Vas Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-01 / 1. szám

III. évfolyam, 1. szám Ára 60 fillér 1958. január 1. Szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VAS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT! Irta: Tóth Dezső, az MSZMP megyei bizottságának első titkára !VTsm könnyes szemekkel bú­ ’­cs űzünk tőled. 1957-es esz­tendő. Nehéz és hosszú időre ta­nulságos évet hagytunk ma­­gunk után, s megerősödve, meg­izmosodva lépünk át az új eszten­dőbe Szilveszter: éjszakáján az emberek atkán viet­t. ,leendült a nóta. A jövőbe vetett hit, az el­múlt év munkájának eredményei új vonást varázsolnak az emberek a­rcára. Az a szokás­mondás, hogy általában a példák, a hasonlatok sántítanak. Ennek ellenére anél­­kül, hogy túlzásba esnénk, ki kell modani az igazat: népi de­mokráciánk 13 esztendeje közül az 1958-as év köszöntése előkelő helyet foglal el a szocializmus építése terén hazánkban, a vi­lágpolitika alakulása, a világbéke megtartása tekintetében egyaránt. 1957. nem egyszerűen egy év volt a sok közül. Nem is azt je­lenti csak, hogy egy évvel időseb­bek lettünk. Ennél sokkal többet, mert több évtizedre való tapasz­talatokkal gazdagodott a magyar és a nemzetközi munkásosztály, a dolgozó nép. Egy évvel ezelőtt, amikor bol­dog úr­­ ,mik kívántunk Vas me­­gy’S dolgozóinak, nehéz politikai és gazdasági helyzet volt. Alig két hónap telt el, hogy a mun­kásosztály, a népi demokráciához hű dolgozó parasztság a Szovjet­unió segítségével szétverte Ma­gyarországon az ellenforradalom fegyveres erejét. Vége felé jár­tunk már az „összkomfortos” sztrájkoknak. Az ellenforradalom támadása gazdasági, politikai té­ren, fegyveres provokációkban és egyéni terrorakciókban mutat­kozott meg főképpen. Politikai téren a támadás az ideiglenes munkás-paraszt forradalmi kor­mány és a párt ellen irányult. Az ellenforradalmi erők erősíteni igyekeztek az általuk szült helyi és központi munkástanácsok po­zícióit, valamiféle kettős hatalom létrehozásával a szocializmus épí­tését, a helyes irányú kibontako­zást akarták gátolni. Sztrájkkal, a társadalmi tulajdon elherdálá­sával, az üzemekben megfélemlí­téssel, belső munkanélküliség te­remtésével, meg nem dolgozott munkáért indokolatlanul magas bérek kifizetésével nehezítették a gazdasági élet vérkeringésének megindulását. Tudatos ellenforra­dalmárok, tévelygők és megté­vesztett becsületes emberek vi­szonylag kis százalékának tevé­kenysége nehezítette a helyes ki­bontakozást. A­z ellenforradalom­ súlyos anyagi kárt (24 milliárd forint) okozott a népv­udaságnak. Megyénkben is több­­na tehető a károsodás.­gi kár mellett még ma , ető az az erkölcsi rombolás, a munkamorál, a munka­, lazításával és a társadalma­ban hűtlen kezelésével és elsajá­tításával okozott az ellenforrada­lom. A politikai és gazdasági kon­szolidálásban elért biztató ered­mények mellett legtöbb tennivaló éppen ezen a téren van. Minden, népeihez és hazájához, a népi de­mokráciához hű embernek követ­kezetesen­­kell dolgoznia a megle­vő fogyatékosságok megszünteté­séért. Az elmúlt évben elért eredmé­nyeink jogos optimizmussal töltik el megyénk dolgozóit. A munkás­­paraszt forradalmi kormány in­tézkedései és határozatai nyomán megtettük azokat a kezdő lépése­ket, amelyek szükségesek me­gyénk és az egész ország további felemelkedéséhez. Ahogy országosan kezdett hely­reállni a rend, úgy megyénkben is konszolidálódott a helyzet. Az üzemi munkások és a dolgozó pa­rasztok legjobbjai kezdettől fogva ott voltak a karhatalomban, a rendőrségiben, a határőrségben, majd a megszervezett munkás­őrségben, s fegyveresen vettek részt az ellenforradalom megsem­misítésében. Nemcsak elsőként értették meg a párt és a kor­mány felhívását és határozatait, hanem harcosan, a szocializmus ügyéért érzett felelősségük tuda­tában követelték az ellenforradal­­márok szigorú megbüntetését, a termelőmunka megindítását, a zűrzavar helyébe a békés építő munka megteremtését. A nyugat felé özönlő fegyveres ellenforradalmárok és megzava­rodott emberek tízezrei bomlasz­tottak és rémhíreket terjesztettek. A megye területén több ezer el­szórt fegyver nehezítette a köz­­biztonság megteremtését. A leg­szükségesebb élelmiszerek és szükségleti cikkek nagy részéből pedig csak úgy lehetett kielégíte­ni az igényeket, hogy a Szovjet­unió és a baráti né­pi demokráciák testvéri segítségünkre siettek. Üzemeink termelése egy évvel ezelőtt — objektív és szubjektív okokból — mindössze 25—40 szá­zaléka volt az előző év hasonló időszakáénak. Eredményeinket azért kell kezdeti sikernek el­könyvelni, mert az év végére is csak 95—96 százalékát értük el az 1955-ös termelésnek. Legna­gyobb eredmény ennek ellenére: hozzájárultunk ahhoz, hogy ne sújtsa dolgozó népünket az inflá­ció, s nemcsak, hogy nem csök­kent az üzemi dolgozók száma megyénkben, hanem közel 200-zal emelkedett. H­­ibát követnénk el, ha nem ü vemi. S figyelembe a még ma is megle­f­ogyatékosságain­­kat a termelés­, termelékenység, önköltség, takarékosság és mun­kafegyelem terén. Ezen hiányos­ságokból adódik többek között, hogy a múlt évben csaknem 70 millió forinttal kevesebb volt a m­­­ve ipara által termelt teljes termelési érték, mint 1955-ben. A minisztériumi ipar több mint 110 millióval maradt alatta az 1955. évi teljes termelésnek. Tehát a legnagyobb és a nemzetgazdaság szempontjából legfontosabb me­gyei üzemeinknél még sok tenni­való van a lemaradás felszámolá­sában és az eredmények tovább­fejlesztésében. A helyi és szövet­kezeti ipar dolgozóinak munká­ját dicséri, hogy 42 millióval töb­bet termeltek, mint 1955-ben, ez­zel csökkent a minisztériumi ipar által okozott teljes termelési ér­­ték­kiesés. A termelékenység alakulása is sok kívánni­valót hagy maga után. Még ha figyelembe vesszük azt, hogy a múlt évben a reálbé­rek átlag 14 százalékkal emelked­tek, akkor is indokolatlan az az aráb­­ytalanság, mely a 100 forint munkabérre jutó termelési érték­ben mutatkozik: 1955-ben 927 fo­rint volt és 1957. harmadik ne­gyedévében csak 606 forint. Ezek az alapvető hiányosságok csak­nem minden szocialista szektor­ban megtalálhatók. E hibák fel­számolása ez évi legfőbb felada­taink közé tartozik megyénk és szocializmust építő dolgozó né­pünk további felvirágoztatás­ára. N­épállomásaink, állami gaz­­­­daságaink dolgozóinak jó munkáját dicséri, hogy idejében hozzáláttak saját portájukon a rend helyreállításához, a termelő­­mu­nka megindításához, felkészül­ve a tavaszi mezőgazdasági mun­kák maradéktalan elvégzésére. Az elmúlt év jó terméseredményei nem kis mértékben ennek is kö­szönhetők. Termelőszövetkezeteink nagy részét felbomlasztotta az ellenfor­radalom. A szövetkezeti gazdálko­dás életrevalóságát és jövőjét azonban mi sem bizonyítja éke­sebben, mint az, hogy számos termelőszövetkezet dolgozó pa­rasztjai ásóval, kapával, furkós­­bottal vagy fegyverrel védték meg termelőszövetkezeteiket az ellenség támadásával szemben, a szövetkezeti vagyon elherdálásá­nak megakadályozására. A terme­lőszövetkezetek jövőjét, mint a dolgozó parasztság további fel­­emelkedésének egyetlen és helyes útját igazolja, hogy az ellenforra­dalom támadása ellenére me­gyénkben újjáalakult 97 mezőgaz­dasági termelőszövetkezet (az el­múlt évi 45 százaléka) és 38 ala­csonyabb fokú társulás és szak­csoport. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek jó munkáját, a szocialista nagyüzemi gazdálko­dás felsőbbrendűségét bizonyította a termésátlagok magasabb volta az egyéni gazdálkodáshoz viszo­nyítva, valamint a múlt évi mun­kaegység-részesedés. 1956-ban megyei átlagban 36 forint volt egy munkaegység értéke, 1957-ben előreláthatólag 40 forint lesz. Em­e­llett szövetkezeteink több 10 és 100 ezer forinttal növelték a szövetkezeti vagyont, mely a jövő évi magasabb részesedést van hi­vatva biztosítani. 4 mind napon, amikor eredmé­­­­nyekben gazdag új eszten­dőt kívánunk a megye minden dolgozójának, elsősorban köszönt­­jük az üzemek, gépállomások és állami gazdaságok munkásait, munkásnőit és ifjúmunkásait. Harcoljanak a hiányosságok meg­szüntetéséért, a temvevékenység növeléséért, az önköltség csök­kentéséért, a minőség javításáért, küzdjenek a társadalmi tulajdon fosztogatói ellen. Tevékenykedje­nek a munka, az élet minden te­rületén a gondos takarékosság megvalósításáért. Köszöntsük a termelőszövetke­zetek dolgozó parasztjait, erősít­sék szocialista mezőgazdasági nagyüzemeiket. Növeljék termés­eredményeiket, fejlesszék állatte­nyésztésüket tagjaik további bol­dogulására. Számszerűleg fejlesz­­szék szövetkezeteiket, segítsék elő, hogy a dolgozó parasztság többsége minél rövidebb időn be­lül megtalálja az utat a szövetke­zethez. Segítsék új szövetkezetek megalakítását, alacsonyabb ter­melési tomnák létrehozását. Mind­ez a szocializmus teljes győzelmé­nek, az állandóan növekvő élet­­színvonal biztosításának elenged­hetetlen feltétele. Köszöntjük a megye egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjait, akik megértették: ha győzött vol­na az ellenforradalom, a földbir­tokosok és kizsákmányoló kulóz­­ok uralma számukra létbizony­talanságot, szegénységet, nyomort és végül a kis földjeik elveszté­sét eredményezte volna. Saját gazdaságukat és termelésüket erő­sítsék és fejlesszék. Éljenek a munkás-paraszt forradalmi kor­mány rendeletileg és törvényileg adta lehetőségekkel. A biztonság­­os termelést nyújtó intézkedések már eddig is nagy segítséget je­lentettek az ország dolgozóinak ellátásában. Ennek nem mond el­lent, hanem inkább alátámaszt­ja, hogy ne idegenkedjenek a szö­vetkezés, a nagyüzem gondolatá­tól, mert csak az hozza meg a földművelő munka teljes felsza­badítását, a dolgozó parasztság anyagi és kulturális felemelkedé­sét. K­­­öszöntjük a megye értelmi­­ségi dolgozóit, orvosokat, pedagógusokat, műszaki tudomá­nyos és kulturális területen dol­gozókat, akiknek többsége előbb vagy utóbb helyesen értékelte az ellenforradalom tevékenységét. Munkájukkal nagyban hozzájá­rultak a termelés, a kulturális munka, az élet, a békés termelő­­munka megindításához. Meggyő­ződésünk, hogy képességeiket az elkövetkező évben fokozottan szocializmust építő népi demok­ráciánk erősítésére és további fel­virágoztatására fordítják. Köszöntjük az állami és a szö­vetkezeti kereskedelem, a szövet­kezeti ipar és a hivatalok dolgo­zóit. Tovább segítsék dolgozóink ellátottságának fejlesztését, ne­hézségeik gyors és emberséges el­intézését. Képességeiket és mun­kájukat állítsák a dolgozók szol­gálatába, harcoljanak mindenfaj­ta korrupció és a társadalmi tulaj­don megkárosítóival szemben. Köszöntjük a megye fegyveres erőit, a karhatalom, a határőrség, rendőrség és munkásőrség minden tagját. Töretlen akaraterővel és meggyőződéssel harcoljanak a dolgozó nép, szocializmust építő hazánk minden rendű és rangú ellenségével szemben. Munkájuk jobb végzéséhez fejlesszék szak­mai, katonai és politikai képzett­ségüket. Erősítsék a fegyveres alakulatok fegyverbarátságát, szé­lesítsék kapcsolataikat a megye dolgozóival, mert ez állandó ja­vuló munkájuknak legfőbb bázisa és biztosítéka. Köszöntjük a megye kommunis­táit, úgy dolgozzanak és hirdes­sék a marxizmus—lenimizm­us igazságát és tanításait, a szocia­lizmus építéseinek igaz ügyét, hogy megyénk dolgozóinak mind szélesebb köre, mindenki a ma­ga területén, hű követője, aktív részvevője legyen a szocializmus­nak, dolgozó népünk anyagi, kul­turális és szociális felemelkedésé­nek. Együtt az egész dolgozó nép­pel! Ez hassa át minden kommu­nista munkáját és akkor nem lesz soha kétséges igaz ügyünk teljes győzelme. Fi­ cél elérésének legfőbb felté­­tele a béke megőrzése. Ez minden becsületes szándékú em­ber céljával és akaratával találko­zik. Kommunisták, legyetek a békeharc zászlóvivői. Győzzétek meg a megye munkásait, dolgozó parasztjait, értelmiségeit, asszo­nyait és fiatalságát. Ha győz a béke a háborús uszítókkal szem­ben, áldozatok és rombolás nél­kül győzedelmeskedik a szocia­lizmus az egész világon. Harcos, eredményekben gazdag boldog új esztendőt kívánunk me­gyénk dolgozóinak, erőt, egészsé­get a még boldogabb és gazda­gabb esztendők előkészítésében) QiZ új év küszöbén Búcsúzik tőlünk az óév, az óra éjfélre jár, kezünkben gyöngyöző borral csillog az öblös pohár. Híven a régi szokáshoz, mielőtt koccintanánk, azt zengje szívünk s az ajkunk: légy boldog édes Hazánk! Légy áldott hazánknak földje, néped is boldog legyen, teremjen jólét és béke termékeny tőreiben! Értünk is csendüljön össze vígan e borospohár, akiket naponta búgva munkába szólít a gyár! S ki nekünk a barna rögből aranyló kalászt fakaszt, légy boldog falvaink népe: szorgalmas magyar paraszt! Éljen, ki alkot és tervez: az ész, a szellem fia! éljen az arány, a szépség, a rend, a harmónia! Utolsót lendült az inga, az óév elmúlott már: színültig gyöngyöző borral csengjen az öblös pohár! . .. BUDAI ISTVÁN

Next