Vas Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-01 / 231. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? 11 HL évfolyam, 231. szám !| |[ Ára 50 fillér (¡ 1’ 185$. október !• Szerda is A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VAS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Fejlődik az állattenyésztés a vassurányi Szabadság TSZ-ben Ismét fellendülőben van a közös baromfiállomány a szövetke­zetben. A sárgamagyar fajtájú baromfi­ból több száz tojótyúkja van a tsz-nek. A baromfiállomány az idén 19 ezer forint jövedelmet adott a közös kasszába. A képen három tsz-tag és a baromfiállo­mány egy része látható. Bóka Istvánnak, a tsz Munka Érdem­éremmel kitünte­tett sertésgondo­zójának keze alatt szépen fejlődik a közös sertésállo­mány. Az idén összesen 40 hízott­­sertést értékesített a szövetkezet. Fényképészünk a megyeszerte is­mert híres állat­­tenyésztőt néhány gondjaira bízott sertéssel örökítet­te meg. a s Ma alakulnak meg megyénkben a választási elnökségek A KIOSZ megyei küldöttgyűlése Százezernél több jelölőgyűlésen nyilvánítják véleményüket a magyar dolgozók A Hazafias Népfront elnöksé­gei, illetőleg bizottságai ország­szerte kijelölték a választási el­nökségeik és választókerületi bi­zottságok tagjait és a névsorokat megerősítés, valamint a tagok megérketése céljából eljuttatták az illetékes tanácsok végrehajtó bizottságaihoz, amelyek megerősí­tették azokat. Az országos válasz­tási elnökség tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége jelöli ki. A jelöltek meg­bízatását a Népköztársaság Elnöki Tanácsa erősíti meg és esketi fel az országos választási elnökség tagjait. A választási szervek megalaku­lása után megkezdődnek a jelölő­­gyűlések, amelyek október 2-től 22-ig tartanak. A jelölőgyűlések száma ez alatt a 3 hét alatt meg­haladja a 100.00-t és lebonyolí­tásuk hatalmas feladatot ró a népfrontbizottságokra, valamint a velük együtt­működő tanácsi vég­rehajtó bizottságokra, választási elnökségekre, választó­kerületi bi­zottságokra és tömegszervezetekre. A megyei, a budapesti és a megyei jogú városi népfrontbizott­­ságok, illetőleg elnökségek októ­ber 23-ig összeállítják a képviselő­­jelöltek lajstromait és eljuttatják a Hazafias Népfront országos el­nökségéhez, amely a lajstromokat megtárgyalja és benyújtja az or­szágos választási elnökséghez. A jelöléssel véget ér a válasz­tási munka első menete. A máso­dik szakaszban választási gyűlések lesznek az ország minden helysé­gében. Megyeszékhelyeken és na­gyobb városokban a Hazafias Népfront nagygyűléseket rendez. Ezeken a párt és a kormány ve­zetői szólalnak fel és a képviselő­­jelöltek állnak a választók elé. A választási gyűléseken kívül, amelyek október 22. és november 10. között zajlanak le, október 15-e és november 15-e között, mintegy 200 nagyobb helyen mű­­soros népfront­ est lesz. Ezeken a választáson szóba kerülő kérdések ismertetését művészi műsor, film­vetítés, kiállítás stb. követi. (MTI) A franciaországi népszavazás után OKTÓBER 3-ÁN ÖSSZEÜL A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Párizs (MTI). A Francia Kom­munista Párt Központi Bizottsága október 3-án a Párizs melletti Ivryben összeül. A központi bi­zottság ülésének napirendjén a népszavazás utáni politikai hely­zet vizsgálata szerepel Marcel Sér­val referátuma alapján. A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT POLITIKAI IRODÁJÁ­NAK NYILATKOZATA A Francia Kommunista Párt po­litikai irodája a népszavazást kö­vetően nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat megállapítja, hogy a tekintélyuralmi alkot­mányt elfogadták, s ez súlyos ve­szélyeket rejt magában, mind a népképviseleti alkotmányos intéz­ményeket, mind a szabadságjogo­kat illetően. A nyilatkozat rámu­tat arra, hogy Franciaországban a köztársaság hívei politikai vál­tozásra törekedtek, s ezt a jogos törekvést a személyi hatalom szolgálatában álló propaganda a baloldal erőinek megosztottsága következtében ki tudta használni. „Pártunk, — folytatta a nyilat­kozat — amely az alkotmány el­fogadása ellen küzdött — tovább folytatja harcát a szabadság­­jogok védelmében. Az a 4.600.000 francia, aki „nem“-mel szavazott, máris nagy erő­ és nagy ígéret a köztársaság híveinek feltétlenül szükséges tömörüléséhez.’­ A SZOVJET SAJTÓ A FRANCIAORSZÁGI NÉP­SZAVAZÁS EREDMÉNYÉRŐL A moszkvai lapok részletesen kommentálják a Franciaországban lezajlott népszavazás eredményét. Minden elfogulatlan ember előtt világos ,— írja a Pravda —, hogy a szeptember 28-i népszavazás a demokrácia és a reakció közötti harcnak csupán egyik szakasza volt. A harc folytatódik, bárhogy alakuljon is a helyzet Franciaor­szágban a népszavazás után. A lap a továbbiakban megálla­pítja, hogy a f­rancia reakció nagy hangon számol be az algériai nép­szavazás „sikeréről”. Hivatalos adatok szerint az algériai lakos­ság 97 százaléka igent mondott és csak 3 százaléka mondott nemet. E számadatok láttára felmerül az a jogos kérdés: hát akkor ki el­len visel háborút Algériában De Gaulle és környezete? Az impe­rializmus története sok „csodát“ ismer, de azért mindennek van határa. A SZABAD ALGÉRIAI KORMÁNY NEW YORK-I KÉPVISELŐJÉNEK NYILAT­KOZATA A FRANCIA NÉPSZAVAZÁSRÓL Az Algériai Köztársaság ideig­lenes kormányának New York-i képviselője, Abd El Kader Csan­­derli hétfőn a következő sajtónyi­latkozatot tette: „A francia népsza­vazás figyelemre méltó eredmé­nyei láttán csak tisztelettel adóz­hatunk a francia kormány algá­­riai képviselői logikájának, neve­­zetesen a francia hadseregnek, amely egészen a lehetetlenségig fokozta a saját maga meggyőző­désének szükségességét. Ha azon­ban valaki azt reméli, hogy a vi­lágot ezzel meggyőzheti arról, hogy négy évi háború után — amely háborúban a francia hadse­reg statisztikai adatai szerint az algériaiak naponta átlag 100 em­bert vesztettek — és a franciák­nak csak 800 ezer katonával biz­tosítható jelenléte mellett az al­gériaiak 97 százaléka szavazott egy olyan alkotmányra, amely még csak nem is vonatkozik rájuk­ — ez már határos az elmebajjal. Most már a francia kormány feladata, hogy visszavonja expedí­­ciós hadtestét Algériá­ból, ahol úgy látszik a lakosság 97 százaléka a köztársaság hűséges híve” —­­hangoztatja Csanderli sajtónyi­latkozatában. A BALOLDALI SZOCIALISTA UNIÓ NYILATKOZATA A francia baloldali szocialista unió nyilatkozatot adott ki. A nyi­latkozat a népszavazásról a kö­vetkezőket mondja: Ezt a népszavazást a kormány­propaganda korlátlan erőforrásai­val szervezték meg. Közben a nagykapitalista sajtóra támasz­kodtak, kihasználták a választók hiányos tájékozottságát, érzelmeit, az ellentétes remények zűrzavarát és végül a háborútól való félel­met. A népszavazás eredménye nem old meg semmit, csak még nehe­zebbé teszi az algériai probléma megoldását, súlyosbítja Francia­­országban a fasizmus veszélyét. Mindezért azoknak, akik „némá­m”l szavaztak és az „igen” hívei közül azoknak, akik később jön­nek rá, milyen tévedést követtek el, közeledniök kell egymáshoz, hogy szembeszálljanak a közvet­len veszéllyel. A paprika drágább, a szőlő olcsóbb lett a szombathelyi piacon Hetek óta tegnap volt a leg­forgalmasabb piac Szombathelyen. Az elárusító standokat véges-vé­gig megrakták a termelők áruik­kal. Tegnap nemcsak a szombat­­helyi és a Szombathely környéki kertészek hozták el termelvényei­­ket, hanem a szomszédos Győr- Sopron megyei községekből is nagy mennyiségű zöldségfélét szállítottak ide. A hidegség, a homoki és a hegykői zöldségter­melők sok paprikát, paradicsomot és gyökérfélét árultak. A piaci árakban a néhány héttel ezelőtt kialakult árakhoz képest nem volt nagy változás, csupán a tojás és a paprika lett drágább, viszont szállott a szőlő ára. Bár tegnap szeptember legutol­só napja volt, nem hiányzott a piacról a friss fejes saláta, a spár­gabab, a friss sóska és spenót sem. Nagyon szép almát is lehe­tett vásárolni. Tegnap nagyobb mennyiségben megjelent a Piacon az idén vert dió, a frissen szedett csir­ke, a csemegeszőlő és még né­hány őszi gyümölcsújdonság. A piaci árak az alábbiak szerint alakultak: szőlőt szépség és fajta szerint 3.60 forinttól lehetett vá­sárolni kilónként. Az alma kilóját 1.50—2.00 forintért, a szilvát szin­tén 1.50 forintért árulták. A szil­va egyébként fogy a piacról. A málna kilójáért 14, a dió kilójá­ért 10 forintot kértek. A paprika kilóját 3.60—5.00 fo­rint között mérték, öt forintot csak a kifogástalan minőségű, vastag húsú és jóízű paprikáért kérték, de ezen az áron is megvették a háziasszonyok. A paradicsom ki­lója 1.60, a spárgababé 5 forint volt. A friss,­­tömött salátát 1 forintért árulták fejenként. A fe­jeskáposztát 1.40, a vörös káposz­tát 1.80 forintért árulták. A vörös­hagyma kilónkénti ára 2.40 fo­rintra alakult. Tojást nemrégiben még 1.50 fo­rintért is adtak, de tegnap 1.70 forint volt a tojás. A túró literjét 9, a tejfel literjét 16 forintért mérték. A finom, tiszta akácméz kilója 25 forintba került. A piac baromfirészlegén válto­zatlanok az árak. A sovány liba és kacsa 50, a fiatalabb csirke párja 40—45 forint volt. Hízott baromfi egyáltalán nem is volt a piacon.­

Next