Vasmegye, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-01 / 52. szám
XII. évfolyam, 52. szám. Ára 50 fillér 1956. márc. 1. Csütörtök. A nevelés hónapja elé Szocializmust építő nagy munkánk egyik fő területe: az ifjúság nevelése, oktatása. Lelkesítő érzés napról napra figyelni azt az átalakulást, fejlődést, amely munkánk nyomán a gyermek lelkekben végbemegy. Szép életpálya, sok örömet hozó munkaterület, hivatásszeretettel pedagógusnak lenni. „Mi nem hinnénk a tanításban, nevelésben és műveltségben, ■hacsak az iskolára szorítkozna és el volna szakítva a viharzó élettől" — mondotta Lenin. Ez a gondolat vezetett bennünket is, amikor a márciust a nevelés hónapjának nyilvánítottuk. A nevelés hónapja megszervezésének az az alapgondolata, hogy megyénk egész társadalmának figyelmét a nevelés, az ifjúság problémáira irányítsuk. Mert hiábavaló, a legjobb esetben fél sikert hozó, a hivatásszerető pedagógus minden fáradozása, jórészt kárba vész a legszebb és legjobb iskola nevelőtevékenysége, ha nem járul ehhez a szülői ház, az egész társadalom segítőkészsége. „Mi a jövő társadalomnak csak az alapjait rakjuk le, de felépíteni nektek kell majd, mikor felnőttetek" .— mondotta Lenin 1919-ben akommunista tanulók összoroszországi kongresszusán. Pártunk ugyanezt a célt tűzte e magyar ifjúság elé is. Hazánk ifjúsága ma nem az, ami 15—20 évvel ezelőtt a régi népellenes rendszer alatt volt. Fiataljaink szellemét is átjárta a hazánkban, népünkben végbemenő változás. Dolgozó ifjúságunk mind tudatosabban, lelkesebben vesz részt a szocializmus építésében, tanulóifjúságunk pedig, amely egyre inkább a dolgozók gyermekeit foglalja magában, tudatában van annak, hogy csakis kiművelt fővel szolgálhatják népük, hazájuk érdekeit. Bátran elmondhatjuk, hogy ifjúságunk alapjában véve pompás, egészségesen fejlődő ifjúság, amely kész örömmel folytatja azt a munkát, amit apáik elkezdtek. Gyakran hallani véleményt, amely a mai fiatalok magatartását elítéli. Az igazság az, hogy a fejlődés, a növekedés mellett oldalhajtások is nőnek ki, amelyek arra valók, hogy nyesegessük. Makarenko, a nagy szovjet pedagógus így fogalmazza meg tennivalóinkat: ..Általában az emberrel szemben állandóan követelményeket kell támasztanunk. Minden ember legyen önmagával szemben is követelő. Miért legyenek az embernek hibái? A közösséget addig kell tökéletesíteni, amíg minden hibát ki nem küszöbölünk". S ez a tökéletesítés, a hibák állandó nyesegetése mindenkinek feladata, aki szereti a gyermeket, aki félti a jövőt. A mi egészséges ifjúságunk nagy többsége az a legaktívabb erő, amely ezt a nagy feladatot segít megoldani. Látnunk kell tehát, hogy a gyermekeinknél, ifjúságunknál fellelhető hibák, magatartásbeli helytelen megnyilvánulások nem jellemzők egész fiatalságunkra, hanem annak csak egy kis hányadára, néhány százalékára. Mik ezek a hibák? A felnőttekkel szemben tanúsított tiszteletlenség, az utcán, társaságban, szórakozóhelyeken tapasztalt helytelen viselkedés, olyan szórakozások keresése, amely gátolja, akadályozza az egészséges testi és szellemi fejlődést, a munkafegyelem, a pontosság, a szavahihetőség lazasága. Hiba volna olyan követelést állítani fiataljaink elé, hogy túl komolyak, felnőttes gondolkodásúak legyenek. Ismét idézem Lenin szavait: „Az ifjúságnak különösen szüksége van az életvidámságra és életkedvre. Egészséges sport, torna, úszás, kirándulások, mindenféle testgyakorlás, a szellemi érdeklődés sokoldalúsága, tanulás, tanulmányozás, vizsgálódás, amennyire csak lehet, közösen". Hazánkban pártunk és kormányunk meg is teremtette mindezekhez a lehetőséget és fiataljaink döntő többsége helyesen él ezekkel a lehetőségekkel. A tömegsport, s főleg az ifjúsági sport egyre nagyobb tábornak örvend. Évről évre emelkedik gyermek és ifjúságikulturális csoportjaink száma, egyre több a könyvtárak fiatal olvasója és egyre inkább tűnnek el azok a jelenségek, amelyek az öltözetben és az érintkezés formáiban árultak el nyugatmajmolást, egészségtelen gondolkodást. A nevelés hónapjában, megyénk minden tömegszervezetét, a szülői munkaközösség minden tagját tudatára akarjuk ébreszteni annak, hogy nincs fontosabb feladatuk, mint a jövő emberének, mestereinek, irányítóinak, szakmunkásainak nevelése. Ehhez a munkához éppen a március hónap nyújt bőséges lehetőséget. Ezt a hónapot amúgy is a tavasz, az ifjúság, a fiatalság hónapjának szokták nevezni. A magyar—szovjet barátság hónapjának ünnepségei, rendezvényei során bőséges alkalom nyílik ifjúságunk példaképének, a hős lenini Komszomolnak tanulmányozására, a lelkes pionírok követésére. A márciusi ifjak gyönyörű példáját adták annak, milyen ifjúságot kell társadalmunknak nevelnie. Petőfi lángelméje és forradalmi lendülete örök tanulságul és példaképül szolgál hazánk minden fiataljának. Lelkesítsen minden dolgozót annak érzése, hogy a cél, amit kitűztünk, nemes, és a feladat nem megoldhatatlan. Forduljon minden szem március hónapban iskoláink felé, segítse, támogassa minden szülő, minden dolgozó a pedagógusok oktató-nevelő munkáiét, nyesegessük közösen ifjúságunk magatartásának vadhajtásait, így eredményes lesz a nevelés hónapja. Nem kell ehhez semmi más, csak dolgozó népünk legdrágább kincsének, az ifjúságnak őszinte szeretete. Farkas László oktatási osztályvezető Ha kezdődik a neveés hónapja Reggel 8 órai kezdettel Szombathelyen, a városi kultúrházban rendezendő ünnepséggel megkezdődik a nevelés hónapja. Ez alkalommal szülői munkaközösségi értekezlet lesz, amelyen a megye valamennyi óvodájának, általános és középiskolájának szülői munkaközösségi elnökei, szülők, nevelői, tömegszervezeti vezetők, a patronáló üzemek képviselői vesznek részt. Ebéd után a jelenlévőknek bemutatják Bródy Tanítónő című darabját. MAI SZÁMUNKBÓL: A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének távirata a Mongol Népi Forradalmi Párt megalakulásának 35. évfordulója alkalmából (2. o.) — A kínai és a jugoszláv sajtó az SZKP XX. kongresszusáról (2. o.) — A lámpás (2. o.)— Lelkiismeretes, szakszerű munka — magas tejhozam a Kőszegi Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságában (3. o.) — Bevált az örvénylő menetvágás a Szombathelyi Mezőgazdasági Gépgyárban (3. o.) — Egy aktíva munkához lát (3. o.) ** Hírek (4. o.) — Sport (4. o.) A szélesedő felvilágosító munka eredményeként új tagokkal erősödnek a tsz-ek Tanácselnökök jelentik: levelezőink közlik, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom iránt egyre nagyobb az érdeklődés a dolgozó parasztság körében. A minap még azt adtuk hírül: Dukán 43 család döntött a szövetkezeti gazdálkodás mellett. A belépők száma másnapra már 53-ra, majd 60-ra növekedett. A tsz-mozgalomnak a legjobb szószólói azok a dolgozó parasztok, akik aláírták a belépési nyilatkozatot. Egyházashetyen Barcza Gyula, Farkas János kommunisták kezdeményezésére termelőszövetkezet alakítását tervezik a gazdák. Eddig hét család 74 hold földdel határozta el, hogy a szövetkezeti gazdálkodás útjára lép. A kommunisták lelkesen folytatják a felvilágosító munkát. Kázár József levelezőnk, a halogyi Petőfi TSZ elnöke közölte, hogy a minap hét taggal és 20 held földdel gyarapodott termelőszövetkezetük. Náluk is maguk a tsz-tagok mennek el a kívülállókhoz. Elmondták nekik, hogy a szövetkezet tavaly gabonafélékből átlagosan 2 3, burgonyából meg majdnem 100 mázsával is többet termelt holdanként, mint az egyéni gazdák. Ismertetik a kívülállókkal jövedelmüket. A felvilágosító munkába napról napra újabb tsz-tagok kapcsolódnak be. Őriszentpéterről Papp Gyula elvtárs, az MDP községi szervezete titkára azt adta hírül, hogy az elmúlt napokban több új belépő volt a szövetkezetekbe. Először az ő felesége írta alá a belépési nyilatkozatot. Példáját követte Szabó Gyuláné, Kovács Matild és mások is. A felvilágosító munkában igen sokat segít Németh József elvtárs, a járási pártbizottság instruktora, Németh Józsefke, a Béke Termelőszövetkezet tagja. Előkészítő bizottságok alakítását tervezik a szentgotthárdi, a körmendi és a celldömölki járás több községében. A szombathelyi járás elfogadja a sárvári járás versenykihívását Felszabadulásunk 11. évfordulójának tiszteletére a celldömölki járás február 16-án versenyre hívta a megye járásait. A szombathelyi járás a celldömölki járás versenyfelhívásához csatlakozik s egyben elfogadja a sárvári járás versenykihívását. „Vállaljuk, hogy az első negyedéves beadási terveinket az alábbiak szerint teljesítjük: „B” sertésbeadási tervünket 110, szerződött beadási tervünket 130 százalékra teljesítjük. Vágómarhabeadási kötelezettségünket „B” vonalon 115, szerződött tervünket szintén 115 százalékra teljesítjük. Tejbeadási előirányzatunknak 105, tojásbeadási tervünknek 105, míg baromfibeadási tervünknek (kötelező) 120 százalékra teszünk eleget. Tervteljesítésünk valóra váltása érdekében ezideig már megindítottuk a versenyszervezést. Eddigi eredményeink alapján 30 községi 31 termelőszövetkezet és 2205 dolgozó paraszt tett versenye vállalást Vállaljuk, hogy eddigi eredményeinket növeljük. A községi pártszervezetek, valamint a népnevelők és állandó bizottsági tagok segítségével március 31-ig elérjük, hogy járásunk mind a 47 községe, és 50 termelőszövetkezete versenyvállalást tegyen. Ugyanakkor az egyéni dolgozó parasztságunk párosversenyét 5000-re növeljük. A tervteljesítés érdekében állandó politikai felvilágosító munkát végzünk, amivel biztosítjuk a rendszeres tervteljesítést. A verseny értékelésére felkérjük a megyei begyűjtési hivatalt. Varga Ferencné, a járási pártbizottság első titkára, Horváth Gábor, a járási tanács vb elnöke, Kecskés Ferenc, a járási begyűjtési hivatal vezetője". Takács Ferenc és Domonkos Sándor érdeke is... A vendégeskedő tavaszi nap sugarai beragyogják a vönöcki határt és a falu utcáit. Utolsókat rúgja már a tél. A falu termelőszövetkezeti parasztsága hozzálátott a tavaszi munkák előkészületeihez. A fogatosok rendületlenül hordják a trágyát, hogy e munkával is jól kihasználják a tavaszig visszalévő napokat. A tsz már elkészítette a megnövekedett szövetkezet munka- és termelési tervét. Tavaly ősszel a tsz nagyobb terméseredményei s a tagok magasabb jövedelme láttán 171 családra és 1600 hold földre növekedett a Vörös Zászló TSZ gazdasága. Az új belépők közül legtöbben már a szövetkezetben dolgoznak. Ismerkednek a nagyüzemi munka rendjével. Megszokták a hosszú istállókat, a hatalmas épületeket, örülnek érmék a régi tagok, örül a vezetőség is. De az utóbbi hetekben az öröm mellé kis üröm is vegyült. Magától értetődően az idén a tavalyinál is jobb, magasabb terméseredmények elérésére törekszik a termelőszövetkezet tagsága. Tavaly búzából 5,5, rozsból 2,12, árpából közel 6 mázsával termett több holdanként a szövetkezet tábláin, mint az egyéni gazdák parcelláin. Az idén még nagyobb a lehetőség, mert bővült a szövetkezet gazdasága, nagyobb mód van a gépek alkalmazására, a helyesebb munkaszervezet kialakítására stb. De a nagyobb területeken is csak akkor lehet termelni, ha azokat be is vetik s ahhoz van elegendő vetőmag. Márpedig a termelőszövetkezetnek nincsen annyi tavaszi vetőmagja, hogy a nagymértékben megnövekedett területet be tudná vetni. Ha meg bevetné, akkor a gazdaság másik üzemágában, az állattenyésztésben állna elő zavar, innét kellene elvenni a takarmányt. Nos, mi lenne a teendő? Az, amit Szelke Dezső, a tsz egyik tagja mond. — Az alapszabály is megjelöli, hogy az újonnan belépett tagoknak megfelelő arányban hozzá kell járatotok a vetőmag összeadásához, mint ahogyan ezt a legtöbben teszik is. S ezek teszik okosan. Hiszen ha egyéni gazdák maradtak volna is, meglévő földjeikbe tavaszit is vetnének. Ám, többen mégis mit mondanak? „Ha már egyszer tsz-tagok vagyunk, nem adunk mi be vetőmagot, gondoskodjon arról a szövetkezet." Ezt mondja Takács Ferenc, Domonkos Sándor és több gazda is. Bár a régi — és az okosabban gondolkodó új tagok — igyekeznek őiket meggyőzni állításuk helytelenségéről, de ezek az emberek egyelőre hajthatatlanok. Pedig kié a szövetkezet, ha nem az övüké. Kinek adják hát be a néhány zsák vetőmagot, amelyet tartalékoltak, s kinek terem, ha nem saját maguknak s családjuknak. A falu, a szövetkezet gazdái okos embereknek tartják Takács Ferencet, Domonkos Sándort, meg a többi makacskodó, helytelenül önzősködő tagot. De valamennyien belátják, hogy ez esetben nincsen igazuk. Tőke István, Bándoki Károly, Németh Lajosné, Lajtai Sándor és sokan mások — akik szintén új tagok — az első szóra felajánlották, hogy a rájuk eső vetőmagrészt örömmel viszik a tsz-be. Ugyanakkor azt sem tűrik, hogy mások kibújjanak e csekély hozzájárulásból, mert nemcsak maguknak, de az egész közösségnek kárára lenne ez. Nos mit szól ehhez Domonkos Sándor és a többi helytelenül gondolkodó gazda? Bizonyára egyikük sem szeretne — mint tsz-tag — az idén szűkebb hombárt, soványabb sertést, laposabb erszényt látni, mint eddig látott. (Sőt azért léptek a tsz-ba, hogy gazdagabbak legyenek). Akkor pedig arra van szükség, hogy engedjenek vaskalaposságukból és minél előbb adják be a részükre előirányzott vetőmagot. Ezt kívánja meg az ő érdekük — ezt a közösségé! Udvardi Javítják a nyári állóképeket megyénk gépállomásai Megyénk gépállomásai — 10 nappal a határidő előtt — teljesítették a téli gépjavítási tervet, sőt több közülük terven felül javított nyári állógépeket is. Gépállomásaink már hozzáláttak a nyári gépek javításához is, noha a nyári gépek javításának kezdési határideje május 1. Több gépállomás, mint a gyöngyöshermáni is, az időre már végezni akar a nyári gépek javításával. A szorgalomra most annál inkább is szükség van, mert előreláthatóan a tavaszi szántási , vetési munkálatokat rövid idő alatt kell elvégezni. A Gyöngyöshermáni Gépállomás eddig 5 kombájnt, 19 aratógépet, 19 kazalozót, 40 cséplőgépet és 11 silótöltőgépet javított meg a nyári gépek közül. A Kenyéri Gépállomáson nagy szorgalommal készülnek a március 2-án tartandó gépszemlére. Már kijavítottak több cséplőgépet és a szemle befejezésével hozzákezdenek az állógépek javításához is. A gépjavító brigád dolgozói elhatározták, hogy a nyári gépek javításának megkezdési határidejéig 50 százalékban elvégzik a nyári gépek javítását.