Vasmegye, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-01 / 128. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) bérrendszerben még ma meglévő aránytalanságokat és igazságtalanságokat, az árak csökkentésével pedig elérjük, hogy a dolgozók ugyanabból a keresetből többet tudnak vásárolni. — Az idén is alkalmaztuk az életszínvonal emelésének ezt a két módját. A munkatermelékenységnek tavalyi növekedése lehetővé tette, hogy olyan árleszállítást hajtsunk végre, amely évi kilencszáz millió forintos megtakarítást jelent a dolgozóknak. Az árleszállítást örömmel fogadták a dolgozók. Igaz, hogy kevés élelmiszerre vonatkozott. Nem tudtuk csökkenteni a hús és zsír árát. Ennek az oka kézenfekvő. A mezőgazdasági termelés emelése lehetővé tette ugyan, hogy megjavítsuk a város ellátását, de ahhoz még nem elégséges, hogy az árcsökkentés esetén bekövetkező nagyobb fogyasztást is fedezni tudjuk. — A párt és a kormány nagy erőfeszítéseket tesz a mezőgazdasági termelés növelésére, így akarja lehetővé tenni majd, hogy a következő években az élelmiszerek árait is csökkenthesse. A dolgozók béremeléséről szólva Hegedűs elvtárs elmondotta, hogy a Minisztertanács minapi rendelete, amelynek értelmében az alacsony fizetési időbéresek alapbérét felemelik havi 650 forintra,évente 170 millió forintot jelent. •Ezt az intézkedést továbbiak fogják követni. A béremelések összkihatása egy évre nyolcszázmilió lesz. Béremelést olyan szakmákban akarunk az idén végrehajtani, amelyekben a bérszínvonalkülönösen alacsony. A párt és a kormány nagy gondot fordít ■azonban arra, hogy a nyolcszázmillió túlnyomó részét a termelésben résztvevő munkások kapják. Az életkörülmények megjavításában nagy szerepet játszik a munkaidő fokozatos csökkentése is. A Minisztertanács már szerény lépést tett azzal a határozatával, amelyben elrendelte, hogy egyes, az egészségre ártalmas szakmában dolgozók heti munkaidejét 42, 40, illetve 36 órára kell csökkenteni. A második ötéves tervben további intézkedések történnek más szakmákban is. De a munkaidő-csökkentés a legszorosabb kapcsolatban van a munkaszervezéssel. Hegedűs elvtárs ezután a túlóráztatások, a hóvégi hajrá káros kihatásairól, majd a dolgozók lakásgondjairól és a kormány lakásépítési terveiről beszélt. A lakásellátásról — A dolgozók életkörülményeinek megjavításában az egyik legfontosabb és egyben a legnehezebb feladat a lakásellátás: a lakáskérdés különösen nagy gondja a városi lakosságnak. Több lakást kell építenünk. — 1950-től 1955-ig mintegy 130 ezer lakás épült az országban. A második ötéves tervben pedig mintegy 200 ezer új lakás építése szerepel. A lakásépítést olcsóbbá kell tennünk. Ennek legfontosabb feltétele a lakásépítő ipar korszerűsítése. Új, könnyű építőanyagból egész falnagyságú építőelemeket kell készíteni, és el kell érni, hogy az építőipar lényegében csak az üzemileg előállított épületelemek összeszerelését végezze. Az ilyen lakásépítés szintén minden részletében gépesíthető. A lakásépítkezés meggyorsítását kívánta a Minisztertanács elősegíteni azzal is, hogy állami támogatással lakóházépítő szövetkezetek létesítését kezdeményezte. A lakóház-szövetkezetek amásodik ötéves terv során mintegy 25 ezer lakást fognak építeni sok állami kedvezménnyel. A lakásprobléma megoldására más intézkedéseket is teszünk. A Minisztertanács már másfél éve elrendelte a hivatali helyiségek egy részének lakásokká történő visszaalakítását. Ennek eredményeként eddig több mint 7200 lakást sikerült felszabadítani, s még az idén legalább 4000 lakás A szocialista törvényességről szólva Hegedűs elvtárs megállapította: a bürokrácia elleni harc mellett az egyik legfontosabb feladat, hogy az állami szervek minden dolgozóját — bármilyen beosztásban legyen is — törvényeink tiszteletére, a szocialista törvényesség szigorú megtartására neveljék. — E tekintetben még sok a tennivaló, bár az elmúlt egy-két esztendőiben sok súlyos hibát jóvátettünk. De nemcsak a hibák kijavítása a feladat, hanem a szocialista törvényesség további megszilárdítása az államapparátus minden láncszemében, és ilyen módon annak biztosítása, hogy törvénytelenségek soha elő ne forduljanak. A szocialista törvényesség megszilárdítása érdekében több intézkedés történt. A közelmúltban megjelent a társadalmi tulajdon védelméről szóló törvény módosítása, amely a társadalmi tulajdon kisebb, 200 forinton aluli megkárosítását vagy megrongálását — ha nem ismétlődő esetről van szó — az eddigi büntető eljárás helyett szabálysértési, illetve üzemi, vállalati fegyelmi eljárásra utalja. A Minisztertanács nemrég az Elnöki Tanács elé terjesztett egy olyan törvénytervezetet, amely sok, eddig bűntettnek minősített cselekményt szabálysértésnek minősít. Ilyen ügyekben tehát nem a bíróságok, hanem a tanácsok mellett felállított, szabálysértésekkel foglalkozó bizottságok járnak el a jövőben. Ugyancsak ezt a célt szolgálják a Munka Törvénykönyve végrehajtási utasításának módosításai és a társadalmi bíróságok felállítása. A Rákosi Művekben is létrehozzák a társadalmi bíróságokat, amelyekbenrészt vesznek majd az élenjáró tekintélyes dolgozók, a tanácstagok, a népi ülnökök. A kormány, a párt útmutatása alapján, mindent elkövet azért, hogy az államigazgatásban a bürokratikus módszerek helyét az ügyek érdemi és gyors elintézése foglalja el, hogy az állami munka minden fokéin a kérdések eldöntésénél törvényeink és rendeleteink szigorú megtartása és megtartatása legyen az irányadó. Mindez megerősíti népi demokratikus rendszerünket, a munkásosztály hatalmát, és elősegíti, hogy országunkban meggyorsuljon a haladás, és azok a nagyszerű célok, amelyeket a második ötéves tervünk irányelvei tartalmaznak, hiánytalanul megvalósuljanak. A szocialista törvényességről 2 1956. június 1, Pégjk&H.',* Hegedűs András elvtárs beszéde szabadul fel ily módon. Helyreállításukra a kormány mintegy 100 millió forintot fordít. A lakáselosztással kapcsolatban a Minisztertanács kötelezte a minisztereket és a tanácsokat arra, hogy a lakások kétharmadát a termelésben közvetlenül részvevő dolgozók kapják meg. Feladatunk, hogy ellenőrizzük ennek a rendeletnek végrehajtását. Hegedüs elvtárs ezután az államapparátus és a gazdasági igazgatás egyszerűsítéséről beszélt. — Az állami szervek munkáját sok jogos kritika éri — mondotta. — Dolgozóink különösen gyakran bírálják állami szerveink bürokratikus intézkedéseit. Túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy népi demokratikus államapparátusunk fejlődésében jelenleg a bürokratizmus az egyik legfőbb kerékkötő, a bürokratizmusnak viszont egyik oka a túlzott központosítás. Sokszor kis jelentőségű kérdések eldöntéséhez is számos, úgynevezett „illetékes“ hozzájárulása szükséges. A túlzott központosítást a bizalmatlanság szülte. Sokan félnek attól, hogy az alsóbb szervek nem a népgazdasági érdekek, hanem egy-egy üzem, falu, járás szűkebb szempontjai alapján döntik majd el a kérdéseket. Ez a bizalmatlanság a helyi vezetőkkel szemben alaptalan. Az államapparátusban ott vannak azok az új munkás- és dolgozó parasztkáderek, akik akkor, amikor bekerültek az államapparátusba, természetesen még nem rendelkeztek megfelelő szakismerettel. Legtöbbjüknek nem volt tapasztalata a vezetésben, a tanácsi munkában, de az elmúlt években kemény akarattal tapasztalatot és tudást szereztek . Intézkedések történnek olyan 14—18 éves fiatalok munkábaállítására és szakmai továbbképzésére, akik az általános iskola elvégzése után nem tanulnak tovább középiskolákban, illetve az MTH iskoláiban. Évente mintegy 20 ezer ilyen fiatalról van szó. Elhelyezésükről az üzemekben kell gondoskodni olyképpen, hogy csökkentett munkaidővel ésen-és ma már sokezer tehetséges, rátermett helyi vezetőnk van, akik joggal követelnek maguknak nagyobb hatáskört. Nagyobb jogkört és több felelősséget kell kapniuk a helyi vezetőknek, akik ilyen módom be is bizonyítják rátermettségüket. — A helyi vezetők jogkörének és felelősségének növelését akadályozza tervezésünk, anyaggazdálkodásunk,pénzgazdálkodásunk, statisztikai adatszolgáltatásunk jelenleg még erősen kötött és bonyolult rendszere. A Minisztertanács a múlt hét keddjén megtárgyalta az egyszerűsítés további feladatait, és célul tűzte ki, hogy e területeken is rendet teremt. De rendkívül fontos az is, hogy a dolgozók és különösen a helyi vezetők ne általános szólamokkal lépjenek fel a bürokrácia ellen, hanem tegyenek gyakorlati javaslatokat arra, hogyan lehetne egyszerűbben és olcsóbban megoldani a feladatokat. • A bürokrácia csökkentésében csak akkor lehet eredményeket elérni, ha a dolgozók százezreinek véleményére és gyakorlati tapasztalataira támaszkodunk. A dolgozók javaslatai egyben nyomást gyakorolnak azokra az állami szervekre, amelyek még nem értették meg, hogy bízni kell a helyi vezetőkben, nek megfelelő bérezéssel alkalmazzák őket. Kisegítő munkájuk során ezek a fiatalok megismerik az üzem életét, az egyes gépeket és munkafolyamatokat, megszeretik a munkát. Ha a pártszervezetek, a szakszervezetek, a gyárak igazgatói, az idősebb szakmunkások törődnek az ifjúmunkások továbbképzésével, akkor iparunk jó utánpótlást nyer, nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is eredményesen munkálkodik a nemzetközi helyzet megjavításán, a béke fenntartásán. Együttműködésünk a szocialista tábor országaival egyre sokoldalúbbá válik. A magyar kormány küldöttsége, amely Gerő elvtárs vezetésével részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a múlt héten tartott berlini ülésszakán, ebben a szellemben működött közre az ott elfogadott határozat kidolgozásánál. Ez a határozat elősegíti, hogy az egyes országok természeti adottságaiknak legmegfelelőbben fejleszszék népgazdaságukat. Itt, Csepelen, az ország legnagyobb vasipari centrumában szeretnénk külön aláhúzni a szocialista tábor országainak gépipara közötti munkamegosztás hallatlanul nagy jelentőségét, amely lehetővé teszi, hogy az egyes országok messze szükségletükön felül gyártsanak egyes géptípusokat. Ily módon narey szériában, gazdaságosan termelhetnek gépeket, jelentősen csökkentve az önköltséget, növelve a munka termelékenységét. Nagy jelentőségű számunkra az alapanyagtermelésben való együttműködés, amelynek során Lengyelországból szenet, a Szovjetunióból vasércet, Romániából pedig földgázt fogunk kapni. —■ A szocialista tábor országai között különösen jelentős az egyes országok dolgozói közötti személyes kapcsolatok kialakítása, a turistaforgalom, a küldöttségek látogatása. Ez év öt hónapja alatt hatóságaink kétszer annyi kiutazási engedélyt adtak ki, mint tavaly az egész esztendőben. A Minisztertanács a közelmúltban határozatot hozott, amelynek értelmében a népi demokratikus országokba útlevél nélkül, a személyi igazolványhoz csatolt betétlappal és a fogadó ország vízumával lehet utazni. A határozatot az érdekelt országok kormányai most ratifikálták, s a rendelkezés két hét múlva hatályba lép. Ez az intézkedés gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kiutazási engedély megszerzésének ideje lényegesen megrövidül, költségei pedig az eddigiek felére csökkennek. Külföldi kapcsolataink fejlesztésében jelentős esemény, hogy sikeresen befejeződtek Jugoszláviával a gazdasági és pénzügyi kérdésekről folytatott tárgyalások. Kedden Magyarország és Jugoszlávia képviselői aláírták a két ország közötti pénzügyi és gazdasági egyezményt, továbbá a műszaki és tudományos együttműködésre vonatkozó megállapodást.• A tárgyalások sikere annak köszönhető, hogy mindkét fél őszintén törekedett a megegyezésre. Az aláírt gazdasági és pénzügyi megállapodás szerint Magyarország öt év alatt egyenlő részletekben elosztva 85 millió dollárt fizet Jugoszláviának. E nagy összegnek a megfizetése természetesen komoly terhet ró népgazdaságunkra. A magyar kormány a tárgyalások során elismerte és vállalta az 1947—1948- ban felvett jugoszláv kölcsön visszafizetését, amelyből a kamatokat is számítva, mintegy 25 millió dollárt kitevő adósságunk maradt vissza De ugyanakkor a hátralévő mintegy 90 millió dollárt kitevő háborús jóvátételi öszszeg jelentős csökkentését kérte. Ennek a kérésnek a jugoszláv kormány részben eleget tett, amikor elengedte a hátralévő jóvátételi összeg egyharmadát, körülbelül 30 millió dollárt Ezen az alapon jött létre a megegyezés. Jelentős a műszaki és tudományos együttműködésről szóló kedden aláírt egyezmény is, amely lényegében hasonló a szocialista tábor országai között már eddig is meglévő ilyen jellegű megállapodásokhoz. Ez az egyezmény lehetővé teszi, hogy Jugoszlávia és Magyarország kölcsönösen átadhassa egymásnak a szocialista építőmunkában szerzett tudományos, műszaki ismereteit és tapasztalatait. Ugyancsak lehetőséget ad arra is, hogy kölcsönös alapon hosszabb-rövidebb tanulmányutakra, gyárlátogatásokra küldhessünk kiváló mérnököket és szakmunkásokat, akik a helyszínen tanulmányozhatják országaink iparának legjobb technológiai folyamatait, technikai eredményeit. Harc az államigazgatás egyszerűesítésiéért, a túlzott, bürokratikus központosítás ellen Enyhül a nemzetközi feszültség, szélesednek hazánk külkapcsolatai Hegedűs elvtárs ezután áttért a nemzetközi helyzet elemzésére s először is a nemzetközi feszültség enyhüléséről beszélt. •—* A magyar kormány arra törekszik, hogy a maga részéről is hozzájáruljon a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a béke biztosításához — mondotta. — Ez a cél vezette kormányunkat akkor, amikor a hadsereg létszámát 20 ezer fővel csökkentette, s amikor a közelmúltban határozatot hozottarról, hogy a déli határok után a nyugati határon is el kell távolítani a műszaki zárat. A kormány arra törekszik, hogy szélesítse nemzetközi kapcsolatainkat. Tárgyalásokat kezdeményezett diplomáciai kapcsolatról, felvételére Afganisztánnal, Brazíliával, Japánnal, Libanonnal, Mexikóval, Uruguay-jal. Néhány nap múlva Magyarországra érkezik a finn parlamenti küldöttség. Meghívtuk a török parlament küldöttségét is, s reméljük, hogy hamarosan ellátogat országunkba. A múlt héten körünkben üdvözölhettük a brazil szenátus külügyi bizottságának elnökét s a szenátus másik tagját. Ellátogatott hazánkba a brazil parlament képviselőinek népes csoportja is. Ugyancsak itt járt Szudán kereskedelmi minisztere, és a közelmúltban Magyarország vendége volt egy burmai és egy egyiptomi miniszter. Egyre több kapitalista országgal kötünk gazdasági szerződéseket. A magyar kormány tehát Nagyobb súlyt helyezünk a felvilágosító, meggyőző munkára Hegedűs elvtárs a továbbiakban megállapította, hogy országunk bel- és külpolitikai helyzete egyre szilárdabb lesz. A régi rend hívei közül is egyre többen látják, hogy az az út, amelyen országunk 1945. óta fejlődött, feltartóztathatatlanul vezet előre —■ mondotta. — Ebből a felismerésből a régi rend hívei közül is sokan arra a következtetésre jutnak, hogy számukra is célszerűbb beleilleszkedni népi demokratikus rendszerünkbe. A pártnak, a munkásosztálynak nem érdeke, hogy az osztályharc élesedjék. Inkább érdeke, hogy az osztályellenség — belátva a népi demokrácia elleni harc értelmetlenségét — fokozatosan visszavonuljon. E célnak megfelelően a kormány intézkedései továbbra is arra irányulnak, hogy a régi rend hívei — akik belátják hibájukat és hajlandók bekapcsolódni az építőmunkába — munkájuk szerint ítéltessenek meg. Ez a törekvés vezette a kormányt, amikor pár héttel ezelőtt a püspöki kar kérésére javaslatot tett arra, hogy az Elnöki Tanács részesítse kegyelemben Grősz Józsefet, és hozzájárult ahhoz, hogy Grősz József mint kalocsai érsek működjék, s egyben ellássa a katolikus püspöki kar vezetőjének tisztét. — Az a véleményünk, hogy Grősz József nézeteiben ugyanúgy, mint sok más egyházi személy gondolkodásában is az elmúlt években bekövetkezett nemzetközi és belső fejlődés hatására jelentős változás ment végbe. Ezt mutatja Grősz József kalocsai érsek nyilatkozata, amelyben kijelentette, hogy hűséges fia, engedelmes polgára lesz a Magyar Népköztársaságnak és arra törekszik, hogy a katolikus egyház és az állam közötti kapcsolat egyre jobban elmélyüljön. A kormány reméli, hogy nemcsak a hazai egyházi tényezők, hanem a nyugati egyházi körök — köztük a Vatikán is — belátják, hogy minden olyan kísérlet, amely népi demokráciánk ellen akarja felhasználni a vallásos meggyőződést, eleve kudarcra van ítélve. Ugyanakkor ismételten és leghatározottabban ki kell jelenteni, hogy a magyar népi demokrácia továbbra is a legteljesebb mértékben biztosítja a vallásszabadságot. A munkásosztály hatalmának megerősödése lehetővé tette, hogy belpolitikánkban sokkal nagyobb súlyt helyezzünk a felvilágosító, meggyőző munkára. Ez azonban nem jelenti és nem is jelentheti, hogy hatóságaink nem sújtanak le törvényeink teljes szigorával az ellenséges elemekre, ha megkísérelnének fellépni népi demokráciánk ellen, ha kárt okoznának szocialista építésünknek. Hegedűs elvtárs végezetül arról beszélt, hogy fejlődésünk elkövetkezendő szakaszában mily rendkívül fontos szerepe lesz a dolgozó tömegek kezdeményezőkészségének, aktivitásuk kibontakoztatásának.• Úgy, ahogy a múltban, a jövőben is a munkásosztály helytállása lesz az alapja további fejlődésünknek — mondotta —, ez a helytállás lesz a magyar népi demokrácia további sikereinek is legfőbb biztosítéka.