Vas Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-02 / 77. szám

1957. április 8. Kedd VÁS NÉPE Szocialista gondolkodású és jellemű fiatalokat nevelni — ez az EPOSZ feladata Parasztifjúsági tanácskozás Celldömölkön Parasztifjúsági tanácskozás volt vasárnap Celldömölkön. A tanács­ház nagytermében gyülekeztek a járás EPOSZ-vezetői, pedagógu­sok, pártmunkások, az ifjúság ba­rátai. Az egybegyűltek körében megjelent V. Sarov, a DIVSZ és a Bolgár Ifjúsági Szövetség kül­dötte, valamint Obremenko szov­jet őrnagy, komszomolista és má­sok. Gosztonyi János elvtárs, or­szággyűlési képviselő, az EPOSZ országos szervező bizottságának el­nöke tartott beszámolót a paraszt­­ifjúsági szervezetek feladatairól. — Mi az EPOSZ feladata? — tette fel a kérdést bevezetőben Gosztonyi elvtárs. — Egyértelmű válasz­­­ellet csak erre: szocialista gondolkodású, szocialista jellemű fiatalokat neveink E feladat telje­sítéséhez tartoznak az EPOSZ te­vékenységében a politikai nevelő­­munka, a színdarab-tanulás, a kul­túr- és sportrendezvények, s nem utolsó sorban a parasztifjak ér­dekvédelme.­ Gosztonyi elvtáns ezután egy nagy figyelmet érdemlő problémá­ról beszélt. — Eléggé elterjedt nézet az EPOSZ-szervezetek­ben —­ mon­dotta —, hogy „mi nem politizá­lunk­’. Azt mondják: szívesen szín­darabozunk, sportolunk, részt ve­szünk közhasznú munkákban, csak a politikától tartsuk magunkat tá­vol. Azok, akik ezt a nézetet az ifjak körében terjesztik, nagyon is tudják, miért teszik. Azt sze­retnék, hogy az ifjúságot meg­fosszák jövőjétől. Miért? Egysze­rűen azért, mert a parasztifjúság jövője is a szocializmus. Ezért nem lehetnek politikamentesek a parasztifjúsági szervezetek sem. A parasztifjak érdekeiből következik, hogy politizáljanak, mindent meg­tegyenek a népi demokrácia meg­szilárdításáért, a szocializmus épí­téséért. Az EPOSZ politikai jel­legű szervezet, és minden eszköz­zel részt kell vennie a szocialista építő munkában. Gosszanyi elvtárs a továbbiak­ban hangsúlyozta: — Ugyanakkor akarjuk, hogy a parasztifjúsági szövetség kibontakoztassa az ifjú­ság kulturális, sport- és szórako­zási tevékenységét. Ezután az EPOSZ-szervezetek fontos teendőire hívta fel a figyel­met Gosztonyi János. — Felhívjuk az EPOSZ-szerve­zetek figyelmét arra, hogy nagy gondot fordítsanak a szakoktatás meghonosítására. Csak akkor lesz becsületük az idősebbek előtt is a faluban, ha látják, hogy ez a szer­vezet arra is neveli a fiatalokat, hogyan lehet jobban gazdálkodni, több termést elérni. Gosztonyi elvtárs vitaindító be­számolója után élénk vita kereke­dett. A megjelentek körében fel­szólalt Obremenko szovjet őrnagy, komszomolista, aki többi között ezeket mondotta: — A szovjet és a magyar fiatalság tevékenységé­ben sok a közös vonás — mon­dotta. — Ilyen például, hogy sem a szovjet, sem a magyar ifjúság nem akar háborút. Nincsenek egy­mással szemben ellentétes érde­kek. Ezért igaz és jó barátok. A szovjet fiatalság a békéért, a szo­cializmusért harcol, a magyar fiatalság is ezt tartja feladatának. A sok közös vonás teszi elmélyült­­té a szovjet—magyar fiatalok test­véri barátságát. Ez a barátságunk a nehéz napookban nem gyengült hanem erősödött, mert magyar ba­rátaink újra tapasztalhatták, hogy kik az igazi barátaik és segítőik. V. Savoy elvtárs francia nyel­ven tolmácsolta a DÍVSZ üzene­tét. —­ Az októberi ellenforradalmi események idején — mondotta — a világ demokratikus ifjúsága ki­fejezte szolidaritását a szocializ­musért harcoló magyar ifjak iránt. Nagy örömmel vettük hírül, hogy újra dolgoznak a magyar fiatalok a szocialista építésben. Biztosak vagyunk abban, hogy a magyar ifjúság a hatodik ifjúsági feszti­válon — Moszkvában —­ méltón képviselteti magát. Sok sikert kí­vánunk harcotokhoz! — fejezte be V. Savov, a DÍVSZ üdvözletének tolmácsolását. A vita során Mahalovszki Lász­ló, jánosházi pedagógus megkér­dezte Gosztonyi elvtánstól, hogy nem parasztfiatalok beléphetnek-e az EPOSZ-ba, s hogy mit vár a pedagógusoktól az EPOSZ-szerve­­zetek támogatásánál az EPOSZ központi vezetése. Gosztonyi elv­társ a nem parasztfiatalok helyze­tével kapcsolatban elmondotta, hogy az EPOSZ elsősorban a pa­rasztifjúság szervezete, s ebből következik, hogy túlnyomó több­ségében parasztifjak is legyenek benne. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy néhány más foglalkozású fiatalt is felvegyenek. A pedagó­gusok segítségéről szólva ezeket mondotta: — Úgy segítsenek, ahogy szívük diktálja. Ha egyetér­tenek az EPOSZ célkitűzéseivel, támogassák. Úgy álljanak mellénk, hogy amit tesznek, meggyőződés­ből tegyék. A művelődési otthonok haszná­latával kapcsolatban Gosztonyi elvtárs több kérdésre válaszolva elmondotta, hogy a kultúrházak tulajdonjogilag nem lesznek az EPOSZ tulajdonában. — Nem birtokba venni, hanem használni akarjuk a kultúrházakat falun. Ne kérjenek a fiataloktól terembért a használatért, hanem állandóan szabadon használhassák őket. Az eredményes tanácskozás után a részvevők kirándultak a Ság­­hegyre. Kiállítás nyílik a TTIT-ben Scholz Erik és Artner Ferenc munkáinak kiállítása után a TTIT megyei szervezetének mű­vészeti szakosztálya most másod­ízben rendezi meg Benkő László festőművész kiállítását. Az április 2-től 14-ig nyitva le­vő kiállításon jórészt Benkő László új alkotásai szerepelnek. A húsz kép többsége olajfest­mény s az idén készült a mű­vész gallyatetői tartózkodása ide­jén. E képek a téli Mátra szép­ségeit örökítik meg. Néhány ké­pet a most kiállítottak közül már Benkő László őszi kiállítá­sán is láthattunk. A kiállítást kedden este fél 8 órai kezdettel nyitják meg Bu­­rány Nándor festőművész beve­zető szavaival a TTIT Szombat­hely, Köztársaság tér 10. szám alatti klubhelyiségében. A jót nem lehet elfelejteni... Utoljára tavaly ilyenkor jár­tam Mesterházán, ebben a kicsi faluban. Akkor kezdték meg itt a közös gazdálkodást a Búzaka­lász Termelőszövetkezetben. Né­hány gazda kivételével szövetke­zetbe tömörültek a mesterházi­ak. Nagy izgalomban voltak, ké­szülődtek az első közös vetésre. És most, egy év múltával is meglátogattam a mesterháziakat. Most azt kellett hallanom, hogy a Búzakalász Termelőszövetke­zet az októberi ellenforradalmi események során felbomlott. Pe­dig igen életrevaló közös gazda­ság volt a Búzakalász. Az elmúlt év nyarán parasztküldöttség járt .Mesterházán megcsodálni a fia­tal tsz gazdaságát. Még ma is büszkén beszélnek erről Mester­házán. A jelen­­— amint a látogatás során tapasztaltam — sok nyug­talanságot takargat a mesterhá­zi emberek lelkében. Igaz ugyan, hogy közmegelégedésre elszámol­tak a szövetkezettel, kifizették tartozásaikat, megkapták a szö­vetkezettel járó részesedésüket De mégsem nyugodtak. Találóan mondotta egyszer Pethő Jenő ta­nácselnöknek Végh János: „Aki egyszer nagyobb falat kenyérhez jutott, az már nem akar kiseb­bet.“ Igaz, ami igaz, Végh János ebben az egy mondatban meg­mondta a valóságot. A fiatal szövetkezet a tagok szorgalma eredményeként nagy jövedelmet nyújtott. Nem egy tag, aki be­csülettel dolgozott, 10—15 mázsa gabonát és két-három mázsa cukrot is kapott a pénzbeni ré­szesedésen kívül. — Ezt nem lehet elfelejteni — mondotta Halász István. Halász István, Németh Antal, és Végh János nem is felejtik el egyhamar a jól működő szövet­kezetet. Ők, miután feloszlott a tsz, újra kezdtek szervezkedni. A megalakulásból, az újra­szövet­­kezésiből azonban egyelőre nem lett semmi, bár az említett gaz­dákon kívül többen is gondol­kodtak azon, hogy újra szövet­keznek. Csakhogy még akkor nem láttak világosan, nem látták tisztán a helyzetet. Ezért této­váztak a döntésnél. Az idei tavasz a régi kispa­raszti gazdálkodás napjaira em­lékeztet Mesterházán. A nagy táblákat széttagolták, a közös állatállományt széthurcolták, egyszóval: megosztoztak a va­gyonon. De az egyéves szövet­kezeti élet állandóan élénken foglalkoztatja a mesterháziakat. — Ma már mindenki, lega­lábbis a falu gazdáinak nagyob­bik része, világosan látja, hogy mi volt októberben — mondotta Pethő Jenő tanácselnök. — Egy­re világosabb, tisztább a látóha­tár, s egyre több volt tsz-tag hangoztatja, hogy az ősszel újra szövetkeznének. Végh János és Halász István talán valamennyiük gondolatát fogalmazta meg, amikor azt mondja: „Nem lehet elfelejteni a Búzakalász Szövetkezetet“ Mert a rosszat is nehezen felej­tik el az emberek. De a jót még nehezebbem (T. F.) Hogyan lesz az eddig használhatatlan szénporból brikett ? Országszerte rengeteg szénpor megy veszendőbe. A gyárak és vállalatok a tüzelésre már nem alkalmas szénport általában utak javítására és egyéb célokra hasz­nálták fel. A háziasszonyok meg még fizetnének is érte, ha tavasz­­szal valaki megmentené pincéjü­ket a téli szénkészlet porától. Szabó Edét, a sárvári Cukor­gyár energetikusát már régóta foglalkoztatta az a kérdés, hogyan lehetne az eddigi­ veszendőbe menő szénport hasznosan felhasználni. Azért is igen égetőnek tartotta e kérdés megoldását, mert télen a TÜZÉP-telepeken mindig szűké­ben van a szén. A fiatal energeti­kus hosszú időn át kísérletezett a szénpor hasznosításával, míg pró­bálkozásait végül is siker koro­názta. Rájött, hogy ha az össze­gyűjtött szénport bizonyos meny­­nyiségű pakurával keveri és azt összesajtolja, akikor fűtésre kivá­lóan alkalmas brikettet nyer. Szabó Ede nemcsak a brikett­gyártás módszerét dolgozta ki, hanem elkészítette annak a gép­nek a terveit is, amellyel a bri­kett sajtolását könnyűszerrel el­őallet végezni. A még csak rajzo­kon látható gép tervezője szerint naponta fél vagon brikett készí­tésére lesz majd képes. Szabó Ede energetikus az általa kidolgozott brikettkészítési eljárást és a saj­tológép terveit készséggel az ér­deklődők rendelkezésére bocsát­ja. A TÜZÉP-nek vagy akár a háziipari szövetkezetnek bizonyá­ra kifizetődő lenne a pincékben összegyülemlett szénpor összegyűj­tése és a fenti eljárás szerinti ér­tékesítése. TUDÓSÍTÁS a celldömöl­­i Vörös Csillag TSZ-ből A magasabb jövedelem érde­kében a celldömölki Vörös Csil­­lag Termelőszövetkezet tagsága még a tél folyamán úgy hatá­rozott, hogy az idei évben fo­kozottabb mértékben térnek át a belterjes gazdálkodásra. Azóta, a kedvező időjárást kihasználva, valamennyi üzemágban befejezték az eddig elvégzendő munkákat. Ennek a tsz-nek a példája is megmutatja, hogy — ahol arra a lehetőségek adva vannak — több üzemág jól megfér egymás mel­lett. Időben hozzáfogtak a 27 kat. hold gyümölcsösük télvégi és ta­vaszi munkálatainak elvégzésé­­hez. Pityinger József, a gyümöl­csös vezetője nagy szakértelem­mel irányítja az itt folyó mun­­kákat. A gyümölcsfák ápolásával kezdték a munkát. Elvégezték a kéregkaparást, a koronaalakító metszéseket, és az elhalt ágak le­vágását. A gyümölcsfakártevők­től megtisztított gyümölcsfákat gyári készítményű permetező anyaggal megpermetezték. A termelőszövetkezet tagjai különösen büszkék gyümölcsö­­sükre. Az elmúlt évben mintegy 3 vagon almiét osztottak széjjel a tsz tagjai között munkaegység alapján. Az idei évben mint ex­portra is szállítanak kajszibarac­kot. A gyümölcsfák sorai között szakszerűen, elvégzik az összes talajmunkákat, s ezt a területet borsó és bab elvetésével haszno­­sítják. A gyümölcstermesztés mellett nagy gondot fordítanak hat hold­­nyi öntözött kertészetük további fejlesztésére. Ezen a területen fő­leg zöldségféléket termesztenek — a kora tavasszal termesztett spenóttól a késő ősszel betakarít­ható káposztáig minden zöldség­félét. Celldömölkön saját zöldsé­ges boltjuk van, ahol minden nap frissen szedett spenót, sóska, zöldhagyma kerül eladásra és né­hány nap múlva kapható lesz a fejes saláta is. Ugyanakkor kint a kertészetben is folyik árusítás. A szántóföldön termesztett növé­nyek vetését, ápolását Gyürüsi Gyula irányítja. Az összes tava­szi kalászosokat időben elvetet­­ték, és azok szépen fejlődnek! Siettek a cukorrépa elvetésével is. A jó magágykészítés és gon­dos vetés után időben hozzáfog­nak a növényápoláshoz is és ezen keresztül magasabb termésátlag­hoz, magasabb­ jövedelemhez jut­nak. Néhány nap múlva hozzá­kezdenek a burgonya géppel való elvetéséhez is. A burgonyavetés, ápolás és kiszedés összes gépi munkáit a Celldömölki Gépállo­más végzi el. László László gazd.­tanár 3 A jó példa is ragadós —­ A gazdaság vezetősége kérte az üzemi pártszervezet segítségét a munkafegyelem megszilárdítá­sához — beszéli Molnár István elvtárs, a gazdaság igazgatója. — A támogatást megkaptuk és jó eredményeink vannak már a gaz­daság minden üzemágában. Nagyon szembeszökő, hogy a párttagok nagy része — huszon­nyolc tag közül 20 — fizikai mun­kás. Ezért nagyobb a tekintélye a pártszervezetnek, amelynek tagjai példaadással sarkallják a gazda­ság többi dolgozóját a fegyelme­zett, jó munkára. Azok, akik az ellenforradalom idején féltették a gazdaságot a párttól, a kommunistáktól, csatta­­nós választ kaptak. Az új párt­­szervezet gyorsan kivívta a bizal­mat a munkások körében. Ezt mu­tatja a munkástanács esete is. A zavaros időkben választott mun­kástanácsot most újjáválasztották. Kiderült, hogy míg az előzőben nem volt párttag, most 5 kommu­nistát választottak a munkásta­nácsba. Helyesen ismerték fel a kézenfekvő tennivalókat az MSZMP tagjai. Az ellenforrada­lom eszmei befolyásának felszá­molásával egyidejűleg, törődtek a gazdasággal, a termeléssel is, ami­nek eredményeként szembetűnő előrehaladás van minden üzemág­ban. A koratavasziak vetését befe­jezték. Folyik az előkészítő mun­ka a késői vetésekhez. A dugvány­répa felét már elültették. A cu­korrépavetést megkezdték az öl­bői üzemegységben. Minden üzemágban nagy érdek­lődéssel várják a céljutalmak ki­osztását, amely az ősszel elmaradt az ellenforradalmi események miatt. Most április 4-én 5500 fo­rintot osztanak ki a legjobb dol­gozóknak. Az idén újra nagy ve­télkedés lesz a dolgozók között, mert felismerték, a jobb és több munka elsősorban az ő javukat szolgálja. A szakszervezet a kommunisták kezdeményezésére megvizsgálta az időszaki munkások elszállásolásá­nak körülményeit. Az időszaki munkásokat frissen meszelt szo­bák, tiszta fehérnemű, fürdő, mos­dó, egyszóval korszerűen berende­zett munkásszállás várja az Urai­­újfalui Állam­i Gazdaságban. Az új munkásokkal is megtalálják az együttműködést a­­ kommunisták és nem maradnak el ezután sem ai eredmények a gazdaságban. Az Uraiújfalui Állami Gazda­ságban is visszazökkent az élet a rendes kerékvágásba. Az ellenfor­radalom idején és még jódarabig ebben a gazdaságban is meglazult a fegyelem, mindenki úgy tett, ahogy jónak látta. A kommunis­ták azonban, a becsületes munká­sokkal karöltve, csakhamar bebi­zonyították, hogy a fejetlenségből a munkásoknak semmi jó nem származik.­ MOZI SáRMUI KÉT VALLOMÁS Előadások kezdete: 4. 6 és 8 órakor oOo­l í I íi HALÁLUGRÁS Előadások kezdete: hétköznap 5 és 8 órakor, vasárnap 3. 5 és 7 órakor

Next