Vas Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-01 / 153. szám
1958. július 1. Kedd. ßV Mégegyszer az Őrségről Tg mezőgazdasági szakemberek tanácskozásain, tanácsüléseken és másutt sok szó esett már arról, hogyan lehetne megjavítani megyénk őrségi talaját. El kell ismerni: a mezőgazdasági szervek az utóbbi években már sokat tettek az őrség talajának megjavítása érdekében, de még mindig rengeteg a tennivaló. Mi is a helyzet az Őrséggel kapcsolatban? Megyénknek e több tízezer holdat kitevő része igen elhanyagolt terület. Az itteni mészben szegény, savanyú, kilúgozott erdőségi talaj megművelése igen nagy költségbe és fáradságba kerül. A nehéz munkálaté, embert és állatot kínzó földeken csak fele anynyi gabona terem, mint a könynyen munkálható, egészséges talajon. Majdnem az egész vidéken bakhátas talajművelést folytatnak. Ez azért vált szükségessé, mert a vékony termőréteg alatt egy vizet át nem eresztő talajréteg van, s így a föld nagyobb mennyiségű csapadékot nem képes magába fogadni. Az összegyűlt vizet a bakhátak közötti barázdákban folyatják el. Így viszont a földterület jelentős része „kiesik" a termelésből. Ezek után érthető, miért volt szegényebb — és miért szegényebb most is — az őrségi ember, mint a Répce vagy a Rába menti dolgozó paraszt. Lehet-e segíteni az őrségben gazdálkodó ezer és ezer dolgozó paraszt problémáján? Amint a mezőgazdasági tudomány eddigi eredményei már beigazolták: lehet. Az Őrség talajának megjavítására kísérletezés és komoly kutatómunka folyik. A szakemberek, már megismerték a talaj milyenségét, meghatározták a talaj megjavítási módját is. Az őrségi mesztelen és humusztalan talajon a helyi adottságoknak megfelelő vetésforgót kell kialakítani, az eddigieknél nagyobb mértékben kell here- és fűféléket termelni, s meszezni kell a földet. (A meszezés előnyeit már sokan ismerik s egyre többen meszeztetnek.) A füvek és herefélék nagyobb fokú termesztése nemcsak azért lenne előnyös, mert e növények gyökerei komoly mértékben javítanák a talaj szerkezetét, hanem azért is, mert a here- és fűfélék gyökerei áttörnék, részben morzsalékossá tennék a talajban a vizet át nem eresztő záróréteget. Ezáltal előbb kialakulna egy vastagabb termőréteg, könnyebben meg lehetne javítani a talaj szerkezetét és könnyebbé válna a föld megmunkálása is. Az őrségben lévő nagymérnekpusztai kísérleti telepen a herefűves keverék termesztésével és a meszezéssel már komoly mértékben javították a rossz talajt. A földek jó részén az egykori hat mázsás holdankénti átlagtermés helyett már 16 mázsát is termeltek. De a talajjavításnak itt egy másik módját is alkalmazták és alkalmazzák. Gépvontatású, altalajlazító ekével szántják a földet. A talaj vizet át nem eresztő rétegét fokozatosan feltörik, lazítják, morzsalékossá teszik. Ezáltal a csapadék nagy része nem a barázdákban folyik el, hanem a talajba szívódik, s ezután már teljes mértékben el lehet tüntetni a bakházakat és a köztük lévő barázdást. Nagymétnekpusztán ez már szinte meg is valósult. Mondhatná az őrségi ember: könnyű a nagymétnöki gazdaság vezetőinek, mert az állam pénzén és költségén érték el, amit elértek. De a néhány holdon gazdálkodó egyéni gazda hogyan alakítsa ki az itt kívánatos vetésforgót, miből vásárolja meg az altalajlazító ekét? C Ezekre valóban nem képes az őrségi egyéni gazda. Nem is várhatja, hogy könnyebb és eredményesebb lesz a munkája, amíg gyenge fogatával és a fagerendelyes ekéjével szántja az őrségi rögöt. Az őrségi problémát is csak a nagyüzemi gazdálkodással lehet megoldani. Ennek érdekében elsősorban a községi és járási vezetőknek kell kezdeményezniük. Milyen hasznos lenne például, ha az őrségi falukból rendszeresen tapasztalatcserére vinnének egyéni gazdákat a nagymérnöki gazdaságba, így mindenki a saját tapasztalatai alapján dönthetné el: érdemes lesz-e továbbra is alacsony termésátlaggal, kevés jövedelemmel a bakházakon gazdálkodni, hiszen, ha szövetkeznének, kevesebb fáradsággal és költséggel megkétszerezhetnék az eredményt. A járási és megyei illetékeseknek már most gondolniuk kellene rá, hogy a télen minél több ezüstkalászos tanfolyam legyen az Őrségben. A szakemberek előadásaiból a legjobban megismerhetnék a gazdák, mit kellene tenniük eredményeik fokozása érdekében. Néhány községben azt is szóvá tették: jó lenne mezőgazdasági szakkört alakítani, hogy a gazdák ily módon is kísérletezhessenek meszezéssel, műtrágyázással stb.-vel talajuk megjavítása érdekében. Ez sok pénzbe se kerülne, csupán a helyi vezetők és szakemberek leleményessége szükséges hozzá. A községi népkönyvtárakban kevés mezőgazdasági szakkönyv van. Ami van is, általában elavult módszereket tartalmaz. Ezeket a könyveket ki kellene cserélni, hogy a mezőgazdasági tudomány legújabb vívmányait ismerjék meg az őrségi gazdák. Arról sem ártana gondoskodni, hogy az Őrségbe a jelenleginél több jól képzett és földet szerető mezőgazdasági szakember kerüljön.indezt megyén belül el lehetne és el is kell végezni. De kívánatos lenne, hogy illetékes megyei vezetők a felsőbb szerveknél is járjanak közre, hogy az Őrség vidéki gépállomásokat vagy a talajjavító vállalatot megfelelő mennyiségű altalajlazító ekével lássák el. Erre a vidékre az eddigiekhez viszonyítva kétszer vagy háromszor annyi műtrágya és sok mésztartalmú talajjavító anyag kellene. (Az utóbbiból elég van, csak kérni kell.) A szakemberek véleménye szerint az Őrség gyönyörű és csapadékban gazdag vidékén csodákat lehetne művelni. Akarattal, kezdeményező készséggel és kitartással nem is sok idő kellene hozzá, hogy megyénknek ezen a vidékén minden eddiginél fejlettebb szarvasmarhatenyésztés legyen, gazdag legelők, jó gabonatermő földek alakuljanak ki és az őrség szorgalmas, dolgos népe is gazdagabb legyen. Jó szervezéssel, hozzáértő szakemberekkel és megfelelő irányítással ezt meg lehet és meg is kell csinálni. Fontos, hogy ezt maguk az őrségiek is akarják! Udvardi Gyula vesszük, hogy a mai tőkés állam szőröstől-bőröstől összefonódott a legnagyobb monopolválalatok tulajdonosaival, érthető, mennyire könnyű a fegyvereladás, s menynyire nem fűlik a foguk a fegyvergyárosoknak — akik milliárdokat keresnek — áttérni békés cikkek gyártására egy leszerelés esetén, s szembenézni a válsággal. De hiszen a szocialista tábor szinte korlátlan piacot jelenthetne békés iparcikkeknek, gépeknek és fogyasztási termékeknek! — mondják erre sokan. Csakugyan: nem véletlenül javasolta a Szovjetunió legutóbb, hogy néhány milliárd dollár összeggel lehetne felemelni a Szovjetunió és az Egyesült Államok évi árucseréjének összegét! Sőt, a Szovjetunió hajlandó nemesfémmel vagy valutával is fizetni. Ez rendkívül vonzó a másodrendű nagyhatalmaknak, s Amerikában is sok tőkés hajlik feléje. De ez az a pont, ahol a politikai meggondolások összeütköznek a gazdasági érdekekkel. Mert ha Amerika kibővíti kereskedelmét a szocialista országokkal, meg kell engednie ugyanezt csatlósainak is. Ezáltal azonban azok gazdasági helyzete megerősödik, s nem lesznek elcvetlen-vül ráutalva az amerikai ,,nagybác?,* segítségére — ahogyan ma rá vannak utalva —, s a nagyobb gazdasági önállóság következtében függetlenebb politikát is folytathatnának. Ez pedig legalább is gyengítené az Egyesült Államok abszolút vezető szerepét és egyeduralmát a kapitalista világban. Ezért bármily ésszerű, az Egyesült Államok aligha áll rá a szocialista országok részére történő szállítások útjában álló terjedelmes tealmi lista megszüntetésére. A csúcstalálkozó létrejötte, amint az elmondottakból kiderül, nem érdeke a legnagyobb tőkés ország uralkodó köreinek. Távolabbra tekintve azonban érdeke, mert vajon mi jó származhat számukra a hidegháború fenntartásából, vagy akár kisebb háborúk kirobbantásából? Csak katonai, erkölcsi és politikai veszteség. Szerencsére az imperializmussal szemben kialakult erők ma oly nagyok, hogy nem lehet kitérni a megegyezés elől. Húzhatják, halaszthatják a csúcstalákozót — voltaképpen csak növelik azokat az okokat, elsősorban a békére vágyó világközvélemény nyomását, amelyek a béke irányában hatnak. A világ sorsát ma már nemcsak nagytőkések és politikusaik intézik, hanem maguk a népek. V. K. VAS NÉPI PÁRTNAPOK — megyei előadókkal Megyeszerte folynak a pártnapok, amelyeken az előadók az időszerű nemzetközi kérdésekről tájékoztatják a kommunista és pártonkívüli dolgozókat. A következő napokban az alábbi községekben és üzemekben tartanak pártnapi előadást megyei előadók: Július 1-én este fél 8 órai kezdettel a Sárvári Állami Gazdaságban Vámos József, az Uraiújfalui Állami Gazdaságban és községben Farikas László, a Kanotapusztai Állami Gazdaságban Czirák Ferenc. Július 2-án este 8 órai kezdettel a Jaki Állami Gazdaságban és községben Szabó Gyula, a Nárai Állami Gazdaságban és községben Törnek József. Július 3-án este 8 ómkor Csepregen Szalai László. Július 3-án este fél 9 órai kezdettel a Köcski Állami Gazdaságban és községben Horváth István, Jánosházán Gonda György, Pápócon Polgár Ferenc, Vasváron Gaál Ferenc, Csehimindszenten Kovács Mihályné, Rábahidvégen Perjés Jánosné, Kőszegen este fél 8 órai kezdettel Tóth Dezső. Július 7-én este fél 9 órai kezdettel Gasztonyban Tóth Gyula, Rábafüzesen Vass Ferenc. Eddig a cipőgyárak nem voltak érdekeltek abban, hogy újvonalú, a szokásosnál díszesebb, munkavagy anyagigényesebb cipőt készítsenek, sőt sokszor csökkentette nyereségüket, ha a választékot növelték. Ezért rendelték el a Könnyűipari Minisztérium vezetői, hogy modellek szerint változzon az egyes cipőfajták ára. A minisztérium szakembereinek véleménye szerint ez a rendelet segíti a gyárakat, hogy nagyobb választékban, kisebb sorozatokban készítsék a cipőket, s a legkényesebb igényeket is kielégítsék. A rendelet egyúttal érvényre juttatja azt is, hogyha egy cipőhöz az átlagosnál kevesebb anyag vagy bérköltség szükséges, akkor az eddigieknél olcsóbban kerüljön forgalomba. A modelláltrendszerbe bevont cipők mennyisége nem haladhatja meg a női lábbelik 12 százalékát, smmár nagyobb lesz a cipők választéka Megyei tűzoltóverseny volt vasárnap Rábapatyon A Megyei Tűzrendészeti Osztályparancsnokság vasárnap reggel megyei tűzoltóversenyt rendezett Rábapatyon. A versenyen községi önkéntes úttörő fiú-, lány-, női és férficsapatok, valamint az üzemek társadalmi tűzoltói mérték össze erejüket. Azok vettek részt a versenyen, akik a néhány héttel ezelőtt megtartott járási tűzoltóversenyeken első helyezést értek el. Most a megye legjobb csapata címért küzdöttek. A megyei tűzoltóversenyen megjelent Tóth Dezső elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Ganda György elvtárs, a megyei tanács elnöke, valamint több más megyei vezető és Rábapaty községének csaknem teljes lakossága. A versenyen induló csapatok felvonulása és a jelentés beadása után Koronczai Géza elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte az egybegyűlteket. Hangoztatta, hogy a szocializmus építése során komoly feladat hárul az állami tűzoltókra, az üzemi és községi önkéntes tűzoltóság minden tagjára, hiszen ők védik meg a tűz pusztításától a dolgozók által termelt javakat. Ezután Koronczai elvtárs arról ♦ beszélt, hogy pártunk és álla- l munk milyen hatalmas összege- • ket áldoz az önkéntes tűzoltósá- * gok fejlesztésére, szertárak építé- J sére, a tűzoltók egyenruhájára, • jutalmazásukra. Megállapította azt is, hogy a tűzoltók egyre lel- ékesebben végzik munkájukat. Erősödnek az önkéntes tűzoltó- testületek. Sok községben pedig • már szinte kitüntetés-számba megy, ha valakit felvesznek a tes- • tületbe. A férfiak mellett a nők, az úttörők is részt kérnek az ön- • kéntes tűzoltóság munkájából, s • ez igen dicséretes ! A beszéd elhangzása után került • sor a versenyszerelési gyakorla- t tokra, amelyekre kivétel nélkül • igen jól felkészültek a csapatok. ♦ A gyakorlatokat kocsifecskendő- ö vel, valamint a percenként 400 • liter és a percenként 800 liter vi- i zet szivattyúzó kismotor-fecsken- • dőkkel végezték. * Kocsifecskendő szerelésében első helyezést ért el Egyházasrádóc (sároslaki rész) férfi, Egyházasrádóc (sároslaki rész) női és Sitke község fiú úttörőcsapata, valamint Káld leány úttörőcsapata. A 400 1/p kismotor fecskendővel községi önkéntes tűzoltók közül elsők lettek: a táplánszentkereszti célgazdaság, Bozsok női csapata, Őrimagyarósd fiú úttörői, 400 1/p kismotor fecskendővel az önkéntes üzemi tűzoltóversenyzők közül a Sárvári Cukorgyár férfi csapata, valamint a Szentgotthárdi Kaszagyár ifjúsági csapata lett az első. A 800 1/p kismotor fecskendővel Csönge község önkéntes tűzoltói és a Szombathelyi Járóműjavító Vállalat üzemi önkéntes tűzoltói értek el igen szép sikert. Ezután következett az állami tűzoltók tűzoltási bemutatója, amelyet vízköddel, szénsavkóval és gázzal végeztek. Igen ,érdekes volt az állami tűzoltók rohampálya-versenye, valamint a taktikai, tűzoltási és életmentési bemutató gyakorlat, amelyet nagy szaktudással végeztek az emeletes iskola tetején A verseny befejezés után a hétszáz versenyző és meghívott közös ebéden vett részt, amelyet a futballmérkőzés, táncmulatság és tűzijáték követett. 3 Budapesti diákok Szombathelyen Vasárnap délután kedves vendégek érkeztek Szombathelyre a Sabaria gimnáziumba. A budapesti III. kerületi leánygimnázium másodikos és harmadikos diákjai jöttek el, hogy háromnapos dunántúli kirándulások alkalmából megtekintsék Szombathelyt és annak nevezetességeit. A Sabaria gimnázium egy éjszakára szállást is biztosított a diákoknak. Hétfőn délelőtt megtekintették a Romkertet, az Isis-szentély feltárásánál folyó ásatásokat, a múzeumot, valamint a város fontosabb nevezetességeit. Németh László tanár, a kis csoport vezetője elmondotta, hogy január óta már ötödször vesznek részrt vidéki kiránduláson. Ezek során igen sok földrajzi és földrajztörténeti tapasztalatot szereztek. Szombathelyről elismeréssel nyilatkozott s különösen tetszett neki az az előzékenység és udvariasság, amit a vendéglátó üzemeknél tapasztaltak. Hétfőn délután tovább folytatták útjukat. Szombathelyről Sümegre, majd Tapolcára kirándultak. Jó pihenést! Gyermekzsivajtól volt hangos tegnap a szombathelyi úttörőház környéke. Több mint ötven általános iskolai tanuló gyülekezett itt hétfőn délelőtt az autóbuszra várva, hogy megkezdhesse Velemben a kéthetes üdülést. A hatalmas bőröndökkel felszerelt kislányok jól felkészültek a nyaralásra. S ez a készülődés nemcsak az elmúlt héten tartott, hanem az egész tanévben, ugyanis Velemben az egészségileg rászorulók mellett azok az általános iskolai tanulók üdülhetnek, akik jó bizonyítványt vittek haza. Káldi Jánosné, a velemi tábor vezetője az indulás előtt még egyszer átnézte, megvannak-e az orvosi vizsgálatok, s minden tanuló megjelent-e. Javában folyt még a készülődés, amikor az éber gyermekszemek meglátták a beforduló autóbuszt. — Itt az autóbusz. Egy perc alatt átfutott a hír az egész téren, s a kislányok felkapták bőröndjeiket és sorakozni kezdtek. A kellemes autóbuszút után Velemben (ahogy Vas megyében mondják: a magyar Svájcban), kezdetét vette az a kéthetes táborozás, amely feledhetetlen emléket hagy majd a 10—12 éves kislányokban. Mi is azt kívánjuk az üdülőknek, amivel a megyei tanács művelődésügyi osztályának dolgozója, Németh Alttal főelőadó búcsúzott tőlük: játékban, pihenésben, vidámságban gazdag két hetet töltsenek Velemben!