Vas Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-02 / 206. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! [ I III. évfolyam, 206. szám.­­ ]| Aro 50 fillér , !, 1958. szeptember 2. Kedd­­ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VAS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Öntöző- és permetezőgépek a dolgozó parasztság szolgálatában Egyre több gép könnyíti meg a dolgozó parasztság munkáját. A MEZŐSZÖV Vállalat különféle öntöző- és permetezőgépeket is juttat már a vasi falvakba. Az alábbiakban 3 ilyen gépet muta­tunk be, ü­zem közben a Hortobágy szivattyú. Percenként 3 ezer liter vizet szippant ki a folyóból. A Solo­combi nevű, külföldi házi motoros porozó- és permetező­gépet sokan megnézik a MEZŐSZÖV egy-egy gépbemutatój­án. A gép súlya meg­töltve 18 kiló. Az esőágyú 60 méteres körzetben harmatszerűen öntöz. Képünkön az esőztető berendezés motorja látható. A Hruscsov-nyilatkozat visszhangja Megkezdődött Budapesten a nemzetközi borverseny Megnyitotta kapuit a tanítóképző Szombathelyen Tegnap megyeszerte lezajlottak a tanévnyitó iskolai ünnepségek. Az elsőosztályosakat mindenütt virággal fogadták, s ma, a taní­tás első napján felsőbb osztályú diáktársaikkal együtt ők is elfog­lalták az iskolapadokat. Az új tanévben ismét diákokat fogadott magába a szombathelyi volt Faludi gimnázium, melyet a Minisztertanács a pedagóguskép­zés akadémiai szintű intézményé­vé jelölt ki. Ugyan még nem akadémiai szinten, de már az idén megkezdődik az oktatás eb­ben az iskolában is. A tegnapi tanévnyitóra ide érkezett a volt kőszegi tanítónőképző ötven nö­vendéke: 25 harmadik és 25 ne­gyedik osztályos nevelőjelölt. Az ünnepségen megjelent Vá­mos József elvtárs, a megyei párt­­bizottság osztályvezetője, Farkas László elvtárs, a megyei tanács művelődésügyi osztályának veze­tője, valamint a teljes tantestü­let. Palkó István igazgató köszön­tötte a növendékeket és vázolta előttük az új iskolaév feladatait. Ma reggel a tanítás itt is meg­kezdődik. Az iskola átalakítása továbbra is tart. A SZÖ­VOSZ Igazgatóságának és a KISZ Központi Bizottságának együttes határozata a falusi ifjúsági szövetkezetek alakításáról A SZÖ­VOSZ Igazgatósága és a KISZ Központi Bizottsága együt­tes határozatot hozott a falusi if­júsági szövetkezetek alakításáról, illetve működésük alapelveiről. Ahhoz, hogy az egyénileg dolgo­zó parasztifjúság egészen felis­merje a szövetkezésben, a kollek­tív gazdálkodásban rejlő lehető­ségeket és megtalálja helyét a szocialista mezőgazdaságban — állapítja meg a határozat — nem csupán a termelőszövetkezeti ifjúság példáján kell nevelődnie, hanem­ lehetőséget kell teremteni számára ahhoz, hogy a kollektív gazdálkodást, a kollektív mun­kát, s bizonyos fokig a közösségi életet az egyszerű szövetkezetek keretén­­belül megismerje. Ezért a SZÖVOSZ Igazgatósága és a KISZ Központi Bizottsága elhatá­rozta, hogy létrehozza a falusi földművesszövetkezetek részeként működő falusi ifjúsági szövetke­zeteket. A falusi ifjúsági szövetkezet keretében egy vagy több ifjúsági szakcsoport, társulás jöhet létre, amelyben önként tömörülnek azok a fiatalok akik egy, vagy több növényfajta, illetve egy vagy több állatfajta tenyésztésére szövet­keznek. A falusi ifjúsági szövetkeze­tet létrehozó fiatalok a nö­vénytermesztési üzemágon be­lül elsősorban belterjes nö­vénytermelésre, kertészeti és más intenzív kultúrák ter­mesztésére társuljanak. Kertészeti üzemágon belül — el­sősorban Budapesten és vidéki városokban, azok környékén — kertgondozó és telepítő csoporto­kat hozzanak létre a telepítésre, a kártevők elleni védekezésre, a permetezésre, a metszésre stb. A kisállattenyésztés területén közös telepen, vagy háztáji tartásban külön-külön is foglalkozhatnak hús- és prémnyúl, angoranyúl, ba­romfi, húsgalamb, laboratóriumi kisállatok tartásával, selyemher­nyótenyésztéssel és méhészettel. A falusi ifjúsági szövetkezet egy­részt a falusi fiatalokat, másrészt az általános és középiskolai tanu­lókat egyesíti. Egy községben csak egy falusi ifjúsági szövetke­zet szervezhető, vidéki városok­ban több is alakulhat. Megalakí­tásukhoz és működésükhöz legke­vesebb húsz tagra van szükség. Általános iskolákban önálló is­kolaszövetkezetek nem alakul­hatnak. Az úttörőcsapatok és közép­iskolai KISZ-szervezetek kol­lektív tagként léphetnek be a fahisi ifjúsági szövetkezetek­be. Beléptükkel kötelezik magukat bizonyos termelési, tenyésztési, gyógynövény- és erdei mellékter­­mékgyűjtési feladatok végrehaj­tására. Ezt a tevékenységét az út­törőcsapat, illetve a középiskolai KISZ-szervezet mint a falusi ifjúságii szövetkezetek tagja vég­zi. Az úttörőcsapatok növényter­mesztő és kisállattenyésztő szak­rajokat és őrsöket alakíthatnak. A FISZ alapszabálya az úttörőcsa­patra mint kollektív tagra kö­telező, kérésére lehetővé kell ten­ni, hogy a FISZ használatában levő földterületen külön végez­hesse termesztő, illetve tenyész­tő tevékenységét. A kollektív munkából eredő jövedelem — a FISZ alapszabályában megszabott kötelezettségek teljesítése után — az úttörőcsapat rendelkezésére áll, annak felhasználásáról a csa­pat szervezőtestülete, illetve a csapat vezetősége dönt. A falusi ifjúsági szövetkezetek a vonatkozó kormányrendeletben a mezőgazdasági társulások és termelői szakcsoportok működé­sére meghatározott alapvető sza­bályok szerint a földművesszö­vetkezetek keretében működnek. A SZÖVOSZ és a KISZ Köz­ponti Bizottsága együttesen gon­doskodik arról, hogy a megala­kuló falusi ifjúsági szövetkeze­tek részére biztosítsák a működé­si feltételeket. A lehetőségek határain belül megfelelő nagyságú állami tartalékterületet, vagy más, törvényesen igénybe vehető földterületet bocsátanak az ifjúsági szövetkezet rendel­kezésére. Segítik a megalakuló ifjúsági szövetkezetek állattenyésztő szak­csoportjait a tenyésztéshez szük­séges felszerelések és tenyészál­latok megszerzésében. A falusi ifjúsági szövetkezetek megalakulásának és fejlődésének gazdasági megalapozása érdeké­ben a SZÖVOSZ gondoskodik ar­ról, hogy a megalakuló ifjúsági szövetkezetek növénytermesztő szakcsoportjainak 14 millió fo­rint, a kisállattenyésztésre szö­vetkező ifjúsági szövetkezetek szakcsoportjainak — elsősorban nyúl- és baromfitelepek, vala­mint méhészetek létesítésére, mintegy háromezer tenyésznyúl, tízezer naposcsibe- és 500 méh­család beszerzésére —■ egymillió forint beruházási és forgóhitel álljon rendelkezésre. Az ifjúsági szövetkezeteket a SZÖVOSZ bekapcsolja a meg­levő szerződéses termeltetési rendszerbe, s kiterjeszti rá­juk a szakcsoportokra vonat­kozó hitelkedvezményeket. A KISZ KB és a SZÖVOSZ igaz­gatósága felkéri a Pénzügymi­nisztériumot, hogy a szőlő és sző­lőoltvány termelésére, valamint gyümölcstelepítésre szövetkezett falusi ifjúsági szövetkezetek ré­szére a termelőszövetkezetekre ér­vényes feltételek mellett nyújtson kedvezményes telepítési hitelt. Az­­olyan jellegű tevékenységet foly­tató ifjúsági szövetkezeteknél, amelyek tagjaik munkaidejét tar­tósan lekötik és állandó foglalko­zást biztosítanak, a jövedelemel­osztásnak olyan formáját kell ki­alakítani, amely a bevételekből rendszeres havi előleg folyósítá­sát teszi lehetővé. A jövedelemel­osztás szabályainak kialakítása során arra kell törekedni, hogy a jövedelem nagyobb részét munka szerint, kisebb részét pedig rész­jegyek arányaiban osszák fel. A falusi ifjúsági szövetkezetek élén intézőbizottság áll. Az inté­zőbizottság ülései között a szö­vetkezetet egy évi időtartamra választott elnök vezeti. Az intéző­bizottság elnök© csak felnőtt, il­letve nagykorú fiatal lehet.

Next