Vas Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-01 / 102. szám

•» SZOBOLJEV: A Biztonsági Tanácsnak állást kellene foglalnia a kormányfői értekezlet mielőbbi megtartása mellett A TASZSZ jelentése a Biztonsági Tanács üléséről A TASZSZ New York-i jelentésé­ben beszámol a Biztonsági Tanács április 29-i délelőtti üléséről és közli Szoboljev felszólalásának szövegét. Szoboljev beszédének elején jel­lemezte az amerikai gépek repü­léseit és összefoglalta a Biztonsági Tanácsban a kérdésről eddig foly­tatott vitát, majd kijelentette: „Amióta a tanács ezt a kérdést megvitatta, semmi sem változott és a békét fenyegető veszély vál­tozatlanul fennáll. A békét egy oldalról veszélyeztetik: az Egyesült Államok részéről. Az Egyesült Államok kormánya könnyen megszabadíthatja a vilá­got a pusztító atomháború várat­lan kitörésének rémétől. Megte­heti ezt, ha haladéktalanul elhatá­rozza az atom- és hidrogénbombá­val felszerelt amerikai katonai re­pülőgépek szovjet határok irányá­ba történő repüléseinek megszün­tetését." Szoboljev sajnálkozott amiatt, hogy a Biztonsági Tanács az amerikai képviselő álláspontja miatt, még nem tett intézkedést a békét fenyegető veszély kiküszö­bölésére, majd rámutatott, hogy a Szovjetuniónak a Biztonsági Ta­nácshoz intézett felhívása az egész világon nagy visszhangot keltett. Az amerikai stratégiai légi­erő provokációs repülései által keltett nyugtalanságot nem oszlatták szét a hivatalos amerikai megnyugtató nyilat­kozatok és a Biztonsági Ta­nács tétlensége. Szoboljev ezután rátért arra a javaslatra, amelyet az Egyesült Államok nyújtott be az északi el­lenőrzési övezetről. Rámutatott arra, hogy ez a javaslat nem a meglepetésszerű támadás veszé­lyének kiküszöbölését szolgálja, hanem a javaslat szerzői el akar­ják terelni a Biztonsági Tanács figyelmét a szovjet kormány által előterjesztett fontos kérdésről. Egyúttal hírszerző adatokat akar­nak kapni a Szovjetunió területé­nek jelentős részéről, noha a Szov­jetunió nem küldi bombázóit az Egyesült Államok határai felé és a Szovjetunió nem fenyegeti sem­mivel sem az Egyesült Államokat, sem bármely más államot. A sarki térség ellenőrzéséről szóló amerikai javaslat nem küszöbölheti ki az atom- és hidrogénbombával felszerelt amerikai repülőgépek repülé­seivel támasztott feszültséget, ha az Egyesült Államok nem vet véget ezeknek a provoká­ciós repüléseknek. A Biztonsági Tanácsnak ezt az in­tézkedést kell javasolnia az Egye­sült Államok kormányának. Az amerikai határozati javaslat úgy próbálja feltüntetni a dolgot, mintha az Egyesült Államokat az Északi-sarkvidéken keresztül, a Szovjetunió meglepetésszerű tá­madása fenyegetné. Ez méltatlan eszközökkel végzett hamis kísérlet. A Szovjetunió következetesen bé­keszerető politikát folytat, amely­nek fő célja a béke fenntartása és megszilárdítása. A Szovjetunió senkit sem akar megtámadni és nincs olyan tény, amely az ellen­kezőt bizonyítaná. Az amerikai diplomáciának se­­milyen ravaszkodása és a Biz­tonsági Tanács amerikai képvise­lőjének semilyen mesterkedése sem változtathat azon a helyzeten, hogy a sarki térségben a feszült­séget kizárólag az Egyesült Államok cselekedetei váltot­ták ki. Szoboljov ezután kijelentette hogy az amerikai javaslatnak semmi köze sincs a leszerelés problémáinak megoldásához és csupán azért terjesztették be az amerikai atombombázók repülé­seinek vitája alatt, hogy elvonják a közvélemény figyelmét arról, hogy az atomfegyvert szállító amerikai bombázók folytatódó repülése­­i esetleg milyen borzalmas katasz-­­ trófális következményekkel jár-­­ hatnak az ember-milliókra nézve. ..Lodge amerikai küldött világosan tudtunkra adta, hogy ezek a re­pülések folytatódnak. Következés­képpen a világ népei ezentúl is mélységesen aggódni fognak sor­sukért, a béke sorsáért, követke­zésképpen fennmarad az államok közötti veszély és a sarki jégme­zők felett végzett semmiféle ellen­őrző repülések sem oszlathatják el a tiépek jogos aggodalmát, nem csökkenthetik a világon jelenleg meglevő feszültséget.” A szovjet kormány úgy véli, hogy jelenleg leginkább a kormány­fők részvételével tartott érte­kezleten lehet a háborús ve­szély elhárítására, az egész nemzetközi helyzet jobbrafor­­dítására, valamennyi állam békés együttműködése feltéte­leinek megteremtésére irá­nyuló hatékony intézkedése­ket tenni. Szoboljev ezután felsorolta azokat a kérdéseket, amelyeket a csúcstalálkozó napirendjére kel­lene tűzni: az atomfegyver-kísérle­tek haladéktalan megszüntetését, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannnia lemondását az atomfegyver alkalmazásáról, a középeurópai atomfegyvermentes övezet megteremtését, a kozmi­kus térség háborító célokra való felhasználásának megtiltását és a külföldi katonai támaszpontok megszüntetését, a NATO és a varsói szerződés tagjainak meg­nemtámadási szerződését, a Né­metország és más európai álla­mokban lévő külföldi csapatok létszámának csökkentését, a meg­lepetésszerű támadás elhárításáról szóló egyezmény kidolgozását stb. Ha az Egyesült Államok kor­mányának valóban érdeke a meglepetésszerű támadás elhárítá­sának tárgyilagos megvitatása, úgy jól tudja, hogy az egyetlen járható út az, ha a kormányfői értekezlet vitatja meg ezt a kér­dést. A Biztonsági Tanács is hasz­nos módon hozzájárulhatna a béke megszilárdításához és a nemzetközi feszültség enyhí­téséhez, ha a kormányfői ér­tekezlet minél előbb történő megtartása mellett nyilat­kozna. A szovjet küldöttség új határo­zati javaslatának a beterjeszté­sével éppen erre szólítja fel a Biztonsági Tanácsot. A szovjet küldöttség felhívja a Biztonsági Tanácsot, tegyen ha­tékony intézkedéseket az atom- és hidrogénbombával felszerelt amerikai bombázók szovjet ha­tárok felé történő repüléseinek megszüntetésére. A Szovjetunió­nak ezt a követelését a béke fenntartására és megszilárdításá­ra irányuló törekvés diktálja. A béke fenntartása, a háború megakadályozása nemcsak a Szovjetunió népeinek, hanem az Egyesült Államok népeinek is ér­deke, akárcsak a világ minden népének — fejezte be felszólalá­sát Szoboljev. VAS­ZNÉPE Péntekre napolták el a Biztonsági Tanács ülését A Biztonsági Tanács késő esti órákba nyúló ülésén Szoboljev Janv beszéde után a kanadai, francia, valamint a japán képvi­selő támogatta az amerikai hatá­rozati javaslatot. Ezután Ham­marskjöld főtitkár szólalt fel, majd a Biztonsági Tanács ülését péntekre napolták el. Macmillan és Gausseel nyilatkozata Nagy-Britannia nukleáris robbantási kísérletéről Macmillan brit miniszterelnök az alsóház keddi ülésén közölte, hogy a Csendes-óceán középső térségében hétfőn végrehajtott nukleáris robbantási kísérlet me­­gaton-típusú nukleáris bombá­val folyt le. Hangoztatta, hogy ezt a kísér­letet továbbiak követik és eluta­sította Gailkellnek, az ellenzék vezérének azt a javaslatát, hogy a robbantási kísérleteket függes­szék fel a kormányfői értekezlet utáni időpontig. Gailskell ezután azt a kérdést tette fel, hogy valóban szükség van-e további robbantási kísérle­tekre a kormányfői értekezlet előtt. A munkáspárti vezér han­goztatta, hogy a kísérletek foly­tatása esetleg arra bírhatja a Szovjetuniót, hogy újrakezdje abbahagyott kísérleteit és ez gá­tat vethet a kísérletek beszünte­téséről szóló sokoldalú egyezmény létrejöttének. A Szocialista Internacionálé elnökségének felszólítása az atomrobbantások felfü­ggesztésére A Szocialista Internacionélé el­nöksége, amely Londonban ülése­zik, felszólította az Egyesült Ál­lamokat és Nagy-Britanniát, hogy függesszék fel az atomrobban­tási kísérleteket. A felfüggesztés első lépésül szolgálhatna az álta­­lános leszerelési egyezmény felé. Az elnökség sürgeti a csúcs­­értekezlet mielőbbi megtartását is függetlenül az előkészítő tanács­kozásoktól. Amerikai lap a csúcsértekezletről Washington (Reuter). A Wash­ington Post szerdán sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Nyugat visszautasította a csúcsértekez­letet előkészítő tanácskozások ki­­szélesítésére vonatkozó szovjet ja­vaslatot. „Sajnáljuk, hogy ez a válasz lehetetlenné teszi Lengyelország és Csehszlovákia bevonását az előkészítő tanácskozásokba" —ír­ja a lap vezércikkében. — „Akár komoly volt ez a szovjet javaslat, akár nem, elfogadóm aligha lett volna hátrányos. A Nyugat meg­engedhetné magának, hogy bele­egyezzék ebbe az egyenlősítésbe, mint annak a rugalmas­­módszer­nek egy részébe, amely az elvi szilárdság mellett szükséges a csúcsértekezlet felé való hala­dáshoz . 1858. május 5. VsntoiLOX A Hazafias Népfront elnökségének ülése A Hazafias Népfront országos tanácsának elnöksége szerdán ülést tartott. Ortutay Gyula, fő­titkár, a titkárságnak a legutób­bi elnökségi ülés óta végzett munkájáról tájékoztatta az el­nökséget. Kállai Gyula államminiszter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságán,... tagja, a Hazafias Népfront elnöke ismer­tette ezután a politikai helyzet időszerű kérdéseit, a népfront­mozgalom feladatait. Az elnökség egyhangú helyes­léssel vette tudomásul Kállai Gyula elnöki tájékoztatóját. Szakasits Árpád beszámolt a Finn Népi Demokratikus Szövet­ség helsinki kongresszusáról, amelyen a Hazafias Népfront kül­dötteként vett részt. A Hazafias Népfront elnöksége végül egyhangú helyesléssel ál­lást foglalt a Német Demokrati­kus Köztársaság Nemzeti Front­jának határozata mellett, amely a nyugatnémet atomfegyverkezés elleni küzdelemre szólítja fel Európa békeszerető népeit. Vorosilov és Hasszer beszéde a Kremlben rendezett ebéden Moszkva (TASZSZ) Kliment Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke kedden a Kremlben adott ebéden üdvözölte Gamal Abdel Nasszert, az Egyesült Arab Köztársaság el­nökét és kíséretét. Beszédében rámutatott arra, hogy az a hősi harc, amelyet az Egyesült Arab Köztársaság népe vív független­ségének megszilárdításáért és szu­verén jogainak biztosításáért, ra­gyogó és lelkesítő például szolgál Ázsia és Afrika minden népe szá­mára. Kiemelte Egyiptom és Szí­ria fontos szerepét a történelmi jelentőségű bandungi értekezlet előkészítésében és megszervezésé­ben. Ugyanekkor hangsúlyozta, hogy az ázsiai és afrikai népek Kairóban megtartott legutóbbi ér­tekezlete újabb hatalmas lépést je­lentett előre Kelet népeinek tömö­rítésében, szabadságukért és füg­getlenségükért vívott sramukban. A szovjet nap az egyiptomi nép mellett állt Egyiptom súlyos hely­zetében, Anglia, Franciaország és Izrael fegyveres agressziójának idején. Arab barátaink — hangsúlyozta Vorosilov — nem kételkedhetnek abban, hogy a Szovjetunió a jövő­ben is minden módon törekedni fog a közel- és a középkeleti béke és biztonság megszilárdítására. Az ebéden felszólaló Gamal Abdel Nasszer a többi között a követke­zőket mondotta: az Egyesült Arab Köztársaság népe teljes mérték­ben méltányolja a Szovjetunió barátságát és együttműködését, azt, hogy a Szovjetunió támoga­tást nyújt az arabok minden prob­lémájaiban. Az Egyesült Arab Köztársaság népe mind a Kúriai, mind pedig az egyiptomi térség­ben több mint 600 éve harcol füg­getlenségéért. Az 1952-es egyiptomi forradal­mat azért vívta meg a hadsereg, h­ogy megszabadítsa Egyiptomot az imperializmustól és kiszolgálóitól. Nasszer ezután Egyiptomnak az imperializmus ellen, függetlensé­géért vívott harcáról beszélt. Hruscsov fogadta Ceylon nagykövetét Moszkva (TASZSZ). 1958 ápri­lis 29-én N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fogadta G. Malalaszekert, Ceylon rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét, s kérésére beszélgetést folytatott vele. SZUSZIOV beszéde Csernovciban Csernovci (TASZSZ). Mihail Szuszlov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja beszédet mon­dott Csernovciban azon az ünnepi ülésen, amelyet a Csernovci terü­let Lenin-renddel való kitünteté­se alkalmából rendeztek Szuszlov egyebek között kije­lentette, hogy a Szovjetunió a vaj- és a hústermelés egész mennyisége tekintetében 1958- ban utolérheti az Egyesült Álla­mokat, s úgy lehet, mindössze még egy esztendőre van szüksége ahhoz, hogy e termékek egy lé­lekre jutó termelése tekintetében, is utolérje Amerikát. Mihail Szuszlov beszéde befe­jező részében külpolitikai kérdé­sekkel foglalkozott s kijelentet­te: ma nagy lehetőségek vannak a háború megakadályozására. Adenauer az erőpolitika folytatása mellett Strauss bonni hadügyminiszter április 25-én nyilatkozatot adott Randold Hearst-nek, az INS hír­ügynökség tulajdonosának és fő­szerkesztőjének. A hadügyminisz­ter nyilatkozatában szabad kezet követelt arra, hogy Nyugat-Né­­metország mindenfajta atom- és rakéta fegyvert gyárthasson, vala­mint hogy ezekkel felfegyverez­ze hadseregét. Adenauer kancellár a múlt hét végén ugyancsak nyilatkozatot adott Hearst-nek. Szovjet „fenye­getésre” hivatkozva követelte, hogy a Nyugat folytassa a Szov­jetunióval szemben követett „erő­politikáját". A nyugatnémet atom­fegyverkezésről szólva Adenauer cinikusan megjegyezte, hogy „a lakosság természetesen fel van kavarva a Németország területén, felállítandó rakétatámaszpontok miatt. Ezt a hangulatot azonban nem szabad „túlbecsülni". A szö­vetségi köztársaság végre fogja hajtani mindazokat a döntéseket, amelyeket a NATO hozott­ —– fűzte hozzá. Választási előkészületek Japánban Bár Japánban hivatalosan még nem kezdődött meg a választási hadjárat, a politikai pártok már hozzáláttak az előkészületekhez. Tokió egyik parkjában az ural­mon levő liberális demokrata párt rendezett gyűlést. Kjed miniszter­elnök, Fuzs­­ama külügyminiszter és a párt roás vezetői mondtak beszédet. Kiei miniszterelnök hangoztat­ta, hogy a parlamentet nem azért oszlatták fel, mert a kormánypárt politikája »K aki­ utcába jutott. A Japán Kommunista Párt hétfőn gyűlést tartott, amelyen Szand­ó Nodzaka, a párt központ bizottságának első titkára lelep­lezte a liberális demokrata párt választási ígéreteinek propagan­dajellegét és bírálta külpolitikai programját. Ha a liberális de­mokrata párt győzelmet aratna az elkövetkező választásokon —­ mondotta Nodzaka —, ez rendkí­vül súlyos következményekhez vezetne. Idézte egy tekintélyes amerikai katonai vezető nyilat­ko­­za­tát, aki nemrég azt mond­­tta, hogy ha a liberális demokrata párt az új parlament­ben legalább a mandátumok kétharmada­ el­nyerné, az Egyesült Államok Ja­pánban is elhelyezhetne nukleáris fegyvereket. Nodzaka elítélte a Kisi-kormány Kínával és a többi szocialista országgal szemben ta­núsított, magatartását, és kijelen­tette, hogy Japánnak mielőbb helyre kel állítania Kínával a normális kapcsolatokat, fel kell mondania a megalázó amerikai és japán katonai szerződések rend­szerét.

Next