Vasmegye, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-21 / 223. szám

Tőttek A SZOVJETUNIÓBÓL DRÓTKÖTÉLPÁLYA A VOLGA FELETT Augusztus 31-én aláírták a sztálingrádi vízierőmű építkezésen létesített drótkötélpálya üzembehelyezéséről szóló okmányt. Anatolij Uszkov, a drótkötélpálya vezetője, a szocialista munka hőse, a következőiket mondotta a Pravda tudósítójának: " Drótkötélpályánk teljesítőképességét és eredeti konstrukcióját tekintve egyedülálló a világon. A próbaüzemeltetés során 775 ezer tonna homokot és kavicsot szállítottak át rajta. A drótkötélpálya használatával kapcsolatos valamennyi fő folyamatot gépesítettek. Az irányítás távvezérléssel történik A drótkötélpályának az a rendeltetése, hogy biztosítsa, a vízierőmű építői számára a zavartalan anyagellátást. Jövőre legalább 3 milió 200 ezer tonna terhet kell átszállítanunk. LVOV 700 ÉVES Lvov városa, szeptember végén ünnepli alapításának 700. évfordulóját. A hovi történelmi múzeumban nagy kiállítás nyílt meg. Mintegy 2000 kiállítási tárgy tükrözi a város történelmét, alapításától napjainkig. Nagy az Orziely Jődles Dobronravov festőművész „Lvov megalapítója” című képe iránt, amely Galickija fejedelmet ábrázolja a város első erődjének építői között. A kiállítás látogatói nagy érdeklődésselszemlélik a városban a szovjetek fiatalokra jutásáról, valamint Lvov 1944-ben történt felszabadításáról szóló anyagokat. Sok tárgy szemlélteti az ipar, a tudomány és a kultúra fejlődését. Ott látjuk azokat a termékeket is, amelyek a városüzemeiben és gyáraiban készülnek. " KILENCEMELETES SZÁLLODA ÉPÜL A SZOVJET főváros központjában A Vörös tér közelében, Moszkva központjában rövidesen megkezdik egy kilencemeletes, 2700 szobás új szálloda építését, amely nemcsak Moszkva, hanem egész Európa legnagyobb szállodája lesz. Négyszög alakú épülete több mint tíz hektár területet foglal majd el. Egyik épületében 2000 nézőt befogadó színház, másik épületében két nézőtermes filmszínház és étterem nyílik. A szálloda épületeit hatalmas kert veszi majd körülívelő fákkal, virágágyakkal, szökőkutakkal. LEnINGRÁD HÍDJAI Leningrád építészeti szempontból a világ egyik legszebb városa. Leningrádot Gő folyó, patak és csatorna szeli át, amelyeknek hossza összesen 165 kilométer. Ez a sajátságos vízrendszer mintegy pókháló, száz szigetre osztja a várost. . Leningrádban mintegy 400 hidat találunk. A leningrádi folyókban és csatornákban mindig igen magas a vízállás, ezért a partokat mindenütt gránittal burkolták, ami rendkívül dekoratív hatást kelt Minden híd utánozhatatlan mérnöki elgondolás megtestesülése, s e nagymúltú város életével és harcaival kapcsolatban mindegyiknek megvan a maga története. Smidt hadnagy hídja mellett egy első pillantásra jelentéktelennek tűnő gránit emlékmű áll. Feliratából azonban kiderül, hogy 1917 októberében ágyúit a Téli Palota felé irányítva, ezen a helyen horgonyzott az „Aurora” cirkáló. A Dvorcov híd pedig arról nevezetes, hogy 1917 októberében Lenin utasítására a pétervári Vörös Gárda őrizte ezt a hidat, hogy az ellenség ne zavarhassa meg a Téli Palota döntő ostromát. MŰKEDVELŐ FILMSTÚDIÓ Moszkva utcáin plakátok jelentek meg: „A műkedvelő filmstúdió, felvételt hirdet nem hivatásos operatőrök és színészek számára.." Már az első napokban sok moszkvai fiatal jelentkezett az újonnan létesített intézményben. A műkedvelő filmstúdió A. B. Konsztantyinov filmrendező ötlete volt. Nem hivatásos színészekkel akar fimet készíteni. A terv rendkívül népszerűnek bizonyult a fővárosi fiatalok körében. GYERMEKSTADION Moszkvában a „Lenin” Központi Stadion mellett gyermekstadion épül. Ez év végére rendes méretű labdarúgópálya készül el, amelyet 40,7 méteres futópályavesz körül. A fiatal szurkolók 3000 férőhelyes lelátót kapnak. A lelátók alatti helyiségekben, amelyeknek területe meghaladja az 1000 négyzetmétert, helyezik el az öltözőket, zuhanyozót, az orvosi szobát, a büfét. A gyermekstadion területén ezenkívül röplabda-, kosárlabda- és teniszpályát is építenek. 2 ««♦rtiisepf.M. Péntek. Jovan Veszelinov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége képviselőjének üdvözlő beszéde a Kínai Kommunista Párt Vili. kongresszusán A Kínai Kommunista Párt VIII. kongresszusán felszólalt Jovan Veszelinov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének képviselője. Beszédében többek között azt mondotta: —A Központi Bizottságunk és Tito elvtárs, pártunk vezetője nagyrabecsüli a kínai kommunistáknak az imperializmus és a belső ellenforradalom elleni harcát, a kínai nép fegyveres küzdelmét, amely az egész világ haladó erőit lelkesítette és bátorította. Országunk és dolgozó népünk nagy érdeklődéssel kíséri és tanulmányozza a kínai népnek a szocialista társadalmi viszonyok és a nagy szocialista Kína kiépítésében szerzett tapasztalatait és erőfeszítéseit. A kínai népnek harca,, amelyet pártjának, Mao Ce-tung elvtársnak vezetésével folytatott, hatalmas történelmi eredményekhez vezetett. Mi, jugoszláv kommunisták, felhasználtuk a kínai tapasztalatokat a fegyveres harcban, különösen a partizánharcokban. A kínai forradalom, ugyanúgy, mint a mi forradalmunk, megmutatta, hogy meghatározott belső és nemzetközi feltételek között a partizánháború formájában viselt fegyveres harc jelenti a győzelem egyedül lehetséges eszközét. Tekintet nélkül mindarra, ami a közelmúltban a nemzetközi munkásmozgalomban végbement, a Jugoszláv Kommunistái Szövetsége és Jugoszlávia, mint állam sohasem szűnt meg őket mindenben támogatni. Országunk az öszszes nemzetközi fórumok előtt mindenkor síkraszállt az új Kína megszilárdításáért, felvételéért az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, valamint a kínai népnek Tajvanhoz való jogáért. Az új Jugoszlávia arra törekedett és arra törekszik majd, hogy Kína megszabaduljon attól a gazdasági és politikai nyomástól, amit egyes nyugati országok gyakorolnak reá. Központi bizottságunk és népeink meg vannak győződve arról, hogy az országaink és pártjaink közötti kapcsolatok egyre inkább fejlődnek és erősödnek. A második világháború után a viszonyok nagyon megváltoztak a világban. Korábban csak egyetlen szocialista ország létezett: a Szovjetunió, amelyet tőkés világ vett körül. A demokratikus és szocialista erők győzelmével Kínában, Jugoszláviában és egész sor más országban. India, Burma, Indonézia és sok más nép felszabadulásával az imperializmus járma alól, a gyarmati és félgyarmati népeknek a szabadságáért és a függetlenségéért folytatott permanens harcával, továbbá a demokratikus és szocialista erők megnövekedésével minden országban, megteremtődtek az új viszonyok a világban. Ezek az új viszonyok megkövetelték és megkövetelik, hogy sok újat vigyenek a nemzetközi munkásmozgalomba, a hatalomért folyó harc stratégiájába és taktikájába, a szocializmus építésébe és a nemzetközi viszonyokba. Ezek az új viszonyok új utakat is nyitottak és nyitnak, amelyek megkönnyítik a haladó erők békeharcát és a szocialista és demokratikus társadalmi rendszer építését. A Jugoszláv Kommunista Párt e nehéz harcok esztendeire és a munkásosztály, valamint a dolgozó nép hatalomrajutásának és a szocializmus építésének útján elért nagyszerű győzelmeire tekint vissza. A jugoszláv kommunisták mindezeket a nehézségeket az által küzdötték le, hogy hívek voltak a marxizmus—leninizmus eszméihez, hogy mint forradalmárok bátran haladtak előre és hittek e tanítás csalhatatlanságában és győzelmében. Pártunk fegyveres harcba vitte Jugoszlávia népeit a német és az olasz imperializmus és csatlósai ellen, függetlenségünk megvédéséért és az új szocialista Jugoszlávia megteremtéséért. De pártunk ezt azért is tette, mert ezzel tartozott a szocializmus első országannak , a Szovjetuniónak, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak. Belső fejlődésünkben felhasználtuk a Szovjetuniónak a szocialista társadalmi viszonyok építésében szerzett tapasztalatait. Pártunk azonban úgy vélte, hogy az új feltételek között új utakat és lehetőségeket kell keresnie az új társadalom építésében, figyelembe véve a marxista—leninista tanítás alapjait és a konkrét jugoszláv valóságot. Marx, Engels és Lenin, a marxizmus—leninizmus klasszikusa, de különösen Lenin figyelmeztetett a bürokratizmus veszélyére a szocialista társadalom fejlődésének kezdetén, rámutatva, hogy a bürokratizmus megakadályozza az ember szabadságát, a dolgozók kezdeményezését és ezáltal az anyagi erők fejlődésének fékezőjévé válik. Lenin rámutatott egyes formákra is, amelyek megakadályozhatják a bürokratizmust és teljes mértékben felszabadíthatják a tömegek kezdeményezését a szocializmusban. A szocializmus építésének jugoszláv gyakorlatában hamar beláttuk, hogy a gazdasági élet és az állam, a művelődés, a kultúra és az élet egyéb területén a merev centralista irányítás szüli a bürokratizmust, amely megkísérelte, hogy mindenható urává váljék egész életünknek. A bürokrácia ostora alatt az emberek lehorgasztják fejüket és méltatlankodnak, hogy azután végül is automatikus végrehajtóivá váljanak a mindenható bürokrácia akaratának. Pártunk abból az elvből indult ki, amidőn hadat üzent a bürokratizmusnak, hogy a társadalmi élet minden területén a társadalmi önigazgatáson keresztül kell fejleszteni a szocialista demokráciát. A tömegei szabadságánál és szabad kezdeményezésének elsősorban az anyagi termelés területén kell kifejlődnie, hogy az emberek maguk irányítsák a termelést. Ezért teremtettük meg országunkban a munkástanácsokat, amelyek meghatározott feltételek között maguk kedvetlenül igazgatják a társadalmi termelő eszközöket. Nem kellett sok idő ahhoz, és a munkástanácsok nagy társadalmi erővé váltak országunkban. Ezután a szocialista pártokkal és egyéb mozgalmakkal való kapcsolatokról szólva hangoztatta: az ilyen kapcsolatok hozzájárulhatnak sok kérdés kölcsönös tisztázásához és az egyes pártok és mozgalmak politikájánál, jobb megismeréséhez. Befejezésül hangsúlyozta: —Mi, jugoszláv kommunistái, népeinkkel együtt örülünk a Kínai Kommunista Párt minden további sikerének, mert ezáltal erősödik a béke,, a demokrácia és a szocializmus az egész világon. (MTI) ^ticj.paifáutal útívc^íjzetéfi BELGRÁDBAN írt nap & öt éjjel a Dunán... J Budapestről indulva a Deák Ferenc gőzhajóval látogattuk meg a szomszédos Jugoszlávia és Románia legszebb dunamenti városait. Bezdán, Újvidék, Belgrád, Orsova, Herkulesfürdő, Ada Kaleh-sziget és Turnu Severin — ez volt az útvonalunk. Belgrádiján jugoszláv barátaink kedvesen fogadtak bennünket. Bár hajónk korábban érkezett, mégis perceken belül ott általa Putnik (az ottani IBUSZ) előkelő autóbuszai, hogy városnézésre indulhassunk. Udvarias vezetőném, nagy előzékenységgel válaszolt bármelyik kérdésünkre Megtudtuk, hogy Belgrád már a rónaiak idejében fontos stratégiai hely volt, Singidunum néven. Magyarország történetében, mint Nándorfehérvár, először Salamon idejében szerepel, aki Géza és László hercegekkel megostromolta és elfoglalta a várat. Autóbuszon érkeztünk föl egészen a vár bejáratáig. Vaskos bástyafalak, ívelő őrtornyok évszázadok történetéről mesélhetnének. Ott sétálgattunk, ahol 1456. júliusában — most ötszáz éve — Hunyadi János világraszóló győzelmét aratta az Európát fenyegető török felett. E várfalakról rántotta magával a mélységbe a zászlós törököt Dugovics Titusz. A várudvar felé menet látható az a négyszáz lépcsős várkút, amelyet még a rómaiak építettek. A nézelődéskor a közelmúlt kommunista hőseinek szobrait éppúgy megtaláljuk, mint a hősi partizánharcok idején zsákmányolt német hadifelszereléseket, például kilőtt német harckocsikat, repülőgépeket, eredeti formájukban összeácsolt partizánszállásokat, mintegy intő emlékeztetőként, hogy soha ■többé fasizmust! Mielőtt az emlékekben bővelkedő várat elhagytuk volna, a tetejéről gyönyörködünk a meseszép panorámában, Elénk tárult a Dune, a Száva, Zimony és a főváros szép képe. A várból kifelé jövet e Kalimegdán nevű sétány felé tartottunk. A magyarul kitűnően beszélő, szlovéniai származású vezetőnőnknek elmondtam, hogy ha mást ugyan nem is, de néhány vend éneket tudok, mivel a Jugoszláviával határos Felsőszölnök községiben tanítottam a vend anyanyelvű gyerekeket. Kérésére szívesen elénekeltem egyet-s kértőt, amelyeknek szövegét tökéletesen, értette. Az emlékszobrokkal, virágágyakkal díszes Kalimegdán mentén, amerre a diplomáciai testületek gyönyörű palotái vannak, angol, francia, osztrák turstacsoportokkal is találkoztunk. Aztán folytattuk a városnézést autóbusszal. Az autóbuszból egészen közelről megpillantottuk azt a megragadóan szép parkkal övezett palotát, amelyben Tito elnök feleségével lakik. Majd a köztársasági elnöki palota és a minisztériumok nagyszerű épületei mellett haladtunk el. Legjobban megragadta a figyelmemet a modern stílusban épült Partizán stadion. Közben megtudtuk,hogy Jugoszláviából is vannak társas utazások külföldre: Görögországba, Olaszországba és Angliába. Ezek az utazások azonban éppen olyan drágák, mint a tengerparti nyaralások az Adria mentén. Szétvezető üdülés ugyanis nincs a jugoszláv Pineau felszólalása a londoni értekezlet szerdai ülésén Eddig kilenc ország csatlakozott a csatornahasználók szövetségének tervéhez London (MTI). A londoni értekezlet szerda délutáni ülésén Pineau francia külügyminiszter — az AFP jelentése szerint — hosszabb felszólalásában azt fejtegette, hogy az érdekelt országok többségének két célkitűzése van. Az első szerint elkerülni a fegyveres konfliktust. Emellett a francia és angol katonai megmozdulásokat „elővigyázatossági intézkedéseknek”* minősítette, amelyeknek célja „elhárítaná a meggondolatlan gesztusokat“. A második célkitűzés Pineau szerint az, hogy a csatornát na adják egyetlen ember vagy egyetlen ország rendelkezésére, amely azt politikai célokra használhatná fel. A továbbiakban azt bizonygatta, hogy eddig már sok engedményt tettek Egyiptomnak. „Nasszer viszont kimutatta — folytatta Pineau —, hogy nem akar tárgyalni a 18 állammal Együtt kell működni Egyiptommal, azonban a 18 országnak ragaszkodnia kell álláspontjához." Ami Dulles tervét illeti a csatornahasználók szövetségéről, a francia külügyminiszter annak a véleménynek adott kifejezést, hogy az logikus következménye a 18 állam határozatának, amelyet az első londoni értekezleten hoztak. „Ha Nasszer visszautasítja a javaslatot vagy leállítja a hajókat, már most ki kellene dolgozni, hogy mit kell tennünk“ — mondotta Pineau, majd hozzátette, hogy véleménye szerint Dulles terve eszköz a jövőbeni tárgyalás megindítására és Nasszernek érdeke, hogy tárgyaljon. Pineau végezetül kijelentette, hogy támogatja a csatornahasználók szövetségének létrehozását és egyetért az ENSZ-hez való folyamodással, de szerinte ennek csak akkor van értelme, ha pontosan meghatározott alapon fordulnak a Biztonsági Tanácshoz. Ez egyébként Pineau szerint nem akadályozza a csatornahasználók szövetségének létrehozását. A londoni rádió ismertetése szerint az értekezlet első, szerdai napján kilenc állam csatlakokozott a csatornahasználók szövetségének tervéhez. Ezek: Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland, Olaszország, Norvégia, Hollandia és Nyugat-Németország, öt másik állam — Dánia Svédország, Pakisztán, Irán és Spanyolország — viszont amellett szállt síkra, hogy az ügyet haladéktalanul vigyék az ENSZ elé. Végül, négy állam — Japán, Portugália, Törökország és Etiópia — küldöttei még nem nyilatkoztak a tervről. (MTI) ★ Egyiptomi javaslat Egyiptom ismét javaslattal fordult a londoni értekezlet 12 részvevő államához. Indítványozta egy tárgyaló szerv létrehozását az immár két hónapja tartó szuezi válság felszámolására. Egyiptom a következő 12 országhoz fordult javaslatával: Irán, Portugália, Japán, Hollandia, Spanyolország, Svédország, Olaszország, Dánia, Nyugat-Németország, Ausztrália, Törökország és Norvégia. * 1— Eisenhower első választási beszéde Eisenhower elnök szerdán este tartotta meg első választási rádióbeszédét. A szuezi kérdésről ezeket mondotta: „Napjainkban a Szuezi-csatornával kapcsolatoan újabb súlyos válsággal nézünk szemben. Óvatosan és mértékletesen beszéltünk. Még nem tudjuk, hogy a szuezi válságot meg lehet-e oldani mindenki számára igazságosan és méltányosan.“ Szerinte a szuezi válsághoz hasonló konfliktusokat „a fokozott nyugati egység jegyében" kell megoldani. Ezután négy problémát sorolt fel, mint a legsúlyosabbat, amelylyel az Egyesült Államoknál szembe kell néznie. Első helyen az ázsiai és afrikai népek függetlenségi mozgalmát említette, azt állítva, hogy ezt a kommunisták a nyugatellenes gyűlölet szítására használják fel. Másodszor a nukleáris fegyverek veszélyéről szólott. „Ezek a fegyverek — mondotta — új és szörnyű mértékben fokozták a régebbi háborúk borzalmait.“ Harmadiknak a kommunisták „új politikai módszereit“ említette, negyediknek pedig a Szovjetunió ipari hatalmának növekedését, amely szerinte „veszélyezteti a Nyugatot és megkövetelné a gazdasági akciók lehető legszorosabb összehangolását a nyugati országok részéről.“ ii— i ■ i —■ — CSÜTÖRTÖKRE virradóra rövid tartózkodásra szíriai professzorok, fiatal mérnökök harminctagú csoportja érkezett a magyar fővárosba. — MOSZKVÁBAN az Egyesült Atomkutató Intézetben csütörtökön megnyílt a nemzetközi tudományos kutatószervezet tagállami képviselőinél értekezlete. CSÜTÖRTÖKÖN DÉLBEN kétnapos tartózkodásra Budapestre érkezett Luther Evans, az UNESCO főigazgatója. Látogatásának célja, hogy megbeszéléseket folytasson Magyarország részvételéről az UNESCO munkájában.