Vas Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-01 / 231. szám

4 ÍRÓK MŰVEIKRŐL »pocoexx TAKÁCS GYULA: MÉZÖNTŐ — A Mézöntőben az 1947-től 1958-ig írt, kötetben eddig meg nem jelent verseimet válogattam össze. Ak­i az 1947. évi Se ég, se föld című könyvemhez és az 1955- ös az Emberekhez kötetem Újabb versek fejezetéhez hozzácsatolja a Mézöntő 100 új versét, az 1944. év óta írt lírai munkásságom csaknem teljes egészét kapja. — Azt hiszem, ez a lírai vallo­más több mint tájköltészet! Egy biztos, verseim java részét a ma­gyar Provence derűje ragyogja be. Egészében pedig egy életstílus vallomásai, a szeretet és szerelem költeményei, egy honi széles vi­dék sokszor rejtőzködő kultúrá­jának fölvillanásai, és a tájamon élő emberek életének rögzítései e versek. — Mivel pedig az életből „ve­szem" témáimat, mi sem termé­szetesebb, hogy nem egy árnyas présház derűjét, de az ember cél­ját, a technika és haladás, az em­beriség jelenének és jövőjének derűs és deres tájait idézgetik... — Nem a fővárosban élek. Ám élek vidéken, de az atom, a rádió és a televízió korában, amikor már — épp napjainkban láthat­juk jól — egy szaharai oázis sem lehet vidék. A helyet és időt ko­runk vívmányai szinte teljesen eltüntették, univerzális egységbe fogták, így írtam verseimet és az emberiség jövőjébe vetett hittel ■küldöm azokat kedves olvasóim­nak. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN: RÉGI VILÁG —FURCSA VILÁG Kevesen voltak s vannak ná­lunk, akik szívvel és tudással gyűjtik, népszerűsítik a magyar történelem hétköznapjainak do­kumentumait. Régmúlt idők meg­kövesedett lávája alól kell ezeket kiásni, életre varázsolni; a feladat egyszerre kíván jó írót és nagy­tudású polihisztort. A kevesek egyike Trócsányi Zoltán, aki a Kirándulás a ma­gyar múltba, a Magyar régiségek és furcsaságok és más régebbi munkái után most új kötettel, a Régi világ — furcsa világ­gal je­lentkezik. — E könyvem — mondja ~ szó­­rakoztató séta a magyar múltban. Nem oktat, nem magyaráz, nem rendszerez. Megvilágít a múlt sö­tétjében egy-egy eseményt vagy eseménysorozatot, a magyar élet egy részét — valamit, amitől szenvedett az ország — valamit, amin derült a magyar nép — valamit, amit mindenki szi­dott; babonákat, népszokáso­kat, régi recepteket, nagy­apáink illemtanát és sok aprósá­got a régi életből. Könyvem több részlete olyan, mintha ükapáink mondanák el a maguk száz, vagy több száz esztendős nyelven, kü­lönösen azok a részletek olyanok, amelyeket szó szerint vettem át forrásaimból. — Könyvemet sok régi metszet színesíti, valamint Győri Miklós illusztrációi, amelyek — azt hi­szem — megnyerik majd az olva­só tetszését. KARDOS PÁL: NAGY LAJOS ÉLETE ÉS MŰVEI — Nagy Lajossal furcsán is­merkedtem meg. Kamaszos izga­lommal olvastunk ■— gimnazista fiúk — egy címlapját vesztett fü­zetet. Csak hosszú idő múlva jöt­tem rá, hogy Nagy Lajos „Egy lány, több férfi" című elbeszélése volt. A harmincas évek elején személyesen is megismerkedtünk. Néhány napos debreceni tartóz­­­kodása idején szocialista iroda­lomszemléletre tanított, s rádöb­bentett a burzsoá sajtó sanda célzatosságára. ■— Hogy könyvet írjak róla, er­re 1951-ben gondoltam először, 1919. május című kötetét olvas­va. A címadó novelláiban izzó, példátlan gyűlölet az ellenforra­dalmi úri bitangság ellen, a kö­tet valamennyi darabjának — négy évtized termésének — tán­toríthatatlan elvi szilárdsága végképp Nagy Lajos lelkes hí­vévé tett. Munkámhoz mégis csak 1954-ben foghattam.­*— A szétszórt, roppant anyag áttekintésén, elfeledett írások föl­kutatásán kívül főként három nehéz feladat meredt elém. Meg­fejteni az ellentmondást Nagy Lajos rendíthetetlen szocialista eszmeisége s a Szovjetunióban tett 1934-beni látogatásáról szóló kedvetlen beszámolója közt. Meg­magyarázni lelke sebekké mé­lyült súrlódásait 1949 utáni iro­dalompolitikánkkal. Végül: kiele­mezni prózája sokat dicsért egy­szerűségének rejtett értékeit, alig meghatározható művészi eszkö­zeit. *— A két első kérdésre a XX. kongresszus szabadító lehelete, majd az 1956-os ellenforradalom komor tanulságai segítettek fe­lelni, a harmadikra nagyrészt a magam útján kerestem megol­dást. Találtam-e, könyvem olva­sói, bírálói ítélhetik meg. Trócsányi Zoltán,­ Kardos Pál VAS NÉPE Október filmműsora A két szombathelyi filmszínház októberi műsora a következő fil­meket ígéri: A Sabaria amerikai filmmel nyitja meg a sort. A vi­lághírű művész, Chaplin legismer­tebb némafilmjeiből áll a Chaplin parádé, amelyet október 2—8 kö­zött vetítenek. A Múló évek a szovjet filmgyártás egyik újabb alkotása, amely egy bérház lakói­nak néhány évét eleveníti fel, s amely 9—12 között szerepel a mű­soron. A hónap egyetlen széles­vásznú filmje az Akinek meg kell halnia című francia film, amelyet a nemzetközi filmgyártás az utol­só évtized egyik legnagyobb alko­tásaként tart nyilván. A mozi 13— 15-én mutatja be. Utána nyugat­német film, az Aseh őrvezető ka­landos lázadása következik 16— 22-én, majd a Csempészek című új magyar film 23—99-én, Bara Margittal és Agárdy Gáborral a főszerepben. Végül a Feleségem a sztár című német színes filmet láthatjuk a Sábádéban október 30-tól november 5-ig. A Békében A város, asszony cí­mű jugoszláv film október 2—5- én, a csehszlovák Bomba 6—8-án kerül bemutatásra. Ezt követően A. Tolsztoj Golgota című regé­nyének filmváltozata, a Nővérek szerepel a műsoron 9—12-ig. Há­rom napig vetítik A világ terem­tése című csehszlovák filmet, majd négy napig az ugyancsak csehszlovák ördögi találmány­t. 20—22-én a lengyel ellenállási mozgalomról szóló filmet, a Csa­­torná­ t tekinthetjük meg. Október 23-tól a magyar film­gyártás és a mozik államosítá­sa 10. évfordulójának alkalmából naponta egy-egy magyar filmet játszik a Béke, így többek között a Gerolstein­ kaland-ot, a Gázo­­lás-t, a Körhintá-t, az Állami Áru­­ház-at, a Különös ismertetőjel-et, a Két vallomás-t. A hónap utolsó napján még egy díjnyertes csehszlovák film lesz a műsoron A fekete zászlóalj cím­mel, amely az idegenlégióba sod­'­ródott fiatalo­k életéről szól. A GYŐRT RADIO MAI MŰSORA 18.00: Nyugat-Dun­ántúl életé­ből, hírek, riportok­, tudósításai... — Mit látott egy külföldi építész Győrött. — 200 ezer forintos meg­takarítás a Vas megyei téglagyá­rakban. — Pillanatkép a csornai főtéren. —■ Hírek Győr-Sopron, Vas és Zala megyéből. 18.15: Érdekességek a nagyvi­lágból. 18.20: Szív küldi szívnek... 18.55: Csatkai Endre írása a régi soproni szüretekről. Túszatt udvariasság Mindig tiszteltem és becsültem az udvarias embereket. Magam is előzékeny vagyok, átadom a helyemet a villamoson az időseb­­beiknek. Az alábbi esetet azonban túlzottnak, feleslegesnek és bosz­­szantónak tartom. Szombathelyen, a Köztársaság téri villamosfeltéréstél sokan vá­rakoztak a kocsikra. A befutott kocsi lépcsőjéhez két férfi állt legközelebb. — Tessék, parancsolj felszállni — szól az egyik­. — Dehogyis, kérlek. Te jöttél előbb — így a másik. — Ugyan, de te vagy' az idő­sebb. — Ne öregiks, téged illet az elsőbbség, így udvariaskodj­ak, hízelegtek egymásnak, miközben a másik kocsira már mindenki felszállt s utasaival el is robogott az. A két férfi mögött állók türelmetlenül, bosszankodva nézték a jelene­tet. Volt olyan, aki talán a vonatot késte le emiatt. Már a vezető is hátranézett, miért késnek a fel­szállással. Én is fejcsóválva gon­doltam: szép, szép az udvarias­ság, de ez már túlzás. J­­­ó Pályázati felhívás A Színház- és Filmművészeti Főiskola igazgatósága nyílt pá­lyázatot hirdet mai témával fog­lalkozó, a felszabadulás utáni ma­gyar életet ábrázoló háromfelvo­­násos kamara­darabra. A pályázaton részt vehetnek olyan kezdő, fiatal írók, akiknek darabját még nem mutatták be. A háromfelvonásos színdarab-pályá­zat I. díja 5000 forint, IX. díja 3000 forint, II. díja 2000 forint. Az agyfelvonáso­s színdarab-pályázat I. díja 3000 forint, II. díja 2000 forint, III. díja 1000 forint. Az I- díjjal jutalmazott darabo­kat a főiskola Odry-színházában mutatják be. A szerző nevével és címével ellátott pályázatokat 1959. május 1-ig kell a Színház- és Filmművészeti Főiskola igazgató­ságához (Budapest, VIII., Vas u. 2/c.) beküldeni. ­ Sok ezer különféle facseme­tét nevel a Szombathelyi Állami Erdőgazdaság a budapesti zöld­övezet és parkosítás céljaira. Időszerű mezőgazdasági szaktanácsadó Mire ügyeljünk, hogy jó ízű legyen a tej? Egy 500 kilogrammos­­ tehén testsúlyának fenntartásához na­ponta 10—12 kg szárazanyagot tar­talmazó takarmányra van szük­ség. Ebben a takarmánymennyi­­ségben legalább 2,80 kiló legyen a kerpényitőérték és 26 deka az emészthető feh­érje. A testsúly, illetve az élet fenn­tartásához szükséges takarmány mennyiségén felül minden liter tej termeléséhez 25 deka, kemé­nyítőértéket és 5 deka emészthető fehérjét kell adni. Az természetes, hogy a nagyobb tejelőképességű teheneknek több takarmányra van szükségük mint a gyengébben te­lelőknek. Viszont az sem mindegy, milyen takarmányt etetünk. A ta­karmány összetétele és minősége rendkívül­ módon befolyásolja a tej ízét is. Minden háziasszony tudja, hogy a jó legelő füveitől, továbbá az idejében levágott gon­dosan szárított szénáktól és ga­bonafélék ma­gvaitól kellemes ízű lesz a tej. Kellemetlen ízt kap a tej, ha so­k savanyú füvet etetünk, de el­rontják a tej ízét a hagymafélék, továbbá az ernyős virágú növé­nyek is. Ezért nem szabad sem ha­gyma zöldjét, sem túlságosan sok sásos, savanyú füvet adni a fejős tehénnek. Ízetlen, lesz a tej, ha kilúgozott takarmányfélékből, szalmából, ré­paszeletből, megázott szénából ál­lítjuk össze a fejőstehenek takar­mányadagját. Átveszi a tej do­hos, penészes takarmányok szagát is, ha belőlük nagyobb mennyisé­get etetünk a­­jószággal. A kifejt fés is könnyen átveszi az istállószagot, főként pedig az istállóban felhalmozott iilótakar­­mány savanyú szagát, ha fejeskor, illetve fejes után huzamosabb ideig érintkezik az istálló levegő­jével. Ezért fejes előtt minden esetben hordjuk ki az istállóból a trágyát, almozzunk frissen, és az etetésre szánt sálótakarmányt he­lyezzük el külön helyiségben, le­hetőleg az istállótól elszigetelten álló takarmányelőkészítőban.­ Nemcsak a tejre, hanem a vaj­ra is hatással vannak a különböző takarmányok. Kemény lesz a vaj, ha sok szalmát, polyvát répát szárított répaszeletet és burgonyát etetünk. Lágy lesz a kukoricától, napraforgódarától, tökmag-pogá­­csától és zabtól. A sok hüvelyes és a burgonya morzsalékossá vál­toztatja a vajat. A penészes és romlott takarmány íze még a va­jon is megérződik, így hát az ab­rak összeállításakor feltétlenül gondosan járjunk el. A tej zsírtartalma rendkívül kismértékben függ az etetett ta­karmányoktól. Téves tehát az a felfogás, hogy a zöld­ takarmánnyal etetett jószág csekély zsírtartal­mú, a száraz takarmánnyal etetett pedig nagy zsírtartalmú tejet sér. 1958. október 1. Szerda Tanácstagi fogadóóra Horváth Sándor megyei tanács­tag, a Vas megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnökh­elyet­­tese ma délelőtt 9-től délután 1 óráig tartja tanácstagi fogadóórá­ját Szombathelyen a megyei ta­nács titkárságán.­­ Rendkívüli ülést tart szerdán délelőtt 10 órai kezdettel Szom­bathelyen a Hazafias Népfront megyei elnöksége a választási feladatok megbeszélésére. — Kibővített ülést tart a nőta­nács celldömölki járási és közsé­gi szervezete ma Celldömöl­kön a vasutas művelődési otthonban. — Értékes állattenyésztési elő­adást tartott a napokban Nagy­házi Sándor, a Szombathelyi Tan­gazdaság főállattenyésztője Szom­bathelyen a X. kerületben. A vá­rosi tanács szervezésében meg­tartott előadáson átfogó képet adott a hallgatóknak a kis- és nagyüzemi állattenyésztés közötti különbségről és számszerű ada­tokkal bizonyította a nagyüzemi állattenyésztés fölényét. — A nőtanács szombathelyi vá­rosi szervezete holnap délután 5 órai kezdettel ülést tart a városi tanács nagytermében. — Továbbképzési napon vet­tek részt a Vas megyei középis­kolai kémiaszakos tanárok Moso­­nyi Antal szakfelügyelő vezetésé­vel a zalai olajvidéken: Bázake­­rettyén az olajtermelést, Lovászi­ban a gazolíntelepet, a koromgyá­rat és a mélyfúrást, Nagylengyel­ben ugyancsak a mélyfúrást, Za­laegerszegen pedig az olajlepár­lót tekintették meg.­­ Sikeres próbaüzemelést tar­tott a napokban a Nemeskoltai Gépállomás silókombájnja a ta­­ródházi Béke TSZ-ben. Ennek során a tsz valamennyi silózási munkáját elvégezte. IDŐJÁRÁSJELENTÉS Várható időjárás ma estig: Fel­hőátvonulások, délnyugaton né­hány helyen kisebb esővel, mér­sékelt déli szél, az éjszakai lehű­lés gyengül, talajmenti fagy már nem lesz, a nappali hőmérséklet kissé emelkedik. Legmagasabb nappali hőmér­séklet: 20—23 fok. Távolabbi ki­látások: enyhe éjsza­kák, kisebb felhőátvonulások, helyenként eső­vel.

Next