Vas Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-01 / 256. szám

4 Téli gyermeküdültetés a megyében Baktay Judit szombathelyi általános iskolai tanuló levelét olvassuk: „Még most is örömmel gondolok vissza azokra a szép napokra, amelyeket a kőszegi SZOT gyermeküdülőben töltöttem.* A kis Judit aztán leírja, milyen jó volt az ellátás, hogyan tanultak, mennyit kirándultak a hegyekben, sétáltak a városban, s azzal az óhajjal zárja levelét: „Bárcsak még egyszer ilyen üdülésben vehetnék részt!" Bizonyára teljesülni fog majd Baktay Judit kívánsága, mert a szakszervezetek üdülőhálózata évről évre növekszik, s amit mi, felnőttek csak az elmúlt 12 év alatt élvezhettünk, abban neki mér gyerekkorától kezdve része van. A kőszegi SZOT gyermeküdülő, amely az idén nyáron nyílt meg, télen is működik, s úgynevezett gyógyüdültetés keretében háromhetes turnusokban, teljesen ingyen szerez felejthetetlen, napokat a dolgozó szülők gyermekeinek. Annak előnyeit, hogy ez az üdülő a megyében van, mi is érezzük, mert nagyobb számban küldhetjük ide gyermekeinket. Havonta 25—30 vasi általános iskolást — 2—4 osztályosokat —küld az SZMT, a területi bizottságok javaslatai alapján Kőszegre. A gyermekek iskolai oktatásban is részesülnek, úgy, hogy nem maradnak el a tanácsban. Megyénkben a Kőszegin kívül még két SZOT gyermeküdülő működik: Mikosdpusztán és a Csehimindszenthez tartozó Potypusztán. E kettő eddig csak nyaranta állt az üdülés szolgálatában. A SZOT most a mikoldpusztait hárommió fointos költséggel egészen éven át működő üdülővé alakíttgá*. A munkálatok n-.ár meg is kezdődtek. A potypusztai üdülő hasonló átalakításáról is folynak tárgyalások. Az üdülők korszerűsítése során bevezetik ez intézményekbe a villanyt is, mi pedig olyképpen, hogy ezzel együtt Csehimindszent községet is villamosítják. A SZOT a villamosítás költségeinek kétharmad részét magára vállalta, a lakosságot csak egyharmad rész terheli, tulajdonképpen az az összeg, amelyért házaikban a belső szerelést elvégzik. A villamosítás költségvetése máris a vasvári járási tanácson van, amely gondoskodik arról, hogy ez a munka még az idén befejeződjék. Munkavédelmi vizsgák az üzemekben A Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelője a napokban vizsgáztatja a megye ipari üzemeinek vezetőit, főmérnökeit ás a biztonsági megbízottakat. A tapasztalatok szerint ugyanis legtöbb vezető nincs tisztában a munkavédelmi előírásokkal, s így azok betartása rendkívül elhanyagolt. Emellett az is nagyon káros, hogy a dolgozókat — s főleg az újakat —, nem ismertetik meg a gépekkel, nem oktatják ki arra, mire vigyázzon, hogy elkerülje a baleseteket. Súlyos hiányosságok vannak a munkavédelem terén a gépállomásokon és az állami gazdaságokban is. A vizsgálatokat e helyeken is megtartják. Kutassuk fel és szedjük össze az elszórt robbanóanyagokat, lőszereket, fegyvereket, mert súlyos szerencsétlenségeket okozhatnak. A minap éppen Kőszegen történt nagyon sajnálatos eset. Az általános fiúiskola VI. A. osztályának tanulói gyutacsot találtak. Elvitték az iskolába s a tanteremben játszani kezdtek vele. A gyutacs az avatatlan kezekben felrobbant s az egyik kisdiákot megsebesítette. Bár azonnal kórházba szállították, egyik keze fejét a csuklótól elvesztette. Szerencsére a többieknek nem történt bajuk. Kívánatos lenne, ha legalább azokon a helyeken, ahol valamikor is katonai alakulatok táboroztak, vagy amely helyeken feltehetően robbanóanyagok szóródtak szét, hozzáértők vizsgálatot tartanának és így megtisztítanák e helyeket e veszedelmesjátékoktól.* Gyermekeink érdekében tanácsi hatóságaink szorgalmazzák ezeket az intézkedéseket. Ogura Tayofumi: KUN LA KADAURO DE L'EDZINO (A feleségem holttestével — Hirosimai élmény) Az alábbiakban folytatásokban közöljük Ogura Tayofumi hirosimai egyetemi tanár fenti címmel megjelent könyvét, amelyben mint közvetlen tanú számol be az 1915 augusztus 6-án Hirosima ellen intézett atomtámadásról. A könyvet eszperantóra fordította Tanaka Sadami. Lapunk számára eszperantóról magyarra Novátius Vilmos, a megyei békebizottság alelnöke fordította le a könyvet. A kiadványt is ő kapta japán békeharcos barátaitól. A borzalmak pillanata Elérkezett augusztus hatodik napja az 1945. évben is. Hosszú évek múltak el felettünk, de a visszaemlékezés erre a pillanatra örökre feledhetetlen marad számomra. Nyolc óra múlt 15 perccel. Szép reggel volt! Abban a nercben az országúton voltam a robbanás központjától keletre és attól mintegy 4 kilo (!) méter távolságra — kora reggeli elfoglaltságból hazatérőben. Derült, tiszta reggelünk volt. Óriási villámszerű fénytünemény robbant szét hirtelen, miintha magnézium robbant volna a, égbolt egész területén. Reflexszerűen hasravágódtam az országút közepén. A villámlással egyidőben úgy éreztem, hogy testem egész felületén nagy forróság fut végig. Rövid időre idegtépő, néma csend következett. Néhány másodperc múlva — feltehető, hogy volt ennyi időköz, de ezt nem tudom pontosan — az egész földet megrázó hatalmas mennydörgés következett. Ezzel egyidőben iszonyú légnyomás szorította a földhöz testemet. Ezt követően bizonytalan ideig, újra néma csend következett. Azt hittem, közvetlen közelemben valami katasztrofális robbanás történt. Eszméletemet nem vesztettem el, testemen nem látszott sem égési nyom, sem nyitott seb. Felemeltem fejemet a földről, arcomat nyugat felé fordítottam — Hirosima városa felé. A ragyogó kék nyári égbolton piszkos, sötétkékes, hatalmas sűrű füstgomolyagok törtek az ég felé. Nagy gyorsasággal szélesedtek és emelkedtek ezek a vésztjósló felhők. A magas, feltörő füstoszlop teteje kalapszerűen kezdett terjedni a mérhetetlennek látszó magasságban, lent pedig nagy területen szétfolyó, sötét füst terjengett. Az egész tünemény időnként változtatta színét, alakját és kiterjedését. A felhők borzalmas parádéja volt ez! Megborzadva, kővé meredten álltam és találgattam: — Bomba? — Lángbomba? — Embereket pusztító sugárzás? — Lőporraktáraink felrobbanása? Gondolatban gyorsan végigfutottam haditudományom egész készletén. Hiába! Nem találtam magyarázatot. Nemsokára megszólalt egy közelemben fekvő férfi, valószínűleg földműves lehetett. Azt állította, hogy a robbanást megelőzően látott három B—29-es típusú USA bombázót arrafelé repülni. Nem hittem el ezt, mert nem emlékeztem rá, hogy berregésüket hallottam volna. Eszembe jutott közben, hogy körülbelül egy kilométerre a helytől, ahol álltam. Hirosima irányában van a húgom családjának a lakóháza. Elhatároztam, hogy arra megyek és körülnézek, így közelítem meg a várost. Az országút egyenes, széles volt és a város felé vezetett. Mindkét oldalán szétszórtan házak álltak. Itt még sehol sem vettem észre sérült háztetőket, kitörött ablakokat. Időnként találkoztam azonban már emberekkel, akik véres sebekkel borított nőket és férfiakat kísértek és hoztak a város felől. — Mitől sebesültek meg? — kérdeztem. — Üvegektől — volt a válasz. Csak az ilyen rövid párbeszédek adtak némi magyarázatot borzasztó kételyeimre. Amint közeledtem a város pereme felé, és amint sűrűbbé váltak a házak az út két oldalán, mind sűrűbben hallottam gyermekek jajgatását, férfiak kiabálását és nők jajveszékelését. Innen is, onnan is hallatszott a lakóházak udvaraiból: — Jaj! Fáj — Édesapám!,, — Hol a gyógyszeres láda? .. ., — Kötszert adjatok! •,. Mindezek akarva, nem akarva, elképzelhetővé tették számomra azt itt bekövetkezett borzalmakat. A robbanás felhőinek lenyűgöző hatású panorámájától így vonta el figyelmemet a földi események rémes sorozata. Mindinkább sűrűsödött a szembejövők áradata és végül rendezetlen, jajgató embertömeg jött velem szemben a városból. Férfiak véres kezekkel tolták kerékpáron kis holmijukat, a nők félmeztelen testtel, ronggyá tépett ruhákban. Európai és japán ruhákban, rongycafatokban, mezítláb vagy féllábbal cipőben özönlött a tömeg. Sokaknak mindkét arcán puffadt, vörös daganatok. Vértől szennyezett kezek és lábai, mindenütt... Ez az embertömeg némán vánszorogva távolodott a várostól. Az arckifejezések mintha eszméleten kívüliek lettek volna. Az emberek vánszorgása pedig a halált megelőző utolsó erőfeszítéshez hasonlított. Olyan volt ez a gyászmenet, mint a görög monda alvilági lelkéinek utolsó útja... (Ebben az időben és órában, amikor én ezzel a felvonulással találkoztam, az én feleségem is így bukdácsolt a tömeg között egy másik úton, a városból menetve.) (folytatjuk) Tanácsok kötött holmik kezeléséhez Ha világos fonalból kötünk, ügyeljünk arra, hogy a fonal ne piszkolódjék. A munka kezdése előtti kezünket mindig jól mossuk meg. A fonalat tiszta kötőtáskában vagy tiszta ruhával bélelt kosárkában tartsuk. Ha kötésünkből már nagyobb darab készült el, azt lehetőleg mindig fehér vászonruhával takarjuk be. ★ Pulóver, kardigán és egyéb kötött holmi a fogason kinyúlik, tehát kisimítva, fektetve helyezzük el a szekrényben. ★ A pulóvert és kardigánt házilag is szépen kimoshatjuk: szappanpelyhet feloldunk meleg, de nem forró vízben, és abban a kötött holmit többször jól átgyúrjuk. Nem csavargatjuk, csak jól kinyomkodjuk. A kötött holmi mosásánál fontos a többszöri öblítés. Ügyeljünk arra, hogy az öblítővíz a mosóvízzel azonos hőmérsékletű legyen. Az utolsó öblítővízbe öntsünk néhány csepp ecetet. Minden kötött dolgot a legjobb eredeti formája szerint, törülközőre kifektetve szárítani. ★ Kötött és horgolt sapkát langyos vízben Pólóval vagy színszappannal mossunk. Több vízben öblítsünk, aztán jól nyomkodjuk ki. Papírral kitömve, vázára vagy befőttes üvegre téve szárítsuk meg. ★ A kötött holmit gondosan óvjuk a moly ellen. A kimosott vagy kitisztított kötött darabokat külön-külön csomagolva rakjuk el. A molyírtót kis zacskódba rakva tegyük a kötött darabok közé úgy, hogy ne érjen közvetlenül az anyaghoz. A doboz vagy a fiók aljába, amibe a becsomagolt kötött holmit elrakjuk, naftalint vagy más molyírtót szórunk. A kötött harisnyát, fehérneműt, kesztyűt, sálat jól kimosva és teljesen megszárítva öszszecsavarjuk és szintén külön-külön papírosba csomagolva tesszük el. Végül a becsomagolt kötött holmikat terpentinbe mártott újságpapírral letakarjuk. ★ A kötött holmit mosás után — amikor már teljesen száraz — a bal felén vasaljuk, gondosan ügyelve arra, nehogy a vasalóval kinyújtsuk. * Tfcr Ha rejtett fonalból költünk, a kötéshez elkészített és összecsomózott fonalat könyvre vagy kis deszkára csavarjuk és több helyen összekötve, lehúzzuk a könyvről. Kb. 3—4 dekás motringokat készítünk így el. Az összekötött fonalat könnyen moshatjuk azután a szállal, amivel összekötöttük, felakasztva szárítjuk. Ha fonalat festetünk, ugyanígy készítjük elő a festéshez. ★» A régi kötött holmi fonalát újból felhasználhatjuk. A felfestett fonalat az előbbismertetett módon kimossuk és megszárítjuk Ha a fonal elvékonyodott, akkor két szálat veszünk egybe. A két szál lehet különböző színű is (például barna, drapp, szürke, fekete vagy fehér). A két különböző színű szál összekötése szép „melirozott” hatást kelt. Az ilyenfajta anyagot ne kössük mintájan, hanem simán vagy legfeljebb bordáskötéssel. A régi holmi fontaját csíkos kötéshez is felhasználhatjuk, különösen gyermekholmiknál, ahol a több színű csíkozás élénkíti a gyermek ruhadarabját, tehát új anyaggal vagy két-három régi holmi anyagának felhasználásával is dolgozhatunk. A csikókat aszerint váltogatjuk, hogy melyik színből mennyi forrásunk van, képes gumókat nevelhetünk. A gladiolus virág szárát a gumó felett 2—4 centire kell visszavágni, majd megszárítva rakjuk ládákba és 8—10 fokos száraz, meleg helyen teleltessük. ÉTELEK Magyar vesepecsenye. Szép, kb. 1 és félkilós vesepecsenyét megsózunk, megborsozzuk, füstölt ■ szalonnával megspékeljük és tepsibe téve, forró zsírban a tűzhelyen minden oldalán hirtelen megpirítjuk szép aranyharmára. Deszkára tesszük a húst, zsírjában megpirítunk apróra vágott 2 nagy vöröshagymát, beleteszünk egy jó evőkanál rózsapaprikát, 2 evőkanál paradicsompürét, egy evőkanál borecetet, meg egy tejmelőkanál vizet. Visszatesszük a húst ebbe a lébe és a sütőben — gyakran öntözve — szükség szerint egy-egy kanál víz hozzáadásával, puhára pároljuk. Mialatt szeleteljük, a levében 2 deci tejfölt forralunk sűrűre,ráöntjük a tálban lévő felszeletelt húsra és lezsírozott metélt tésztával tálalukt. Gesztenyetorta. Egy kiló tisztított, főtt gesztenyét szitán áttörünk. Hat tojásssárgát 8 evőkanál vaníliás cukorral habosra keverünk. Hozzáadunk 8 púpozott evőkanál passzírozott gesztenyét és a tojás babját. Jól összekeverjük és aztán vajjal kikent, liszttel meghintett tortaformában félóra a fett, lassú tűznél a sütőben megsütjük. 10 deka vajat 10 deka porcukorral habosra verünk, hozzáadjuk a megmaradt gesztenyést, 3 evőkanál erős, finom rummal ízesítjük és az egészet sima krémmé keverjük. A hideg torta keresztben három egyenlő kerek lapra vágjuk és a krémmel összeragasztjuk, azután féldeci tejben három szelet csokoládét sűrűre befőzünk, majd a tűzről levéve, 3 deka vajat adunk hozzá és addig keverjük, míg langyosra hűl. Leöntjük vele a tortát, az oldalán egyenletesen elkenjük az öntetet, aztán hideg, száraz helyen hagyjuk legalább 3—4 óráig a tálalás előtt rm Őszi tennivalók a virágos kertben Az őszi idő beálltával a szabadból a lakásba kell vinnünk szobanövényeinket, amelyeket helyezzünk az ablakba, hogy fokozatosan szokják meg a szoba hőmérsékletét. Jó szolgálatot tehet a kettős ablak, ahol rendkívül sokáig nyílnak a virágok. Ha szép is még a muskátlliágyunk, most már ne sajnáljuk azt megbontani. A muskátli-töveket szedjük fel és azokat friss, trágyás földdel keverve ültessükcserepekbe. A cserépbe ültetett muskátlit ne vigyük azonnal a lakásunkba, hanem mindaddig hagyjuk kint, amíg jó idő van. A szabadban az átültetett muskátli gyorsabban magához tér, jobban meggyökeresedik A muskátli-töveket teleltethetjük cserép nélkül is, a pincében. A fagy beállta előtt felszedett, föld nélküli muskátlit a gyökerénél összekötjük és a pincében szegre akasztjuk. Persze nem minden pince alkalmas a virág tereltetésére. A meleg Pince nem jó telelőhely, mert 6—10 foknál melegebb helyiségben megsárgul a növény. A hagymás virágokültetése is esedékes A tulipánt 7—12, a Jácintot, a nárciszt 12—18 centi mélyre ültetjük. A dáliát és a cánát akkor szedjük fel, amikor a leveleket a dér megcsípi. Majd hagyjuk egypár napig jól megszikkadni, aztán tövenként csomagoljuk újságpapírba és rakjuk ládába vagy papírzacskóba. Fontos, hogy a dáliagumó párás, meleg levegőjű helyen feleljen. A kardvirág gumóját ásóval, földdel együtt emeljük ki a helyéről, hogy a rajta lévő apró diákgumók le ne szóródjanak, mert ezekből két év alatt virágzó VAS NÉPE 1997. november 1. Péntek vntnie. Ezt főzzük a héten * Húsleves, magyar vesepecsenye széles metélttésztával, gesztenyetolta. Hétfő: Paradicsomnlevő, savanyú répafőzelék kolbásszal. Kedd: Zöldségteves, pörkölt burgonyával, savanyúság. Szerda: Bableves, gránátos kocka. Csütörtök: Rizsleves, káposztafőzelék, benne főtt fejhússal. Péntek Gombaleves, aranygaluska. Szombat: Köménymagleves, savanyú tüdő zsemlegombóccal.