Vas Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-01 / 26. szám
Mi a legfontosabb most az üzemekben? Az ország minden becsületes polgára óhajtja, hogy rövid idő alatt kiláboljunk nehéz gazdasági helyzetünkből. Igen örülne már minden háziasszony, ha az üzletekben bő lenne a választék ruhaneműekből, háztartási cikkekből, élelemből és egyebekből. Az, hogy az ország mikor lábal ki a gazdasági nehézségekből, nagyrészt attól függ, milyen gyorsan állnak talpra üzemeink, mikor lesz gazdaságos munkájuk. A vasi üzemek nagy része ezideig nem dolgozhatott akadály nélkül szén- és energiahiány miatt. Bányászaink azonban az utóbbi hetekben napról napra fokozzák a széntermelést, a szállítási nehézségek is eloszlanak lassan, s most már — mondhatnánk — teljes egészében üzemeinken múlik: miként tevékenykednek, gazdaságos-e munkájuk? Sajnos e napokban a Vas megyei üzemek nagy része ráfizetéssel dolgozik. Az elmúlt év utolsó negyedében 11,htegy 35 millió forint értékű termékkel kevesebbet állítottak elő, mint az előző negyedben. Ugyanakkor munkabért közel 2 és félmillióval többet fizettek ki. S még ma sem rózsás a helyzet, hiszen a vállalatok nagy része még ma is csak általában 60—70 százalékát termeli az október 23 előttinek, bár közel 20 százalékkal több bért fizet ki, mint a régebbi hónapokban. Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy ilyen ütemű termelés mellett üzemeink nehezen törlesztik le adósságaikat, s az ország is nehezen kerül kiszorult gazdasági helyzetéből. Mi tehát a teendő annak érdekében, hogy üzemeink gazdaságosan dolgozzanak, hogy legyen elegendő áru, talpraálljon gazdaságilag is az ország? A legfontosabb: mielőbb elérni, vagy legalábbis megközelíteni az október előtti termelési szintet. E célig az út nem könnyű, de a tapasztalat szerint nem lehetetlen. Azokban az üzemekben, ahol egységes az üzem vezetése, egymást segítve egy úton jár a munkástanács, az igazgató, a pártszervezet és a szakszervezet, megtalálták a munkásoknak is tetsző, a termelés növelését is elősegítő bérezési formát, ott máris biztatók az eredmények. A megye üzemei közül talán a Szentgotthárdi Kaszagyár került a legnehezebb helyzetbe az októberi események után. A műszaki vezetők nagy része cserbenhagyta az üzemet, de a vezetők intézkedései, amelyek a munkások és az ország érdekeit egyaránt szem előtt tartották, hamar felélesztették az üzemet. Ebben a gyárban egynémely üzemrész — mint például a kaszaszélesítők — már elérték október előtti eredményeiket és a többi üzemrész is közel jár hozzá. A napokban tanácskozásra hívta össze az MSZMP megyei intéző bizottsága a vasi üzemek igazgatóit és a munkástanácsok elnökeit. A tanácskozók helyesen látták meg, mi a legfontosabb feladatok egyike, hogy a gazdasági vezetők szorosan együttműködve dolgozzanak a párt- és szakszervezeti vezetőkkel. Egy felszólaló igen találóan fogalmazta meg, miért szükséges az együttműködés? „Valamennyien egy gazdát szolgálunk, a népet — mondotta — s mivelhogy egy a gazdánk, a célunknak és a munkánknak is egynek kell lennie, így igaz, eszerint kell munkálkodniok a vezetőknél minden üzemben. Az üzemek termelése attól is nagyban függ, milyen a bérezési forma. Meg kell őszintén mondani, hogy a legtöbb üzemben azért nem emelkedik eléggé a termelés, mert a munkások az órabérrendszerben nem látják értelmét az intenzívebb munkának, nem érzik érdekelve magukat a termelésiben. Sok szó esik manapság arról, milyen legyen a bérezés az üzemekben? A munkások nagy része érthetően elítéli a túlhajszolt normákat. Azonban egyre többen rádöbbennek arra is, hogy az olyan bérezési forma a helyes és felel meg a munkások és az üzem érdekének, amely becsületes munkára serkent minden dolgozót és módot nyújt arra, hogy a többletmunkáért járó bért is megkapja. Több üzemben, a Szombathelyi Öntöde és Fémmegmunkáló Vállalatnál, a Mezőgazdasági Gépgyárban és egyebütt már ilyen bérrendszerben dolgoznak. Ha a munkás a meghatározott mennyiségen felül termel, felemelt órabért kap. Az említett üzemekben a munkások helyeslik ezt a bérezési formát, mert megfelelő keresetet biztosít számukra, s nem is kell agyondolgozniuk magukat. S az üzemnek is megfelel ez a bérezési rendszer, mert ez is ahhoz segíti, hogy munkája gazdaságos legyen. Nagyon fontos teendő tehát megtalálni a munkásoknak is, meg az üzemnek is gazdaságos bérezési rendszert. Valamennyi üzemiben megelégedéssel fogadták, hogy a jövőben nagyobb önállóságot kapnak a vállalatok. Ez az önállóság azonban nagyobb munkával is jár. Az üzemek vezetőinek önállóbban kell gazdálkodni, kereskedni. E napokban sem lehet arra várni, hogy majd a minisztériumok gondoskodnak az üzemeknek szükséges anyagról és a megtermelt javak értékesítéséről. Előnyös, ha e napokban és a jövőben is az üzemek maguk is gondoskodnak anyagutánpótlásról, keresnek helyet áruiknak. Az anyagbeszerzés és az értékesítés pedig nagy leleményességet kíván és feltételezi, hogy az áruk minősége kifogástalan. A vasi üzemek a múltban sem vallottak szégyent termékeikkel sem belföldön, sem a külföldi országokban. Most még inkább arra kell törekedni, hogy kifogástalanok legyenek áraink, hogy a Vas megyei üzemek az ország nagyobb üzemeivel is kiállják a versenyt. 20 keskenyfilm-mozi A Sabariában január elején megírtuk, hogy több vidéki moziban ideiglenesen megszüntették az előadásokat. A beérkezett levelek alapján a lap is bírálta ezt az intézkedést. A Művelődésügyi Minisztérium és annak helyi szervei belátták a dolgozók jogos kérését és intézkedéseket tettek a filmszínházak újbóli működése érdekében. Február 2-től a csepregi és a jánosházi normál filmszínházban megkezdik a vetítést. Ugyancsak megnyitja kapuit február elejétől mintegy 20 keskeny mozi. Hamarosan vetítenek a körzeti kismozik is. Egyelőre a lukácsházi körzeti mozi Gencaapátiban, Ve rán ismét vetítenek lét előadás Jesz emben és Lukácsházán, a szentgotthárdi pedig Rábafüzesen, Rönökön és Alsószölnökön fog filmeket bemutatni. Szombathelyen, a Sabária Filmszínházban ezen a héten csak két előadást tartanak. Ugyanis „Az éjszaka lányai“ című izgalmas francia filmet csak 16 éven felüliek tekinthetik meg s a 3 órai előadásokat ideiglenesen beszüntették, mivel erre főként diákok és gyerekek jártak el. Ha az érdeklődés igen nagy lesz, akkor hétfőtől 3 órai kezdettel is levetítik a filmet. Februárban Az éjszaka lányai-on kívül még egykét új filmet láthat a szombathelyi közönség. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJA II. évfolyam, 26. szám Ara 50 fillér 1957. február 1. Péntek Kádár János elvtárs beszéde Csepelen A pedagógusok felelőssége Asszonyoknak — lányoknak Működik a földgázfejlesztő állomás SZOMBATHELYEN Nagy összegű befektetések — Erősebb gáznyomás Többszöri híradásunk után, amelyekben arról adtunk számot, hogy a Szombathelyi Gázmű lefejtő állomással bővül, most már azt közölhetjük a város lakosságával: tegnap megkezdte működését az új létesítmény. A lefejtő állomást a múlt évben kezdték építeni a szőllősi városrészen az ÉDÁSZ egyik áramfejlesztője közelében. Az ÉDÁSZ raktárának iparvágányát hoszszabbították meg 50 méterrel. Ezen futnak a tartálykocsik. A lefejtő állomás és a Gázmű központi telepe között 1500 méteres nagynyomású gázvezetéket fektettek le, amelyen a földgáz bejut a gázgyárba. Ezek a befektetések 400 ezer forintba kerültek. A földgáz szállításához két tartálykocsit kapott a vállalat, darabonként egy millió 200 ezer forintos árban. A hattengelyes, 80 tonnás kocsik hatezer köbméter földgázt, szzállítanak egy-egy alkalommal. A nagy költség és befeketés hasznát élvezi a város lakossága is, a vállalat is. A lakosság abban veszi észre a lefejtő működését, hogy elsősorban a déli órákban, ebédfőzés idején, amikor a legnagyobb a használat, erősödik a gáznyomás, jobban égnek a gáztűzhelyek és rezsók. A földgázt ugyanis, amelyet a most első alkalommal a román határszéli Biharnagybajomból szállítottak, a továbbiakban pedig a Zala megyei Tófejről, most még vegyesen használják a szénből előállított gázzal. Az a hatezer köbméter, amiről fentebb írtunk, a város két és félnapi szükségletére elegendő. Nyilvánvalóan növelni tudják vele a gázszolgáltatást. A vállalat sem fizet rá. Évenként 200 tonna külföldi szenet takarít meg. Ezt a mennyiséget felhasználhatják ott, ahol nagyobb rá a szükség, vagy mellőzik behozatalát. A Gázmű továbbfejlődésének az idénre is van már bizonyos perspektívája. A tavaly elkészí'á' im tisztiószek': ny ■ — amelyeknek szerelése már folyamatban van — helyezik működésbe. Ennek révén bizonyosra veszik annak a jelenleg még sok jogos panasznak megszűnését, amely a háziasszonyok és a gázzal dolgozó üzemek részéről felmerül. Ugyanis még nem tudják a gázt megfelelően megtisztítani a kéntől. Ettől van a gáz kellemetlen szaga és az is, hogy az égők hamar eldugulnak. Ezenkívül folyamatban van az új épületcsoportok gázellátása érdekében egy középnyomású vezeték lefektetése is, amely majd a város, északi részén biztosít megfelelő nyomást. A távolabbi jövőre is gondolnak már a Gázmű és a megyei tanács vezetői. Csehszlovák tapasztalatok alapján a szegedi mintára szeretnének konvertálót felállítani. Ez annyit jelentene, hogy egyáltalán nem lenne szükség külföldi szénre, mert a hazai szenet vegyi eljárással képessé tudják tenni gáz előállítására. A konvertálót ki lehetne hozni körülbelül 150—200 ezer forintból, viszont a napi gáztermelést mintegy 10 ezer köbméterrel emelhetnék. Ha ez megvalósul, több ezer fogyasztót kapcsolhatnak be a gázellátásba, sok család fűtési gondján környítő-------------------------, -------| -- , T ~i - * jk. 14 tonnás úthengert kap a Köztisztasági Vállalat A múlt év második felében bővült a Szombathelyi Köztisztasági Vállalat útkarbantartó részleggel. Működése azonban nem lehetett folyamatos, mert nem rendelkezett úthengerrel. Kölcsönképpen még csak akkor kapott, ha máshol nem kellett. A vállalat ezért már az elmúlt esztendőben megrendelte budapesti cégnél a 14 tonnás úti hengert, ami felszereléssel együtt 300 ezer forintba kerül. Ezzel végzi majd a karbantartó részleg a városi és községi utak javítását. A város belterületének aszfaltozásához duplaforgó dobot is rendeltek 50 ezer forintért. Mindkét munkagép az idén kerül leszállításra, s lehetővé tesz többmillió forint értékű útjavítást. Elbocsátás helyett a felvétel a Szentgotthárdi Selyemgyárban Piroskendős lányok, feketekabátos, idősebb asszonyok várakoznak a Szentgotthárdi Selyemgyár portáján. Régebb óta együtt vannak már, s a jó melegen megoldódik az asszonyok nyelve. Valamennyien egyet akarnak: munkába állni a Szentgotthárdi Selyemgyár világos termeiben. Az egyik fiatal, szőke lány viszi a szót közöttük. — Hallottuk, hogy a Selyemgyárban felvétel van, és azért jöttünk. Eddig Pesten a Goldbergerben dolgoztunk, már csak a barátnőm, meg én — mutat a szomszédjára —, de onnan most elbocsátottak bennünket, mert vidékiek vagyunk. Nem jártunk rosszul, ha itt felvesznek bennünket. A Selyemgyár igazgatója is, meg a munkástanács elnöke is arról tájékoztat bennünket, hogy a Szentgotthárdi Selyemgyárban munkáselbocsátás helyett munkásfelvétel van. — Két teljes műszakban és a harmadik műszak több üzemrészében dolgoznak már — mondja Offner Gyula, a Selyemgyár igazgatója. — A hét elején a szövőnek alarculására, de a korábbi termelés 90 százalékát adta. De nem elégszünk meg ezzel, azt akarjuk, hogy a létszámnak megfelelően elérjük a korábbi eredményt. Az októberi események következtében 240 munkás hagyta el a Selyemgyárat, ötvenen már visszatértek — mondja Kern Róbert művezető, a Selyemgyár munkástanácsának elnöke. — Eleinte úgy volt, hogy még 250 embert el kell bocsátani. Az igazgatóval fent jártunk Pesten a minisztériumban és kiharcoltuk a szükséges energiát, így megoldottuk, hogy elbocsátás helyett felvételek vannak most nálunk. — Min dolgozik most az üzemi munkástanács? — Jelenleg az üzemvezetés egyszerűsítésén munkálkodunk. — mondja Kern Róbert, a munkástanács elnöke. — A főmérnök, a statisztikus és a bérelszámoló Pesten tárgyalnak a bérezés kérdéséről és az üzem tervéről. Ha ezeket a feladatokat megoldjuk, megnyugtató választ adunk a dolgozóknak és ez jelentős mértékben kihat az üzem termelése Röpcédulát terjesztettek Kovács Józsefné és Rácz Teréz, körmendi járási tanács egészségügyi osztályának dolgozói 1957. január elején röpcédulát erjesztettek. A Szovjetunió vezetőiről és a Kádár-kormányról rímbe szedett, gyalázatos szöveget készítettek, amelyet Kovácsné a munkahelyén — eljárás indult ellenük levő írógéppel sokszorosított. A röpcédulákat a tanács, valamint Körmend község dolgozói között terjesztették. Nevezettek ügyét a tegnapi napon bírósági eljárás végett a megyei rendőrfkapitányság az illetékes szerveknek átadta.