Vas Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-01 / 102. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! VAS NÉPE A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJA III. évfolyam 102. szám. ARA 60 FILLÉR 1958- május 1. Csütörtök A MUNKÁSSZOLIDARITÁS ÜNNEPÉRE Hatvankilencedszer ünnepli ma a nemzetközi munkásosztály május elsejét, a munka ünnepét. Csakkanem hetven esztendővel ezelőtt, 1890-ben tartották meg a munkások először május elsejét: a világ minden táján a dolgozók százezrei vonultak ki az utcára, hogy hangot adjanak követeléseiknek, s kifejezzék erejüket, egységeiket. S ma nincs a Földnek egyetlen zuga sem, ahol ne kelt volna ki a májusi mag, s ha akkor, 1890-ben százezrek emelték magasra május vörös lobogóját, ma százmilliók szorítják a zászlórudat. 1890 óta minden május elseje a nemzetközi munkásosztály növekvő erejének, egységének seregszemléje. A munkásosztály harcainak micsoda 68 esztendejét jegyezte fel a történelem! A burzsoázia tűzzel-vassal próbálta irtani május szellemét, de a munkásmozgalom előrehaladó folyamat nem volt képes, nem lehetett képes megállítani. 1890-ben az elnyomott milliók még csak a tőkés rabságból való szabadulás, a felemelkedés, az emberré válás gondolatát, vágyát hordozták értelmükben és érzéseikben, s ma egymilliárd ember a szocializmus útját járja. Nem volt könnyű ez a harc. Voltak benne megtorpanások, időleges visszavonulások, de a munkásosztály útja lépésről lépésre előrehaladt. Ezt az előrehaladást jól le lehet mérni a magyar munkásmozgalom fejlődésén is. 1919- ben még elbukott Magyarországon a proletárforradalom ügye, de a Horthy-fasizmus 25 esztendeje képtelen volt kioltani a magyar nép lelkéből a szabadság, a függetlenség, a felemelkedés vágyát. S ez a vágy a valóra válás szakaszába jutott, amikor 1945-ben a szocialista Szovjetunió hős katonái felszabadították népünket, s a magyar nép tudta, mit kell kezdenie szabadságával és függetlenségével. Ezért számunkra május elseje az emlékezés ünnepe is. Emlékezés arra a május elsejére, amikor magyar földön először szárnyalhatott szabadon az Internacionálé, s először loboghattak sértetlenül a vörös zászlók; ez az első szabad május elseje 1919-ben volt. De emlékezzünk azokra a május elsejékre is, amelyeken csak lopva, '1 —— M... ■■■■ ■!!■■■ csendőrszuronyok villogása közben fejezhették ki érzéseiket a munkások; ezek a május elsejék a Horthy-fasizmus sötét éveiben voltak. És emlékezünk, legfőképpen emlékezünk a Horthy-rendszer negyedszázadát követő felszabadulás első szabad május elsejére, az 1945-ösre. S ha erre emlékezünk, hogyne gondolnánk viszsza a felszabadulásunk pillanatától megtett útra! Hogyne idéznénk emlékezetünkbe a mélységet, ahonnan elindultunk, s hogyne néznénk körül azon a magaslaton, ahová felérkeztünk! De nekünk ma még egy május elsejére is emlékeznünk kell, a tavalyira, arra a május elsejére, amelyig még alig fél esztendő telt el az ellenforradalmi kísértetjárás óta. Nem árt ezt az emlékezést eggyéolvasztani az 1945 óta megtett út eredményeire való emlékezéssel. Mert mit nyert 1945-ben a magyar nép? Szabadságot, függetlenséget, emberséget, annak nagyszerű lehetőségét, hogy szocialista módon rendezze be életét. A paraszté lett a föld, a munkásé a gyár, a kultúra, a szellemi világossága azok számára kezdett ragyogni, akik eladdig a sötétségben vakoskodtak. Jó volt ez a magyar népnek, de természetesen nem volt jó a hatalomból és vagyonból kiszorított tőkéseknek és társaiknak. Csoda-e, hogy az egykori tőkések, földesuraik és Horthy-bérencek az első adandó alkalmat kihasználták az ellenforradalom kirobbantására, kihasználva a népi demokrácia átmeneti gyengeségeit? S az ellenforradalmat annak az országnak a segítségével voltunk képesek leverni, amelynek 1945-ben is szabadságunkat köszönhettük; a Szovjetunió segítségével. S jó erre éppen május elsején, a nemzetközi munkásszolidaritás ünnepén gondolni, mert azzal a tanulsággal szolgál, hogy a nemzetközi munkásösszefogás erősebb, mint valaha, hiszen a Szovjetuniónak és a testvéri népi demokratikus országoknak számunkra nyújtott segítsége a proletár internacionalizmus ragyogó példája. És tegyük mindjárt hozzá ehhez: az elmúlt esztendőben csak tovább erősödött, még szilárdabbá vált a szocializmus országainak egysége, a szocializmust építő országokat eltéphetetlen szálakkal összefűző munkásnemzetköziség érzése. Amikor a tavalyi május elsejére emlékezünk, visszagondolunk egyéves előrehaladásunkra is. A múlt év tavaszán még megannyi nehézséggel küzdöttünk mind politikai, mind gazdasági tekintetben, s az azóta eltelt időben nehézségeink nagy részét sikeresen megoldottuk. Ma ezeknek az eredményeknek a jegyében is ünnepeljük május elsejét, s azzal a biztos tudattal, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkásparaszt kormány megelölte úton egyenesen haladunk előre. Május elseje nemzetközi ünnep. Ezért, amikor a magunk dolgait rendezzük, gondolatainkban, érzéseinkben együtt vagyunk azoknak az országoknak a népeivel, amelyek még tőkés vagy gyarmati elnyomásban sínylődnek. Együttérzőnk a francia munkásokkal, akik nem ünnepelhetnek nyíltan május elsején, s akik számára a kormány megtiltotta a felvonulást; együttérzőnk a függetlenségéért harcoló algériai néppel, s mindazokkal, akik szabadságukért, felemelkedésükért küzdenek. S mikor rájuk gondolunk, azzal az érzéssel teszszük ezt, hogy eljön az idő, amikor ők is emelt fővel szabadon ünnepelhetnek május elsején. Ezen a napon, május elsején az egész haladó emberiség kifejezi békeakaratát. Május 9-én lesz tizenhárom esztendeje annak, hogy véget ért a második világháború. S alig több, mint egy évtizeddel az évfordulótól, az imperialista körök szította háborús pszichózis következtében egy atomháború réme lebeg az emberiség feje felett. De a munkájukból élő emberek békét akarnak, s százszorosan azt akarnak a szocialista országok népei, hiszen a szocializmus éltető eleme a béke. S eme akaratuk mellett szilárdan kiállnak május elsején. Május elseje: a munka ünnepe. Nálunk és a szocializmust építő országokban már az értelmet nyert, céltudatos emberi munka ünnepe. Ezért mi úgy ünnepelünk ma, hogy gondolunk a holnap hétköznapjaira, amelyeken megoldjuk a ránk váró feladatokat. Sok a munkánk, de elvégezzük, mert megvan hozzá népünk alkotókedve, tudása és ereje. Délelőtt 10 órai kezdettel ünnepi nagygyűlés a Pelikán parkban A 14. szabad május elseje ünnepi programja egész napon át sokféle rendezvényt nyújt mindenütt a dolgozóknak. Szombathelyen reggel 7 órakor a városi fúvószenekar ébreszti a lakosságot, majd kezdetét veszi a gyülekezés. A dolgozók a Majakovszkij térről, a megyei tanács, valamint a vasútállomás elől indulnak a Pelikán parkba, a nagygyűlés színhelyére. A nagygyűlés délelőtt 10 órakor kezdődik, s ezen Gonda György elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke mond ünnepi beszédet. Részt vesz a nagygyűlésen Ilku Pál elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja is. Ezt követően fél 12-től fél 1-ig a Nagyszálló előtt népzenei bemutatót tart a zenész szakszervezet. A három helyen, a Köztársaság téren, a Nagyszálló előtt, valamint a Pelikán parkban felállított szabadtéri színpadon délután fél négy órakor kezdődik a szórakoztató, vidám, tarka műsor, üzemi, iskolai, ifjúsági, stb. együttesek részvételével. Kedvezőtlen időjárás esetén is megtartják a kulturális bemutatókat, ugyancsak a jelzett időponttól kezdődően, az Ady Endre és a Vasas művelődési otthonban, valamint az Ifjúság Házában. A sportműsorok déli 12 órától kezdve zajlanak le a sportpályákon. Az ünnepi műsorhoz tartozik a Déryné Színház este 7 órakor a Múzeumban kezdődő előadása, a Pataki szüret. Fél nyolckor a városi fúvószenekar ad térzenét a Nagyszálló előtt, majd nyolc órakor a Népkertben vidám majális veszi kezdetét. Kőszegen és a járási székhelyeken is nagyszabású felvonulásokra és gyűlésekre kerül sor, majd a nap folyamán ugyancsak színpompás kultúr- és sportműsorok szórakoztatják a fiatalokat és felnőtteket. Párt- és tömegszervezeteink községekben is megrendezik a május elsejei ünnepségeket, úgyhogy ma egész megyénk vidáman, boldogan ülheti míg a tizennegyedik szabad május elsejét. Mától kezdve jobb tejet és vajat árusítanak A Gazdasági Bizottság április 21-én hozott határozata alapján a mai naptól kezdődően a fogyasztói kannatej zsírtartalma 2.2 százalékról 2.5 százalékra, a minőségi és a gyermektej zsírtartalma 2.7 százalékról 3 százalékra, az adagolt vaj zsírtartalma pedig 78 százalékról 80 százalékra emelkedett. Ha figyelembe vesszük, hogy e minőségjavulás a fogyasztói árak változatlansága mellett történt és csak megyénk területén évenként 3 és fél millió liter tejet, valamint közel 180 ezer kiló adagolt vajat fogyasztottak el, ez azt is jelenti, hogy a többlet zsír értéke az említett termékeknél 10 millió forintot tesz ki. Ha ezt az értéknövekedést tovább boncoljuk, akkor azt is kiszámíthatjuk, hogy a fogyasztók például egy liter tej vásárlásakor a 3 forintos árért 3 forint 20 fillér értékű árut kapnak. A Vas megyei Tejipari Vállalat dolgozói különös örömmel és gonddal készítik a jobb minőségű, nagyobb kalóriaértékű tejet és vajat a fogyasztóknak. Munkakedvüket fokozza az is, hogy éppen május elsejével kezdődően, adhatják a jobb és közvetett értelemben olcsóbb tejtermékeket. Művelődési otthont avatnak ma Jákon Két év után a mai nagy ünnepre elkészült Ják község művelődési otthona. A több mint 400 ezer forintos költséggel létesült új kulturális intézmény mától kezdve nemes és méltó hajlékot ad a faluban mindannak, ami a lakosság művelődését, szórakozását szolgálja. A 300 személy befogadására alkalmas, beépített színpaddal rendelkező nagytermen kívül öltözővel, előtérrel, ruhatárral és büféhelyiséggel rendelkezik az új épület. A jakiak régi vágya szerint a Faluszínház is állandó látogatója lehet most már a községnek. A művelődési otthont ma délelőtt 10 órai kezdettel avatják fel és adják át rendeltetésének.