Vas Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-01 / 27. szám

Bulganyin távirata Münnich Ferenchez, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökéhez N. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke az alábbi táviratot intézte dr. Münnich Ferenchez, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnökéhez: „Kedves Münnich Elvtárs! A szovjet kormány, valamint­ a ma­gam nevében melegen köszöntöm Önt a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnökévé történt megválasztása alkalmából, s kívá­nom, hogy magas tisztében érjen el nagy sikereket a Magyar Szocia­lista Munkáspárt vezetése alatt a szocializmust építő magyar nép javára. Erősödjék és fejlődjék országaink megbonthatatlan barátsága a marxizmus—leninizmus tanításának mindent legyőző zászlaja alatt. Moszkva, 1958. január 30. N. BULGANYIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke." (MTI) Mehru beszédet mondott Gandhi halálának évfordulóján Gandhi, az indiai nemzeti fel­szabadítási mozgalom kiváló ve­zetője halálának 10. évfordulóján nagygyűlést tartottak Delhiben, amelyen Nehru miniszterelnök mondott beszédeit. Kijelentette, hogy India soha nem fog atombombákat gyártani, bár három-négy év alatt rátérhet­ne gyártásukra. India — mon­dotta Nehru — nagy lépést tett előre az atomerő fejlesztésében és már most megelőzi a világ sok országát, kivéve 5—6 államot. A leszerelés problémájával kapcsolatban Nehru utalt arra, hogy ez a jelenlegi nemzetközi helyzet egyik legégetőbb problé­mája. Az indiai miniszterelnök újból elítélően nyilatkozott arról, hogy Európa fölött hidrogénbom­bát szállító amerikai repülőgé­pek cirkálnak. (MTI) Milyen esetekben lehet túleljesíteni a tervet Üzemeink idei termelési terve szorosan alkalmazkodik az ország anyagkészletéhez. Az Országos Tervhivataltól kapott tájékoztatás szerint szűkös anyagi helyzetünk miatt általában akkor sem szabad túlteljesíteni a tervet, ha egyik­másik üzemünk termelőképessége ezt lehetővé teszi. Terven felül minden esetben csak a gyá­r felettes szervének hozzájárulásával lehet jelentő­sebb gyártmányokat készíteni. Megtakarított anyagból is elsősor­ban kifizetődő exportcikkeket és a belkereskedelemben hiányzó árut lehet előállítani. Soronkívüli exportrendelés esetén ugyancsak a felettes szervhez kell fordulniuk üzemeink vezetőinek, s rendkívü­li esetben a minisztérium vagy az Országos Tervhivatal terven felüli anyagot és béralapot juttat a so­ronkívüli rendelések teljesítésé­hez. (MTI) A LOTTÓ e. heti nyerőszámát 13, 41, 47, 80, 87 A tárgynyereménysorsolásban a januári első heti szelvények vesz­nek részt. (MTI) . III. évfolyam 27. szám. Ára 50 fillér 11 1958. február 1. Szombat :[ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VAS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ........................... I - III..II. Ill II ■ ■- --------— .....— A mezőgazdaságban is kihevertük az ellenforradalom okozta károkat Kétnapos országos értekezlet kezdődött a Földművelésügyi Minisztériumban A megyei tanácsok, mezőgazdasági osztályve­zetői, a gépállomások megyei igazgatóságainak vezetői, valamint az állami gazdaságok termelési igazgatóságainak vezetői pénteken a Földművelés­­ügyi Minisztériumban kétnapos országos értekez­letre ültek össze, hogy értékeljék a mezőgazdaság múlt évi eredményeit és megtárgyalják az ez évi feladatokat. Részt vettek az értekezleten a me­gyei pártbizottságok képviselői, valamint a mező­­gazdasági tudományos és felsőoktatási intézmé­nyek vezetői és a■ minisztérium vezető munka­társai. Magyari András, a földművelésügyi minisz­ter első helyettesének megnyitója után Dögei Im­re földművelésügyi miniszter mondott beszámolót. Dögei Imre elvtárs beszéde Az elmúlt évi munkát értékelve, megállapította: eredményes mun­kát végeztünk hazánk és a dolgo­zó népünk javára, erőnkhöz mér­temn mi is hozzáj­árultunk a mun­kás-paraszt hatalom megszilárdí­tásához és a termelés terén elért jelentős eredményekhez. Jelentősek múlt évi növény­­termesztési eredményeink. Elérésüket elősegítette, hogy a múlt évi termeléshez szükséges eszkö­zök és anyagok — a gazdasági ne­hézségek ellenére — nagyobb mér­tékben voltak biztosítva, mint az előző években. Minőségi kalászos- és kukorica-vetőmagot 10,5, takar­mánynövény-vetőmagot 25 száza­lékkal többet kaptak a termelők, mint 1956-ban. Még nem mondhatjuk azonban — folytatta—, hogy a növény­ter-e­mesztés terén teljesen felhasznál­tuk a termésátlagok növelésére rendelkezésre álló lehetőségeket. Ha általánosan szakszerűvé tennénk az istállótrágya-keze­­­­lést, annak hatékonyságát, csak ezzel is 15—20 százalék­kal növelhetnénk a termésát­lagokat. A műtrágyafelhasználás terén ko­moly hiba, hogy a termelőszövet­kezetek helytelen takarékossági szempontból az 1956. évi egyéb­ként is kevés műtrágyamennyi­­ségnek 1957-ben holdanként csak 70 százalékát használták fel. Hiba az is, hogy a növényter­mesztésben nem használjuk ki a rendelkezésre álló gépeket. Bizonyos eredményeket értünk el a szőlő- és gyümölcstermesztés­ben is. Itt meg kell szüntetni a szervezetlen telepítéseket és az ed­diginél sokkal nagyobb tervszerű­séget kell biztosítani. Olyan szőlő- és gyümölcstele­pekre van szükségünk, ame­lyek korszerű nagyüzemi gé­pesített művelési módszerrel is üzemeltethetők lesznek. Kenyérgabonaszükségletünket mielőbb hazai termésből akarjuk biztosítani. Ezt azonban nem a vetésterület növelésével, hanem a termésátlagok fokozásával kell el­érni. Központi készletből nagy­ mennyiségű vetőmagot biztosítunk zöldtrágyázás céljára és ebben az évben 47.680 vagon műtrágyát bo­csátunk a termelők rendelkezésé­re. Nagy gondot kell fordítani a­­minőségi vetőmag, főleg a tavasz folyamain a hibridkukorica-vető­mag felhasználására, a tallajmun­­kák, a vetés, a növényápolás és növényvédelem sokkal gondosabb elvégzésére, valamint a betakarí­tási veszteségek csökkentésére, hasonlóképpen jóval nagyobb gondot kell fordítani a rendelke­zésre álló gépek felhasználására, elsősorban az állami gazdaságok­ban és termelőszövetkezetekben, de az egyéni parasztok gazdasá­gaiban is. Áttérve az állattenyésztés kér­déseire, hangsúlyozta a miniszter­ döntő jelentőségű, hogy a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés megfelelő összehan­golása népgazdasági és üzemi szinten egyaránt megtörtén­jék. Az ellenforradalom itt is nagy ká­rokat okozott, különösen a term­e­­őszövetkezetek állatállományának­­széthurcolásával. A kormánynak az elmúlt évben kiadott több fon­tos rendelkezése növelte a te­nyésztői kedvet és az állattenyész­­­tés az elmúlt évben nagyrészt ki­heverte az ellenforradalom okozta károkat. A mennyiség növekedett és a minőség javult. Kedvezően hatott a vágómarha árának rendezése is. A termelőszövetkezetek szarvas­­marhaállománya 1957. január óta 22.000, tehénlétszáma 9000 darab­bal növekedett, de még mindig 250 termelőszövetkezetben nem folyik közös szarvasmarhatenyész­tés. A sertésállomány, amely az utóbbi két évben csökkent, októ­berben 6.856.000 darab vollt, ami biztosítja a hízószükségletet, de meg kell szüntetni azt a jelensé­get, amely a kocaállomány csök­kenésében mutatkozik. A sertés­hizlalási kedvet mutatja, hogy a hizlalási szerződések tervét darabban 104,4, súlyban 111.7 százalékra teljesítettük. A termelőszövetkezetek közös sertésállománya 1956. végére 488.000 darabról 145.000 darabra csökkent, de az el­m­últ évben már meghaladta a 220.000 darabot Ez a fejlődés azonban nem kielégítő, mert országosan a termelőszövet­kezetek 23,7 százalékában nincs közös sertéstartás. Nagy jelentőségű országunkban a baromfitenyésztés. A baromfi­hús előállítása nagyon gazdasá­­­os, mert 15—20 százalékkal kevesebb abraktakarmányra van szük­ség egy kilogramm baromfi­hús, mint egy kilogramm ser­téshús előállításához. Nagyon gazdaságos a baromfihús ex­portja is. Az ország baromfi törzsállománya az 1956. évi állományihoz viszo­nyítva több mint egymillióval (Folytatás a 2. oldalon.) Osztrák szakszervezeti vendégek Szombathelyen A KPVDSZ Vas me­gyei bizottsága meghívá­sára a napokban me­gyénkben járt Ottó Horn, az Osztrák Keres­kedelmi Szakszervezet ttkára, az Osztrák Kom- sraunista Párt Politikai Bizottságának tagja és felesége. A kedves ven­dégeket a KPVDSZ Vas megyei bizottságában fogadták (baloldali kép). Ottó Horn és felesége ellátogattak a Nemzet­­iánk szombathelyi fiók­ába is és elbeszélgeti!! ■ pénzintézet dolgozói­v­al. (Jobboldali kép.)

Next