Vasmegye, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-01 / 27. szám
Világ proletárjai egyesüljetek / XII. évfolyam, 27. szám. Ára 50 fillér 1956. febr. 1. Szerda. PÁRTUNK LEGERŐSEBB ÉS LEGÉLESEBB FEGYVERE Ma van a Magyar Sajtó Napja. »Ez a nap ünnepélyes kifejezője annak a megbecsülésnek, amellyel államunk az Alkotmány szellemében a szabad sajtót munkájában támogatja. Erősítse a Magyar Sajtó Napja a Magyar Dolgozók Pártjának, kormányunknak eltéphetetlen kapcsolatát a dolgozó néppel, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, a magyar dolgozó nép egységét a békeharcban és ötéves tervünk megvalósításában. Növelje e történelmünk során először igazán szabaddá lett magyar sajtó megbecsülését és szeretetét a legszélesebb tömegekben. Buzdítsa új harcokra, új győzelmekre a magyar sajtó dolgozóit’“ — szól a Minisztertanács határozata. Igazán szabaddá csak most lett a magyar sajtó, amelynek szabadságáért nem kevés fáradsággal, tudással és vérrel harcoltak a felszabadulás előtt is népünk legjobbjai. Kossuth, Petőfi, Táncsics, Ady, Gábor Andor, Rózsa Ferenc — íme néhány név a mai magyar sajtó elődei közül. A sajtószabadságért való harc mindenkor része volt a nemzeti szabadságért folyó harcnak. Petőfi hírneves tizenkét pontja — amely a Nemzeti dallal együtt az első magyar szabad sajtótermék volt — egyszersmind a népszabadság és sajtószabadság előhírnöke. De akkor, miként a Tanácsköztársaság dicső időszakában, a nemzetközi reakció erőin elbukott a haza szabadsága, vele a sajtószabadság is. A sajtó, e nagyhatalom — amely rendeltetésénél fogva az igazság hirdetésének és a nép felvilágosításának hatalmas eszköze — az üzletemberek kezén az elnyomás, a félrevezetés, agyűlöletszítás, a háborús gonosztevés eszköze lett. A felszabadulásnak kellett jönnie, hogy a magyar sajtó — , méltóképpen nagy haladó hagyományaihoz és a nagyszerű bolsevik példaképhez — tényleg szabaddá váljék, amikor az újság célját nem szabhatja meg valamely tőkés érdekcsoport kiadóvállalata, amikor az újságíró valóban függetlenül hirdetheti a népszabadságnak, a 1 ’szocialista építőmunkának, a népek nemzetközi összefogásának, a békének fennkölt eszméit. Csak az a sajtó szabad igazán, mely büszkén hirdeti nézeteinek és harcainak teljes azonosságát a dolgozó néppel. Ilyen sajtó a mienk is. Érthető, hogy ez a sajtó mély megértésre és szeretetre talál a legszélesebb tömegek között. Ebben olvashatnak a dolgozók saját életükről, munkasikereikről és problémáikról, a dolgozók kezében lévő hatalom erősödéséről, a dolgozók számára oly drága béke fenntartására irányuló erőfeszítésekről; ebből meríthetnek politikai, gazdasági, kulturális és világnézeti ismereteket, ez a sajtó mozgósít, tanít és nevel; ez az osztályharc fegyvere pártunk kezében, méghozzá — amint Sztálin tanítja — pártunk legerősebb és legélesebb , fegyvere. Nem könnyű feladat megfelelni e magasztos feladatnak. De nincs szebb hivatás, mint pártmunkásnak lenni, napról napra a legszorosabb kapcsolatban lenni a dolgozó tömegekkel, figyelni életüket és munkájukat, meríteni tapasztalataikból. Nem könnyű feladat, de oly kiapadhatatlan forrásra támaszkodik, mint a marxizimus-leninizmus mindent legyőző tanítása, pártunk határozatai és a dolgozók legteljesebb támogatása. Felbecsülhetetlen segítséget jelentenek ebből a szempontból a dolgozók levelei, a sajtó eme önkéntes munkatársainak híradásai, amelyek megtestesítik a nép alkotói kezdeményezéseit, észrevételeit, elismerését és bírálatát, tehát nélkülözhetetlen eszközként hozzájárulnak a sajtó demokratikus illegéhez. A Magyar Sajtó Napján első üdvözletünk a felszabadító Szovjetunióhoz, a lenini-sztálini példán nevelkedett szovjet sajtóhoz szól. [ Aligha tűzhetünk magunk elé bátrabb célt — márpedig ilyet kell magunk elé tűzni —, mint felzárkózni a szovjet sajtóhoz, a kommunista társadalmat építő és a békeharc fáklyáját vivő nép sajtójához. Üdvözöljük e napon valamennyi testvérpártunk, barátunk harcos lapjait, amelyek vagy a népi demokratikus rendszerben velőink együtt a szocialista építés győzelmeit hirdetik, vagy még a kapitalizmus ellen küzdve egyedül következetes harcosai a szabadságnak és a békének. Üdvözöljük a magyar sajtó minden dolgozóját, az újságírókat, levelezőket s azokat, akik a lapterjesztés munkáját végzik. Üdvözöljük dolgozó népünket, az olvasókat, akik legyenek meggyőződve, pártunk tanításait követve, lapunk mindent elkövet, hogy mind magasabb színvonalon szolgálja a népet, a Szocialista haza építőit ............................................................................................................. Inneni dél Celldömölkön A járási népfront- és DISZ-bizottság, valamint a népművelési szervek január 29 és február 5 .között gazdag, változatos programmal ünnepi hetet rendeznek.Celldömölkön. .! A hét rendezvényei iránt igennagy érdeklődés nyilvánul meg.Vasárnap a Néphadsereg Vörös ■ Csillag Érdemrenddel kitüntetett Művészegyüttesének szereplésében gyönyörködtek a celliék. Hétfőn a fővárosi Cirkusz Varieté műsorának tapsoltak. Kedden zajlottak ide a sporthírnek bemutatói. Szereden Gosztonyi János elvtárs, a DISZKV titkára, országgyűlésiképviselő, a járás szülötte ankéten találkozik a celldömölki fiatalokkal és vitatják meg az ifjúságot érintő problémákat. Csütörtökön ugyancsak budapesti vendégek érkeznek Celldömölkre: Máriássy Judit és Máriássy Félix, az Egy pikoló világos című új magyar film szerzője és rendezője. Ez alkalommal díszbemutatón ismerkedhetik meg a celli közönség a filmmel. Szombaton klasszikus népdalest keretében Béres Ferenc és Török Erzsi Kossuthdíjas művésznő lép fel. MAI SZÁMUNKBÓL.) MAI SZAMUNK G OLDAU A nemzetközi élet eseményei (2. o.) — A Pravda szerkesztőségének távirata a MUOSZ-hoz, a Magyar Sajtó Napja alkalmából (2. o.) — Tíz éves a Magyar Népköztársaság (3. o.) — Maxim Gorkij: A polgári sajtó (4. o.) — Levelezőink és olvasóink üdvözlete a Magyar Sajtó Napján (4. o.) — Az illegális Szabad Népről.(5. o.) — A sajtó terjesztése a pártmunka szerves része (5. o.) — A népnevelő mindennapi kenyere a sajtó (5. o.) — Hírek (6. o.) „Eredményeinkkel bizonyítjuk be a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét“ A sorokmajori Petőfi TSZ célkitűzései Állatádományuinkat ebben az évben a tavalyihoz képest 11,5 százalékkal, ezen belül a tehénállományt 12 százalékkal emeljük. Borjuszaparulat terén száz tehén után 90 borjot nevelünk fel. A takarmányok helyes adagolásával, gondos ápolással elérjük, hogy növekedjék a fejési átlag. Az állatállomány növeléséhez, a háztáji állomány legmegfelelőbb üszőboljait felvásároljuk. Sertésállományunk feljavítására és továbbszaporítására két tenyésztörzset állítunk be: egy nagyhússertés-tenyészetet tisztavérben és egy berksire-tenyészetet tisztavérben, a hízóállományt e kettő keresztezéséből tenyésztjük ki. Új sertésiiaztatót építünk 20 férőhellyel, amelynek kutricáit nem betonból, hanem gömbvasból készítjük, hogy a levegő és a napfény az állomány részére megfelelő legyen. Baromfiállományunk feljavítására sárga-magyar baromfitörzset állítunk be, ehhez sárga-magyar naposcsibéket vásárolunk. Tekintettel arra, hogy termelőszövetkezetünk a város ellátó övezetében van, elsőrendű kötelességünknek tartjuk a zöldségtermelést. Ezért 10 holddal növeljük kertészetünk területét és fokozatosan áttérünk a korai zöldséghajtatásra. Ebben az évben 1480 ablak alatt végzünk korai hajtatást. Új módszerként vezetiük be kettős melegágyak építé- sét, hogy keretanyagmegtakarí-tást érjünk el és nagyobb légi teret biztosítsunk. 220 ezer forin-tos beruházással blokkrendszerűe■hajtatóházat építünk, hogy jövő ilyenkorra uborkát, paprikát, salátát vigyünk a városi dolgozóknak. A kertészetből az idei gazdasági évre 260 ezer forint bevételt terveztünk. Az 1955—56-os gazdasági tervet üzemágakra és személyekre bontjuk, hogy a múlt esztendőben bevezetett premizálás továbbfejlesztésével tagjainkat még jobban érdekeltté tegyük a terv végrehajtásában. Célunk az, hogy eredményeinkkel bebizonyítsuk a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, ezzel jövőnket alapozzuk meg, növeljük a termelőszövetkezeti tagság élete színvonalát. A termés három százalékos emelésére versenyre hívjuk városunk termelőszövetkezeteit, a városi tanács mezőgazdasági osztályát pedig felkérjük a verseny negyedéves értékelésére. És kérjük a termelőszövetkezeteket, hogy szóljanak hozzá tervünkhöz. Kovács István párttitkár, Gudics Sándor tsz-elnök, Czetter Zoltán mezőgazdász, őri Ferenc növénytermesztési brigádvezető, Nagy László kertészeti brigád- vezető. ———— ■ — ————— Versenyt indítanak a begyűjtési terv jobb teljesítéséért Kemenespálfa dolgozó parasztjai a múlt évi begyűjtési tervet 111,80 százalékban teljesítették, így érték el a celldömölki járásban az első helyezést. Ez évre is megvannak adottságaink ahhoz, hogy hónapról hónapra eleget tegyünk beadási kötelezettségeinknek. Ennek érdekében a begyűjtési állandó bizottság ülésen tárgyalta meg annak lehetőségét, miként lehetne a begyűjtési tervet határidő előtt teljesíteni. Természetesen a tanács végrehajtó bizottságának tagjai is helyeselték ezt és megállapodtak abban, hogy a községben versenyt indítanak a beadás időbeni, illetve idő előtti teljesítésére. Elsőnek Rosta József, az állandó bizottság elnöke vállalta, hogy áprilisi tiszteletére évi baromfi- és tojásbeadását teljesíti. Tavaly Karakó volt községünknek a versenytársa. Szeretnénk, ha az idén is vállalná a versenyt Úgy tudjuk, hogy Karakó a múlt évben a 21. helyen végzett a járásban. Értesültünk arról is, hogy Karakón van begyűjtési állandó bizottság, de csak papíron. Szeretnénk, ha az állandó bizottság elnöke megírná, miként akarnak javítani az idén begyűjtési munkájukon, illetve időben teljesíteni a beadási tervet. A dolgozó parasztok jelenleg szerszámok javításával foglalkoznak. Ezt az időt használják fel arra is, hogy a vízlevezető árkokat megtisztítsák, így biztosítani tudják, hogy az idő jobbrafordulásával megkezdjék a mezei munkát. Bödör Károly KISS ISTVÁN Az új technika mérnöke 1953-ban még a Miskolci Műszaki Egyetemtől búcsúzott, s ma már megye- s országszerte ismert mérnök Kiss István. Mennyi kétely, érv és ellenérv vívott harcot gondolatai küzdőterén, amikor tudomására hozták, hogy az ország egyik távol eső városába, Szombathelyre helyezik. Új munkahelye — őszintén szólva — kezdetben csalódást okozott neki. Kis üzem, bizonyára szűkek lesznek ezek a keretek az egyetemen tanultak gyümölcsöztetésére és újabb ismeretekkel való gazdagítására — tépelődött magában. Alkotó tenniakarása erősebb volt, mint előítélete. Megismerkedett a gyárral, s minden nap közelebb került a dolgozókhoz, a kollégákhoz, s a „kenyeré”-hez, a géphez. Megismerkedett az üzemmel, s hamarosan rájött arra, hogy sok itt is a tennivaló, hogy tág tere nyílik tanulmányainak gyümölcsöztetésére. Megvizsgálta a gépeket, figyelte működésüket, s egyik-másiknál különböző ésszerűsítésekre tett javaslatot. A porozó-permetezőgépek megmunkálása alkalmával kikerült anyagot — javaslatára — nem dobták el, hanem egy másik munkadarab készítésekor azt beillesztették. Hónapról hónapra, napról napra érlelődött meg benne az a gondolat, hogy valami nagyszerűt, valami újat kellene konstruálni, amely emelné a gyár műszaki színvonalát, s olcsóbbá, gyorsabbá tenné a munkát. 1955 márciusa számára is fontos dátum volt, Pártunk Központi Vezetősége harcba szólította a munkásokat, a műszakiakat, az ipar mérnökeit a technika fejlesztésére, a gépek tökéletesítésére, a műszaki színvonal növelésére. Kiss István gondolatai most már céltudatosak voltak. Hozzákezdett nagyjelentőségű újításának szerkesztéséhez, az örvénylő menetvágás alkalmazása fűrészmenet előállításánál. Ezideig ugyanis nemcsak a Szombathelyi Mezőgazdasági Gépgyárban, de az ország többi hasonló üzemében sem tudták használni az örvénylő menetvágást a szőlő-présorsók fűrészmenetének előállítására. Az üzemben gyártott préseknél nagy menetemelkedésű fűrészmenetet kell a présorsókra örvénylő menetvágással vágni. A szakirodalom eddigi megállapításai szerint örvénylő menetvágással nem állítható elő olyan menet, melynél a menetprofil egyik vagy mindkét oldala merőleges a munkadarab tengelyére. Elméletileg pontos méreteket figyelembe véve ez a tétel geometriai megfontolásokkal bebizonyítható, azonban, mint ahogy Kiss István mérnök bebizonyította, a gyakorlat más elhatározásra juttat. Több héten át kísérletezett újításával, végül is fáradozása sikerrel járt. Megfelelően választotta meg a késfej tengelyének s a munkadarab tengelyének egymással bezárt szögét, célszerűen alakította ki a kések profilját, s így előállította a kívánt fűrészmenetet a megengedett méretszóráson belül. Az örvénylő menetvágó-berendezést már üzemeltetik. Az általa elért megtakarításról még pontos számadatok nincsenek, de bevezetése révén felszabadul az esztergályos és az esztergamunkapad. S az sem lebecsülendő, hogy működése üzembiztos, kevés a késfogyasztása. Kiss Istvánt a sikerek újabb munkára serkentették. Alig egykét hete, hogy megszerkesztette és kidolgozta Flederer László technikussal a többorsós fúrófejet. A normális fúrógépen egyszerre egy furatot tudnak fúrni, míg az újítás szerint egy speciális fúrófej alkalmazásával egyszerre három furatot munkálnak meg. A megmunkálási idő így több mint felére csökkent. A fiatal mérnök újításai nemcsak a gyár tervének teljesítését, gyártmányai önköltségének csökkentését segítik elő, hanem bizonyságai annak, hogy mérnökeink szerkesztőasztaluk mellett segítik pártunk Központi Vezetősége márciusi és novemberi határozatának végrehajtását. Kiss István egy azok közül a mérnökök közül, akik a magyar ipar fejlődését a technikai fejlődésben látják, s ennek érdekében munkálkodnak. Kiss István jelenleg is újításon dolgozik. Soha egy percre nem szűnik meg alkotó mérnök lenni. S amikor munkaidő után még villanyfény szűrődik emeleti irodájának ablakából, mindenki tudja, hogy a fiatal mérnök ismét valami újon, hasznos dolgon munkálkodik. if.g.)