Vasmegye, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-01 / 154. szám

MAI SZÁMUNK 8 OLDal c .aG PILE!ÁR­AI EGYESÜLJELEK! A MEGEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. évfolyam, 1. szám. Ára 50 fillér 1956. július 1. Vasárnap. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata A Szovjetuni Komm­­unista Pártja történelmi­lentőségű kong­­ressz­usának határa a Magyar Dolgozók Pártja özponti Vezető­ségének 1956. március 12—13-i határozata alapjl hazánkban megerősödött a pildemokrác­i, az állami és társadami élet demok­ratizmusa, a Socialista törvé­nyesség. A párt jlentős kezdeti eredményeket ért el a szektaria­­nizmus, valamint személyi kul­tusz maradványai eleni harcban, és egyre inkább érényesül a kol­lektív vezetés lenn­ elve a párt­­munkában. A mukások, dolgozó parasztok,­­ értelmis ?sek építő bí­rálata,­­egészséges,­lkotó vitái és javaslatai új rendzetet adnak a szocializmus építésznek. Különösen üdvözlni kell a párt­szervezeteinkben kbontakozó ter­mékeny vitákat. A vitákon sok helyes, egészséges a­z eredmények növelésére és a hib­a kijavítására irányuló javaslat merül fel. Ezt az egészséges fejlődést azon­ban helyenként a párt és a népi demokrácia ellen iányuló dema­góg fellépések veszélyeztetik. A pártszervezetek, a kommunisták sokhelyütt szembeszálltak az ilyen törekvésekkel. Egyes esetekben azonban pártunk tagjai e köteles­ségüket elmulasztották, főként azért, mert azt hitték, hogy e hely­iéit®s­teni határozott ál­lásfoglalásuk­kal a ford­álat elfojtá­­­sának látszatát keltik. A pártelle­­nes elemek a párt, a kommunisták türelmén felbátorodva, egyre erő­södő támadást indítottak pártunk politikája és­ vezetése, a népi de­mokratikus rendünk ellen. E támadások egyik gócpontjává vált a DISZ Petőfi-köre. Ennek vitaestjei kezdetben egészséges irányúak voltak, ezeket azonban az utóbbi időbel­, egyes, pártunk politikájával szembehelyezkedő ele­mek egyre erősödő mértékben igyekeztek felhasználni pártelle­nes nézetek terjesztésére. Arra, hogy megtévesszék a közvéle­ményt, különösen az ifjúság egy részét, s ingadozó elemekből hí­veket toborozzanak maguknak A legutóbbi Petőfi-köri vita egyes felszólalói (Déry, Tardos), már odáig mentek, hogy tagadták a párt s a munkásosztály vezető szerepét és Zburzsoá ellenforradal­mi nézeteket hirdettek. Néhány más felszólalóval együtt a párt és a népi demokrácia fejlődése során elkövetett hibákat demagóg mó­don, egyoldalúan kiélezték, telje­sen elhallgatták, sőt tagadták pár­tunk és dolgozó népünk forradal­mi vívmányait. Rágalmazták a párt- és állami funkcionáriusokat, akiknek munkája összeforrott a magyar népi demokrácia nagy si­kereivel. Ezek a felszólalók, szá­molva a XX. kongresszus, a le­nini eszmék rendkívüli népszerű­séésével­ úgy léptek fel, mintha a XX. kongresszus, a marxizmus— leninzmus talaján állnának, hogy így is leplezzék a párt- és népi demokrácia-ellenes nézeteiket. Ez­zel becsületes dolgozókat, köztük párttagokat is megtévesztettek, akik nem ismerték fel azonnal, hogy rosszindulatú, pártellenes megmozdulással állnak szemben. A Petőfi-kör legutóbbi vitájá­nak antidemokratikus jellegére jellemző, hogy szervezett csopor­tok botrányos módon zavarták a álláspontjait képviselő elv­­hozzászólásai­t, s a nagy megjelent becsületes megnyilvánulásai­ népi demokrácia et főként egy szervezi, amely alakult ki A sajtó nem lépett fel a párt­ellenes nézetekkel szemben, egyes újságok és folyóiratok pe­dig megtévesztő, elvtelenül dicsé­rő tudósításokat közöltek, sőt esetenként provokációs tartalmú cikkeknek is helyet adtak. A párttagság körében többhelyütt zavart keltett a Szabad Nép jú­nius 24-i számának hibás cikke, amely nem szállt szembe az el­lenséges, demagóg nézetekkel, el­túlozta a Petőfi-kori vita egyes egészséges vonásait. Az MDP Központi Vezetősége határozottan elítéli a Petőfi-kör­­ben lezajlott pártellenes megnyil­vánulásokat. Pártunk és egész dolgozó népünk elvárja, hogy vé­get vessünk a párt- és népi de­mokrácia-ellenes jelenségeknek. A párt és a kormány az el­múlt hónapokban a XX. kong­resszus szellemében számos fon­tos határozatot hozott és további intézkedéseket készít elő a hibák kijavítására s további fejlődésünk meggyorsítására. Semmiféle de­magógia nem akadályozhatja meg pártunkat abban, hogy tovább haladjon a szocialista demokratiz­mus útján. Pártunk töretlenül tovább fejleszti az állami, társa­dalmi élet demokratizmusát, biz­tosítja az alkotó vitát, a pártsze­rű bírálatot, tántoríthatatlanul folytatja a pártélet lenini nor­máinak biztosítását, küzd a sze­mélyi kultusz, a dogmatizmus, a szektarianizmus minden megjele­nési formája ellen és a szocialis­ta törvényesség további megszi­lárdításáért. A Központi Vezetőség felhívja a kommunistákat, pártunk min­den tagját és népi demokrá­ciánk minden hívét, hogy szán­janak mindenütt síkra a párt­ és a kormány politikájáért. Minde­nekelőtt felvilágosító munkával, meggyőzéssel védelmezzék a párt célkitűzéseit. A legerélyeseb­ben szálljanak szembe a párt- és népellenes demagóg megnyilvá­­nulásokkal, bárhol és a klk­ki ré­széről jelentkezzenek is azok. A párttagok és pártszervezetek őrködjenek éberen a párt egy­ségén, erősítsék a pártfegyelmet. Legyenek tudatában annak, hogy a dolgozó nép ellenségeinek ke­zére játszik, aki meg akarja bon­tani a párt egységét, s aki éket akar verni a Központi Vezetőség és a párttagság, a párt, valamint állami funkcionáriusok, s a nép közé. A Központi Vezetőség a forra­dalmi éberség fokozására hívja fel pártunk­ tagjait és a párton kívül dolgozókat, mert a pártel­lenes, demagóg nézetek hatására megnövekedett az ellenséges za­varkeltés veszélye. A poznani provokáció arra figyelmeztet minden magyar dolgozót, min­den becsületes hazafit, hogy ha­tározottan szálljon szembe a za­­vart keltő kísérletekkel és segítse azoknak az erőknek szabad ki­bontakozását, melyek a marxiz­mus-leninizmus alapján, a XX. kongresszus szellemében új si­kerekhez vezetik népi demokrá­ciánkat. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége biztos abban, hogy pártünk tagjai, a munká­sok, parasztok és értelmiségiek, a népi demokrácia minden híve egységesen sorakozik fel a párt vezetése és a kormány mellett, népi demokráciánk vívmányainak továbbfejlesztéséért, a szocializ­mus építéséért. Buda­pest, 1956. június 30. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Csehszlovák vendégek Szombathelyen Kedves vendégek érkeztek pén­teken Szombathelyre. Dr. Spindle­­rova Angela, a cseh egészség­­ügyi minisztérium oktatási osz­tályának vezetője és Hrkovács Stefán, a szlovák egészségügyi minisztérium oktatási osztályá­nak vezetője látogatott el, hogy megtekintse városunk egészség­védelmi intézményeit. A csehszlovák vendégek kéthe­tes tanulmányútra érkeztek ha­zánkba. Szombathelyi látogatá­suk előtt Budapesten és Szege­den néztek meg kórházakat, egészségügyi szakiskolákat, és más egészségügyi intézményeket Pénteken délután Szombathely nevezetességeit látogatták meg a vendégek, szombaton pedig az egészségügyi szakiskolát, a me­gyei kórházat és a klinikát te­kintették meg. Különösen az egészségügyi szakiskolában néz­tek körül tüzetesen, hiszen azzal a céllal jöttek hazánkba, hogy tanulmányozzák országunk egész­ségügyi szako­­tatását. A vendégek elismeréssel nyi­latkoztak Szombathely egészségvé­delméről, egészségügyi szakokta­tásáról. — Szép eredményeket tud fel­mutatni a magyar egészségügyi szakoktatás — mondotta többek között dr. Spindlerova Angela —. Beszéltünk több jövendő védőnő­vel, egészségügyi dolgozóval és azt tapasztaltuk, hogy a magyar fiatalok­­ szívesen tanulnak az egészségügyi szakiskolákon. A szombathelyi egészségügyi szak­iskolában a tanulók szorgalma­sak, fegyelmezettek és főleg jó vendégszeretők. Elismeréssel szóltak a csehszlo­vák vendégek Szombathely kór­házkultúrájáról is. Megjegyezték, hogy igen jó és eredményes a ta­nács, a kórház és az egészségügyi szakiskola közötti kapcsolat. Sze­rintük is ez az egyik legfonto­sabb feltétele a jó munkának. Elmondották, hogy Csehszlová­kiában is hasonlóan szép eredmé­nyeket tud felmutatni az egész­ségvédelem, ott is hasonlóak az egészségügyi viszonyok, s éppen ezért a két ország egészségügyi téren is sokat tanulhat egymás­tól. A vendégek a megyei tanács vezetőivel és a szombathelyi egészségügyi szervek vezetőivel arról is tárgyaltak, hogy szoro­sabb kapcsolatot teremtenek egy­mással. Úgy határoztak, hogy Szombathely és Pozsony még eb­ben az esztendőben egészségügyi küldöttséget cserél. Az egészségügyi szakiskola ta­nulói kedves ajándékokkal lepték meg a csehszlovák vendégeket, akik a tegnapi napot még Szom­bathelyen töltötték, majd néhány napi üdülésre a Balatonra utaz­tak ÜZEMEINK JELENTIK az első félév eredményei­ről Jól dolgozott az Öntöde és Fémmegmunkáló Miután a Szombathelyi Öntöde és Fémmegmunkáló Vállalat dol­gozói június 12-re teljesítették féléves tervüket, sok jelentős kis­gépet, szerszámot készítettek ter­ven felül. 25 sörlégkompresszor, 17 habverőgép, 1 borsófejtőgép, 164 ételürítő csap, 150 szénsavre­­duktor és több mint 2500 külön­féle szerelvény szerzett ismétel­ten sikert a vállalat munkásai­nak, vezetőinek. Valamennyi üzemrész túltelje­sítette előirányzatát. Legmaga­sabb százalékban az öntök tel­jesítették a mennyiségi tervet. Sajnos eredményeik nem egyön­tetűen nagyszerűek. Ugyanis 1 százalékkal több selejtet „gyár­tottak” a megtűrtnél. Igaz, a ko­rábbihoz képest csökkent a selejt, de az öntők csak akkor könyvel­hetnek el teljes sikert, ha a meg­tűrtön, vagy alatta készítenek csak selejtes öntvényt. A forgá­csolók 125, a lakatosok 149 szá­zalékra teljesítették első félévi tervüket. A vállalat dolgozói úgy tervez­ték még a félév elején, hogy a má­sodik negyedévben már átadják rendeltetésének a húsáruszelete­lőket is. Sajnos ígéretüket nem tudták teljesíteni, mert a szük­séges aluminium alapanyag nem érkezett meg, mire ők aluminium helyett — ötletes újítással — le­mezt alkalmaztak, így a húsáru­szeletelők már csak a festésre várnak. Felkészültek a második félévre — Az első negyedévben nem teljesítettük tervünket — nyilat­kozik Nagy László elvtárs, a Rostkikészítő Vállalat igazgatója. — Ennek az lett a következmé­nye, hogy első féléves tervünk teljesítésével is elmaradtunk. Nem gyártottunk le 50 mázsa ti­­lost lent. Az év végére pótolni akarjuk az elmaradást. — A második félévben kezdődik nálunk a munka dandárja. Ek­kor kapjuk a gubós lenkócot fel­dolgozásra. Augusztusig elkészít­jük az áztatásra, hogy augusztus­ban már zökkenő nélkül dolgoz­hassunk. Körülbelül 140 új mun­kásra lesz szükségünk augusztus­ban, hogy a 40.000 mázsa anyagot kikészítsük. Gépeink jók, most fogunk generálozni egy kócneme­­sítőt, s addig a kócot a tilolón nemesítjük. 7400 takaró terven felül A Szombathelyi Takarógyár az első félévben 7400 takaróval ké­szített többet a tervezettnél. Egy százalékkal több elsőosztályú ta­karót adtak a kereskedelemnek, mint tervük előírta. Mind a belföldi, mind a kül­földi megrendeléseket teljes egé­szében kielégítették. Exporttervü­ket jóval határidő előtt 104 szá­zalékra oldották meg. Most a második félév küszöbén nagy feladatok állnak a gyár dol­gozói előtt. Emil néven műszál­ból készítenek — egyelőre ex­portra — takarókat. Az új taka­­róféleség gyártása sokkal na­gyobb figyelmet igényel a gyár valamennyi munkásától. Mi legyen az éretlen és a szemét pergető őszi árpával? Az­ utóbbi napokban megtartott ha­társzemlék során érdekes jelenségre figyeltek fel a gazdák. Az őszi árpa helyenként még nem érett kasza alá, a gabonaszemek mégis a földre hul­lanak, peregnek. A megye egyes ré­­szein különösen nagy a pergési veszteség. S bizonyos: a kár csak fo­kozódna, ha az árpát továbbra is lábon hagynák. A legsürgősebb teendő­k, mint ahogy erre a Földművelésügyi Mi­nisztérium minapi közleménye is fel­­hívta a figyelmet : ahol pereg, azonnal megkezdeni az aratást. Az uraiújfalui Állami Gazdaságban is ezt tették: a kombájn azonnal mun­kához látott és a teljes érés előtti őszi árpát vágja. Mindenütt, ahol az őszi árpa pereg, kombájnnal megkezdték az aratást, illetve a betakarítást. Mivel az árpa­szemek még nem értek be teljesen, így problémát okoz a szárogatás és tárolás. Hogyan lehet a sok, ned­­ves árpát szárogatni, tárolni? Megyénk állami gazdaságai az őszi árpák mesterséges szárításához igénybe veszik a Magtermeltető­ és a Terményforgalmi Vállalatnál, vala­mint más állami vállalatoknál fel­­lelhető légi és más szárítóberendezé­seket. De üres magtárakban, vagy alkalmas időjáráskor szérűn is száro­­gatják a terményt. Az Uraiújfalui Állami Gazdaság­­szentivánfai üzemegységében — szak­emberekkel való előzetes megtárgya­lás után — a kombájnnal betakart­­tott árpát ledarálták és az árpaba­rát pillangósvirágú takarmánnyal keverve silózták, s ezt elsőrendű ab­­raktakam­ányként adják majd első­­sorban a sertéseknek és a baromfiak­nak. A silózást a megye állami gaz­daságai főagronómusainak, igazgatói­­nak jelenlétében végezték kísérlet­képpen is, hogy megtudják: ez az el­járás alkalmas-e arra, hogy másutt is alkalmazzák vagy ugyancsak szá­rítóberendezéssel szárítsák a kom­bájnnal betakarított őszi árpát. A gazdaság az őszi árpa nagyobbik ré­­szét — a többi gazdasághoz ha­­sonlóan —­­ szárítóberendezéssel szá­­rogatja, a tarlón maradt szemet pe­­dig a sertésekkel szántás előtt fel­eteti. Ahol az éretlen őszi árpa illózásá­­ra nincs lehetőség, ott a pergésben lévő árpát arassák le és vékonyan elterítve, többszöri forgatással száro­­gassák. mii Hl ■!—i ■ . Az aratás hírei A Sárvári Állami Gazdaságban tegnap egy 50 holdas őszi árpa­­tábla aratását kezdték meg há­rom kombájnnal. A kicsépelt ter­mést egy vontatóval szállítják a kombájn-szerűre, ahol cséplőgép­pel tisztítják s magát Gondos­kodtak a szalmalehordásról is. Erre a célra a gazdaság­­ saját készítményű, Zetor-vontatású szalmalehordót alkalmaz. A ze­­toros két műszakban dolgozik. A kombájnosok vállalták, hogy ma is — ha az idő engedi — egész nap dolgoznak. A csákánydoroszlói Szabadság TSZ 40 hold repce aratását kezd­te meg 30 kaszással. Ma délig végezni akarnak a repcével. A növényápolással is előrehaladtak. A nádasdi Keleti Csillag TSZ- ben végeztek a bíboraratással Ezekben a napokban szárogatják és hamarosan elcsépelik. A ostffyasszonyfai egyéni gazdák aratják az őszi árpát. A kalászosok jó termést ígérnek. Iparkodnak a munkával,, mert hamarosan beérik a rozs és a bú­za is. m­o­n­d­ni.. Minisztertanácsi h­atározat az épült munkások pótszabad­ságáról, az építők napjáról A Minisztertanács legutóbbi ha­tározata alapján az Építésügyi Minisztérium építőiparában fog­lalkoztatott munkások — ameny­­nyiben egész évi fizetett szabad­ságukat a téli időszakban, decem­ber 15—február 28 között veszik ki — rendes szabadságukon felül ,hat nap pótszabadságot kapnak, ha a munkafegyelemre vonatkozó rendel­eteket megtartották. A Minisztertanács az építőipar jelentőségének a kihangsúlyozása érdekében minden év május utol­só vasárnapját építők napjának nyilvánította. (MTI) f munkakönyv nélkül... A Minisztertanács rendelete alapján az állami építőiparban és a mezőgazdasági építkezéseken — legfeljebb háromhavi időtartamra — munkakönyv nélkül alkalmaz­hatók azok a mezőgazdasági fog­lalkozású dolgozók, akik az épít­kezéstől harminc kilométeres kör­zeten belül laknak. A mezőgazda­­sági foglalkozást az illetékes ta­nács igazolja. (MTI)

Next