Vasmegye, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-01 / 206. szám
Kezdődik az új tanév Ismét beköszöntött szeptember elseje, az új tanév kezdete. Megnyílnak az iskolák kapui, zsibongó gyermekhaddal telnek meg az osztálytermek, s felhangzik az első csengetés. Kezdődik a tanítás. A nyári szünidő után barnabőrű, vidám arcú gyermekek indulnak el ezután minden reggel az utcákon táskákkal a kezükben, hogy ismét többet tudjanak meg a világról, újabb ismeretekkel gazdagodjanak. Tovább építsék a tudás várát, amelyhez minden évben sok-sok téglát raknak le az iskola falai között. Várták ezt a napot nagyon az elsőoisztályosok. Új dolog lesz nekik az iskolábajárás, kis életük jelentős szakasza. Várták azok, akik már otthon érzik magukat az iskolában, de így év elején még egy-egy búcsúpillantást vetnek a rétre, a strandra, ahol annyi szép napot töltöttek a szünetben. De már kíváncsiság is vegyül gondolataikba, vajon milyen újat, szépet tudnak meg az emberiség szorgalmasan gyűjtött kincséből, a tudományok világából. Nem kevesebb érdeklődéssel kezdik az új tanévet a középiskolák tanulói sem. Ők már magasabb fokon ismerkedhetnek meg a különböző tárgyakkal és változatos, érdekes tudnivalókkal gyarapszik eddigi ismeretük. Az általános iskola után új környezet, új barátok, új tanárokcsiszolják tovább értelmüket, amelyen az első alakító vonásokat még az általános iskola tette meg. Várták ezt az új tanévet a nevelők is, akik két hónapi pihenés után a tanévkezdés sürgés-forgásában várakozással telve néznek tanítványaik szemébe. Alkotói izgalom tölti el szívüket, hiszen ismét kis tanítványaik elé lépnek. Rajtuk múlik, alapos lesz-e a gyermekek tudása, meg tudnak-e felelni ebben az évben az eléjük állított követelményeknek? A XX. kongresszus és a Központi Vezetőség határozatai nagy lehetőségeket nyújtanak a nevelőknek. Eredményesebb munkára kötelezi őket az ez évben bevezetésre kerülő új tanterv, amely megszabja az általános iskola alsó tagozatában az oktatónevelőmunka irányát. Ez az új tanterv, amely a nevelők helyeslésével találkozott, az új tankönyvek, amelyek eredményesebbé teszik az oktatást, lehetővé teszik, hogy valóban jobb is legyen az iskolai oktatás, mint az elmúlt években volt. Az új iskolaév kezdete különösen nagy eseményt jelent azoknak a fiatal nevelőknek, akik a tanítóképzőkben, vagy az egyetemen tanultakat első ízben adják át tanítványaiknak. Talán nekik a legnehezebb, de a fiatalság ereje, hivatásuk szeretete és az idősebb nevelők tapasztalata átsegíti őket a kezdet nehézségein. A szülők számára is sokat jelent szeptember elseje. Nemcsak azt, hogy gondoskodnak gyermekeik tanszereiről, hanem azt is, hogy megkezdődik az iskolákban a szülői munkaközösségek tevékenysége, amely soraiba várja őket. A gyermekek nevelése, jellemvonásaik kialakítása nem csupán az iskola, hanem a szülők kötelessége is. Csak közösen oldhatják meg ezt a fontos feladatot. Ezért olyan szükségszerű a szülői munkaközösségek léte és munkálkodása. Az új tanév kezdetével ismét megindul az iskolai ifjúsági szervezetek munkája. Az úttörők és a középiskolai DISZ-szervezetek a nyári szünet után színesebb, élénkebb foglalkozásokat szervezzenek, mint az elmúlt évben, hogy tevékenységük mindig vonzóbbá, érdekesebbé, hasznosabbá váljék. Szeptember elseje nagy esemény, sok-sok ember szívét tölti e várakozással. Nevelők, tanulókés szülők közös erőfeszítései válnak ismét mindennapi munkává, olyan napi feladattá, amely soha nem szürkülhet el, hiszen a jövő nemzedék nevelése, jellemének kialakítása hazaszeretetre, embertársai megbecsülésére, a társadalom hasznos tagjává változtatása van letéve kezükbe*'' " VILÁG PROLETÁRIÁI EGYESÜLJETEK! Három járási vezető nyilatkozik az időszerű mezőgazdasági munkákról Tegnap három járási mezőgazdasági osztályt hívtunk fel telefonon, hogy megérdeklődjük: hogyan állnak az időszerű mezőgazdasági munkákkal, mikorra fejezik be a cséplést s milyen előkészületek vannak az őszi munkákat illetően? A sárvári járásban Boda Ferenc elvtárs tsz-csoportvezető vette fel a telefont, s a következőket mondotta: — Számításunk szerint a hordást ma, acséplést igen kevés kivétellel 5 napon belül befejezzük. E munkában kicsit a termelőszövetkezetek vannak elmaradva, de a többi tennivalóban sokkal előbbre vannak az egyéni gazdáknál. Lőcsén, Uraiújfaluban, Vashosszúfaluban, s még néhány helyen a termelőszövetkezetek elkészítették a földeket ősziárpa-vetésre. Ezeken a helyeken már vetnének is, de az ígért vetőmagról csak diszpozíciót kaptak, magot még nem. Amikor a minőségi vetőmag megérkezik, azonnal megkezdik a vetést. Járásunk területén a sarjúkaszálást 50 százalékban végezték el a tsz-ek és az egyéni gazdák. A kaszálás és a betakarítás most is folyamatban van. E takarmányféleséget eddig a nagygeresdi termelőszövetkezetek, a tompaládonyi Béke, a vashosszúfalui Hajnal, az uraiújfalui Úttörő TSZ takarította be. Folyamatban van még a vetőszántás is, amelynek — becslésem szerint — 80—90 százalékát végeztük el. A szentgotthárdi járásban Poszt Alajos tervcsoport vezető ezt jelentette: — Az osztályvezető elvtárs nincsen itthon, de én is informálva vagyok a munkák állásáról A mi járásunkban — az eddigi eredményekből ítélve — vasárnap estig befejeződik a cséplés. A legutóbbi napokban szórványosan — mint Vasszentmihályon is — megkezdték a korai burgonya szedését. Ma és tegnap több helyen őszi árpát is vetettek, s ez a munka a közeli napokban már folyamatos lesz. Jelenleg a tsz-ek és az egyéni gazdák egy része is rozs- és őszi árpa alá készíti a földet. A vetőmagcsereakció keretében a minap nagyobb mennyiségű minőségi rozsvetőmag érkezett a járásba, amelyből nemsokára szintén megkezdődik a vetés. A rozsnak a jól bevált szokás szerint kissé pihentetjük a földet. A sarjúkaszálást, illetve betakarítást eddig közel 60 százalékban végeztük el. A kilátás azt mutatja, hogy az idén minden munkával előbb végzünk a szokottnál. A szombathelyi járásban Wittinger Lajos elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője így nyilatkozott: — A jövő hét végére befejezzük a cséplést. Azokban a községekben és tsz-ekben, ahol már megtörtént e munka, a vetőszántás van folyamatban. Az utóbbi napokban jó lendülettel megkezdődött a vetőmagcsere. Eddig 15 vagon búzát, 4.5 vagon rozsot, 2.5 vagon őszi árpát kaptunk a csereakció keretében. A közeli napokban mintegy 10 szelektor a vetőmag tisztítását kezdi meg. A bíborvetést teljesen befejeztük, a napokban vetjük az őszi árpát. A silózást is megkezdtük. A tanakajdi Proletár Hajnal TSZ-ben már folyamatban van e munka, ma kezdi meg a lukácsházi Úttörő, majd rövidesen több helyen is megkezdődik a silózás. A vetéseknél egyébként az idén a jól elkészített földek mellett a műtrágyázást is elvégezhetjük, mert a kellő mennyiségű szuperfoszfát és egyéb őszi műtrágya mindenhova megérkezett. A szálastakarmányok közül a hereféléket betakarítottuk, a réteken meg most van folyamatban a sarjúkaszálás. 50 ezer forintos ház Kié ez a ház? Kinek van annyi pénze Szelestén, hogy háromszobás, összkomfortos házat építtessen? — Kinek? — mosolyog Németh István, az Új Élet TSZ elnöke. — Annak, aki meg nem issza... Csajbi Antalé, ő építtette. — Mennyiért? — ötvenezerért! — válaszol az elnök. — Nagy pénz, mi? Van neki, mert négyen dolgoznak a szövetkezetben. Meg aztán igen jó dolgos család és aki dolgozik, mint ők is, egy évben összejön nekik 20—30 ezer forint. — Úgy igaz — bólint fejével Pukler Józsefné. — Két-három év alatt, minden megerőltetés nélkül felépítettek egy olyan házat, amilyennel kevés szelestei gazda dicsekedhet. — Annyi bizonyos, hogy ezt nem tehetné meg mindenki — magyarázza Németh István. — Valamikor, ha házat akart építeni az ember, 10—15 év kellett hozzá, amíg összekuporgatott a család annyi pénzt, ha éppen tudott. Meg kellett vonni az ember szájából a falatot, megrongyoskodták évekig. Aztán még 5—6 évig kellett gürcölni, mire mindent kifizettek. .. Csajbiéknak, de az Új Élet valamennyi tagjának az idén is lesz annyija a közös jövedelemből, hogy megvalósíthatja a család tervét. Csajbi Antal kilépett a ház elé. Kíváncsian, érdeklődve. — A magáé? — kérdem. A házra pillogat. Bizony szép ház. — Valahogy úgy van, az enyém. (1.) SZÁMADÁS a M ESS“£“ -ben □ A kertészet fiatal üzemága a közös gazdaságnak. Azért foglalkoznak vele, mert a földjeik java része igen alkalmas erre, meg aztán még jövedelmezőbbé akarják tenni a földművelést. Amint jeleztük, tegnap a kertészet önköltség-számítását végezték el. Czetter Zoltán véleménye: ez igen körültekintő számolást igényelt, mire elkészültek vele. De megérte — minthogy az a céljuk, hogy számadást készítenek az egész gazdaság jövedelmezőségéről, önköltségéről —, mert jobban látják, hogyan lehet, miként kell a következőkben fejleszteni a kertészetet, hogy az évről évre többet adjon. Lássuk a kertészetet: KERTÉSZET Az eddigi számításoknál is az egy kh. tiszta hozamának kiszámolását tartottuk fontosnak, úgy most is arra törekedtünk, hogy megtudjuk, mennyit jövedelmez a fiatal kertészet. Területe: 30 hold. (Jelentős része régi szántóföldből tevődik össze, ami azt jelenti, hogy sok munkát kell fordítani a gyomtalanításra.) E területen 20 holdon zöldséget, 10 holdon konyhakerti magvakat termelnek. Nézzük, mennyi az 1 kh. bruttó hozama és nyeresége, összbevétel: összesen 8011,28 Ft Ráfordítás: munkaegységben, forintban, műtrágyában, trágyában, vetőmagban: 5978,88 FtTiszta nyereség: 2032,40 Ft A fenti számításból is kiderül: egyelőre még sokat költenek kertészetükre, ha figyelembe veszszük, hogy a szövetkezetnek nagyobb lehetőségei vannak bevételei növelésére. Mindenesetre egy hold tiszta hozama, máris azt mutatja, hogy érdemes kertészettel foglalkozniok. Ezek után már könnyen kiszámíthatja bárki: a sorokmajori Petőfi TSZ a múlt évben a kertészetéből 60.972 forintot jövedelmeztetett. — Kertészetünk majd csak a következő években hozza be a ráfordított pénzt — mutat egy papírlapot Czetter Zoltán. Erről megtudjuk, hogy külön milyen összegű ráfordításuk van a kertészetre. Melegágyi ablakokra, kertészeti felszerelésekre, évenlő magvak előállítására 7068,90 forintot költöttek. Ugyanakkor 5000 forintért öntözőmotort vásároltak. Ezt mind saját erőből fedezték, tehát erre vonatkozó hitel nem terheli a szövetkezetet. Az idén előreláthatólag 268.240 forint bevételük lesz a kertészetből. Horváth Ferencsiy könyvelő számítása szerint s a bevételi kimutatás alapján (ez pedig hivatalos okmány) augusztus 20-ig közel 100 ezer forint került a tsz kasszájába. De ezután jön még a java, valószínű, többet hoz az idén a kertészet. Lassan elérünk a célhoz. Megtudjuk, mennyi tiszta jövedelmet hoz a közös gazdaságban egy hold, illetve milyen önköltséggel gazdálkodnak, amiből a szövetkezet világosan látja, hol kell javítani a nagyobb jövedelmezőségért. Tegnap délután hozzákezdtek a tejtermelés önköltség-számításához, majd a szarvasmarha-tenyésztés, a sertéshizlalás, sertéstenyésztés következik soron. (Folytatjuk) » Takács Ferenc FALUSI LEVELEZŐINK ÍRJÁK Nagy Tihamér, a lócsiklanberényi községi tanács vb-titkára arról ír, hogy példásan teljesítették az augusztus 20 tiszteletére tett versenyvállalásukat. A továbbiakban az Új Élet TSZ terméseredményeit méltatja. Búzából 12.44, rozsból 15.63 mázsás átlagot értek el. Még a falu legjobb egyéni gazdája sem ért el búzából ilyen magas termésátlagot. Dévai József, a sorkifaludi Petőfi TSZ elnöke azt közölte, hogy szövetkezetük idejében végzett a csépléssel. Náluk is szép átlagtermések vannak. Búzából 9.5, rozsból 14.08, árpából 14,50 mázsás holdankénti átlagtermést mértek be. Az elcsépelt kenyérgabonából eddig 1 kilót osztottak a tagoknak munkaegységenként. Jelenleg szorgalmasan készítik elő a talajt az ősziek alá. Horváth Sándor, a Bögötei Állami Gazdaság párttitkára beszámol a pusztalánczi üzemegységben működő tehenészek munkájáról, tejtermelési eredményeikről. Az istállóátlagot 10.8 literről 12.5 literre növelték. Továbbra is azon lesznek, hogy még több tejet adjanak a tehenek. Hasznos javaslatok a tanácsülésen Kőszegen a városi tanács augusztus 24-én tartott tanácsülésén beszélte meg a város kulturális helyzetét. A tanácsülés számos feladattal bízta meg a végrehajtó bizottságot. Elhatározták, hogy közös színjátszó csoportot hoznak létre a városban. Nagyobb gondot fordítanak a nemzetiségi lakosság kulturális tevékenységének fokozására is, így akarjuk elősegíteni Kőszeg dolgozói kulturális igényeinek fokozottabb kielégítését. A tanácsülésen sokan szóltak hozzá e napirendhez. Többek között Kraller Ferenc, a megyei tanács vb elnökhelyettese és Szatmári Erzsébet, a városi pártbizottság titkára tettek hasznos javaslatokat, amelyek végrehajtása jótékonyan hat majd Kőszeg kulturális életére. Kálmán József Kőszeg Néhány szó Balogunyom fejlődéséről A községfejlesztési alapból megkezdtük a falu villamosítását. A múlt évben 1500 méteres légvezetéket építettünk ki. Az idei községfejlesztési tervek tárgyalásakor egyöntetűen az a kívánság merült fel, hogy a villamosítást tovább kell folytatni. Ebben az évben villamosítottuk a Dózsa György utcát és az Arany János utca egy részét, továbbá felszereltettünk 14 közvilágítási lámpát. A volt kastélyban augusztus 19-én gyulladt ki a villany, itt van most az általános iskola és a kultúrterem. Az ünnepség után az Erkel című filmet vetítettük le. A lakosságnak az a kérelme, hogy rendszeresen tartsanak számára is mozielőadásokat. Nagyon helyes lenne, ha a községi tanácsnak nagyobb önállóságot adnának a költségvetés végrehajtásában, valamint a községfejlesztési alap felhasználásában, mert gazdaságosabban tudná felhasználni a rendelkezésre bocsátott hitelkereteket. Csire István, vb-elnök Megtakarításból újabb beruházás Csánig községben nemrégen készült el a művelődési otthon, amelyet a megyei tanács segítségével, és a község dolgozóinak hozzájárulásával készítettek. A tervezettnél sokkal több társadalmi munkát végzett a falu lakossága, így a községfejlesztési alapból 31 ezer forintot megtakarítottak. A megtakarított 31 ezer forintból 14.500 forintot a Repce híd rendbehozására használnak, 6 ezer forintot pedig két közkút építésérefordítanak.