Vasmegye - Vasi Hirlap, 1956. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-02 / 232. szám
„ , „ MAI SZAMUNK « OTDAK VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ------------------------------------------- A megyei tanács ülése az időszerű mezőgazdasági munkákról, a termelőszövetkezeti mozgalom feladatairól A megyei tanács szeptember 29-i ülésén második napirendként a nyári mezőgazdasági munkák értékelése és az időszerű mezőgazdasági feladatok tárgyalása szerepelt. A beszámolót Máthé Sándor elvtárs mezőgazdasági igazgató terjesztette elő. A beszámoló hangoztatta, hogy a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok nagy többsége a tavalyinál sokkal nagyobb szervezettséggel, felkészültséggel oldotta meg feladatát. A gépállomások nagy segítséget nyújtottak a növényápolásban, a tavalyihoz képest 6900 katasztrális holddal nagyobb területen végeztek növényápolást. Az aratásban az egy gépre jutó teljesítés lényegesen emelkedett, ennek ellenére aratási tervüket nem teljesítették maradéktalanul. A cséplésben általánosságban nem fordultak elő súlyos hibák, de még az idén nyáron is több kifogásolni való akadt a gépállomások munkájában. Nyári idénytervüket 108,5 százalékra teljesítették. A továbbiakban a beszámoló kiemelte, hogy az den a tsz-ek terméseredményei még nagyobb fölényről tanúskodnak az egyéniekével szemben. Nemcsak egyes tsz-ek, hanem a megye termelőszövetkezeteinek egészében katasztrális holdanként 1—2 mázsával több gabonát takarítottak be, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Nem egy olyan tsz van, mint a kemenesszentmártoni Úttörő, amely rozsból holdanként 15,6, búzából 14,6 mázsás termést ért el.Az időszerű mezőgazdasági feladatokkal kapcsolatosan rámutatott a beszámoló, hogy komoly gondot kell fordítani a jövő évi gabonatermés megalapozására. A gondosan előkészített és elvégzett korai vetést semmiféle időjárás nem pótolhatja. A beszámoló ezután annak adott hangot, hogy helytelen az olyan nézet, amely ellenzi a porbavetést. Ennek a véleménynek adott kifejezést a vita kapcsán Sárvári István elvtárs megyei tanácstag, a Meggyespusztai Állami Gazdaság főagronómusa is. — Hallani olyan álláspontot — mondotta —, várjunk az esőre. Ilyenek elfelejtik: bekövetkezhet több hetes esőzés és akkor már október 20-ig nem lehet elvetni. Szakember is mondta már, hogy porba nem lehet vetni. Kifogásolható agrotechnikailag, de még ez mindig jobb, mintha sárba, novemberben vetünk, ami már késő és egyáltalán nem kecsegtet jó terméseredménnyel. — Sárvári elvtárs annak a véleményének adott kifejezést, hogy mélyebben kell vetni a magot, legalább 5—6 centiméter mélyen. Az ilyen vetésnél a föld ülepedése nem fogja kártékonyan befolyásolni a gabona gyökérzetének fejlődését. A beszámoló a jó vetés és talajmunka kapcsán megemlítette, hogy hol és milyen esetben hasznos a nitrogén műtrágyát használni. Hangoztatta, hogy főként olyan helyeken, ahol földmozgatás, tagosítás történt. Sárvári István elvtárs kifogásolta ezt a beszámolóban és azt hangsúlyozta, hogy csak olyan vetéseknél használjunk nitrogén műtrágyát, amelyek rossz előveteményű földbe kerülnek. Nem az a mérvadó tehát, hogy tagosított föld-e vagy sem, hanem az, hogy milyen elővetemény után vetünk. A beszámoló felhívta a figyelmet arra, hogy a betakarítással sem szabad késlekedni. A kukoricatöréssel egyidőben takarítsuk, silózzuk be a kukoricaszárat is, mert még ebben az időpontban jó minőségű silót nyerünk belőle. A beszámoló részletesen foglalkozott a tsz-mozgalom helyzetével. Hangoztatta, hogy a párt Központi Vezetőségének júliusi ülése ismételten síkra szállt a mezőgazdaság szocialista átszervezése mellett. Vannak komoly eredmények a megyében, erősebbek, gazdagabbak a tsz-ek, mindezek ellenére a tsz-ek számszerű fejlesztése nem halad kielégítő ütemben. Komoly hiányossága a tanácsok ez irányú munkájának, hogy a tsz-ek eredményeit nem használják fel megfelelően az egyénileg dolgozó parasztok meggyőzésére. Bírálta ezután a beszámoló a befelé fordulást, az elzárkózást, ami abban jelentkezik, hogy nem egy helyen nem szívesen hívják az egyénieket a jól működő tsz-ekbe. Fontos feladatként jelölte meg ezután, hogy a tsz-ek jövedelmezőségének kialakításában nagy szerepe van az állattenyésztés fejlesztésének. Sok tsz komoly nagyüzemi állattenyésztéssel rendelkezik, amely a jövedelem nagy részét adja a tagoknak. Vannak hiányosságok is, nem egy helyen nem fordítanak gondot a szakszerű takarmányozásra, alacsony termelésű állatokat tartanak, tenyésztés helyett inkább állattartás folyik. A hiányosságok ellenére is van azonban javulás a tsz-ek állattenyésztésében. Nagyobb gondot fordítanak az állatok szakszerű elhelyezésére, így például ez évben 2200 nagyüzemi férőhellyel bővül a tsz-ek épületállománya a megyében. Az építkezéshez a kormányzat közel 10 millió forint hosszúlejáratú hitelt bocsátott rendelkezésre. A gazdasági eredmények mellett komoly szükség van azonban az alapszabály megtartására, a szövetkezeti demokrácia érvényesítésére. Nem egy helyen az tartja vissza még az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy a vezetőség parancsolgatással akar irányítani. Nem tartja be a közgyűlés által hozott határozatokat. Varga Ferencné elvtársnő megyei tanácstag bírálta a megyei mezőgazdasági igazgatóságot, mert nem elég segítséget nyújt a tsz-eknek politikailag és szakmailag. Hangoztatta, hogy konkrét segítségre van szükség az agronómusok, mezőgazdasági szakemberek részéről is. A gépállomások is hasonlóan ne csak a gépi munkával, hanem politikailag is erősítsék a tsz-eket. Hatékony támogatásra, cselekvésre van szükség ahhoz, hogy mind a termelőszövetkezetekben, mind az egyéni gazdaságokban jól elvégezzék az időszerű mezőgazdasági munkákat és ezzel egyidőben erősödjék, izmosodjék a termelőszövetkezeti mozgalom megyénkben — állapította meg a megyei tanács ülése. Egy jövedelmező üzemág alapja korszerű, 600 férőhelyes baromfiólat épített a vassurányi Szabadság Termelőszövetkezet. Az építkezést főleg a szövetkezet egyre fejlődő baromfiállománya tette szükségessé. Az új, korszerű baromfiólban külön helyisége van a libáknak, külön a tyúk- és pulykaféléknek. Az épület belül világos, megfelelő szellőzőberendezéssel is el van látva, s emellett fűthető. Télen is tarthatnak benne fiatal majorságot. A tagság azt tervezi, hogy az új baromfiólban jó gondozással már jövőre olyan baromfiállományt nevel, amely több tízezer forintos jövedelmet hoz majd a házhoz. Az épületet a szövetkezet saját erejéből építette. Eddig közel ötezer hold búzát vetettek el a sárvári járásban (Telefonjelentés) A sárvári járásban a száraz időjárás ellenére is folyamatosan halad a munka. A vetésben a termelőszövetkezetek járnak élen. Eddig 28 tsz, közöttük a gércei Vörös Csillag, a sajtoskáli Béke és Kossuth befejezte a rozs vetését. Búzából eddig 4700 holdat vetettünk el. Tervszerűen halad a kapások betakarítása is. A napraforgót teljes egészében betakarítottuk, s a burgonyának is jóval több mint a felét kiszedték. Most a kukoricát és a cukorrépát szedik. A cukorrépát több helyen, mint például a mesterházi Búzakalász TSZ-ben is, gépi vontatású répakiemelővel szedik. Ez a tsz eddig 5 vagonnal el is szállított. Az eddigi eredményekből ítélve 195—200 mázsás holdanként átlagtermése van. A kukoricatörést a tsz-ek mintegy 28, az egyéni gazdák 15 százalékra végezték el. Az aprómagcséplést befejeztük. Hideg László, agronómus, sárvári járási tanács Az ízlésnek megfelelően nagyobb választék konfekcióruhákban Három éve van saját konfekcióüzeme a szombathelyi Állami Áruháznak. Ez idő alatt sok olyan ruhát készítettek az üzemben, amelyből az ipar nem tudott eleget szállítani, de a vásárlók keresték. Vagy nem egyszer megtörtént, hogy teljesen új divatú ruhákat is gyártottak a vásárlók igényeinek, kívánságainak kielégítésére. Az idei őszre ugyancsak új fazonú ruhákat készít a konfekcióüzem. Női tweed kosztümökből már eddig mintegy 60-at gyártottak le és értékesítettek az áruházban. A kereslet a kétféle fazonú kosztümökből nagy, ezért még további mennyiséget is készítenek. A sokfajta iparilag előállított női kabát mellé teljesen új fazonú női kabát varrását kezdik meg a héten az üzemben. Egyelőre mintegy 100 darabot gyártanak, s a kereslettől teszik függővé, hogy további mennyiséget is készítsenek. Az utóbbi időben az áruházból kifogyott a ballonkabát. Úgy látszott, hogy az ipartól egyelőre nem érkezik újabb mennyiség. A hiány pótlására az áruház konfekció-üzeme női ballonkabátok gyártását kezdte meg, s még a héten ezek árusítását is megkezdik. Mindezeken kívül változatlanul gyártanak az üzemben férfi őszi és téli kabátost. Ugyancsak a választék bővítésére, valamint a női készruhák pótlására az Állami Áruház szövetruhákat készíttet Szombathelyen. Ezek a szép, választékos színű és fazonú szövetruhák két héten belül megtalálhatók az áruházban. A gyermekkabátból az ellátás nem folyamatos. Az áruházban tervezik, hogy a saját konfekció-üzemben gyermekkabátokat is készítenek. Az őszi nagyvásárlást ilyen módon segíti a szombathelyi Állami Áruház. Interpellációk a megyei tanácsülésen Indokolatlan áthelyezésekről — Ipari tanulók szakvizsgáiról — Községi húsboltokról A megyei tanácsülés új színt kapott: interpelláltak a tanácstagok a jelenlévő vezetőkhöz, akik a kérdésekre azonnal válaszoltak. A kérdésekből és válaszokból közlünk néhányat. Odor Károly (Jánosháza) azt kérdezte, mi az oka annak, hogy községük egyik nevelőjét 1952 óta évenként más-más községbe helyezik, s miért van erre szükség? Farkas László, a megyei tanács oktatási osztályának vezetője válaszában megemlítette, hogy a nevelők áthelyezését a járási tanácsok oktatási osztályai végzik, s ők is helytelennek tartják, hogy a járások ilyen gyakran áthelyeznek nevelőket. — Erről a konkrét esetről nincs tudomásom, de néhány napon belül kivizsgáljuk az ügyet, és választ adunk a feltett kérdésre — mondotta. Ódor elvtárs második kérdése az volt, hogy lebontható-e a romos állapotban lévő községi malom. Kövér József, a megyei tanács VKG-osztályának dolgozója válaszolt a kérdésre. — Ha valóban életveszélyes állapotban van a malom, akkor lebontható, de tudomásom szerint ez a malom még nem olyan rossz, hogy a lebontása indokolt lenne. Megnézzük majd, nem hasznosabb-e a helyreállítása, mint a lebontása. Szabó József celldömölki tanácstag többek között arra kért választ, hogy a három évre leszerződött ipari tanulók a tanulóidő letelte előtt, tehát két év után kérhetik-e a felszabadításukat. E kérdéshez mások is csatlakoztak, mert — mint mondották —, nem ritka, hogy az ipari tanulónak be kell vonulnia katonának, mielőtt tanulóideje letelt volna. Előfordult, hogy a tanuló a felszabadulása előtt csupán két-három hónappal volt kénytelen megszakítani a tanulmányát. A feltett kérdésre Endrész József, a megyei tanács ipari osztályának dolgozója válaszolt. " A tanulóképzés általában két vagy három év. A három évre szerződötteknek legalább két évet, a két évre szerződötteknek legalább egy évet feltétlenül el kell végezniük. Tehát a három évre szerződött tanuló két év után, illetve a két évre szerződött egy év után akkor kérheti a felszabadítását, ha a szakma elsajátításában ez idő alatt kiváló eredményt ért el, és ezt az iskola igazgatója is igazolja. A tanácstagok közül többen kérdezték, mi szükséges ahhoz, hogy a községekben húsboltot nyissanak. Sárosi István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője válaszában közölte, hogy bármelyik községben nyitható húsbolt, ha erre alkalmas helyiség van. " Megyénk húsellátása az utóbbi időben olyan sokat javult, hogy a községek húsigényeit is ki tudjuk elégíteni. Ugyanúgy kielégítjük a zsírszükségletet is, mert zsír is korlátlan mennyiségben áll rendelkezésünkre. — Sárosi elvtárs válaszában kitért azokra a kérdésekre is, amelyek a kenyérellátásra vonatkoztak. Elmondotta, hogy a községek néha még hiányos ellátását a szállítási nehézségek okozzák. Nem arról van szó, hogy nem kapnak megfelelő mennyiségű kenyeret vagy péksüteményt, hanem arról, hogy az áru nem frissen érkezik. — Három új gépkocsit kap megyénk rövidesen — mondotta —, s így remény van arra, hogy hetenként három alkalommal tudunk a községekbe sütőipari termékeket szállítani az eddigi kettővel szemben. A Kenyéri Gépállomás igazgatója kérdezte, nincs-e mód arra, hogy a ragyogói Rába-hidat felépítsék. Mint mondotta, a gépállomás körzetéhez tartozó községeket — pl. Uraiújfalut — mintegy 20 kilométeres kerülővel tudják megközelíteni. Ez nagy üzemanyag-pocsékolást és munkakiesést okoz.- A Rába-hidak építését a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium határozza el — mondotta Kövér elvtárs. — Tudomásom szerint a minisztérium a ragyogói Rába-híd megépítését 1959-re tervezte. Munkában az új gépek Három új maró- és csapológépet kapott a harmadik negyedévben a Körmendi Ládagyár. Ezek a gépek modern technikát hoztak az üzembe. Az új gépeknél 20 százalékkal magasabb a termelékenység, jelentős mennyiségű anyagot takaríthatnak meg és tetszetősebb, jobb munkát végezhetnek. A régi gépek ugyanis törték a faanyagot, s így nagyon magas volt a selejt. Az új gép egyáltalán nem töri a készülő léceket, deszkákat. A régi szakemberek nagy örömmel dolgoznak a gépeken, amelyből kettő már működik, további egy pedig a negyedik negyedben kezdi meg munkáját.