Vas Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-01 / 231. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? 11 HL évfolyam, 231. szám !| |[ Ára 50 fillér (¡ 1’ 185$. október !• Szerda is A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VAS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Fejlődik az állattenyésztés a vassurányi Szabadság TSZ-ben Ismét fellendülőben van a közös baromfiállomány a szövetkezetben. A sárgamagyar fajtájú baromfiból több száz tojótyúkja van a tsz-nek. A baromfiállomány az idén 19 ezer forint jövedelmet adott a közös kasszába. A képen három tsz-tag és a baromfiállomány egy része látható. Bóka Istvánnak, a tsz Munka Érdeméremmel kitüntetett sertésgondozójának keze alatt szépen fejlődik a közös sertésállomány. Az idén összesen 40 hízottsertést értékesített a szövetkezet. Fényképészünk a megyeszerte ismert híres állattenyésztőt néhány gondjaira bízott sertéssel örökítette meg. a s Ma alakulnak meg megyénkben a választási elnökségek A KIOSZ megyei küldöttgyűlése Százezernél több jelölőgyűlésen nyilvánítják véleményüket a magyar dolgozók A Hazafias Népfront elnökségei, illetőleg bizottságai országszerte kijelölték a választási elnökségeik és választókerületi bizottságok tagjait és a névsorokat megerősítés, valamint a tagok megérketése céljából eljuttatták az illetékes tanácsok végrehajtó bizottságaihoz, amelyek megerősítették azokat. Az országos választási elnökség tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége jelöli ki. A jelöltek megbízatását a Népköztársaság Elnöki Tanácsa erősíti meg és esketi fel az országos választási elnökség tagjait. A választási szervek megalakulása után megkezdődnek a jelölőgyűlések, amelyek október 2-től 22-ig tartanak. A jelölőgyűlések száma ez alatt a 3 hét alatt meghaladja a 100.00-t és lebonyolításuk hatalmas feladatot ró a népfrontbizottságokra, valamint a velük együttműködő tanácsi végrehajtó bizottságokra, választási elnökségekre, választókerületi bizottságokra és tömegszervezetekre. A megyei, a budapesti és a megyei jogú városi népfrontbizottságok, illetőleg elnökségek október 23-ig összeállítják a képviselőjelöltek lajstromait és eljuttatják a Hazafias Népfront országos elnökségéhez, amely a lajstromokat megtárgyalja és benyújtja az országos választási elnökséghez. A jelöléssel véget ér a választási munka első menete. A második szakaszban választási gyűlések lesznek az ország minden helységében. Megyeszékhelyeken és nagyobb városokban a Hazafias Népfront nagygyűléseket rendez. Ezeken a párt és a kormány vezetői szólalnak fel és a képviselőjelöltek állnak a választók elé. A választási gyűléseken kívül, amelyek október 22. és november 10. között zajlanak le, október 15-e és november 15-e között, mintegy 200 nagyobb helyen műsoros népfront est lesz. Ezeken a választáson szóba kerülő kérdések ismertetését művészi műsor, filmvetítés, kiállítás stb. követi. (MTI) A franciaországi népszavazás után OKTÓBER 3-ÁN ÖSSZEÜL A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Párizs (MTI). A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága október 3-án a Párizs melletti Ivryben összeül. A központi bizottság ülésének napirendjén a népszavazás utáni politikai helyzet vizsgálata szerepel Marcel Sérval referátuma alapján. A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT POLITIKAI IRODÁJÁNAK NYILATKOZATA A Francia Kommunista Párt politikai irodája a népszavazást követően nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat megállapítja, hogy a tekintélyuralmi alkotmányt elfogadták, s ez súlyos veszélyeket rejt magában, mind a népképviseleti alkotmányos intézményeket, mind a szabadságjogokat illetően. A nyilatkozat rámutat arra, hogy Franciaországban a köztársaság hívei politikai változásra törekedtek, s ezt a jogos törekvést a személyi hatalom szolgálatában álló propaganda a baloldal erőinek megosztottsága következtében ki tudta használni. „Pártunk, — folytatta a nyilatkozat — amely az alkotmány elfogadása ellen küzdött — tovább folytatja harcát a szabadságjogok védelmében. Az a 4.600.000 francia, aki „nem“-mel szavazott, máris nagy erő és nagy ígéret a köztársaság híveinek feltétlenül szükséges tömörüléséhez.’ A SZOVJET SAJTÓ A FRANCIAORSZÁGI NÉPSZAVAZÁS EREDMÉNYÉRŐL A moszkvai lapok részletesen kommentálják a Franciaországban lezajlott népszavazás eredményét. Minden elfogulatlan ember előtt világos ,— írja a Pravda —, hogy a szeptember 28-i népszavazás a demokrácia és a reakció közötti harcnak csupán egyik szakasza volt. A harc folytatódik, bárhogy alakuljon is a helyzet Franciaországban a népszavazás után. A lap a továbbiakban megállapítja, hogy a francia reakció nagy hangon számol be az algériai népszavazás „sikeréről”. Hivatalos adatok szerint az algériai lakosság 97 százaléka igent mondott és csak 3 százaléka mondott nemet. E számadatok láttára felmerül az a jogos kérdés: hát akkor ki ellen visel háborút Algériában De Gaulle és környezete? Az imperializmus története sok „csodát“ ismer, de azért mindennek van határa. A SZABAD ALGÉRIAI KORMÁNY NEW YORK-I KÉPVISELŐJÉNEK NYILATKOZATA A FRANCIA NÉPSZAVAZÁSRÓL Az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának New York-i képviselője, Abd El Kader Csanderli hétfőn a következő sajtónyilatkozatot tette: „A francia népszavazás figyelemre méltó eredményei láttán csak tisztelettel adózhatunk a francia kormány algáriai képviselői logikájának, nevezetesen a francia hadseregnek, amely egészen a lehetetlenségig fokozta a saját maga meggyőződésének szükségességét. Ha azonban valaki azt reméli, hogy a világot ezzel meggyőzheti arról, hogy négy évi háború után — amely háborúban a francia hadsereg statisztikai adatai szerint az algériaiak naponta átlag 100 embert vesztettek — és a franciáknak csak 800 ezer katonával biztosítható jelenléte mellett az algériaiak 97 százaléka szavazott egy olyan alkotmányra, amely még csak nem is vonatkozik rájuk — ez már határos az elmebajjal. Most már a francia kormány feladata, hogy visszavonja expedíciós hadtestét Algériából, ahol úgy látszik a lakosság 97 százaléka a köztársaság hűséges híve” —hangoztatja Csanderli sajtónyilatkozatában. A BALOLDALI SZOCIALISTA UNIÓ NYILATKOZATA A francia baloldali szocialista unió nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat a népszavazásról a következőket mondja: Ezt a népszavazást a kormánypropaganda korlátlan erőforrásaival szervezték meg. Közben a nagykapitalista sajtóra támaszkodtak, kihasználták a választók hiányos tájékozottságát, érzelmeit, az ellentétes remények zűrzavarát és végül a háborútól való félelmet. A népszavazás eredménye nem old meg semmit, csak még nehezebbé teszi az algériai probléma megoldását, súlyosbítja Franciaországban a fasizmus veszélyét. Mindezért azoknak, akik „némám”l szavaztak és az „igen” hívei közül azoknak, akik később jönnek rá, milyen tévedést követtek el, közeledniök kell egymáshoz, hogy szembeszálljanak a közvetlen veszéllyel. A paprika drágább, a szőlő olcsóbb lett a szombathelyi piacon Hetek óta tegnap volt a legforgalmasabb piac Szombathelyen. Az elárusító standokat véges-végig megrakták a termelők áruikkal. Tegnap nemcsak a szombathelyi és a Szombathely környéki kertészek hozták el termelvényeiket, hanem a szomszédos Győr- Sopron megyei községekből is nagy mennyiségű zöldségfélét szállítottak ide. A hidegség, a homoki és a hegykői zöldségtermelők sok paprikát, paradicsomot és gyökérfélét árultak. A piaci árakban a néhány héttel ezelőtt kialakult árakhoz képest nem volt nagy változás, csupán a tojás és a paprika lett drágább, viszont szállott a szőlő ára. Bár tegnap szeptember legutolsó napja volt, nem hiányzott a piacról a friss fejes saláta, a spárgabab, a friss sóska és spenót sem. Nagyon szép almát is lehetett vásárolni. Tegnap nagyobb mennyiségben megjelent a Piacon az idén vert dió, a frissen szedett csirke, a csemegeszőlő és még néhány őszi gyümölcsújdonság. A piaci árak az alábbiak szerint alakultak: szőlőt szépség és fajta szerint 3.60 forinttól lehetett vásárolni kilónként. Az alma kilóját 1.50—2.00 forintért, a szilvát szintén 1.50 forintért árulták. A szilva egyébként fogy a piacról. A málna kilójáért 14, a dió kilójáért 10 forintot kértek. A paprika kilóját 3.60—5.00 forint között mérték, öt forintot csak a kifogástalan minőségű, vastag húsú és jóízű paprikáért kérték, de ezen az áron is megvették a háziasszonyok. A paradicsom kilója 1.60, a spárgababé 5 forint volt. A friss,tömött salátát 1 forintért árulták fejenként. A fejeskáposztát 1.40, a vörös káposztát 1.80 forintért árulták. A vöröshagyma kilónkénti ára 2.40 forintra alakult. Tojást nemrégiben még 1.50 forintért is adtak, de tegnap 1.70 forint volt a tojás. A túró literjét 9, a tejfel literjét 16 forintért mérték. A finom, tiszta akácméz kilója 25 forintba került. A piac baromfirészlegén változatlanok az árak. A sovány liba és kacsa 50, a fiatalabb csirke párja 40—45 forint volt. Hízott baromfi egyáltalán nem is volt a piacon.