Vasmegye, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-01 / 128. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) bérrendszerben még ma meglé­vő aránytalanságokat és igazság­talanságokat, az árak csökkenté­sével pedig elérjük, hogy a dol­gozók ugyanabból a keresetből többet tudnak vásárolni. — Az idén is alkalmaztuk az életszínvonal emelésének ezt a két módját. A munkatermelé­kenységnek tavalyi növekedése lehetővé tette, hogy olyan árle­szállítást hajtsunk végre, amely évi kilencszáz millió forintos megtakarítást jelent a dolgozók­nak. Az árleszállítást örömmel fogadták a dolgozók. Igaz, hogy kevés élelmiszerre vonatkozott. Nem tudtuk csökkenteni a hús és zsír árát. Ennek az oka kézenfek­vő. A mezőgazdasági termelés emelése lehetővé tette ugyan, hogy megjavítsuk a város ellátá­sát, de ahhoz még nem elégséges, hogy az árcsökkentés esetén be­következő nagyobb fogyasztást is fedezni tudjuk. — A párt és a kormány nagy erőfeszítéseket tesz a mezőgazda­sági termelés növelésére, így akarja lehetővé tenni majd, hogy a következő években az élelmi­szerek árait is csökkenthesse. A dolgozók béremeléséről szólva­­ Hegedűs elvtárs elmondotta, hogy­­ a Minisztertanács minapi rende­­­­lete, amelynek értelmében az alacsony fizetés­i időbéresek alap­­­­bérét felemelik havi 650 forintra,­­évente 170 millió forintot jelent. •Ezt az intézkedést továbbiak fog­ják követni. A béremelések össz­­­kihatása egy évre nyolcszázmilió lesz. Béremelést olyan szakmák­ban akarunk az idén végrehajta­­­­ni, amelyekben a bérszínvonal­­különösen alacsony. A párt és a kormány nagy gondot fordít ■azonban arra, hogy a nyolcszáz­millió túlnyomó részét a terme­lésben résztvevő munkások kap­ják.­­ Az életkörülmények megja­vításában nagy szerepet játszik a munkaidő fokozatos csökkentése is. A Minisztertanács már sze­rény lépést tett azzal a határoza­tával, amelyben elrendelte, hogy egyes, az egészségre ártalmas szakmában dolgozók heti munka­idejét 42, 40, illetve 36 órára kell csökkenteni. A második ötéves tervben további intézkedések tör­ténnek más szakmákban is. De a munkaidő-csökkentés a legszo­rosabb kapcsolatban van a mun­kaszervezéssel. Hegedűs elvtárs ezután a túlóráz­tatások, a hóvégi hajrá káros ki­hatásairól, majd a dolgozók la­kásgondjairól és a kormány la­kásépítési terveiről beszélt. A lakásellátásról — A dolgozók életkörülményei­nek megjavításában az egyik leg­fontosabb és egyben a legnehe­zebb feladat a lakásellátás: a la­káskérdés különösen nagy gond­ja a városi lakosságnak. Több la­kást kell építenünk. — 1950-től 1955-ig mintegy 130 ezer lakás épült az országban. A második ötéves tervben pedig mintegy 200 ezer új lakás építése szerepel.­­ A lakásépítést olcsóbbá kell tennünk. Ennek legfontosabb fel­tétele a lakásépítő ipar korsze­rűsítése. Új, könnyű építőanyag­ból egész falnagyságú építőeleme­ket kell készíteni, és el kell érni, hogy az építőipar lényegében csak az üzemileg előállított épü­letelemek összeszerelését végez­ze. Az ilyen lakásépítés szintén minden részletében gépesíthető.­­ A lakásépítkezés meggyorsí­tását kívánta a Minisztertanács elősegíteni azzal is, hogy állami támogatással lakóházépítő szövet­kezetek létesítését kezdeményez­te. A lakóház-szövetkezetek a­­második ötéves terv során mint­egy 25 ezer lakást fognak építeni sok állami kedvezménnyel. A la­kásprobléma megoldására más intézkedéseket is teszünk. A Mi­nisztertanács már másfél éve el­rendelte a hivatali helyiségek egy részének lakásokká történő visszaalakítását. Ennek eredmé­nyeként eddig több mint 7200 la­kást sikerült felszabadítani, s még az idén legalább 4000 lakás A szocialista törvényességről szólva Hegedűs elvtárs megálla­pította: a bürokrácia elleni harc mellett az egyik legfontosabb feladat, hogy az állami szer­vek minden dolgozóját — bármi­lyen beosztásban legyen is — törvényeink tiszteletére, a szo­cialista törvényesség szigorú megtartására neveljék. — E tekintetben még sok a tennivaló, bár az elmúlt egy-két esztendőiben sok súlyos hibát jó­vátettünk. De nemcsak a hibák kijavítása a feladat, hanem a szo­cialista törvényesség további megszilárdítása az államappará­tus minden láncszemében, és ilyen módon annak biztosítása, hogy törvénytelenségek soha elő ne forduljanak.­­ A szocialista törvényesség megszilárdítása érdekében több intézkedés történt. A közelmúlt­ban megjelent a társadalmi tu­lajdon védelméről szóló törvény módosítása, amely a társadalmi tulajdon kisebb, 200 forinton aluli megkárosítását vagy meg­rongálását — ha nem ismétlődő esetről van szó — az eddigi bün­tető eljárás helyett szabálysérté­si, illetve üzemi, vállalati fegyel­mi eljárásra utalja. A Miniszter­tanács nemrég az Elnöki Tanács elé terjesztett egy olyan törvény­tervezetet, amely sok, eddig bűntettnek minősített cselek­ményt szabálysértésnek minősít. Ilyen ügyekben tehát nem a bí­róságok, hanem a tanácsok mel­lett felállított, szabálysértésekkel foglalkozó bizottságok járnak el a jövőben. Ugyancsak ezt a célt szolgálják a Munka Törvény­­könyve végrehajtási utasításának módosításai és a társadalmi bíró­ságok felállítása. A Rákosi Mű­vekben is létrehozzák a társadalmi bíróságokat, amelyekben­­részt vesznek majd az élenjáró tekin­télyes dolgozók, a tanácstagok, a népi ülnökök.­­ A kormány, a párt útmuta­tása alapján, mindent elkövet­ azért, hogy az államigazgatásban a bürokratikus módszerek helyét az ügyek érdemi és gyors elin­tézése foglalja el, hogy az állami munka minden fokéin a kérdések eldöntésénél törvényeink és ren­­deleteink szigorú megtartása és megtartatása legyen az irányadó. Mindez megerősíti népi demokra­tikus rendszerünket, a munkás­­osztály hatalmát, és elősegíti, hogy országunkban meggyorsul­jon a haladás, és azok a nagy­szerű célok, amelyeket a második ötéves tervünk irányelvei t­artal­­m­aznak, hiánytalanul megvaló­suljanak. A szocialista törvényességről 2 1956. június 1, Pégjk&H.',* Hegedűs András elvtárs beszéde szabadul fel ily módon. Helyreállí­tásukra a kormány mintegy 100 millió forintot fordít. A lak­ásel­­osztással kapcsolatban a Minisz­tertanács kötelezte a minisztere­ket és a tanácsokat arra, hogy a lakások kétharmadát a termelés­ben közvetlenül részvevő dolgo­zók kapják meg. Feladatunk, hogy ellenőrizzük ennek a rende­letnek végrehajtását. Hegedüs elvtárs ezután az ál­lamapparátus és a gazdasági igazgatás egyszerűsítéséről be­szélt. — Az állami szervek munkáját sok jogos kritika éri — mondot­ta. — Dolgozóink különösen gyakran bírálják állami szerve­ink bürokratikus intézkedéseit. Túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy népi demokratikus államap­parátusunk fejlődésében jelenleg a bürokratizmus az egyik legfőbb kerékkötő, a bürokratizmusnak viszont egyik oka a túlzott köz­­pontosítás.­­ Sokszor kis jelentőségű kér­dések eldöntéséhez is számos, úgynevezett „illetékes“ hozzájá­rulása szükséges. A túlzott köz­pontosítást a bizalmatlanság szül­te. Sokan félnek attól, hogy az alsóbb szervek nem a népgazda­sági érdekek, hanem egy-egy üzem, falu, járás szűkebb szem­pontjai alapján döntik majd el a kérdéseket. Ez a bizalmatlansá­g a helyi vezetőkkel szemben alap­talan. Az államapparátusban ott vannak azok az új munkás- és dolgozó parasztkáderek, akik ak­kor, amikor bekerültek az állam­apparátusba, természetesen még nem rendelkeztek megfelelő szakismerettel. Legtöbbjüknek nem volt tapasztalata a vezetés­ben, a tanácsi munkában, de az elmúlt években kemény akarattal tapasztalatot és tudást szereztek . Intézkedések történnek olyan 14—18 éves fiatalok mun­­kábaállítására és szakmai tovább­képzésére, akik az általános isko­la elvégzése után nem tanulnak tovább középiskolákban, illetve az MTH iskoláiban. Évente mintegy 20 ezer ilyen fiatalról van szó. Elhelyezésükről az üzemekben kell gondoskodni olyképpen, hogy csökkentett munkaidővel és­en-és ma már sokezer tehetséges, rátermett helyi vezetőnk van, akik joggal követelnek maguk­nak nagyobb hatáskört. Nagyobb jogkört és több felelősséget kell kapniuk a helyi vezetőknek, akik ilyen módom be is bizonyítják rátermettségüket. — A helyi vezetők jogkörének és felelősségének növelését aka­dályozza tervezésünk, anyaggaz­dálkodásunk,­­pénzgazdálkodá­sunk, statisztikai adatszolgáltatá­sunk jelenleg még erősen kötött és bonyolult rendszere. A Minisz­tertanács a múlt hét keddjén megtárgyalta az egyszerűsítés to­vábbi feladatait, és célul tűzte ki, hogy e területeken is rendet te­remt. De rendkívül fontos az is, hogy a dolgozók és különösen a helyi vezetők ne általános szóla­mokkal lépjenek fel a bürokrá­­­cia ellen, hanem tegyenek gya­korlati javaslatokat arra, ho­gyan lehetne egyszerűbben és olcsóbban megoldani a feladato­kat. •­ A bürokrácia csökkentésé­ben csak akkor lehet eredménye­ket elérni, ha a dolgozók száz­ezreinek véleményére és gyakor­lati tapasztalataira támaszko­dunk. A dolgozók javaslatai egy­ben nyomást gyakorolnak azokra az állami szervekre, amelyek még nem értették meg, hogy bíz­ni kell a helyi vezetőkben, nek megfelelő bérezéssel alkal­mazzák őket. Kisegítő munkájuk során ezek a fiatalok megismerik az üzem életét, az egyes gépeket és munkafolyamatokat, megszere­tik a munkát. Ha a pártszerveze­tek, a szakszervezetek, a gyárak igazgatói, az idősebb szakmunká­sok törődnek az ifjúmunkások to­vábbképzésével, akkor iparunk jó utánpótlást nyer, nemcsak szavakkal, hanem tettek­kel is eredményesen munkálkodik a nemzetközi helyzet megjavítá­sán, a béke fenntartásán.­­­ Együttműködésünk a szocia­lista tábor országaival egyre sok­oldalúbbá válik. A magyar kor­mány küldöttsége, amely Gerő elvtárs vezetésével részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának a múlt héten tartott ber­lini ülésszakán, ebben a szellem­ben működött közre az ott elfo­gadott határozat kidolgozásánál. Ez a határozat elősegíti, hogy az egyes országok természeti adottsá­gaiknak legmegfelelőbben fejlesz­­szék népgazdaságukat. Itt, Csepe­len, az ország legnagyobb vasipari centrumában szeretnénk külön alá­húzni a szocialista tábor országai­nak gépipara közötti munkameg­osztás hallatlanul nagy jelentősé­gét, amely lehetővé teszi, hogy az egyes országok messze szükség­letükön felül gyártsanak egyes géptípusokat. Ily módon narey szé­riában, gazdaságosan termelhet­nek gépeket, jelentősen csökkent­ve az önköltséget, növelve a mun­ka termelékenységét. Nagy jelen­tőségű számunkra az alapanyag­­termelésben való együttműködés, amelynek során Lengyelországból szenet, a Szovjetunióból vasércet, Romániából pedig földgázt fo­gunk kapni. —■ A szocialista tábor országai között különösen jelentős az egyes országok dolgozói közötti szemé­lyes kapcsolatok kialakítása, a tu­ristaforgalom, a küldöttségek lá­togatása. Ez év öt hónapja alatt hatóságaink kétszer annyi kiuta­zási engedélyt adtak ki, mint ta­valy az egész esztendőben. A Mi­nisztertanács a közelmúltban ha­tározatot hozott, amelynek értel­mében a népi demokratikus orszá­gokba útlevél nélkül, a személyi igazolványhoz csatolt betétlappal és a fogadó ország vízumával le­het utazni. A határozatot az érde­kelt országok kormányai most ra­tifikálták, s a rendelkezés két hét múlva hatályba lép. Ez az intéz­kedés gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kiutazási engedély meg­szerzésének ideje lényegesen meg­rövidül, költségei pedig az eddigi­ek felére csökkennek.­­ Külföldi kapcsolataink fej­lesztésében jelentős esemény, hogy sikeresen befejeződtek Jugoszlá­viával a gazdasági és pénzügyi kérdésekről folytatott tárgyalások. Kedden Magyarország és Jugo­szlávia képviselői aláírták a két ország közötti pénzügyi és gazda­sági egyezményt, továbbá a mű­szaki és tudományos együttműkö­désre vonatkozó megállapodást.­­• A tárgyalások sikere annak kö­szönhető, hogy mindkét fél őszin­tén törekedett a megegyezésre.­­ Az aláírt gazdasági és pénz­ügyi megállapodás szerint Ma­gyarország öt év alatt egyenlő részletekben elosztva 85 millió dollárt fizet Jugoszláviának. E nagy összegnek a megfizetése ter­mészetesen komoly terhet ró nép­gazdaságunkra. A magyar kor­mány a tárgyalások során elis­merte és vállalta az 1947—1948- ban felvett jugoszláv kölcsön visszafizetését, amelyből a ka­matokat is számítva, mintegy 25 millió dollárt kitevő adósságunk maradt vissza De ugyanakkor a hátralévő mintegy 90 millió dol­lárt kitevő háborús jóvátételi ösz­­szeg jelentős csökkentését kérte. Ennek a kérésnek a jugoszláv kormány részben eleget tett, ami­kor elengedte a hátralévő jóváté­teli összeg egyharmadát, körül­belül 30 millió dollárt Ezen az alapon jött létre a megegyezés.­­ Jelentős a műszaki és tudo­mányos együttműködésről szóló kedden aláírt egyezmény is, amely lényegében hasonló a szo­cialista tábor országai között már eddig is meglévő ilyen jellegű megállapodásokhoz.­­ Ez az egyezmény lehetővé teszi, hogy Jugoszlávia és Ma­gyarország kölcsönösen átadhassa egymásnak a szocialista építő­munkában szerzett tudományos, műszaki ismereteit és tapasztala­tait. Ugyancsak lehetőséget ad arra is, hogy kölcsönös alapon hosszabb-rövidebb tanulmány­­utakra, gyárlátogatásokra küld­­hessünk kiváló mérnököket és szakmunkásokat, akik a helyszí­nen tanulmányozhatják országa­ink iparának legjobb technológiai folyamatait, technikai eredmé­nyeit. Harc az államig­azg­atás eg­yszerűesítésiéért, a túlzott, bürokratikus központosítás ellen Enyhül a nemzetközi feszültség­, szélesednek hazánk külkapcsolatai Hegedűs elvtárs ezután áttért a nemzetközi helyzet elemzésére s először is a nemzetközi feszültség enyhüléséről beszélt. •—* A magyar kormány arra tö­rekszik, hogy a maga részéről is hozzájáruljon a nemzetközi fe­szültség enyhítéséhez és a béke biztosításához — mondotta. — Ez a cél vezette kormányunkat akkor, amikor a hadsereg létszá­mát 20 ezer fővel csökkentette, s amikor a közelmúltban hatá­rozatot hozott­­arról, hogy a déli határok után a nyugati határon is el kell távolítani a műszaki zárat. A kormány arra törekszik, hogy szélesítse nemzetközi kap­csolatainkat. Tárgyalásokat kez­deményezett diplomáciai kapcso­­latról, felvételére Afganisztánnal, Brazíliával, Japánnal, Libanon­nal, Mexikóval, Urug­uay-jal.­­ Néhány nap múlva Magyar­­országra érkezik a finn parlamenti küldöttség. Meghívtuk a török parlament küldöttségét is, s re­méljük, hogy hamarosan elláto­gat országunkba. A múlt héten körünkben üdvözölhettük a brazil szenátus külügyi bizottságának el­nökét s a szenátus másik tagját. Ellátogatott hazánkba a brazil par­lament képviselőinek népes cso­portja is. Ugyancsak itt járt Szu­dán kereskedelmi minisztere, és a közelmúltban Magyarország ven­dége volt egy burmai és egy egyiptomi miniszter.­­ Egyre több kapitalista or­szággal kötünk gazdasági szerző­déseket. A magyar kormány tehát Nagyobb súlyt helyezünk a felvilágosító, meggyőző munkára Hegedűs elvtárs a továbbiak­ban megállapította, hogy orszá­gunk bel- és külpolitikai helyze­te egyre szilárdabb lesz.­­ A régi rend hívei közül is egyre többen látják, hogy az az út, amelyen országunk 1945. óta fejlődött, fel­tartóztathatatlanul vezet előre —■ mondotta. — Ebből a felismerés­ből a régi rend hívei közül is so­kan arra a következtetésre jut­nak, hogy számukra is célszerűbb beleilleszkedni népi demokratikus rendszerünkbe. A pártnak, a munkásosztálynak nem érdeke, hogy az osztályharc élesedjék. Inkább érdeke, hogy az osztály­­ellenség — belátva a népi de­mokrácia elleni harc értelmetlen­ségét — fokozatosan visszavonul­jon. E célnak megfelelően a kor­mány intézkedései továbbra is arra irányulnak, hogy a régi rend hívei — akik belátják hibájukat és hajlandók bekapcsolódni az építőmunkába — munkájuk sze­rint ítéltessenek meg. Ez a törek­vés vezette a kormányt, amikor pár héttel ezelőtt a püspöki kar kérésére javaslatot tett arra, hogy az Elnöki Tanács részesítse kegyelemben Grősz Józsefet, és hozzájárult ahhoz, hogy Grősz József mint kalocsai érsek mű­ködjék, s egyben ellássa a kato­likus püspöki kar vezetőjének tisztét. — Az a véleményünk, hogy Grősz József nézeteiben ugyan­úgy, mint sok más egyházi sze­mély gondolkodásában is az el­múlt években bekövetkezett nem­zetközi és belső fejlődés hatására jelentős változás ment végbe. Ezt mutatja Grősz József kalocsai ér­sek nyilatkozata, amelyben kije­lentette, hogy hűséges fia, enge­delmes polgára lesz a Magyar Népköztársaságnak és arra törek­szik, hogy a katolikus egyház és az állam közötti kapcsolat egyre jobban elmélyüljön. A kormány r­eméli, hogy nemcsak a hazai egyházi tényezők, hanem a nyuga­ti egyházi körök — köztük a Va­tikán is — belátják, hogy minden olyan kísérlet, amely népi demok­ráciánk ellen akarja felhasználni a vallásos meggyőződést, eleve ku­darcra van ítélve. Ugyanakkor is­mételten és leghatározottabban ki kell jelenteni, hogy a magyar népi demokrácia továbbra is a legtelje­sebb mértékben biztosítja a val­lásszabadságot.­­ A munkásosztály hatalmának megerősödése lehetővé tette, hogy belpolitikánkban sokkal nagyobb súlyt helyezzünk a felvilágosító, meggyőző munkára. Ez azonban nem jelenti és nem is jelentheti, hogy hatóságaink nem sújtanak le törvényeink teljes szigorával az ellenséges elemekre, ha megkísé­relnének fellépni népi demokrá­ciánk ellen, ha kárt okoznának szocialista építésünknek. Hegedűs elvtárs végezetül arról beszélt, hogy fejlődésünk elkövet­kezendő szakaszában mily rend­kívül fontos szerepe lesz a dolgo­zó tömegek kezdeményező­készsé­gének, aktivitásuk kibontakozta­tásának.­­• Úgy, ahogy a múltban, a jövőben is a munkásosztály helyt­állása lesz az alapja további fej­lődésünknek — mondotta —, ez a helytállás lesz a magyar népi demokrácia további sikereinek is legfőbb biztosítéka.

Next