Vas Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-01 / 50. szám

1937. márc. 1. Péntek (Folyta­tz a s.­oiaalról) melőszövetkezeteknek, hogy gaz­daságaikat fejleszthessék és gaz­daságossá tehessék. 7. A mezőgazdaság helyes irá­nyú fejlesztését egy mielőbb elké­szítendő mezőgazdasági program kidolgozásával is biztosítani kell. 8. A Központi Bizottság helyes­li a kormány eddigi bérügyi in­tézkedéseit, a bányászok és ipari munkások­ bérének emelését és szükségesnek tartja a dolgozók számos további kategóriájának, s elsősorban a műszaki értelmisé­giek és a pedagógusok kereseti vi­szonyainak rendezését. A bérügyi intézkedések mértékének és idő­pontjának megállapításánál azon­ban mindig mérlegelni kell a bér­ből és fizetésből élők legfőbb gazdasági érdekének, a forint ér­tékállandóságának védelmét. V. A tömegszervezeti munka területén Az új viszonyok között a tömeg­szervezetekben végzendő munka — a párt tömegkapcsolatai szem­pontjából — visszanyerte azt a nagy fontosságát, melyet Lenin tulajdonított neki. A párt taglét­számának a munkásosztály töme­geihez viszonyított rendellenes magas aránya megszűnt. Ezért van most különös jelentősége an­nak, hogy a pártnak az általános célkitűzéseiért folytatott harcát­­— a pártszervezetek közvetlen munkáján kívül — kiegészítsük a különböző tömegszervezeteken ke­resztül a tömegekkel kiépített sokoldalú új kapcsolatokkal. Kü­lön nagy figyelmet kíván e mun­ka azért is, mert pártunk — sza­kítva a rossz, adminisztratív és bürokratikus vezetési módszerek­kel — most alakítja ki a tömeg­szervezetekkel kapcsolatban az ideológiai és politikai vezetésnek azokat az új formáit, amelyek a párt befolyásának érvényesítése mellett biztosítják a tömegszerve­zetek működésének önállóságát is. A Központi Bizottság decemberi ülése óta végzett munkánk ezen a téren is eredményes volt, jólle­het néhány fontos feladat megol­dása még hátra van. Melyek ezek a feladatok? 1. A munkásosztály politikai erődjeiben, az üzemekben, bá­nyákban és állami gazdaságok­ban az elmúlt két és fél hónap alatt a helyzet előnyünkre gyöke­resen megváltozott. Minden fon­tos helyen megalakult, működik és fejlődik a pártszervezet. A munkásosztály régi, hagyomá­nyos érdekképviselete, a szak­szervezet is újjászerveződött és megkezdte rendes tevékenységét. A munkástanácsok többsége is fokozatosan megtalálja a törvé­nyes rendeletekben előírt hasznos tevékenységének körét és formáit. Most fontos feladat, hogy a kom­munistáik politikai irányításával mindenütt kialakuljon a pártszer­vezet, a szakszervezet és a mun­kástanács egymást szervesen ki­egészítő, önálló és ugyanakkor összefüggő munkája­­. A szakszervezetekkel kap­csolatban ma a legfontosabb fel­adat az, hogy a munkásosztály e régi szervezeteit — rendeltetés­­szerű feladatuk, a dolgozók ér­dekvédelmének jó ellátásán ke­resztül — a munkáshatalom szi­lárd támaszává tegyük. Pártunk politikájának fontos elvi alapja a munkásosztály politikai egysé­ge. Ennek tudatában szembe kell néznünk bizonyos — az ellenfor­radalmi hullám üledékeként visz­­szamaradt — kedvezőtlen jelensé­gekkel és le kell küzdenünk azo­kat. Arról van szó, hogy egyes szakszervezetek központjaiban is, több helyi szakszervezeti csoport­ban is a munkásosztály egységé­vel szembenálló, azt bomlasztó jobboldali szociáldemokrata tö­rekvések érvényesülnek, melyeket külföldi imperialista körök is szí­tanak. Ezek leleplezése és elszige­telése egyik legfontosabb felada­tunk. 3. A munkástanácsokkal kapcso­latban egyfelől még mindig az a legfőbb feladat, hogy a bennük érvényesülő idegen vagy ellensé­ges politikai befolyás maradvá­nyait is megszüntessük. Másrész­ről viszont küzdeni kell a mun­kástanácsokkal szemben egyes he­lyeken még megnyilvánuló szek­tás elzárkózás helytelen politiká­ja ellen is. Tudatában kell lenni annak is, hogy a munkástanácsok hatásos és erős fegyverré válhat­nak, ha működésüket a magyar vi­szonyoknak megfelelően fejleszt­jük ki, segítséget nyújthatnak az üzemigazgatás bürokratikus voná­sainak leküzdésében, a gazdasá­gosság és a termelés színvonalá­nak javításában, az önköltség csökkentésében, a termelékenység növelésében és mindezeken ke­resztül a dolgozók életszínvona­lának reála­l emelésében. A termelés kettős irányításának elkerülése érdekében meg kell találni a módját annak, hogy a pártszervezetek közvetlenül csak a termelés néhány legalapvetőbb kérdésével foglalkozzanak, a ter­melés részkérdéseinek ellenőrzé­se pedig közvetve, a munkástaná­csokon keresztül valósuljon meg. 4. A nők közötti politikai mun­ka általános követelménye to­vábbra is az, hogy hazánk öntu­datos dolgozó asszonyai és lányai a társadalmi és állami élet min­den területén, így a pártban és a szakszervezetekben, az állami és más funkciókban is megfelelő mértékben képviselve legyenek s aktív szerepet játsszanak. A nők között külön politikai munka ma az újonnan szervezett Országos Nőbizottság irányításá­val folyik. Hetek óta megjelenik a „Nők­ Lapja“ is. A Központi Bi­zottság szükségesnek tartja, hogy politikai jellegű, ugyanakkor a dolgozó nők különleges kérdéseit is napirenden tartó nőmozgalmi szervezet alakuljon. E szervezet működésének elvi alapjait s a gya­korlati megvalósításra irányuló elgondolásokat sürgősen ki kell dolgozni. 5. A párt politikai munkájának egyik központi kérdése ma és a jövőben méginkább az ifjúság er­kölcsi-politikai nevelésének és ál­talában az ifjúság jelenéről és jö­vőjéről való gondoskodás kérdése. Az ellenforradalom csak önma­gát ámítja és csapja be, amikor azt állítja, hogy a magyar ifjúság nagy része az ő oldalán áll vagy állt. Az azonban kétségtelen, hogy az ifjúság soraiban nagymértékben rombolt az eszmei zavar, a nacio­nalizmus és más burzsoá nézetek. A magyar ifjúság ma működő úgynevezett rétegszervezetei (For­radalmi Ifjúmunkás Szövetség, EPOSZ, MEFESZ, Diákszövetség) élén az ifjúság legjobbjai ered­ményes munkát végeztek ed­dig is azért, hogy az ifjúság egy részénél érvényesült ellenforra­dalmi befolyást leküzdjék. Ez a munka azonban még nem fejező­dött be, ezt még továbbra is foly­tatni kell. A párt Központi Bizottságának az a nézete, hogy az új, marxista -leninista világnézetű kommu­nista nemzedék nevelése érdeké­ben, továbbá azért, hogy a ré­tegszervezetekre tagolódott ifjú­sági mozgalomnak átfogó politikai irányító szerve is legyen, szüksé­ges létrehozni egy kommunista i­f­­júsági szövetséget. E feladat meg­oldását a magyar kommunista mozgalom nagy kérdéseként kell tekinteni és megfelelő előkészítés után a Központi Bizottság e kér­dés megvitatására összehívott ülésén kell megtárgyalni. 6. A Központi Bizottság helyesli és teljes mértékben támogaja az Intéző Bizottság által elfoglalt, és a pedagógusok február 18-i országos megbeszélésén is elfogadott állás­pontot, hogy a magyar úttörőmoz­galmat újjá kell szervezni. Az if­júság e szervezeténél a jövőben építeni kell az úttörőmozgalom nemes és kedves hagyományaira, s a múlt gyakorlatából feltétlenül ki kell küszöbölni a formális és felesleges, nemegyszer egyenesen káros vonásokat. Az úttörőmozgalom a jövőben ne legyen sem napi politi­kával foglalkozó szervezet, sem ped­e a gyermek szabadidejét teljesen igénybe vevő második iskolai el­foglaltság. Az úttörőmozgalom se­gítsen felébreszteni a gyermeki lé­lekben azokat a nemes és szép ér­zéseket és hajlamokat, amelyek a szocialista emberiesség szellemé­ben formálják életüket, s a társa­dalomhoz való viszonyukat. Nyújt­son a gyermekeknek gondolkodá­sukat és jellemüket fejlesztő kul­turált szórakozást és játékot, olyan vonzó és megnyerő formában, hogy az úttörőmozgalom a szülői és iskolai nevelés szerencsés ki­egészítője és továbbfejlesztője le­hessen. Ehhez természetesen elen­gedhetetlenül szükség van a peda­gógusok és szülők közreműködé­sére és szerető támogatására. 7. A különböző tömegszerveze­tek hivatottak a dolgozók és az egész lakosság sokoldalú igényei­nek kielégítésére, s így társadal­mi funkciójuk a népi demokrácia rendszerében igen jelentős. A kommunistáik társadalmi tevé­kenységének fontos része a külön­böző tömegszervezetekben vég­zendő munka. A Központi Bi­zottság felhívja a párt tagjait, hogy a tömegek bizalmából vál­laljanak munkát és funkciót e szervezetekben. A tömegszervezetekben tevé­kenykedő kommunisták munkájá­nak szervezettebbé tevése, meg­felelő fejlesztése és irányítása ér­dekében az illetékes pártvezetősé­gek irányításával hozzák létre az MSZMP pártcsoportjait. VAS NÉPE et. A párt nemzetközi kapcsolatai Pártunk, kormányunk, mun­kásosztályunk és népünk harcát a magyar szocialista forradalom és a nemzeti függetlenség megvé­désének ügyéért, teljes erővel tá­mogatja a szocialista országok, a világ kommunista és munkás­pártjainak internacionalista tá­bora, amelynek vezető ereje a Szovjetunió és annak kommunis­ta pártja. Pártunk a proletárinter­nacionalizmus szellemében sike­resen fejlesztette és erősítette nemzetközi kapcsolatait a Köz­ponti Bizottság decemberi ülése óta is. Pártunk a közelmúltban fontos nemzetközi találkozók részvevője volt. Részt vettünk az öt párt (Bol­gár Kommunista Párt, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt, Román Munkáspárt, Szovjetunió Kom­munista Pártja) küldőt­einek új­évi budapesti találkozásán. Ja­nuár közepén részt vettünk há­rom párt (Kína Kommunista Pártja, Magyar Szocialista Mun­káspárt, Szovjetunió Kommunis­ta Pártja) küldötteinek moszkvai találkozásán. Ugyanekkor buda­pesti látogatásra hívtuk meg Csou En-laj elvtársat, Kína Kom­munista Pártja Elnökségének tagját A közelmúltban találkoz­tunk és tárgyaltunk az Olasz Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának képviselőivel. Mindezeken a találkozásokon a testvéri kommunista és mun­káspártok egyenjogúságának el­ve érvényesült és egyetértés alakult ki közöttünk a nemzet­közi munkásmozgalom összes főbb kérdéseiben. A testvéri pár­tok támogatást nyújtottak az el­lenforradalom ellen vívott har­cunkhoz, meggyőződésünk sze­rint e találkozók hozzájárultak a szocialista tábor további megerő­södéséhez is. A Központi Bizottság helyesli az Intéző Bizottság intézkedéseit és döntéseit, amelyeket a nemzet­közi találkozások kapcsán tett és jóváhagyja azokat az egyezmé­nyeket­ és megállapodásokat, ame­lyeket pártunk küldöttei kötöttek. A Központi Bizottság ugyanak­kor sajnálattal állapítja meg, hogy a Jugoszláviával fennálló normális állami kapcsolatok mel­lett, a Magyar Szocialista Mun­káspárt álláspontja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének egyes vezetői nyilvánosan kifejtett álláspontja között lényegbevágó nézeteltérés áll fenn fontos kérdé­sekben, mint például a párt épí­tése és a magyar úgynevezett „te­rületi munkástanácsok“ értékelé­se kérdésében. Reméljük azon­ban, hogy nézeteltéréseink a kommunisták között szokásos elv­­társias vita keretében tisztázód­nak. A Központi Bizottság a párt esz­mei színvonalának emelése és a Magyar Népköztársaság államér­deke szempontjából nagy súlyt helyez mind a párt tagságának hazafias és egyben proletárinter­nacionalista szellemben való ne­velésére, mind a párt nemzetközi kapcsolatai további erősítésére. Ennek érdekében jelenleg is és a jövőben is kezdeményezőleg fog fellépni s készséggel vesz részt minden olyan találkozáson és csatlakozik minden olyan közös akcióhoz, mely a proletárinterna­­cionalizmus erősítését szolgálja. Letették az esküt a magyar forradalmi munkás­­paraszt kormány új tagjai A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa dr. Münnich Feren­cet, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnökhelyettesét a kormány első elnökhelyettesévé, Biszku Bélát belügyminiszterré, dr. Doleschall Frigyest egészség­ügyi miniszterré, Kállai Gyulát művelődésügyi miniszterré és Ré­vész Gézát honvédelmi miniszter­ré — a kormány tagjaivá — meg­választotta. Az Elnöki Tanács Rónai Sán­dort, az országgyűlés elnökét a magyar forradalmi munkás-paraszt kormányban viselt tagsági tisztsé­ge alól felmentette. A kormány új tagjai csütörtö­kön letették az esküt. Az esküté­telnél jelen volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kádár János, a ma­gyar forradalmi munkás-ipar­ászi kormány elnöke, dr. Münnich Fe­renc, a kormány első elnökhelyet­tese, Apró Antal, iparügyi minisz­ter és Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) a Az MSZMP Vas megyei ideiglenes intező bizottságának közleménye Az MSZMP Vas megyei ideig­lenes intéző bizottsága tegnap ülést tartott. Az ülésen a többi között megtárgyalta az ellenforra­dalmi események idején helyük­ről eltávolított megyei funkcioná­riusok — Tóth Dezső, Török Ká­roly, Nika Sándorné, Szántó Je­nő, Bernáth György és más elv­társak — ügyét. Az ideiglenes in­téző bizottság hibásnak mondotta ki azt a magatartást, amely — engedve az ellenforradalmi nyo­másnak — eltűrte vagy eseten­ként elősegítette párt-, állami és gazdasági funkcionáriusok, régi kommunisták eltávolítását. Az­deiglenes intéző bizottság a fenti elvtársak közül Tóth Dezső elv­társat visszahívta a megyébe és alapos vita után egyhangúlag a megyei ideiglenes intéző bizottság küllőkévé választotta. Ugyancsak foglalkozott az inté­ző bizottság Dala József elvtárs ügyével is. Dala József elvtársat -­- helytelen ideológiai nézetei és ezekből táplálkozó gyakorlat, hi­bái miatt — az ideiglenes intéző bizottság felmentette intéző bi­zottsági tagsága alól. Az ideiglenes intéző bizottság felhívja az alsó pártszerveket, hogy saját területükön vizsgálják felül az ellenforradalom által el­távolított funkcionáriusok ügyét, és az arra érdemeseket helyezzék vissza régi tisztségükbe. tt működik a nárai EPOSZ-szervezet A szombathelyi járásban eddig 24 EPOSZ-szervezet alakult 770 taggal. A fiatalok helyeslőleg fo­gadták az EPOSZ programját, amelyben megtalálják a sportolá­si, a tanulási, a szórakozási lehe­tőséget. A megalakulás óta fel­lendült a kulturális munka majd­nem minden EPOSZ-szervezetben. Egyre több bált tartanak, igye­keznek az ifjúság szórakozási igé­nyét kielégíteni. Megkezdődtek az edzések, a falvak futballcsapatai készülnek a tavaszi mérkőzésekre. Hétfőn Nárai községben is meg­alakult az EPOSZ-szervezet 150 taggal. Eddig ez a szervezet a legnagyobb megyénkben. Az ala­kuló ülést az EPOSZ programjá­nak ismertetésével kezdték, ame­lyet Hatos Ferenc pedagógus ol­vasott fel. Több fiatal elmondotta, hogy a DISZ-szervezet munkáját nem tartották megfelelőnek, mert az csak bélyegfizetésből állt. Ki­fejtették véleményüket, hogy az EPOSZ sokkal több szórakozást, fejlődési lehetőséget adjon a köz­ség ifjúságának. Ezen a nagyszerű ifjúsági gyű­lésen részt vett több szovjet kom­­szomolista is. Az egyik komszo­­molista rövid kis beszédben sok sikert kívánt az új szervezet mun­kájához, a kultúra és sport felvi­rágoztatásához. A jelenlevők egyhangúlag Ko­vács Miklós pedagógust választot­ták az EPOSZ elnökévé, pénztá­rossá pedig Bauman Józsefet. Az új vezetőség máris megkezd­te a munkáját. Vasárnapra mulat­ságot szerveznek a sport- és kul­turális eszközök bővítése javára. Barnák János, járási EPOSZ-elnök Megismerték a méztermelés tudományát A mi falunkban az elmúlt na­pokban volt a méhésztanfolyam záróvizsgájat. E tanfolyamon a mé­hészettel foglalkozó gazdák meg­ismerték az olcsó méztermelés módját és az azzal kapcsolatos tudományokat. Németh László ta­nító szakszerű előadásai minden alkalommal nagy érdeklődést kel­tettek a hallgatóság körében. He­tenként három alkalommal gyűl­tek össze tanulni a gazdák a ta­nácsház épületében. Az előadások után az általuk ismeretlen kérdé­sekben tanácsot, illetve felvilágo­sítást kértek az előadótól. Az utolsó előadás után Cser-Kiss Imre hallgató meleg szavakkal kö­szönte meg Németh László elő­adónak lelkiismeretes munkáját, fáradozását. Köszönetet mondott a tanácsnak is azért a gondosko­dásért, hogy mindig fűtött helyi­séget biztosított a hallgatóság ré­szére. A gazdák azzal a go­ndolat­­tal köszöntek el az előadójuktól, hogy minden munkájukban köve­tik szaktanácsait és igyekeznek minél több mézet termelni. László Pál, vb-titkár Március első napjaiban­ országos állatszámlálás Az MTI munkatársa felkereste a Központi Statisztikai Hivatal illetékes vezetőjét és tájékozta­tást kért az 1957. évi országos ál­latszámlálásról. Mint közölték, a Központi Statisztikai Hivatal a szokásos évi országos állatszám­lálást március első napjaiban ez évben is végrehajtja. A számlá­lás során az 1957. évi február 28 és március 1. napja között (éjféli állapotnak megfelelően), ez év­ben is a szarvasmarhát, lovat, sertést, juhot stb. és a baromfit írják össze. Az egyéni állattartó­kat házról házra, ahol egy ház­ban több állattartó vagy gazdál­kodó lakik, lakásról lakásra jár­va, számlálóbiztosok keresik fel. A nem mezőgazdasági tevékeny­séggel foglalkozó állami vállala­tok és intézmények közül csak azoknak kell állatállományukról jelentést adni, amelyek az elmúlt években is tartottak állatot. A számlálóbiztosoknak az összeírás előtt az állatokat meg kell tekin­teniük. Az állattenyésztési munka helyes irányításához szükséges annak ismerete is, hogy a külön­böző földterülettel rendelkező gazdaságokhoz milyen állatállo­mány tartozik. Ezért a számláló­­biztosok a gazda használatában lévő összes földterületet is fel­jegyzik. A számlálóbiztosok mun­káját összeírási megbízottak irá­nyítják, és a Központi Statiszti­kai Hivatal szervei ellenőrzik.

Next