasztok tegnap este tartották ala­kuló ülésüket, ahol megválasztot­ták az új tsz vezetőségét. Szövetkezeti községet avattak Nagyrákoson Vasárnap a kora délelőtti órák­ban a nagyrákosi kultúrotthonban e szövetkezeti község dolgozó pa­rasztjai, régi és új tsz-tagok gyűl­tek össze, hogy megtartsák, meg­ünnepeljék községük szövetkezeti községgé alakulását Az ünnepély­re a szomszédos Pankasz község dolgozói is ellátogattak, ünneplőbe öltözve köszöntötték a szövetkeze­ti község dolgozó parasztjait. Az ünnepi beszédet Fülöp­ Kálmán elvtárs, a Körmendi Járási Párt­­bizottság első titkára mondotta. Bevezetőben méltatta a Központi Vezetőség júniusi határozatát és azt az eredményt, hogy Nagyrá­kos dolgozó parasztsága a szövet­kezést választotta. Ismertette a régi tsz eredményeit, hogy búzá­ból 2 mázsával, rozsból 4 és fél mázsával több termett a szövetke­zet földjein, mint az egyéniekén. Ezután kultúrműsorral szórakoz­tatták a jelenlévőket, majd kö­zös ebéden vettek részt a vendé­gek a szövetkezeti község paraszt­jaival. Ebéd után reggelig tartó mulatság, vígság és jókedv köze­pette ünnepelték Nagyrákos szö­vetkezeti községgé fejlődését. Nem osztják ki Jól sikerült zárszámadás előtti közgyűlést tartottak nemrégiben a kisunyomi Táncsics TSZ tagjai. Ez alkalommal szóba kerültek töb­bek között a tsz ez évi munkája, s jövő évi tervei. Nem véletlen, ép­pen itt beszéltek először arról: ad­janak-e ki a közös földön termett kukoricából munkaegységekre vagy ne? A tsz vezetői a tagság­ra bízták a kérdés eldöntését. A tagok döntöttek. Igaz, először nem egyeztek a vélemények, de a vita folytán egyre többen java­solták: maradjon a közösben a kukorica. Bár látszólag nem nagy dologról volt szó, a Táncsics TSZ tagjai vitatkoztak, érveltek. Lehet, sokan nem is tudták, mennyire fontos dolog, amiről vitáznak, azt azon­ban mindenki sejtette, valahogyan ez a kukorica­dolog is hozzátar­tozik a tsz jövőjéhez.­­ Horváth János, a tsz növényter­mesztési brigádvezetője is azok között volt, akik először is amel­lett kardoskodtak, hogy a közös­ben termett kukorica, maradjon a közösben. Horváth János így indokolja véleményét: — Nem véletlenen múlik a tsz fejlődése, hanem a tagok munká­ján. Minden termelőszövetkezet végsősoron olyanná tesz, ami­lyenné a tagok teszik. Márpe­dig jól gazdálkodni,­­ jól dolgozni fejlett állattenyésztés nélkül nem lehet. Az állattenyésztés fejleszté­séhez pedig elsősorban elegendő takarmány szükséges. A 20 hol­don termett kukoricából egy-egy tagnak nem jut annyi, hogy azzal valami nagyobb dolgot vigyen véghez, hiszen a háztáji szükség­letet kielégíti a háztáji föld ter­mése és a munkaegységekre ki­osztott takarmánygabona. A szö­vetkezetnek pedig sokat, nagyon sokat jelent, ha elegendő takar­mány áll rendelkezésére. A fej­lett állattenyésztés aztán nagyban befolyásolja az egy­­munkaegy­ségre járó részesedést is. Érdemes tehát körülnézni a ter­melőszövetkezetben, hogy a gyakorlatban mit jelent a közgyűlésen hozott határozat. A termelőszövetkezetnek évről, évre fejlődik az állatállománya. Jelenben van 8 pár lova, 32 te­hene, 18 növendékmarhája, 18 anyakocája, jó pár hízója és 22 csordában járó süldője. Ennek el­lenére az állattenyésztés még nem adta meg a várt jövedelmet. Miért? Azért, mert a szövetkezet­ben a tehenek nem adnak elegen­dő tejet. A sertéstenyésztés sem jövedelmezett, hiszen a beadási kötelezettségen felül csak malaco­kat értékesítettek, azért pedig — a sertéstenyésztés fejlettségénél fogva — nem kaptak jelentősebb összeget. Nem volt arra sem mód, hogy a takarmánygabona­beadási kötelezettséget teljes egé­szében hízott sertéssel helyettesít­sék, mert nem volt a hizlaláshoz elegendő takarmány. A fejlett állattenyésztéshez ugyanis az kell, hogy nemcsak ősszel, hanem egész esztendőben legyen megfelelő abraktakar­mány. Ha van elegendő hízó és egyéb jószág, akkor nem gond évközben sem az előlegosztás, hi­szen a tejtermelésből és a sertés­hizlalásból, az év minden szaká­ban lehet pénzt szerezni, míg a növénytermesztés rendszerint csak egy évben egyszer fizet. Eb­ben az esztendőben csak 4 forint munkaegységelőleget kaptak a tagok, de a következő gazdasági évben már ennél többet akarnak. Nemcsak a tsz fejlesztésére, ha­nem saját magukra is gondoltak tehát a tsz tagjai. A közösben hagyott kukorica bőven kamato­zik majd. Most úgyis jön pénz a házhoz a zárszámadással, nincs tehát külön arra szükség, hogy esetlegesen kukoricát értékesítse­nek szabadpiaci áron. A tél vége felé — amikor a mostani hízóba állított sertésekből már értékesí­teni lehet,­­ majd jól jön a pénz. Aztán, ha megszámítjuk, a 22 csordában járó süldő valóságos kincsesbánya, hiszen gyors hizla­lásra lehet őket fogni hamarosan. Még a munkások is megörülnek annak, hogy a kisunyomi Tán­csics TSZ tagjai is hozzájárulnak a zavartalan hús- és zsírellátás biztosításához. Az államnak járó kötelezettség teljesítése is bizto­sítva van így és a jövő esztendő­ben már a takarmánygabona he­lyett hízott sertést adhatnak be. Mindenképpen hasznos dolog tehát közelben hagyni a kukori­cát. Ennek a határozatnak csak hasznát látja a közös gazdaság is,, meg a tagok jövedelme is. T. Dózsa Ilona a közösben termett kukoricát Erős barátság Alkotmányunk ünnepén a mun­kás-paraszt találkozó keretében a Szombathelyi Bőr- és Cipőgyár dolgozói a csempeszkopácsi Pe­tőfi TSZ tagjait látták vendégül. Ez a barátság azóta is tart, hiszen a Bőr- és Cipőgyár vállalta a Pe­tőfi TSZ patronálását. A gyári dolgozók figyelemmel kísérték a szövetkezet munkáját és most a zárszámadás készítése idején látták, hogy a termelőszö­vetkezet könyvelőjének sok a munkája és jó volna egy kis se­gítség. Nyomban felajánlották, hogy a gyár könyvelőjét akár két napra is kölcsönzik a termelőszö­vetkezetnek, hogy minden száma­dást és kimutatást pontosan elké­szítsenek. J­o­n­ban járt a gyárban a tsz elnöke és közös megegyezés alapján, a zárszáma­dást megelőző napokban mennek ki a vállalat könyvelésben jártas emberei segíteni a termelőszövet­kezet könyvelőjének. A gyári munkások érdeklődtek a tsz munkájáról is. Amikor meg­tudták, hogy ebben az esztendő­ben a tsz-tagok nagyon jó mun­kát végeztek, a munkások jutal­mul egy jó állapotban lévő fut­­ball-felszerelést ajándékoztak a termelőszövetkezet fiataljainak. A zárszámadás napjára az üzemből egy küldöttség hivatalos a terme­lőszövetkezetbe. MAI SZÁMUNKBÓL: A szovjet küldöttség javaslata a Kelet és Nyugat közötti kapcso­latok fejlesztése kérdésében (2. o.) — Jó módszerek alkalmazásával tegyük fejlettebbé és gazdaságo­sabbá az állattenyésztést — Elő­adás és felszólalások az állatte­nyésztési ankét első napján (3. o.) — ■ Új iskolát avattak Náraiban (4. o.) — Az utat jelző világító­­torony (4. o.) — A serejt további csökkentésével ismét első lehet a Mezőgazdasági Gépgyár öntödéje (5. o.) — Kitüntették a megye élenjáró békeharcosait (5. o.) MAI SZAMUNK 6 OLDAL Vasárnap is dolgoztak a celldömölki vontatósok Vasárnap is nagy munkában voltak a Celldömölki Gépállomás vontatásai, retorosai. Kihasznál­ták a jó időt. Már a kora reggeli órákban megindultak a gépekkel, hogy segítsék a körzetükhöz tar­tozó termelőszövetkezeteket, egyé­nileg dolgozó parasztokat a beta­karításban. Baranyai Sándor vontatós a celldömölki egyénileg dolgo­zó parasztok földjéről szállí­totta egész napon át a gazdag kukoricatermést. Több mint 120 mázsa kukoricát szállított az egyéni dolgozó pa­rasztok portáira, akik hálásan kö­szönték a derék vontatós munká­ját. Ugyancsak derék munkát vé­geztek a celldömölki Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetben Balogh Lajos és Kovács László vontató­sok, akik ezen a napon több mint 200 mázsa kukori­cát szállítottak a tsz közös szérnjébe, ahol a szövetkezet tagjai azonnal megkezdték annak szakszerű rak­tározását. Tóth János retoros a kemenes­magasi Haladás Termelőszövetke­zetben végzett dicséretre méltó munkát. Ebben a tsz-ben még a múlt hét elején nagy lendülettel hozzákezdtek a cukorrépa betaka­rításához. A kézi erő, a fogaterő azonban kevésnek bizonyult. Ezért a szövetkezet tagjai elhatá­rozták, hogy vasárnap is teljes munkanapot dolgoznak, hogy ez­zel is előbbre vigyék szövetkeze­tükben a betakarítás meggyorsí­tását. Így a tsz felkérte Tóth Já­nos retorost, a Celldömölki Gép­állomás dolgozóját, hogy segítsen a szállítás munkájában. A trak­toros ezen a napon közel 150 má­zsa cukorrépát szállított a szövet­kezet tároló helyére. Nagy munkában voltak Mes­teri és Nagysimonyi termelő­szövetkezeti községek, vala­mint Tokorcs tsz­ község szö­vetkezeti parasztjai is. Teljes lendülettel a kapások be­takarításán dolgoztak, sőt rendez­ték a vetésterületeket is. A mes­teri Dózsa TSZ-ben csupán 50 hold búza vetetten, de ebben is hamarosan sarjadzik az őszi mag.

Next