Vas Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-01 / 178. szám

villa proletárjai egyesüljetek ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJA­­ II. évfolyam, 178. szám Ára 50 fillér 1957. aug. 1. Csütörtök ! Jó munkát, sok sikert. cséplőmunkások ! Az aratást befejeztük, megye­­szerte megkezdődött a hordás, ma és holnap már indulnak a cséplő­gépek is. A parasztember számá-­ ra talán egyetlen munka sem olyan várakozásiéig mint a csép­­lés. Ez érthető, hiszen ilyenkor egy egész év reménysége, tenger­nyi gondja kerül a zsákokba, a hombárokba, s ilyenkor derül ki, hogyan leszünk ellátva kenyérrel egy újabb esztendőre. A cséplés mindig megkövetelte az elővigyázatosságot, a pontos munkát, de az idén még fokozot­tabb figyelemmel és gondossággal kell csépelnünk. Nagyobb lesz a gondunk is e munkával, mert ga­bonáink egy része kicsirásodott, s ez bizony megköveteli a figyel­mességet, s kipróbálja a cséplő­munkások szaktudását. De azt is figyelembe kell vennünk, hogy a mezei munkákból mintegy három hetes kiesésünk van, mert a sok eső miatt ennyi ideig nem dol­gozhattunk rendszeresen. Ezt az elmaradást valamiképpen pótol­nunk kell, s a cséplést a lehető leggyorsabban kell befejeznünk. Ezek figyelembevételével az eddi­gieknél sokkal nagyobb feladat hárul a cséplőmunkásokra. Mint minden munka sikeres el­végzésének, így a cséplésnek is igen fontos előfeltételei vannak. S ezeket az előfeltételeket jórészt maga a parasztság teremtheti meg azzal, hogy biztosítja a cséplés folyamatosságát. Legtöbb helyen már úgy szervezték meg a hor­dást, hogy utcarészenként portá­ról portára, egymás utáni sorrend­ben hordanak, s így nem kell majd a cséplőgépeket egyik falu­részről a másikra vontatni, ha­nem mindig csak a szomszédba kell azokat huzatni. Így kevesebb lesz a mun­kaidős kiesés, gyorsab­ban haladhat a cséplés. A gépállomások mindenütt azt ígérték, hogy az idén az eddigi­eknél sokkal jobban kijavított gépeket küldenek a csépléshez, s nem lesz annyi szemveszteség, mint az utóbbi években elég sok helyen volt. Mindenütt ügyelniük kell a cséplőmunkásoknak is ar­ra, hogy minél kevesebb szem maradjon a pelyvában, törekben, minél több kerüljön a zsákokba. A tapasztalt cséplőmunkások elég jól ismerik a szemveszteség csök­kentésének módját, mégsem árt most azokra a hibákra felhívni a figyelmet, amelyek az elmúlt években a leggyakrabban előfor­dultak. A legtöbb baj volt a dob­bal. Vagy szorosan járatták azt és esetenként „kentet’ vagy eltörte a szemeket, vagy — a megengedett­nél jobban — lazán futtatták és szem maradt a kalászokban. Az idén mindenütt meg kell találni a helyes fordulatszámot és csak eszerint szabad csépelni. Gyakran hiba volt a felvonó kanalaknál is. Azok a szíjon meglazultak, kilyu­kadtak vagy egyéb hiba történt velük, s így igen sok szem az ocsú közé keveredett vagy a tö­rök közé rázódott el. Ezekre fel­tétlenül fel kell figyelni, s a gyorsaság mellett a minőségi munkára is ügyelni kell. Azt már a cséplőmunkások többsége tud­ja: nem rendes dolog, ha csak a teljesítményt veszik figyelembe, s amögött sok a pazarlás. Ha egy gazdánál csak húsz-huszonöt kiló gabona veszik is el a szalmában, törekben vagy rázódik ki a gép alá, egy faluban ez már vagonté­­telekre rúg, az egész megyében pedig annyi lenne a veszteség, hogy abból fedezni tudnánk egy város lakosságának egész évi ke­nyérellátását. A cséplés sikere nem kis mér­tékben múlik a versenyen és a jó munkaszervezésen. Pápócon például hagyományos már, hogy mind az öt cséplőcsapat évről év­re versenyben dolgozik, s egy­más eredményeit figyelve törek­szenek újabb eredmények elérésé­re. A megyei gépállomási igazga­tóság és a KISZ az ifjúsági csép­­lőcsapatok, versenyét is meghir­dette, ő a verseny elsőit tízezer forntos jutalomban részesíti. De jutalomban részesülnek a nem if­júsági cséplőcsapatok is. Ezért a jó kereset mellett külön anyagi érdeke is egy-egy cséplőcsapatnak, hogy versenyezzen. A cséplőcsapatok általában évek óta jól összeszokott munkásokból tevődnek össze. Nagyjából tud­ják, hogy a huzatáskor vagy az állításkor kinek mi a feladata, ki teszi helyre a rostákat, az ékeket, ki szereli le a szíjakat, ki gondoskodik a különféle kellékek összeszedéséről. Ahol azonban új emberek vannak, vagy teljesen új munkásokból tevődik össze a csép­lőcsapat, az együttműködés s a jó összhang megteremtéséért jó, ha elosztják egymás között a leg­fontosabb tennivalókat. Tavaly Pápócon a Szabó-féle cséplőcsapat ezzel a módszerrel majdnem fe­le annyi dió alatt leállított, mint versenytársai. A cséplőgépeknél fontos még a jó üzemanyagellátás. A felelős vezető és a cséplőmun­­kacsapat-vezető gondoskodjanak róla, hogy jóelőre el legyenek látva üzemanyaggal, s inkább egy teli hordó a traktor mellett áll­jon, minthogy egy-két órát is üzemanyag hiányában kelljen áll­ni. A cséplőmunkásokon van most az ország szeme. Úgy dolgozzanak, hogy a dolgozó parasztság elége­dett legyen munkájukkal, ami végső soron az ő egyéni érdekük is. Több helyen — mint Bükön, Egyházasrádócon, Nagysimonyi­­ban és másutt is — elhatározták a cséplőmunkások, hogy munká­juk mellett a gabonafelvásárlás­ban is segítenek. Példájukat má­sutt is követhetik. Mondják el a gazdáknak, hogy felesleges gabo­nájukat az államnak adják, mert jó árat kapnak érte, s nem érde­mes az eladással várni, mert drá­gább úgy sem lesz a gabona. Most, amikor megindulnak a cséplőgépek, a fentiek tudatában dolgozzanak, s induljanak harc­ba a cséplőmunkások is. Gondol­janak arra, hogy az ő kezükben az ország népének kenyere. Úgy bánjanak ezzel, mint drága kincs­esei. Jó munkát, sok szerencsét, cséplőmunkások! Okuljunk és soha ne feledjünk! 170 ezer forint előleget fizettek ki a szerződött gabonára Szállítják az idei gabonát a Szombathelyi Műmalomba Bár az esős időjárás hátráltatja a termés betakarítását, mégis egyre több új gabona érkezik a megye malmaiba. A Szombathelyi Műmalomba az utóbbi egy hét alatt már több esetben érkezett a kisebb gabonaszállítmány. Leg­­­utóbb Söptéről 12 mázsa búzát és 25 mázsa rozsot szállítottak be őr­lésre. A minőségi vizsgálat azt bizo­­zonyítja, hogy az esős idő előtt betakarított és elcsépelt gabona igen jó minőségű. Az előírt 78 kilogrammos hekt­rfitersúly he­lyett 82—83 kilogrammot is elér a búza. Kedvező az eső előtt be­takarított gabona nedvességtar­talma is. Kétségtelen azonban, hogy a sok eső kedvezőtlenül be­folyásolta a gabona nedvességtar­talmát. A mostani szeles időjárás azonban jól jön a megázott ke­­nyérgabonaféléknek, s megakadá­lyozza a további csírásodását. A malom várja a további gabo­naszállítmányokat. A fertőtlení­tett raktárak sok vagonnal befo­gadnak. A malom az új gabonából naponta 7 és fél vagonnal tud majd őrölni. Szovjet-afgán közös közlemény az afgán király Szovjetunióban tett látogatásáról Muhammed Zahir Sah afgán ki­rály Szov­jetunióban tett látogatá­sának befejeztével szovjet—afgán közös közleményt adtak ki. A közlemény aláírására július 30-án a Kremlben került sor. Szovjet részről K. J. Vorosilov, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnöke, afgán részről Muhammed Zahir Sah, Afganisz­tán királya írta alá a közleményt. Az aláírásnál szovjet részről a következők voltak jesen: N. A. Bulganyin, G. K. Zsukov, N. Sz. Hruscsov, A. N. Koszigin, V. Dzsavandza, M. G. Pervuhin, N. A. Gromiko külügyminiszter, N. Sz. Patolicsev és V. Sz. Szemjo­­nov külügyminiszterhelyettesek, M. V. Gyegtyar, a Szovjetunió afganisztáni nagykövete és má­sok. Afgán részről jelen voltak: Mu­hammed Nairn miniszterelnökhe­­lyettes és külügyminiszter, Mu­hammed Juszuf bányászati és iparügyi miniszter, Abdul Hakim moszkvai afgán nagykövet és több más hivatalos személy. A felek kifejezték azt az óha­jukat — hangzik a közlemény­ben ■*, hogy az emberiség összes anyagi és erkölcsi lehetőségeit használ­, fel annak az aggoda­lomnak m­eszüntetésére, amely a nemzetközi feszültség és a tömeg­­pusztító fegy­verek miatt világ­szerte fennáll. A felek kijelentették, arra töre­kednek, hogy a tudomány és a technika eszközeit békés célokra hasznlják fel, hogy jobb anyagi és szellemi feltételeket, boldog életviszonyokat biztosítsanak a világ népei számára. A Szovjetunió és Afganisztán mindig baráti jószomszédi politi­kát folytatott egymással szemben. Figyelembe véve e politika pozitív eredményeit, a felek kifejezték azon akaratukat, hogy továbbra is fenntartják a baráti kapcsola­tokat és kijelentették, hogy e kapcsolatok további fejlesztésére és erősítésére törekednek, mert ez elősegíti a békét, a biztonságot, a nemzetközi együttműködés fejlő­dését és a kölcsönös segélynyúj­tást. Afganisztán királya meghívta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnökét, tegyen baráti látogatást Afganisztánban. A baráti meghívás elfogadásra talált. A. A. Gromikot, a Szovjetunió külügyminiszterét Afganisztán külügyminisztere meghívta, hogy kísérje el afganisztáni útján a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnökét. A Szovjetunió gazdasági segítséget nyújt Afganisztánnak Közlemény a szovjet-afgán megállapodásokról Az afgán király szovjetunióbeli látogatásával párhuzamosan tár­gyalások folytak a két ország képviselői között gazdasági és határkérdésekről. E tárgyalások­ról közleményt adtak ki. Az afgán királyi kormány óha­ját teljesítve a szovjet kormány hozzájárult, hogy önzetlen, sem­miféle politikai vagy egyéb fel­tételhez nem kötött technikai és anyagi segítséget nyújt Afganisz­tánnak az ország északi vidékein folyó kőolajkutatási, geológiai munkálatokhoz — hangzik a köz­leményben. A szovjet kormány hozzájárult ahhoz is, hogy segítséget nyújt Afganisztánnak az ország gazda­sági fejlesztéséhez szükséges mű­szaki káderek kiképzéséhez. A tárgyalások során elvben megegyezés jött létre arról, hogy a Szovjetunió és Afganisztán kor­mánya szerződést köt a két­­or­szág közötti államhatárról. Evég­­ből a felek kinevezték képviselői­ket és megbízták őket, hogy a legközelebbi időben folytassanak konkrét tárgyalásokat erről a kér­désről. A felek megegyeztek abban is, hogy együttműködnek a szovjet— afgán határfolyók vizeinek ki­használásában. A tárgyalások a fent említett kérdésekről a barát­ság és a kölcsönös teljes megér­tés légkörében folytak és azzal végződtek, hogy számos kérdés­ben megfelelő egyezményeket ír­tak alá. Az Egészségü­gyi Minisztérium tájékoztatója a gyermekbénulásos megbetegedésekről A bejelentett gyermekbénulá­­sos esetek száma az elmúlt héten országosan némileg csökkent. A járvány területi kiterjedésében lé­nyeges változás nem történt. Az üdültetési korlátozások meg­szűntek Nagyhalász Szabolcs me­gyei, továbbá Jászárokszállás, Nagykörű és Tószeg Szolnok me­gyei községekben. A 14 éven alu­liak csoportos gyermeküdültetése szempontjából korlátozás alá kel­lett venni Hajdú-Bihar megyé­ben Püspökladány községet. Bé­kés megyében pedig a békési já­rás területét. Csoportos gyermeküdültetés szempontjából jelenleg egészség­­ügyi zárlat alatt álló területek: Borsod-Abaúj-Zemplén megye egész területe, Miskolc megyei jo­gú város, Hajdú-Bihar megyéből a beretty­óúj­falusi, a biharkeresz­­tesi járás, továbbá a megye püs­pökladányi járásából Biharnagyba­­jom Báránd, és Püspökladány község, Szabolcs-Szatmár megyé­ben Nyíregyháza város, Nagykál­­ló, Nyírbátor, Tiszalök, Kisvárda és Pátroha községek. Heves me­gyéből az egri és a füzesabonyi járás területe, valamint Eger és Hatvan városok, Békés megyéből a békési járás területe, Pest me­gyéből Fót község. Szolnok megyében az üdülteté­si korlátozások megszűntek. A Dunántúlon és a Duna-Tisza kö­zén járványos terület nincs. A fő­város továbbra is járványmentes. Ezeken a területeken szórványo­san fordult elő egy-egy megbete­gedés. Az 1955. és 1956. évi születésű gyermekek gyermekbénulás elleni első védőoltása július 27-én az egész országban befejeződött. Az oltásra kijelölt korcsoportokba tar­tozó gyermekek túlnyomó része megkapta a védőoltást. A beol­tott gyermekek második oltása Budapesten és a járványtól erő­sebben érintett területeken au­gusztus 15-én, az ország többi ré­szén augusztus 22-én kezdődik. További gyermek­korcsoportok vé­dőoltását most szervezik. (MTI)

Next