Vas Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-01 / 126. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJA II. évfolyam, 126. szám Ara 50 fillér 1957. június 1. Szombat Megnyílt a Budapesti Ipari Vásár Melyik a helyes út? !. Kommunisták tanácskozása elé M­egyénk pártszerveze­teinek képviselői ma pártaktíva ülésen vitatják meg az októberi ellenforradalmi esemé­nyek óta eltelt időszak tapaszta­latait, tanulságait, hogy egy újabb lélegzetvétellel, nagyobb tudással, hittel, bizakodással, és erővel gya­rapodva munkálkodhassanak me­gyénk pártszervezetei, kommunis­tái a további feladatok sikeres megoldásán, a szocialista építés újabb győzelmeiért. A megyei pártaktíva lépcsőfokot jelent az országos pártértekezlet felé, de lépcsőfok megyénk pártszerveze­teinek erősítésében is. A pártaktíva egy olyan történel­mi időszak munkáját veszi szám­ba, olyan periódus harcát, küzdel­mét summázza, elemzi, amikor egy újjászerveződött párt vezetésével be kellett gyógyítani az ellenforra­dalom ütötte véres sebeket. Meg kellett tisztítani a kommunisták és a becsületes dolgozók gondolko­zását, a fejeket a helytelen néze­tektől. Egyfelől a revizionista né­zetek romboló, opportunista beszű­­rődéséről van itt szó, de a dog­matikus gondolkodás, gyakorlat káros hatásáról is. Sokaknál mind­ezek együtt, együttesen jelentkez­tek, hatottak, romboltak. A csaló­dás, a hitszegés, az árulás okoz­ta pesszimizmusból, bizonytalan­ságból és bizalmatlanságból na­gyon nehéz volt kilábolni. Az el­lenforradalmi zűrzavar és annak ideológiai előkészítése nagyon sok kárt tett az emberi értelemben, nagyon sokáig zavart okozott. S egyáltalán nem mondhatjuk, hogy most már teljesen lehiggadtak a kedélyek, eltűnt a zavar, a bizal­matlanság. A kártékony revizio­nista nézetek még ma is hatnak, noha kitisztultak a frontok, eldőlt, hogy ki az ellenség, ki az igazi hazafi, ki a barát és ki tartozik az útitársak közé. S az elmúlt hé­, hónapban a magára talált magyar nép olyan munkát végzett, amely­ről csak álmodozni mertek a leg­merészebbek is. Olyan politikai és gazdasági eredményeket értünk el az MSZMP vezetésével, amelyek ámulatba ejtik a külföldet, öröm­mel töltik el barátainkat, s sárga irigységgel, bosszúsággal népünk, nemzeti függetlenségünk ellensé­geit.­­ MINDEZEKRŐL a sike­­­reinkről beszéljünk csak büszkén, messzehangzóan, hall­ja meg az egész világ: a magyar népet, ha ideig óráig meg is le­het — aljas rágalmakkal, arcátla­nul, szemforgató hazugságokkal — téveszteni, de a szocializmus építésének útjáról letéríteni nem lehet immár soha, mert a per—urak országa legyen-e Magyarország, vagy a dolgozó nép hazája? — már eldőlt a nép javára, a prole­tárdiktatúra megmásíthatatlan győ­zelmével. Ugyanakkor a párt új­jászületése, erősödése és a gazda­sági, társadalmi élet területén ara­tott sikerek nem kápráztathatják el a kommunistákat. Sok még, na­gyon is sok a tennivaló, a hiba, a nehézség. Ha kevesebb is, mint volt hónapokkal ezelőtt, de mint Kádár el­várs mondotta, tudnánk kölcsönadni másoknak is. Bár nem vagyunk magunkra hagyatva gaz­dasági nehézségeink, társadalmi bajaink, betegségeink leküzdésé­ben, mert az egész szocialista tá­bor mellettünk áll, segít, mégis a munka dandárja reánk vár. Pártszervezeteink ma már elég erősek ahhoz, hogy­­ a párt to­vábbi erősítésével párhuzamosan — teljes erejükkel a gazdasági, termelési feladatok megoldását se­gítsék, szorgalmazzák. Pártunk és kormányunk nyíltan az ország elé tárta és tárja a jövőben is a gaz­dasági nehézségeket. Azt is tud­juk, hogy rendelkezünk olyan gaz­dasági adottságokkal, amelyek ki­aknázásával megszilárdíthatjuk népgazdaságunkat. Ehhez szüksé­ges, hogy a pártszervezetek, a kommunisták példamutatásukkal a termelési mozgalmak felkarolá­sával, lelkesítő felvilágosító szó­val törekedjenek a tervek túltel­jesítésére. A pártaktíva-értekezlet megyénkben a pártszervezetek éle­tének, munkájának elemzésével, a gazdasági helyzet megvizsgálásá­val minden bizonnyal meggyorsít­ja a nehézségek leküzdését, a hi­bák kijavítását, a TERMELÉSI FELADATAINK megoldásához is elengedhe­tetlen a pártegység, az MSZMP tagjainak eszmei-politikai akarat- és cselekvésbeli egysége. A kom­munisták pártja megyénkben is szilárdabb, egységesebb és össze­­forrottabb. Az ellenforradalmi tá­madás, s az utána végzett közös, fáradhatatlan munka megerősítet­te a kommunistákban a pártba ve­tett hitet, a szocializmus építéséért érzett felelősséget, új fénnyel ra­gyog a kommunistákban a nem­zetközi proletárszolidaritás ma­gasztos eszméje. Ha azonban el­hallgatnánk ennek az egységnek az árnyoldalait, akkor nemcsak egyszerűen az igazságot ferdíte­nénk el, de leszerelnénk azt az egészséges törekvést is, amely a pártegység lankadatlan növelésé­re, az eszmei-politikai front to­vábbi tisztázására, ezzel a párt erejének, ütőképességének gyara­pítására irányul. Harcban, nehéz és kitartó küz­delemben született, éledt újjá pár­tunk, az MSZMP. Elsősorban az ellenforradalom elleni harc tüzé­ben, de abban a szívós harcban is, amelyet a központi bizottság kezdettől fogva hirdetett és veze­tett a revizionista munkásárulók, valamint a szektás, dogmatikus né­zeteket vallók ellen. A pártépítő munka eme útvesztőiben nagyon nehéz volt kiigazodni, hiba nélkül dolgozni. S ha megyénk pártszer­vezeteiben a kommunisták nézetei alapvető kérdésekben — az októ­beri események ellenforradalmi jellegének, a szovjet fegyveres erők beavatkozásának, s a proletárdik­tatúra szükségességének megítélé­sében, elismerésében — meg is egyeznek, de sok még a látszólag mellékesnek tűnő megoldatlan probléma, vannak és lesznek is vi­ták, véleményeltérések. Ez bizo­nyos értelemben — a pártszerűség keretein belül — egészséges is, törvényszerű a kommunisták párt­jában. S hogy ma pártéletünk egészséges helyzetéről beszélhe­tünk, ez azért lehetséges, mert most vannak viták, méghozzá szenvedélyes, többségében jóindu­latú viták, amelyek tisztító kohó­ként oldják fel az ellentéteket, ed­zik a kommunistákat, növelik a párttagok határozottságát, harcos­ságát, eszmei képzettségét. Káro­san hatna, ha a vélemények nyílt és pártszerű harcát gátolnánk, mert ezzel a helytelen nézetek burjánzásának adnánk tápot, le­térítenénk a vitát a pártszerű út­ról. Ám veszélyes lenne az is, ha a vita a határozat meghozatala után nem záródna le. Ha a több­ség már döntött, minden kommu­nistának egységesen kell harcolnia a határozat megvalósításáért. Hi­ba, hogy elővársaink egy része még nem eléggé őszinte. Vannak, akik bizonyos dolgokat, eseteket eltitkolnak, opportunisták saját hibáikkal, tévedéseikkel szemben. Ez főként azoknál jelentkezik, akik az ellenforradalom előtt, alatt vagy után tévedtek és belekeveredtek olyan dolgokba, amelyekkel persze nem lehet dicsekedni. Akkor va­gyunk a realitás talaján, ha lát­juk azt is, hogy pártunkba, a va­lóban kommunista elvtársak mel­lett, bekerültek olyanok is, akik az ellenforradalom időszakában szembe­fordultak a marxizmus- leninizmussal, a párttal, s akarva, akaratlanul a munkáshatalommal is. PERSZE ITT IS különbséget kell tenni a megtévesztett, a félrevezetett, majd később téve­désüket őszintén beismerő elvtár­sak és azok között, akik október— novemberben az ellenforradalom­­ oldalára kerültek, s mellette tevé­kenykedtek. Az utóbbiak között vannak olyanok, akik hogy lep­lezzék magukat, most beléptek vagy be akarnak lépni a pártba. S ahol a kommunisták nem elég­gé éberek, ott meg is tudják ezt tenni. És sajnos, egyes helyeken nem eléggé éberek elvtársain­k, s az elvtelen megbocsátás álláspont­jára helyezkednek. A Járóműja­vítóban olyan volt MDP-tagokat is átigazoltak, akikről mindenki tudja, hogy az ellenforradalom ide­jén tanúsított „forradalmi” maga­tartásukkal, hangoskodásukkal tör­tek fel vezetőnek akkor, amikor a becsületes, a párthoz hű elvtársak jogosan aggódtak a szocializmus­ért, s ki voltak szolgáltatva az el­­lenforradalmárok veszett dühének. S most ezek közül nem egyet, majdnem hogy hősnek tüntetnek fel, mert „nem volt vérengzés, lincselés stb. a járóműben“. Azo­kat az elvtársakat pedig, akik el­lenezték a felvételüket, nem átal­­ják szektásoknak, kerékkötőknek nevezni. Az ilyen „felejtsünk el minden botlást” nézeteket vallók még azt is elfelejtik, hogy itt Vas megyében az ellenforradalom azért nem gyilkolt, mert nem volt rá elég ideje. De az olyan volt MDP- tagnak, aki mint „októberi veze­tő” eltűrte, hogy a kommunistá­kat suhancok, huligán fegyveresek „őrizzék” egy szobában, enyhén szólva, nem a pártban van a he­lye. ők belépnének, szívesen meg­húzódnának újra a pártban, ezek­től nyíltságot várni nevetséges. Mást vár azonban a párt a kom­munistáktól. Nem bosszút, mert ez nem jó tanácsadó, de igazságos, tárgyilagos elbírálást, nyíltságot a vitában, őszinteséget a tények s a tényleges terhelő adatok feltárásá­ban. E­GYES ELVTÁRSAINK saj­­­nos nem eléggé bátrak ah­hoz, hogy beismerjék, mikor, mi­ért és mennyiben hibáztak. S mert nem gyakorolnak önbírálatot, a bí­rálattól pedig irtóznak, így a pártba nem való elemeknek sem mondják meg nyíltan, hogy miért nem tartják őket méltónak a párt­tagságra. Ez a jelenség káros, ve­szélyes, a párt érdekeit szem előtt tartva, küzdeni kell ellene. Volt olyan taggyűlés, ahol a párttagok a jelentkező átigazolását vagy fel­vételét attól tették függővé, hogy őszülte lesz-e, beismeri-e tévedé­sét, vagy mentegeti magát. Az ilyen mércét azért lehet helyesel­ni, mert az, aki mentegeti hibáját, sőt adja a hőst, az továbbra sem tud megszabadulni korábbi hely­telen nézetétől. Nagy a felelőssége a kommunis­táknak, nagyobb mint bármikor. Anélkül, hogy az éberség a káros intrika területére csúszna, őrköd­ni kell a párt egységén, tisztasá­gán. Csakis olyan párt vezetésé­vel leszünk képesek kilábolni a gazdasági nehézségekből, s meg­szilárdítani gazdasági helyzetün­ket, tartóssá és visszavonhatatlan­ná tenni az életszínvonal emelése terén megtett bíztató lépéseket, amely párt nemcsak vezetésében, hanem összességében is, a párttag­ság összetételét tekintve is szilárd, egységes, határozott, mentes a ká­ros ideológiai nézetektől. A mun­kások és a dolgozók nem bocsá­tanak meg a kommunistáknak, ha még egyszer eltűrnék, hogy a párt­ba behatoljanak a vezetést bom­lasztó, karrierista, kispolgári gon­dolkodású elemek. Nem szabad, hogy a párt a frakciózókat, s a lik­vidátorokat megtűrje sorai kö­zött. Ez gátolná a párt akarat- és cselekvési egységének, a párttag­ság önkéntes vasfegyelmének ál­landó fejlődését. A párt erősítése megköveteli, hogy harcoljunk a „ szektás és a dogmatikus nézetek ” ellen. Nem szabad visszahozni azo­­­kat a káros módszereket, amelyek * elidegenítették a dolgozókat az * MDP-től. Azt azonban látni kell, * hogy a fő veszélyt ma a proletár­* diktatúrát romboló revizionista, op­­­portunista nézetek jelentik. Ezért * a pártnak a fő tüzet ezeknek a né­­­­zeteknek a leleplezésére, megsem­­­­misítésére kell irányítani. | jy|A MINDEN ERŐNKKEL « azon munkálkodunk, hogy | a párt vezető szerepét, tekintélyét * állami és társadalmi életünk min­­­­den területén megszilárdítsuk. Meg­­ kell szilárdítani a párt vezető sze­* repét az ifjúság körében, a szak­* szervezetekben, a tanácsokban és , a kulturális életben is. Ez nem kis * feladatokat ró a pártszervezetekre, a pártszervekre. A párt politikájá­­­­nak ismertetése fegyelmezettséget, * állhatatosságot, tanulásit követel * meg a párttagoktól. A kommunis­­­­ták csak fegyelmezett, elvhű ma­­­gatartásukkal, a tömegek között ; • élve, dolgozva szilárdíthatják to­­­vább a párt és a dolgozók között * eltéphetetlen kapcsolatot. * Fü­­p Lajos Megyeszer­te készülnek a trak­toros nap megünneplésére Hagyományos már, hogy min­den év júniusának második va­sárnapján a traktorosokat ün­nepli az ország, ők azok az em­berek, akik nyelvtövesztő hőség­ben, fogát vacogtató hidegben, szélben és esőben a kormánynál, ülnek, szántanak, vetnek, koro­nálnak, harcolnak a magyar me­zőgazdaság fellendítéséért, a többtermelésért. Méltán büszkék arra, hogy az említett vasárna­pot traktoros nappá avatta a dolgozó nép állama. Minden esz­tendőben felejthetetlen ez a nap a traktorosok életében. Az el­múlt évek szép szokásainak meg­felelően az idén is bensőséges, meghitt ünnepségek keretében rendezik meg a traktorosnapot. Az előkészületek a traktoros­nap sikeres megrendezése érde­kében megyeszerte folyamatban la­nnak. Az alábbiakban néhány gépállomásról közlünk ismerte­tőt az ünnepségek előkészületei­ről. SÁRVÁR A gépállomás vezetősége majd­nem egész napot betöltő műsorral készül a traktoros nap megünnep­lésére. Tervezik, hogy a leánygim­názium kultúrgárdáját hívják meg a meghívott vendégek szórakozta­tására. A traktorosokat délben in­gyen ebéddel és sörrel látja ven­dégül a gépállomás. Délután nagy­szabású táncmulatság lesz a gép­állomás új kultúrtermében. RÁTÓT Itt a gépállomás udvarán ren­dezik meg a traktorosnapot. Az ünnepség színvonalát emeli majd a falu fiatalsága és a gépállomási fiatalok közti ping-pong verseny. Vendégül hívják meg a határőr­ség röplabdacsapatait is, amelyek­nek tagjairól ismeretes, hogy nagy­szerű játékukkal igen jól tudják szórakoztatni a közönséget. Itt 150 főre készítenek ebédet. Tervezik, hogy este halvacsorával kedves­kednek a traktorosoknak és a meghívottaknak. A zene, a tánc itt sem marad el. V­ASSZILV­ÁGY Az elmúlt évek szokásainak megfelelően, itt a helyi földmű­vesszövetkezet is részt vesz a trak­torosnap megrendezésében. Terve­zik, hogy sátrakat állítanak fel, amelyekben cukorkafélét, fagylal­tot, sört árusítanak. A gépállo­más vezetői a traktorosokkal egyet­értésben a körzetükhöz tartozó termelőszüvekezeti elnököket is meghívják a traktorosnapra, hogy ezzel is jobban elmélyítsék a gép­állomás és a tsz-ek közötti kap­csolatot, s a régóta kialakult ba­rátságot. A traktorosnap egyik ne­vezetessége lesz, hogy a tavaszi munkában legjobban kitűnt dol­gozókat a gépállomás ajándéktár­gyakkal jutalmazza. NEMES KÖLT­A A koltai gépállomási dolgozók szeretnék, ha a szombathelyi pos­tás színjátszó együttes ellátogatna hozzájuk. A gépállomás mesébe il­lően szép és romantikus kertjé­ben az egész falu népével együtt szeretnének szórakozni a trakto­rosok. Tervezik, hogy sportműso­rokkal is szórakoztatják majd az ünneplőket és az ünnepelteket. Itt még nem alakult ki pontosan, mi­lyen műsort rendeznek, hogyan teszik színessé, változatossá, főleg emlékezetessé ezt a napot, mert jelenleg is számos ötlet, megany­­nyi elgondolás van erre vonatko­zóan a dolgozókban.

Next