Vasmegye, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-01 / 52. szám
Lelkiismeretes, szakszerű munka — magas tejhszám a kőszegi Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságában A Földművelésügyi Minisztérium közleményében a II. országos tejtermelési verseny eredméyeiről szóló kimutatásból a többi között ezt is olvashattuk: „Az állami gazdaságok kistehenészeteinek országos versenyében a Kőszegi Mezőgazdasági Technikum Tangazdasága a második helyezést ért el.’ Nagyszerű eredmény ez. Szorgalmas, becsületes, igyekvő munkáról tesz tanúbizonyságot. — Tehenészeink még a múlt év őszén megfogadták, hogy a téli hónapokban is növelik a tejhozamot — világosít fel Katona János állattenyésztési brigádvezető. — Ekkoriban hirdették meg a IS országos tejtermelési versenyt is, amelybe a mi tehenészeink is beneveztek. A számokból látni, hogy a tehenészek állották és állják szavukat. — Legfőbb feladatunknak a takarmány helyes összeállítását tartottuk — magyarázza a brigádvezető. — Alaptakarmányként 20 kiló silótakarmányt, 25 kiló takarmányrépát, két kiló töreket és 5 kiló szálastakarmányt adunk egy napra egy-egy tehénnek. Ez az alaptakarmány számításunk szerint 10 literes tejhozamra elegendő. Ehhez természetesen hozzáadtuk a szükséges ásványi sókat, a takarmánymeszet. A 10 literen felül adó teheneknek minden liter után 40 deka abrakot is adnak. Ezt 13 deka korpából, 7 deka napraforgópogácsából, 8 deka árpadarából, 2 deka zabdarából és 10 deka kukoricadarából állítják össze. Arra is nagyon ügyelnek, hogy a takarmányt megfelelő ízes állapotban adják a teheneknek, ezért a siló-, a takarmányrépa-, a törekkeverékre rétegenként melasszal édesített vizet locsolnak. A brigádvezető és a többi szakember is rendszeresen ellenőrzi a takarmánykészítés módját, továbbá azt, hogy a takarmánykeveréket megfelelő hőmérsékleten készítsék el, hogy az semmi esetre se legyen fagyos, jeges. Szemetet és egyéb egészségre ártalmas anyagot ne tartalmazzon. —* Tehenészeink már úgy ismerik a gondjainkra bízott állatokat, mint a tenyerüket — magyarázza tovább Katona János. — Azt is tudjuk, melyik tehénnek mi a tulajdonsága, melyik ad többet, melyikből milyen takarmányozással mennyi tejet lehet fejni. Ezért a teheneket érdem szerint takarmányozzuk. Azaz a magasabb hozamúnak több darát adunk. Fontos még a tehenek nyugalmára, pihenésére is vigyázni. Szigorú munkarend A tejhozam további növelése érdekében munkarendet alakítottak ki a tehenészetben. Reggel fél ötkor kezdődik a szellőztetés, a jászoltakarítás. Ezután kapják a tehenek a darát, répával keverve. Ezt követi az itatás, az ápolás, majd a silótakarmány adagolása és a fejés. E munkákat pontosan nyolc órára a tehenészek elvégzik, utána már pihenhetnek az állatok. Délben tehenenként 3 kiló szálastakarmányt kapnak, s a naponta 10 literen felül adó teheneket ilyenkor fejik másodszor, este pedig harmadszor. A fentiek szigorú betartásával tudták emelni Kőszegen napról napra, hónapról hónapra a tehenek tejhozamát. Az eredmények elérésében, a lelkiismeretes munkában persze a tehenészeket is érdekeltté tették. Amellett, hogy havi átlagkeresetük meghaladja az 1400 forintot, többen, mint Petőházi Lajos, Deme Jánosné januárban 1800, illetve 1700 forint prémiumot, valamint 120 liter tejet is kaptak. A gazdaság vezetőinek gondjuk van rá, hogy gazdaságukban a jelenlegi tejtermelés továbbra is fokozatosan növekedjék. Mint tavaly, az idén is már nyáron sok takarmányt silóznak és a zöld futószalag biztosításával bőséges takarmányt adnak a teheneknek. A tavasszal például korán vetnek borsós-csalamádét, amelynek nemcsak az az előnye, hogy korán lehet belőle takarmányozni, de annak etetésétől a tehenek is sok tejet adnak. A gazdaság vezetőinek és a tehenészeknek is az a céljuk, hogy az országos verseny első helyezettjei legyenek. A lehetőségek megvannak hozzá, a többi rajtuk múlik. istállóátlag fejési átlag liter liter november 9.7 11.4 december 10.2 11.7 január 10.8 12.4 február 11.9 13.4 Szakszerű takarmányozással, gondos ápolással Novemberben a mezőgazdasági technikum tehenészei a verseny ötödik helyezettjei voltak. Ezután a még szakszerűbb takarmányozással, j a jobb gondozással fokozatosan javítottak helyezésükön és tovább növelték a tejhozamot is. A verseny benevezésének hónapjától tejhozamuk az alábbiak szerint alakult: Hasznos volt a győrvári gazdák tanulmányútja Az elmúlt napok egyikén a szokottnál is több utas szorongott a győrvári állomáson. Mintegy 20 dolgozó paraszt, az ezüstkalászos tanfolyam másodéves hallgatói indultak tanulmányútra Imre Miklós asronómus vezetésével. Irány: Szombathely. Az ezüstkalászos tanfolyam hallgatói nem várost nézni jöttek. Nem álltak meg a múzeum előtt, a kirakatokat sem bámulták meg, hanem autóbuszra ültek, s első útjuk a Herényi Mesterséges Megtermékenyítő Állomásra vezetett. A mesterséges megtermékenyítő állomás működéséről a győrvári gazdák már hallottak, sőt tanultak is, s most gyakorlatban is láthatták az állomás munkáját. Az ügyeletes orvos ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a gyakorlatban ezideig elértek. Elmondta például, hogy a Szombathelyi Tangazdaságban mesterséges megtermékenyítéssel a tehenek 91 százaléka lett vemhes. A második állomás tehát Olad, a tangazdaság volt. Itt a gazdaság főállattenyésztője fogadta és kalauzolta őket. A vendégek alig hittek a szemüknek, amikor a korszerű, szellős, 100 férőhelyes szarvasmarhaistéllót meglátták. Többen, csakúgy mint Kámán János, szóval is elmondták: ha nem látják saját szemükkel, nem , is hiszik el, hogy a nagyüzemi gazdálkodás ilyen lehetőséget biztosít az állattenyésztés fejlesztésére. Ebben az istállóban a fejest az emberek helyett már gépek végzik. Mivel a legjobb fejősteheneket naponta háromszor fejik, délben módjuk is volt a látogatóknak gyakorlatban is megnézni a gépek munkáját. Eddig csak képen láttak ilyent. Amikor a takarmányozásról érdeklődtek, érdekes dolgot tudtak meg. A tangazdaságban a tejhozam fokozásában nem az abraktakarmány, hanem a lédús takarmányjátszik fő szerepet. Ez elősegíti, hogy csökkentsék a tej önkölt,ségét. -n a—— — ............ ni A látogatók megnézték a mesterséges borjúnevelő istállót is. Megtudták, hogy a tangazdaságban már az első nap elveszik a borjút az anyja alól és mindig úgy itatják. A kisborjukat természetes módon tartják. Nem szoktatják őket télen sem a fülledt meleghez. Az elmúlt hetek során is kisért ajtók mellett voltak, és még naponta egy-két órára a kifutóba is jártak. Nagy Nándor azt kérte, hogy számuk termében mutassák meg nekik, mit jelent a mesterséges borjúnevelés. Megtudták, hogy egy borjú felnevelése során körülbelül 25 kilogramm vajnak megfelelő tejszínt takarítanak meg, és emellett megvédik a szaporulatot a tbc-fertőzéstől. Az egyénileg dolgozó parasztok belátták, hogy csak a nagyüzem adja meg a lehetőséget erre a fejlett állattenyésztésre. Kámán János, az egyik győrvári gazda a községben a legjobbbikanevelő hírében áll, de az ő állatai meg sem közelítik azokat a tenyészállatokat, amelyeket itt a tangazdaságban láttak. A tanulmányút tehát sikerült és érdekes volt. Sajnálhatják a győrvári Új Élet Termelőszövetkezet tagjai is, hogy nem vettek részt ezen a kiránduláson. Péter József tsz-ernök ugyanis az utazást megelőző nap kijelentette: aki elmegy tanulmányútra, két munkaegységet levonnak tőle. Érthetetlen Péter elvtársnakez a magatartása. Mióta jár munkaegységlevonás azért, hogy az emberek tanulni akarnak, s a gyakorlatban is meg kívánnak ismerkedni a nagyüzemi állattenyésztéssel? Azzal sem magyarázható Péter elvtárs magatartása, hogy sok a munka, hisz amíg a mezei munka meg nem kezdődik, igazán nélkülözhető két-három ember munkája. A termelőszövetkezeti tagok is sokat tanulhattak volna a látottakból. 99 százalékban elsőosztályú termékeket gyárt a Takarógyár Újfajta, igen kényes munkát igénylő exporttakaró készítésére kaptak megrendelést az év elején a Szombathelyi Takarógyár dolgozói. Az üzem vezetői és dolgozói elhatározták, hogy a megrendelt takarót az utolsó darabig elkészítik a kitűzött határidőre, s a takarók gyártáséinál megfelelnek a minőségi követelményeknek. Az üzem dolgozóinak elhatározását tett követte: az exporttakarók január hónapban is határidőre elkészültek, s az elsőosztályú áruk részaránya az előírt 91,7 százalék helyett 91,9 százalék volt. Az üzem dolgozói azonban nem elégedtek meg ezzel az eredménnyel. Az élüzem cím elnyerésének egyik feltétele, hogy az elsőosztályú áruk részaránya 92,5 százalék legyen, s ennek elérését tűzték célul. A szövők meg is tettek mindent a jó minőségű takarók készítése érdekében, azonban mégis sok volt a hibás takaró. A legtöbb azért nem ütötte meg a mértéket, mert az egyik széle beszakadozott. A kísérletezések során rájöttek a művezetők, hogy a takarószélek szakadását az okozza, hogy a feszítőberendezések nem működnek megfelelően: az egyik feszítő erősebben feszíti meg a takaró szélét, mint a másik, s ez okozza a szélszakadást. A feszítőberendezések gyors rendibehozása meg is hozta az eredményt. Február 23-án már 99 százalékban elsőosztályú takarók kerültek ki az üzem dolgozóinak kezei aló. Sokfajta mezőgazdasági gépet gyárt a Szombathelyi Mezőgazdasági Gépgyár. Készülnek itt hengerek, szitakocsik, darálók. Itt gyártják többek között az országszerte keresett kisebb-nagyobb méretű szőlőpréseket is. Amíg egy szőlőprés elkészül, igen sok kézen megy keresztül, s az elkészülés sok időt vesz igénybe. Dolgozik rajta a tervező, a formázó, az öntő, a forgácsoló, a lakatos, a festő és így tovább. Az üzem vezetői, dolgozói állandóan arra törekednek, hogy a készülő gépek átfutási idejét a lehető legkevesebbre csökkentsék. Megszületik az ötlet különösen sok időt vett igénybe a szőlőprések készítésénél a présorsók menetének vágása. Ezt a mukafolyamatot állandóan 2— 3 esztergagép végezte, s a présorsók mégsem készültek el sok esetben határidőre. A tervben előírt orsók nagy részét csak a hónap utolsó 10 napjában kapták meg az esztergályosoktól a lakatosok, ami akadályozta a munkát, elkerülhetetlenné tette a hóvégi hajrát, s hosszadalmassá tette az átfutási időt. Sokan törték a fejüket azon, hogyan lehetne meggyorsítani a présorsók menetvágását Kiss István fiatal mérnöknek, aki már újításai révén immár országos hírű, született is egy ötlete ezzel kapcsolatban, amit a műszakiakból álló újítóbrigád segítségével meg is valósított még a múlt esztendő utolsó felében. Az újfajta módszer az örvénylő menetvágás. Az a lényege, hogy a régebben alkalmazott álló kés helyett egy erre a célra szerkesztett befogófejbe 6 kést fognak be, s a késtárcsát egy külön motor hajtja meg. Az új módszer segítségével egy fogással elkészül a présorsó, s a menetvágási idő a felére csökken. Ugyanakkor az orsó minőségi szempontból is összehasonlíthatatlanul jobb. Az új módszer előnyösebb Már az első kísérletek alkalmával kitűnt, hogy az örvénylő menetvágás előnyösebb a régi módszernél, de az esztergályosok az alkalmazás első napjaiban mégis idegenkedtek tőle. Milisits Ferenc ismert jó szaktudásáról, mégis így vélekedett: — Én is megcsinálok annyi présorsót a gépemen, mint az örvénylő menetvágásra átalakított gép. Minek ide újfajta menetvágási módszer. Ma persze már feledésbe ment mindez. Az új módszer előnyéről mindenkit meggyőzött az, hogy az örvénylő menetvágással 2—3 gép helyett egy is játszi könnyedséggel elkészíti a szükséges présorsókat, nem kell a lakatosoknak az alkatrészre várni, jelentősen lerövidült a szőlőprések átfutási ideje, s a múlt év közepétől állandó, egyenletes emelkedést mutat a forgácsoló üzemrész termelése. Az elmúlt év második negyedévében 108 százalék volt az üzemrész teljesítménye. Részben az örvénylő menetvágásnak köszönhető, hogy ez a harmadik tervnegyedben 113,8, decemberben pedig 124,2 százalékra emelkedett. Ebben az esztendőben a tavalyinál is nagyobb feladatok állnak a forgácsolóműhely dolgozói előtt, s januárban mégis 116 százalékos teljesítménnyel dicsekedhetnek. Győzött az új Hogy mennyire előnyös az örvénylő menetvágás, az a múlt hónapban bizonyosodott be a legjobban. Az örvénylő menetvágásra átalakított esztergagép elromlott, s javítását a TMK nem tudta idejében elkészíteni. A lakatosoknak viszont szükségük volt a présariókra, s ezért néhány napig a régi módszerrel készítették őket. Az örvénylő menetvágásra átalakított gép munkáját két gép sem győzte, s hogy a munkábanfennakadás ne legyen, még egy gépet kellett beállítani erre a munkára. Beigazolódott most már mindenki előtt, hogy az új módszer használata célszerű, s nemcsak a Mezőgazdasági Gépgyárban, hanem a megye más üzemeiben is alkalmazható. A Szombathelyi Mezőgazdasági Gépgyár újítói már eddig is sok újítással segítették a termelékenység emelését, s tovább tönki a fejüket célszerűbb technológiai eljárásokon. Biztató kísérleteket folytatnak a nagy teljesítményű leszúrókés alkalmazására is, s az a céljuk, hogy a háztartási szőlőprések tányérait öntés helyett préseléssel állítsák elő. Mint mindenütt, ebben az üzemben is győz az új, a célszerűbb, s annál gyorsabban, minél jobban elősegítik azt az üzemvezetői. Farkas M. Lajae ♦H— Bevált az örvénylő menetvágás a Szombathelyi Mezőgazdasági Gépgyárban Egy aktíva munkához lát A békebizottság és a Hazafias Népfront helyi szerve baráti vendéglátáson fogadta hétfőn este Kőszegen a béke- és népfrontmozgalom, valamint az MNDSZ és az MSZT aktivistáit. Kis város Kőszeg, mégis a 85 ember nem mind ismerte egymást. Eddig kevésbé törődtek egymás tevékenységével, minden tömegszervezet végezte a maga munkáját sajátos területén a lakosság, a dolgozók egy-egy csoportja között. Tapasztalatcseréről, módszerbeli megbeszélésről nem esett szó. A béke- és a népfrontbizottság kezdeményezte most ezt az összejövetelt, hogy a város tömegszervezeteinek aktíváit együttes erővel, a párt irányításával sokkal hatásosabban vonhassák be a felvilágosító munkába. A tömegmozgalmak és a tömegszervezetek fontos teendőire Szatmári Erzsébet elvtársunő, a Kőszeg városi pártbizottság titkára emlékeztette a megjelenteket. Mozgósítaniok kell dolgozóinkat a második ötéves terv megvalósítására, a mezőgazdaság szocialista átszervezésére és ezzel egyidőben a terméshozam fokozására. Mindezekkel megteremtjük hazánkban a szocializmus, a jólét alapjait, s jelentősen erősítjük a békemozgalmat, amely számít minden becsületes dolgozóra. Wilheim Béla főmérnök, a helyi népfrontbizottság elnöke feltárta azokat a lehetőségeket, amelyek a jelenlévő kollektívában rejlenek. A 85 ember a város egész dolgozó társadalmát képviseli. A párt szava rajtuk keresztül eljuthat minden családhoz. A Textilművek munkásai, a város dolgozó parasztjai, tanácsi dolgozók, értelmiségiek, kisipar, termelőszövetkezeti tagok, MNDSZ- és háziaszszonyok várják, hogy megmagyarázzák nekik az eseményeket, hogy pártunk politikájának szellemében őket is felvértezzék mindazokkal a politikai ismeretekkel is, amelyeknek birtokában határozott és egyenes választ adhatnak és visszautasíthatják az ellenséges híreszteléseket, rosszakaratú mendemendákat. Éppen abban lesz ennek a kollektívának jelentősége — emelte ki Wilheim elvtárs —, hogy az eddig jól bevált módszerekkel és egymás tapasztalataiból gazdagodva végezzék a felvilágosító munkát. A kollektíva összetartására és mozgatására máris dolgoztak ki formákat. Mintegy 20—20 főnyi csoportokra osztották, s mindegyiknek van egy vezetője. Havonta rendszeressé teszik a munkaértekezlet jellegű megbeszéléseket, amelyeken maguk az aktivisták mondják el, hogyan sikerült meggyőzniük a dolgozókat erről vagy arról a kérdésről. Alapos tájékoztatást adnak majd ezeken a megbeszéléseken a nemzetközi helyzetről, hogy a világpolitika iránt oly élénk érdeklődést kielégíthessék. Ezen az esten Szanyi Istvánné, a megyei békebizottság titkára foglalta össze a nemzetközi élet legújabb eseményeit, a nemzetközi békemozgalom híreit. Ezután is sokat beszélgettek még a fehér asztalok mellett, öszszeismerkedtek, barátkoztak a megjelentek. Ez a hangulatos ismerkedési est adjon nekik további lendületet, lelkesedést, hogy egy hónap múltán sok-sok eredményről számolhassanak 1956. márc. 1. Csütörtök:3