Vasmegye - Vasi Hirlap, 1956. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-02 / 232. szám

„ , „ MAI SZAMUNK « OTDAK VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ------------------------------------------- A megyei tanács ülése az időszerű mezőgazdasági munkákról, a termelőszövetkezeti mozgalom feladatairól A megyei tanács szeptember 29-i ülésén második napirend­ként a nyári mezőgazdasági munkák értékelése és az időszerű mezőgazdasági feladatok tárgya­lása szerepelt. A beszámolót Máthé Sándor elvtárs mezőgaz­dasági igazgató terjesztette elő. A beszámoló hangoztatta, hogy a termelőszövetkezetek és egyé­nileg dolgozó parasztok nagy többsége a tavalyinál sokkal nagyobb szervezettséggel, fel­­készültséggel oldotta meg fel­adatát. A gépállomások nagy segítséget nyújtottak a növényápolásban, a tavalyihoz képest 6900 katasztrális holddal nagyobb területen végeztek nö­vényápolást. Az aratásban az egy gépre jutó teljesítés lényege­sen emelkedett, ennek ellenére aratási tervüket nem teljesítet­ték maradéktalanul. A cséplés­­ben általánosságban nem fordul­tak elő súlyos hibák, de még az idén nyáron is több kifogásolni való akadt a gépállomások mun­kájában. Nyári idénytervüket 108,5 százalékra teljesítették. A továbbiakban a beszámoló kiemelte, hogy az den a tsz-ek terméseredményei még nagyobb fölényről tanús­kodnak az egyéniekével szemben. Nemcsak egyes tsz-ek, hanem a megye termelőszövetkezeteinek egészében katasztrális holdanként 1—2 mázsával több gabonát taka­rítottak be, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Nem egy olyan tsz van, mint a kemenesszentmártoni Úttörő, amely rozsból holdanként 15,6, búzából 14,6 mázsás termést ért el.Az időszerű mezőgazdasági fel­adatokkal kapcsolatosan rámu­tatott a beszámoló, hogy komoly gondot kell fordít­ani a jövő évi gabonatermés megalapozására. A gondosan előkészített és elvégzett korai vetést semmi­féle időjárás nem pótolhatja. A beszámoló ezután annak adott hangot, hogy helytelen az olyan nézet, amely ellenzi a porbave­­tést. Ennek a véleménynek adott kifejezést a vita kapcsán Sárvári István elvtárs megyei tanácstag, a Meggyespusztai Állami Gazda­ság főagronómusa is. — Hallani olyan álláspontot — mondotta —, várjunk az esőre. Ilyenek elfelejtik: bekövetkezhet több hetes esőzés és akkor már október 20-ig nem lehet elvetni. Szakember is mondta már, hogy porba nem lehet vetni. Kifogásol­ható agrotechnikailag, de még ez mindig jobb, mintha sárba, no­vemberben vetünk, ami már késő és egyáltalán nem kecsegtet jó ter­méseredménnyel. — Sárvári elv­társ annak a véleményének adott kifejezést, hogy mélyebben kell vetni a ma­got, legalább 5—6 centiméter mélyen. Az ilyen vetésnél a föld ülepe­dése nem fogja kártékonyan be­folyásolni a gabona gyökérzeté­nek fejlődését. A beszámoló a jó vetés és ta­lajmunka kapcsán megemlítette, hogy hol és milyen esetben hasz­nos a nitrogén műtrágyát hasz­nálni. Hangoztatta, hogy főként olyan helyeken, ahol földmozga­tás, tagosítás történt. Sárvári István elvtárs kifogásolta ezt a beszámolóban és azt hangsúlyoz­ta, hogy csak olyan vetéseknél hasz­náljunk nitrogén műtrágyát, amelyek rossz előveteményű földbe kerülnek. Nem az a mérvadó tehát, hogy tagosított föld-e vagy sem, ha­nem az, hogy milyen elővete­­mény után vetünk. A beszámoló felhívta a figyel­met arra, hogy a betakarítással sem szabad késlekedni. A kuko­ricatöréssel egyidőben takarítsuk, silózzuk be a kukoricaszárat is, mert még ebben az időpontban jó minőségű silót nyerünk belőle. A beszámoló részletesen fog­lalkozott a tsz-mozgalom helyze­tével. Hangoztatta, hogy a párt Központi Vezetőségé­nek júliusi ülése ismételten síkra szállt a mezőgazdaság szocialista átszervezése mel­lett. Vannak komoly eredmények a megyében, erősebbek, gazdagab­bak a tsz-ek, mindezek ellenére a tsz-ek számszerű fejlesztése nem halad kielégítő ütemben. Komoly hiányossága a tanácsok ez irányú munkájának, hogy a tsz-ek ered­ményeit nem használják fel meg­felelően az egyénileg dolgozó pa­rasztok meggyőzésére. Bírálta ezután a beszámoló a befelé for­­dulást, az elzárkózást, ami abban jelentkezik, hogy nem egy he­lyen nem szívesen hívják az egyé­nieket a jól működő tsz-ekbe. Fontos feladatként jelölte meg ezután, hogy a tsz-ek jövedelme­zőségének kialakításában nagy szerepe van az állattenyésztés fejlesztésének. Sok tsz komoly nagyüzemi állattenyésztéssel ren­delkezik, amely a jövedelem nagy részét adja a tagoknak. Vannak hiányosságok is, nem egy helyen nem fordítanak gondot a szakszerű takarmányozásra, ala­csony termelésű állatokat tarta­nak, tenyésztés helyett inkább állattartás folyik. A hiányossá­gok ellenére is van azonban ja­vulás a tsz-ek állattenyésztésé­ben. Nagyobb gondot fordítanak az állatok szakszerű elhelyezésé­re, így például ez évben 2200 nagyüzemi fé­rőhellyel bővül a tsz-ek épü­letállománya a megyében. Az építkezéshez a kormányzat közel 10 millió forint hosszú­­lejáratú hitelt bocsátott ren­delkezésre. A gazdasági eredmények mellett komoly szükség van azonban az alapszabály megtartására, a szö­vetkezeti demokrácia érvényesí­tésére. Nem egy helyen az tartja vissza még az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy a vezetőség pa­rancsolgatással akar irányítani. Nem tartja be a közgyűlés által hozott határozatokat. Varga Ferencné elvtársnő me­gyei tanácstag bírálta a megyei mezőgazdasági igazgatóságot, mert nem elég segítséget nyújt a tsz-eknek politikailag és szakmai­lag. Hangoztatta, hogy konkrét segítségre van szükség az agro­­nómusok, mezőgazdasági szak­emberek részéről is. A gépállo­mások is hasonlóan ne csak a gépi munkával, hanem politikai­lag is erősítsék a tsz-eket. Hatékony támogatásra, cselek­vésre van szükség ahhoz, hogy mind a termelőszövetkezetekben, mind az egyéni gazdaságokban jól elvégezzék az időszerű mező­­gazdasági munkákat és ezzel egy­időben erősödjék, izmosodjék a termelőszövetkezeti mozgalom megyénkben — állapította meg a megyei tanács ülése. Egy jövedelmező üzemág alapja korszerű, 600 férőhelyes baromfiólat épített a vassurányi Sza­badság Termelőszövetkezet. Az építkezést főleg a szövetkezet egyre fejlődő baromfiállománya tette szükségessé. Az új, korszerű barom­fiólban külön helyisége van a libáknak, külön a tyúk- és pulykafélék­nek. Az épület belül világos, megfelelő szellőzőberendezéssel is el van látva, s emellett fűthető. Télen is tarthatnak benne fiatal major­ságot. A tagság azt tervezi, hogy az új baromfiólban jó gondozással már jövőre olyan baromfiállományt nevel, amely több tízezer forin­tos jövedelmet hoz majd a házhoz. Az épületet a szövetkezet saját erejéből építette. Eddig közel ötezer hold búzát vetettek el a sárvári járásban (Telefonjelentés) A sárvári járásban a száraz idő­járás ellenére is folyamatosan ha­lad a munka. A vetésben a terme­lőszövetkezetek járnak élen. Eddig 28 tsz, közöttük a gércei Vörös Csillag, a sajtoskáli Béke és Kos­suth befejezte a rozs vetését. Bú­zából eddig 4700 holdat vetettünk el. Tervszerűen halad a kapások betakarítása is. A napraforgót teljes egészében betakarítottuk, s a bur­gonyának is jóval több mint a fe­lét kiszedték. Most a kukoricát és a cukorrépát szedik. A cukorré­pát több helyen, mint például a mesterházi Búzakalász TSZ-ben is, gépi vontatású répakiemelővel szedik. Ez a tsz eddig 5 vagonnal el is szállított. Az eddigi ered­ményekből ítélve 195—200 má­zsás holdanként­ átlagtermése van. A kukoricatörést a tsz-ek mint­egy 28, az egyéni gazdák 15 szá­zalékra végezték el. Az aprómag­­cséplést befejeztük. Hideg László, agronómus, sárvári járási tanács Az ízlésnek megfelelően nagyobb választék konfekcióruhákban Három éve van saját konfekció­üzeme a szombathelyi Állami Áru­háznak. Ez idő alatt sok olyan ru­hát készítettek az üzemben, amely­ből az ipar nem tudott eleget szál­lítani, de a vásárlók keresték. Vagy nem egyszer megtörtént, hogy tel­jesen új divatú ruhákat is gyár­tottak a vásárlók igényeinek, kí­vánságainak kielégítésére. Az idei őszre ugyancsak új fa­zonú ruhákat készít a konfekció­üzem. Női tweed kosztümökből már eddig mintegy 60-at gyártot­tak le és értékesítettek az áruház­ban. A kereslet a kétféle fazonú kosztümökből nagy, ezért még to­vábbi mennyiséget is készítenek. A sokfajta iparilag előállított női kabát mellé teljesen új fazonú női kabát varrását kezdik meg a hé­ten az üzemben. Egyelőre mintegy 100 darabot gyártanak, s a keres­lettől teszik függővé, hogy továb­­bi mennyiséget is készítsenek. Az utóbbi időben az áruházból kifogyott a ballonkabát. Úgy lát­szott, hogy az ipartól egyelőre nem érkezik újabb mennyiség. A hiány pótlására az áruház konfekció-üze­me női ballonkabátok gyártását kezdte meg, s még a héten ezek árusítását is megkezdik. Mindeze­ken kívül változatlanul gyártanak az üzemben férfi őszi és téli kabá­tost. Ugyancsak a választék bővítésé­re, valamint a női készruhák pót­lására az Állami Áruház szövetru­hákat készíttet Szombathelyen. Ezek a szép, választékos színű és fazonú szövetruhák két héten be­lül megtalálhatók az áruházban. A gyermekkabátból az ellátás nem folyamatos. Az áruházban tervezik, hogy a saját konfekció-üzemben gyermekkabátokat is készítenek. Az őszi nagyvásárlást ilyen mó­don segíti a szombathelyi Állami Áruház. Interpellációk a megyei tanácsülésen Indokolatlan áthelyezésekről — Ipari tanulók szakvizsgáiról — Községi húsboltokról A megyei tanácsülés új színt kapott: interpelláltak a tanácsta­gok a jelenlévő vezetőkhöz, akik a kérdésekre azonnal válaszoltak. A kérdésekből és válaszokból közlünk néhányat. Odor Károly (Jánosháza) azt kérdezte, mi az oka annak, hogy községük egyik nevelőjét 1952 óta évenként más-más községbe helyezik, s miért van erre szükség? Farkas László, a megyei tanács oktatási osztályának vezetője vá­laszában megemlítette, hogy a nevelők áthelyezését a járási taná­csok oktatási osztályai végzik, s ők is helytelennek tartják, hogy a járások ilyen gyakran áthelyez­nek nevelőket. — Erről a konkrét esetről nincs tudomásom, de né­hány napon belül kivizsgáljuk az ügyet, és választ adunk a feltett kérdésre — mondotta. Ódor elvtárs második kérdése az volt, hogy lebontható-e a romos állapot­ban lévő községi malom. Kövér József, a megyei tanács VKG-osztályának dolgozója vála­szolt a kérdésre. — Ha valóban életveszélyes állapotban van a malom, akkor lebontható, de tu­domásom szerint ez a malom még nem olyan rossz, hogy a lebontá­sa indokolt lenne. Megnézzük majd, nem hasznosabb-e a hely­reállítása, mint a lebontása. Szabó József celldömölki ta­nácstag többek között arra kért választ, hogy a három évre le­szerződött ipari tanulók a tanuló­idő letelte előtt, tehát két év után kérhetik-e a felszabadításukat. E kérdéshez mások is csat­lakoztak, mert — mint mon­dották —, nem ritka, hogy az ipari tanulónak be kell vonulnia katonának, mielőtt ta­nulóideje letelt volna. Előfordult, hogy a tanuló a felszabadulása előtt csupán két-három hónappal volt kénytelen megszakítani a ta­nulmányát. A feltett kérdésre Endrész Jó­zsef, a megyei tanács ipari osztá­lyának dolgozója válaszolt. " A tanulóképzés általában két vagy három év. A három évre szerző­dötteknek legalább két évet, a két évre szerződötteknek legalább egy évet feltétlenül el kell vé­gezniük. Tehát a három évre szerződött tanuló két év után, il­letve a két évre szerződött egy év után akkor kérheti a felsza­badítását, ha a szakma elsajátítá­sában ez idő alatt kiváló ered­ményt ért el, és ezt az iskola igazgatója is igazolja. A tanácstagok közül többen kérdezték, mi szükséges ahhoz, hogy a községekben húsboltot nyissa­nak. Sárosi István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezető­je válaszában közölte, hogy bár­melyik községben nyitható hús­bolt, ha erre alkalmas helyiség van. " Megyénk húsellátása az utóbbi időben olyan sokat javult, hogy a községek húsigényeit is ki tudjuk elégíteni. Ugyanúgy kielé­gítjük a zsírszükségletet is, mert zsír is korlátlan mennyiségben áll rendelkezésünkre. — Sárosi elvtárs válaszában kitért azokra a kérdésekre is, amelyek a ke­nyérellátásra vonatkoztak. El­mondotta, hogy a községek néha még hiányos ellátását a szállítási nehézségek okozzák. Nem arról van szó, hogy nem kapnak megfe­lelő mennyiségű kenyeret vagy péksüteményt, hanem arról, hogy az áru nem frissen érkezik. — Három új gépkocsit kap megyénk rövidesen — mondotta —, s így remény van arra, hogy hetenként három alkalommal tudunk a köz­ségekbe sütőipari termékeket szállítani az eddigi kettővel szem­ben. A Kenyéri Gépállomás igazga­tója kérdezte, nincs-e mód arra, hogy a ra­gyogói Rába-hidat felépítsék. Mint mondotta, a gépállomás körzetéhez tartozó községeket — pl. Uraiújfalut — mintegy 20 ki­lométeres kerülővel tudják megkö­zelíteni. Ez nagy üzemanyag-po­­csékolást és munkakiesést okoz.­­- A Rába-hidak építését a Köz­lekedés- és Postaügyi Miniszté­rium határozza el — mondotta Kövér elvtárs. — Tudomásom szerint a minisztérium a ragyo­gói Rába-híd megépítését 1959-re tervezte. Munkában az új gépek Három új maró- és csapológépet kapott a harmadik negyedévben a Körmendi Ládagyár. Ezek a gépek modern technikát hoztak az üzem­be. Az új gépeknél 20 százalék­kal magasabb a termelékenység, jelentős mennyiségű anyagot ta­karíthatnak meg és tetszetősebb, jobb munkát végezhetnek. A régi gépek ugyanis törték a faanyagot, s így nagyon magas volt a selejt. Az új gép egyáltalán nem töri a készülő léceket, deszkákat. A régi szakemberek nagy öröm­mel dolgoznak a gépeken, amely­ből kettő már működik, további egy pedig a negyedik negyedben­­ kezdi meg munkáját.

Next